R�vid l�togat�s a r�lokn�l

J�l. 13.---
Kiji� ezek ut�n �gy �rezte, mintha t�bb hatalmas hull�m akarn� belepni; gondjai hull�mai. Akadtak itt saj�t, jelent�ktelennek t�n� probl�m�k is (p�ld�ul bocs�natot kellett volna k�rni a hal�lra ijesztett szolg�l�t�l) - de a fi� ezekkel most a legkev�sb� sem foglalkozott - �s furcsa �lmok gy�t�rt�k. M�ly nyomot hagyott benne a kir�ndul�s mester�vel, �s r�rior t�rsaival, mert gyakran furakodott �lmod� fej�be, hogy meg�lte egy csom� anamai t�rs�t, de most ez is valamelyest h�tt�rbe szorult, �s m�s borzalmakr�l �lmodott. Tiriszk�donra tegnap el�sz�r j�tt r� egy g�rcs, vagy roham, amit a m�reg okozott. Az�ta a helytart�, �s Niar feles�ge is megtudta a sz�rny� h�rt, �s szinte el sem lehetett �ket v�lasztani, annyit besz�lgettek egy�tt, hogy k�nny�tsenek a terhen, ami r�juk telepedett. Az orvosok a helytart� feles�g�t is megvizsg�lt�k a biztons�g kedv��rt, hisz el�fordult, hogy � is a f�st�l�kt�l illatos szob�ban pihent le f�rje mellett, de az asszonyt eg�szs�gesnek tal�lt�k. Tiriszk�don m�snap m�r remek�l �rezte mag�t, nem is k�thett�k volna �gyhoz.
Kiji�ban tucatnyi �rz�s torl�dott fel, amik k�z�l az agressz�v bossz�v�gy k�pezte a leger�sebbet. S m�gis �gy v�lte, hogy az azut�ni id�szak, hogy Tiriszk�don besz�lt a m�regr�l, pangott, s � semmit sem tett. S�t, senki nem csin�lt semmit, �s nem t�rt�nt semmi, ami miatt sz�rny� b�ntudat fogta el.
�rdekes, mit mondott a felszolg�l� a k�s m�g�tt, Kiji� csod�lkozott is, hogy ilyen okos dolog jutott esz�be szorult helyzet�ben. „Az � hely�ben nekem semmi nem jutott volna az eszembe, legf�k�pp az nem, hogy bem�rtsam a k�lf�ldieket, �s vele magamat is.” - gondolta a fi�, �s mag�ban megdics�rte a szolg�l�t. K�zben kider�lt, hogy a f�st�l�k Kiji� gyan�j�t beigazolva csakugyan olyan �sszetev�t tartalmaztak, ami el�gve az amau vegy�letek egy k�l�n�sen vesz�lyes g�z�t adj�k. Ezzel m�rgezt�k Tiriszk�dont, �s m�g italba keverve is m�rget adtak neki – teh�t az erre vonatkoz� vizsg�latok t�vesnek bizonyultak.
- M�rt nincs el�k�stol�d?! - fakadt ki egyszer Kiji�.
- M�g a gondolata is borzalmas - felelt erre Tiriszk�don -, hogy valakit helyettem m�rgezzenek meg…
- Nem! Szerintem ez csod�latos gondolat! N�ha az agyamra m�sz, komolyan mondom!
- K�rlek, csillapodj. Nem v�letlen�l csin�ltam v�gig veled sz�mtalan k�s�rletet, �s v�ltam imm�niss� egy csom� ismert m�regre. Sajnos ezt most kifogtam, vannak ilyen v�letlenek… ebben az esetben �gy sem seg�tett volna egy el�k�stol�, mert mint l�tod, a t�netek csak hetek m�lva mutatkoztak, �s f�st�l�k�n kereszt�l is m�rgeztek.
- Tudod, hogy nagyon szeretlek, �s ezzel azt hiszem mindent kifejeztem, de t�nyleg tiszta idi�ta vagy!
- K�sz�n�m, dr�g�m - mosolygott a s�rtett finoman. - M�g j�, hogy nem hallotta m�s, csak mi ketten, k�l�nben k�nytelen lenn�k b�ntet�st kiszabni r�d.
- Annak �r�ln�k a legjobban, ha vasra veretn�l, csak gy�gyuln�l meg! - kesergett Kiji�.
K�r�lfontoltan, de m�gis gyorsan kellett beavatni embereket. Tiriszk�don �s Kiji� az alvez�rek mindegyik�nek (�ten voltak), a retir�lt f�vez�rnek, a tan�csad�knak �s a hozz� legk�zelebb �ll� bar�toknak �s tiszts�gvisel�knek mondt�k el, mi t�rt�nt. �sszesen tal�n k�t tucat embert vontak be m�g rajtuk k�v�l, �s innent�l kezdve mindent ellen�riztek, �s a legjobb orvosokat rendelt�k a helytart� mell�. V�gre t�rt�nt h�t valami. Komoly vizsg�latok indultak, hogy ki m�rgezte meg Tiriszk�dont, aki viszont nem k�vette figyelemmel az int�zked�seket, a f�vez�rv�laszt�s k�t�tte le.
- Az nem sz�m�t, ha �, Tiriszk�don nem t�r�dik a m�reg�ggyel - mondta Kiji� azut�n miut�n N�rnek �s Chonnak is mindent elmondott (ut�bbi lehet, hogy bar�tn�j�t�l m�r hallott r�szleteket). - V�g�lis � a helytart�, �s csakugyan sok halaszthatatlan dolga akad. El�g, ha van egy megb�zhat� csapat, akik figyelnek r�, �s lecsapnak a gyan�s dolgokra.
- �s sejtitek, ki m�rgezte meg?
- Nekem az a rossz �rz�sem van, hogy ember volt. A r�loknak nincs �rdek�kben, hogy m�s legyen a helytart�.
- �s a nirbidek? - kapott rajta N�r.
- Sz�llj m�r le a h�lye nirbidjeidr�l! - csattant fel Chon. - Nem �rted meg azzal a pont agyaddal, hogy…
- El�g legyen, fi�k! - k�rte Chon bar�tn�je, �s Kiji� ez�ttal �r�lt, hogy olyan �les hangja van a l�nynak, mert mindenki azonnal elcsitult. - Am�gy a r�loknak igenis �rdek�kben �ll, hogy helytart�csere legyen. Egy kis felfordul�s itt, Anam�ban mindig kap�ra j�het nekik. Ha egym�ssal t�r�d�nk, majd nem vessz�k �szre, ha a r�lok egy nap a falak alatt t�boroznak le.
- Igen, de a r�loknak jelen pillanatban azt hiszem fontosabb a b�ke, mint Hirja Anama. De amit mondt�l igaz, �s szem el�tt fogom tartani. Viszont �n is hallottam �rdekes dolgot: az a szolg�l�, ott a konyh�n, azt mondta, hogy a meditiek akarnak befoly�st.
- Igen, ezt hallottam - b�lintott a l�ny -; nem kellett volna nekiesned annak a szerencs�tlennek.
- Tudom…
- Sz�val szerintetek Mediti befoly�st akar Anam�n? - k�rdezte Chon. - Ez lehets�ges, de nem hinn�m, hogy ilyen piszkos dolgot m�velne… gondoljatok csak bele, hogy Mediti �s mi kar�ltve csin�ltunk egy csom� mindent! Milyen durva lenne m�r, ha �k t�vol�tan�k el Tiriszk�dont! F�leg, hogy Mediti ura is vele k�r�lbel�l egykor�, �s szinte kebelbar�tok!
- A meditii kir�ly tal�n nem is tud r�la. Lehet, hogy csak egy befoly�sosabb meditii csal�d tal�lta ki ezt az eg�szet, �s �k akarnak uralkodni itt - mondta Kiji�. – A kir�lynak csak a sz�kv�ros�n van valamicske befoly�sa, azt is cs�kkentik az ottani gazdag birtokosok. A kiskir�lyokra semmilyen hat�ssal nincs, �s nem is akar r�juk hat�ssal lenni, meg nem is tud…
- Mediti nem kock�ztat ekkor�t. Sem a kir�ly, sem a kiskir�lyok. Sosem t�rt�nt m�g olyan a t�rt�nelemben, hogy b�rki csak �gy elt�vol�totta volna a helytart�t a tr�nr�l. Ha kider�lne, hogy �k voltak, h�bor� indulna a k�t v�ros k�z�tt!
Chon bar�tn�j�t kir�zta a hideg, ett�l a sz�rny�s�gt�l.
- �n sem hiszem, hogy Mediti volt - mondta N�r.
- Te �gy gondolod, hogy Meditib�l akarn�nak valakit Anama tr�nj�ra �ltetni?
- �gy – mondta n�mi daccal Kiji�. Bar�tai ez�ttal nem feletek.
- A csal�dod tudja, Kiji�?
- Igen, ott mindenki tudja.
- �s a harcoscsoportok f�urai, vagyis a f�mesterek?
- �k is. De korl�toznunk kell a sz�mot, hogy kinek mit mondunk el. Most pedig megyek, mert ez alatt a besz�lget�s alatt rengeteg minden az eszembe jutott. Sziasztok!
- Szia, Kiji�! - integettek bar�tai.
A fi� egy perc m�lva a v�ros tetej�n lyukadt ki egy j�r�r kocsi seg�ts�g�vel, �s ott f�nt r�videsen meg is sz�l�totta Tiriszk�don k�t s�tafik�l� tan�csad�ja, akik�rt Kiji� nem rajongott t�lzottan, de h�t Tiriszk�don sz�m�ra kedvesek voltak ezek a fennh�j�z� urak, �gy a fi� is elfogadtak �ket, �s �ltal�ban pr�b�lt udvarias lenni vel�k szemben.
- Kiji�, hol volt�l? - k�rdezte az egyik, szok�sos sz�monk�r� hangnemben.
- A bar�taimn�l, rem�lem nem baj - mondta kiss� �lesen, �s esz�be jutott, hogy a besz�lget�st megosztja a k�t tan�csad�val. Igaz nem szerette �ket t�lzottan, de �k seg�thettek gondolkodni. Sajnos azt kellett tapasztalnia, hogy az urak elfojtottan mosolyognak rajta, magukban pedig hars�nyan kinevetik.
- �n�k szerint teh�t nem val�sz�n�, hogy valami meditis volt - vonta le a k�vetkeztet�st Kiji�, �s b�szk�nek �rezte mag�t, hogy k�pes olyan nyugodt maradni, mint hasonl� esetben Tiriszk�don.
- Ostobas�g - legyintett k�nyesen az egyik.
- Javaslom, hogy ne ilyen sihederekkel vitasd meg ezeket a k�rd�seket - mondta a m�sik. - Nem ebbe a t�rsas�gba val� vagy, nem is besz�lve arr�l, milyen gyerekek m�g.
Kiji�t fak�pn�l hagyt�k - a fi� �gy sem akart v�laszolni a s�rt�sre. Tiriszk�donhoz sietett.
- Elmegyek a r�lokhoz, �s besz�lek vel�k - jelentette ki k�sz�n�s helyett, mikor a helytart�t kitart� keres�s ut�n megtal�lta.
- Szervusz, dr�ga Kiji�m!
- Neked is… m�rmint, szia… mit sz�lsz?
- �tgondolom - b�lintott azonnal Tiriszk�don Kiji� �mulat�ra - azt hitte, nem kap enged�lyt erre.
J�kora k�rben megvitatt�k a k�rd�st, Tiriszk�don minden m�s munk�j�t f�lres�p�rte, hogy m�g aznap este tehess�k ezt. L�togat�s a r�lokhoz - ak�r b�k�s id�kben, ak�r hadi helyzetben - nem volt j�t�k, hanem egy meglehet�sen jelent�keny diplom�ciai �t: prec�zen, mindent j� el�re meg kellett tervezni, szinte l�p�sr�l-l�p�sre, f�leg ha egyetlen ember indul az �tra, �s az is egy kis katona fi� csup�n. �t kellett gondolni, hogy j� �tlet-e ez, �s milyen hat�ssal lehet a r�l fejedelmekre, ha Hirja Anam�t egyetlen ember k�pviseli, r�ad�sul nem is valami f��r. Tiriszk�don szerint, ha egy sereg megy a r�lokhoz, az olyan, mintha egyenesen �ket v�doln�k a m�rgez�ssel, teh�t ez nem tan�csos. Ha egy d�szes k�vets�g indul el, az azt �reztetheti a r�lokkal, hogy a helytart� sz�m�ra most a m�rgez�s a legl�nyegesebb, �s b�r logikus, hogy egy meg�tetett uralkod�nak az az els�, hogy azzal foglalkozik, ki tette �s mi�rt, de ezt nem kellett volna k�l�n kihangs�lyozni, mert ez esetben a r�lok joggal gondolhatt�k, hogy Hirja Anama gyenge helyzetbe ker�lt saj�t bel�gyei miatt. M�sik oldalon azonban a d�szes k�vets�g �tlet�nek elvet�se �gy vehette volna ki mag�t, mintha Tiriszk�don sajn�ln� a p�nzt, vagy meg akarn� s�rteni a r�l elitet. Tiriszk�don v�g�l is �gy tervezte, hogy Kiji� egyed�l l�togat el az �szaki, majd a D�li r�l v�rba, de el�sz�r nem a fejedelmekhez megy, mert val�ban s�rt�s lenne Tiriszk�don r�sz�r�l, ha fukar m�don csup�n egyetlen ember�t k�lden� ilyen m�lt�s�gokhoz. Els�k�nt a fejedelmek f�vez�reivel, esetleg kapit�nyaival besz�l, �s hogy ne t�nj�n �gy, mintha a fejedelmek h�ta m�g�tt k�v�nn� ezt a k�nyes k�rd�st megvitatni, felaj�nlja, hogy az �gyet terjessz�k az uralkod�k el�, ha el�g l�nyegesnek, �s �rdemesnek tal�lj�k azt. Ez a megold�s kielemezve azt jelenti, hogy Hirja Anama er�s poz�ci�ban maradt, �s a m�rgez�sekt�l f�ggetlen, mert Tiriszk�don csak egyetlen embert k�ld�tt, �s az is el�sz�r csak a f�vez�rekkel akart besz�lni, mintha nem k�v�nn� fontos �gyeiben �s munk�j�ban feleslegesen zavarni a r�l birodalmak uralkod�it. A f�vez�rek feltehet�en �gyis mindenk�ppen sz�lnak fejedelmeiknek, azok pedig majd d�ntenek arr�l, hogy szeretn�nek-e t�rgyalni Hirja Anama k�vet�vel, vagy nem - semmik�pp nem vehetik teh�t s�rt�snek a r�l uralkod�k a sov�ny kis egyszem�lyes k�vets�get, hiszen lehet�s�g�k van arra, hogy elutas�ts�k azt (b�r ezt el�rel�that�an nem fogj�k megtenni).
Egy-k�t alvez�r �sz�rvekkel t�madta az �tletet, p�r olyan p�ffeszked� �r pedig, mint az a k�t tan�csad�, akikkel Kiji� d�lel�tt v�ltott p�r sz�t, nevets�gesnek tartotta, hogy egy ilyen k�ly�k besz�ljen a vil�g leghatalmasabb uraival, b�r ezt �gy �rt�k k�r�l igen finoman, hogy Kiji� "tapasztalatlan, �s tal�n m�g t�l ifj� a feladathoz, nem fogj�k �t komolyan venni".
- Lehet, hogy fiatal - mondta erre Tiriszk�don tiszteletet parancsol� hangon -, de ha j�l l�tom ez az eg�sz az � �tlete volt, �s � az egyetlen, tan�csad� helyettes, aki el is v�llalja ezt a k�r�lm�nyes utat. Tal�n meg tud nevezni m�st, aki v�llalja?
- K�r�nkben Kiji�n�l csak t�z �s h�sz �vvel id�sebbek vannak - affekt�lt az �r. - Nem �rdemes az ifi� �rral k�s�rletezni, ha a r�lokr�l van sz�. Valaki biztos elv�llalja.
Senki nem jelentkezett, sokan pont az�rt, hogy fiatal t�rsuk, aki szeretne m�r cselekedni, most szerephez juthasson.
- Na l�tja - biccentett a tan�csad�ja fel� Tiriszk�don. - M�g maga sem jelentkezett. A tervet elmondtam, �s �gy v�lem, tisztelt Tan�cs, hogy k�z�s megbesz�l�s alapj�n nem tartalmaz hib�s pontokat. Ami pedig Hirja Anam�t illeti: am�g �n itt vagyok, addig nem t�r �t senki a falain, esk�sz�m. Ha a r�lok csat�t akarnak, term�szetesen fejet hajtok d�nt�s�k el�tt - p�ran kuncogtak, Tiriszk�don finoman mosolygott -: annyian ostromolhatj�k, amennyien akarj�k, mert ez a v�ros nem gy�ng�lt le, �s �letem alatt nem is fog.
- �ljen sok�ig, uram! - sz�lt egy alvez�r egy�ntet� ’�ljen!’ ki�lt�ssal a nyom�ban.
- Ezek szerint Kiji� holnap el is indulhat, hogy a r�lokkal besz�ljen.
- H�l�san k�sz�n�m, fels�ges uram! - hajolt meg m�lyen a fi�, �s l�tta, hogy Tiriszk�don r� kacsint.

Kiji� m�snap reggel Anama nyolcadik szintj�nek kapuj�n�l �llt a lova mellett, apja, �s Tiriszk�don t�rsas�g�ban. Mindenki m�st�l elk�sz�nt m�r.
- Gondolom a mestered nem �r�lt neki, hogy lemondod a k�doriakhoz �g�rt seg�dszolg�latot - mondta Tiriszk�don. Kiji� apja k�zben egy arra vet�d�tt ismer�s�vel elegyedett sz�ba.
- H�t, �rvendetesnek tartotta volna, ha megyek, de - �s ezt � is tudja -, sokkal fontosabb, amit most akarok csin�lni. �s a jellemfejleszt�sem szempontj�b�l, ami neki olyan l�nyeges, ez a feladat is t�k�letes.
- A jellemfejleszt�sed egyed�l neked fontos.
- Nem f�ltesz? - l�pett k�zelebb Kiji� bar�tj�hoz.
- Nem.
- Pedig egyed�l fogok menni.
- Akkor sem f�ltelek - mindketten elmosolyodtak, k�zben az apa is visszat�rt, �s egy r�vid �lel�ssel elb�cs�ztatta fi�t, aki ezut�n l�ra �lt.
- Ahogy megbesz�lt�k! - mondta Tiriszk�don. - Lovasan az �szaki r�l v�rba, azt�n Sz�ni�ba, ahol m�r v�rni fog r�d a v�gtai gyorsfogat. A fejedelmekkel pedig mindent �szint�n, ak�rmit k�rdeznek!
Kiji� b�lintott.
- H�l�san k�sz�n�m a feladatot m�g egyszer, fels�ges uram!
- �n k�sz�n�m, fiam - sz�lt Tiriszk�don.
- Akkor… viszontl�t�sra! - mondta v�g�l kiss� sut�n Kiji�, �s finoman megr�gta s�t�tbarna lova oldal�t. Am�g m�g h�tran�zve l�thatta k�t b�cs�ztat�j�t csak lassan lovagolt, majd bel�has�tott egy gondolat - minden perc sz�m�t - �s v�gt�ban sz�guldott le szintr�l-szintre.
Kiji� elhat�rozta, hogy egy nap legal�bb t�z �r�t utazik, de ha lehet, akkor ink�bb tizenh�rmat. Nem tetszett szokatlannak sz�m�ra a hosszabb lovagl�s, de r� kellett hogy j�jj�n, ilyen tekint�lyes utat r�g - vagy tal�n m�g soha nem tett meg. A l� is �tlagos �llat volt, ehhez m�rten nem b�rt egyszerre hosszabban v�gtatni m�sf�l-k�t �r�n�l, Kiji� pedig n�ha m�r f�l �r�ig sem b�rta a minden izm�t ig�nybe vev� v�gtat�sokat. T�bb mint k�tsz�z mag�nyosan �tutazott kilom�ter v�rt r�, ami m�rhetetlen�l soknak t�nt. A vadonban elt�lt�tt �jszaka ut�n �gy �rezte, nem b�r �jra a nyeregbe �lni.
- H�t igen, a r�riorok m�gsem lovas n�pek - mondta a lov�nak �ssze-vissza felhasadt, kihorzsolt tompor�ra �s f�j� izmaira �rtve. - Te is f�radt vagy, mi? De ma megint musz�j sietn�nk.
Kiji� az �jh�r �ton haladt, alig-alig tal�lkozott valakivel. Mag�ban h�l�t adott, hogy a mestere tan�csainak megfelel�en hozott mag�val az utaz�sra elegend� �lelmet. El nem tudta volna k�pzelni, hogy �jszak�nk�nt vad�szgasson, amikor �r�lt, hogy v�zszintesbe helyezheti mag�t. Druthon meg�ll�s n�lk�l �th�zott, �s �jabb sok-sok kilom�ter �rintetlen rengeteg v�rt r�. Gyermek �s f�rfi �nje megint viaskodott egym�ssal, hisz ez ut�bbi szerint rend�thetetlen er�vel, �s t�retlen kitart�ssal sz�guldott volna a v�gtelen fel�, komor arccal, mint egy �rett r�rior, de el�bbi r�va k�ny�rg�tt neki, hogy rogyjon m�r le v�gre a gyepre, �s pihenjen. Kiji�, mikor m�r a v�rban tart�zkodott, bel�tta mag�nak, hogy eg�sz �gyesen kitartott, de (�s ezt j�l titkolta) sz�rny� k�nl�d�snak v�lte meg�lni az utat. Azt hitte, hogy sim�n v�gig csin�l egy ilyen kis semmis�get, de fel kellett ismernie gy�ng�it.
A fi� nem kanyargott az �jh�r �ton, Druth ut�n otthagyta azt, �s erd�k�n, boz�tokon �t ment, id�nk�nt eg�sz egyszer�en, de volt mikor gondja t�madt a s�r� dzsumbujjal. �s m�gis, ahogy tervezte, harmadik nap kora este a r�l birodalom hat�r�n �llt meg egy hatalmas, kov�csoltvas kapu el�tt, amin t�l m�r l�tszott a sz�ztorny�, gy�ny�r� �szaki r�l v�r. Kiji� kiugrott a nyeregb�l (b�r kezdetben azt hitte, hozz�ragadt) �s r�j�tt, hogy nem tudja most hogyan tov�bb. A hosszan v�gigh�z�d� vasker�t�s, mely mind�ssze hozz� hasonl� v�ratlan vend�geket volt hivatott elh�r�tani, egyetlen �re sem l�tszott k�zel s t�vol. Kiji� lenyomta a kapu kilincs�t, �s nem kis �r�m�re a sz�rny n�mi er�lk�d�s ut�n kiny�lt, �pp csak annyira, amennyire neki kellett, �s lov�val a r�l ter�letre l�pett. A v�r hatalmas k�fala, �s a t�le tal�n egy kilom�terre h�z�d� komolytalan vasker�t�s k�zt �res, f�ves vid�k kushadt f�lesti f�nyben. Csak p�r ciripl� sz�lt bizonytalanul. A r�l kast�ly f�lelmetes feket�re sz�nez�d�tt, amint az �j lassan a nap h�trahagyott f�nyeit is mag�ba szippantotta, �s n�hol a tornyokban kis pontok gy�ltak ki. Kiji� f�zott, de a kaput�l nem mert t�z m�tern�l tov�bb elmozdulni. Megbabon�zva b�multa az idegen vid�ket, el�tte elny�l� �rny�ka p�r perc m�lva beleolvadt a gyep s�t�tj�be. Azt�n a v�r legmagasabb torny�n er�sebb f�nyt pillantott meg, ami kis sug�rnyal�bokat bocs�tott ki, �s egyre m�retesebbre n�tt, m�g az eg�szb�l egy t�g, �s er�s f�nyt�lcs�r bontakozott ki, mer�szen �tt�rve az �g s�t�tj�t. A f�ny szinte v�gel�thatatlan hossz�s�gban ny�lt el �szak fel�, majd elindult nyugatnak, �s lassan teljesen k�rbefordult f�nt, a torony cs�cs�n. Kiji� leny�g�zve n�zte, ahogy az �ri�si m�gikus sug�r be�ll egy �lland� sebess�g� forg�sra, csak�gy, mint a vil�g�t�tornyokn�l, v�gigv�gva a fiatal �jszaka test�t.
K�t lovas k�zeledett a v�rb�l, de ezt csak a hangok alapj�n gondolta Kiji�. L�tni m�r csak akkor l�tta �ket, mikor eg�sz k�zel �rtek.
- Szabad tudni, ki az istenver�se maga? – k�rdezte az egyik lovas t�relmetlen�l, sz�rke szemeivel forrongva lepillantva az idegenre.
- Kiji� J� vagyok, Tiriszk�don k�ld�tte.
- Kiji�…? �. Az mindj�rt m�s. Nos, azt hitt�k, valami elt�vedt gyerek, aki azt sem tudja, hol van…
- Gyerek vagyok – mosolygott j�kedv�en Kiji� -, de nem t�vedtem el.
- Nos, ez esetben eln�z�st, uram.
- Semmi baj. Tudom, k�s�n �rkeztem, de terhes �gyben. Besz�lhetn�k most r�gt�n a v�r ur�nak f�vez�r�vel?
A r�lok furcs�n n�ztek r�, tal�n kicsit megr�k�ny�dve, tal�n kicsit elismer�en, mintha azt gondoln�k: nem akar t�l sokat ez a fi�? De legal�bb volt b�tors�ga kertel�s n�lk�l megk�rdezni.
- J�jj�n vel�nk! – mondt�k v�g�l.
Kiji� l�ra �lt, �s elindult a v�r fel� k�t k�s�r�j�vel, mik�zben egyik�k kiss� odahajolva hozz� hosszan magyar�zott, nem titkoltan oktat� sz�nd�kkal;
- A vend�gnek el�sz�r felk�n�ljuk, hogy f�radjon a v�rba, elsz�ll�soljuk, megv�rjuk, am�g lakoszt�ly�n k�nyelembe helyezi mag�t, mag�val hozott holmiait kipakolja, ha �gy k�v�nja, egyen, igyon, lepihenhessen egy ilyen hossz� �t ut�n, megmosakodhasson, hogy frissen l�phessen a v�r urai el�, majd meghallgatjuk k�r�s�t. Bizony�ra halaszthatatlan �gyben t�rt hozz�nk, J� �r, ha meg sem v�rja, hogy sor ker�lj�n ezekre a formas�gokra, �s m�ris az �gy�re t�r – tette az�rt hozz� a r�l katona j�indulatb�l, mert nem akarta t�l kellemetlen helyzetbe hozni a fi�t. „De az is lehet – gondolta Kiji� bizserg� f�lekkel –, hogy J� �r az�rt nem v�rta meg ezeket a formas�gokat, mert fogalma sincs, hogy kell ilyen helyzetben udvariasan viselkedni.” Zavart helyzet�ben csak az a t�ny adott neki egy kis �nbizalmat, amire most igencsak sz�ks�ge lett volna, hogy fogad�i felismert�k, �s bizony�ra tisztelettel tekintettek r�, t�l azon, hogy � el�gg� modortalanul kezdte meg a ’diplom�ciai utat’.
A v�r belseje is leny�g�zte Kiji�t. K�v�lr�l a tornyok tucatjai kiadt�k magukat az �jszak�ban is, sok ezernek t�n�, vil�gl� kis ablakaikkal, bel�lr�l pedig a l�pcs�k sz�zai adt�k ki a tornyokat - Kiji� nem �rtette, hogy ezer �s ezer lak�ja hogy tal�lja meg benne a szob�j�t, vagy azt, amit keres, hisz mindenhol l�pcs�k indultak, vagy �rtek v�get. Csod�s egy v�r volt, sz�rke sz�neivel, sok hely�tt vakolatlan, vastag, robosztus falaival, ridegen feh�r f�klyaf�nyeivel �s minden cicom�t n�lk�l�z� eg�sz kivitel�vel m�lt�n nevezhett�k er�dnek, ugyanakkor kecses dinamik�val �vel� boltozataival, apr� kis d�szeivel, gyeng�n l�tsz� fresk�ival, �s a legkisebb sarokban is elrejtett szel�d sz�ps�ggel v�rkast�lynak t�nt. A hatalmas er�d zord lett volna, de minden szeglet�ben felt�nt egy kis �l� z�ld, vir�gok, cserj�k sz�nes�tett�k a szemhat�ron saj�t maguk hom�ly�ba full�, keskeny foly�sokat, a l�pcs�k korl�tjair�l finoman folyt le a kis k�sz�vir�g. A r�lok szerett�k a sz�ps�get.
Az �szaki r�l v�r az �szaki r�l birodalom fok�n �ll�, a birodalomban a legjelent�sebb v�r volt, a fejedelem mag�ntulajdona. Lak�helyet is ny�jtott egyben, tucat katon�nak, s�t tisztvisel�knek, hivatalnokoknak adott otthont. A v�r kihaltnak t�nt, de nem halottnak – n�mely folyos�r�l besz�lget�s hangjai libbentek Kiji� f�leibe, egy l�pcs� alj�n felt�nt egy otthagyott v�d�r, mellette s�pr� �s felmos�rongy, egy-k�t ajt� el�tt egy p�r papucs �llt cs�l�n, de tal�lkoztak k�t siet� katon�val, akik val�sz�n�leg �rv�lt�sra akartak id�ben oda�rni, valamint egy csapat fiatal r�llal, akik a f�rd�z�s ut�n d�rid�ztak j�szer�vel meztelen�l, maguk ut�n tereb�lyes pocsoly�kat hagyva.
Kiji� nem egy ilyen csal�dias jelenetnek tan�ja volt, ami mosolyt csalt az arc�ra, azonban tudta, hogy a v�rban k�kem�ny fegyelem van jelen. Ezt ugyan annyira nem tapasztalta ezen a k�s�i �r�n, de k�nyvekb�l �s �r�sokb�l hallott r�la.
A v�r �bers�g�t �s vend�gek ir�nti tisztelet�t tan�s�totta, hogy mikor Kiji�nak �tadt�k a vend�glakoszt�lyt, k�t k�s�r�je, h�rom szobaszolga, k�t szobapinc�r �s egy kapit�ny assziszt�ltak. A szobaszolg�k r�gt�n seg�tettek bevinni Kiji� meglehet�sen kev�ske �ti felszerel�s�t, egyik�k kinyitotta az ablakot, �s megmutatta az erk�lyt, amelyr�l gy�ny�r� kil�t�s ny�lt a v�r keleti r�sz�re, valamint az alatta elter�l� falura, a m�sik begy�jtott a kandall�ba. A kapit�ny udvariasan meg�llt a lakoszt�ly ajtaja el�tt (de �gy, hogy semmik�pp ne l�sson be, mert az m�giscsak udvariatlans�g lenne), �s megv�rta, m�g Kiji� megn�zegetve sz�ll�shely�t, ki nem j�n hozz�. Miut�n a szobaszolg�k, �s a pinc�rek elmentek, a fi� a kapit�ny el� l�pett, �s finoman meghajolt – a kapit�ny viszonozta a meghajl�st, b�r kev�sb� m�lyen. A r�lok alapvet�en nem �rtett�k, �s sokszor s�relemmel is vett�k, hogy az anamaiakn�l nem szok�s a k�zfog�s – szerint�k az anamaiak az�rt hajlonganak mindig, ahelyett, hogy megszor�tan�k a fel�j�k ny�jtott kezet, mert nem szeretnek ilyen ’v�szesen’ k�zeli kapcsolatba ker�lni embert�rsaikkal. Ez nem azt jelenti, hogy egy anamai b�nt� m�don nem fogadna el egy kiny�jtott jobbot, mert elfogadn�, de ehhez a k�rd�shez alapvet�en minden anamai �gy �ll hozz�, hogy � maga semmik�pp nem akar senkit sem r�k�nyszer�teni arra, hogy �rintkezni kelljen vele, ha nem akar, ez�rt ink�bb meghajol, tisztelet�t kifejezve, �s nem hozza kellemetlen helyzetbe partner�t, aki lehet hogy nem akar hozz��rni valamilyen ok miatt. Persze ezek az elm�leti okok az esetek legd�nt�bb r�sz�ben nem l�teztek, de az anamaiak �gy tartott�k fenn a tiszteletet embert�rsuk fel�. A r�lok, �s sok m�s n�p is ford�tva �rtelmezte ezt a gesztust – teh�t az anamaiak az�rt nem fognak kezet, mert saj�t magukat nem akarj�k bepiszk�tani – de a kult�rab�li k�l�nbs�geket t�bbnyire siker�lt �thidalni, mint p�ld�ul most is, amikor a kapit�ny �tv�ve az anamai szok�st, meghajolt, �s nem ny�jtott kezet.
- El�gedett az ell�t�ssal? – k�rdezte a kapit�ny kisebb besz�lget�s ut�n, mikor megj�ttek a pinc�rek az �tellel.
- Nagyon k�sz�n�m, uram, teljesen el�gedett vagyok.
- K�rem – biccentett a kapit�ny. – Ez esetben mag�ra hagyn�m, hogy kipihenhesse mag�t. K�rem, csengessen, ha sz�ks�ge van valamire, a szolg�k eg�sz �jszaka a rendelkez�s�re �llnak.
F�hajt�ssal b�cs�ztak, Kiji� pedig visszat�rt lakoszt�ly�ra. Mik�zben finom s�lt h�st �s krumplit t�m�tt mag�ba, m�r azon �br�ndozott, hogyan fog elmer�lni a medence viz�ben. Val�ban csod�latos sz�ll�shelyet kapott, vagyonokat meg�rhetett a t�gas nappali, benne a medence (Kiji� sz�m�ra ez az elrendez�s meglehet�sen furcsa volt, de tudta, hogy ez egy �j, igen dics�rt ir�nyzat), �s az elszepar�lt h�l�szoba. Meglehet�sen zavarba j�tt, mikor meztelenre kellett vetk�znie a nappali k�zep�n – j�l beh�zta a parkett�t�l plafonig �r� ablakok s�t�t�t�f�gg�nyeit, �s kulcsra z�rta az el�szoba ajtaj�t, ennek ellen�re azonban j�val meztelenebbnek �rezte mag�t, mint otthon, ahol z�rt f�rd�szob�ban mosdott meg. Gyorsan elb�jt a v�zben, �s el�gedetten tapasztalta, hogy elgy�t�rt, f�radt teste bizseregni, �lni kezd. Egy odak�sz�tett tubusb�l �nt�tt egy mogyor�nyit a v�zbe, �s gyerekes �r�mmel tapasztalta, hogy a folyad�k pezsegni kezd, �s j�kora habot fejleszt, �gy is, hogy nem csobog a f�rd�v�z. Mikor m�r olyan remek�l �rezte mag�t, hogy azzal kezdett el foglalkozni, mivel f�tik a medenc�t („Kin�zem a r�lokb�l, hogy ebben a v�rban minden var�zslattal m�k�dik”), elkezdett kikecmeregni a habokb�l, �s miut�n mag�ra �lt�tte a medence sz�l�re k�sz�tett k�nt�st, finoman megh�zta a nappali bej�rat�ra szerelt cseng�t – k�zben valamennyire sz�gyenkez�s fogta el parasztgyerek l�t�re, hogy este kilenc �ra ut�n valakit ugr�ltatni mer.
- Uram, a f�vez�r �r azt �zeni �nnek, hogy ha �n sz�m�ra nem terhes, akkor most fogadn� �nt – mondta a szob�ba �rkez� szolga, �sszeszedve a t�ny�rokat. Kiji� kicsit megh�kkent, �s er�s sz�vdobog�s j�tt r�, de �sszeszedte mag�t, �s hamarosan m�r egy r�l k�s�r� mellett baktatott tiszta ruh�ban, frissen, de izgalomt�l r�ngat�z� gyomorral.
A fi� el�tt felt�rtak egy k�tsz�rny�, kisebb kaput, �s � egyed�l l�pett be egy kellemesen felf�t�tt, kis m�csesekt�l megvil�g�tott helyis�gbe. Mindent sz�nyegek, �s drap�ri�k burkoltak - kiv�ve egy kis ablakot, de f�ny alig sz�kkenhetett be rajta - �s egy kis f�st�l� is illatozott valahol – a szoba igencsak hasonl�tott Tiriszk�don kedvenc, anamai term�re, csak kisebb volt n�la, �s a term�szet sz�neihez k�zelebb �llt a berendez�s sz�nezete. Egy garnit�ra b�tor puha darabjaiba s�llyedve �lt egy negyven �v k�r�li r�l �r, k�z�ns�ges ruh�kban, �s valami finom illat� doh�nyt sz�vott, de amint megl�tta Kiji�t, elnyomta, �s lassan felemelkedett. Amint a fi� m�g�tt becsuk�dott az ajt�, meghajolt a tekint�lyes magass�g�, komor �br�zat�, tiszteletet parancsol� f�vez�r el�tt. A r�l nagys�g alig l�that�an biccentett, �s �sszer�ncolt szem�ld�kei al�l j�l megn�zte mag�nak a l�togat�t - az uras�got els� l�t�s ut�n a ’szil�rd’ jelz�vel lehetett a legjobban jellemezni, tekintete egyenes sug�rban vet�lt a fi�ra, szemei meg sem rezzentek, homloka r�ncba szedve maradt, m�g ha der�sebb n�z�ssel is aj�nd�kozta meg a vend�get.
- Kiji� J�, a m�lt�n h�res anamai harcm�v�sz, igaz-e? – A r�l f�vez�rnek s�lyos, m�ly hangja volt, mely r�gt�n bet�lt�tte test�vel az eg�sz kis helyis�get.
- Megtisztel�ek szavai, uram – hajolt meg a fi�. – A…
- A r�riorok elhivatott �lete mindig is kih�vta az �n tiszteletemet, �s csod�latomat. – Nem hagyta, hogy Kij� v�laszolhasson. – Foglalj helyet! Bizony�ra Tiriszk�don k�ld�tt – igaz�n k�v�ncsi vagyok, mir�l van sz�, hogy hozz�m j�tt�l. Ez�rt is gondoltam, hogy besz�lhetn�nk most, ne v�rjunk reggelig.
Kiji� pr�b�lta normaliz�lni �llapot�t, �s nem elszund�tva belemer�lni a p�rn�kba, amik k�z� be�lt egy k�nyelmes fotelbe. Egy ideig gondolkozott, mivel kezdje. El�re kigondolt mondatai tal�n s�rt�st is tartalmaztak, de nem �rdekelte, tisztess�gesen kih�zta mag�t, �s komoly pillant�st vetett a f�vez�rre:
- Tiriszk�don helytart�t megm�rgezt�k, hasonl� f�st�l�kkel, mint ami ott �ll, azon az asztalon. Ezenk�v�l italba adagolt m�rget is kapott – mindkett�r�l kider�lt, hogy egy amau kever�k, ami hossz� lefoly�s� idegm�reg – �vek m�lva hal�lt okoz, addig is azonban s�lyos rohamokkal j�r. – A f�vez�r lassan elkezdett felemelkedni az �l�alkalmatoss�gban, amiben elny�lt, �s el�re d�lt, mint aki jobban akarja hallani Kiji�t. Arc�r�l ugyanazok a dolgok s�t�ttek, mint a legt�bb ember arc�r�l, aki err�l el�sz�r hal. A d�bbenet �rny�ka kisim�totta az �sszes red�t a r�l uras�g arc�n, amit�l majd tizen�t �vet fiatalodott. – A dologr�l id�ig senki nem tud k�v�l�ll�, csak a m�rgez� – �nnek mondom el el�sz�r.
A r�l vez�r el�red�lve �lt, kezeivel a karf�kba kapaszkodva, mint aki k�szenl�tben van, hogy b�rmikor fel�llhasson, amikor sz�ks�ges. Csod�lkozva n�zte a fi�t.
- Megm�rgezt�k Hirja Anama helytart�j�t?
- Igen, uram.
- Ilyenre m�g nem volt p�lda.
Kiji� eg�szen meglep�d�tt, mikor azt tapasztalta, hogy a megh�kken�s �talakul a f�vez�r arc�n az ijedts�g egy saj�tos form�j�v�. Nem tudta, hogy folytassa-e, vagy v�rjon, am�g a h�zigazda k�rdez, de az nem nyitotta ajkait, �s semmilyen gesztust nem tett, ami k�l�n�sebben kifejezne valamit – elford�totta tekintet�t a fi�r�l, �s a doh�nyz�asztalka sark�t kezdte n�zni, val�sz�n�leg azonban nem l�tta azt. Kiji� m�r kezdett feszengeni a terhes csendben, mikor a f�vez�r r�emelte tekintet�t:
- Bizony�ra arra vagy k�v�ncsi, hogy mi tett�k-e?
- Sem mag�r�l, sem a fejedelemr�l nem felt�telez ilyesmit Hirja Anama – ferd�tett valamelyest a fi�. – De b�rki m�sr�l a n�p�b�l.
- Nem vagyunk mindenhat�ak, hogy mindent tudjunk a n�p�nkr�l, �s �n nem tudok ilyesmir�l, de ha megtudom, hogy valaki az �szaki r�l birodalomb�l ilyet tett, azt azonnal kiv�geztetem.
Kiji� b�lintott, mintegy megk�sz�nve, majd �gy sz�lt, lehajtva a fej�t, hogy a f�vez�r semmik�pp ne kaphassa el a tekintet�t:
- Sajnos ez m�r kev�s, uram, b�r tudom, nagyobb b�ntet�st f�ldi nem szabhat ki az �rul�ra.
A f�vez�r megint hossz� ideig nem sz�lalt meg, �s Kiji� nem tudta, pontosan mire v�lje ezt, vagy mi t�v� legyen. „B�rcsak belel�thatn�k a fej�be, csak egy percre.” – gondolta a fi�.
- Nem gondoltam, hogy ilyen s�ly� t�m�r�l esik sz� itt, ma, egy�ltal�n nem is sz�m�tottam ilyesmire. Azt hittem, olyan �gyben k�ld�tt Tiriszk�don, amit mi ketten megbesz�lhet�nk, de ez nem olyan �gy, �s �n nem vagyok feljogos�tva arra, hogy b�rmit nyilatkozzam err�l, vagy ak�r csak k�rdezzek. Ha m�sr�l lenne sz�, akkor igen… de ilyen esetben – ez m�r a fejedelemre tartozik, �s n�lk�le nem t�rgyalhatunk r�la. – A f�vez�r elmerengve megsimogatta az �ll�t. – Egy k�rd�sem m�gis lenne; Tiriszk�don hozz�nk k�ld�tt egyed�l, vagy utad t�l�nk tov�bb fut?
- K�vetkez� �llom�som a D�li r�l v�r lesz.
- Nem kell elmenned od�ig. A d�li fejedelem itt vend�geskedik a v�rban.
Kiji�t r�videsen visszak�s�rt�k a lakoszt�ly�ra – �r�lt, hogy a m�sik fejedelem megk�m�lte egy �ri�si �tt�l, de zaklatott, �s ideges volt, mert nem tudta, hogy ebben az �gyben most nem a r�lok vannak fel�l.
Kiji�t reggel a kegyesnek mondhat� kilenc �ra t�j�ban �bresztett�k. A fi� fel�lt�tte a legszebb mag�val hozott ruh�j�t, �s k�szenl�tbe helyezte mag�t, sajnos azonban hossz�-hossz� �r�kon �t nem hivatt�k. Mikor m�r kezdte unni a lakoszt�ly�t, s�t�lgatott kicsit a folyos�kon, hamar csatlakozott is hozz� egy m�sik r�l k�s�r�, aki bemutatta neki a v�rat – m�r csak annyira, amennyire egy embernek szabad. D�l k�r�li �r�ban hivatt�k a fi�t – felvezett�k egy emeleti folyos� egy ablakf�nyt�l vil�gos t�gulat�hoz, amihez egy hatalmas erk�ly is tartozott. Kiji� itt l�tta meg m�sodszor azt a fels�ges, hatvan �v k�r�li, magas, szik�r urat, akiben a D�li r�l v�r fejedelm�t ismerhette meg Hirja Anam�ban. A fejedelem n�h�ny m�sik r�llal diskur�lt, akik hamarosan be�ramlottak a kisz�gell�s sz�rnyas kapuj�n, ami minden val�sz�n�s�ggel egy amolyan t�rgyal�terembe vezethetett. �pp hogy egyed�l maradt volna, mikor megjelent mellette egy meglehet�sen fiatalos k�llem�, sz�lfatermet�, p�khendinek t�n� uras�g – � volt h�t a v�r ura.
A fi� b�tortalanul l�pkedett a fejedelmek fel�, b�r r�l k�s�r�je halkan b�ztatta, hogy nyugodtan, hat�rozottan �lljon el�b�k.
- �dv�z�llek, Kiji� �r! – sz�lalt meg hideg formas�ggal, de nagyon udvariasan a fiatal fejedelem, mikor h�rmasban maradtak. A fi� m�g k�zelebb s�t�lt, let�rdelt, �s homlok�t a f�ldig hajtotta, amit itt egy vastag, k�k sz�nyeg alkotott. A v�r ura biccentett, az �reg fejedelem csak elmosolyodott, amit Kiji� megillet�d�s�b�l ad�dva nehezen tudott fogadni. K�rdezgetni kezdt�k, olyan dolgokr�l, amiknek semmi k�ze nem volt a politik�hoz, �s Kiji� kezdett is n�mileg felold�dni a bar�ts�gos l�gk�rben. A kapuban felt�nt n�h�ny m�sik r�l, �s a D�li r�l v�r fejedelme boldogan mutatta be nekik Kiji�t, mint tulajdon �des fi�t dics�rte, �s besz�lt �rdemeir�l, melyek olyan messzire, a sivatagon t�lra eljutottak hozz�. A h�zigazda tart�zkod� maradt, alig sz�lalt meg, t�bbnyire akkor is igen f�l�nyesen.
V�g�l az �szaki fejedelem �tkarolta �rkez� f�vez�re v�ll�t, �s a besz�lget� t�rsas�g bevonult, �s elhelyezkedett a k�rberendezett �l�alkalmatoss�gokon – ki egy sz�kre �lt, ki karf�s fotelf�les�gbe. Kiji� sz�m�ra egy el�g k�nyelmes karossz�ket tartottak f�nn.
- S�lyos �gyben kellett ma �sszegy�ln�nk – Kiji� meglepetten tapasztalta, hogy nem a v�r ura, hanem az �reg fejedelem vezeti fel a t�rgyal�st – a v�r�r ujjaira t�masztotta homlok�t, �gy elrejtve sz�p, fiatal arc�t. – Az itt elhangzottakat bizalmasan kezelj�k, �s erre meg is esk�sz�nk; esk�sz�m, hogy a tan�cson elhangzottakb�l semmit nem adok ki k�v�l�ll� szem�lynek – a jelenl�v�, k�r�lbel�l egy tucat �r a fejedelem ut�n tette le az esk�t, aki ezut�n udvariasan biccentett Hirja Anama k�vete fel�. – Tiriszk�don helytart�t megm�rgezt�k, �s a f�vez�r �r helyesen �gy tal�lta, hogy ez az eg�sz birodalomra vonatkozik. Nam�rmost… �fels�ge, az ifj� Tiriszk�don nem v�letlen�l k�v�nja vel�nk megt�rgyalni ezt az �gyet. Szeretn�nk kifejezni a r�l n�p nev�ben egy�ttm�k�d�s�nket, b�k�s sz�nd�kunkat �s felaj�nljuk seg�ts�g�nket, amennyiben lehet seg�teni egy ilyen esetben.
- Kit v�dol m�g Tiriszk�don rajtunk k�v�l? – v�gott k�zbe a fiatal v�r�r, �s feltekintett Kiji�ra.
- Tiriszk�don nem v�dolja sem mag�t, sem…
- Engem ez nem �rdekel – szak�totta f�lbe f�lelmetesen emelt hangon a fejedelem. – Kit v�dol m�g Hirja Anama?
Kiji� pislogott, v�g�l megkem�ny�tette von�sait. Tiriszk�don azt mondta, minden k�rd�sre �szint�n v�laszoljon.
- Mediti a m�sik, er�sebb gyan�s�tott.
A fejedelem �tn�zett a szomsz�dja v�lla f�l�tt, fanyarul elmosolyodott, �s lecsapta kez�t a tr�nus karf�j�ra. „Nevets�ges” – mintha ezt is mondta volna. Senki nem osztozott vele azonban j�tszi s�rt�d�tts�g�ben, �s Kiji� d�bbenten l�tta, hogy egy-k�t jelenl�v� szinte el is h�l – a f�vez�r �gy n�zett parancsol�j�ra, mintha az pofonv�gta volna. A fi� kezdte �t�rezni, mit gondolnak ezek az urak: Hirja Anama ha nem is mondta k�zvetlen a r�ls�g szem�be a v�dat, de k�vetet k�ld�tt hozz�juk egy igen s�lyos m�rgez�s kapcs�n, ami a k�zt�k l�v� nehezen l�trehozott b�k�t vesz�lyeztette. „Mintha f�ln�nek Hirja Anama haragj�t�l… – t�prengett Kiji�. – B�r ez nem ilyen egyszer�. Lehet, hogy az �jabb h�bor�z�st�l f�lnek csak, mint minden norm�lis n�p – amit�l mi is f�l�nk.”
- Tiriszk�don j� bar�tja vagyok, �s minden eshet�s�get sz�mba vettem. T�bb az aggodalomn�l �s egy eg�sz v�ros f�lt�s�n�l az, amit �reztem, mikor megtudtam, hogy megm�rgezt�k �t. Nem � k�ld�tt engem fels�g�kh�z – �n tal�ltam ezt ki, �s �n akartam j�nni.
- Nem mindegy, fiam – mondta egy reszketeg hang� aggasty�n. – Magadt�l j�tt�l h�t, vagy Hirja Anama k�vete vagy?
- Hirja Anama k�vete vagyok, uram, �s magamt�l j�ttem – mondta Kiji�, b�r nem volt biztos benne, hogy okosan felelt. Az id�s r�l mindenesetre b�lintott.
- Az amau – folytatta a D�li r�l v�r fejedelme -, eg�szen pontosan…
- Amau-but�t – seg�tette ki Kiji�.
- …egy nem t�l ismert, de ann�l vesz�lyesebb m�reg, amit n�h�ny egyszer�bb, valamint n�h�ny dr�g�bb �sszetev� beszerz�s�vel el�g k�nnyen el� lehet �ll�tani. Az itt jelenl�v�k ak�r meg is esk�dnek r�, hogy nem tudnak a m�rgez�sr�l, illetve az azt lehet�v� tev� k�r�lm�nyek megval�sul�s�r�l. Egyik v�r vegykonyh�j�r�l sem t�nt el semmilyen hozz�val� – tegy�k hozz�, hogy a hozz�val�k sz�mottev� r�sze nem is volt megtal�lhat� a konyh�n.
- Elv�rja a helytart�, hogy vizsg�latot ind�tsunk k�r�nkben? – k�rdezte a v�r�r.
- Nem, uram.
- Akkor nem is fogunk! – mondta gyorsan �s idegesen a fejedelem. – Nem r�lok tett�k, �s punktum.
- Ez nem ilyen egyszer�, �s k�rlek ne l�gy s�rtett. Amit az ifj� �r mond komoly dolog, �s jogos. Az biztos, hogy mi nem akarunk Tiriszk�don �let�re t�rni – a b�ke a legfontosabb most. Elf�radtunk a h�bor�z�sban, �s sok mindent elvesztett�nk, nem akarjuk teh�t elrontani ezt a nehezen megsz�letett szerz�d�st. Nincsenek megfelel� er�ink egy �jabb h�bor� felv�tel�re, �s nincs sz�nd�kunk aljas, agyaf�rt m�don h�tba t�madni Hirja Anam�t.
- Sajn�lom, ha megs�rtettem �n�ket – mondta a fi�, b�r �jonnan nem tudta, hogy lenne helyes besz�lnie. – Hirja Anama is b�k�t akar, �s nem is az�rt j�ttem, hogy ezt a b�k�t megt�rjem…
- Mi Tiriszk�don sz�nd�ka? – k�rdezte a v�r fejedelme, �s l�tszott rajta, hogy igyekszik sz�v�lyesebb lenni, b�r n�h�ny kis izom m�g mindig s�rt�d�tten vonult a sz�ja k�r�l.
- Sajnos nem tudom.
- Meglehet, � sem tudja m�g, igaz? – A fiatal r�l �r kih�zta mag�t, �s sz�ps�ges, hideg arc�ra visszat�rt a megvet�s �s a g�g�ss�g. – Mindenesetre el�g nagy a b�tors�ga �fels�g�nek, ha k�t olyan hatalommal pack�zik, mint Mediti, �s mint a r�lok. Vagy tal�n vakmer�s�gnek nevezn�m.
- F�lre�rti fels�ges uram, nem Meditit v�doljuk, csup�n Mediti egy kis birodalm�r�l van sz�, �s azt sem v�doljuk, mint ahogy magukat sem, err�l sz� sincs. Nem tudjuk ki a tettes, �tleteink is alig vannak, �gy meg sem v�dolhatunk senkit, de tal�n meg�rti, uram, hogy mihamar�bb ki akarjuk der�teni, kinek �ll sz�nd�k�ba Hirja Anama ur�nak �let�re t�rni, �s tiszt�zni akarjuk a viszonyokat!
Az �szaki r�l v�r fejedelme fel�llt. A fi� valamelyest megijedt, annyira v�szj�sl�v� v�ltozott a r�l �r arca – legink�bb az utalt a kit�r�s k�zeledt�re, hogy hideg, �s �rzelemmentes maradt, �s nem tekintett Kiji�ra, sem m�sra, a f�ldet n�zte, mint aki annak test�b�l akarja f�lszedni az er�t.
- Tiriszk�don – kezdte, mikor a k�vetre pillantott – borzaszt�an megs�rtett engem - b�r megpr�b�lom nem s�rt�sk�nt �rtelmezni egy olyan gyermek szavait, mint a tieid -, �s �gy v�lem, meglehet�sen rossz gesztus volt t�le ez. Ennek ellen�re a sz�nd�kaink j�k, b�k�ben k�v�nunk maradni a Nagy keleti v�rossal, �s legnagyobb j�akar�ja maradok tov�bbra is az ifj� Tiriszk�donnak.
Kiji� egy hirtelen meggondol�st�l vez�relten fel�llt, odal�pett a d�lyf�s fejedelemhez, let�rdelt el�, �s megcs�kolta a k�penye szeg�ly�t, j� m�lyre hajolva, hogy az anyagot ne kelljen felr�ntania az ajkaihoz.
- Menj h�t b�k�vel – mondta a fejedelem halkan.
A k�vet h�tat ford�tott mindenkinek, �s csak a kapuban fordult vissza egy elk�sz�n� meghajl�s erej�ig. M�g mindig nem bizonyosodott meg benne, hogy ez a t�rsalg�s j�l s�lt el, �s hogy nem csak b�tran, de okosan is viselkedett, mindenesetre a t�voz�st k�vet� s�hajai �desek voltak, �s k�nny�v� tett�k eg�sz l�ny�t.
Kiji� j�lius 19-�n indult el, �s 24-�n este m�r meg is �rkezett. Valamilyen rejt�lyes okn�l fogva a kihalt, szund�t� v�rosban felfel� haladva Niar Saljah-ba �tk�z�tt.
- M�rt nem alszol te m�r, otthon a csal�doddal? – �r�lt meg az�rt Kiji�.
- �n is k�rdezhetn�m, hogy hogy ker�lsz ide m�r most. Alig v�rtam m�r, hogy haza gyere… k�t napja a kapu�r�kkel alszom a f�kapu f�l�tt, hogy azonnal besz�lhessek veled, amint megj�ssz, csak ezek a marh�k k�s�n �bresztettek f�l…
- Gondolom nem is sz�m�tottak r�m igaz�b�l ilyen hamar.
- H�t nem… Mi volt veled?
Kiji� r�viden besz�molt, mert �lt benne egy olyan rossz �rz�s, hogy Niar tarsoly�ban sz�mottev�en fontosabb dolgot tartogat. Nem is igaz�n hangs�lyozta ki, mennyire megs�rt�d�tt az �szaki r�l v�r ura, mert kicsit f�lt, hogy lesz�r�st kap.
- Ennyi? – csod�lkozott az alvez�r.
- K�r�lbel�l… most te j�ssz!
- De… na j�, figyelj, k�t h�rem is van. Egyik rosszabb, mint a m�sik. H�rom nappal ezel�tt hirtelen odaj�tt hozz�m egy l�ny… nagyon zaklatott �llapotban volt. Azt mondta, hogy a laborban dolgozik, �s teljesen �j ott, �s a k�mikus tud�st�l tudta meg, hogy Tiriszk�dont megm�rgezt�k – arra most ne t�rj�nk ki, hogy a tud�snak nem lett volna szabad elmondania ezt – a l�ny arr�l sz�molt be, hogy egyik nap, m�g j� hetekkel ez el�tt egyszer p�r percre teljesen �rizetlen�l hagyt�k a labort, �s mikor � egyed�l ment vissza, �pp egy f�rfi iszkolt ki bentr�l. Felmutatta a l�nynak, mit vitt ki: gy�gy�szati alkoholt �s azt mondta, van enged�lye, mire a l�ny elengedte. Tudod, hogy van ez, orvosok, gy�gy�t�k, fekete anamaiak, meg a J�isten tudja kicsod�k csak �gy bes�t�lhatnak a konyh�ra, ha valami beteg�knek kell valami, �s el is vihetnek bizonyos dolgokat – a l�ny meg nem merte feltart�ztatni, mert teljesen �j dolgoz� volt, azt hitte a k�mikus egy j� ismer�se, azt�n csak fejmos�st kapna �rte, ha nem engedn� el... Csak most vett�k �szre, hogy hi�nyzik k�t igen ritka folyad�kb�l p�r centi, ami n�lk�l�zhetetlen az amauhoz!
- De h�t… - Kiji� csak h�pogni tudott. – Hogy-hogy…?
- Nem tudom, Kiji�, nem tudom! – fakadt ki Niar – Azok a dr�ga vegy�letek egy k�l�n dobozban vannak, de nincsenek elz�rva, �s a labor munk�sai azt mondt�k nekem, hogy alig n�znek r� f�l�vente… �s elm�letileg a labor is csak az�rt maradt nyitva akkor, mert az egyetlen ott l�v� ember is elugrott a mell�khelyis�gbe…
- Felel�s�gre k�ne vonni az �sszes ottani munk�st – d�rm�gte Kiji�, azt�n hirtelen felcsillant a szeme. – De hisz ez pomp�s! J�l j�rtunk, hisz az a l�ny l�tta az idegen behatol�t, az pedig teljesen mindegy, hogy lopott-e vagy nem. Hisz ha innen nem tud beszerezni lop�ssal hozz�val�kat, akkor beszerez m�shonnan, t�rv�nyes �ton, ami kor�ntsem olyan felt�n�. Tudja a l�ny, ki volt az?
- Igen.
- Ez nagyszer�!
- �s m�r meg is tal�ltuk a tettest…
Kiji� azonban nem mert �jra �rvendezni, Niar t�l komor volt.
- Az illet� egy piti�ner kis senki, de a meditis deleg�ci�val �rkezett ide egy �ve, �s az � talpnyal�juk is term�szetesen… szinte eg�szen biztos, hogy meditiek m�velik ezt az eg�szet…
- Akkor azonnal int�zkedni kell!
- Nem tudnunk, semmi bizony�t�k nincs. De – k�rlek, miel�tt k�zbesz�ln�l! Van egy m�sik… sokkal rosszabb: Tiriszk�don le fog mondani. M�g ezen a h�ten.