Harmadik hazugs�g

Aug. 28.---
Kiji�nak esz�be jutott, hogy meg�g�rte bar�tainak, hogy kutat a k�t, Tiriszk�dont �rul�nak nevez� sz�nok ut�n. De hol volt m�r az a nap, �s � hogy elfelejtette! Most m�r az eg�sz nem is sz�m�tott, hetek elteltek m�r az�ta.
Peraszosz volt az egy �ve Meditib�l �rkez� deleg�ci�b�l a rangid�s (�s rang-gazdag) �s dolg�t nagyon �gyesen int�zte, ugyanis csal�dja m�r r�g Anama fontos r�sz�t akarta k�pezni, �s egy �ves megfesz�tett munka ut�n most siker�lt neki. �llamcs�nyt hajtott v�gre, egym�s ut�n k�tszer is, mert Tiriszk�don miatta mondott le, �s mert � lett a helytart� mindenfajta jog n�lk�l. Kiji� ijedten j�tt r�, hogy sokkal kiterjedtebb rendszer az �v�, itt, Anam�ban, mint hitte volna, k�l�nben nem � lett volna a helytart�. Tiriszk�don r�b�lint�sa n�lk�l senkit nem lehet �j uralkod�, f�leg egy nem anamai csal�d tagja, m�rpedig Tiriszk�don az�ta is t�bbnyire �jultan fek�dt a k�rh�zban (Kiji� az�ta t�bbsz�r vizitelt n�la, �s elmondta neki, hogy mi t�rt�nt). Sz�val Peraszosz be�p�tett emberek tucatjait haszn�lta f�l (�s bizony�ra nem csak meditiieket) ahhoz, hogy helytart� lehessen, ami m�g elkeser�t�bb� s�t�t�tette a st�tus quot. Tiriszk�don k�nyszermegold�st szolg�l� �haja val�ra v�lt. Tr�nra ker�lt el�rul�ja.
Mindezeket azonban csak Kiji� tudta ilyen j�l. A n�p �r�mmel fogadta Peraszoszt, a fi� meggy�z�d�se szerint az�rt, mert csupa hazugs�ggal t�lt�tt�k �ket. Azt hazudt�k nekik, hogy Tiriszk�dont ismeretlen szem�ly m�rgezte meg, val�sz�n�leg v�letlen�l, �s hogy az � akarata szerint lett Peraszosz az ut�da. Kiji� nem tudta, hogy mindezek m�g�tt egy harmadik hazugs�g is lappang, mert az sokkal jobban lek�t�tte, hogy k�sz�lj�n a tal�lkoz�sra Tr�osszal. El�sz�r �gy tervezte, ha l�tja, meg�li, de ez ellen t�bb hang is felsz�lalt a fej�ben, �gy m�son kellett t�prengenie. M�sodszorra is szembetal�lta mag�t Peraszosz hatalmas t�mogat�i k�r�vel, mikor r�j�tt, hogy a n�pnek nem tudja elmondani az igazat, mert senki nem hisz neki – illet�leg az �rettebbek le is intik, alighogy elkezd besz�lni. Az ifj� r�rior tan�tv�nyban persze a szenved�ly igencsak elnyomta a r�ci�t ezekben az id�kben, �gy amit akkor v�lt, az nem min�s�lt m�rvad�nak - n�ha n�p�nek minden tagj�t annyira ut�lta, hogy halomra tudta volna �lni.
Peraszosz kezdetben �gy gondolta �j f�vez�rt nevez ki, de v�g�l maradhatott Niar. Kiji� napokig l�tni sem akarta �t, meg akart vele szak�tani minden kapcsolatot, mert �gy gondolta Niar pont �gy el�rulta Tiriszk�dont, mint Peraszosz. Le kellett volna mondania azonnal, egy anamai f�vez�r nem szolg�lhat egy mediti �rul�t. Azt�n t�bbsz�r �tgondolta a dolgot �s r�j�tt, milyen ostob�n viselkedett, hisz Niar j�l d�nt�tt, hogy nem mondott le, m�giscsak � a v�ros m�sodik embere, �s � figyelemmel k�s�rheti az �rul� Peraszosz t�nyked�seit, �s tulajdonk�ppen b�rmit megtehet, vigy�zhat Anam�ra, tal�n meg is buktathatja Peraszoszt. Mikor tal�lkozott a f�vez�rrel, nem merte elmondani, miket gondolt r�la el�sz�r patetikus-d�h�s b�nk�d�s�ban, de j�val szorosabban �lelte meg Niart, mintha ezzel bocs�natot k�rhetne. Niar nem sejtett semmit.
Kiji� �veknek �rezte azt az id�t, ami eltelt a k�z�tt, hogy el�sz�r besz�lt Peraszosszal egy b�l ut�n, �s hogy ugyanazt a szem�lyt, aki akkor m�g oly j�nak t�nt neki, oly �rtalmatlan �regembernek, most kinevezt�k helytart�nak. A fi� m�g nem gondolt bele a t�rt�ntekbe igaz�n, d�h�nek erej�t arra az id�re tartogatta, mikorra �rettnek �rzi mag�t el�gg� ahhoz, hogy tegyen valamit. Tudta, hogy a bossz�v�gy nem fog elcsitulni benne, ett�l nem f�lt. Csak att�l tartott, hogy ami majd elind�tja egy radik�lis, durva �ton, az valami sz�rny� dolog lesz, amit � nem akart. Egyel�re teh�t semmi felt�n�t nem tett; tanult �s dolgozott, �s eld�nt�tte, soha t�bb� nem s�t�l f�l a nyolcadik szintre. Nem volt mi�rt, mert Tiriszk�dont Anam��n�l egy jobb, k�lf�ldi k�rh�zba vitt�k, �s � borzadt att�l a helyt�l, ahol hemzsegtek az �rul�k. Elz�rk�zott mindent�l, ami p�rhuzamit vonhatott volna k�zte, �s Anama hamis ura k�zt. Kil�pett az �rnyharcosokt�l, �s csak r�rior mester�hez j�rt tanulni �s edzeni, �s csak a neki tett �g�retet volt hajland� bev�ltani.
Szeptember elsej�n �sszecsomagolt, hogy m�snap csatlakozhasson a r�riorokhoz, �s mestere �haj�nak megfelelve vel�k legyen egy h�napig. Tudta, hogy ez alatt az egy h�nap alatt nem l�tja majd Anam�t, �s nagyon le fog f�radni. T�bb dologt�l is f�lt, aggasztotta, hogy valami sz�rny�s�g t�rt�nik Tiriszk�donnal, vagy Anam�val �s feladat�t�l is f�lt, hisz a legjobb r�rior harcosok �s a legszigor�bb mesterek k�z� ker�lt. Itt m�r nem �gy b�ntak vel�k, mint �ltal�ban a tan�tv�nyokkal, b�r pontosan nem lehetett meghat�rozni, hogy mit�l �rezt�k �gy, azok, akik elj�ttek erre az �tra, hisz a rangosabbaknak ugyan�gy engedelmeskedni kellett, ugyan�gy akadt b�ntet�s �s jutalom. Kiji� m�gis �gy �rezte, hogy sokszor egyenrang�k�nt kezelik �ket a nagyobbak, ami ezen a ponton, a r�rior tanulm�nyok befejez�s�n�l k�vetelm�nynek sz�m�tott. Ha egy r�rior v�gleg befejezte tanulm�nyait �s teljes m�rt�kben r�riorr� v�lt - amit fegyverei, ruh�i, egy�b felszerel�sei �tad�s�val �s �nnep�lyek megtart�s�val ismertek el - akkor ak�r fiatalabb, ak�r id�sebb r�riorral besz�lt, tisztelettel kellett hozz� sz�lnia, m�g ha parancsolt is. Egym�s tisztelete a r�riorok k�zt m�g a szeretetn�l is fontosabb volt. A szeretetet nem v�rhatt�k el, ugyanis a r�rior tan�tv�nyok tanulm�nyaik alatt akaratuk ellen�re is n�ha megut�lt�k kik�pz�iket, ha azok t�l kegyetlenek voltak, �s a tanoncok k�zt is gyakran v�resen komoly vet�lked�s alakult ki. Szeretni teh�t senkit nem kellett, de tisztelni igen, mert a leg�gyetlenebb r�rior is meg�rett arra, hogy ezt ki�rdemelje.
A r�rior csoport barangol�s�ban t�bb, mint sz�z v�gzett r�rior vett r�szt – �k az�rt csatlakoztak, hogy maguk is visszar�vedhessenek azokra az id�kre, amikor m�g tanultak, illetve, hogy �jra k�z�ss�gben legyenek �s assziszt�ljanak a mesterek mellett. M�sik sz�z katona harmadrend�k�nt j�tt el, csup�n az�rt, hogy ismerkedjenek a t�bbiekkel, �s tizenhat val�di �rintett csatlakozott m�g, k�zt�k Kiji�val. A m�sik tizen�t m�r letette a vizsg�kat, hogy els�rend� lehessen, Kiji� magyar�zta nekik, hogy � valami k�l�n�s ok miatt furakodhatott be k�z�j�k m�sodrend�k�nt, de az indokot mestere mai napig nem �rulta el. �k tizenhatan teh�t a teljesjog� els�rend� r�rior c�m�rt �rkeztek, �tjuk utols� szakasz�nak bev�gz�s�hez. A v�ndorl�s alatt a mesterek �s a k�sz r�riorok figyelemmel k�s�rik testi, szellemi �s lelki eg�szs�g�ket, szinte minden megnyilv�nul�sukat, hogy azt�n Anam�ban elb�r�lhass�k azt, �s a bizony�tv�nyuk �tad�s�hoz vagy hozz�j�ruljanak, vagy elutas�ts�k azt.
Kiji� ugyan az egyik legtehets�gesebb harcos volt, m�gis el�mult azon, milyen egy igazi r�rior, aki ennek a megtisztel� kinevez�snek megfelel� �letet �l m�r �vek �ta. Az �tra megh�vott r�riorok t�bbs�ge k�t-h�rom �ve fejezte be a tanulm�nyait, feles�g�k, n�h�nyuknak gyermek�k is volt. A fi� besz�lgetett vel�k, �s akaratlanul is �muldoz� arckifejez�ssel tisztelte meg �ket - becs�lte benn�k mindazt, amit a r�riors�gban becs�lt, ami vall�s, harcm�v�szet, �letforma �s eszme is volt egyben.
A csapattal tartott tizenk�t tan�t�, h�t kik�pz�, h�rom mester �s a f�mester. A tan�t�kat bizonyos helyen nevel�knek is h�vt�k; �k nem tartottak edz�seket, kik�pz��r�kat, de ezen k�v�l tulajdonk�ppen semmi m�st sem, m�gis rendk�v�l fontos szereppel b�rtak. A katonas�gban a nekik kinevezett csoportokat k�s�rt�k, szem el�tt tartott�k fejl�d�s�ket, hogy a katon�k �poltak legyenek, �s ne rumliban �ljenek, seg�tettek nekik �s besz�lgettek vel�k, �s a katonas�gb�li h�tk�znapi tev�kenys�gekben is mindig r�szt vettek, �gy p�ld�ul az �tkeztet�sben. �k ugyan�gy b�ntethett�k a rendetlen, vagy engedetlen katon�t, de ezt a ’rossz’ szok�sukat min�l jobban igyekeztek lecs�kkenteni, mert tudt�k, �gy is mekkora teher nehezedik a tanoncok v�ll�ra, �s ink�bb seg�teni akartak nekik �s min�l ink�bb k�nny�teni a sorsukat - a tan�t�kra a legt�bb kiskatona p�tapak�nt tekintett a neh�z katona�vekben. A tan�t�k teh�t az�rt sz�ks�geltettek, hogy a kev�s mester am�gy is f�rads�gos munk�j�t (�s ezzel egyetemben az ifj� harcosok �let�t is) seg�ts�k, �s mert a mestereken t�l �k ismert�k legjobban a tan�tv�nyokat, nagy szerep�k lehetett teh�t egy-egy fi� tanulm�nyainak folytat�s�nak t�mogat�s�ban.
A kik�pz�k a mesterek egy alacsonyabb szintj�n �lltak. T�l�k nem v�rt�k el azt, hogy �gy �ljenek, mint a mesterek, n�luk csup�n az volt a fontos, hogy szigor�ak, er�lyesek legyenek, kiv�l�an ismerj�k a harctechnik�kat �s ezt meg tudj�k tan�tani, de semmilyen lelki h�tteret nem kellett birtokolniuk, nem �gy, mint a mestereknek, akik testiek mellett lelkiekben is gyarap�tani akart�k a harcosokat.
A f�mesterek (vagy harcmesterek) pedig az egy-egy harcoscsoport legkiv�l�bbjai k�z�l is a legjobb harcosok voltak, a csoportok fejei. Az �t csoportnak, a fekete, a feh�r anamaiaknak, az �rnyharcosoknak, a rohamlovass�gnak, �s a r�rioroknak k�l�n vezet�i voltak, azaz f�mesterei. �k foglalkoztak saj�t csoportjuk katonai rendszer�vel, igazgatt�k azt, n�ha tan�tottak is. Emellett benne voltak a helytart�tan�csban, mint a had�gyek k�pvisel�i. A r�ior csoportot term�szetesen saj�t f�mester�k vezette az utaz�s sor�n. Kiji� sokszor besz�lt m�r vele, �s mindig el�mult, hogy hogy lehet egy f�mester ilyen szel�d �s kedves, mint �.
Az �t alatt sz�vta mag�ba a tud�st, �s a tapasztalatot �s p�rharcokon legy�z�tt h�rom r�iort. Ut�na a pr�ba kedv��rt kih�vta �t az egyik mester, �s h�romszor egym�s ut�n legy�zte, csak hogy kompenz�lja a fi� gy�zelmeit. Kiji�t boldogg� tette a gy�zelem �s a veres�g is, �s egyre ink�bb �t�rezte, micsoda megtiszteltet�s az, hogy itt lehet, hisz a r�riorok csod�latosak voltak. Kezdetben - �gy az els� �t napban - nem is akadt probl�ma vele, azt�n valaki leszidta, mert cs�ny�n besz�lt. Nem k�romkodott �s tr�g�r szavakat sem haszn�lt, m�gis r�sz�ltak, hogy szebben besz�ljen, ne mossa �ssze a szavakat, �s ne csak annyit mondjon, hogy ’k�sz’ vagy ’aha’. K�vetkez� alkalommal nagyobb bajba ker�lt, mert enged�ly n�lk�l elhagyta a csapatot, hogy felt�ltse kulacs�t. Kiji� rosszabbra sz�m�tott, de csak kiab�ltak vele �s j�l lehordt�k. Itt is ugyan�gy szigor� szab�lyok k�zt kellett mozogni �s a tan�t�k mindig �szrevett�k, ha valaki el��r�sokat s�rtett meg.
A m�sodik h�t v�g�n azt�n a kif�radt csoport el�rte a hegyi kolostort, amit kisebb falunak is lehetett nevezni. Itt alapvet�en f�rfi szerzetesek �ltek, de a papfalu tele volt mindenf�le n�pekkel; gyermekekkel, akiket ide k�ldtek nevel�dni, f�rfiakkal, akik b�n�snek tal�lt�k magukat, �s itt akartak megtisztulni, vagy csak elf�radtak a nagyvil�g sodr�s�ban �s ebben a nyugalomban akart�k magukat kipihenni, de a testi-lelki betegeket is ide hozt�k - vagy ide j�ttek. Legt�bben t�bb h�tre idek�lt�ztek �s ez �rthet� is volt - valami csod�latos, nem f�ldi nyugalom j�rta �t a rideg hegyek magas�ba �p�lt kolostort. Mint kider�lt n�k is �ltek itt, �pol�k �s orvosok f�leg. A kolostor szerzetesei a f�radt, vagy elt�vedt utast is sz�vesen elsz�ll�solt�k.
A t�bb, mint k�tsz�z f�s r�rior sereget m�r v�rt�k, egy hete k�sz�ltek a fogad�sukra, hogy legyen el�g �res szoba a vend�geknek, �s �lelemben se legyenek h�j�n. A fegyvereket letett�k, m�g miel�tt a faluba l�ptek volna, a szerzetesek gondosan �sszeszedt�k, �s elrakt�k �ket. �regedett az este, a vacsor�t m�r felt�lalt�k, �tkez�s el�tt �s ut�n im�dkoztak, k�zben tan�t�sokat olvastak f�l. A tanult r�riorok mindent megjegyeztek, a tizenhat kis tanonc egym�s mellett �lt �s n�ha k�rd�n a t�rsaikra n�ztek, hogy azok arc�n l�tszik-e a figyelem - egyik�k sem fogott fel semmit a pr�dik�l�sb�l. T�l f�radtak, �s t�l �hesek voltak.
Kiji�t m�snap olyan hajnalban keltett�k, hogy �gy �rezte, egy �r�t sem aludt. Egy komoly, zord pap jelenl�t�ben k�m�letlen�l megmosdatt�k hideg v�zzel, azt�n fel�lt�ztett�k, de nem a saj�t ruh�iba. A fi� sz�j�t h�zva hagyta el a helysz�nt, de a mosakod�s alatt meg nem mert volna sz�lalni - egyr�szt mert k�zben a pap besz�deit kellett hallgatnia erk�lcsr�l �s illemr�l, m�sr�szt mert t�lzottan megillet�d�tt. A kolostor egy oszlopos folyos�j�n �sszefutott egy tanul�t�rs�val �s boldogan k�v�nt neki j� reggelt.
- Olyan �resnek t�nik ez az �p�let - mondta Kiji�. - Hol van az a k�tsz�z r�rior?
- K�pzeld, elmentek - �js�golta a bar�tja. - Mi maradtunk itt tizenhatan, m�g �t v�gzett r�rior, egy tan�t�, �s a f�mester. Az �sszes t�bbiek elmentek.
- Hogy-hogy?
- Gondolom ennyi embert nem tudtak volna sz�ll�solni egy �jszak�n�l t�bb ideig, meg azt�n nekik nincs is itt dolguk.
- �s annak a p�r r�riornak…?
- �k akartak maradni. Gondolom im�dkozni, �s elmer�lni maradtak itt.
- �s a f�mester?
- � v�gigcsin�lja vel�nk, �s vigy�z r�nk.
- Mit csin�l v�gig? – csod�lkozott Kiji�.
- Te nem is tudtad, hogy lelki megtiszt�t�st fogunk v�gezni?
- �hm, nem. – Kiji� elgondolkodott. – �s az milyen lesz?
- Nem tudom – r�zta a fej�t a t�rsa –, de gondolom sokat foglalkoznak majd vel�nk a szerzetesek, �s sok �h�tatra megy�nk majd, meg ilyenek. Te nem f�lsz kicsit?
- De, b�r nem tudom, mit�l f�l�nk. – K�zben elindultak a hatalmas �tkez� fel�. – Ezek a szerzetesek igaz�n kedvesek, b�r az a pap, aki megf�rdetett, el�g szigor�nak, �s ridegnek t�nt…
Itt, a kolostorban mindig kellemes cs�nd lengedezett, �s az �ld�ssal �s szents�ggel teli l�gk�r minden vend�get elcsit�tott. M�g a nagyobb hang� r�riorok is al�zattal, halkan j�rt�k a kolostor folyos�it. Kiji� is teljesen �tszellem�lt, gy�ny�r�nek tartotta a vir�gos hegyi kolostort, v�zcsobog�ssal �titatott leveg�j� z�ld, bels� kertjeit, kong� folyos�it, t�mj�n illat� templom�t. Ha nem �pp pr�dik�ci�it hallgattak, vagy �r�kon �ltek, ahol saj�t, �s m�s vall�sokr�l, vagy t�rt�nelemr�l tanultak, akkor seg�dkeztek a kolostor lak�inak, vagy olvastak, persze megszabott �r�sokat. Kiji� a szabadidej�ben a kertekben �ld�g�lt mag�nyosan, �s elm�l�zott, vagy a szerzetesekkel besz�lgetett, akiknek t�bbs�g�t v�gtelen�l j�s�gosnak ismert meg. A m�sik r�szt a szigor� szerzetesek alkott�l, akik a sz�l�i elv�r�snak megfelel�en kem�nyen b�ntak az ide k�ld�tt (�ltal�ban rosszcsont) porontyokkal, �s �lland�an p�lc�t hordoztak a kez�kben. Kiji� �sszess�g�ben v�ve semmilyen rossz tapasztalatot nem szerzett, m�g azt is elviselhet�nek tartotta, mikor tizenhatukat, �s a hozz�juk csatlakoz� fiatal f�mestert kivitt�k egy udvarra, mindenkit der�kig lemeztelen�tettek, �s ott a hidegben, jeges v�zzel sorban mindenkit le�nt�ttek egy kancs�b�l tet�t�l talpig. Mindenkinek meg kellett v�rnia a m�sikat, �gy az els� j�val t�bbet vacogott, mint az utols� – a f�mester kezdte, tal�n hogy p�ld�t mutasson, vagy megnyugtassa a tan�tv�nyokat. �t perc alatt mindenkivel v�geztek, meleg takar�t bor�tottak r�juk, �s besiettek vel�k a melegbe – ezut�n k�telez�en a kandall� el�tt kellett �lni egy �r�t, �s meginni a nekik k�sz�tett forr� te�t. Kiji� tudta, hogy ez jelk�pezte, hogy lelk�kben megtisztultak – ez a negyedik nap t�rt�nt.
Mikor elmehettek a t�z mell�l, s�t�lt egyet a naplementi f�nyekben f�rd� kolostorban, �s megpillantott egy t�ltos kocsit lent, az udvaron. Szab�ly volt, hogy am�g itt vannak, addig �k, tizenhatan nem fogadhatnak semmilyen levelet, illetve �tvehetik, de nem olvashatj�k el, mert az megzavarhatja nyugodt elm�lked�s�ket. Kiji� lesietett hozz�, pedig nem sz�m�tott arra, hogy levelet kap.
- Kiji� J�nek is j�tt egy lev�l – mondta a t�ltos, �s �tadta a k�ldem�nyt a szerzetesnek, aki begy�jt�tte �ket. Kiji� fel�l�nk�lten odas�t�lt hozz�.
- Megb�zom benned, Kiji� – mondta a szerzetes, �s odaadta neki a levelet. – Tudod, hogy nem bonthatod f�l, csak ha egy h�t letelt�vel elmentek innen.
- Igen, tudom.
- Ha f�lbontod, b�ntet�st kapsz. Tedd el sz�pen, �s ne gondolj r�.
Kiji� b�lintott, �s t�vozott. Mik�zben a szob�ja fel� s�t�lt, a bor�t�kot n�zegette. A dr�ga Niar k�z�r�sa d�szelgett rajta: Kiji� J�nek Niar Saljah-t�l/ Hirja Anama.
K�r�ln�zett a folyos�n – sehol senki –, �s bel�pett �res szob�j�ba, mik�zben felt�pte a bor�t�kot. Nem �rdekelte a szab�ly, Niar �rt neki, �s biztos nem csak az�rt, mert meg akarta tudni, j�l sz�rakozik-e:
„Dr�ga Kiji�m!
Milyen a r�riorok k�zt? Biztos nagyon j�, de ha m�gsem lenne az, mert esetleg t�l szigor�ak, akkor se b�slakodj, hisz ha v�gigcsin�lod ezt az utat �s leteszed a vizsg�idat, befejezheted tanulm�nyaidat, ami bizony nagy sz�! Kitart�s! M�r nagyon hi�nyolunk itt, Chon �s N�r alig b�rj�k m�r n�lk�led. Nekem is nagy sz�ks�gem lenne R�d, mert �gy �rzem, ha itt vagy, minden sokkal jobban megy. De nehogy ide gyere! Csin�ld v�gig az utat, hogy v�gezhess!
Van egy rossz h�rem is – nagyon rossz, Tiriszk�don mondta, hogy �rjam meg Neked. Sz�val Tiriszk�dont visszahozt�k Anam�ba, de egyre rosszabbul van. Azt mondja, �gy �rzi, m�r nem fog sok�ig �lni, de megesk�d�tt, hogy T�ged m�g megv�r. N�r, Chon �s �n m�r alig tudjuk tisztess�gesen tartani magunkat, Tiriszk�don nej�r�l m�r nem is besz�lve. Nem tudom, mi lesz…
Peraszosz m�ris meghozta uralkod�s�nak els� rendelet�t. M�g nem hozta nyilv�noss�gra, de valami olyasmi, hogy �j ad�t vezet be, amivel a v�rosi �p�tkez�seket t�mogatj�k majd. A meditisek nagyon egyet �rtettek vele, mi meg nem igaz�n, hisz az �p�tkez�sekre m�r van az �tad� �s Anama am�gy is tal�n most a legszebb (Tiriszk�donnak k�sz�nhet�en), azt a p�r kis �p�tkez�st pedig a kincst�ri alapb�l is ki lehet fizetni. Sz�val m�g nem tudjuk, mi �rtelme ennek az eg�sznek.
�desany�dnak, �s kis feles�gemnek egyre csak n� a hasa – nagyon sokat vannak egy�tt. Azt hiszem, k�r�lbel�l egy id�ben fognak sz�lni. Mindketten j�l vannak, �s �lelnek T�ged!
Mi is kitartunk Itthon, Te is tedd ezt, ott, a t�volban! �lel T�ged…”
A levelet csal�dja, bar�tai �s Niar al��r�sa z�rta. Kiji� gyorsan eltette, �s le�lt az �gy�ra. Azt�n felpattant, �s megint vissza�lt. Most azonnal vissza akart menni Anam�ba, de tudta, hogy nem fog senkit�l sem enged�lyt kapni a t�voz�sra. Feszengve �cs�rg�tt az �gy�n, �s alig v�rta m�r az �jszak�t.

�jf�l volt. Aludt az eg�sz kolostor. Kiji� most el�sz�r �r�lt annak, hogy k�l�n szob�ban alszik, mert a l�zas pakol�ssal fel�bresztette volna t�rs�t. �gy is �gyelnie kellet azonban az �jszaka �rk�d� szerzetesekre. A csomagol�s sim�n ment, viszont ha fegyvereit vissza akarta szerezni, az eg�sz kolostoron �t kellett osonnia. A h�t�ra vette j�kora fekete r�rior t�sk�j�t, �s csendben szaladt a terem fel�, hossz� folyos�kon, l�pcs�k�n �t, amibe a fegyvereit letett�k. Senki el�l nem kellett elb�jnia, a s�t�t kolostorban senkivel nem tal�lkozott. Felszabadult, mikor el�rte a termet, de k�ts�gbeesetten l�tta, hogy az ajtaja z�rva van. Taszig�lni, rugdosni kezdte a vastag faajt�t, de az csak hangosan recsegett, ropogott, a sarokvas engedve a h�borgat� testi erej�nek kattogott, de semmi nem t�rt�nt.
- A j� kurva… - szaladt ki a fi� sz�j�n. Fegyver n�lk�l elindulni egy ilyen hossz� �tra nem volt tan�csos. A hegyekben bizonyosan sok k�l�nf�le �jszakai ragadoz� l�ny tany�zott, az �t maga pedig bandit�k szeretett j�r�hely�t k�pezte. Valami k�zeledett. Kiji� r�m�lten tov�bbszaladt, �s nem is pr�b�lt t�bbet visszat�rni. Gondolkod�s n�lk�l f�lm�szott az udvarom egy fal mellett �ll� f�ra, onnan a falra, �s leugrott a t�loldalon. Rosszul esett, �s megf�jdult a l�ba, de csak az sz�m�tott, hogy �szrev�tlen�l kijutott. A s�t�ts�g v�dte.
A hegyi �t borzalmas volt, Kiji� k�s�bb senki el�tt nem tagadta, mennyire f�lt. A bar�ts�gtalan szikl�k k�zt ereszkedett egyre lejjebb a kis �sv�nyen. A s�t�s�get nem a kedves, j�l megszokott anamai �jszaka sz�tte. Tudta, hogy p�r kilom�terre van egy kis fogad�, aminek nincs rendes ist�ll�ja, �gy a vend�gek lovaikat az udvaron tartj�k, elhat�rozta, hogy onnan lop egy parip�t. Terve siker�lt: a kocsma udvar�ban h�rom l� �llt kik�tve, teljes felszerel�ssel – gazd�ik b�rmelyik pillanatban visszat�rhettek, ha ugyanis itt sz�lltak volna eg�sz �jszak�ra, bizony�ra levett�k volna a szersz�mot h�tasaikr�l. Kiji� elk�t�tte az egyiket, felpattant r�, �s m�r v�gtatott is. Az �llat gazd�ja d�h�s szitkoz�d�ssal kirontott a kocsm�b�l, �s ut�na eredt egy m�sik lovon, de elvesztette a tolvajt. Kiji� f�l �ra alatt kijutott a hideg, fekete hegyek k�z�l. Sz�zh�sz kilom�ter �llt el�tte. Megsarkanty�zta a lopott h�tast, �s sz�guldott �szaknyugat fel�.
K�t utaz�ssal elt�lt�tt napj�t k�nl�dva �lte �t. Hideg leveg� nyomult be a t�rs�gbe, nem volt n�la �lelem, nem is evett semmit. A sz�ks�g er�t adott neki: szeptember 22-�n, este holtf�radtan meg�rkezett Hirja Anam�ba. Az els� szembej�v�t�l megk�rdezte �l-e m�g Tiriszk�don, aki meg�t�tten b�lintott. Kiji� koszos volt, �polatlan �s k�rd�se ut�n joggal b�mult�k meg �t sokan, mintha egy t�z�vi raboskod�s ut�n t�rne most vissza a v�rosba. A fi� nem t�r�d�tt f�j� fenek�vel, �s sz�r� oldal�val, rohant, a nyolcas szintig meg sem �llt (a lova ugyanis a v�roskapuban meg�llt, �s egy tapodtat sem volt hajland� mozdulni ezut�n), p�r �r csod�lkozva k�sz�nt neki, azt hitt�k, a r�riorokn�l van m�g. Kiji� vakszerencs�nek v�lte, hogy Niarba rohant. A f�rfi alig mert hinni a szem�nek.
- Te? Itt? Hogy n�zel ki? �s m�rt lihegsz �gy?
Kiji� r�sand�tott, azt�n lend�letesen �t�lelte a f�vez�rt.
- Hogy ker�lsz ide?
- Majd elmondom kicsit k�s�bb… l�thatn�m Tiriszk�dont?
- Nem tudom, el�g k�s� van m�r. – Niar �gy t�nt felhagy azzal, hogy sz�v� tegye, hogy nem lenne szabad itt lennie ilyen hamar. Val�sz�n�leg meg�rtette, hogy a fi� mekkor�t kock�ztatott �s �ldozott azzal, hogy otthagyta a r�riorokat, �s most m�r �gy is mindegy volt – ink�bb seg�teni akarta h�t �t, mint szidni - vagy �gy gondolta elengedt�k �t. – Na gyere. Lehet, hogy t�ged beengednek hozz�… de az is lehet, hogy alszik…
- Nem fogom fel�breszteni! – mondta gyorsan Kiji�. – Csak k�rlek, hagy l�ssam!
A k�rh�zba siettek. Egy �pol� r�gt�n a f�vez�r szolg�lat�ra �llt, elk�s�rte �ket Tiriszk�don szob�j�hoz.
- Csak egy valaki mehet be – mondta a l�ny a kilincsre t�ve kez�t.
- Menj, Kiji�.
- Rendben. – A l�ny n�mi megvet�ssel n�zett v�gig a koszos Kiji�n. – �hm… uram, ha lehet semmihez ne �rjen hozz� – ez egy k�rh�z! Ne zaklassa f�l a beteget…
-J�, j�, j�!
Azzal beesett a kis egy�gyas szob�ba, az ajt� pedig r�gt�n bez�rult m�g�tte. A fi� szeme az eg�szs�gtelen�l sov�ny arc�, laposakat pislog�, gy�nge Tiriszk�donra esett, aki teljesen betakargatva fek�dt a h�t�n az �gyban. Porlepte arc�n mosoly ter�lt sz�t, �s oda�lt a beteg mell� - annyira el�rehajolt, hogy Tiriszk�don er�tlen keze az �gyr�l is el�rje arc�t.
- Dr�ga kisfiam – suttogta �lettelen�l Tiriszk�don, �s finoman simogatta Kiji� arc�t. �gy t�nt, az ujjait is alig tudja mozgatni, de egy gyenge mosoly megjelent az ajk�n. Kiji� sok�ig nem sz�lt. A sz�v�be markolt, hogy ilyen betegen kell l�tnia bar�tj�t, de mosolygott r�, mintha ezzel akarn� er�vel megt�lteni. Kez�t megfogta, az ajk�hoz tette, cs�kolta �s lehelte. Nem akart besz�lni, mert l�tta Tiriszk�don mennyire gyenge, nem akarta �t f�rasztani. Negyed �r�ig – am�g bent lehetett vele – szavak n�lk�l t�rsalogtak. Azt�n sz�ltak Kiji�nak, hogy mennie kell. A fi� megsimogatta Tiriszk�don arc�t, �s m�g utolj�ra megcs�kolta a kez�t.
- K�rlek, gy�gyulj meg! – suttogta Kiji�. – Nagyon nagy sz�ks�g�nk van r�d! K�rlek sz�pen…
Az �pol�n� kivezette �t. Kiji� alig b�rt besz�lni, de mik�zben hazafel� mentek, elmondta, hogy megsz�k�tt. Niar csak a fej�t cs�v�lta, de � sem sz�lt nagyon semmit.
*
Tizenegy �r�t aludt, majdnem d�lig, azt�n valakik er�szakosan verni kezdt�k az utca fel�li ablak�veget, �s Kiji� felkelt. Ny�g�sen ny�jt�zkodott �s hunyorgott, de mikor megl�tta az ablakban a vigyorg� Chont �s N�rt, boldogan felki�ltott. Intett nekik, hogy menjenek k�rbe, beengedi �ket. Nem volt ideje fel�lt�zni, meztelen test�re csavarta valahogy a takar�t, �s botladozva rohant a bej�rathoz. Amint ajt�t nyitott, Chon �s N�r sz� szerint a nyak�ba ugrott.
- Jajj, ti b�d�s k�lyk�k! – ki�ltotta boldogan Kiji�. – �sszet�rt�k! Gyertek be!
Chon elengedte �t, ledob�lta a cip�j�t �s berohant – egy j�kora puffan�s jelezte, hogy levetette mag�t valami puha alkalmatoss�gra. N�r a nyak�ban cs�ng�tt, Kiji� nevetve becipelte �t, a takar�t is tartva mag�n, mik�zben siker�lt a lak�sajt�t becsuknia. N�rt ledobta n�h�ny p�rna k�z�, �s j�kedvvel v�gign�zett sug�rz� bar�tain.
- Meg merjem k�rdezni, mit keresel itt? – k�rdezte Chon vigyorogva.
- Persze. Niart�l tudj�tok?
- Aha. Nem is k�rdezek – � m�r mindent elmondott.
- Gratul�lunk a t�rv�nyszeg�shez!
- K�sz – b�lintott Kiji�. – Mire v�ljem ezt a nagy boldogs�got?
- Te tal�n nem vagy boldog?! Mert mi nagyon �r�l�nk, hogy visszaj�tt�l! Borzaszt�an hi�nyozt�l. �s tudod, mi a legjobb? K�pzeld, Tiriszk�don jobban van!!!
- Voltunk n�la reggel – mondta Chon is. – S�t�lt! Nem az �gy�ban fek�dt! �s besz�lt, �s mosolygott!
Kiji� szem�ld�ke felfutott a homloka k�zep�re, �s t�tva maradt a sz�ja.
- De h�t tegnap m�g…
- Az tegnap volt! – legyintett Chon. – Te csin�lt�l vele valamit. De hogyan?
- Nem tudom… semmit nem csin�ltam vele, csak bent voltam n�la…
- Tiriszk�don azt mondta, miattad van. Hogy t�led lett jobban.
- Ink�bb t�l�nk, nem? Hisz tegnap mind voltunk n�la – mondta Kiji�.
A h�rom bar�t csak nevetni tudott ezen a gy�ny�r� reggelen.
- Na, ne meztelenkedj itt! – csapott Chon bar�tja v�dlij�ra, �s tettre k�szen fel�llt. – �lt�zz, �s menj�nk Tiriszk�donhoz!
Egy�tt indultak a k�rh�zba, egy �tba es� p�ks�gben vettek Tiriszk�donnak a kedvenc s�tem�nyeib�l, hab�r j�l tudt�k az �lelmez�s�ben nincs hiba. Kiji� elfelejtette b�ntudat�t, amit a sz�k�s �ta �rzett, �s akkor v�lt teljess� a csapat �s a j�kedv, mikor befutott Niar is. Csak maguk voltak �ten a k�rh�z parkj�ban – Tiriszk�donon nem l�tszott, hogy helytart�, Niaron, hogy f�vez�r; �gy sz�rakoztak egym�ssal, mint a fiatalok, �s fiatalok is voltak mind.
Kiji� m�g�tt egy csod�s d�lut�n �llt. N�gy �ra k�r�l sz�lei h�za fel� indult nyugodt s�t�ban, b�r rep�lni lett volna kedve.
- �desany�m itthon van? – k�rdezte a h�z udvar�ra �rve egy t�voz� szolg�t�l.
- Nincs, uram. Elment ruh�t v�s�rolni.
- �rtem. �s ap�m?
- � itthon van, sz�lok neki.
A lak�j sarkon fordult, Kiji� a nyom�ban bel�pett a h�zba, �s ott kicsit lecsillap�totta boldogs�g�t, �s pr�b�lt tisztess�gesen meg�llni, �sszerendezni mag�t apja elv�r�sainak megfelelve. Meg�llt a folyos�n, �s kedvtel�ssel n�zett k�r�l; a h�z most m�r �gy n�zett ki, mintha �vek �ta laktak volna itt, minden a hely�re ker�lt, a konyh�n f�ztek az asszonyok, egy kamasz fi� az ablakot mosta. Kiji� arca felder�lt, mikor tizen�ves h�gocsk�i rohantak oda hozz�, meg�lelte a l�nyokat, �s akkor megl�tta az apj�t, aki komor arccal j�tt le az emeletr�l.
- Menjetek innen! - parancsolt r� kisl�nyaira, �s ez szokatlan volt, sosem besz�lt vel�k �gy. A gyerekek elrohantak a szob�juk fel�, Kiji� az apja arc�t n�zte, ami olyan bor�s volt, hogy semmi j�t nem �g�rt. Bal kez�ben ujjnyi sz�les, vastag b�r�vet tartott - a nadr�gsz�j�t.
- Te m�gis hogy k�pzeled ezt? - k�rdezte az apja �tlagos hangnemben, amir�l azonban tudni lehetett, hogy pillanatokon bel�l ord�tani kezd - M�gis honnan vetted a b�tors�got, hogy megsz�kj?
Kiji� ha akart, se tudott volna mozdulni, megdermedt. Amikor idej�tt egy pillanatig nem gondolt arra, hogy az apja sz�jjal a kez�ben fogja v�rni, �s tudta, a ver�st semmik�pp nem ker�lheti el, de tal�n p�r sz�val enyh�theti b�ntet�s�t.
- Honnan tudja, ap�m?
Ez pont nem a megfelel� hozz�sz�l�s volt, az �reg J� alig hogy befejezte a k�rd�st, sz�jon v�gta.
- K�ldtek nekem egy leveket, hogy �jszaka megsz�kt�l. Ki adott neked enged�lyt arra, hogy el gyere onnan? - �v�lt�tte.
Kiji� f�lelem n�lk�l n�zett apja szemeibe.
- Tiriszk�don miatt j�ttem el.
- Tal�n h�vott?
A fi� ez�ttal nem mert v�laszolni. Csak �llt v�dtelen�l, cs�ndben, �s v�rta, hogy v�gre elkezd�dj�n, azt�n befejez�dj�n, �s � mehessen nyugodtan dolg�ra. Az id� lelassult ezekre a pillanatokra, �s � nem hallott �s nem l�tott.
- K�rdeztem valamit! V�laszolj! - t�rt ki v�g�l az ap�b�l, de nem volt hajland� ezut�n t�bbet v�rni, teny�rrel arcon �t�tte fi�t, �s amint az �jra r�n�zett meg�t�tte �jra �s �jra, majd tal�n az �t�dik ut�n �k�lbe szor�totta a kez�t, �s �gy �t�tt. Kiji� egyetlen mukkan�s n�lk�l hanyatt esett, �s ett�l a pillanatt�l kezdve elszabadult a pokol, �s neki nem volt irgalom. Apja felkapta a fal mell�l s�t�l�botj�t, �s akkor�t �t�tt a f�ld�n hever� fi� h�t�ra, hogy az panaszosan felki�ltott, �s k�szva elindult, hogy apja hat�k�r�n k�v�l fel�llhasson. Z�poroztak r� az �t�sek, n�gyk�zl�b is alig b�rta megtartani mag�t a bot alatt. Igyekezett fel�llni, amiben az apja seg�tett is, kem�nyen karon ragadta �s szembe ford�totta mag�val a fi�t, hogy �kl�vel �jra meg�thesse. A harmadik ut�n Kiji� semmit nem l�tott �s a z�poroz� csontt�r� bot�t�seket is csak tomp�n �rezte. Apja �rj�ng�tt, az eg�sz h�zat bet�lt�tte b�mb�l�se, hogy a fia hogy volt k�pes elsz�kni a katonas�gb�l, hogy volt k�pes lopni? A szolg�k is reszkettek, pedig �ket semmi nem fenyegette. Kiji� v�res arccal pr�b�lt l�bra �llni, azt�n ink�bb arra figyelt, hogy �sszeszor�tsa a sz�j�t, �s a szem�t, de a bot sz�rny� csap�sait�l kiszakadt bel�le egy ki�lt�s.
- Ne kiab�lj te h�l�tlan senkih�zi! - harsogta az apja egy pillanatra sem pihentetve kez�t.
- Ap�m, k�rlek… - rim�nkodott k�t jajki�lt�s k�zt Kiji�, amire apja �kle volt a v�lasz. Nem is tudta, hol tal�lja el �t, de azt hitte ripity�ra t�rik az eg�sz kopony�ja, �s megvakul, egyik szem�vel pillanatokig csak feketes�get l�tott. B�re m�r t�bb helyen is felrepedt az arc�n, szeme k�r�l pedig feldagadt.
- Engem te ne k�rlelj! - �v�lt�tte lehajolva az �reg - Nem �rdemelsz jobbat! Hogy lehet, hogy a fiamb�l egy mocskos tolvaj lett?!
Kiji� elfojtottan felki�ltott, mikor a bot a v�llait, �s a nyak�t tal�lta el.
- Tal�n �gy, hogy nem is a fiam!
Az apa semelyik r�sz�t nem k�m�lte a tolvajnak, megfogta az egyik kez�t, �s azt kezdte �tni a bottal, Kiji� pedig v�res, ny�las habot f�jva k�ny�rg�tt irgalom�rt, azt�n a f�rfi m�g utolj�ra hatalmasat v�gott az �lep�re, �s akkor eldobta a botot, �s a sz�jat vette a kez�be. A szerencs�tlen fi� m�r akkor egy mer� f�jdalom volt, feldagadt, lila arc�n v�r, k�nny �s verejt�k patakzott le, h�t�n mintha vibr�ltak volna a bot �t�seinek nyomai, de ugyan�gy f�jt a combja, a feneke, az oldala �s a v�lla is. A J� apa megragadta a grabanc�t, �s verni kezdte a fi�t a f�lbehajtott sz�jjal is, ott, ahol �rte, nem t�r�dve vele, hogy az mennyire �v�lt. T�bbsz�r a fej�n �s az arc�n is v�gigv�gott, nem foglalkozva vele, milyen nyomot hagy. A tolvaj inge is felszakadt, a sz�j szinte v�gta az anyagot, �s a b�r�t is mintha v�gig�gette volna. Kiji� megpr�b�lta a zokog�s�t elfojtani, de ez nagyon neh�z volt - apj�nak az izmosabb f�rfiakn�l is er�sebb keze volt, �s a fi� �gy �rezte, belepusztul az �t�seibe. A csal�df� cib�lta �t jobbra-balra, �s ha esetleg m�g volt ereje mozogni, akkor k�m�letlen�l oldalba r�gta, �s l�b�val a falhoz szegezte. De azt�n m�r csak fek�dt ernyedten, �s tudata is csak annyi volt, amennyi �rz�kelte azt a borzalmas f�jdalmat. Az apja minden d�h�t kiadott mag�b�l, majdnem addig verte a fi�t, m�g az eszm�let�t el nem vesztette, de addig legal�bbis igen, am�g �pp fel�letet tal�lt rajta. Vastag, v�res hurk�kkal rakta tele, azt�n eldobta a sz�j�t, lehajolt a fi�hoz �s a haj�ba markolva �l�helyzetbe h�zta f�l �t a fal t�v�hez.
- N�zz r�m!
Durv�n megragadta a fi� �ll�t �s az arc�t az � arca fel� ford�totta. Kiji� alig l�tott, monoklija szinte teljesen ben�tte a jobb szem�t, a bal pedig tele volt k�nnyel �s v�rrel.
- T�bbet nem mulasztod el a k�teless�gedet, vil�gos?!
A fi� egyetlen sz�t sem hallatott. Apja megpofozta, azt�n fel�llt, felvette az �vet, �s m�g utolj�ra cs�p�s �t�st m�rt vele a gyerek karj�ra, �s v�gre kiment maga ut�n annyira becsapva az ajt�t, amennyire erej�b�l tellett.
Kiji� a legsz�rny�bb apai ver�sek egyike ut�n volt. Minden �z�ben reszketett a f�jdalomt�l, a r�m�lett�l, �s a megal�ztatotts�gt�l. A h�zra �les, t�retlen csend borult, hogy Kiji� f�le z�gni kezdett t�le. A csal�df� cirkuszol�sa, l�rm�z�sa ut�n mindenki, aki az �p�letben tart�zkodott, t�bbsz�r�s er�vel �lte meg a hirtelen a h�zra t�r� n�mas�got. Kiji� nem b�rt mozogni, nem is akart, a bot kem�ny �t�sei mintha eg�sz test�t darabosra �s zsel�sre t�rt�k volna, a sz�j nyomai �gtek, martak �s cs�ptek hideg verejt�kkel benedves�tett b�r�n, az �k�lcsap�sok ezek mindegyik�t kiv�ltott�k. A fi� �rezte, hogy a szolg�k, akik itt-ott b�jtak a h�zban, nem merik folytatni munk�jukat, azt�n a s�ket h�z konyh�j�ban egy ed�ny finoman megkoccant, �s lassan �letre keltek a hangok. Mindenki megrend�lten pr�b�lta dolg�t v�gezni, de �vatosak voltak, hogy ne okozzanak zajt, �s ne s�t�ljanak a folyos� fel�, ahol az �r fia �lt f�l�jultan. Az elk�pzelhetetlen lett volna, hogy odamenjenek seg�teni neki - a csal�df� ha megvert valakit, akkor annak szenvednie kellett. Ez t�rv�ny volt, �s t�ls�gosan f�ltek urukt�l, ez�rt b�rmennyire is sajn�lt�k a p�rul j�rtat, nem mentek oda hozz�, m�g akkor sem, ha parancsol�juk m�r kiment.
Kiji� f�lig behunyt szemmel, nyugton �lt a hely�n, de k�zben f�jdalmasan s�hajtott n�ha, zih�lt �s reszketett, sz�ve r�m�lten, gyorsan verte mellkas�t. A fi� minden f�jdalma mellett sokkal elviselhetetlenebbnek �rezte, hogy a h�zban tart�zkod� tucatnyi szolga v�gighallgatta, hogyan verik �t. Felszak�tott sebekt�l �s v�rt�l fekete, lila �s z�ld arc�n v�gigpergett egy k�nnycsepp a gondolatt�l, hogy apja �gy megal�zta, ilyen gyal�zatos kegyetlens�ggel b�ntotta �s tudta, hogy holnap az eg�sz k�rny�ken ez lesz a t�ma. Az is a sz�v�t szurk�lta, hogy az apja verte meg �t �gy, az apja, akit szeretett, �s akire feln�zett, �s most mennyire gy�l�lte �t, mert �gy b�nt vele, mint egy ronggyal, mintha nem m�giscsak a fia lenne. Azt�n t�z perc m�lva a szolg�k m�r nem is leplezt�k, hogy esz�k �g�ban sincs seg�teni neki, ugyan�gy m�szk�ltak, �t �tl�pt�k, a fiatalabbak �tugrottak kiny�jtott l�b�n, mintha ott sem lenne az �r fia, csak egy eld�lt felmos� f�r�l lenne sz�. Kiji� behunyta a szem�t, �s a falnak t�masztotta fej�t, �gy a fiatal szolg�k n�ha r�n�ztek, hisz m�giscsak izgalmas volt Kiji�t foltosan, v�resen, �sszecib�lt, megt�pett hajjal �s rongyosig elszakadt ruh�kkal l�tni – az id�sebbek elborzadtak �s nagyon megsajn�lt�k a fi�t, �s abban a rem�nyben ford�tottak h�tat neki, meglehet�sen rossz lelkiismerettel, hogy hamarosan j�n valaki, aki seg�t a szerencs�tlenen. Azt�n a h�z ki�r�lt. H�romnegyed �t volt, mindenki mehetett haza.
Kiji� m�r legal�bb f�l �r�ja gubbasztott a fal t�v�ben ugyanolyan p�zban, a csendet hallgatta. Gerinc�n hatalmas csepp verejt�k pergett le megborzongatva �t, �s akkor k�t szem�ly szapora l�p�seinek zaj�t hallotta kintr�l - egyik�k futva k�zeledett, �s egy pillanattal k�s�bb fel is t�pte az ajt�t. Kiji� k�nny�ztatta arc� anyja volt, akib�l kit�rt a keserves zokog�s, mikor megl�tta v�resre vert fi�t. Bizony�ra szembetal�lkozott az ap�val, aki elmondta neki, hogyan b�ntette meg a gyereket. Az asszony let�rdelt �lettelen magzatja el�, �s remeg� k�zzel, k�nnyeit hullajtva megsimogatta az arc�t, �gy, mintha nem merne hozz�ny�lni, nehogy azzal f�jdalmat okozzon neki. � ut�na p�r m�sodperccel a b�tyja is meg�rkezett �s egyetlen komoly pillant�ssal v�gign�zett testv�r�n.
- Any�m, menj innen! - sz�lt �s felseg�tette sz�l�j�t - Menj a szob�dba, pihenj le �s ne s�rj! Gyere, Kiji� - mondta szel�den, �s leny�jtotta kez�t �ccs�hez. - Gyere, menj�nk a szob�mba!
Anyjuk k�zben s�rva el�szott a konyha fel�, Kiji� pedig csak �lt. A fej�t alig tudta mozgatni, annyira f�jt m�g a nyaka is. B�tyja sajn�lkozva n�zett r�, de ki akarta v�rni, am�g Kiji� mag�t�l fel�ll – teljes m�rt�kben �t�rezte, amit �rzett, de tudta, hogy az � k�r�s�re fel tud �llni, fel fog �llni.
- Ne viccelj m�r! - sz�lt rosszall�an, f�l perces v�rakoz�s ut�n, �s seg�tett neki, azt�n elindultak az egyik vend�gszoba fel�, ahol az id�sebb fi� lakott. Kiji� a testv�r�re t�maszkodott, mert s�r�l�sein t�l m�g heves reszket�s is elfogta, mikor j�rt, �s alig b�rt �llni a l�b�n. B�tyja szinte sz� szerint lepakolta az �gy�ra, azt�n elszaladt egy lav�r v�z�rt, szivacs�rt, rongy�rt �s b�rnyugtat� kr�mek�rt. Annyira levetk�ztette a s�r�ltet, amennyire az hagyta, majdnem meztelenre, azt�n hat�rozottan, de szeret� �vatoss�ggal mosni kezdte a sebeket. Kiji� n�ha �sszer�ndult, vagy felszisszent, ha b�tyja m�gis f�j� pontra ny�lt, de ezeken k�v�l mint egy f�lhulla, �gy �lt az �gyon.
- M�rt csin�lta ezt velem? - sz�lalt meg azt�n rekedten a nagy mozdulatlans�gban. A b�tyja csak egy pillanatig gondolkodott.
- Nem v�laszolok, nem akarom m�g jobban f�jd�tani a sz�vedet. Tudod nagyon j�l, m�rt kaptad.
- �s egyet�rtesz vele…?
- Nem. De az � hely�ben t�lem is ezt kaptad volna. B�ty�dk�nt nem �rtek egyet vele, f�j az, hogy �gy kell l�tnom t�ged, de ap�nk tudja, mit mi�rt tesz, �s tiszteletben kell tartanunk a d�nt�seit.
- �n nem tudom �t tisztelni t�bb�…
B�tyja elcsit�totta, hogy ilyen butas�gokat mondott, de nem szidta le. Megnyikordult a szobaajt�, �s az egyik kish�guk �llt az ajt�r�sben. Komolyan v�gign�zett Kiji�n, azt�n kipislogott k�t k�nnycseppet, �s kis sz�ja remegni kezdett.
- Ne s�rj - suttogta a fi� nagy nehezen fel� ford�tva a fej�t. - K�rlek, ne s�rj, nincs semmi baj, rendbe fogok j�nni…
A kisl�ny nem mert bej�nni, kicsit n�zte m�g Kiji� fedetlen, �ssze-vissza vert b�r�t, azt�n s�rva elment.
- Szeg�nyk�m… - mondta Kiji�, mert el tudta k�pzelni, milyen lehet egy pici l�nynak �gy l�tnia a b�tyj�t, aki sz�m�ra a leger�sebb, legokosabb fi�, �s a legjobb j�tsz�t�rs is.
�pol�ja fel�llt, hogy kicser�lje a v�res vizet.
- Nem kell kicser�lni… - mondta esetlen�l Kiji�. - K�rlek, ne folytasd, nagyon f�j…
- Musz�j befejeznem, nem maradhatsz ilyen v�resen!
A b�ty le�lt mell�, Kiji� pedig r�borult �s r�videsen s�rva fakadt.
- S�rj csak, dr�ga kis�cs�m - s�gta neki b�tyja, �s �t�lelte -, s�rj nyugodtan, ut�na jobb lesz.
*
Kiji�t m�snap reggel azonnal mester�hez rendelt�k. A fi� m�g�tt b�tyja gy�gyte�j�nak k�sz�nhet�en nyugodt �jszaka �llt, de a kel�s nehezen ment. Azzal a tudattal �bredni, hogy el�z� nap b�ntet�sb�l ver�st kapott, nem volt szokatlan, de most nem egy �tlagos ver�sben r�szes�lt. Mozogni is alig b�rt, vagy csak �sszeszor�tott sz�jjal, er�nek-erej�vel, belepillantani a t�k�rbe pedig elborzaszt� volt. Az nem is sz�m�tott, hogy a teste legnagyobb r�sze, f�leg a h�ta k�kre �s z�ldre sz�nez�d�tt, t�z centis sz�less�g� v�r�s hurk�kkal �s foltokkal, a sz�j t�k�letes lenyomataival, hisz a test�t �gy se l�thatta senki, de az arca is egy mer� seb volt. Jobb oldala m�g �gy ahogy �pp maradt, de a balon fekete, dagadt monokli s�t�tlett egy kupac r�csk�s, varos seb k�zt. Pofacsontja f�l�tt is pukli n�tt �s a t�z centis sz�j itt is pirosl�, v�res nyom�t hagyta, ha nem is olyan er�sen, mint a h�t�n. A fej�n, haja k�zt is �ktelenkedett egy kopasz folt, ahol szint�n eltal�lta az �v. Kiji� kis �gyesked�ssel tincseit r�bor�totta a sebcs�kra, �gy az nem is l�tszott, arc�val azonban nem tudott mit kezdeni. Senkire sem n�zett r� az utc�n s�t�lva – b�r k�zben az forgott a fej�ben, hogy a vag�nyabb vele kor�ak hasonl� helyzetben felvetn�k a fej�ket, �s b�szk�n mas�rozn�nak v�gig Anam�n, mint egy f�rfias vereked�s h�si harcosai. � azonban iszony�an sz�gyellte mag�t, �s nem tudott b�szke lenni, annyira �l�nken �lt m�g fiatal fej�ben ez a borzalmas csap�s.
- Rem�lem tudod, hogy nem neveznek ki r�riornak – mondta a mester az asztal t�loldal�n �l� Kiji�nak, aki egy pillanatra sem mert r�n�zni, pedig nem is �v�lt�z�tt most vele. – Sem most, de lehet, hogy k�s�bb sem.
A fi� erre sem mert f�lpillantani, bele sem mert gondolni, hogy egy �leten �t tart� k�szk�d�s ut�n ne lehessen r�rior.
- Ezt persze m�g nem tudom biztosan, az azonban biztos, hogy a cser�t nem engedik meg neked, musz�j lesz teh�t el�bb vizsg�znod, de valaki felvetette, hogy egy olyan tanul�, aki a szab�ly ellen�re levelet fogad, elsz�kik egy kolostorb�l �s lovat lop, az ne legyen r�rior. Nos, �n nem haragszom r�d, �s mindent megteszek az�rt, hogy a tanulm�nyaidat tisztess�gesen befejezhesd, hisz az egyik legjobb tan�tv�nyom vagy, �s az a v�lem�nyem, hogy az olyan j�k is hib�zhatnak, mint te. Teh�t megbocs�tok �s…
- De m�g nem is k�rtem bocs�natot!
- Nem kell, fiam. Tudom j�l, mit �rzel, tudom, hogy megb�ntad a tetteidet, �s azt is tudom, hogy egy bar�tod miatt j�tt�l el, aki t�rt�netesen a helytart� volt. Nem haragszom r�d, �s megb�ntetni sem foglak, mert amint l�tom ap�dt�l m�r megkaptad a magad�t, az pont el�g is volt, azt hiszem. De bocs�natot kell k�rned egy csom� embert�l. Levelet �rsz a kolostorba a szerzeteseknek, szem�lyesen bocs�natot k�rsz a f�mestert�l, aki v�llalta a felel�s�get �rted �s a k�z�ss�g�rt, �s akinek �ldozatait ilyen tiszteletlen�l semmibe vetted, �s mindenkit�l, aki tan�tott t�ged. A m�sik pedig, hogy ellopt�l egy lovat…
- De �n nem…
- Tudom, ne magyar�zkodj. Tudom, hogy nem p�nzszerz�s miatt lopt�l, de az sajnos a b�r�knak nem jelent sokat, hisz m�giscsak napokra eltulajdon�tottad azt a lovat, �s rengeteg gondot okozt�l a gazd�j�nak. Igyekszem elint�zni, hogy az �t�let ne legyen t�l terhes, tekintettel a k�r�lm�nyekre, �s arra, hogy mintakatona vagy, de azt nem �g�rhetem meg, hogy nem z�rnak be.
- Le fognak csukni?
- Nem tudom. Rem�lem nem, de ha be is b�rt�n�znek, nem hiszem, hogy hosszabb id�re. Ink�bb valami nyilv�nos b�ntet�st tudok elk�pzelni, kipelleng�rez�st, vagy megvessz�z�st, nem tudom.
- Jajj, Istenem… - fakadt ki halkan Kiji�.
- Hidd el, �letem, hogy nagyon sajn�llak, mert tal�n �n tudom a legjobban, milyen rendes, j�akarat� fi� vagy, de ezzel a lop�ssal sajnos nem a laktanya, hanem a v�ros �s a N�sek f�ld t�rv�nyeit s�rtetted meg, �s ezen a t�ren nem sokat tehetek.
Kiji� eg�sz h�ten nem felejthette el a sz�k�s-hist�ri�t, m�r csak a ver�s miatt is, ami nyom�t hagyta a test�n �s a lelk�n is. Mestere ledikt�lta neki a bocs�natk�r� lev�l sz�veg�t, amit a szerzeteseknek k�ldtek el, azt�n m�g aznap d�lut�n meg�rkezett a lopott l� gazd�ja, aki lov�nak eltulajdon�t�sa est�j�n meg is tudta a Kiji�t keres� szerzetesekt�l, hogy az � tan�tv�nyuk lehetett csak a tettes, �s elmondt�k, hov� val�, mire a f�rfi r�gt�n Anam�ba sietett. Lov�t a fal�rs�g lelkiismeretes tagjai fogt�k be, mikor l�tt�k, hogy Kiji� otthagyja �t a v�rosfal alatt. A f�rfi be�rte azzal, hogy �v�lt�tt Kiji�val, �s felpofozta - a fi� al�zatosan bocs�natot k�rt t�le, �s m�g k�sz�netet is mondott, ugyanis a d�lt f�rfi nem k�v�nta, hogy b�r�s�g el� vigy�k az �gyet l�tva, hogy valami id�tlen kis fiatal k�ly�kr�l van sz�, aki val�j�ban nem akart lopni – b�r lehet, hogy csak az�rt hagyta annyiban a dolgot, mert a mester titkon egy kis ersz�ny ez�st peng�t nyomott a kez�be jogos k�rp�tl�sul - mikor elment, m�r nem is neheztelt nagyon Kiji�ra. A mester ut�na az apj�hoz k�ldte a fi�t, hogy t�le is bocs�natot k�rjen. Tal�n ez volt a felsz�l�t�sok legnehezebbike, mert Kiji� f�lt az apj�t�l, �s haragudott r�, a szeme el� sem mert ker�lni, �s nem is akart t�le bocs�natot k�rni, mert tisztelet ide vagy oda, kis lelk�nek m�ly�n �nmag�t �rezte megb�ntottnak. Mikor azonban m�r az apja el�tt volt, minden haragja, �s s�relme elsz�llt, �s csak az al�zattal kevert f�lelem maradt. Apja nyugodtan hallgatta fia bocs�nat k�r�s�t, azt�n odal�pett mell�.
- Mond meg �szint�n, fiam, magadt�l jutott eszedbe, hogy ide gyere bocs�natot k�rni?
Kiji� szomor�an feln�zett r�, �s megr�zta a fej�t.
- Gondoltam – mondta a sz�l�, �s elmosolyodott kicsit. – De nem kell s�rnod, nincs semmi baj most m�r. Meg�rtelek, tudom, hogy haragszol r�m, de azt is tudnod kell, hogy nagyon szeretlek, �s a legjobbat akarom neked, m�g ha ez nem is l�tszott rajtam tegnap.
- Na, gyere hozz�m – sz�lt finoman, �s mag�hoz �lelte a fi�t. Kiji� t�l gyerek volt m�g ahhoz, hogy csak �gy elfelejtse, milyen volt az apja el�z� nap, �s mit volt k�pes megtenni vele, �s mag�nyos perceiben m�g �vekkel k�s�bb is el�j�ttek benne f�j� eml�kek, mint ahogy hossz� �vekre a lelk�re �gette b�lyeg�t ez az esem�ny, mely hol er�sebben k�nozta, hol nem is �rezte, de abban a pillanatban r�gt�n megnyugodott, �s szereteten k�v�l m�s nem is maradt a lelk�ben.
Kiji� minden bar�tja m�shogy fogadta, hogy az arca �gy n�z ki, mintha nyolc f�rfi verte volna meg brut�lisan egy kocsmai buny�ban. Niar Saljah p�ld�ul teljesen a maga hib�j�nak �rezte, mert � �rta meg neki lev�lben, hogy Tiriszk�don �gynak esett.
- Nem kellett volna, gondolhattam volna, hogy ilyen rossz fi� vagy, �s felbontod azt a levelet, �s gondolhattam volna, hogy visszaj�ssz! �gy sajn�lom…
- Nem a te hib�d, k�rlek ne csin�ld ezt velem! �pp most mondtad, hogy rossz fi� vagyok, h�t t�nyleg az vagyok, �s az �n hib�m volt, mert �n d�nt�ttem �gy, hogy hazaj�v�k!
Niar azonban b�ntudatot �rzett, f�leg az�rt, mert m�r nem sokat tehetett bar�tj��rt. Adott neki egy ritkas�gnak sz�m�t� dr�ga kr�met, ami a sebek ut�n marad� hegeket t�bb h�t folytonos haszn�lat ut�n elt�nteti, �s Kiji� ennek csakugyan �r�lt.
N�r am�gy is gyenge idegi �llapotba ker�lt a katonas�g miatt, �s az utols� csepp a poh�rban Kiji� �sszevert test�nek l�tv�nya volt – megsiratta bar�tj�t. Chon sz�ve is olyan nagyot dobbant, hogy Kiji� is hallotta, de � viselkedett a legokosabban annak szempontj�b�l, hogy a p�rulj�rt t�rs ne gondoljon baj�ra. Kiji� nem is akart nagyon ezzel a t�m�val foglalkozni, �s mag�ban eld�nt�tte, hogy amint a r�rior csapat haza�rkezik �s t�l�k is bocs�natot k�rhet, elfelejti az eg�szet.
Nyolc nappal a ver�s ut�n este a palot�ban s�t�lgatott, miut�n Tiriszk�dont megl�togatta – akkor m�r j�val kellemesebb volt a megjelen�se, �s b�r sebei messzir�l is l�tsz�dtak, mozogni m�r t�k�letesen tudott, �s f�jdalmait vagy megszokta, vagy kezdtek elm�lni. Peraszosz kinevez�se �ta a palota mintha kihalt volna, nappal alig volt benne mozg�s, �jszaka nem vett�k r� a f�radts�got, hogy kivil�g�ts�k, mintha sp�rolni k�ne. Az a folyos� is s�t�ten kongott, amin Kiji� ballagott, de egy fekete ruh�s, mag�t �pphogy csak vonszol� alakot az�rt ki tudott venni. Az illet� a fal d�sz�t�perem�re t�maszkodott, de �gy is alig haladt, mintha s�nta lenne, vagy s�lyos beteg, n�ha �gy t�nt, csak egy hajsz�lon m�lik, hogy �ssze nem esik. Kiji� megszapor�zta l�pteit �s a s�t�t alak hallva a k�zeled� zajt felegyenesedett �s meg�llt. Fiatal f�rfi volt �sszevert arccal, megt�p�zott �rnyharcos ruh�ban - Kiji� zsigerei �sszer�ndultak �s v�re egy pillanat alatt forrni kezdett, amint felismerte Tr�oszt, az �rnyharcos vezet�t, akit Tiriszk�don ut�d�nak akart tenni.
�g� tekintettel megindult �s kardj�t el�vonta. A harag h�zta a test�, a d�h mozgatta l�bait �s felt�rt benne a gyilkol� v�gy. Tr�osznak l�that�an er�fesz�t�seket kellett tennie, hogy tisztess�gesen meg tudjon �llni a l�b�n, de egy f�jdalmas fintor ut�n siker�lt neki �s ezut�n arc�ra t�m�ny m�reg �s ut�lat �lt ki, pedig mikor Tiriszk�donnal besz�lt milyen nyugodt volt. Nagyon �gyesen tudott �gy n�zni, hogy az ellenfele megijedjen, de Kiji� nem h�k�lt vissza. Tr�osz gonoszan elvigyorodott, szemei mintha perszel� sugarat vetettek volna a fi�ra, sz�p homlok�ra fekete r�ncokat h�zott a gy�l�let. Mindk�t kardj�t el�vonta azt�n l�tv�nyosan eldobta �ket.
- Gyere fiam! �lj meg! - h�r�gte �s s�t�ten felr�h�g�tt. Kiji� tudta, hogy semeddig nem fog tartani a viadal, t�rsa valami�rt eldobta fegyvereit, �t pedig a bossz� hajtotta, egy sz�vdobban�s m�lva m�r f�ldre k�ld�tt ellenfele nyak�n fog taposni. Hirtelen megsuhintotta kardj�t, de Tr�osz elkapta az �kl�t, amiben a kard volt, mag�hoz r�ntotta �s k�zvetlen k�zelr�l belevigyorgott Kiji� arc�ba.
- Te szem�t…! - t�rt ki Kiji�b�l �s megpr�b�lta leplezni, hogy megr�m�lt. El nem tudta k�pzelni, hogy hogyan kapta el a kez�t ellenfele, de tov�bbra sem szabadult, mintha Tr�osz eg�sz karja ac�lb�l lett volna. - Vedd f�l a kardodat �s k�zdj!
- K�zd�k - sziszegte Tr�osz �sszeh�zott szem�ld�kkel -, de minek ahhoz kard? Az ilyen k�ly�kh�z, mint te, nadr�gsz�j kell, nem kard!
Tr�osz m�gsem v�letlen volt az �rnyharcosok egyik vezet�je, de ezt Kiji� elfelejtette - b�mulatosan lefegyverezte a fi�t, az eg�sz k�zdelem Tr�osz h�rom mozdulat�b�l �llt, mikor megragadta jobb kez�t, mikor ujjait csontt�r�sig szor�tani kezdte �s mikor �gy kir�gta l�b�t ellenfel�nek, hogy az hasra v�g�dott. Kiji� kardj�t elvesztve fek�dt a hideg k�v�n �gy, hogy test�nek minden r�sze Tr�osz ir�ny�t�sa alatt volt, pedig az csak bal kez�t haszn�lta - ha megmozdul vagy a nyaka t�rik el, amire Tr�osz r��llt, vagy a karja, amit kicsavarva h�tra szor�tott, vagy t�rdkal�csa inai szakadnak sz�jjel, amibe belet�rdelt. Tr�osz sz�les terpeszben �llt rajta �gy, hogy csak egy kicsit kell m�g jobban r�teh�nkednie, hogy Kiji� csontjai repedni kezdjenek. Szabad jobb kez�vel let�pte oldal�r�l a kardsz�jat �s kegyetlen�l v�gig v�gott vele Kiji� eg�sz test�n.
- Ne! - �v�lt�tt a fi� - Ezt nem hagyom…!
De ak�r hagyta, ak�r nem, akkor m�r jav�ban verte �t ellenfele, j�les� vigyorral nyugt�zva a legy�z�tt szenved�s�t.
- Nem hagyom, hogy egy �rul� verjen meg!
- �rul�?! - �v�lt�tte bele a s�t�ts�gbe szinte rik�csolva Tr�osz, �s hatalmasat h�zott Kiji� h�t�ra, aki dupla f�jdalmat �rzett, mert m�g a r�gi sebei sem gy�gyultak be. Hi�ba feszegette azonban izmait, nem tudott szabadulni.- �rul�nak mersz nevezni, te kis f�reg, mikor te t�madt�l meg engem, engem a vez�rt?!
- Igen, el�rultad Tiriszk�dont, �s ez�rt esk�sz�m egyszer nagyon meglakolsz!
- Nem �rultam el Tiriszk�don! Peraszosz emberei elfogtak az utamon! Egy h�ten �t �heztettek �s k�noztak, err�l senki nem tudott?! A nevemben �rtak egy levelet Tiriszk�donnak, hogy lemondok, de ez hazugs�g, egy�ltal�n nem mondtam le! Mocskos d�g�k, el�rult�tok Hirja Anama ur�t!