6. r�sz F�lelem 

A kast�ly hamarosan elt�nt m�g�l�k, s �k m�g mindig csak futottak. Uranus oldalpillant�st vetett Keronra. Hotaru fi�n a f�radts�g legkisebb jele sem mutatkozott, s�t mintha m�g gyorsabb temp�ra is k�nnyed�n k�pes lett volna. Ryureri mag�ban elismer�en csettintett. A f�rfisenshik val�ban remek k�pess�gekkel rendelkeznek. Egy ember, legyen ak�rmilyen kisportolt is, k�ptelen lett volna tartani vel�k az iramot. Na igen, ilyen gyorsan csak sz�z m�teren futnak, nem perceken �t. El�ren�zett. Egyre k�v�ncsibb lett, vajon harc k�zben mit fog mutatni Keron. Vajon t�nyleg nem m�rhet� az erej�k az �v�hez? Vajon t�nyleg nincs sz�ks�ge r�juk?
Egyre messzebb �s messzebb jutottak a v�gtelen pusztas�gban.
- Nem akarok ijed�snek t�nni, de nem kezd�nk t�l messzire menni? – k�rdezte lihegve Venus.
- Nem, ha meg akarjuk tal�lni azt, aki felforgatta az �let�nket. – felelte szint�n nehezen v�ve a leveg�t Neptune. – Ak�rmilyen messze is kell menn�nk �rte, megtessz�k! Am�gy az eg�sz bolyg� a birodalom r�sze, m�g ha ismeretlen is. – eml�keztette.
- Tulajdonk�ppen ki ez az Alastro? - k�rdezte Jupiter Keronra n�zve. Mindannyian a fi�ra f�ggesztett�k tekintet�ket, v�rva a v�laszt, �m � nem sz�lalt meg, l�tsz�lag a fut�sra koncentr�lt.
- Tudj�tok, ilyenkor szokta valaki elmagyar�zni, hogy mi is a helyzet! Ellenben most, ahogy l�tom, nincs �nk�nt jelentkez�. – jegyezte meg Uranus, szeme sark�b�l Keront vizslatva, hogyan reag�l a c�lz�sra.
- Lehetn�l tapintatosabb! – sz�lt r� Mercury. Ekkor a fi� lass�tani kezdett, majd meg�llt, a t�rsai vele egy�tt. A l�nyok rendesen kapkodt�k a leveg�t, ami �rthet�, hiszen nem szoktak minden nap ennyit rohanni, m�g Senshik�nt sem. B�r Keron is gyorsan szedte a leveg�t, a k�l�nbs�g l�that� volt hozz�juk k�pest.
- Nos, elmondod nek�nk ki ez az Alastro? – egyenesedett fel Ryureri egy perc m�lva. – Azt mi is hallottuk, amit Princess Saturn mes�lt r�la, de te az�ta nyilv�n t�bbet is megtudt�l, nem?
- Igen, de nincs jelent�s�ge.
- Lehet, de �n k�v�ncsi vagyok. – �lt le Ryureri. – Illetve k�v�ncsiak vagyunk.
Keron v�llat vont:
- Ahogy gondolj�tok. Ezer �vvel ezel�tt t�madta meg, ugye, Metallia a Hold kir�lys�got, aminek k�vetkezt�ben a Princess-ek Serenity-vel egy�tt meghaltak. A Millenium ezt k�vet�en hanyatl�snak indult; n�h�ny �vsz�zaddal k�s�bb m�r nem is maradt bel�le semmi. Nos, Alastro ekkoriban szolg�lt tan�csad�k�nt a hanyatl� birodalomban a birodalom�rt. – a l�nyok felvont�k szem�ld�k�ket; mindny�jan el�rtett�k az utols� sz� jelent�s�t. Keron folytatta. - Helyzet�b�l ad�d�an tiszt�ban volt vele, hogy uralkod� n�lk�l a Millenium elpusztul, ez�rt mindent megtett a birodalom megment�s��rt.
- Gyan�tom, ez okozta a veszt�t. – sz�lt k�zbe Mui. A fi� fel�je intett, jelezv�n, hogy �tadja a sz�t. A l�ny megk�sz�r�lte tork�t. – Val�sz�n�leg sokan nem n�zt�k j� szemmel az int�zked�seit, hiszen v�ltoz�sok kellettek, amiket csak egy er�s k�z hajthatott v�gre, ami viszont nagy hatalmat jelentett volna. – Keron b�lintott:
- Igen. Tan�csost�rsai nem �rtett�k �t meg, csup�n egy �njel�lt dikt�tort l�ttak benne. A Princess-ek n�lk�l �letc�ljukat vesztett test�r�k is ellenszenveztek vele, �gy a tan�csnokok k�nnyed�n r� tudt�k venni n�h�nyukat, hogy v�gezzenek Alastr�val, miel�tt m�g meggyal�zza Queen Serenity �s a Princess-ek eml�k�t. - a sr�c itt m�ly leveg�t vett, �m a csend m�g ez alatt a r�vid id� alatt is tapinthat� volt a Sailorok k�r�ben. – Alastro h�s�ges �s becs�letes volt, �gy a Szaturnusz, amely a Princess-e hal�l�t k�vet�en �j inkarn�ci�t keresett, megfelel�nek tal�lta. Mikor r�t�madtak Alastr�ra, a bolyg� felruh�zta �t a puszt�t�s hatalm�val, vagyis f�rfi l�t�re � lett Sailor Saturn. Alastro azonban nem tudta kihaszn�lni a kapott er�t, �gy a t�mad�i legy�zt�k. Annyi m�g biztos, hogy p�r percig haldoklott, �s ekkor �rthetett meg mindent; legf�k�ppen, hogy a Szaturnusz kiv�lasztotta.
- Innent�l pedig m�r ismerj�k. – fejezte be rosszkedv�en Ryureri. Keron v�rakoz�n n�zett bar�taira.
- H�t ez el�g szomor�. – ismerte el Kara. Mui megvakarta homlok�t:
- Ha �letben marad, akkor minden bizonnyal rengeteg j�t tesz, tekintve az odaad�s�t. De �pp ez a bizony�t�si v�gya okozta hal�lon t�li veszt�t �s a mi jelenlegi probl�m�nkat. T�ls�gosan ragaszkodott a Szaturnusz hatalm�hoz, �s nem viselte el a korai hal�lt. Haragja bossz�hoz vezetett, b�r megmondom �szint�n, fogalmam sincs, kin akar bossz�t �llni.
- Tal�n a Szaturnuszon? – pr�b�lkozott Ritsusu. Arura megr�zta fej�t:
- Nem, azt tudja nagyon j�l, hogy a Szaturnusz n�lk�l is ugyan�gy meghalt volna.
- Igen, de ne felejtsd, hogy a bolyg� felcsillantott el�tte egy rem�nyt, ami nem k�vetkezhetett be! – ellenkezett Minako l�nya.
Arura v�llat vont:
- Szerintem m�g az eltorzult hal�lbeli �nj�ben is van annyi tiszt�nl�t�s, hogy ne a Szaturnuszt v�dolja.
- Nem-nem, egy�rtelm�en a sorsot hib�ztatja! – r�zta kezeit Uranus. – � csak a bolyg� erej�t akarta mag��nak tudni, hogy j�t tehessen vele, de a v�gzete �gy alakult, hogy nem �lhetett a lehet�s�ggel. Teh�t a helyzet ott a legrosszabb, hogy k�zvetlen�l nem akar �rtani senkinek, csak sajnos a c�l szentes�tette sz�m�ra az eszk�zt…
Arura lemond�an b�logatott:
- Vagyis Princess Saturnt…
Ritsusu s�hajtva fel�llt:
- L��nyook! Ideje tov�bb menn�nk, az id� nagyon szor�t minket!
A Sailorok felk�sz�l�dtak, �s m�r indultak volna, mikor Mui megsz�lalt:
- Szabad meg�rdekl�dn�m, hogy igaz�b�l mit keres�nk?
A t�bbiek tan�cstalanul n�ztek egym�sra, mire Keron megsz�lalt:
- Nem l�nyeges, hogy Alastro b�v�hely�t vagy �t mag�t tal�ljuk-e meg. A hozz� vezet� �t megvan, a szembes�l�ssel majd ott foglalkozunk.
- Nos, van egy�b k�rd�setek? - k�rdezte t�relmetlen�l Venus.
- P�ld�ul mit fogunk csin�lni vele? M�rmint Alastr�val. – vonta fel �rdekl�dve szem�ld�k�t Jupiter. A tekintetek Keronra szegez�dtek, akinek v�lasza meglepte �ket:
- Majd elv�lik.
Mercury b�lintott:
- M�st �gyse tudunk tenni. Nem �rdemes el�re �t�lkezni egy ennyire k�t�rtelm� ellenf�llel kapcsolatban.
- Mui! – sz�lt r� kem�nyen Ryureri. – Azt az�rt ne akard elhitetni vel�nk, hogy Alastro olyan fontos, mint Princess Saturn! J�?! Mert �n szinte biztosra veszem, hogy v�gz�nk vele! Erre k�sz�lj�n mindenki! �n legal�bbis nem kegyelmezek neki!
- M�r eln�z�st, Ryureri, de �n egy sz�val sem �ll�tottam, hogy Alastro valaha is olyan fontos lehet nek�nk, mint Princess Saturn! Csup�n arra utaltam, hogy tal�n nem k�ne azonnal meg�lni.
Uranus beleegyez�en biccentett.
- Na, v�gre mehet�nk! – forgatta szemeit Ritsusu.

Alig indultak el, hamarosan s�t�tedni kezdett. Meglep� m�don �ppen Venus volt az els�, aki sz�ba hozta:
- Nem k�ne let�boroznunk? Nincs kedvem vaks�t�tben futkor�szni.
- Nem vagy vele egyed�l! – c�vekelt le Kara is. – R�szemr�l is v�ge a m�nak.
- H�t j�. – egyezett bele Mui. – De ne felejts�nk el t�zet rakni!
- A f�t meg �n termeljem? – tettette a felh�borod�st vid�man Kara. Jupiterk�nt � testes�tette meg az erd�k szellem�t.
- Meg azt�n Mars sincs itt, hogy meggy�jtsa a t�zet! – tette cs�p�re kez�t Neptune megj�tszott komolys�ggal.
- T�zet gy�jtani a Szaturnuszon… - n�zte sand�n szeme sark�b�l Keron Ami l�ny�t. Mercury az �sszt�z hat�s�ra v�llai k�z� h�zta fej�t, �s a megszok�sra hivatkozva megad�an felemelte karjait. K�t t�rsn�je pajkosan mosolygott.
Uranus r�juk kacsintott:
- N�zz�tek a j� oldal�t az �jszak�nak! Legal�bb el�lt az a kicsi vihar is.
Val�ban kitisztult az �g, f�l�tt�k a csillagok ragyogtak, k�r�l�tt�k pedig eg�szen a horizontig ny�lt a kietlen pusztas�g. Letelepedtek k�rbe, �s gondolataikat kimer�tve besz�lgettek. Keron nem nagyon sz�lt hozz� a t�m�khoz, ez�rt hamar elb�biskolt, �gy ink�bb v�gigfek�dt a talajon. Mivel az �jszaka mind m�lyebb lett, ez�rt a l�nyok egyre k�zelebb h�z�dtak egym�shoz. Egyszercsak Ritsusu fogta mag�t, �s odatelepedett Keron mell�, b�r ekkor m�r alig lehetett kivenni valamit is.
- Ennyire f�zol, Ritsu? – �lcel�d�tt halkan Arura.
- Ha nem j�ttetek volna r�, �jszaka k�ztudottan leh�l a leveg�! – v�gott vissza Minako l�nya.
- Na, Mui! – sz�lt oda Mercury-nak kaj�nul Ryureri. – Most is csak „tegy�k fel, hogy igazam van”?
- Ett�l f�ggetlen�l nem illene sz�v� tenn�nk! – v�laszolta udvariasan Ami l�nya. – Leveg� am�gy nincs a Szaturnusz l�gk�r�ben…
- H�, l�nyok, tal�n le lehetne sz�llni r�lam! – m�rgel�d�tt Ritsusu. – Att�l, hogy idej�ttem Keronhoz, m�g nem kellene mindj�rt mindenf�l�t gondolni r�lam!
Ryureri �s Arura igyekeztek visszafojtani r�h�g�s�ket, de �gy is hallatszott a kuncog�suk. V�g�l Haruka l�nya fel�llt:
- Na j�, gy�lj�nk egy kupacba, �s „vigy�zzunk” Keronra!
- Szerintem elhallgathatn�tok, mert Keron m�r alszik! – sz�lt r�juk komoly hangon Kara, de � is odacs�szott n�gyk�zl�b, ahonnan Ritsusu hangj�t hallotta.
- Nem vagytok igazak! – morgol�dott hangosan Minako l�nya, amint hallotta, hogy bar�tn�i k�r�j�k gy�lnek. Pedig hozz� sem �rt a sr�choz. Csak k�zvetlen�l mellette fek�dt.

�lm�b�l egy hi�ny�rzet riasztotta fel. Amint fel�bredt, azonnal tudta mi volt az. �vatosan, nehogy bar�tn�it f�l�bressze, felk�sz�l�dott, �s k�rbefordult. A koromfekete �jszaka miatt semmit sem l�tott, �gy meg�rz�s�re hagyatkozva indult el az egyik ir�nyba. F�l perc botork�l�s ut�n megtorpant, majd meredten n�zett maga mell�. Hossz� pillanatokig csak �llt, azt�n lassan letelepedett.
- Mi a baj? – lehelte l�gyan, mik�zben �vatosan balra d�lt. Nem t�vedett, szinte azonnal bele�tk�z�tt valami puh�ba. Nem t�tov�zott, r�gt�n belekarolt a valakibe.
- Nem tartasz a visszautas�t�st�l? – hangzott a m�sik hangja.
- Sajn�lom, ha zavarlak! – �m a l�ny nem engedte el a karj�t, s�t hozz�d�rg�l�z�tt. – Keron, hogy vagy? Meg tudtad em�szteni a t�rt�nteket? – k�rdezte agg�dva. A fi� nem felelt, de a l�ny ebb�l tudta, hogy a v�lasz nem. Egy darabig hallgatott, majd megsz�lalt. – Nem szeretn�d elmondani, mi b�nt? – n�zett fel Hotaru fi�ra - b�r egy�ltal�n nem l�tta -, amaz viszont csak hallgatott. – Tudod, velem is el�fordul, hogy el kell titkolnom valamit a bar�tom el�l, mert tudom, ha elmondan�m, akkor nagyon rosszul esne neki… - tov�bbra is csend. - �rtsd meg, Keron, mi mindenn�l jobban szeretn�nk seg�teni neked, hogy ne kelljen tov�bb szenvedned a f�jdalmadt�l! Borzalmas l�tni, ahogy egyed�l akarsz v�get vetni ennek a sz�rny�s�gnek… Annyira szeretn�nk seg�teni, de nem akarjuk, hogy megharagudj r�nk…
Ekkor a fi� fels�hajtott:
- Nem aj�nlottam fel, de elmondom.
Hallatszott a l�ny megszeppen�se a kem�ny hangt�l. A sr�c m�g egy picit kiv�rt, majd halkan besz�lni kezdett, mialatt a l�ny m�g szorosabban markolta a karj�t.
- Ti akkor hallottatok el�sz�r Alastr�r�l, amikor any�m besz�lt r�la p�r napja. – �rezte karj�n a megfesz�l� kezeket. – �n nyolc �ve.
A l�nyra a bejelent�s szinte csap�sk�nt hatott. „Nyolc �ve…”
- De csak nem r�g hittem el. – fejezte be keser�en a fi�.
- Nyolc �ve… Istenem, Keron, nyolc �ve tudsz Alastro l�tez�s�r�l?
- Igen. – ezzel Hotaru fia elmes�lte neki az akkor t�rt�nteket, melyet a f�rfisenshiv� v�l�s�t megel�z� �lomban �jra�lt. A l�ny d�bbenten hallgatta v�gig, s hirtelen bevillant agy�ba Keron k�rd�se, mikor anyja a karj�ban ringatta: „A hang tette, igaz?” �sszeszor�tott foggal meredt maga el�. „Keron kor�bban m�r hallotta Alastr�t… Minden egybev�g. Mindenben igaza van!”. A fi� lemond�an folytatta. – Sajnos eg�szen id�ig nem tudtam mit kezdeni a helyzettel, hi�ba volt tudom�som r�la. – �k�lbe szor�totta kezeit. – Pedig annyi is el�g lett volna, ha akkor vagyok tizen�t �ves f�rfisenshi!
A l�nyban a lehet�s�g hat�s�ra vid�ms�g t�rt felsz�nre, �s oldalba b�kte t�rs�t:
- Tee, Keron! Ha akkoriban lett�l volna tizen�t �ves, akkor Princess Saturnnak tizenh�t �vesen kellett volna vil�gra hoznia t�ged! Ugye, ilyet nem k�rsz t�le? – jegyezte meg pajkosan. – Meg azt�n szeg�ny pap�dat is biztosan el�vett�k volna!
- �hm… - k�sz�r�lte tork�t zavartan a fi�. „Milyen �des m�g �gy l�tatlanban is!” s�hajtozott mag�ban a l�ny, s most m�r a fej�t is r�hajtotta partnere v�ll�ra. Kis id� m�va a sr�c befejezte gondolat�t. – Az er�m mindenesetre el�g lett volna Alastro ellen.
A Sailor felemelte fej�t, mik�zben k�nosan elh�zta sz�j�t. Tal�n nem volna b�lcs dolog el�rulni neki… De h�tha �gy meg bajba sodorja mag�t!
- Keron! – sz�l�totta meg vontatottan. – Szeretn�lek megk�rni valamire! – tudta, hogy a sr�c r� figyel, �gyhogy kimondta. – Ak�rmekkora is legyen az er�d, maradj mindig mellett�nk, �s nem menj el egyed�l sehova! Nem �g�retet k�rek t�led, hanem, hogy �gy tegy�l! Nem csak magam miatt… Ryureri a legid�sebb k�z�l�nk, emiatt egyfajta n�v�rk�nt tekint r�nk, felel�ss�get �rez mindegyik�nk�rt. Ha b�rmelyik�nket baj �rn�, az rettenetesen megviseln�, �s egyed�l mag�t tartan� hib�snak. – er�sen megszor�totta a fi� karj�t. - K�rlek, maradj a k�zel�nkben!
- �gy lesz! – a l�ny sz�v�t melegs�g j�rta �t, ugyanis Hotaru fia mosolygott, ez tiszt�n kihallatszott.
- K�sz�n�m, Keron! – ezzel �jra a sr�c v�ll�ra hajtotta fej�t, imm�r nyugodtan. Egy darabig csendben �ltek, a l�ny kezdett el�lmosodni, mikor a fi� v�ratlanul megsz�lalt:
- Ritsusu, mi az �lmod Sailork�nt?
A l�nyt teljesen meglepte a k�rd�s, el�sz�r �lt�ben kih�zta mag�t, s a s�t�ts�gen �t n�zett Hotaru fi�ra, majd megnyugodott, �s visszad�lt annak v�ll�ra.
- Hinni szeretn�k. Min�l er�sebben hinni szeretn�k benne, hogy az, ami�rt harcolok, az a v�gtelen igazs�g �s b�ke. Hinni, hogy ebb�l a hitb�l mer�tem az er�met, amivel megv�dhetek b�rkit…
- Super Sailor… - motyogta maga el� Keron.
- Nem tudom, hogy j�tt ez most ide, mert ez egy�ltal�n nem az. – tettette Ritsusu a megrov� hangot.
A sr�c hanyagul v�llat vont:
- Amit mondasz, az Neo-Queen Serenity-re igaz.
- � mindannyiunkn�l t�bb. – felelte r�vedten mosolyogva Minako l�nya. - B�rkin�l, aki l�tezik. Ne hasonl�tsunk hozz� senkit!
Keront hallhat�an csak udvariass�ga tartotta vissza, hogy ellentmondjon. Tudott volna valakit, akit legal�bb annyira nagyra tartott, mint Neo-Queen Serenity-t, m�g ha �ppen az ellenkez�j�t k�pviselte is a kir�lyn�nek. Ritsusu folytatta �br�ndoz�s�t:
- A Super Sailor nem tudom mire j� vagy mit jelent, od�ig m�g nem jutottam el, hogy any�t faggassam r�la. De azt tudom, hogy ann�l nagyobb er� nincs, amikor mindenki �sszefog! Egy�tt ak�rmit meg tudunk oldani, csak annyi kell, hogy �szint�n higgy�nk a m�sikban! – meg�l�nk�lt. - Any�m szokta mondogatni, hogy a szeretet csak �gy �nmag�ban id�nk�nt kev�s, mert azt meg lehet szak�tani, �m ha ezt m�g valami �sszek�ti, akkor onnant�l semmi sem v�laszthatja sz�t. Arra viszont, hogy mi ez a valami, arra bizony mindenkinek mag�nak kell r�j�nnie. – majd j�kedv�en hozz�tette. – H�t igen, ezt a meg�llap�t�s�t biztos a rengeteg tapasztalata mondatja vele. Mire r�tal�lt ap�mra… - visszafojtva tenyer�be kacagott.
- T�ged is ugyanazok motiv�lnak, mint b�rmelyik Senshit. – �llap�totta meg a l�ny sz�m�ra megfejthetetlen hangnemben Keron. Bizonytalanul mosolyogva pr�b�lta oldani zavar�t:
- Nem gondolod, hogy most m�r vissza k�ne menn�nk a t�bbiekhez? Alig aludtunk valamit, �s ha nem akarunk orra esni fut�s k�zben a f�radts�gt�l, akkor nem �rtana kipihenni magunkat!
Keron hallgat�sba burkol�zott. Ritsusu lehangoltan igyekezett min�l szorosabban hozz�b�jni. „Legal�bb nem tasz�t el.” vigasztalta mag�t. A k�vetkez� pillanatban m�r m�s j�rt az esz�ben. „Csak nehogy �gy tal�ljanak r�nk a t�bbiek, mert akkor v�gem van!” im�dkozott gondolatban. „Ki tudja, mit gondoln�nak kett�nkr�l…” itt elv�gta gondolatait, �s ink�bb az elk�vetkez� napon kezdett t�prengeni. Ekkor v�ratlanul az elm�j�ben egy hang sz�lalt meg:
„Jobb lenne, ha visszaj�nn�tek, Mui tal�lt nek�nk valami �rdekeset!” Ritsusu azonnal felismerte Arur�t. „Azonnal megy�nk!” felelte. Gyeng�den megsimogatta a fi� v�ll�t:
- Keron! – sz�l�totta meg nagyon halkan. – A l�nyok m�r fel�bredtek, ne maradjunk itt!
- �gyis kel fel a Nap. – k�sz�l�dott fel Hotaru fia, k�zben pedig felseg�tette Ritsusut is. Minako l�nya h�l�t adott a s�t�ts�gnek, ami�rt elrejtette arc�t, mert ilyen v�r�s tal�n m�g sose volt. Keron szokatlanul �vatosan b�nt vele.
Mikor vissza�rtek, a t�bbiek k�r�l�llt�k Muit, aki – szeme el�tt a speci�lis szem�veggel - sz�m�t�g�p�n p�ty�g�tt, aminek a k�perny�je megvil�g�totta arcukat. �rkez�s�kre feln�ztek, de senki nem tett megjegyz�st, l�that�an jobban foglalkoztatta �ket Mercury felfedez�se.
- Mi t�rt�nt? – szor�totta arr�bb Jupitert Venus. Mui elgondolkodva megr�zta fej�t:
- Nos, legsz�vesebben azt mondan�m, hogy egy anom�lia, de akkor nem mondan�k igazat. Hogy �szinte legyek, fogalmam sincs.
- Merre van? – k�rdezte Keron. Ryureri fej�vel el�re biccentett:
- K�zvetlen�l el�tt�nk. Ha felkel a Nap, majd l�tni is fogjuk.
Teltek a percek, Mui sz�tlanul dolgozott a g�pen, m�g a t�bbiek hol �t n�zt�k, hol a l�baik el�tt fekv� ter�letet. Egyszer csak Arura leguggolt, majd felemelte karj�t:
- M�r l�tszik! – t�rsai egyb�l k�zelebb hajoltak, hogy kivehess�k a f�ld�n sz�tter�l� valamit. – T�kr�z�dik.
- �gy n�z ki, mint egy pocsolya. – jegyezte meg Ritsusu.
- Nem sz�vesen l�pn�k bele. – h�zta sz�j�t Ryureri. Mercury szem�ld�kr�ncolva figyelte a kijelz�t:
- �rdekes… A Nap sugarai hat�ssal lehettek r�, mivel rendez�d�tt a szerkezete. Valamif�le kapunak t�nik, m�r csak arra kell r�j�nn�m, hogy t�r vagy id�.
Ahogy vil�gosodott, �gy lett egyre jobban kivehet� a f�ld�n sz�tter�l� ak�rmi. Val�ban egy emberm�ret� pocsoly�nak t�nt, mind�ssze a vize volt teljesen fekete. Mui kikapcsolta szem�veg�t, �s feln�zett:
- Egy m�sik helyre vezet, de nem tudom hova, tal�n a bolyg� egy m�sik pontj�ra. Sajnos nem l�tom a t�loldalt, �gy lehet csapda is. Mindenesetre stabil, azonban tartok t�le, nem oda-vissza j�rhat�.
Keron mereven b�mult lefel� a v�z m�lys�g�be.
- � az. – nem artikul�lt, �gy alig lehetett �rteni.
- Alastro? – h�kkent meg Uranus.
- L�ttam benne. – felelte �lettelen hangon a fi�. Haruka l�nya �k�lbe szor�totta kez�t:
- Rendben, akkor…
Ebben a pillanatban egy ismeretlen er�t�l mindannyian m�tereket rep�ltek h�tra, majd meghemperedtek a k�ves talajon.
- Fen�be! – szitkoz�dott Kara, miut�n meg�llapodott k�r�l�tte a vil�g. – Mi volt ez?
- Nem tudok megmozdulni! – ki�ltotta k�ts�gbeesetten Venus.
- Valami vagy valaki leblokkol minket! – szisszent fel Mercury.
- Oh, milyen ostob�k voltunk! – t�rt fel a m�rges ki�lt�s Uranus-b�l. - Ez maga a csapda!
- Nem lehet… - lehelte hal�lra v�ltan Arura. T�rsai er�lk�dve igyekeztek abba az ir�nyba fordulni, amerr�l Neptune-t hallott�k, de alig siker�lt megmozdulniuk. Mintha �sszek�t�zt�k volna �ket.
- Arura! – ki�ltotta zih�lva Ryureri. A jobb oldal�n fek�dt, l�t�ter�ben egy Senshi sem volt. – Mit l�tsz?! ARURA!!!
- L�gy nyugodt, Uranus! – sz�lt egy ismeretlen hang. A Sailorok v�re megdermedt. – Azonnal l�tni fogsz mindent! T�relem! – hideg, sima, h�tborzongat� �s ijeszt�. Ez Alastro. Miel�tt mag�hoz t�rhetett volna, egy arc t�nt fel a szeme sark�ban. Ryureri minden eddigin�l nagyobb er�vel pr�b�lta visszaszerezni teste felett az uralmat, de teljesen tehetetlennek bizonyult. Szeme sark�b�l l�tta, amint az alak lehajol hozz�, majd �rezte, ahogy �ll�t mutat�- valamint h�velykujja k�z� fogja, �s finoman maga fel� ford�tja. A n�hai f�rfi arca nem volt annyira visszatasz�t�, mint v�rta: sz�les, keskeny sz�j, sz�m�t� szemek, halv�nysz�rk�s b�r, hossz�k�s arc jellemezte Alastr�t. – L�tod, nem is ijedt�l meg t�lem! Nem vagyok �n f�lelmetes! – Uranus hat�rtalanul d�h�s volt kiszolg�ltatotts�ga miatt, de semmit nem tehetett. A f�rfi elengedte az �ll�t, �gy a l�ny feje visszahullott. Hallotta, amint Alastro h�mm�g egyet, majd t�volod� l�ptekkel otthagyja.
- Halott vagy, Alastro! – ord�totta teli torokb�l Ryureri. – M�r halott vagy! Semmi k�z�d ehhez a vil�ghoz! T�nj el innen, ne avatkozz bele az �let�nkbe!
- Igen, ezt m�r mondt�k p�ran. – felelte oda se figyelve az egykori Sailor. – Azt mondjuk m�r senki, hogy akkor egy halottat mi�rt pr�b�lnak gy�zk�dni.
- Jaj, ne! – ki�ltott fel k�ts�gbeesetten Venus. – Keronhoz megy!
- Micsoda?! – ny�lt t�gra Ryureri szeme.
- Hozz� ne merj �rni! – sikoltotta f�l�r�lten Jupiter, mik�zben megpr�b�lta visszaszerezni teste felett az ir�ny�t�st. Keron �sszeszor�tott foggal n�zte, ahogy Alastro sz�les, el�gedett mosollyal lehajol hozz�, majd a test�t k�r�l�lel�, s�r� red�j� k�peny al�l kiny�jtja karj�t, �s hozz��r az arc�hoz. Ekkor minden erej�t �sszeszedve felr�ntotta karj�t, hogy elkaphassa a f�rfi tork�t, de az �t fogva tart� hatalommal is viaskodnia kellett, �gy c�lpontja k�nnyed�n elt�ncolt el�le.
- �! – a n�hai tan�csos minden kor�bbin�l el�gedettebben mosolygott. – �rdekes! Ilyet se sokszor l�tni! Ugye, �n kellek neked?
A fi� �rezte, hogy az ismeretlen hatalom gyeng�lni kezdett, �gy fogait csikorgatva neki�llt felt�p�szkodni.
- Helyes, helyes! – cukkolta Alastro.
- Keron fel�llt, hogy szemben�zzen Alastr�val! – tud�s�tott Arura Ryurerinek, mik�zben igyekezett szabadulni a l�thatatlan b�kly�t�l.
- Keron, maradj nyugton! – csatlakozott a t�bbiekhez Uranus. – Egyed�l nem tudod legy�zni!
A sr�c nagy nehezen felk�szk�dte mag�t, majd az er�fesz�t�st�l remegve megvetette l�b�t. A f�rfi n�h�ny l�p�st h�tr�lt, �s oldalra d�nt�tte fej�t:
- Hallod �ket? – emelte fel kez�t Alastro, utalva a kiab�l� l�nyokra. - Ennyire gyeng�nek gondolnak! Szerint�k kev�s vagy hozz�m. – r�n�zett Keronra. - Vajon mi�rt teszik? �h, meglehet, f�ltenek? B�r a f�lt�s val�j�ban a f�lt�kenys�get leplezi. Igen, ez m�r val�sz�n�bb! Irigykednek a hatalmadra, s�t m�g ink�bb f�lnek t�le!
A l�nyok azt hitt�k, sokkot kapnak a sz�vegt�l.
- �risten, Alastro, ennyire h�lye nem lehetsz! – akadt ki Kara.
- El ne hidd, amit mond! – zih�lta kifulladva Uranus.
- Ne hallgass r�! – lihegte Arura.
- Keron, k�rlek, eml�kezz arra, amit k�rtem t�led! – k�rlelte Ritsusu.
- El akar szak�tani t�l�nk! - figyelmeztette Mui.
A Sailorok folyamatos kiab�l�sa k�zepette Alastro sz�r�san Keron szem�be n�zett, majd ezt k�rdezte komoly hangon:
- T�nyleg annyira es�lytelen vagy ellenem, mint azt �k �ll�tj�k?
- Egy fr�szt! – l�pett egyet fel� Keron. Ugrani akart, de m�g mindig visszafogta az egyre gyeng�l� var�zslat.
- �, h�t akkor gyere! – mosolyodott el �jb�l Alastro, �s maga fel� intett. A sr�c az el�z�n�l j�val nagyobbat l�pett, ami jelezte sz�m�ra a b�kly� k�zelg� megsz�n�s�t. Hamar Alastro k�zel�be �rt, aki r�gt�n h�tr�lni kezdett. P�rszor elj�tszotta ezt, v�g�l, mikor a fi� m�r t�l k�zel ker�lt hozz�, ell�kte mag�t a talajt�l, �s mind gyorsabban lebegni kezdett h�trafel�. – Gyere, fiam! Gyere!
- A pokolba! – s�v�lt�tte Uranus.
- Keron! - pr�b�lkozott k�ts�gbeesetten Venus. – „�gy lesz!”
Ekkorra Keron v�gleg visszanyerte erej�t, �s amilyen gyorsan csak b�rt, futni kezdett a t�volod� Alastro ut�n. A n�hai Sailor Saturn pillanatokkal k�s�bb elt�nt a t�volban, Keron nem sokkal k�s�bb k�vette. Csak a magatehetetlen�l fekv� Sailorok maradtak.
- Keron, te idi�ta! – sziszegte d�h�sen Ryureri. – Most mi az istent csin�ljunk?!
- V�rjatok, kezd elt�nni a b�kly�! – sz�lt oda t�rsainak Neptune.
- Alastr�val lehetett �sszef�gg�sben ez is! – k�pte a szavakat Kara.
- Nem! – jelentette ki szigor�an Mui. – A mi hib�nk. Mi rontottuk el! Teljes m�rt�kben f�lre�rtelmezt�k Alastro c�ljait �s eszk�zeit, v�gig nem volt terv�nk, vakt�ban v�gtunk neki a semminek! Nem tudtuk mi�rt megy�nk oda, csak el� akartunk jutni. – mindegyik�k mocorogni kezdett, ahogy a b�n�t� er� lassan megsz�nt f�l�tt�k. – Hib�ztunk… nem, v�tkezt�nk, amikor nem sz�ltunk sz�leinknek! – egyenk�nt szisszentek fel, ahogy Mui Haruka szavait id�zte. Kara oldalt fordult, majd er�lk�dve fel�lt, ak�rcsak a t�bbiek.
- Azonnal meg kell tal�lnunk �ket! – d�rzs�lte v�gtagjait Ryureri. Mercury sz� n�lk�l bekapcsolta szem�veg�t, el�var�zsolta sz�m�t�g�p�t, �s munk�hoz l�tott. Ryureri Ritsusura n�zett. A l�ny mag�ba roskadva zokogott, Arura pr�b�lta vigasztalni. Grimaszt v�gott:
- Egy�tt kell maradnunk. – mondta egyszer�en. Elfogyott m�r a haragja. – Keronnak pedig majd besz�lek a fej�vel, miut�n megtal�ltuk!
- Ehhez az kell, hogy ne essen baja! – vetette k�zbe Mercury, elm�ly�lten tanulm�nyozva a megjelen� adatokat.
- Mui! – mordult fel inger�lten Jupiter. – Nem gondolod, hogy el�g volt m�ra a negat�vumokb�l?
Ami l�nya legnagyobb meglepet�s�kre feln�zett, �s mutat�- valamint k�z�ps�ujj�val a gy�zelem jel�t mutatta:
- B�zz bennem! – mosolygott. - �pp azon vagyok, hogy min�l el�bb megtal�ljuk s�rtetlen�l!

Tudta, hogy felel�tlens�g, amit tesz, m�gsem �rdekelte. B�zott az erej�ben annyira, hogy le tudjon sz�molni Alastr�val. Ugyan m�r r�g�ta szem el�l t�vesztette ellenfel�t, de a f�rfi v�gig egy ir�nyba tartott, pontosan arra, amerre eredetileg is mentek, �gy ny�legyenesen rohant el�re a pusztas�gban. K�zben gondolatok cik�ztak fej�ben, hogy vajon mi v�r r� az elk�vetkez� percekben, �r�kban. Egy dologban volt csak biztos: nem sz�m�that t�rsaira, mag�ra van utalva. F�loldalasan elmosolyodott. Legal�bb kider�l, mennyit t�vedett a f�rfisenshiket illet�en. Hirtelen lef�kezett, porfelh�t cs�sztatva maga el�.
- L�tom, v�get vetett�l a s�t�nak! – mondta gunyorosan egy hang a h�ta m�g�l. – Ne, ne is pr�b�lj frapp�nsan v�laszolni, Keron… f�rfisenshi!
Hotaru fia meg�tk�zve h�zta ki mag�t. Alastro ismeri.