T�ncol� f�st�k

J�n. 24.---
„Biztos-e az, hogy Tiriszk�dont megm�rgezt�k?
„Igen, megm�rgezt�k - felelt saj�t gondolataira Kiji�. - Tiriszk�don nem az a t�pus� ember, aki nem l�tez� dolgokat bek�pzel mag�nak. �s volt orvosn�l, aki azt mondta neki, legfeljebb nyolc �ve van h�tra. De m�rt mondta ezt el neki?! Ha nem tudja, hogy m�r csak ennyi van h�tra, akkor a fiatals�g�b�l mer�tett rem�ny �lteti! Tal�n meggy�gyul, tal�n ellen�ll a szervezete, hisz h�ny m�rget vett m�r be, �s h�nyszor? Ha csak nekem sz�l az az orvos, akkor tal�n becsaphatom a bar�tomat.”
„De nem - Tiriszk�don t�l okos.”
„Becsaphattam volna �t, azt mondtam volna neki, hogy ez csak egy egyszer� kis betegs�g, �s szilvalevet itattam volna vele, vagy ak�rmi m�st, amire azt mondom, hogy gy�gyszer. Pedig sem a szilval�, sem m�s nem seg�thet ezen, de ha nem tudja, milyen komoly baja van, �s nem tudja, hogy nincs r� ellenszer, akkor tal�n meggy�gyul.”
„Ugyan - vetette el mindezt a m�sik bels� hang. - Tiriszk�don okos, nem az az �rtatlan kisfi�, mint aminek sokszor kin�z.”
„Nincs erre a m�regre rendes ellenszer - gondolta Kiji� a s�t�tben, �gy�n verg�dve. - Nincs, �s ezt � is tudja. Csak t�netcs�kkent� van.”
Kiji� felsz�nes gondolatai ezek voltak, de olyan m�lys�geiben a lelk�nek, amit � �ntudatban nem �rhetett el, felizzott a d�h a f�lelemmel �tsz�ve. A felsz�nes gondolatokban nem merte kimondani, de bar�tja, a helytart� �let�t t�nkretett�k arra a kev�ske id�re is, am�g m�g �lni fog. Nem tudni pontosan, mi fog t�rt�nni vele - a legval�sz�n�bb az, hogy lassan le�p�l fizikailag �s szellemileg is. Kiji� a gyermeki oldal�n a v�gs�kig k�ts�gbeesett �s lemondott bar�tj�r�l – ezenfel�l a gyermeki oldal�t legkev�sb� sem �rintette meg az, hogy nem csak a bar�tj�r�l van sz�, hanem Hirja Anama helytart�j�r�l, �s az eg�sz v�rosr�l. Vak, �s s�ket maradt erre a t�nyre n�zve – csak az �rdekelte, hogy legszeretettebb bar�tai egyike ellen k�vettek el mer�nyletet: hogy az helytart�-e vagy sem, nem �rdekelte.
„Megm�rgezt�k, meg fog halni.”
F�rfi �nje erre azt felelte: mindenki meghal. Egyszer. De Tiriszk�don nem most fog, �s nem is nyolc �v m�lva. Akkor m�g csak harmincnyolc �ves lesz! Nem, neki addig kell �lnie, am�g egy anamai helytart�nak, 150, ak�r 200 �vig.
„Ki lehet az, aki ilyet tett vele? Ahogy Tiriszk�don mondta, biztos, hogy nem anamai lakos. Vagy tal�n csak jelk�pesen mondta? Hogy az, aki ilyet tesz, az nem lehet anamai, mert ak�r az volt annak el�tte, ak�r nem, amint egy m�sik anamai pohar�ba m�rget t�lt m�r nem az?”
„Hogyan m�rgezhett�k meg �t? Hisz Tiriszk�don �s a feles�ge is a kettesben elk�lt�tt, csal�dias �tkez�seket szeretik. Alig fordult el�, hogy nem a kis feles�ge f�z, �s nem � t�lal fel �s olyankor csak kettesben vannak. �s ha nem �telen, h�t mi m�son kereszt�l m�rgezhett�k volna meg?”
Kiji� m�snap reggel �gy eml�kezett vissza a nyughatatlan est�re, mintha k�b�t�szer hat�sa al� ker�lt volna. �lmodott csak, vagy �bren v�v�dott azzal a tengernyi alaktalan r�mmel, nem tudta. Az edz�seken pont olyan energikusan szerepelt, mint szokott, de a vil�g mintha sz�k pontt� zsugorodott volna. Nem hallotta meg, ha a bar�tai sz�ltak hozz�, s�t alig vette �szre �ket, ha elmentek mellette.
- Mi baj? - k�rdezgett�k.
- Semmi. Kicsit f�radt vagyok, ne haragudjatok.
- Ugyan, te sosem vagy f�radt!
- Akkor nem tudom.
Mikor a kik�pz�s hely�r�l t�vozva az �p�let egy kellemes f�gg�folyos�j�n s�t�lt, �s az emeletekkel alatta, az �p�let hatalmas bels�udvar�t bet�lt� r�riorok hadi bemutat�j�t n�zte, imm�ron sokadszorra elhaladt egy ember mellett, aki hevesen sz�longatta �t, �s akit nem akart �szrevenni.
- Mi… eln�z�st, mit mondott? – torpant meg, miut�n az �t megsz�l�t� m�r majdnem �v�lt�tt.
- Kiji� �r, csak megk�rt r�, hogy jelentsem mag�nak, ha Niar Saljah alvez�r �r vissza�rkezik a v�rosba.
- �s? - k�rdezett vissza meglehet�sen goromb�n Kiji�.
- �s… h�t, ���, visszaj�tt - mondta �vatosan a fiatal �jonc.
- M�rt nem ezt mondja, katona?! - der�lt fel Kiji� a fi� nem kis megk�nnyebb�l�s�re. - Makog itt nekem felesleges dolgokat. Ha visszaj�tt, akkor jelentse nekem, de ne azzal kezdje, mit mondtam mag�nak h�napokkal ez el�tt, mert nem vagyok h�gagy�, �s nagyon j�l tudom. Hat�rozottabban, fiam!
Azzal megveregette a roskadoz� kiskatona v�ll�t, �s otthagyta �t. A fi� repesett �r�m�ben, hogy ilyen sokat kapott egy ilyen nagy harcost�l.
A nagy harcos id�tlen�l, h�rmas�val szedte a l�pcs�fokokat, am�gy pedig mindenkin �tesve rohant. Mindenki el�tt akart kedves bar�tja, Niar Saljah el� �rni, aki k�t h�napos t�voll�t ut�n t�rt haza sereg�vel a hadj�ratb�l. Rohant, ahogy csak tudott, de csak a sereget pillantotta meg a f�palota el�tti l�pcs�k alatt. A f�radt katon�k lesz�lltak sz�ps�ges, de szint�n kiss� megviselt lovaikr�l, �s �gy t�nt lassan eloszlanak. Ha Niar hazaj�tt mindig n�pes sereglet fogadta, �l�n kedves, fiatal kis feles�g�vel, de most sem Niar, sem fogad�bizotts�g. Tiriszk�don sem tart�zkodott itt, csak egyik alvez�re, aki k�sz�nt�tte a hadat �s engedte �ket hazamenni.
„Meg�lt�k?” - villant fel a sz�rny� gondolat egy pillanatra Kiji� fej�ben, de ezt r�gt�n elvetette. A katon�k kimer�lts�g�n is �t�t�tt j�kedv�k, �s sehol nem lobogtak gy�szz�szl�k. �s hogyan is �lhett�k volna meg, mikor val�sz�n�leg nem is harcoltak - a hadj�rat amolyan ellen�rz� k�r�t volt csak.
- Hol van a vez�r�nk? - fordult Kiji� egy elvonul� katon�hoz, aki meghajolva felelt:
- Urunk anamai otthon�ba sietett asszony�hoz.
- Ezek szerint ide f�l sem j�tt?
- Nem, uram. De miut�n k�sz�nti csal�dj�t, idej�n majd.
- K�sz�n�m! - „Valami t�rt�nhetett - gondolta a fi� -, hisz a csal�dja m�skor mindig felj�tt ide. Lehet, hogy ez a katona rosszul tudja �s val�j�ban Tiriszk�don hivatta �t azonnal mag�hoz, hogy neki is elmondja…”
Kiji� egyre ostob�bbnak �rezte mag�t, hogy dologtalanul rohang�l fel s al�, azt�n m�g Tiriszk�don is szembe j�n vele, �s ked�lyesen k�zli, hogy m�g nem tal�lkozott Niarral.
- Nekem azt mondt�k, hogy a feles�g�hez ment, de m�rt nem j�tt f�l ide a feles�ge, hisz mindig ezt csin�lja? Beteg vagy mi?!
Tiriszk�don l�gyan elmosolyodott, �s annyival t�vozott, hogy Niar Saljah �r majd mindent elmond. Nem volt teh�t baj.
Kiji� zavartan s�t�lgatott le a v�rosba, mikor a l�pcs�n egy szembe j�v� a v�ll�ra �t�tt.
- Niar! V�gre…! - s�hajtott Kiji�, mikor meg�lelte a vigyorg� vez�rt. - Mi t�rt�nt?
- Te m�g nem is hallottad? - �rvendezett a magas, sz�ke, j�arc�, Tiriszk�donnal egyid�s alvez�r. - A feles�gem v�rand�s!
- ���! Sz�val ez�rt nem j�tt f�l ide… k�pzeld, n�lunk is! - �js�golta boldogan, mire mindketten gyerekes �r�mmel elvigyorodtak. - Kistestv�rem fog sz�letni!
Mintegy gratul�lva egym�snak boldogan meg�lelt�k egym�st m�g egyszer.
- �s mond csak, m�rt baktatt�l olyan gondterhelten?
- H�t, azt hiszem, csak bambultam - felelte gyorsan Kiji�. Egy ilyen boldog ap�t semmivel nem akart lehangolni, �s miut�n elb�cs�ztak �s ut�nan�zett, tudta, hogy Tiriszk�don sem fog besz�lni neki a m�regr�l. Pedig Niar Saljah alvez�r kihagyhatatlanul fontos volt ebben az �gyben.

Kiji� rengeteg dolga mellett kutat�st ind�tott, egyel�re egymaga. A m�regr�l h�rman tudtak Tiriszk�don legbizalmasabb bar�tain �s vezet�in k�v�l (gondolva itt a f�vez�r�re p�ld�ul) - a meg�tetett, egy orvosa, �s � maga - jelen pillanatban az t�nt tan�csosnak, hogy a m�rgez�s titokban maradjon, mind Anama, mind a k�lvil�g el�tt. A fi� azt sem tudta hol kezdje, de sz�mos t�nyt el�g okosan kider�tett a h�t folyam�n, m�ghozz� �gy, hogy senki, aki illet�ktelen, nem j�tt r�, hogy � kutat. Pedig szokatlanul sokat k�rdez�sk�d�tt, �s mutatkozott a palota konyh�j�n. K�t tov�bbi emberrel b�v�lt a beavatottak list�ja: egy m�regszak�rt�vel, �s egy k�mikus doktorral. �k h�rman egyre t�bb sz�ba j�het� dolgot h�ztak ki a sz�m�t�sb�l, �s m�r ez is jelentett valamit. K�zben az orvos pr�b�lt �ssze�ll�tani valami hat�sos gy�gyn�v�nyes ellenszert.
Kiji� a vegyi vizsg�latokat term�szetesen a labor munk�s�ra b�zta, � m�s oldalon kutatott. Kinek lehet �rdeke, hogy Tiriszk�don hamar t�vozzon a tr�nr�l? Rengeteg nevet �sszeszedett, f�j� sz�vvel m�g Tiriszk�don egyes bar�tait is f�l�rta. Azt�n sorj�ban h�zta ki a neveket.
„Lehet, hogy r�lok m�rgezt�k meg �t?” - Kiji� k�ts�gbeesetten lecsapta a ceruz�j�t az asztalra, ami mellett gubbasztott otthon.
- Istenem, hogy tudn�m kital�lni a vil�g sz�zmilli� ember�b�l, hogy ki tette? - fakadt ki hangosan. - Seg�ts, k�rlek!
A kutat�st egyre t�bb t�rt�n�s od�zta el. Ilyen jelent�s esem�ny volt, hogy Tiriszk�don f�vez�re minden h�l�j�t �s �ld�s�t kifejezve visszavonult. Kiji� - aki az ut�bbi id�ben t�ls�gosan is elem�ben �rezhette mag�t - sem acsarkodhatott, ugyanis a hajlott kor�, de mag�t id�ig viszonylag j�l tart� f�vez�r az ut�bbi h�napokban a poz�ci�j�val j�r� terheket m�r nem tudta el�g er�sen viselni.
- �t kell adnom a helyem az �j gener�ci�nak - mondta a f�vez�r nagyap�hoz m�lt�an kedves hangon Kiji�nak, aki ezt nem akarta elfogadni, mert k�l�n�sk�pp szerette az id�s vezet�t.
- Uram, ki tudja, hogy ki fog a maga hely�re ker�lni! - fakadt ki a fi�, b�r tudta, hogy semmi joga ehhez, �s ezekr�l a k�rd�sekr�l nem � d�nt. - Abban biztos vagyok, hogy az illet� valami tapasztalatlan, �gyetlen egyed lesz, akinek m�g a toj�sh�j is a fenek�n van!
Ezzel tal�n n�mileg t�ll�tt a c�lon, de a f�vez�r hangja nyugodt, �s szeretetteljes maradt:
- Dr�ga fiam, tal�n nem b�zol Tiriszk�donban? �gy gondolod, nem tud j� f�vez�rt kijel�lni? Vagy nem b�zol az alvez�reiben, akik valamelyik�b�l lehet f�vez�r? Nem b�zol a bar�todban, Niar Saljah-ban?
Kiji� k�s�n ugyan, de r�j�tt, hogy micsoda tiszteletlen butas�gokat v�gott ura fej�hez. Gyorsan lehajtotta sz�gyent�l �g� fej�t, �s most m�r mag�ra is haragudott, ahogy ott t�rdelt a f�vez�r el�tt.
- Most mit sz�gyenkezel? Te mondtad, �s �gy eml�kszem Niart is a tapasztalatlan, �s �gyetlen jelz�vel illetted, r�ad�sul a toj�sh�j is a fenek�n van - a f�vez�r nem tudott elfojtani egy mosolyt. - Gondolom nem ez a v�lem�nyed a bar�todr�l. Nagyon boldog vagyok, hogy egy olyan remek ember uralkod�sa alatt lehettem anamai f�vez�r, mint az ifj� Tiriszk�don, akinek egykor mestere voltam. H�l�t adok Istennek �s neki, hogy ilyen sz�p kor�ban l�thattam Anam�t, �s rem�lem ez k�s�bb sem lesz m�sk�pp. �r�l�k, hogy olyan emberek fogtak k�zre, mint te, vagy Niar, de az �n id�m lej�rt. A csal�di f�szek nyugalm�ra, �s az unok�im, �s d�dunok�im t�rsas�g�ra v�gyom.
- �llj f�l, fiam! - a f�vez�r megcs�kolta Kiji� homlok�t. - Szeretlek, �ldjon az �g!
Kiji� szomork�s hangulatban s�t�lt el a f�vez�re h�z�b�l, �s megfogadta, hogy igyekszik az � szav�nak eleget t�ve csak olyan dolgot mondani, ami miatt k�s�bb nem kell restellnie mag�t.
A f�vez�rv�lt�s izgalommal j�rt Anam�ban. A n�pb�l Kiji� azon kevesek egyik�t k�pviselte, akik szomorkodtak, hogy az �reg vez�r visszavonult.
- L�tszik m�g, hogy gyerek vagy - mondta Tiriszk�don. - Tal�n majd ha feln�sz meg�rted… M�rt is szomorkodsz, mikor senki nem halt meg? A f�vez�r sokat szolg�lt, �s t�bb �vtized szolg�lat ut�n ap�m �s �n mellettem az teszi boldogg�, hogy m�r nem kell f�vez�rnek lennie. �s a visszavonul�sa milyen �ri�si lehet�s�get ad p�r fiatalnak! Gondolj csak bele, f�vez�r lehetsz te is, vagy Niar!
- Micsoda?? �n?!
- H�t persze! - mosolygott Tiriszk�don. Kiji� ink�bb elh�lt.
- De �n… ugye nem engem…? �n csak h�sz �ves vagyok!
- Mit sz�m�t az? Sz�mtalanszor bizony�tott�l, �s semmilyen k�l�nleges hagyom�ny nincs, ami megg�toln�, hogy t�ged nevezzelek ki.
- De, ugyanis �ltal�ban alvez�rb�l lesz a f�vez�r.
- De ez nem k�telez� kit�tel.
- Ugye tudod m�r ki lesz a f�vez�red? - k�rdezte szorongva Kiji�.
- Term�szetesen.
- �s ha a haditan�cs nem szavazza meg �t?
- Biztos vagyok benne, hogy megszavazz�k. �s ha nem szavazz�k meg, akkor is � lesz az.
- Ki?
- Napok m�lva megtudod.
Kiji� innen is kalap�l� sz�vvel j�tt el. �gy sejtette, hogy Tiriszk�don csak viccelt, mikor �t is eml�tette, de k�zben az is benne �ledezett, hogy „kin�zn�m bel�le, hogy engem nevez ki”. Elj�tszott a gondolattal, de cs�ppet sem felszabadultan.
Utols� ki�br�nd�t� �llom�s�t r�rior mestere k�pezte.
- �gy d�nt�ttem, hogy egy kis munk�t b�zok r�d - mondta a mester. - Veheted jutalomnak �s b�ntet�snek is - ugyanis az ut�bbi id�ben nem vagyok megel�gedve veled. K�dorba k�ldelek, ahol a csapatok m�r k�sz�l�dnek, hogy hadba vonuljanak. Harcolni nem fogsz, hanem a f�vez�r mellett igazgatod a sereget, term�szetesen nem alvez�rk�nt, hanem k�z�ns�ges katonaseg�dk�nt, �s a vez�reknek, kapit�nyoknak �s tiszteknek engedelmeskedsz, akik ott vannak. R�szt veszel a gyakorlatokon �s torn�kon, �s k�t h�t m�lva haza j�hetsz.
Kiji� nem mert megsz�lalni, nehogy ism�t ostobas�got mondjon, pedig kedve lett volna tiltakozni. K�t h�tig t�vol lesz Tiriszk�dont�l. Ennek egyenes �g� k�vetkezm�nye, hogy valakinek el kell mondania a m�reg dolgot, valakinek, aki elhiszi neki, aki Tiriszk�don h� szolg�ja, �s aki a k�zel�ben lehet, hogy vigy�zzon r�.
- �s van m�g valami, amire �letedben utolj�ra k�telezni szeretn�lek.
- Hogy �rti ezt, uram? - k�rdezte megh�kkenten a fi�.
- �gy hogy ut�na szabad utadra engedlek.
- Elbocs�t? - r�m�lt meg Kiji�.
- Nem. El�rt�l egy bizonyos kort, �s �gy v�lj�k, mi, a tan�t�id, �s p�r vezet�, hogy m�r mindent tudsz. Ezent�l m�r nem kell semmilyen edz�sre j�rnod, szabad lehetsz, �s azt kezdesz magaddal, amit akarsz. Van egy k�l�n ok arra, ami�rt elenged�nk a tan�tv�nyok k�z�l, de az els� term�szetesen az, hogy m�r el�g �rettnek tal�lunk. A m�sodikat k�s�bb megtudod. Teh�t miel�tt elmenn�l, szeretn�lek elk�ldeni p�r h�tre egy nagyobb r�rior csapatba, hogy k�zt�k �lj, �s j�rj a vil�gban, t�bbek k�zt egy kolostorban is, ahol p�r napig neveln�nek szerzetesek. K�zden�l a r�riorok mellett, ha kell, de a l�nyeg, hogy k�zt�k lenn�l, �s utolj�ra bizony�tan�d, hogy r�rior vagy. Azt�n term�szetesen �tadjuk neked a fekete r�rior ruh�t �s az edz�seken haszn�lt k�lcs�n felszerel�seket is saj�t tulajdonodba, kifejezve, hogy m�r befejezted tanulm�nyaidat. Ezut�n ak�r te is tan�thatsz, mester lehetsz.
Kiji� eg�szen megd�bbent. Nemr�g tette le a m�sodrend� r�riorokhoz vezet� vizsg�it, �s �gy v�lte igen messze van m�g att�l, hogy megpr�b�lkozzon a k�vetkez� kih�v�ssal, melynek sikeres teljes�t�se nyom�n els�rend� r�rior lehet. De ez m�g csak hagyj�n - azt el tudta volna k�pzelni, hogy a mestere a m�sod- �s az els�rend�eket elk�l�n�t� vizsg�kr�l besz�l, de a mester nem err�l besz�lt. � arra a v�gs�, szem�lyre szabott feladatra, vagy megm�rettet�sre gondolt, amit�l az els�rend�b�l v�gzett r�rior lesz, aki pap�ron is elk�nyvelve, bizony�tottan kij�rta a r�rior iskol�t, �s teljes jog� tagja a r�rior k�z�ss�gnek.
- De uram… �n m�g csak m�sodrend� vagyok… M�g a vizsg�im sem voltak meg, hogy els�rend� legyek, �s m�ris a v�gz�semr�l besz�l�nk?
- Nos, igen - Kiji� megr�k�ny�d�ssel tapasztalta, hogy mestere mintha habozna, vagy tal�n kicsit zavarban is volt? - Biztos vagyok abban, hogy a vizsg�idat sikeresen elv�gzed, �s els�rend� leszel, �s ebben minden oktat�d ugyanilyen biztos, mint �n, �ppen ez�rt cser�l�nk. El�sz�r leszel teljes jog� r�rior, �s csak ut�na els�rend�. Kev�sb� tehets�ges katon�kn�l is enged�lyezt�k m�r ezt a cser�t, sok p�lda ker�lt m�r r�, ez�rt ne lep�dj meg.
- De �n nem akarok! - szaladt ki a sz�j�n a mondat. - �n egy�ltal�n nem �rzem magamat k�sznek, �s m�g tanulni szeretn�k!
- Term�szetesen akkor j�ssz hozz�m, amikor akarsz. K�l�n is sz�vesen tan�talak. �s ha az �rnyharcosokn�l folytatott tanulm�nyaidat is folytatni �s befejezni akarod, akkor b�tran visszamehetsz!
Kiji� rem�nykedve b�lintott.
- Elm�sz a r�riorokkal?
- Uram ezt k�v�nja.
- J�l van. Az �gy is csak h�napok m�lva lesz, �s ut�na lesz id�d felk�sz�lni a vizsg�kra. Most elmehetsz.
Kiji� h�l�s meghajl�ssal t�vozott, �s azonnal Niar Saljah-hoz sietett, mik�zben a fej�ben f�jdalmasan dulakodtak a gondolatok. Megint arra gondolt, amit Tiriszk�don legut�bb mondott neki: tal�n a mestere is arra utalt, hogy f�vez�rnek akarj�k kinevezni?
Niar h�za a hetes szinten �llt - nem egy h�zsorba �p�lt, hanem k�l�n, a hetes szint k�ls� perem�re, j�kora kerttel k�r�lv�ve, ami a magas, csaknem f�gg�leges g�tfalig kiny�lt. Az eg�sz z�ldell� kis telek mintha egy erk�ly lett volna - a g�tfal mellv�dje mell�l kitekintve az eg�sz v�rosra gy�ny�r� kil�t�s ny�lt. Egyetlen h�tr�ny�t az jelentette, hogy a h�z v�dtelen�l �llt �s nem ritk�n er�sebb sz�lnek volt kit�ve, mint egy belv�rosi �p�let. Most - a sz�rk�leti id�ben - nem f�jt a sz�l, a kismama a hatalmas kert lugas�ban �lt h�tul egy pihe-puha hintasz�kben, �s k�t�tt valamit. A kert kis tav�ban l�gyan �nekelt a sz�k�k�tb�l kil�vell� v�z. Kiji� kinyitotta a kertet ker�t�, combk�z�pig �r� kis faker�t�s kapuj�t, �s a f�k �s gyep k�zt kanyarg� kavicsos �sv�nyen elindult a h�z fel�, intve Niar fiatal kis feles�g�nek, hogy nyugodtan maradjon, megtal�lja a f�rj�t mag�t�l is. A h�lgy mosolyogva b�lintott, �s a hely�n maradt.
A h�zb�l kiab�l�s sz�r�d�tt ki tomp�n. Niar bizonyosan n�gy�ves kisfi�t dorg�lta el�g szigor�an. Mikor Kiji� bel�pett a szer�ny, de t�gas �s tiszta otthonba, akkor sem hagyta abba fia leck�ztet�s�t.
- Sz�lj hozz� m�r te is a t�m�hoz, k�rlek! - ki�ltotta Niar, azt gondolv�n, feles�ge j�tt be.
- �n vagyok, ne haragudj…
- �, Kiji�! Te ne haragudj, gyere beljebb, k�rlek!
A fi� j�l ismerte a h�zat, m�gis der�lt csod�lkoz�ssal l�pkedett be a ropog� faparkett�n. Ez a lak mindig leny�g�zte: k�b�l �p�lt, de bel�l szinte minden f�b�l k�sz�lt, falait is faburkolattal bor�tott�k be. Semmi f�ny�z�s, csak az a csod�s hangulat, �s illat. Niar otthagyta a konyha k�zep�n megk�v�lt poronty�t, hogy k�sz�ntse a vend�get.
- Kis leg�nnyel m�r megint ordib�lsz - guggolt le Kiji� a fi�csk�hoz, aki azonnal hozz�b�jt. Ak�r ordib�lt azonban vele, ak�r nem, Niar remek apak�nt l�pett fel kisfia el�tt - nagy szigorral �s szeretettel tan�totta �t, aki val�ban j�l nevelt, sz�fogad� kisgyerekk� n�tte ki mag�t.
- Persze, hogy ordib�lok vele, mikor m�r megint elvette a t�r�met, �s a tudtom n�lk�l j�tszott vele!
- Ilyen lesz a gyerek, ha m�r k�t �ves kor�t�l tan�tod a harcm�v�szetre.
- A harcm�v�szetben vannak szab�lyok - mondta Niar nyomat�kosan, ink�bb kisfi�nak, mint Kiji�nak. - Ezt meg kell tanulni, hallod, fiam? Ha valaki sokadszorra is nem engedelmeskedik az apj�nak, vagy a tan�t�j�nak, az ver�st �rdemel!
Kiji� rosszall�an cs�v�lta a fej�t. Niar a kis porontyot id�ig csak k�t neves alkalommal fenekelte el - egyszer, mikor vil�gos utas�t�sa ellen�re a mellv�d k�zel�be ment a kisfi�, s�t fel is m�szott r�, sz�leire sz�vbajt hozva, azt�n akkor, amikor cs�ny�n besz�lt, �ll�t�lag N�r miatt, mert a sz�t t�le hallotta (ez�ttal N�r is al�vetette mag�t hasonl� b�ntet�snek, csak �t nem fektette Niar a t�rd�re). A kisfi� persze s�rdog�lt ezek ut�n, a legkev�sb� sem az�rt, mert annyira f�jt volna neki, de h�t egy kisgyereknek az ilyen nem teljesen igazi ver�s ut�n is s�rnia kell, hogy az�rt a ’gonosz’ apa megenyh�lj�n, �s megszeretgesse kicsit. Tudni lehetett, hogy a zord sz�l� most is csak fenyeget, amit�l persze meglehet�sen megijedt csemet�je.
- K�rj bocs�natot! - d�rrent r� a kisfi�ra Niar.
- Bocs�sson meg, �desap�m!
- Kis angyal - mosolygott a fi�cska ut�n Kiji�, mikor azt a szob�j�ba parancsolta az apja (persze mindennem� ver�s n�lk�l). Kiji� egy pillanatra meg is feledkezett arr�l, m�rt j�tt, amire v�g�l Niar eml�keztette.
- Sajn�lom, hogy ezt kell mondanom, de igen gondterhes dologgal j�ttem. Vagyis igen f�j� dologgal, de nagyon sz�m�tok r�d. �n ebben az �gyben �gy - majdnem egyed�l - nem �rzem magam el�g b�lcsnek. Seg�tened kell!
Niar komoran n�zett ki sz�ke, �sszevont szem�ld�kei al�l, �s t�lt�tt az asztalon �ll� szilvap�link�b�l. Akkor m�r mindketten �ltek.
- Ugye senki nem fogja hallani, amit most mondok?
- Nem, csak �n - pillantott fia szob�j�nak ajtaja fel� Niar.
- Sz�val Tiriszk�don nem tud arr�l, hogy ezt elmondom neked. A helytart�nkat megm�rgezt�k.
Hossz� hat�ssz�net k�vetkezett. Niar eg�sz vil�gl� jelens�ge - a vil�gos haj�t�l kezdve k�k szem�ig - �gy els�t�tedett, mintha valami l�thatatlan er� bor�tana r� fekete f�tylat.
- Mikor tudtad meg?
- Tal�n k�t hete.
- M�rt nem �zent�l nekem t�ltossal? Ez eg�sz Anam�ra vonatkozik!
- Nem akartam… nem tudtam magam r�venni.
- Mindent tudni akarok! - pattant fel Niar - Most azonnal menj�nk Tiriszk�donhoz!
- Nem! �lj le, k�rlek, �n majd mindent elmondok. Azut�n mehet�nk.
Kiji� f�l �r�ig besz�lt Niar f�jdalomt�l csillog� szemeibe. Most j�tt csak r�, hogy milyen rengeted id�t elvesztegetett Tiriszk�don �let�b�l azzal, hogy nem sz�lt azonnal mindenkinek, aki sz�m�t. Hisz egy�tt j�val t�bbet tehetnek, felkutathatj�k, ki volt a tettes, legyen az v�r�t �rul�, vagy m�s n�pb�l val�. A kertre is s�t�ts�g borult, Niar feles�ge gyan�tlanul bevonult a h�zba, de nem maradt a besz�lget�kkel a konyh�ban, f�r�dni ment.
- Mostm�r mindent tudsz - mondta m�g Kiji� - Mehet�nk f�l.
- Igen. Elk�sz�n�k a fiamt�l.
Kiji� fel�llt, �s az ajt�hoz indult. Hallotta, hogy Niar megvigasztalja csemet�j�t, �s esti cs�kot ad neki, ami teljesen megnyugtatta a b�ntudatos kisfi�t. Azt�n elk�sz�nt feles�g�t�l, �s a k�t f�rfi az asszony m�ltatlankod� kijelent�seit�l k�s�rve kil�pett az �jszak�ba.
- Ha a feles�ged sz�mon k�r, mond, hogy az �n hib�mb�l kellett este elj�nn�d.
- Nem hinn�m, hogy ez a legfontosabb most. Meg fogja �rteni, hogy dolgom volt. De nem �rtem, mit halogatt�l ennek a borzalomnak az elmes�l�s�n. Ez t�l vesz�lyes j�t�k! S�t – nem is j�t�k, �let-hal�l k�rd�se, meg egy eg�sz v�ros�!
- Mostm�r l�tom, hogy hib�ztam - sz�lt egy id� ut�n Kiji�.
A kivil�g�tott f�palota, �s k�rny�ke b�k�sen szunnyadt. Mikor Kiji� �s Niar elindultak f�l a l�pcs�n, egy s�t�t alak l�kte ki a kaput, majd elviharzott mellett�k.
- Kiji� �r! – ki�ltott az alak hirtelen ut�nuk fordulva, �s ahogy t�le tellett ilyen nagy siets�g ut�n, meghajolt. – Uram, komoly baj van… a helytart�ra r�j�tt valamilyen roham!
H�rman eredtek fut�snak az �res palota folyos�in, csarnokain �t, f�l az emeletre, Tiriszk�don egyik kedvenc term�be, ahol most is idej�t t�lt�tte. Ide csak �, feles�ge �s n�h�ny kiv�teles szem�ly l�phetett be (p�ld�ul vend�g urak, vagy a szobaszolg�k), a gyakorlatban azonban csak Tiriszk�don haszn�lta, �s csak � tart�zkodott itt rendszeresen. A helytart� szinte minden nap ut�n ide vonult el, hogy a f�lhom�lyban, a f�st�l�k illataiban kikapcsolhassa mag�t, medit�lhasson, im�dkozhasson, gondolkozhasson, vagy egyszer�en csak lepihenjen.
- Orvos van mellette?
- Igen, kett� is. El�sz�r nekik sz�ltam.
- J�l tetted. A vez�r �r is beavatott. A t�m�val kapcsolatos h�rek most m�r neki is sz�lnak.
- Ahogy parancsolj�k. Van is egy h�rem – a f�rfi hangja elcsuklott a tart�s fut�st�l. – A vizsg�lataink alapj�n ma m�r… (zih�l�s)… egy�rtelm�en kider�lt, hogy nem �telen, vagy italon kereszt�l m�rgezt�k meg �fels�g�t...
Kiji� nem b�zott annyira ezekben a vizsg�latokban, de most nem jutott id� hosszabb fejteget�sre, els�k�nt t�rt be c�ljuk j�kora barna kapuj�n, �s cs�rtetve berohant a most is hom�lyos terembe, nem kis ijedts�g�re a k�t orvosnak, akik odabent gubbasztottak egy kanap� mellett, amin Tiriszk�don fek�dt hanyatt, �sszezil�l�dott hajjal, kigombolt fels� ruh�kkal. Eszm�let�n�l lehetett, de k�bultan pislogott, mint aki nem l�t rendesen. Niar r�gt�n let�rdelt mell�, �s faggatni kezdte az orvosokat, hogy mi t�rt�nt pontosan. A fiatal helytart� nem sz�lt, �s nem is mozdult meg a pislog�st lesz�m�tva. Kiji� mit se hallott a doktorok magyar�z�s�b�l, szeme, �s vele eg�sz tudata egy pontra figyelt; egy fas�nbe sz�rt f�st�l� p�lcik�ra, ami gyenge izz�ssal eregetett mag�b�l karcs�, szel�d, sz�rke illatokat. Odasietett hozz�, �s megnedves�tett ujjaival azonnal eloltotta. M�s f�st�l� most nem �gett, de ez alatt m�r j�kora hamukupac gy�lt �ssze, amibe Kiji� k�m�letlen�l belet�rt. K�nz�an has�tott bel� a felismer�s.
K�rbetrappolt a szob�ban, az orvosok, �s Niar egy ideig nem vett�k ezt �szre, azt�n a legk�l�nb�z�bb d�l� �rzelmeket kifejez� tekintettel k�s�rt�k �t. A fi� egyetlen s�t�t pillant�ssal parancsolt r�juk, hogy ne b�muljanak ilyen szemreh�ny�an. Az eg�sz teremben vagy tizen�t f�st�l� lapult, �s dobozaikban is egy csom�. Kiji� �pp egy, a t�bbit�l elt�r� csomagol�s� doboz p�lcik�t �nt�tt ki inger�lten, mikor megpillantott egy teljes s�t�ts�gbe vont, elfekv� talpas �vegpoharat. Az �res kehely a f�gg�ny el�tt, �s egy asztalra l�g� fekete-v�r�s drap�ria m�g�tt kushadt. Hogy hogyan ker�lt oda, nem lehetett tudni, de nem is sz�m�tott - a szobaszolga bizonyosan �szre sem vette, hetek �ta b�jhatott m�r rejtek�n a poh�r, a bor, ami benne lehetett, sz�nes karik�t festett a fal�ra, �s valami s�szer� folt is l�tsz�dott az alj�n… T�nyleg nem m�rgezt�k volna �telen, vagy italon kereszt�l Tiriszk�dont?
- A rohadt �letbe! – d�r�gte Kiji�, �s zajongva otthagyott mindenkit. Egy ideig rohant, azt�n m�r csak �b�s l�ptekkel, d�lva haladt a palota folyos�j�n, olyan komor, f�rfiasan kem�nyre v�ltozott arccal, hogy mindenki – az a kev�s ember, aki elhaladt mellette – megh�kkenve ut�na fordult.
A palota konyh�j�nak sz�rnyas ajtajait er�sen bel�kte, �s hunyorogva bel�pett a folyos�k s�t�tje ut�n ver�f�nybe vont j�kora helyis�gbe. A konyh�ban dolgoz� l�nyok, �s asszonyok egy r�sze – �gy Chon kis bar�tn�je is – r�m�lt sikkant�st hallatott. A szak�cs, �s a seg�dek pakoltak m�r el, hogy hazamehessenek. Senki nem �llt Kiji� �tj�ba, aki Tiriszk�don pihen�helyis�g�nek k�lf�ldr�l j�tt szolg�l�j�ra d�rrent:
- Te volt�l?
A harminc �v k�r�li, orr�t fennhord� sov�ny felszolg�l� m�r �lt�zk�d�tt, hogy hazamehessen.
- �n, uram – felelte h�v�sen, �s elindult kifel�, mikor Kiji� nekiesett a gyenge alkat� szolg�l�nak, �s hevesen kir�ntotta n�gy �s f�l araszos k�s�t �v�b�l, a r�m�lt fiatalember nyak�hoz fektetve.
- Na de k�rem…! – h�pogott egy asszony.
- Kiji�, meg�r�lt�l?! – ki�ltotta Chon bar�tn�je, �s a konyha eg�sz n�pe egy pillanat alatt ott termett. A felszolg�l� minden �z�ben reszketett, �s pr�b�lta mag�t belepr�selni a falba, aminek Kiji� nekinyomta, hogy a k�s villog� peng�je ne fesz�lj�n neki a b�r�nek. Homlok�t azonnal kiverte a v�z, ami jegesen patakzott le els�padt arc�ra.
- K�rdeztem valamit!
- �n voltam, uram… nagyon sajn�lom…
A szolg�l� �ssze-vissza hebegett-habogott.
- Te m�rgezted meg Tiriszk�dont? – pontos�tott Kiji�, mert �gy sejtette, a szobapinc�r csup�n a valamelyik nap rendetlen�l otthagyott helysz�nre gondol. Gyan�ja beigazol�dott – a szolg�l� teljesen elh�lt.
- Mir�l besz�l? – pr�selte ki ajkai k�z�tt.
- Tudtad, hogy megm�rgezed? V�laszolj! – ord�tott a r�m�lt arcba, �s meg is r�ntotta a f�rfit mark�ba gy�rt inggall�rj�n�l fogva. A szolg�l� majdnem el�jult.
- Senkit nem m�rgeztem meg…
- Akkor ki volt az?
Persze s�ri csend, �s elfojtott iszonyat volt a v�lasz. Egy fat�l lecs�szott az egyik munkaasztalr�l.
- Megm�rgezt�k Tiriszk�dont? – dadogta a sarokba szor�tott felszolg�l�, mire Kiji� r�villantotta a szem�t. A f�rfi l�tv�nyos zsugorod�sba kezdett, de az�rt folytatta. – K�lf�ldi tehette csak… de-de nekem semmi k�z�m hozz�! – toldotta meg r�m�lten, mert fogvatart�ja a k�st tov�bbra sem engedte le. – Biztos a meditiek voltak, akik egy �ve idej�ttek… mindig is befoly�st akartak Anam�n…
Kiji� leeresztette a t�rk�st, �s elengedte a szolg�l�t, aki majdnem �sszeesett. Egy l�ny �s egy asszony a seg�ts�g�re siettek, a t�bbiek r�m�lt tekintet�kkel �g� k�rbe foglalt�k Kiji�t, de az most mit sem �rzett a szemek sz�r�s�b�l.
- Ami itt t�rt�nt, arr�l egy sz�t se! – sz�lalt meg v�g�l lenyugodva, de komoran. – Tiriszk�dont val�ban megm�rgezt�k, de senkinek ne j�rjon el a sz�ja, nehogy illet�ktelen f�lekbe jusson a h�r – Kiji� megfordult, �s elindult kifele, �s csak egy r�vid ’J� �jszak�t!’ tudott mondani.