Amau-but�t �s Arsh

1980. m�j. 29.---
A J� csal�d kis k�s�ssel, csup�n m�jus v�g�n �rkezett meg Anam�ba. Tiriszk�don az �reg J� �s k�s�rete el� ment, �s mindent megtett az�rt, hogy a csal�d akad�ly n�lk�l k�lt�zhessen be - az egyik kisebb sug�rutat r�vid id�re lez�ratta, hogy a rengeteg b�tort, ruh�t, �lelmiszert �s egy�b otthonr�l hozott holmikat sz�ll�t� hossz� kocsisor hamar a hetedik szintre �rjen. J�, feles�ge �s k�t kisebb l�nyuk eleg�ns fekete kocsiban �rkezett. Kiji� b�tyja ugyan m�r nem �lt a csal�dj�val, de most feh�r lov�n �lve k�s�rte a tekerg�dz� sort.
Kiji� majd’ �sszet�rte mag�t, hogy oda�rjen a fogadtat�sukra id�ben, mert sajnos (megint) k�sve kelt, de m�r csak a hetedik szinti csal�di palot�ban �rte be �ket. A rengeteg szek�r �s ech�skocsi az udvaron �llt, a h�zi szolg�k m�r pakolt�k is le a rakom�nyt. Tiriszk�don a h�zasp�rral besz�lgetett, mikor Kiji� meg�rkezett. Mindenki m�shogy fogadta - a kisl�nyok �s �desanyja nevetve rep�ltek fel�, b�r furcsa m�don az anya �vatosabban mozgott, mint szokott. Boldog �lel�sbe fon�dtak �k n�gyen, Kiji� feldob�lta mindk�t h�gocsk�j�t, �s alig b�rt betelni vel�k. A fi� felh�tlen�l nevetett vel�k, m�g apja - aki m�r a megjelen�s�vel is parancsolta fi�t, hogy tisztess�gesen viselkedjen - oda nem �rt mell�. Kiji� komolyan meg�llt az apa rezzen�stelen arca, m�reget� tekintete el�tt, aki hosszas mustr�lgat�sa ut�n j� er�sen megmarkolta fia karj�t, meglapogatta, megfogta a nyaka oldal�t is, azt�n megveregette az arc�t �s b�lintott mindenfajta megindults�g n�lk�l, Kiji� azonban �rezte apj�ban a szeretetet, �s reszketni kezdett, amit alig b�rt titkolni.
- J�l van - mondta m�g a hossz�, �sz haj�, de m�r kopaszod� �reg J�. - Seg�ts a pakol�sban!
- Parancs�ra, ap�m!
Kiji� al�zatos f�hajt�ssal s�rg�sen t�vozott, mikor b�tyja hetyk�n ki�ltott neki, leugorva lova h�t�r�l:
- Engem m�r �szre sem veszel, �csk�s?
A kisebbik fi� arca felder�lt, de m�g akkor is remegett az apja okozta megtiszteltet�st�l, mikor b�tyja �lel�s�be b�jt. Ez az �lel�s mindig mened�k volt sz�m�ra, akkor is, ha kiskor�ban meg akart�k verni a rossz fi�k, vagy ha az apja akarta megb�ntetni. A J� apa mind az �t gyermek�t egyform�n szerette, de az els�sz�l�tt fi�val eg�sz m�shogy b�nt, mint Kiji�val. T�bbet foglalkozott vele, �s Kiji�t k�telezte a felt�tlen engedelmess�gre b�tyja fel�, amivel az id�sebbik fi� sosem �lt vissza, de gyakran haszn�t vette. A b�ty k�pezte az apa minden dics�r�, elismer� szav�nak t�rgy�t �s centrum�t, ha b�lokon, est�lyeken dicsekedni kellett valakivel mindenhol az � neve szerepelt, Kiji�r�l m�g annyi sz� sem esett, mint l�nytestv�reir�l. Kiji� term�szetesen �rezte b�tyja els�bbs�g�t, �s al�zattal elfogadta, hab�r kiskor�ban el�fordult, hogy csak az�rt, hogy jobban figyeljenek r� rosszas�got k�vetett el. Ilyen esetben nem maradt eml�kezetes b�ntet�s n�lk�l a kis Kiji�. B�tyja t�z �vvel haladta �t meg korban, �s ha az apa elment otthonr�l akkor t�le kapott mindent, a jutalmat �s a b�ntet�st is. Kiji� azonban m�gsem �gy eml�kezett vissza gyermek�veire, mint az elnyom�s s�t�t kor�ra. Szeretett gyerek lenni, szerette szolg�lni az id�sebb csal�dtagokat, amit szent k�teless�gnek tartott. B�r kisfi� fejjel elkeser�tett�k a ritk�n kapott pofonok, de ut�lag ezeket is megtiszteltet�snek vette, csak mert vagy az apj�t�l, vagy a b�tyj�t�l kapta �ket.
A b�ty arca sem t�rt el ak�r Kiji��t�l, vagy Iuvaratis�t�l, de neki fekete haja �s mandul�ra eml�keztet� v�g�s� fekete szeme volt, aminek pillant�s�t aranyos boldogs�ggal ragyogtatta Kiji�ra.
- Iuvaratis? - k�rdezte.
- � is j�n, amint tud.
- Seg�tek neked pakolni – mondta a b�ty.
- Nem - d�rrent az apa szava. - Te, fiam bej�ssz velem a h�zba! Koccintunk a helytart� �rral. Kiji� pakol!
Az eg�sz csal�d bevonult a palot�ba. Kiji� pr�b�lt valahogy a csal�di esem�nyek k�zel�be f�rk�zni, de k�zben a berendez�si t�rgyakat kellett cipelnie a szolg�kkal, �s helyrerakni mindent. A palota nem �r�lt ki teljesen egyik alkalommal sem, mikor a csal�d kik�lt�z�tt, p�r j�kora b�tor mindig itt maradt, ezeket felesleges lett volna mozgatni, csak a kedvenc, sokat �r� darabokat vitt�k magukkal. Kiji� a d�lel�ttj�t rakod�ssal t�lt�tte, mik�zben csal�dja ked�lyes besz�lget�sbe mer�lt a helytart�val, �s a szolg�k kis harapnival�t �s italokat szolg�ltak f�l nekik. A k�t kisl�ny f�l �ra m�lva ugr�l� k�t�llel a kez�ben kiment j�tszani az udvarra, �s akkor meg�rkezett Iuvaratis is. Tiriszk�don udvariass�gb�l egy teljes �r�n �t maradt, azt�n b�cs�t mondva t�vozott, hagyva a csal�dot berendezkedni. Kiji� anyja ekkor ragyogva odavitorl�zott fi�hoz.
- Kisfiam - n�zett k�nnyes szemmel magzatj�ra -, kistestv�retek fog sz�letni!
- Micsoda?!
�s akkor m�r nevetve �lelte anyj�t.
- Istenem, meg�ldott�l minket m�g egy kisbab�val! - s�hajtott Kiji�, de m�g mindig alig mert hinni a f�l�nek. - De akkor m�rt r�ngatott ide t�ged az ap�nk? M�rt v�llalkozt�l ilyen r�g�s, kimer�t� �tra?
- �n akartam, hogy j�jj�nk. Nagyon akartam! - tette hozz� l�tva, hogy fi�t nem el�g�ti ki az els� mondat. – Ap�d mindent megtett az�rt, hogy a kocsi rossz �ton se z�ty�gj�n, de am�gy lassan j�tt�nk �s remek utakon. K�nnyen kib�rtam…
Kiji� �desanyja has�t simogatta.
- M�g nem l�tszik. - mondta, de ez a t�ny is mosolyt csalt az arc�ra.
- M�g nem. - Nagyon szerettelek volna l�tni, dr�g�m! �r�l�k, hogy j�l vagy. Itt akarom a vil�gra hozni a bab�t.
- M�g j�, kedvesany�m! Nem tehetsz meg m�g egyszer ilyen hatalmas utat, de m�g feleakkor�t sem.
„Vajon kisfi� vagy kisl�ny?” - t�prengett Kiji�, �s mindk�t v�ltozat gondolat�val elj�tszott mag�ban. Mikor a f�raszt� pakol�s ut�n d�lut�n indult f�l a Bels�v�rba, m�g mindig azon gondolkozott vigadva, hogy egy piciny l�nyka kez�t fogja, mikor j�rni tanul, az � pici h�g�nak kez�t. �s ha kisfi� lenne? Mikre megtan�thatn�!
„Ikrek? - gondolkozott a bels� v�r nyitott kapuja fel� baktatva, f�l a meredek �ton- H�rmas ikrek? N�gyes ikrek? �t�s ikrek?”
K�sz�n�s helyett kibukott bel�le a nevet�s, mikor elhaladt a Bels�v�r kapu�re mellett, aki furcs�n n�zett r�.
Kiji� b� egy h�napja k�rte meg N�r tan�t�j�t, hogy a fi�t z�rassa be a laktany�ba, �s folytassa a nevel�s�t, de szigor�bban b�njon vele, mint eddig. N�r engesztelhetetlen�l haragudott a bar�tj�ra, mert az � k�r�s�re csakugyan beb�rt�n�zt�k, �s k�nytelen-kelletlen �jra engedelmeskednie kellett. Akkor - egy h�napja - a fi� tombolt, k�t �r kellett mell�, hogy fogj�k, olyan cirkuszt lev�gott, de �rdekes m�don ez alatt az egy h�nap alatt nem j�tt h�r arr�l, hogy a fegyelmet megs�rtette volna. Tisztess�gesen, becs�lettel v�gezte feladatait, sz�t fogadott a f�l�tte �ll�knak, viselked�se mindenkit el�gt�tellel t�lt�tt el. Kiji� az�ta t�bbsz�r is megl�togatta N�rt, aki minden egyes alkalommal mogorva �s cs�ndes maradt. Most is l�togat�sra k�sz�lt, rem�lve, hogy a fi� egy h�t sz�netel�s ut�n b�k�sebb lesz, �s elfogadja, hogy ez a legjobb neki.
Kiji� enged�ly n�lk�l mindenhov� bej�rhatott a laktanya ter�let�n, de a l�togat�sok idej�t minden egyes k�pz�s alatt �ll� katon�nak megszabt�k. Kiji� a mai napra nem is jelentette, hogy l�togat�st tesz, �s nem is volt biztos benne, hogy kis bar�tj�t hozz� engedik. A fi� �rtes�lt r�la, hogy N�r csoportj�nak jelenleg semmilyen foglalkoz�sa sincs, egy �r�ig mindenki szabad. Besz�lt a laktanya k�rletvezet�j�vel, aki enged�lyezte a l�togat�st, felt�ve, ha a l�togatand� kiskaton�t megtal�lja, sokak hangzatos �ll�t�sa szerint ugyanis N�rt f�l �r�ja mag�hoz hivatta a mester, �s valahov� elvitte, hogy besz�ljen vele. Kiji� kerek s�t�t tett a laktanya ter�let�n, �s k�rdez�sk�d�tt is eleget, de bar�tja holl�t�r�l senki nem tudott semmit. Azt�n �r�s hasztalannak mondhat� keresg�l�s ut�n a legv�ratlanabb helyen tal�lta meg a fi�t, aki egy kies�, vil�gos folyos� v�g�n �csorgott a fal mellett, lehajtott fejjel, leoml� s�t�t haj�val, �s az arc�t t�r�lgette.
- N�r! - ki�ltott m�r messzir�l Kiji�, de gondolta, N�r �gyis elj�tssza majd, hogy nem veszi �szre. �lm�ban nem hitte volna, hogy a fi� nekiiramodva fogja mag�t a v�llaira vetni. N�r, amint �rezte, hogy szeret� karok z�rj�k b�kly�ba, zokogni kezdett, amin Kiji� igencsak meglep�d�tt. Mikor fel� rohant �rezte rajta az energikuss�got, �s most, hogy a karjai k�zt fogta, l�tta, hogy eg�szs�ges.
- M�rt s�rsz, lelkem? Megvertek? - �s hogy meggy�z�dj�n a dologr�l, felh�zta a fi� feh�r ing�t h�tul, �s beny�lt al� megsimogatva meztelen h�t�t. T�k�letesen �pp volt.
- Nem… - er�s�tette meg N�r is s�rva -… csak…
- B�ntott valaki?
- Nem! Nem b�rom itt, k�rlek vigy�l ki innen!
- De h�t ha senki sem b�ntott? Mindenki h�reszteli, hogy milyen rendes katona vagy!
- Tudom, de nem akarok itt lenni! Itt mindenki olyan hideg, a t�rsaim is teljesen k�z�mb�sek nekem, �s annyira megal�z� ez az eg�sz h�lye katonas�g!
Kiji�, ha nem ismerte volna N�rt m�r olyan r�g�ta, akkor most nem �rti meg b�nat�t. De tudta, ez a fi� mennyire ig�nyli a szeretetet �s a szabads�got, amit megtagadtak t�le. Elvesztette �desanyj�t, aki est�nk�nt megsimogatta �s bez�rt�k egy b�rt�nbe, ahol percenk�nt kellett meghajolni egy-egy tan�t�, vagy mester el�tt, r�ad�sul engedelmeskedni is kellett. N�r m�g kisfi� volt, nem dolgozta f�l anyja hal�l�t, �s ez a borzalmas, gyeng�t� seb fokozta k�ptelens�g�t, hogy egy�tt tudjon �lni a katon�k t�rv�ny�vel.
A fi� megindultan s�rt, �s ezt t�bb�-kev�sb� �rteni is lehetett - az anamai katonas�g a legac�losabb jellem� f�rfit is legal�bb egyszer a r�v�sig kibor�tott - amikor valaki el�rkezett egy ilyen �llapothoz, m�r a legkevesebb sz�gyen�rzet sem t�rsult a s�r�shoz, az illet� katona ink�bb �r�lt, hogy v�gre s�rni mer, �s ezzel f�jdalmainak egy r�sz�t levetheti mag�r�l.
- Kiji�, ugye tudod, hogy milyen fontos vagy nekem? - k�rdezte N�r elgyeng�lt torokkal. - Olyan vagy nekem, mintha a harmadik sz�l�m lenn�l.
Kiji� megsimogatta a vizes arcot, �s r�mosolygott kis bar�tj�ra, aki k�t k�v�r k�nnycsepp kipislog�sa ut�n visszamosolygott.

A ny�r elj�tt�nek �nnepl�s�re j�nius elej�n mindenhol b�lokat rendeztek. Az anamai palot�k gyakran napokig nem csendesedtek el. Tiriszk�don gondterhelt� v�lt - nem a b�lok kimer�t� szervez�sei miatt, hanem mert s�lyos h�rek j�ttek keletr�l, a Kajarb�l. A Kajar sz�z �ve zajlott-z�rl�tt a r�lok, emberek �s az elhanyagolhat� l�tsz�m� nirbidek k�zdelmeit�l a Kajar ter�letei�rt. Sz�z �ve folyt a h�bor� �ves megszak�t�sokkal, �s most ki�jul�nak l�tszott a harc. Tiriszk�don nem akart belekeveredni - egyr�szt, mert a z�rk�zott, �nt�rv�ny� kajari emberek maguk akartak boldogulni, �s a legkev�sb� sem tartoztak azok k�z� a n�pek k�z�, akik szerett�k, ha illet�ktelenek beleavatkoztak dolgaikba, �s mert a helytart� �r�lt, hogy v�rosa b�k�ben van. De azt is tudta, hogy a kajari h�bor� ki fog bomlani, �s sorban fognak a k�v�l�ll�k is beleker�lni. Druth �s az �szaki r�l v�r m�r szervezkedett, hogy csapatokat k�ldj�n oda. Tiriszk�don Sz�nia ur�val t�rte a fej�t azon, hogyan lehetne a h�bor�nak v�get vetni an�lk�l, hogy m�g t�bb embercsapatot k�lden�nek oda.
Sz�val a b�lok nem folytak sz�m�ra felh�tlen�l, de mindig a legjobb form�j�t hozta, Kiji� nem is mulasztotta el megdics�rni �t.
- Kiji�, besz�ln�nk kell - fordult egyszer egy �nneps�g alatt komolyan bar�tj�hoz a helytart�. Kiji� csod�lkozott az agg�d� tekinteten �s b�lintott. - Valami nincs rendben…
- Uram!
Tiriszk�don egyetlen f�radt pillant�ssal kifejezte, hogy elege van a b�lokat l�togat� �sszes �rb�l. Az �t megsz�l�t� katonatiszt odarohant hozz�, �s m�lyen meghajolt el�tte.
- Uram, egy vend�g kapit�ny b�cs�zni szeretne �nt�l.
- Azonnal megyek - biccentett a helytart� k�szs�gesen. - Ne haragudj, Kiji�, csak egy pillanat lesz. K�rlek, ne t�nj el.
A fi� megh�kkenve, �veges tekintettel b�mult Tiriszk�don siet� alakja ut�n. Egyed�l maradt a palota impoz�ns d�szterm�nek forg� t�meg�ben. A sok-sok vend�g, �s helyi megh�vott reggelizni pr�b�lt, figyelmetlen tolong�ssal �ramlottak a reggeli-asztalok k�n�lta eleg�nsan d�sz�tett �telek fel�. G�piesen k�rbel�tyk�lte �veg�ben a feh�rbort, �s a sz�j�hoz emelte a poharat, mikor megjelent mellette egy (hozz� k�pest) magas alak, akit csak sz�rke pac�nak �rz�kelt szeme cs�csk�b�l.
- Uram – hajb�kolt el�tte, amint be tudta azonos�tani, b�r kiss� megijedt hirtelen felbukkan�s�t�l. Meglehet�sen gyakran l�tta Tiriszk�don mellett, onnan ismerte, a helytart� gyakran besz�lgetett ezzel az id�s�d�, ked�lyes �reg�rral. „Mi is volt a neve? Valami p�… sz�…”
- �dv�zl�m, Peraszosz vagyok, nem tudom ismer-e - mosolygott az �szes �r. Kiji� j�kora hat�ssz�net ut�n v�gre viszonozta a gesztust.
- �n a meditii kancell�r unokatestv�re? - k�rdezte �vatosan.
- Igen - b�lintott Peraszosz. Kiji� m�g most is n�mileg megillet�dve �llt az �r el�tt, �s nem tudta eld�nteni, hogy az akar-e t�le valami �rtelmes dolgot, vagy csak fecser�szni j�tt hozz�, ami az ilyen b�lokat nagyban jellemezte. Az�rt kiv�gta mag�t, mint a tegnap esti b�l egyik f�szervez�je.
- J�l �rezte mag�t tegnap, uram?
- Csod�san - mosolygott az �r el�gedetten. - Hasonl�an sz�p b�lokat m�g n�lunk sem l�tni. K�l�n�sen j�l �reztem magam.
Az �r �r�mteli szeme lassan Tiriszk�donra fordult.
- Igaz�n kedvelem a helytart�dat – mondta. - Csod�lom �s tisztelem �t, hogy ilyen fiatalon igazgatja ezt a hatalmas v�rost. - Mivel nem kapott v�laszt folytatta - � a vil�g tal�n m�sodik legtekint�lyesebb ura, �s m�g annyira fiatal �s t�r�keny.
„Az�rt nem nevezn�m t�r�kenynek - gondolta Kiji�. - Ha ez az �reg�r l�tta volna m�r k�zdeni, m�s jelz�t haszn�lna r�.”
- Annyira ifj� m�g. Sokan nem n�zn�k ki bel�le micsoda �r, pedig az - folytatta az idegen. - Milyen kir�lyian tud j�rni, �s parancsolni. A tekintete is b�lcsess�get sug�roz. Nagyszer� ember, ezt kell, hogy mondjam. �s nagyon b�szke r�d, fiam.
Kiji� nem b�rt sz�lni, �s az uras�g a k�vetkez� pillanatban m�r el is �szott mell�le f�ldet s�pr� tal�rj�ban. A fi� csak bambult. Tiriszk�don nem t�rt vissza hozz�.
Napokig nem tudott besz�lni a helytart�val, �s az id�ben, p�nzben �s mulatoz�sban b�re szabott �nnepl�s ut�n vissza kellett z�kkennie a h�tk�znapi �letbe. Rengeteget k�pezte mag�t, amiben a lelki gyakorlatok is jelent�s r�szt tettek ki, hisz a r�riorok l�nyeg�t alkotta a teljes harm�nia test�k �s lelk�k k�z�tt. Egyre t�bben mondogatt�k r�la, hogy �nmaga t�lhajszol�s�ban fog korai hal�lt halni, hisz n�ha val�ban m�r-m�r emberhez nem ill� dolgokat m�velt a harcm�v�szetben. Kiji� nem volt var�zsl�, de �gy �rezte energi�i kimer�thetetlenek, sosem f�radt el, �s igen ritk�n betegedett csak le. Erej�t n�gy t�k�letes forr�sb�l mer�tette: az alv�sb�l, az �tkez�sb�l, a medit�l�sb�l �s szeretteib�l.
A mestere egy h�t m�lva azt�n �rdekes �tlettel �llt el�: kijelentette, hogy �t napra elutaznak - azaz hetven tan�tv�nya, �s � maga. H�sz kilom�terre hagyt�k el Anam�t nyugat fel�, ahol kiterjedt er�drendszer �llt - �pp csak m�r f�l �vezrede senki nem haszn�lta, �s legink�bb csak falak maradtak meg bel�le. Ett�l k�t er�s ny�ll�v�snyire telepedtek le.
- Mester! - fordult Kiji� azonnal vezet�j�kh�z. A fi� sosem bizonyult f�lszegnek, ha a teljes csoport nev�ben kellett kimondani egy-egy j�l titkolt, ak�r s�rt� k�rd�st. - Az er�d, amir�l besz�lt, kihalt. M�rt nem ott t�borozunk?
- Mert �n �gy d�nt�ttem - felelte a mester nyugodtan.
- Elmehetek k�r�ln�zni ott?
- Menj.
Kiji� elindult.
- Megyek vele - sz�lt egy id�sebb, tapasztaltabb r�rior tan�tv�ny, aki t�bbet megtehetett a mester enged�lye n�lk�l.
- Nem!
- Vesz�lyes lehet! Az az er�d gyakran sz�ll�helye kis nirbid hord�knak. Meg�lhetik �t.
- Igen. De amint l�tod, van n�la k�t kard. A c�l az, hogy visszat�rjen.
Kiji� ebb�l a besz�lget�sb�l mit sem hallott, m�r messze j�rt, �s visszan�zve se l�thatta volna a t�bort. Semmilyen felesleges holmit nem viselt, csak az egyszer�nek t�n� fekete r�rior ruh�t - ami am�gy speci�lis darab volt -, egy kardot a bal oldal�n �s egyet a h�t�n – k�t, a nagyapja k�sz�tette k�nny�, v�kony, de minden ac�ln�l er�sebb anyag� peng�t.
Az er�d valamikor nagyobb kiterjed�s� lehetett, de sok fal�nak k�veit f�ldig elhordt�k. Sz�rke vonalai lassan kibontakoztak az alkonyi v�r�ss�gben. Kiji� t�rs�val ellent�tben nem gondolt nirbidekre, nyugodtan bel�pett a falak k�z�, �s k�r�ln�zett. Nem l�tott mozg�st, csak �rzett. �s akkor egy d�ledez� k�m�ny sark�b�l legurult egy k�, ezzel egyetemben valami s�t�ten megvillant ott f�nt.
- Ne - suttogta mag�nak, de ezzel a kis sz�val hazudta �nmag�t - nem f�lt, �s alig v�rta m�r, hogy valaki r�vesse mag�t. Csak azt nem �rtette, hogy a mester hogy-hogy elengedte �t, mikor m�r s�t�tedett? Belegondolva nem jellemezte �t ez a fajta meggondolatlans�g…
Ekkor valaki borzalmas ord�t�ssal, de am�gy nesztelen�l lezuhant Kiji� mell�, �s vastag, fekete v�rtezet� karj�val iszony� b�kly�ba szor�totta a fi� nyak�t. Rozsd�s nirbid kardot tartott Kiji� el�, akinek addigra �sszes izma k�kem�nyre fesz�lt, �s m�r cselekedett is. Nemes egyszer�s�ggel dobta le a h�t�r�l a nirbidet, �gy, hogy az akaratlanul elengedte a nyak�t, m�sk�l�nben elt�rik a karja. Ez volt ez els� felvon�s. Kiji� ott �llt tettre k�szen, kivont karddal az er�tlen�l fetreng� nirbid f�l�tt, mik�zben a falak �letre keltek - innen is, onnan is m�sztak el� a test�k eg�sz�ben eltakart mocskos nirbidek, olyan �gyess�ggel, hogy Kij� nem tudta elk�pzelni, honnan tanult�k. Azt�n embereket is megl�tott vel�k - megdobbant a sz�ve, mert nem akart embereket meg�lni, �s erre nem is k�sz�lt m�g fel lelk�ben - akiket csak onnan tudott beazonos�tani, hogy teljes test�k�n k�nny� ruh�k, �s nem neh�z p�nc�lok feket�llettek, �s szem�k egy kis feh�rl� s�vja szabadon maradt. „Sz�val t�l�k tanultatok - gondolta Kiji� felk�sz�lve az �ssze�tk�z�sre - Eg�sz �gyesek vagytok…”
A gy�r� �sszesz�k�lt k�r�l�tte, �s a horda r�t�madt. Kiji� �rezte, hogy elem�ben van, �s hab�r sz�molhatatlan t�mad�ja majdnem olyan �gyesen harcolt, mint egy anamai harcm�v�sz, fegyver peng�je nem �rte a test�t. Egy-egy ellens�g�vel val� k�zdelem igen-igen elh�z�dott; Kiji� csod�lkozott ezen, mert �gy gondolta, egy �tlagos nirbidet k�t mozdulattal el tud int�zni – e s�t�t l�nyek t�bbnyire nem alkalmaztak semmilyen tanult st�lust a bajv�v�sban, nem is ismertek ilyeneket (ez�rt gyan�totta Kiji�, hogy ezek a p�ld�nyok a vel�k l�v� emberekt�l tanulhattak), legink�bb az�rt arattak gy�zelmet, mert t�megerej�kkel j�l �ltek. De ezek m�shogy viselkedtek, �s ahogy a fi� hadakozott, �gy torl�dtak r� egyre t�bben. Felvett�k azt a lend�letes r�g�sokkal �s ugr�ssal teli akci�s, p�rg� harcmodort, amit Kiji� k�pviselt. Irt� furcsa nirbidek voltak - Kiji� m�g sosem l�tott ugr�l� nirbidet, de ilyen gyorsat se. A fi� bele sem mert gondolni, hogyha ez hossz� ideig megy �gy, akkor elf�rad �s v�geznek vele, �s pr�b�lt kijutni az er�db�l. Egyre feljebb ugr�lt a falakon, de k�t kardja m�g ott sem t�tlenkedett - minden szegletb�l v�rt r� valaki.
�t perc telt csak el, amit Kiji� v�gtelen id�nek �rzett. Sorra kaszabolta le ellens�geit. Ha r�lokr�l lett volna sz� tal�n nem r�gt�n a gyilkol�sra gondol, hanem csak arra, hogyan k�b�tsa el �ket - hisz sz�mtalan m�dszert tudott erre is - �gy azonban brut�lisan �lte �ket. Ez alatt az �t perc alatt annyit lej�tszott ellenfeleivel, mit m�sok csak f�l �ra alatt tudtak volna - szaporodtak a hull�k, Kiji� el se merte k�pzelni micsoda v�rf�rd� v�lik ebb�l a h�bor�tatlan er�db�l miatta - �s akkor ismer�s hang csend�lt er�sen �s utas�t�an:
- El�g legyen!
Kiji� a m�sodperc t�retr�sze alatt tekerintette a fej�t a hang fel� - a mestere �llt egy lapos k�tet�n - azt�n visszafordult, �s belem�lyesztette ac�lpeng�j�t t�mad�ja mellkas�ba, aki a hang miatt nem figyelt el�gg�. Mindenki megzavarodott - jobban mondva mindenki teljes�tette a parancsot, �s le�ll�totta mag�t Kiji�t kiv�ve, aki csak m�sodperces f�zisk�s�ssel hagyta abba kardja lenget�s�t. A fegyvert viszont tov�bbra sem eresztette le. T�k�letesen nem �rtette mi a helyzet. T�rsai sorra t�ntek fel a mester k�rny�k�n, �s mindenki el�gt�tellel nyugt�zta a l�tv�nyt. Kiji� zavartan pillantott k�rbe, kerekre ny�lt szemekkel. Mikor lerohant a bej�rati r�szhez, senki nem t�madta meg. Az �l-nirbidek a falnak lapulva, egyenesen meg�lltak, hogy a feld�lt Kiji� elf�rjen k�zt�k. Az udvaron ott v�rta �t a r�riorok egy kis r�sze, a mester �s az a jelent�s sz�m� fekete holt.
- Teszt volt - mosolygott a mester -; �n rendeztem meg.
- R�j�ttem - zih�lta Kiji� sokkal ink�bb r�m�lten, mint d�h�sen. - De… de kik voltak ezek? Kiket h�vott ide?
- Bemutatom - �s karj�t egy k�zeled�, magas f�rfi fel� ny�jtotta, aki leh�zta a fej�r�l a nirbid sisakot, sz�tr�zta f�l r�f�s, barna haj�t �s elmosolyodott - az anamai �rnyharcosok harcmester�t - akit nagyon j�l ismersz - �s anama negyven legjobb �rnyharcos�t �s…
- De… - szak�totta f�lbe �t t�tov�n, de r�m�lten Kiji�, aki m�s esetben r�pd�s�tt volna �r�m�ben, hogy harcolhatott egy csapat �rnyharcossal - de uram… hisz egy csom�t meg�ltem!
- �hm - k�sz�r�lte meg a tork�t a mester -, ha nem szak�tott�l volna f�lbe, akkor siker�lt volna v�gigmondanom, hogy: a legt�k�letesebb var�zsl�kat. Csak nem gondolod, hogy hagytam volna a saj�tjaid le�l�s�t? - mosolyodott el a fi� t�k�letes ijedts�g�n. A holtak id�k�zben mocorogni kezdtek �s sorban ugr�ltak f�l.
- De hiszen lesz�rtam �ket! - ki�ltotta Kiji� kalap�l� sz�v�re szor�tva a kez�t. - Valakinek t�vig a has�ba sz�rtam a kardomat…!
- Mint m�r eml�tve volt - csend�lt az �rnyharcosok vez�r�nek csod�san kellemes, tiszteletet parancsol� basszus hangja -, var�zsl�k vagyunk, nem is ak�rmilyenek. A test�nket vagy a t�mad� fegyver�t k�nny�szerrel megfoghatatlan l�gnem�v� tehetj�k, persze nem hosszan, mert az er�ink �gy v�szesen fogynak - Kiji� ijedelm�n t�l is nagyot n�zett. - A mestered b�zott benn�nk.- Gratul�lok! - ny�jtotta a kez�t, amit Kiji� elfogadott - Remek harcos vagy!
- L�ssuk csak, h�ny nirbidet siker�lt meg�ln�d - tapsolt egyet a mester, mire az „�letben maradtak” k�r� gy�ltek, k�zben lecib�lva magukr�l a nirbid kell�keket - Egy, kett�… h�rom… �, h�t itt a kis Rim�n, te is �letben maradt�l!
Kiji� �gy meggyeng�lt az er�s sz�vdobog�st�l, hogy majdnem t�rdre esett, mikor a mester el�tolt egy f�lszeg, h�feh�r arc�, fekete haj�, tizenk�t �ves forma kisfi�t, akit pont ugyanazokba a brut�lis nirbid ruh�kba �lt�ztettek, mint feln�tt t�rsait.
- Bemutatom Rim�nt. � a csapat legfiatalabb tagja, de rendk�v�l tehets�ges.
A cs�pp kis gyermek sz�gyell�sen mosolygott. Kardja neki megfelel� m�ret� volt, de pont olyan t�k�letes ac�lb�l k�sz�lt, mint ami kell egy ilyen remek anamai harcosnak.
- Veled is megv�vtam? - k�rdezte �rz�kenyen Kiji�.
A kisfi� mosolygott �s b�lintott.
- N�gy kardcsap�st sz�moltam kett�nk k�z�tt, azt�n lel�kt�l a falr�l, de nem lett semmi bajom!
- Istenem… �szre sem vettem, hogy egy ilyen kicsi is van az ellenfeleim k�zt…
Kiji� l�tta, hogy val�j�ban senkiben nem tett k�rt, de zakatol� sz�ve nem csitult el. Mi lett volna vele, ha meg�li ezt a cs�pps�get? Hogy sz�molt volna el a lelkiismeret�vel?
- Negyvenb�l csak kilenc maradt meg. Sz�p teljes�tm�ny ilyen r�vid id� alatt. Megs�r�lt�l?
- Igen, van egy kis v�g�s a karomon - b�lintott Kiji�.
- Rendben. Az mit sem v�ltoztat a teljes�tm�nyed �rt�k�n. Sz�p munka! De miel�tt komolyabban m�ltatn�lak, szeretn�m, ha elmondan�d azt a k�t l�nyeges dolgot, amit most megtanult�l. De igyekezz sz�pen fogalmazni!
- Azt hiszem - pr�b�lta mag�t �sszeszedni Kiji� -, ma megtanultam, hogy a k�v�ncsis�g sokszor f�rads�ggal �s f�jdalommal j�r… - a mester halv�nyan b�lintott -, ez�rt nem szabad annyira k�v�ncsinak lenn�nk, vagyis ez esetben r�lam van sz�… hallgatni kell a b�lcsebb emberre �s elfogadni a d�nt�seit… a m�sik pedig, hogy k�zdelem k�zben sosem arra kell t�rekedni, hogy min�l t�bbet gyilkolhassak, �s mindig gondolkodni kell, miel�tt valakibe beled�fn�m a kardomat, mert sosem tudhatom biztosan, hogy nem a bar�tomr�l van-e sz�.
Kiji� elakadt.
- J�l van - b�lintott a mester �jra. - Azt hiszem j� lecke volt. Legk�zelebb majd sokkal jobban megn�zed, kivel kezdesz hadakozni.
De Kiji� akkor m�r nem figyelt r�. T�rdre rogyott Rim�n el�tt, hogy mag�hoz szor�thassa �s el�raszthassa cs�kjaival �s dics�reteivel a h�s kis harcost.

- Sz�val a mestered megint sz�vatott?
- Nem sz�vatott: oktatott - felelt Kiji� N�r k�rd�s�re, fent a laktany�n, bar�tai k�r�ben, egy enged�lyezett l�togat�s alkalm�val. Az esem�ny �ta hat nap telt el.
- �s honnan tudta, hogy pont te fogsz abba az er�dbe vet�dni? - k�rdezte Chon kiss� inger�lt felhanggal.
- Nekem azt mondta, hogy csak sejtette, hogy �n leszek az els�, abban viszont biztos volt, hogy egyvalaki jelentkezni fog. Ha nem, akkor pedig el�re k�ldte volna valamelyik�nket.
- Aha. Mellesleg nem �rtem, hogy nem j�tt�l r�, hogy nem igazi nirbidekkel van dolgod.
- Hirtelen t�madtak r�m, kedves Chon - de egy-k�t gyan�s jel az�rt volt. T�l �gyesen mozogtak �s harcoltak, �s k�s�rtetiesen hasonl� harcnemben v�vtak, mint mi. �s persze a kardom sem lett v�res mindez ut�n.
- Az�rt gratul�lunk! - mondta N�r j�kedv�en. - Mindenki szerint nagyon j� volt�l.
- Persze mi sejtett�k, hogy j� leszel.
- V�ge a l�togat�si id�nek! - sz�lt be a szob�csk�ba egy g�pies n�i hang.
- Nem igaz! - csattan fel N�r. - Tiszt�ra mint egy b�rt�nben! - V�ge a l�togat�si id�nek! - ut�nozta id�tlen�l a n�t. - Nem igaz…
- Nek�nk is dolgunk van, N�r.
- Neked biztos, Kiji� - b�lintott N�r. - A l�k�tt haverod keresett…
- Csak nem te volt�l az?
- Haha! Igaz�n vicces, de nem. T�rt�netesen Tiriszk�don volt.
- Milyen j�, hogy ilyen tiszteletteljesen besz�lsz a helytart�r�l.
- M�rt, tal�n nem az? - vigyorgott N�r. - Nem baj, att�l mi m�g im�djuk Tiriszk�don bar�tot. K�ld neki �dv�zletemet.
- �r�lni fog, ha hall fel�led - Kiji� biccentett. - Viseld j�l magad! Szia!
Kiji� m�r majd’ k�t hete akart besz�lni Tiriszk�donnal, �s most valamelyest f�lt is t�le, hogy a t�m�nak m�r lej�rt a szavatoss�ga. A palot�ban r�parancsoltak, hogy �lj�n le a helytart� dolgoz�szob�j�ban, �s ott v�rja meg �t, Tiriszk�don ugyanis a jelek szerint h�zon k�v�l van. Kiji� egy �r�ig v�rt r�, �s mivel a helytart� legjobb bar�tjak�nt megtehette, kutatott egy kicsit a szob�ban, hogy valami j� olvasm�nyt tal�ljon, am�g Tiriszk�don nem �rkezik meg. Az asztal fi�kj�ba term�szetesen az udvariass�g alapelvei szerint nem n�zett bele, de az asztallapr�l leemelt egy „Az �vsz�zad legjobb l�versenyei” c�m� k�nyvet, ami alatt egy tele�rt, s�rga pergamen fek�dt. Kiji� messzir�l is ismerte, sz�mtalanszor l�tta m�r, de az�rt a kez�be vette. Hossz� t�bl�zat feket�llett mindk�t oldal�n:
1.
Krisosis (’’)
25

1969. jan. 15.
2.
Lopax (’’’’’)
30

1969. jan. 30.
3.
Hal�l lehelete eszencia (’’’)
12

1969. nov. 2.
4.
Eur�diusz nedv (’)
1

-
K�zel k�tsz�z m�reg list�ja volt. Az els� oszlopba a m�reg megnevez�se ker�lt, �s mellette z�r�jelben egyt�l �tig, hogy milyen vesz�lyesnek tartj�k - az �t rov�tk�s m�rgek d�nt�en gyors hal�lt okoztak. A m�sodikban, hogy Tiriszk�don h�nyszor vette be az adott szert saj�t elhat�roz�s�b�l, a k�vetkez�be rajzolt pip�k, vagy keresztek jelezt�k, hogy ezek ut�n imm�niss� v�lt-e a r�, �s v�g�l a d�tum - amikor a m�rget utolj�ra vette be, �s orvosai vizsg�lata alapj�n nem mutatott t�neteket. Az �rt� tinkt�r�k �s vegy�letek �nk�ntes �s �nc�l� beszed�se komoly k�s�rletez�snek sz�m�tott, a legt�bb alkalommal orvosok �s �, Kiji� is figyelemmel k�s�rt�k - az orvosok �ll�tott�k �ssze a m�rgeket Tiriszk�donnal, hogy ne legyenek t�l t�m�nyek �s gyilkos hat�s�ak, �s a pr�b�k sor�n egyre nagyobb mennyis�gben �s t�m�nyebben adta be mag�nak a helytart�. Ugyan �gy is rengeteg gondja �s dolga akadt a szeg�ny, fiatal �rnak, de a k�s�rletez�s tizenegy �ve alatt el�rte azt, hogy t�bb mint sz�z, a szervezetet roncsol� hat�s� szernek �lljon ellen t�k�letesen - a kimaradt, a t�bl�zatba fel�rt ned� kipr�b�l�s�t m�g csak eltervezte. Ez a fajta �nm�rgez�s egy�ltal�n nem vesz�lytelen, hisz a m�reg akkor is m�reg, ha kis adagban kapja meg valaki, �s akkor is, ha ugyan m�r megszokta a szervezete, �s teljes d�zisban kapja. Tiriszk�don feles�ge kiv�ltk�pp ellenezte a dolgot, �s a helytart� is tiszt�ban volt vele, hogy lassan szennyezi mag�t, ez�rt ellenm�rgek, k�r�l� gy�gyf�zetek �s gy�gyszerek eg�sz had�t �ll�tott�k ki neki orvosai, �s a fekete anamaiak, akik a n�v�nyekhez k�l�n�sen j�l �rtettek.
Kiji� Tiriszk�don apr� bet�ivel k�zbevetett m�sodik kis mondat�t n�zegette szomork�s mosollyal, szeg�ny bar�tja ugyanis az eur�diusz egyszeri kipr�b�l�sa alatt is rengeteget szenvedett, hisz ez a m�reg sz�rny� k�nokat okoz - azt�n ford�tott egyet a pap�ron. �sszeh�zta szem�ld�keit; a 105-�s sz�m� m�rget (amau-but�t vegy�letcsal�d) �s a 119-es sz�m�t (Arsh) - amikre n�zve m�r �vekkel ezel�tt ellen�ll�v� v�lt a helytart� - pirossal bekarik�zta. Mikor egy h�nappal ezel�tt l�tta, akkor m�g nem l�tott rajta hasonl� jelz�st.
Ekkor bel�pett a gondterhelt Tiriszk�don, de arca r�gt�n felder�lt Kiji� l�tt�n. Megcs�kolt�k egym�st �s le�ltek.
- Mes�lj, k�rlek! Milyen volt a kir�ndul�s a mestereddel?
- Arr�l m�r �gy is mindent tudsz - mondta Kiji� kiss� t�relmetlen�l. - Sajn�lom, hogy csak most tudtunk tal�lkozni…
- Magam is - �kelte k�zbe Tiriszk�don.
- …de most magyar�zatot akarok erre!
Tiriszk�don arca els�t�tedett kiss�, a boldogs�g vir�gai egy pillanat alatt hervadtak el rajta.
- Nem akartam ugyan r�gt�n a t�rgyra t�rni, de igen, err�l akartam besz�lni, �s ez�rt k�sz�tettem el� ezt a pap�rt, amit - mint tudod – mindig elz�rva tartottam, �s te j� logik�j� fi� r�v�n erre m�r r� is j�tt�l. Ne ijedj meg att�l, amit hallani fogsz, de imm�ron eg�szen bizonyos, hogy megm�rgeztek, illetve hosszabb ideig m�rgeztek valamivel - k�rlek ne szak�ts f�lbe! - emelte meg a hangj�t, nem ok n�lk�l, mert Kiji� m�r nyitotta a sz�j�t. - Mikor k�r�lbel�l egy hete besz�lni akartam veled, akkor m�g csak arr�l tudtam volna besz�molni, hogy id�nk�nt furcsa remeg�s j�n r� az ujjaimra, �s bizonyos pillanatokban nem tudok norm�lisan mozogni… mintha b�na lenn�k. Egy id� ut�n m�rgez�sre kezdtem gyanakodni, �s v�gig is futottam a list�n, amit a kezedben tartasz, hogy melyik m�reghez ill� t�neteket �szleltem. Az egyik az amau-but�t. Biztos eml�kszel, hogy ez egy lass� idegm�reg. Az arsh, ami nirbid nyelven t�zet jelent, szint�n idegm�reg, a hat�sa olyan, mintha bel�lr�l ki�getn� az idegrendszert - mindkett� hal�lt okoz. Term�szetesen ezeken k�v�l rengeteg m�s m�regr�l is szereztem inform�ci�t, �s tem�rdeknyit el tudok k�pzelni okoz�nak. Nos - p�r napja az egyik orvosom kider�tette, hogy csakugyan megm�rgeztek az amau vegy�letcsal�d egy durv�bb m�rg�vel, ami nem ugyanaz, mint a but�t, csak kicsit hasonl�t, �ppen ez�rt �gy t�nik, nem is vagyok r� ellen�ll�. Miel�tt k�zbesz�ln�l, tudnod kell, mik�nt �llok hozz� a dolgokhoz ezek f�ny�ben. Ez a m�reg jelent�sen ler�vid�tette az �lettartamomat, ezt k�nytelen vagy te is elfogadni - de �n �lni akarok, �lni min�l tov�bb, hisz annyi minden van itt, a f�ld�n, amit szeretek: a feles�gemet, t�ged, any�mat, N�rt, Chont �s a t�bbieket, �s ezt a v�rost a n�p�vel egy�tt. Csak azt tudom, hogy aki megm�rgezett nem anamai, �s val�sz�n�leg nem akar j�t a v�rosomnak. Ez�rt is nem t�r�d�k bele, hogy nemsok�ra meghalok - Kiji� eg�sz test�ben megremegett. - Tudod, hogy nem f�lek a hal�lt�l, �s sz�vesen meghaln�k Hirja Anam��rt. De nem �gy - nem az�rt, mert megm�rgeztek. Mindent elk�vetek az�rt, hogy kider�lj�n, melyik k�v�l�ll� akar m�s helytart�t.