1. fejezet   Egy �j vil�g
 
B�k�s, naps�t�ses vid�m nap k�sz�nt�tt a Szaturnusz-ra. Mindenhol vir�gz� f�k �s bokrok voltak. A Nap szinte h�t �gra s�t�tt. Mindenhol b�ke �s boldogs�g volt. �m egyszer csak egy furcsa f�nycs�k haladt el a bolyg� eg�n. K�kesfeh�r csik�t h�zott maga ut�n. Egy meteorit vagy valami hasonl� lehetett. Gyorsas�ga el�gg� l�that� volt m�g a talajr�l is. Azt�n ahogy be�rt a bolyg� l�gter�be felgyorsult �s a f�ldbe csap�dott. Hatalmas hangrobban�st id�zett el�. Hangj�t eg�szen a palot�ig lehetett hallani. Ott a feh�r magas tornyok k�z�l az egyiken �llt a herceg. N�zte, vajon honnan j�hetett a k�l�n�s hang.  Nem l�tott semmit �m a meteorit becsap�d�s�t � is �szre vette. �gy gondolta megn�zi, mi lehet az ez�rt bement a szob�j�ba �s bar�tainak is sz�lt gondolatban. P�r perc sem telt bele �s �t a fi�val egyid�s harcos jelent meg.
-        Baj van? - k�rdezte a hercegen k�v�li egyetlen fi�.
-        Valami nem messze t�l�nk becsap�dott. Akkora hangja volt, hogy m�g a palot�ig is elhallatszott. El k�ne menn�nk, megn�zni.
-        H�t akkor mire v�runk m�g? Indul�s. –mondta az egyik barna haj� l�ny.
-        V�rj egy kicsit Erika! Szerintem a bels� k�rnek is sz�lni k�ne. Meg azt�n Vulcanus �s Ocean se �rtan�nak. – mondta a herceg mellet �ll� l�ny, akinek ny�l f�lnek kin�z� copfba volt k�tve a haja.
-        Minek h�vjuk el a bels� k�rt? Serenity megmondta, hogy csak baj eset�n sz�ljunk. Nem kell mindenkit ide r�ngatni. - mondta a harmadik l�ny.
-        Figyeljetek szerintem ebben a k�rd�sben, d�nts�n Harry. –mondta a fi�.
-        Menj�nk csak mi a t�bbieknek, nem kell sz�lni. –mondta Harry.
Bar�tai egyet �rtettek vele nagy nehezen. Elindultak. Nem is nagyon tudt�k merre menjenek, de valami mintha vezette volna �ket. Egyszer csak Erika megpillantott egy hatalmas kr�tert az egyik r�ten. Ki�ltott t�rsainak majd odafutottak. Ahogy oda�rtek l�tt�k, hogy a kr�ter alja szinte a s�t�ts�gbe v�sz.
-        Hu ez az t�n m�ly. – jelentette ki a fi�.
-        Erik, erre egyed�l j�tt�l r� vagy valaki, megs�gta?
-        Ne pimaszkodj Angelika j�? - k�rdezte vissza a fi�.
Harry mik�zben t�rsai civakodtak len�zett a kr�terbe. Kicsit nagy volt egy aszteroid�nak. T�ls�gosan is. Azonban a ruh�j�n l�v� bross villogni kezdett. A fi� ezt furcs�nak v�lte ugyanis ilyen m�g soha nem fordult el�. Vagyis csak nagyon ritk�n. Akkor �lltal�ba, ha vesz�lyben van valaki. A fi� �vatosan elkezdett lem�szni.
-        H�, Harry �llj meg. Hova m�sz?- k�rdezte Erik.
-        Megn�zem, mi van odalent.
-        Mi van, ha vesz�lyes?
-        Jaj ne f�lts m�r engem mindig. Nem vagyok az unok�d vagy a gyereked. El�g nagyfi� vagyok, m�r tudok magamra vigy�zni. – mondta Harry mik�zben egyre lejjebb m�szott.
 
Bar�tai hi�ba besz�ltek a fi�nak az m�r annyira lent volt, hogy nem hallott semmit. Igaz m�r l�tni sem l�tott sok mindent. Annyira s�t�t volt. Att�l f�lt, hogy hamarosan el�r a bolyg� magj�ig. Egyszer csak rosszul l�pett �s a l�ba megcs�szott az egyik k�v�n. A fi� felki�ltott �s az utols� pillanatban megkapaszkodott az egyik k�ben. Kicsit megijedt. Nem sokon m�lott, hogy le ne zuhanjon. V�g�l biztos talajt �rt a l�baival. M�g mindig nem l�tott semmit b�rmenyire is pr�b�lt. Egyszer csak a brossa ism�t villogni kezdet. Azt�n ahogy a fi� hozz� �rt biztos f�nyt adott neki. Ennek seg�ts�g�vel vil�g�tott. Elindult egy �ton b�r nem igaz�n tudta van-e m�sik �t. V�ratlanul meg l�tott egy fekv� alakot a kr�ter k�zep�n. Felgyors�totta a l�ptei annyira, hogy m�r szinte futott. Amikor oda �rt l�tta, hogy egy l�ny volt az. Nehezen tudta elhinni, hogy az a t�r�keny gyenge l�ny lenne a meteorit magja. Hallott ugyan olyanokr�l, akik �gy menek�lnek el valahonnan, de azokat hull�csillagoknak hitt�k. Azonban ez a l�ny kev�sb� lehetett csillag. Hossz� fekete haja volt. A ruh�ja pedig t�pett �s piszkos volt. Olyan volt mintha aludt volna. A fi� azt megfigyelte, hogy az ismeretlen l�ny haja ugyan olyan copfba volt k�tve, mint a Holdb�li kir�lys�g kir�lyi csal�dj�nak n�i tagjai�. Mint Chibiusa-� �s Serenity-�. Lehajolt �s megn�zte a l�nyt k�zelebbr�l. Pulzusa m�g volt. Teh�t t�l�lte a zuhan�st. Ami k�sz csoda volt ekkora sebess�gn�l. Azonban felkeltette a figyelm�t, az, amit a l�ny kez�ben l�tott. Egy apr� bross volt. Nem nagyon k�l�nb�z�tt a fi��t�l.  
-        Harry! �lsz m�g? V�laszolj m�r. –hallotta a fi� a fej�ben Erik hangj�t.
-        Van itt egy l�ny. El�jult. �gy t�nik �, okozta ezt az eg�szet itt.
-        Mi? T�l�lte a zuhan�st? –k�rdezte Erik.
-        Igen. Seg�ten�l felvinni? - k�rdezte Harry.
-        Persze. V�rj egy perc, �s ott leszek.
Miut�n Erik meg�rkezett, nehezen de felvitt�k a l�nyt. �m amikor m�sztak felfel�. Valami elkapta Harry l�b�t �s le akarta r�ntani a fi�t. Erik h�tra fordult, hogy seg�tsen bar�tj�n, de nem tudott. Harry-t ler�ntott�k a s�t�tbe. A f�ldre puffanva �rkezett. Nem kis utat esett lefel�. Minden sajgott. �m �rezte, hogy valaki ott van m�g. Valaki, aki figyeli �s a l�nnyal egy�tt j�tt. Egyszer csak halk szuszog�st hallott.
-        Ki van ott? – k�rdezte.
-        Ne foglalkozz azzal. Azonnal adj�tok vissza a hercegn�t.
-        Nem. - jelentette ki Harry.
-        Ez esettben a te sz�vedet viszem az uram el�. – ki�ltotta a hang.
                                                                                                                
Ekkor szinte ugyan abban a pillanatban egy iszonyatos r�ms�g ugrott neki a fi�nak. �les karmos kezeit Harry nyak�ra tette �s elkezdte fojtogatni a fi�t. Egyre er�sebben szor�totta a fi� nyak�t. Az alig kapott m�r leveg�t. Pr�b�lt �tv�ltozni, de nem tudott. Ellenfele egyre jobban szor�totta. Amikor a fi� pr�b�lta elmondani az �tv�ltoz�sai szavait a krist�lya nem m�k�d�tt.  Harry m�r csak egy megold�st l�tott.
-        Apa! K�r… k�rlek, seg�ts nekem. – mondta nehezen.
-        Hi�ba k�red a kir�ly seg�ts�g�t, te m�r halott vagy. –mondta nevetve.
-        Hagyd b�k�n. –ki�ltotta egy hang.
A l�ny elfordult �s megpillantotta azt, aki r� sz�lt. Erik �llt ott Sailor Uranus k�nt. A l�ny azon nyomban elengedte Harry-t �s a m�sik fi�val kezdett foglalkozni. Uranus �gyesen kiker�lte a csap�sokat, amiket r� m�rt. A l�ny egyre gyeng�lt. Azonban Harry m�g mindig nem tudott �tv�ltozni, hogy seg�tsen Uranusnak. �m bar�tja nem is szorult r�. Egyetlen csap�ssal v�gzett a l�nnyel.
Mikor v�gett odal�pett bar�tj�hoz.
-        J�l vagy?
-        Igen. Nem �rtem mi�rt mindig a torkomat n�zik ki. – mondta Harry k�h�gve.
-        Valami baj van?
-        Nem tudtam �tv�ltozni. Ap�m pedig nem hallotta a seg�lyk�r�semet. Valami nincs rendben.
-        K�rdezd meg any�dat �, majd megmondja tal�n. –mondta Erik.
Harry b�lintott. Akkor is agasztotta, hogy mi t�rt�nt vele. Mi�rt nem tudott �tv�ltozni? Mi�rt nem hallotta Derek a szavait? Bosszantotta az eg�sz. Mikor azonban haza �rtek anyj�t nem tal�lta sehol. Saturnt is kereste, �t sem tal�lta. �m mivel csal�dja egyik tagja sem volt meglelhet� a palota k�rny�k�n �gy d�nt�tt elnapolja a dolgot. A l�nyt, akit megmentettek bevitt�k a szob�ba ahol a l�nyok aludtak. Mikor az fel�bredt megijedt a sok fiatalt�l, aki k�r�l�tte voltak.
-        Kik vagytok? Mit akartok t�lem? –k�rdezte.
-        Ne f�lj mi a bar�taid, vagyunk. Nem akarunk b�ntani. –mondta Erika.
-        Mi a neved? –k�rdezte Harry.
-        Evelin. Evelin Soleil. Cristania hercegn�je vagyok. Ti kik vagytok?
-        Az �n nevem Harry. �k pedig a bar�taim. Erik, Aur�lia, Angelika, Erika �s Chibiusa. Hol van az a Cristania?
-        Onnan j�ttem. A sz�leimet elrabolt�k �n, pedig �pp, hogy csak meg tudtam menek�lni. Meg kell keresnem Sailor Saturnt aki, megmenthet a sz�leimet.
-        H�t azt �n is nagyon szeretn�m tudni, hogy hol van. Legal�bb a fi�ra tekintettel lehetne. Jaj de h�lye vagyok. �n vagyok Sailor Saturn. - mondta Harry.
-        Nem. Az lehetetlen. Saturn l�ny. A neve pedig Hotaru. Csak � k�pes megmenteni a sz�leimet. Min�l el�bb meg kell tal�lnom.
A fiatalok egym�sra pillantottak. Tudt�k a l�ny seg�ts�gre szorul �s �jabb kalandok v�rnak r�juk amik v�gett vetnek a nyugodt napoknak.