C�m: A v�r�s anamaiak kiszakad�sa

�r�: Reszisz

Tartalom:  �ltal�nos bevezet� ’A N�sek f�ldj�n’-hez
Ezek a t�rt�netek id�tlen id�kben j�tsz�dnak valahol, ahol egy N�sek f�ldj�nek nevezett kontinens fekszik. Hogy a m�ltban-e, a j�v�ben, esetleg a jelenben, az k�rd�s, mert ennek a f�lddarabnak is - mint mindennek, amit egy term�szet feletti er� alkotott, m�g az emberi eml�kezet horizontjain t�l - t�bb t�zezer, sz�zezer, vagy milli� �vvel m�rhet� a kora (ez�rt fog el�fordulni, hogy ebben a bevezet�sben hol m�lt, hol jelen id�ben besz�lek majd). T�ny azonban, hogy itt a N�sek f�ldj�n elem�ben v�ve az id� ugyanolyan gyorsan - vagy lassan - megy, mint ahogy kell, �s m�gis m�sk�pp, ami legink�bb a fejl�d�sben foghat� meg, mintha e f�ld �si, b�lcs n�pei tudt�k volna, hogy a fejl�d�s nem mindig egyenl� a j� �ttal, mert lehet, hogy csak t�lont�l �ri�s, er�szakos hatalmakat, h�bor�kat �s felesleges dolgokat eredm�nyez. Tudt�k teh�t, hogy mit nem szabad, �s hogy mivel tenn�k t�nkre f�ldj�ket, �s ezzel is bizony�tott�k b�lcsess�g�ket; tudt�k azt is, hogy k�pesek lenn�nek kital�lni egyre fejlettebb �s fejlettebb - a v�g�n m�r modernnek nevezhet� - dolgokat, de tudt�k, hogy nincs sz�ks�g�k r�, �s fontosabbakon gondolkoztak ink�bb. �s �gy lehets�ges, hogy itt sem az �llat, sem a n�v�ny, �s az �letnek �sszes fajai k�z�l egyik sem pusztult m�g ki t�bb sz�zezer �v alatt. Halad�s azonban volt, �s ezt az mutatja legjobban, hogy a N�sek f�ldj�n �l� n�pek is besz�ltek ’m�ltr�l’, besz�ltek let�nt id�kr�l, v�ltoz�sr�l, visszahozhatatlan dolgokr�l az �vezredek hossz�ban. Nagyon sok minden megmaradt az antik korokb�l - azokb�l a korokb�l, amikr�l a N�sek f�ldj�n is csak �gy besz�lnek: nagyon-nagyon r�g volt. Megmaradt a hit, az erk�lcs, a becs�let, �s az a k�pess�g, ami tal�n egyed�l ott maradt csak meg: az, hogy mindent �lm�nyk�nt tudtak meg�lni az ott �l�k, mert mindent szertart�sos k�r�lm�nyess�ggel tudtak v�gezni, ha akartak. �gy volt �lm�ny az utaz�s, vagy az �tkez�s is - ami m�shol m�r csak rutinszer�, g�pies cselekv�s, �s nincs is m�s l�nyege, csak hogy gyorsan letudj�k. Persze rossz dolgok is megmaradtak a r�gi id�kb�l, de azok kev�sb� fontosak, ink�bb az, ami megv�ltozott; p�ld�ul a besz�d, mert ennek fejl�d�s�t nem is lehet elker�lni, hisz az ember �let�nek egyik legfontosabb r�sz�t jelenti; nem besz�lni egy n�pben, vagy egy ak�rmilyen k�z�ss�gben a k�z�ss�g sz�thull�s�t jelenti. Teh�t a besz�d nagyon megv�ltozott, tal�n rossz ir�nyba, �s a r�gi id�k �kessz�l�s�t csak az uralkod�k �s nagy emberek tartott�k meg, �k is csak a megfelel� k�r�kben. Emellett pedig a N�sek f�ld lak�i nagyon b�szk�k lehettek k�l�n�sen fejlett orvostudom�nyukra, az el�rehaladott m�t�s m�dra, �s eszk�zeikre, de a meteorol�gia ter�n is remekeltek - egy-egy v�rosban k�l�n id�j�r�s-jelent� szolg�lat m�k�d�tt, amelynek tagjai nagy vihar k�zeledt�vel sz�tsz�r�dtak, �s igyekeztek a h�rt mindenfel� elvinni.
Az emberek �s egy�b nagy kult�r�k n�pei itt j�l meg�ltek a m�r eml�tett ’Fejl�d�s’ modern vil�g�nak nagy v�vm�nyai �s tal�lm�nyai n�lk�l, b�r az�rt itt is volt egy-egy v�ros (�s err�l m�g lesz sz�), ahol ezek m�r megjelentek, �s rendk�v�li �rdekess�gnek sz�m�tottak. �ltal�ban azonban �gy �ltek, mint a F�ld r�gi n�pei, ha pedig m�gis �gy �rezt�k, k�nyelmetlen az �let�k, akkor egy csipetnyi m�gi�val megoldott�k a fogyat�koss�got - p�ld�nak felhozva egy olyan egyszer� dolgot, mint mondjuk a vil�g�t�s est�nk�nt.
Sajnos azonban - b�r id�ig olyan idillinek volt lefestve ez a vil�g - ide is bek�sz�nt a h�bor�, �s itt is maradt, �s b�r olyan nagy volt ez a f�ld, �s olyan kihaszn�latlan, m�giscsak ugyanarr�l sz�ltak a h�bor�k, mint a legt�bb helyen; a ter�letr�l. Ha pedig m�r semmik�pp nem lehetett f�ldszerz�si okokat felhozni, akkor a r�gi s�relmek miatt d�ltak a harcok: bossz�v�gyb�l. Erre mindig lehetett hivatkozni, �gy indult meg a h�bor� lavin�ja, �s meg�ll�thatatlanul n�tt, �s �gy �p�ltek �tm�szhatatlan falak, bevehetetlen v�rak �s er�d�k, megh�d�thatatlan birodalmak, �s lett a f�rfi bar�tja a kard, a d�rda vagy az �j - mindenki elkezdte v�deni saj�t kis tulajdon�t.
�s most j�jj�n p�r sz� az id� ut�n a t�rr�l. A N�sek f�ldje az egyetlen kontinens egy m�sikon k�v�l - b�r az ink�bb sziget - a hatalmas �ce�non. Hirtelen r� pillantva a t�rk�pen szinte t�k�letes paralelogramma form�ja van, aminek a f�ls� �s als� oldalai keletr�l nyugatra emelkednek �szak fel�, m�g jobb �s bal oldala majdnem teljesen �szak-d�li ir�ny�ak, csak kicsit d�lnek el a kontinens alj�n kelet fel�. Persze az�rt val�j�ban nem olyan t�k�letes ez a paralelogramma, de legink�bb erre a geometriai form�ra hasonl�t. Ter�lete k�r�lbel�l 33 milli� n�gyzetkilom�ter, �s az �szaki partjait�l p�r sz�z kilom�terre fekszik az az eml�tett kis kontinens (vagy sziget) a maga n�gysz�zezer n�gyzetkilom�ter�vel. A N�sek f�ldj�nek term�szetesen t�bb nagy tengere van, de ezek k�z�l a legjelent�sebb egy olyan hatalmas, �ce�nra nyitott tenger, ami a kontinens nyugati v�g�t �szak-d�l ir�nyban teljesen �tv�gja. Rengeteg mindent el lehetne m�g mondani az eg�sz N�sek f�ldj�r�l, de t�l �ri�si ahhoz, hogy r�viden �s �rdekesen le lehessen �rni r�la minden jellegzetess�get, �s a legt�bb t�rt�netben nem is az eg�sz, �ri�si f�ldr�l van sz�, csak egy kisebb r�sz�r�l, ami a keleti r�sz�nek k�zep�n helyezkedik el - itt j�tsz�dik az �sszes le�rt t�rt�net, �s hab�r neh�z egy ekkora f�ldr�l csak �gy emberi �sszel �t�lkezni, de ezen a vid�ken t�rt�ntek tal�n a legjelent�sebb dolgok, ez a legfontosabb, �s legszebb ter�lete a N�sek f�ldj�nek, ezzel k�zpontj�t k�pezve ennek a kontinensnek. A k�s�bbiekben teh�t t�bbnyire err�l a k�r�lbel�l egymilli� n�gyzetkilom�teres r�szr�l lesz sz� (Eur�p�nak megk�zel�t�leg a tized r�sze).
A kontinenst nagyon r�gen nevezt�k el N�sek f�ldj�nek k�t �lland�an h�bor�skod�, ar�nyokban v�ve egyform�n er�s �s nagy n�p�r�l, az emberekr�l �s a r�lokr�l. Valami�rt elnevezt�k ezt a k�t n�pet egy�ttesen n�seknek - tal�n az�rt, mert sok olyan �v volt, amikor nem h�bor�ztak �s egy�tt tettek mindent, �s ilyenkor k�nnyebb volt egyszer�en n�sekr�l besz�lni, ha r�juk gondoltak. Teh�t ez a n�sek f�ldje volt, mert �k voltak e f�ld k�t legjelent�sebb n�pe, mind sz�mban, mind cselekedetben. �s a N�sek f�ldje kifejez�s k�l�n�sen igaz erre a bizonyos k�zpontra, ami valahol a kontinens keleti r�sz�n fekszik, mert az ember �s a r�l n�p java itt koncentr�l�dott, �s a legnagyobb �sszecsap�sok itt t�rt�ntek.
Sz�mban az emberek vannak a legt�bben az eg�sz N�sek f�ldj�n, k�r�lbel�l 23 milli�an. �k pont olyan emberek, mint mi, �s csod�s kult�r�kat k�pviselnek nagy birodalmaikban �s v�rosaikban. A r�lok rokonaik, �gy is n�znek ki, mint az emberek, m�gis van p�r saj�tos, apr� kis ismertet� jegy, ami �sszekeverhetetlenn� teszi e k�t n�pet. Az els� legfontosabb, hogy van egy olyan jellemz� tulajdons�guk, hogy nagyon szeretik a sz�rke sz�neket - hajuk, szem�k, ruh�zatuk is gyakran sz�rke, s�t egy-k�t r�lnak m�g a b�re is olyan var�zslatosan ez�st�s erej�. De ha nem is sz�rke lenne a r�l legjellemz�bb sz�ne, arca finom, nemes �s t�k�letes form�j�r�l akkor is k�l�nbs�get lehetne tenni. Pont olyan b�lcs, okos n�p, mint az emberek, vagy ink�bb m�g n�luk is b�lcsebbek, mert n�p�k sokkal �sibb. A becs�let, tisztess�g �s a m�lt�s�g sokkal fontosabb nekik, mint rokonaiknak, az embereknek, �s ebb�l k�vetkez�en n�luk j�val kevesebb a b�n�z�s �s az er�szak. Azokban az id�kben, amikor a le�rt t�rt�netek j�tsz�dnak 18-19 milli�an lehettek. �vezredeken �t h�bor�ztak az emberekkel.
A nirbidek a k�vetkez� n�p, de �ket nem sz�muk alapj�n sorolom a harmadik helyre, mert az el�gg� v�ltoz� - az els� id�sz�m�t�s �veiben csup�n n�h�ny ezren voltak, m�g a m�sodik id�sz�m�t�sban milli�an. �k az �sszes n�p k�zt csak a pokol, a d�monok n�pek�nt vannak emlegetve - az emberek egy roppant m�don elfajzott v�ltozatai, akiknek l�ny�k a gonoszs�g. �rz�kszerveik megromlottak, de k�nk�ves f�ldj�k�n nagyon sz�v�ss� v�ltak, fekete p�nc�lokat �lt�ttek magukra, melyek a sok �v alatt szinte hozz�juk n�ttek, helyettes�tve b�r�ket. Sz�rnyetegekk� v�ltak, elfelejtett�k a tiszteletet, �s a szeretetet, �s mindent, ami ak�r az �llatokkal, ak�r a n�sekkel k�z�ss� tenn� �ket. A m�sodik id�sz�m�t�s 2890-es �veiben olyan nagyra n�ttek, hogy mindent befeket�tett �s az �sszes t�bbi n�p �sszefog�sa kellett ahhoz, hogy megakad�lyozz�k, hogy a nirbidek az eg�sz f�ldet �gy els�t�t�ts�k, mint saj�t kis birodalmaikat. Ez a sorvadt, ig�nytelen n�p mindenkivel �sszet�z�sbe ker�lt - r�lokkal, emberekkel, �s m�s kisebb n�pekkel is.
A vl�rek a harmadik legnagyobb n�p, de �gy is csak 8-10 milli� a sz�muk az eg�sz N�sek f�ldj�n. V�ndorl�st kedvel�, nagyon b�k�s nemzet, akiknek csak n�h�ny olyan falvuk, vagy v�rosuk van, ahol csak �k �lnek, �s ami teljes eg�sz�ben az �v�k, ezeket is arra haszn�lj�k, hogy betegeket, sebes�lteket l�ssanak el. Seg�t�k�szs�g�k mindenkire kiterjed, de legink�bb a n�sekre, akiknek sz�rny� harcaik ut�n a csatat�rre vonulnak, hogy seg�tsenek r�lon �s emberen egyar�nt. E j�mbor n�p semmit nem k�r cser�be, hogy �polj�k a betegeket, pedig legt�bbj�k el�g szeg�ny. A h�bor�z�st gy�l�lik, m�g a veszeked�st is, �s csak egy kis csoportjuk van, akik nyeregbe �ltek, �s a nirbidek ellen indultak a n�sek oldal�n. A monda �gy tartja, hogy Isten, mikor megteremtette az embereket, a r�lokat �s a vl�reket, akkor az el�z� kett� n�pnek a kez�be adta a m�gi�t, hogy azt kezdjenek vele, ami j�l esik, de a vl�rekr�l tudta, hogy nem szeretnek semmilyen h�kuszp�kuszt, idegen lenne t�l�k, h�t nekik fel sem k�n�lta a var�zser�t, viszont azt a feladatot b�zta r�juk, hogy vigy�zzanak az el�tt�k �ll� k�t t�zesebb n�pre. Ami biztosan igaz ebb�l, hogy a vl�rek az �sszes t�bbi n�ppel ellent�tben nem tudtak var�zsolni, nem volt meg r� a k�pess�g�k, hogy az er�t form�lj�k, �s val�ban a n�sek �rangyalak�nt �ltek, pr�b�lt�k �vni azok b�k�j�t, ha viszont m�gis harcoltak k�z�j�k �lltak, hogy ne r�ppenjen el feleslegesen a sok �let a csatat�ren.
�k teh�t a N�sek f�ld legnagyobb n�pei, de rajtuk k�v�l m�g el�g sok kis n�p van, p�ld�ul a vimongok, akik bizony�ra meg is s�rt�dtek volna, ha kihagyom �ket. Tal�n egy milli�an sincsenek az eg�sz kontinensen, de az � n�p�k a leggazdagabb, �s ez nem csak �tlagol�sra igaz - egy-egy vimong t�zszer, sz�zszor gazdagabb, mint b�rmelyik k�zember a n�sek n�p�b�l. Igen id�s n�p, j�l�t�ket az �sid�kben alapozt�k meg, de minden vimong kicsivel n�veli a vimong-vagyont kem�ny munk�j�val. Felhalmozott dr�gak�veik, aranyuk, ez�stj�k tengernyi, de f�ldjeik is �ri�siak, term�ny�k kiv�l� min�s�g�, �s nagyon sok, �lelemb�l azonban sosincs felesleg�k, mert azt odaadj�k az �hez�knek. A k�veiket azonban a vil�g�rt el nem aj�nd�kozn�k, hanem �kszerbe foglalj�k �s hordj�k. Var�zserej�ket minden n�pn�l �gyesebben tudj�k haszn�lni, �s minden n�pn�l t�bbet haszn�lnak bel�le. Rendk�v�l m�velt, kult�r�lt nemzet, t�bb ezer �ves k�pvisel�ik elk�peszt� tud�st �s er�t pump�lnak a vimong v�rkering�sbe. Az �sszefog�s pont olyan fontos nekik, mint a bez�rk�z�s, de bizonyos esetekben el�fordult, hogy a r�lok, vagy az emberek oldal�n h�bor�ztak. Az eg�sz vimongs�g feje - az uralkod� - mindig is a fejedelem volt - hasonl�an, mint a legt�bb r�l birodalomban, csak itt a fejedelemnek sokkal nagyobb a hat�sk�re, mint a r�lokn�l, �s eg�sz m�shogy uralkodik, mint egy-egy sz�rke fejedelem - az uralkod� imm�ron t�bb mint ezer �ve az 1200 �ves Estangyal. Egy-k�t vall�son k�v�li t�rt�net mes�li, hogy a teremt�sn�l Isten egyik angyala szerelmes akart lenni, ez�rt lesz�llt a f�ldre emberi alakban �s beleszeretett egy r�l l�nyba (m�s mes�k szerint egy emberbe szeretett bele, de ennek nincs sok jelent�s�ge) �s annyira oda volt �rte, hogy nem is akart t�bb� visszamenni az �rhoz, hanem lent maradt a le�nnyal. Isten megharagudott szolg�j�ra, �s elvette t�le majdnem az �sszes mennyb�li tulajdons�g�t. Az angyal �sszeh�zasodott a l�nnyal, �s gyermek�ket Vimongnak nevezt�k el - innen kezd�d�tt a vimong n�p l�te.
Egy m�sik m�g kisebb, igen sok fajt�j� n�p a ny�k n�p, akik a term�szet n�pe. Otthonaik az erd�k, hegyek oldala. Semmibe nem avatkoznak, legt�bb �guk nem is t�l civiliz�lt, l�t�ket bogy�- �s gy�m�lcskeres�ssel t�ltik, sokszor el is riadnak az idegen n�pek tagjait�l, visszah�z�dnak �s �llatias, de igen b�k�s �letet �lnek. Nincs �nkorm�nyzatuk, sem uralkod�juk, sem semmilyen rendszer�k, ami �gy vagy �gy parancsolna nekik, ir�ny�tan�, vagy besoroln� �ket. Persze kiv�telek itt is vannak: a hegyi ny�kok egyik csoportja megindult a civiliz�l�d�s fel�, �s m�g fegyvert is fogott, hogy a n�sek mellett harcoljon. Az apr�cska n�pek erdei �g�nak z�szlaja azonban a N�sek f�ldi b�kez�szl� - feh�r alapon egy p�sztort�ska.
E n�pek t�rt�nelm�r�l csup�n keveset sz�ln�k:
Az els� id�sz�m�t�s (e.i.) a nulladik �vt�l kezd�d�tt. Ezekben az id�kben a r�lok, �s az emberek k�z�tt semmi nem t�rt�nt, �s semmi nem volt - se bar�ts�g, se ellens�gesked�s, j�form�n nem is �rintkeztek egym�ssal. Az emberek a s�k vid�keket haszn�lt�k ki, �s nagy v�rosokat �p�tettek f�l, m�g a r�lok az erd�k m�ly�n maradtak, �s az erd� testv�rek�nt �ltek, csod�s kult�r�t �p�tettek ki, fafalvaik �s v�rosaik belesimultak, bele�gyaz�dtak a term�szet form�iba �s b�k�j�be. A r�lok az els� id�sz�m�t�s 950. �v�ben elkezdtek harcolni egym�ssal. Kis t�rzsharcok indultak el az erd�kben, amik egyre jobban elfajultak, a r�l n�p darabokra, csoportokra hasadt sz�t, amik gyors er� �s sz�mbeli fejl�d�sbe kezdtek, birodalmak alakultak ki, �s h�bor�t ind�tottak egym�s k�zt. E.i. 2900-ra a h�bor�k v�gleg el�ltek, �s a r�lok �sszekov�csol�dtak, �jra egyek lettek. Az emberek is harcoltak m�r akkoriban, de m�g kor�bban is, csak a r�lokkal ellent�tben - akiknek nem volt a m�sik r�lon k�v�l m�s ellens�g�k - nekik a t�bbi n�ppel kellett megk�zdeni�k, a saj�t n�p�k�n bel�li h�bor�skod�s elhanyagolhat� volt. Nirbidekkel, �s az �d�z, sz�v�s �szakiakkal harcoltak sz�ntelen�l, �s m�r a nulladik �vben v�raik, er�djeik �s komoly fegyvereik voltak, nem �gy, mint az erdei r�loknak.
E.i. 2985-ben volt az els� �sszez�rd�l�s a r�lok �s az emberek k�z�tt, ami �leteket is k�vetelt. Az emberek felfigyeltek a sz�rk�kre, akikr�l id�ig csak oly keveset tudtak. Ugyanebben az �vben �jabb csata esett meg, mindk�t oldalon p�r sz�z harcossal, �s ez kell�k�pp megbolygatta mindenki �let�t. Az �t �v m�lva lezajlott kis h�bor� m�r komolyabb volt, a mindk�t oldalon p�r ezer f�t sz�ml�l� seregek el�sz�r tapasztalt�k meg igaz�n a m�sik f�l hadainak pozit�vumait - az emberek f�l�nyes gy�zelmet arattak, sz�tvert�k a r�lok rendezetlen csapatait, �s gyakorlatilag senkit nem hagytak �letben. Ebb�l is l�tszik azonban, hogy a csatanyertes f�lt igazgat� vez�r komolyan vette a vad, erdei n�peket, akiknek �gy t�nt m�r nem voltak el�g kiel�g�t�ek az id�ig birtokolt ter�letek.
2997-ben a r�lok kell�k�pp felk�sz�lve a visszav�g�sra t�zezreikkel vonultak ki az erd�kb�l, �s v�grehajtott�k az el�re megtervezett ostromot egy akkori emberk�zen l�v� er�d ellen. C�ljuk, hogy legyen egy igazi k�v�ruk, �s persze a bossz�. Az eredm�ny: a kis r�l csapatok fel�rl�dnek az ellens�g sz�zezres seregeinek szor�t�s�ban. Emellett azonban mindk�t f�l �rzi, micsoda fejl�d�sen ment �t p�r �v alatt a r�l n�p.
2997-t�l nincs meg�ll�s. A r�lok t�bb� nem akarnak visszat�rni az erd�kbe, �s csak kevesen vannak, akik v�gleg ott maradnak, �s �vva intik a harcosokat a h�bor�t�l. A seregek t�ntet�en let�boroznak az emberek birodalm�nak perem�re, r�videsen �p�lni kezd az els� falu, majd v�ros, elkezd kialakulni a r�lok mai csod�latos harcm�v�szete. Elkezd�dnek a nagy h�bor�k, �s a sz�rk�k �vtizedeken bel�l kiegyenl�tenek, ami az emberek r�sz�r�l kell�k�pp ijeszt�en hat. Ett�l az �vt�l kezdve �lland�ak a harcok. A r�l n�p b�mulatos sebess�ggel n�tt �s er�s�d�tt: 3130-ra az id�ig megh�z�d�, egyszer� erdei sz�rk�kb�l hatalmas harcos n�p fejl�d�tt, harcm�v�szet�ket t�k�lyre fejlesztett�k, p�r �v alatt rengeteg j�l v�dett, fallal k�r�lvett v�rost �p�tettek f�l; a vil�g j�t�kmezej�n megjelen� �j b�bu ki�thetetlenn� v�lt, m�g az emberek sem tudt�k megd�nteni a sz�rk�k birodalm�t.
3135. �v v�g�n lej�tsz�dott egy sz�rnyen v�res h�bor�, az �t �r�s megszak�tatlan m�sz�rl�sban, a l�gi �s f�ldi csat�ban, illetve a k�l�nb�z� fondorlatos var�zslatoknak k�sz�nhet�en k�tsz�zezren estek el, majd r�vid sz�net ut�n, a k�vetkez� k�t �r�ban m�g p�r ezren, mikor a seregek letett�k a fegyvert. P�r nappal k�s�bb nem t�l hossz� �s k�r�lm�nyes t�rgyal�sok, illetve kereken sz�z�tven �vi h�bor�z�s ut�n megk�t�tt�k az Els� b�k�t a r�lok �s az emberek, melyben kijelentett�k, hogy nem h�bor�znak egym�ssal, �s nem is sz�vetkeznek. Elnevezt�k a f�ldet N�sek f�ldj�nek, �s lenull�zt�k az id�t, elkezd�d�tt a m�sodik id�sz�m�t�s. M.i. 2-ben az emberek felr�gt�k a b�ke szab�lyait, �s k�t �ves fegyversz�net ut�n �jra megindultak a h�bor�k, amik kezdetben nagyon vadak voltak, de az �vsz�zadok alatt m�rs�kl�dtek. M.i. 2886-ban neh�zkesen l�trej�tt a sz�vets�g a r�lok �s a nirbidek k�zt, ami egy �vig tartott, �s azt k�vet�en bomlott fel, hogy a nirbidek sikeresen megostromolt�k a nagy, titkos er�d�t, Simen�rt, a r�l n�p k�zpontj�t. M.i. 2887-ben megsz�letett a M�sodik b�ke a r�lok �s az emberek k�z�tt, �s egy�tt sz�lltak szembe a nirbid s�t�ts�ggel.
A r�lok �s az emberek birodalmai ezek alatt az �vek alatt k�rvonalaz�dtak, de sosem �rtek �ssze. A senki f�ldj�nek sz�m�t a Porlad�k sivataga, ami egy sz�znegyven kilom�ter sz�les, az eg�sz bolyg�t k�rbe�lel� sivatagos, fekete s�v. Hogy m�rt lett s�t�t? Nyolcezer �ve - teh�t k�r�lbel�l k�tezer �vvel az els� id�sz�m�t�s nulladik �ve el�tt - egy r�l �s egy ember var�zsl� hatalmas erej�t fitogtatva versengtek egym�ssal. Akkoriban alig voltak visz�lys�gok, �s alig volt olyan, aki arra ford�totta volna az �sszes idej�t, hogy t�k�lyre fejlessze var�zserej�t, teh�t a term�szet tele volt l�thatatlan, bolyg� er�kkel �s ennek a k�t var�zsl�nak nagyon kellettek ezek az er�k, h�t megtanult�k kezelni �ket. Az egyik versenyben, amit maguk k�z�tt rendeztek, az volt a c�l, hogy var�zserej�kkel �ri�sibb dolgot hozzanak l�tre: egyik�k savass� tette a hatalmas beltengert, Alenint, ezzel kipuszt�tva annak �l�vil�g�t, a m�sik d�h�ben egy k�b�l �s porb�l �ssze�ll�, vastag gy�r�t var�zsolt az eg�sz bolyg� k�r�. A gy�r� ezer m�ter magasan lebeg m�g ma is, �s sehol nem szakad meg. Alatta teljes s�t�ts�g honol, �s az ott �l� emberek, �llatok �s n�v�nyek r�gen elpusztultak.
A sivatagokon �s egy�b sz�ls�s�ges helyeken k�v�l azonban a term�keny Anyaf�ld jelent�s r�szei sincsenek kihaszn�lva, ahol pedig vid�man �lhetne b�rki. Nem �gy, mint a mi mai vil�gunkban a n�sek, vl�rek, nirbidek �s egy�b n�pek ter�letei nem folytak �ssze, az orsz�gok k�z�tt leveg� maradt, nem is kev�s, ami el�sz�r is az�rt alakult �gy, mert a vez�rek �s kir�lyok hi�ba v�gytak hatalmas birodalmakra, tudt�k, hogy �ttekinthetetlenn� v�lt volna uradalmuk, s�t �ssze is omlott volna: �gy ink�bb tartott�k stabil kis v�ros�llamaikat, �s birodalmaikat, �s nem terjeszkedtek, csak amennyire n�p�k gyarapod�sa megk�v�nta - az pedig csak mell�kes, hogy a F�ld nem szeret belefulladni az emberek �lland� jelenl�t�be, �s ter�leti harcaiba (ami persze �gy is volt el�g), �s az �l�k sz�m�ra is j�val kellemesebb r�tekinteni egy olyan t�rk�pre, ahol nem szoronganak az �llamok, mindig van ki�t �s lehet�s�g a menek�l�sre az ember-nem-birtokolta szabad term�szetbe.
Neh�z lenne az �ttekintett k�zel hatezer �v �sszes birodalm�r�l, �s v�ros�r�l �rni, ezt teh�t nem is teszem meg, de van p�r olyan �si, m�r-m�r majdnem �r�kk�val�nak sz�m�t�, vagy �pp nagyon jelent�s, �s valamiben kiemelked� v�ros �s �llam, ami nagyon fontos r�sz�t k�pezi a N�sek f�ldj�nek. Ezek t�bbs�ge azon az egymilli� n�gyzetkilom�teres r�szen helyezkedik el, ami a N�sek f�ldj�nek k�z�p-keleti r�sz�n van, �s amit m�r eml�tettem. Az al�bbiakban teh�t err�l a ter�letr�l lesz p�r sz�.
K�z�p-kelet N�sek f�ldj�t k�t r�szre v�gja a Porlad�k sivataga, ami �szak-d�l ir�nyba fut le. A s�t�ts�g por- �s sziklasivatag�n ezen a ter�leten csak egyetlen f� karav�n�t megy �t, de m.i. 2800 k�r�l ez el�g vesz�lyes lett a nirbidek miatt, akik itt is meg tudtak �lni. Az emberek leg�sibb v�ra, ami meg is maradt – Csimiza - a sivatagt�l t�bb sz�z kilom�terre nyugatra van, �s ezzel k�z�p-kelet f�ld legsz�ls�bb emberlakta v�ra. S�rga szikl�k, �s sz�rke hegyek k�z� �p�tett�k e.i. 2800 k�r�l egy m�ly hasad�kb�l ki�ll� vaskos sziklaoszlopra; semmi �ton nem lehet hozz� bejutni, csak k�t felvon�h�don, amiket csak a legritk�bb esetben engednek le - Csimiza m�r fiatal kor�ban sem j�tszott fontos szerepet a n�s-h�bor�kban, t�l elszigetelt, t�l messze volt mindent�l, �s amilye volt - csup�n p�r sz�z katona - azt is csak nehezen tudta mozg�s�tani. Szerepe �p�l�sekor m�g tiszt�zott volt, ugyanis a hegyekben �l�k v�delm�t szolg�lta, akik rettegtek a nirbid, �s egy�b gonosz n�pek rajta�t�seit�l, de azok a hegyek m�r r�g kihaltak, az �pesz� f�ldm�ves z�ld vid�kre vonult, Csimiz�t egyed�l hagyva a rideg s�rga hegyek ormai k�z�tt.
A k�vetkez� fontos v�ros kelet fel�, a sivatag fel� haladva, Mez�v�ros, vagy ink�bb falu, mert b�r nagy, �s lakoss�ga sem elhanyagolhat�, m�s tekintetben azonban a legkev�sb� sincs v�ros jellege paraszth�zaival, �s alapvet�en csendes �letvitel�vel. �venk�nt csak egyszer lesz zajos a kis v�ros, mikor megrendezik a N�sek f�ld nagy l�verseny�t, amire a legt�volabbi vid�kekr�l is idej�nnek n�z�nek vagy r�sztvev�nek, �s felt�lt�dik fur�bbn�l fur�bb alakokkal Mez�v�ros.
Alig harminc kilom�terre a sivatagt�l �ll a N�sek f�ld�n mindenkiben legnagyobb �rdekl�d�st kiv�lt� v�ros, az emberlakta Vill�m V�gta, f� kereskedelmi csom�pont. A kis ter�let�, de m�gis �ri�s v�rosba minden tud�sukat, �s f�leg var�zserej�ket befektett�k az �p�t�ik, �gy lett a Vill�m V�gta a legmodernebb N�sek f�ldi hely. Egy eg�szen m�s, radik�lisan �j vil�got k�pvisel, ami az �tlag ember sz�m�ra ijeszt� is lehet. Az eg�szet a F�toronyban �sszegy�jt�tt er�k tartj�k meg, ha itt zavar keletkezik, akkor a v�ros mind fizikailag, mind egzisztenci�lisan �sszeomlik. A var�zser� karjaira �p�ltek r� a leveg�ben lebeg� �p�letek, a t�rben cirk�l� t�ltosok, �s egy�b h�rsz�ll�t�k, a sz�guldoz� lovak, amik t�zszer olyan gyorsan tudnak v�gtatni, mint norm�lis t�rsaik, a vil�g�t�s �s v�ros eg�sz rendszere, aminek a l�nyege a gyors k�zleked�s �s h�rsz�ll�t�s. A Vill�m V�gta alatt h�z �t a m�ra t�bb mint �tsz�z kilom�ter hossz�, n�h�ny helyen sz�t�gaz� �t, a V�gta, ami egy f�ldbe s�llyesztett tekn�, �s ami mindenki sz�m�ra ler�vid�ti az utaz�ssal elt�lt�tt id�t.
A Vill�m V�gta nem csak a legkorszer�bb v�ros, de seregei is h�resek: kis l�tsz�m�, �ltal�nos hadsereg�k igen �t�k�pes, m�gi�ban is j�l k�pzett katon�i nem futamodnak meg semmit�l, gyeng�j�k azonban a v�dekez�s, amiben a v�rosi �rszolg�lat, az �rsereg van seg�ts�g�kre, k�r�lbel�l ugyanannyi f�vel, mint �k (csup�n k�t-h�rom ezer). Ez a k�t pap�ron is elk�nyvelt sereg, meghat�rozott vezet�ssel �s renddel, de a V�gt�nak van egy harmadik ereje is: �k nem katon�k, �s a k�zelharc ter�n meglehet�sen k�pzetlenek; �k a V�gta post�sai. Ez �gy persze el�g nevets�gesen hangzik, de nem k�z�ns�ges post�sokr�l van sz�, eleve a V�gta semelyik r�sz�t nem lehet a ’k�z�ns�ges’ jelz�vel illetni: �k azok a t�ltosok, akik l�gi fogataikon cik�znak, nem csak a v�rosban, de szinte az eg�sz N�sek f�ld�n. Nekik nem jelent gondot sem egy k�fal, sem egy sereg, sem t�zezer kilom�ter - a t�rben kedv�kre ugr�lnak ide-oda, haszn�lva saj�t, �s a V�gta �sszegy�jt�tt m�gikus er�it, szempillant�snyi id� alatt k�zbes�tenek leveleket, �tt�rnek erd�n, g�ton, mindenen, �gy hogy maguk el�tt semmit nem kell lerombolniuk. A t�ltosok serege teh�t nem elhanyagolhat�. Ha �pp az �ltalunk is l�that� t�rben vannak, �s nem saj�thaszn�lat� kis csatorn�ikon, akkor k�nny�szerkezetes lovaskocsiaikkal �gy tudnak man�verezni, mint a szitak�t�. Fenyeget� h�bor� idej�n a t�bb ezer f�s t�ltossereg �ssze�ll, k�zk�v�natra kineveznek maguk k�zt egy vez�rt, aki egy�ttm�k�dik a m�sik k�t sereg f�vez�r�vel, �s igen nagy seg�ts�get ny�jtanak a harcokban. Ha nem is k�zdenek t�nylegesen, akkor is nagy haszn�ra vannak a V�gtaiaknak, mert el tudj�k menek�teni a n�ket �s a gyerekeket, ha komoly a gond - ut�np�tl�st, �gy �lelmet, fegyvereket �s egy�b felszerel�st tudnak a v�rosba csemp�szni m�g ostromz�r idej�n is. A t�ltosokat sem feltart�ztatni, sem elfogni nem lehet, sok iskol�t v�gzett, tud�s k�pvisel�ik minden n�p tisztelet�t kiv�vt�k.
A Vill�m V�gt�nak tal�n csak egyetlen rossz tulajdons�ga van, de az el�g sokat nyom a latban: a v�ros rendezett �s sz�p felsz�ne m�g�tt vir�gzik az alvil�g - sajnos egy ilyen cs�b�t� k�lsej�, gazdag v�ros nem csak a tisztess�ges n�peket vonzza, a b�n�z�s a remek k�zigazgat�s mellett is megtelepedett. Kezdetben v�res t�rv�nyekkel, �s igen komoly csend�r alakulatokkal pr�b�lt�k elnyomni a t�rv�nytelens�get, ami a hossz� �vtizedek alatt �sszeh�zta �s bef�szkelte mag�t a s�t�t kis sik�torokba, a vezet�s pedig egy id� ut�n m�r nem er�lk�d�tt a b�n�z�s felsz�mol�s�n, mert az lehetetlen feladatnak t�nt. A v�gtai alvil�g, �l�n a bukott vimongokkal - a vimong n�p azon tagjaival, akik let�rtek a n�p�knek kijel�lt vall�soss�ggal �s tisztess�ggel �vezett �tr�l - tolvajokkal, gyilkosokkal �s �r�ml�nyokkal, kiterjedt rendszer lett az eg�sz Vill�m V�gta ter�let�n. A v�ros vezet�se, �s az alvil�g k�pvisel�i k�z�tt kimondatlan meg�llapod�s j�tt l�tre: a rend�r�k nem avatkoznak a b�n�z�k dolg�ba, ha azok az �jszaka leple alatt, felt�n�s n�lk�l tev�kenykednek. Sokan nem fogadt�k el a lak�k k�z�l ezt a furcsa szerz�d�st, de be kellett l�tniuk, hogy ennek h�j�n a b�n�z�s fel�lkerekedett volna a Vill�m V�gt�n - megtanultak h�t egy�tt �lni vele, �s betartani az egyetlen szab�lyt: nem lenni rossz id�ben rossz helyen.
A sivatagt�l nyugatra es� vid�kek nagy r�sze Mediti birodalomhoz tartozik. Ennek a hatalmas t�rs�gnek a legt�bb t�rk�pen nincs is megrajzolva a hat�ra, kifejezv�n, hogy a birodalom kor�ntsem egys�ges. A k�pzeletbeli hat�r a Porlad�k sivatag�nak nyugati szeglete ment�n vonul, keleten Mez�v�ros, �szakon a S�rurh-tenger, d�len pedig Als�s�ny falvacsk�ja jelenti a birodalom v�g�t. A k�rnyezeti adotts�gaiban, kult�r�j�ban is nagyon v�ltozatos birodalom hivatalos ura a meditii kir�ly, kinek sz�khelye Mediti f�v�ros. Ez a legnagyobb v�ros k�zel s t�vol, a V�gta �t nem is v�letlen�l halad �t rajta, mert kereskedelme igen �l�nk. A kir�ly hatalma korl�tozott; a gyakorlatban csak egy olyan d�szesen �lt�z�tt szem�lyt jelent, aki ha saj�t sz�kv�ros�val boldogulni tud, m�r j� kir�ly. K�l�nben a f�v�roson, �s a birodalmon bel�l is rengeteg kiskir�ly uralkodik, valamint m�s v�rosok urai (t�bbnyire helytart�i) �s a fejlett Vill�m V�gta f�vez�re is jelent�s ellenp�lust jelent a kir�llyal szemben, b�r t�bbnyire mindenben igyekeznek egy�ttm�k�dni a kir�llyal, f�leg abban, hogy az olyan nem hivatalos elemeket, akiket csak k�pr�ztat� vagyonuk emelt magasra, siker�lj�n megf�kezni.
A Porlad�k sivatag�ban, mint m�r eml�tve volt, nincsenek emberi v�rosok, �s az emberek, r�lok �s egy�b tisztess�ges n�pek legfeljebb k�nyszerb�l l�pnek a f�ldj�re. A sivatag k�rnyezet�hez csak p�r furcsa �llat, �s a nirbidek egyes k�l�n�sen vad csoportjai habitu�l�dtak, akik pokoll� tett�k a dr�ga �rut sz�ll�t� keresked�, vagy a csal�dj�val k�lt�z� v�ndorl� ember �tj�t a sivatagon �t. Az okos csak kisebb sereggel l�p erre a s�t�t f�ldre.
A sivatagt�l keletre k�t nagy emberlakta birodalom van; Kajar f�ldje, �s Tallun, azonos nev� f�v�ros�val. Kajar hat�ros a m�g�tte h�z�d� nirbid f�lddel, att�l csak egy fekete hegyl�nc v�lasztja el. A nirbidek bet�r�seit�l, �s terjeszked�s�t�l �lland� h�bor�ban �ll ez a ter�let, aminek sok k�l�nb�z�, nyughatatlan n�pe m�g egym�ssal is hadat visel. Zavaros vid�k ez, �s a h�bor�k annyira lefoglalj�k n�peinek �let�t, hogy nem csak a k�lvil�ggal nem foglalkoznak, de m�g �lland� uralkod�juk sincs. A Kajar k�v�l esik mindenfajta kereskedelmen, de m�s c�lokt�l hajtva sem j� �tlet az idegennek a ter�let�re l�pni.
Tallun a N�sek f�ld leghatalmasabb birodalma, f�v�ros�ban a talluni helytart� sz�kel, akinek az eg�sz N�sek f�ld�n igen komoly hatalma van. Birodalma komolyan k�zpontos�tott �s nagyon er�s, de a r�lok �s emberek harcaiban csak a legritk�bb esetben vesz r�szt, a nirbidek pedig meg sem vethetik a l�bukat itt. Ipara, mez�gazdas�ga is igen fejlett, mely �gak rabszolg�k n�lk�l nem is m�k�dn�nek ilyen remek�l. Tallun az egyetlen birodalom a N�sek f�ld�n, ahol a rabszolga �lland� jelens�gnek sz�m�t, ez is kifejezi valamennyire, milyen szil�rdan �ll� birodalomr�l is van sz�. Tallun Kajart�l keletre helyezkedik el, hat�ra a hegyl�ncok ment�n vonul v�gig, keleti r�sze pedig kifut eg�szen a kontinens perem�ig, a v�gel�thatatlan �ce�nig. Az egyetlen hely, ami a nyugati hat�rt jelent� hegyvonulaton bel�l esik, m�gsem tartozik Tallunhoz, az Srahorad.
Sran Horad hatalmas �s gazdag vez�r volt a m.i. 3. �vsz�zad�ban, �s nem is becstelen�l. Fiatalon elkezdte munk�j�t, id�sebb kor�ra siker�lt �sszefognia a keleten �l� embereket, hogy egy�tt induljanak harcba a kis nirbid hord�k ellen, �s megtiszt�ts�k t�l�k a Cs�rg�, a Kajar, Orm�lion �s Tallun birodalom vid�k�t. K�t fert�z�tt elm�j� fia eg�szen m�s n�zeteket vallott, mint a becs�letes �s vall�sos Sran Horad, �s alig voltak h�sz �vesek, mikor ott hagyt�k apjukat �s elindultak k�l�n – rossz - �tjukon. Annyira gy�l�lt�k apjukat, hogy elhat�rozt�k, semmit sem fognak �gy csin�lni, mint ahogy azt tan�tott�k nekik. El�sz�r kov�csm�helyt nyitottak, ahol remek fegyvereket k�sz�tettek, k�zben hozz�juk vet�d�tt p�r rossz �let� csavarg�, amit�l elmebetegs�g�k teljess�ggel �talakult gonoszs�gg�. Elszeg�nyedett harcosokkal sereget alkottak, �s fosztogatni kezdtek, �s ekkort�jt tal�lt�k ki azt is, hogy �p�tenek a f�ld al� egy k�nz�kamr�t, ahol kedvtel�sb�l k�nozz�k �rtatlan foglyaikat. Ki�t�ltek egy csom� iszony� k�nz�eszk�zt, �s r�videsen hirdetni kezdt�k kamr�jukat. A testv�rek v�rfiai, �s az ut�nuk k�vetkez� lesz�rmazottak �zletet csin�ltak ebb�l, p�nz�rt adt�k ki k�nz�kamr�jukat, �s maguk assziszt�ltak a foglyok gy�tr�s�ben. Nagyon sikeresek voltak, p�nz�k is lett el�g, �s egyre t�bben csap�dtak hozz�juk, n�p�k, r�mh�r�k egyre n�tt, �s �gy sz�letett meg a rettegett srahoradi katonan�p. A kis Srahoradi k�nz�kamra az�ta is ott �ll a Porlad�k sivatag�nak sz�l�n, de az�ta a legrettegettebb helly� v�lt az eg�sz N�sek f�ld�n, mint a ’kib�relhet� f�ldi pokol’.
Az elborult elm�j� testv�rp�rb�l gy�keredz� srahoradi n�p az�ta m�r kitisztult, �s �j v�rrel t�lt�d�tt f�l. Folytatt�k ugyan �si ’szakm�jukat’, de alapj�ban v�ve becs�letes �letet �ltek. Sosem t�r�dtek azzal, ki az, aki a k�npadra ker�l, �s sosem kiv�teleztek senkivel sem. �gy tartott�k, minden f�rfi v�tkezett m�r, �s nincs olyan, aki ne �rdemeln� meg legal�bb egy kicsit, amit n�luk kap, b�r azt is tudt�k, hogy a b�ntet�s Isten joga. Mivel csak egyetlen kamr�juk volt, ami a t�bb sz�zezer f�s n�pet nem tudta eltartani, ez�rt legt�bbj�kb�l dolgos f�ldm�ves lett, k�zel a k�zpontokhoz, ahol csal�djukat is megalap�tott�k, �s eg�szs�ges �letet �ltek. M�sok zsoldosk�nt szolg�ltak a h�res srahoradi sereg k�tel�k�ben. Tallun sz�l�n �p�tett�k fel k�zpontjukat, egy hatalmas nyolctorny�, fekete v�rat, ami sokuknak lak�helye volt, �s amit p�r �vtized m�lva �r�sban is elismert a t�bbi n�p, mint t�rv�nyes b�ntet�s v�grehajt�si int�zm�nyt. A kis, �si Srahoradi k�nz�kamra, a komoly tekint�llyel rendelkez�, vad srahoradi sereg, a k�z�s erk�lcs�k �s a k�z�s v�r k�ti �ssze tov�bbra is Sran Horad fiainak n�p�t.
A Porlad�k sivatag�t�l keletre es� ter�letek j� nagy r�sze teh�t semmilyen birodalomhoz nem tartozik, a falvak, v�rosok, k�zs�gek k�l�n egys�geket, kis �llamokat alkotnak. A m�r eml�tett Cs�rg�, vagy Orm�lion zug sem sz�m�t k�l�n birodalomnak, ezek csak bizonyos ter�leti egys�gek nevei; a Cs�rg� nev�t onnan kapta, hogy sz�mtalan kis patak halad �t rajta, �gy b�rhol is �llunk, szinte mindig hallhatunk patakcs�rgedez�st. Orm�lion kis hegyek �rny�k�ban pihen�, csendes, nyugodt vid�k, vesz�lytelen erd�kkel �s gurul� dombokkal. A h�t-nyolc kis falu b�k�s n�pei t�bbnyire parasztok, nem nagyon sz�lnak a nagyvil�g dolgaiba.
A Porlad�k sivatag�t�l kelet fel� haladva sorban Kapny�k �s Neon falu az els�. Mindkett� emberlakta falu, �s ugyan�gy, mint Orm�lion, a b�k�t kedvelik lak�i. Neon nev�t a k�rnyez� vil�gos lomb� erd�kr�l, �s �l�nkz�ld dombos vid�kr�l kaphatta. Neonnak nincs semmilyen k�zigazgat�sa, n�pei nem fizetnek ad�t, �gy nincs serege sem - b�r a kicsiny falunak nincs is nagyon sz�ks�ge seregre. Kapny�k ugyan�gy apr� falu, de a k�zigazgat�s egy alacsony fokon jelen van, kis sereg�t b�tor, �s elsz�nt katon�k alkotj�k, a testv�rfalu, Neon biztons�g�t is odaad�an �rzik, de nemegyszer csatlakoztak nagyobb seregekhez, hogy a r�lok, vagy nirbidek ellen vonuljanak. Kapny�k ifj� katonafiai mellett sokkal nagyobb az id�sek s�lya, ez�rt a falu �reged� - Neon t�lti fel friss v�rrel.
Kapny�k �s Neon l�tsz�lag jelent�ktelen, de amilyen kicsik ezek a k�zs�gek olyan fontos kereskedelmi utak futnak itt �ssze - h�rom is! Az �szakr�l j�v� a legkomolyabb, t�k�letes, �lland�an karbantartott, sz�les burkolattal, hogy h�rom kocsi k�nyelmesen elf�rjen egym�s mellett. Kapcsolatot tart a r�l Oromv�rral, �s a kis keresked� v�rossal, Divin�val, aminek f�k�nt keresked� n�pe Neonban �s Kapny�kban �rt�kes�ti term�k�t, vagy �tviszi a viszonylag biztons�gos neoni karav�n�ton a sivatagon t�lra, Mediti birodalom kisebb k�zs�geibe. Neonnak, �s Kapny�knak igaz�b�l nem �ll �rdek�ben fenntartani a komoly gondoz�st ig�nyl�, �szakra fut� utat, �gy annak teljes k�lts�g�t Divina �llja - ez�rt Divinai �t a neve.
A m�sik k�t kereskedelmi �t nincs lek�vezve, de hasonl� jelent�s�ge van. Az egyik Tallun fel� tart, a m�sik az emberlakta Rountant �s Szuit hegyi ikerfalvakon vezet �t, �s a nagy keresked�g�cba, Nerva, Sz�nai k�rny�k�be torkollik, majd innen vezet tov�bb a szint�n fontos �j �s �jh�r �t. Ezek az utak m�r a seregek sz�m�ra is fontosak.
Tov�bb haladva a sivatag fel�l keletre, K�dor a k�vetkez�. Ez egy k�zepes m�ret� falvacska, mind a nagyvil�gi politik�ban, mind a kereskedelmi pezsg�sben akt�van r�szt vesz, �s erre kifejezetten b�szke. Ur�nak nincs k�l�n c�me, helytart�, fejedelem nem lehet, mert ahhoz nem el�g nagy a v�roska. K�dor ura egyben a komoly k�dori sereg vez�re is - fel�gyelik a szomsz�ds�got, szemmel tartj�k a Porlad�k sivatag�t is, nehogy nagyon elszaporodjanak a k�rny�ken a nirbidek. K�dor szorosan �sszefog�dzkod� n�pe k�l�nben nem olyan r�g telepedett le, sok�ig v�ndoroltak a hegyek �s a sivatag k�zt, �s megalap�tott falvuk neve is a sok k�dorg�s miatt lett K�dor - m�g most is sz�vesen hadj�ratoznak sereg�kkel, �s k�zvetlen kapcsolatot tartanak a Vill�m V�gt�val a v�gtai t�ltosok r�v�n.
Hirja Anama, minden N�sek f�ldi f�rfi �lomv�rosa, mindig is h�res volt rendk�v�l er�s, sz�razf�ldi ter�leten �t�k�pes seregeir�l, a sz�zezer f�s n�p teljes �sszetart�s�r�l, remek k�zigazgat�s�r�l, a t�k�letesnek mondott hierachikus fel�p�t�s�r�l, erk�lcsi norm�ir�l �s a v�rosiak �ltal k�pviselt �letvitelr�l - ezenk�v�l ez az egyik leggazdagabb, legbefoly�sosabb v�ros a N�sek f�ld�n. A rendszer k�zel k�tezer �ve zavartalanul megy, id�ig semmilyen belvisz�ly nem rekesztette meg hosszan, de a h�bor�k sem okoztak gondot. A gazdag, rendezett kis katona�llam harcias, �les szem�, igen vall�sos, �ntudatos �s g�g�s n�pei b�szk�n emlegett�k, hogy anamaiak. A vezet�s egy�tt vitte a v�rost az id�vel, �gy, hogy a fejl�d�s �tja ne hagyja el a r�g megszokottat, a hagyom�nyt, a term�szetes dolgokat - ez a v�ros volt a ’fejl�d� maradand�’.
A v�ros egy szikladomb tetej�re �p�lt, �s az �vsz�zadok alatt egyre nagyobb lett. A v�r k�r�l falu �p�lt, majd ahogy egyre n�tt a n�pess�g, �gy alakult ki nyolc koncentrikus k�r a cs�csot jelent� v�r k�r�l. Mindegyik k�rgy�r�t hatalmas, feh�r g�tfalak v�lasztanak el egym�st�l, amiken ellens�g alig-alig tudott �tt�rni. A sz�zezer f�nyi anamai n�p minden tizennyolc �vesn�l id�sebb f�rfija katona, az uralkod� parancs�ra vagy hadi �llapotban harcolniuk kell, ak�r hivat�sos, fizetett katon�k, ak�r nem. A hivat�sos katon�k t�bbnyire a v�rosi fal�rs�gben, j�r�rseregben, rend�rs�gben szolg�lnak, �s nem csak k�t �vet katon�skodnak, ami minden f�rfinak k�telez� Hirja Anam�ban, hanem j�val t�bbet. Ha valaki elv�gezte a k�telez� katonai szolg�latot tizennyolct�l h�sz�ves kor�ig, �t csoport k�z�l v�laszthat, hogy melyikben akar tov�bb tanulni. Mindegyik csoport �sszes katon�ja term�szetesen Anama haderej�t er�s�ti, de az egyes csoportok f�mesterei (vagy harcmesterei), azaz legf�bb vezet�i, �s a f�mesterek alatt �ll� h�rom-h�rom harcosvezet� a v�rosvezet�sben is fontos szereppel b�rnak, jelent�s r�szt kivesznek a politik�b�l. A csoportok k�l�nb�z� ter�letekre specializ�l�dtak, hossz� �vek alatt alakult ki saj�tos harcm�v�szet�k, technik�juk, �s er�ss�g�k.
A feh�r anamaiak m�gikus k�pess�g�ket fejlesztett�k t�k�lyre. Megtanult�k, hogy harcokban hogyan haszn�lhatj�k f�l a term�szet �s saj�t m�gikus er�iket, hogyan v�dekezhetnek, t�madhatnak, gyilkolhatnak var�zslatok seg�ts�g�vel.
A fekete anamaiak szakter�lete a n�v�nyvil�g. Sz�mukra nem jelent gondot, hogy a term�szet minden ter�n t�j�koz�djanak. Megtanulj�k, hogyan maradjanak �letben a vadonban minden eszk�z �s �lelem n�lk�l, hogyan olvassanak a nyomokb�l, de legink�bb a n�v�nyeket ismerik, amikb�l gy�gyszereket �s m�rgeket kevernek ki. Az anyaterm�szet seg�ts�g�vel minden bajt k�nnyen orvosolnak. K�t l�bbal �llnak a f�ld�n, nem kedvelik a m�gi�t.
A r�riorok �letc�lja a kiegyens�lyozott, nyugodt �let, a test �s a l�lek �sszhangj�nak megteremt�se - kicsit hasonl�tanak a szerzetesekre. Az � fegyvert�rukban szerepel a legt�bb fegyver, de pusztak�zzel a leg�gyesebbek. A r�riors�g k�l�n vall�s is, ami legt�bb von�s�ban hasonl�t az �ltal�nos anamai monoteista vall�shoz. H�rom k�l�nb�z� k�pzetts�g szerinti rendj�k van.
A roham lovass�g az egyetlen csoport, akikn�l �lland� a l�tsz�m: csup�n ezerk�tsz�zan vannak n�h�ny sz�z f� tartal�kkal. Ha a v�rost v�ratlanul t�madj�k meg, akkor ha �gyukb�l is ugrassz�k ki �ket, legfeljebb k�t �s f�l perc alatt teljes menetfelszerel�sbe tudnak �lt�zni, �s nem t�bb mint �t-h�t perc alatt az els� osztag oda�r a megt�madott r�szre. Am�g meg nem �rkezik az er�s�t�s a n�gyszer h�romsz�z f�s seregecsk�k megpr�b�lj�k meg�ll�tani az ellens�get. Csak a legjobbak legjobbjai ker�lnek be ebbe a csoportba. �let�k nagyon szigor�an be van osztva, mert szinte �lland�an k�szenl�tben kell lenni�k, ritk�n t�lthetik csak otthon az �jszak�t csal�djukkal. A lovaikat is sz�rnyen bonyolult kiv�lasztani �s kik�pezni. A katon�k hal�loz�si ar�nya vesz�lyes �let�k ellen�re roppant kicsi, a rohamlovasokat �ltal�ban nyugd�jazz�k, mikor 60 �vesek lesznek.
Az �rnyharcosok (parazita vagy fekete harcosok) tal�n a legt�bb szereppel rendelkez� csoport. �rny- vagy fekete harcosoknak h�vj�k �ket, mert nagy t�megben is remek�l el tudnak t�nni, felt�n�s n�lk�l be tudnak hatolni mindenhov�, mivel aur�jukat egyed�l�ll� m�don tudj�k form�lni. A v�ltoz� aura r�v�n tudj�k n�h�ny perccel, esetleg egy negyed �r�val el�re megj�solni a h�bor�ban az ellens�g sz�nd�k�t. A parazita harcos nevet arr�l kapt�k, hogy �szrev�tlen�l tudj�k megfigyel�s alatt tartani a kiszemelt szem�lyt, gyakorlatilag kullancsk�nt r�tapadnak, k�vetik, �s nem leplez�dnek le. Ezt az adotts�gukat �gyesen ki is haszn�lj�k.
K�l�nleges harcm�v�szet�ket �s az el�bbi k�t tehets�g�ket h�bor�ban legt�bbsz�r arra haszn�lj�k, hogy az ellens�g t�bor�ba osonjanak, k�mkedjenek, hi�nyz�, fontos cikkeket (gy�gyszert, �lelmet) lopjanak. Erk�lcseik nagyban k�l�nb�znek a k�z�ns�ges anamai ember erk�lcseit�l, nagy k�nyv�kben err�l k�l�n r�sz van. Esk�j�k f� r�sz�ben �ll, hogy minden teljes�tett parancs�rt teljes m�rt�kben �k v�llalj�k a felel�s�get - ebben k�l�nb�znek a szem�lytelen, �tlag katon�t�l, aki m�g Isten el�tt is v�dekezhet azzal, hogy parancsot teljes�tett - a f�ld�n semmi�rt nem �t�lhetik el �ket, amit parancsra tettek, Isten el�tt azonban minden tett�k csak �ket s�jtja. Az �rnyharcosok tulajdonk�ppen elv�gzik a piszkos munk�t, amit m�s, norm�lis ember nem tenne meg - meg�lnek �rtatlan embereket, ha kell n�ket, gyerekeket is, a h�bor� �ltal�nos szab�lyai szerint b�ncselekm�nynek sz�m�t� dolgokat is elk�vetnek parancsra - �s fel�ldozz�k lelk�k tisztas�g�t haz�juk�rt, amivel sokkal t�bbet �ldoznak f�l, mint amennyit egy �tlag katona fel�ldozhat b�rmikor is.
Az �t harcoscsoportnak – a feh�r anamiaknak, a fekete anamiaknak, a r�rioroknak, a rohamlovasoknak �s az �rnyharcosoknak – komoly, hierarchikus rendszere �p�lt ki, melyre ebben a bevezet�ben nem �ldozok t�bb sz�t.
Hirja Anama ura a helytart�, aki teljhatalommal rendelkezik, �s legf�bb had�r is. A v�rost a tan�cs �s az �ltal�nos f�rumok seg�ts�g�vel korm�nyozza, amikkel kik�ri az urak, �s a n�p v�lem�ny�t is, de a v�gs� d�nt�st � hozza, �s ez akkor is �rv�nyes, ha senki nem �rt egyet vele. Az anamai n�p szereti figyelemmel k�s�rni a politik�t, �s boldog, ha r�szt is vehet benne, de mentalit�sa olyan, hogy megb�zik a helytart�ban, teljes tisztelettel �s szeretettel ad�zik neki - �s a helytart� sosem �l vissza a n�p bizalm�val.
A v�ros autarchi�ra rendezkedett be, a legt�bb sz�ks�ges nyersanyagot ki tudja termelni, az �lelmet el� tudja �ll�tani, �gy a kereskedelme nem annyira �l�nk, mint amennyire v�rhat� lenne egy ilyen nagyv�rost�l. Az anamai keresked�k a k�rnyez� v�rakat, v�rosokat l�tj�k el mez�gazdas�gi term�kkel, ami�rt cser�be s�t, f�szert, �p�t�-alapanyagot kapnak.
Hirja Anama - melyet Nagy keleti v�rosnak is szoktak h�vni - sivatagon innen, �s sivatagon t�l is az egyik legnagyobb v�d�b�sty�ja az emberi n�pnek �s az �ltal�nos n�sek f�ldi vall�snak.
Az egyszer�s�g kedv��rt id�ig csak az emberi hajl�kokr�l besz�ltem, holott nirbid, �s f�leg r�l ter�letek v�ltj�k az emberek birodalmait. A t�rgyalt ter�let legnyugatibb r�sz�n a D�li r�l v�r �ll. A r�lokn�l minden egyes �gt�jr�l elneveztek egy-egy er�d�t, hagyom�ny szerint az alapj�n, hogy az adott jelent�keny v�r, vagy telep�l�s merre van a legk�zelebbi nagy er�pontt�l. Ezeket �ltal�ban csak a hozz��rt�k �rzik meg, �s az a k�r�l�tti ter�leten v�lasztj�k ki az uralkod�nak a helyet a v�r �p�t�s�hez: k�zvetlen r� �p�tkezni s�rt� lehet, elv�gre egy ember sem szereti, ha valami idegen t�l k�zel nyomakszik hozz�, de arra is vigy�zni kell, hogy ne legyen t�le t�l messze a v�r, mert az ilyen er�pontok biztons�got ny�jtanak – a D�li r�l v�r teh�t d�lre van legk�zelebbi fontos er�pontt�l.
A D�li r�l v�r k�r�li birodalom ad helyet egy er�sen nemzeti szellem� r�l t�rzsnek, akik a soktorny� v�r oltalm�ban rendezkedtek be. A birodalom minden harcban r�szt vett, n�pei nem tudt�k volna elviselni, ha kimaradnak valamib�l. A D�li r�l v�r hat�s�gi sugara a sivatagon t�lra is elny�lik; ott �ll Agosz, mely a r�l birodalom fejedelm�nek saj�t kezel�s� v�ra. A fejedelem elk�nyvelten a leggazdagabb szem�ly a N�sek f�ld�n, Hirja Anama helytart�ja �s a talluni helytart� mellett a N�sek f�ld leghatalmasabb urai k�z�tt van.
Nyugat fel� haladva Ruimen, az �si v�r a k�vetkez� a sorban. Ehhez is tartozik egy nagyobb r�l ter�let, ami t�bb kis er�d�t, �s falvat foglal mag�ba. Ruimenben sosem k�peztek ki jelent�s mennyis�g� r�l katon�t, hadi szempontb�l legink�bb a v�dekez�s miatt volt fontos, �s a birodalom Mediti hat�r�n �tutaz� r�l seregek sz�ll�shely�t, fontos b�zis�t jelentette.
Ruiment�l p�r sz�z kilom�terre terpeszkedik a hegyek gy�r�j�ben a nagy nirbid f�ld, az Alenin elsavas�tott tenger�t�l nyugatra. A tenger, �s a nirbidek f�ldje k�zt csak egyetlen emberlakta v�ros, a S�t�t foki v�ros volt k�pes megmaradni, ennek is �lland� harcokat v�vnak n�pei a f�l�b�k n�v� nirbidekkel. Ebbe a nirbid birodalomba fut be a V�gta �t - Amon Arsh kapuja szolg�l jelz�s�l az utaz� sz�m�ra: a kapu ut�n m�r a vesz�lyes nirbid birodalom k�vetkezik.
A k�vetkez� fontosabb r�l er�ss�g m�r a sivatagon t�l van, a keleti oldalon, Neon �s Kapny�k k�rny�k�n. Ez az er�d egymag�ban �ll a Porlad�k sivatag�ban, de m�g a Napt�l vil�gos r�szen, �s hadi szempontb�l is fontos. M.i. 1-ben - teh�t azut�n, hogy a r�lok �s az emberek megk�t�tt�k az els� b�k�t - hozz�vett�k a b�ke sz�veg�hez, hogy az emberek is elfogadj�k a Keleti er�d�t hivatalos b�ntet�s v�grehajt�si int�zm�nynek. Egy �vvel k�s�bb az emberek megszegt�k a b�k�t, de a Keleti er�d�t tov�bbra is elismert�k b�rt�nnek, �gy a v�r kiesett a nagy harcokb�l, �s sosem ostromolt�k meg.
Az �szaki r�l v�r, mely Tallun hat�r�n �ll, a term�szeti er�k �sszefog�sa miatt k�l�n�sen fontos. Fejedelme hatalmas erej� var�zsl�, gyakran nem vesz r�szt a csat�ban, hanem v�r�b�l ir�ny�tva a megfoghatatlan er�ket seg�ti sereg�t.
Az el�bbi le�r�sba sz�mos ember vagy r�l lakta v�ros �s falu nem ker�lt be, de a legfontosabbakr�l sz�ltam. A vimongok lakhelyeir�l semmi sz� nem esett, ugyan�gy, mint a ny�kok�r�l vagy a vl�rek�r�l sem, de ezek kihagy�s�val a hossz�, �s f�raszt� le�r�sokat akartam elker�lni - rem�nyeim szerint pedig sz�ks�g eset�n a k�s�bbiekben m�g �gy is lesz sz� e n�pekr�l. A tov�bbi v�rosle�r�s helyett a n�sek f�ldi vall�sokr�l lesz sz�.
Az emberek vall�s�nak nincs k�l�n neve - �ltal�nos n�sek f�ldi vall�snak nevezik, mely legt�bb von�s�ban hasonl�t a kereszt�ny vall�shoz. Fontos k�l�nbs�g azonban, hogy egyh�zi birtok, egyh�zi birodalom nem alakult ki, �gy papi hierarchia sem. A heti vall�si �sszej�veteleken a templomban a papok pr�dik�lnak, im�dkoznak egy�tt a gy�lekezettel, mivel azonban sok helyen nincs k�zigazgat�s, ez�rt a papok k�nytelenek f�ldet m�velni, vagy olyan tev�kenys�get folytatni, amib�l meg�lhetnek, hisz a gy�lekezet lelk�nek �v�s�t senki nem fizeti meg nekik. A r�lok is ezt a vall�st k�vetik, de n�luk vannak k�l�nbs�gek; az � vall�suk amolyan term�szet-vall�s. Nekik is egy az isten�k, de a term�szetet ugyan�gy tisztelik �s szeretik, mint az Istent - egyesek �gy gondolj�k Isten �s a term�szet ugyanaz, m�sok szerint k�l�n dolgok, a term�szet csak Isten egy nagy hatalm� teremtm�nye, mivel azonban megfoghat� k�zels�gben van, �s k�zvetlen�l befoly�ssal van az �letre, ez�rt hasonl�an kell tisztelni, szeretni, �s im�dkozni hozz�. Az anamaiak vall�sa szint�n az �ltal�nos n�sek f�ldi vall�s, de anamai �ltal�nos vall�snak szokt�k nevezni, mert el�g sok saj�toss�ga van. J� p�r olyan von�st vegy�t, melyek a F�ld�n a keleti vall�sokn�l tapasztalhat�k. A h� anamai nagyon komolyan vall�sos, de az anamai ember szinte teljesen mag�ra van hagyva a vall�s ter�let�n, mert papok, szerzetesek alig vannak. Nem jellemz�ek az istentiszteletek - hab�r templomuk van - �gy a vall�si szab�lyok, dogm�k sincsenek olyan szigor�an lefektetve. Az anamai ember saj�t j� lelkiismeret�re k�nytelen hivatkozni, �s Isten j�indulat� �tmutat�s�ra. A r�lokhoz hasonl�an a term�szetet �k is fontosabbnak tartj�k vall�sukban, mint a nem anamai emberek, de abban k�l�nb�znek a r�lokt�l, hogy a t�rgyakat is tisztelik egy bizonyos fokon. Ez nem vak, elfogulatlan fetisizmus, egyszer�en csak annak elismer�se, hogy mindent Isten teremtett, ez�rt minden dolog j�, �s szeretetre m�lt� valahogy. Sok anamai �gy v�li a t�rgyaknak is van egyfajta lelk�k, annak ellen�re, hogy nem �lnek. Ez�rt tisztelik a kardjuk ac�lj�t, vagy a b�toraik f�j�t - im�dkozni nem szoktak t�rgyakhoz, de d�h�kben sem mondanak fel�j�k tr�g�r szavakat, �s el�fordul, hogy otthonuk fel�p�t�s�n�l egy r�vid kis foh�szt �nekelnek el a f�ldnek, amire majd �p�teni fognak, hogy ne haragudjon meg a megbolygat�s��rt, �s fogadja be a test�be az �j anyagot.
A r�riorok vall�sa is k�l�n, b�r nagyon hasonl�t az anamai vall�shoz. Amiben k�l�nb�zik, hogy nagyobb hangs�lyt ford�tanak az id�sebbek, a tapasztaltabbak a fiatalabbak lelki eg�szs�g�nek meg�rz�s�re. T�bb a szab�ly is, �s minden napra jut egy ima�ra. A katonai hierarchi�n bel�l van egy csek�ly vall�si hierarchia is, ha nem is pap�ron, hivatalosan, hanem csup�n a r�riorok elismer�se szerint.
A vimongok szigor� vall�si dogm�k szerint �lnek, a vl�rek is t�bbnyire. A nirbideknek nincs saj�t, �lland� vall�suk. Az �sid�kben �lt k�t hatalmas erej�, nirbidekhez csatlakozott ember, akik var�zserej�k r�v�n gyakorlatilag �r�kk�val�v� v�ltak, test�ket elvesztett�k, de lelk�k megmaradt, mint a term�szeti er�kb�l kiszakadt k�t fekete szellem. A nev�k Szm�ra �s Szm�rer. A nirbidek �ket isten�tik, b�r n�luk, mint azt mondtam, mind a szeretet, mind az igazi tisztelet hi�nyzik, �gy igaz�b�l istens�geket sem tudnak elismerni, csak seg�ts�g�l h�vj�k ezt a k�t s�t�t szellemet a csat�kban. Szm�ra �s Szm�rer a nirbidek szerint sem isten - minden n�p tudja, hogy csak k�t elfajzott emberi l�ny gonosz lelk�r�l van sz�.
Fontos momentum a var�zsl�s k�rd�se, hisz a kereszt�ny egyh�zak mind el�t�lik a m�gi�t. T�ny, hogy a n�sek f�ldi n�pek is mind tudj�k, hogy l�tezik j� �s rossz m�gia, mivel azonban a teremt�st�rt�net�kben az �ll, hogy Isten egyes n�peknek odaaj�nd�kozta a k�pess�get a var�zsl�sra, ez�rt �k nem tartj�k azt el�t�lend�nek. �s nem lehet minden cselekedet eset�ben hat�rmezsgy�t h�zni, hogy az m�r var�zslatnak sz�m�t-e, vagy m�g nem. Vannak, akik m�gia n�lk�l is k�pesek hihetetlen, szinte nem is emberi dolgokat m�velni. A N�sek f�ldj�n minden emberi l�ny tudja, hogy az �l�kben k�l�nb�z� energia szintek vannak, ezek minden �l�l�nynek a saj�tjai, amiket sz�let�sekor kapott, �s ha gonosz er�k nem bolygatj�k, akkor megfelel� ritmusban, lassan fogynak csak, eg�szen a hal�lig. A felsz�nt k�nny� megbontani, hisz er� kell az izmok m�k�dtet�s�hez, a napi teend�kh�z is, neh�z fizikai munk�val pedig energi�kat lehet elhaszn�lni a m�lyebben l�v� energiaszintekb�l. Vannak azonban olyan rejtett r�tegei is az �let forr�sainak, amiket puszta er�kifejt�ssel nem lehet el�rni - ezek is minden �l�l�ny saj�t tulajdonai - hozz�juk f�rni nem, vagy csak alig lehet. Egyes harcm�v�szek azonban k�pesek sok�vi tanul�s ut�n �gy �sszpontos�tani, olyan teljes figyelemmel gyakorolni m�v�szet�ket, hogy bet�rnek a legm�lyebben nyugv�, meg nem bolygatott energiaszintekre, �s ezzel m�r-m�r m�gikusnak t�n� cselekedeteket k�pesek v�grehajtani. Hogy ez val�ban var�zsl�s-e? Nem hiszem. De azt tudni kell, hogy aki id�ig eljut a harcm�v�szetben, �s ezekb�l a m�lyen elrejtett energi�ib�l vesz el, az saj�t �let�t r�vid�ti, mert olyan er�kb�l haszn�l, amikb�l nem lenne szabad, �s amik teend�ihez nem is sz�ks�gesek - ezek az er�k az �let megtart�i, annak felt�telei, �s kapcsolatban �llhatnak a meg-nem-k�t�tt term�szeti energi�kkal. Nem b�n lehatolni a m�lyebben l�v� energiar�tegekbe, de vissza�l�s a saj�t l�ttel.
Visszat�rve az igazi var�zsl�sra, nincs mindenkinek meg a N�sek f�ldj�n sem a term�szeti er�k ir�ny�t�s�nak �tfog�bb, t�gabb k�pess�ge. Vannak, akik teljes m�rt�kben k�ptelenek erre, vannak, akik ugyan tudn�nak var�zsolni, de nem akarnak, vagy esetleg nem ismerik saj�t k�pess�geiket. Egyesek csak hosszas tanul�ssal v�lnak igazi var�zsl�kk�, m�sok annak sz�letnek. De a var�zsl�k nagyon kevesen vannak, ami nem is baj.
A N�sek f�ld�n sokan sokf�lek�ppen gondolkoznak a var�zsl�sr�l. Sok tanult, b�lcs ember szigor�an �ll hozz� ehhez a k�rd�shez; �k �gy v�lik hossz� �veket kell ahhoz tanulni, hogy valaki �gy �lhessen saj�t m�gikus eredet� k�pess�geivel, hogy nem k�vet el b�nt. Ez a tanul�s pedig nem csak az er�k kord�ban tart�s�r�l kell hogy sz�ljon, hanem az �ltal�nos tud�s b�v�t�s�r�l, az ismeretek elm�ly�t�s�r�l, az eg�sz vil�gr�l. Sz�mukra ez�rt az �tlag feh�r anamai katon�n, a hi�s�guk miatt m�gi�t haszn�l� vimongokon �t a k�z�ns�ges kis var�zsl�kig mindenki el�t�lend�, de hihetetlen tisztelettel tekintenek a val�ban roppant m�d kim�velt, tanult, nagy var�zsl�kra - ilyen az �szaki r�l v�r ura, a vimong fejedelem, az anamai feh�r f�mester, a vill�m v�gtai t�ltosok - �gy gondolj�k �k azok, akik val�ban meg�rdemlik, hogy var�zsolni tudnak. A var�zsl�s ugyanis nagyon komoly dolog, �s aki nem b�lcs, bel�t�sra k�pes ember a mindennapokban, az v�tkes a var�zsl�sban, mert hozz� m�ltatlan �s t�n vesz�lyes is.
Emellett a szigor�bbak �gy v�lik, oktalan �s b�n�s az is, aki var�zsolni mer apr�s�gok miatt, aki napi teend�iben rendszeresen m�gi�j�t haszn�lja. A legt�bb var�zsl� azonban ezt ugyan�gy gondolja, �s ennek alapj�n j�r el.
Sz�z oldal is kev�s lenne ahhoz, hogy mindent le�rjak err�l az �ri�si f�ldr�l, de ez a bevezet� nem is ezt c�lozta meg, �s ennek lehet�s�g�t �tadom a N�sek f�ldj�r�l sz�l� reg�knek, melyekben rem�nyeim szerint a cselekm�ny mellett fut� le�r�sok kev�sb� lesznek kimer�t�k. Mindenesetre ne egy antik vil�g fogad�s�ra sz�m�tson az olvas�, mert ez a vil�g t�l r�gi ahhoz, hogy antik maradhasson, �s ezek az id�k m�r elm�ltak. Az �tmentett �rt�kekre, �s a megmaradt neh�zs�gekre a t�rt�netekben f�ny der�l!
J� olvas�st!