C�m: Kiker�lni a sorsot - egy sz�mkivetett eml�kei

�r�: Noira

Prol�gus: Hogy mi a Sors? Egy aljas, �reg patk�ny, aki azt k�pzeli, nyugodtan j�tszadozhat az emberek �let�vel, mindenf�le felel�ss�grevon�s n�lk�l. Igen, eddig m�g senki nem rugdosta meg a segg�t, mondva: „H�, te kis rohad�k! M�gis, hogy k�pzeled, hogy belepiszk�lsz abba, amihez nincs k�z�d?! Az az � �let�k, nekik kell ir�ny�tanod, nem neked! �rted?”

�s sajnos, senkinek nincs meg ehhez a k�pess�ge... Mert a Sorsot nem l�tjuk, nem tudunk mit tenni ellene, nem tudjuk megv�ltoztatni. Mindig is volt, mindig is lesz, �s sosem fogja hagyni, hogy mi magunk �lj�k az �let�nket.

Tudom, mit jelent �lni. Tudom, mit jelent meghalni �s tudom, mit jelent tal�lkozni a sorssal. �s azt is tudom, hogy az a kis patk�ny r�h�g a mark�ba, l�tva, milyen k�ts�gbeesetten pr�b�ljuk k�zben tartani �let�nk gyepl�j�t. Aminek a m�sik v�ge az � mancs�ban van, �s ann�l fogva r�ngat minket.

Sz�p kis gondolatmenet, nemde? Csak sajnos ez az igazs�g.

16 �ves koromig �gy �ltem, ak�rmelyik korombeli fiatal. H�ly�re magoltam a fejem, h�tv�genk�nt bulizni j�rtam a haverokkal, hajnalban keveredte haza, sz�leim haragj�t kiv�ltva ezzel, n�ha tal�lkoztam a bar�tommal, a suliban �k�rk�dtem bar�tn�immel... �s ennyi. �ltem bele a nagyvil�gba, nem gondolva arra, mi lesz, ha kil�pek a nagybet�s �LETbe, meg sem pr�b�ltam ir�ny�tani a sorsom. Ir�ny�totta mag�t �pp el�gg�...