3. fejezet

Hihetetlen ez az eg�sz. Mi�rt pont most? Nem mintha k�s�bb m�g jobb lenne… de most? Amikor m�r minden kezd alakulni Harry �s �n k�ztem? R�gen mindig a legjobb pillanatokban tudott felbukkanni… de most?
 
Egy�ltal�n mit keres itt? Mi�rt j�tt vissza? Hisz az �js�g nem ezt �rta… �s mi�rt akarja felbolygatni a r�gi dolgokat? Hisz felakarja… ha m�r nem �rdekeln�m, akkor biztos nem hagyta volna ott azt a cetlit… de igen. �rdeklem. Mivel sz�lt. Tudni akarta, hogy tudjam. Hogy itt van.
 
Persze, el�bb-ut�bb �gyis �sszefutottunk volna a foly�s�n… de lehet, hogy akkor mondjuk Harryvel vagyok, megl�tja, hogy m�r nem �gy �llnak a dolgok, �szbe kap �s b�k�n hagy. Azt hitte v�rni fogok r�? �r�kk�n-�r�kk�, csak �l�k a fenekem, �s v�rom a visszat�r�s�t....? F�leg az ut�n a cikk ut�n…
 
Most mit gondol? Mit k�pzel mag�r�l? Hogy csak sim�n ott folytathatjuk, ahol akkor abbamaradt? Ennyire naiv lenne?
 
Egy�bk�nt sem �rdekel m�r… �n Harryt szeretem. R�gen volt, amikor m�g… �t szerettem. De annak v�ge, m�r akkor j�niusban v�ge szakadt. Ott, amikor elv�ltunk… tudtam, hogy ut�na m�s lesz… m�r semmi sem lehet olyan, mint r�gen, hogy is k�pzeli? Hogy is hihetn�, hogy semmi sem v�ltozott, hogy minden ugyanaz?? Semmi sem ugyanaz! Minden m�s! �n megv�ltoztam… m�r nem akarom ezt.
 
Az�ta nem… �s � is m�s. Miden az!! Hagyjon engem b�k�n! Egy�ltal�n, mit keres itt? De most t�nyleg, hisz tavaly v�gzett? M�r r�g messze k�ne j�rni… t�vol t�lem… ha ilyen k�nnyen el tudott engedni, akkor most ilyen k�nnyen hagyjon engem b�k�n!
 
�rt. �s…�s… HOGY JUTOTT BE A SZOB�MBA? M�gis… biztosan megk�rt valakit… sz�z. �s �rt… hogy mert? De �rt… akkor csak gondolt r�m. M�g meg sem kezd�dtek az els� �r�k, m�ris j�tt. Biztosan keresett is. Akkor m�g, akkor m�g… szeret? Szeret… �s � �gy tud szeretni, mint senki m�s… tudom. Hm… r�gen mindig mondta… hogy szeret. �s �n tudtam, hogy �gy van… mindig elhittem, mindig igazat mondott… sosem hazudott nekem.
 
Eml�kszem, amikor el�sz�r tal�lkoztunk. A szeme, az… az m�r akkor is gy�ny�r� volt. Legels� pillant�sra… teljesen elvesztem benne minden egyes alkalommal… �s a haja… v�g�l is annyira nem fontos szempont… persze �polt meg minden… de ha jobban belegondolok… szebb, mint a Harry�. Vil�gos barna, �s… olyan kellemes illat�… Az arcvon�sai kem�nyek, f�rfiasak… m�gis l�gyak �s a mosolya… vad�t�. Vad�t� volt.
 
�s amikor megcs�kolt… akkor tudtam, hogy nem l�tezik m�s csak � �s �n… annyira l�gyan, m�gis er�sen cs�kolt… �s olyankor mindig megremegtek a l�baim, elgyeng�ltem, de olyankor � m�g k�zelebb h�zott mag�hoz… A sz�vem meg olyan hangosan d�r�mb�lt, hogy n�ha f�ltem: tal�n meghallja. A b�re b�rsonyosan puha volt… �s amikor �t�leltem… tudtam, hogy t�bb� semmi rossz sem t�rt�nhet velem. Soha.
 
 
- Ginny?
- ��� tess�k? Mit k�rdezt�l?
- Csak azt, hogy mi�rt nem eszel?
- Nem vagyok �hes… - felelte erre Ginny, majd belesz�rk�lt vill�j�val a sal�t�ba, de nem evett bel�le.
- Na, persze. �n m�g�d l�tok! – Hermione letette a k�st �s a vill�t, jelezve, hogy befejezte az eb�det, majd �thajolva az asztalon, Ginny szemeibe f�rta f�rk�sz� tekintet�t. – Mondd m�r!!!
- Jaj, Hermione… - Ginny nem tudta mit tegyen. Hermion�ban felt�tel n�lk�l megb�zott, m�gis valahol ott motoszk�lt az agy�ban, hogy ez most egy�ltal�n nem tetszene a l�nynak. Lehet, hogy seg�tene neki, de most az egyszer tal�n nem az � p�rtj�t fogn�. - … csak egy kis rosszull�t. Nem j� a k�z�rzetem, ennyi.
Hermione erre m�g sz�r�sabb tekintetet �lt�tt fel.
- Hidd el, Hermione! Komolyan! De az�rt k�szi, hogy agg�dsz.
- Na, j�. Ha nem, h�t nem. Nekem most rohannom kell sz�mmisztik�ra. De ezzel ez m�g nincs lez�rva!
- Ok�. – Ginny egy halv�ny mosolyt eresztett a t�voz� l�ny ut�n, majd �sszeszedel�zk�d�tt.
 
De ekkor, mintha… nem az nem lehet. Pedig m�gis. Hisz itt van… megl�tott egy magas, barna haj� fi�t, aki a Nagyterem ajtaj�ban �llt, �s �gy l�tszott, mintha eddig folyton arra a pontra b�mult volna, ahol Ginny �lt. A Griffend�lesek asztala szinte a legt�volabb esett az ajt�t�l, m�gis. De azzal egy id�ben, hogy Hermione kisietett az ajt�n - s Ginny ezt j�l l�tta – �s v�ll�val s�rolta a fi�t, a fi� elt�nt.
 
*
 
- �hh! J�, hogy itt vagytok! – Hermione vaskos k�nyvek t�rsas�g�ban j�tt le a l�nyok szob�j�b�l, mikor megpillantotta a klubhelyis�gben Ront, Harryt �s Nevillet.
- Hermione! Hov� ennyi k�nyvvel? – k�rdezte Neville, mik�zben �jdons�lt kaktusz�t d�delgette.
- Jaj, sietek sz�mmisztik�ra, de ut�na r�gt�n dupla r�natanra kell mennem… a t�bbi k�nyvet pedig m�g vacsora el�tt visszaszeretn�m vinni a k�nyvt�rba.
- K�nyvt�rba m�sz m�r els� nap? – a k�rd�s a kandall� fel�l j�tt, ami el�tt Harry �s Ron var�zsl�sakkot j�tszottak, �s Ron nem kis bossz�ss�g�ra Harry �llt gy�zelemre.
- Ink�bb, mint egy ilyen ostoba barb�rj�t�kkal �ssem el az id�t. H�t, mikor n�tt�k m�r fel? Harry? Besz�lhetn�nk? Egy perc…
- engem mi�rt nem h�vsz besz�lgetni, ha csak egy percre is? – k�rdezte Ron bossz�san, de a szeme vigyorgott.
Hermione egy s�t�t pillant�ssal elhallgatatta, �s kih�zta Harryt a folyos�ra.
- Baj van, Hermione? – k�rdezte Harry. - Ha most is az�rt h�vsz, hogy seg�tsek lecipelni a k�nyvt�ros k�nyveket…
- Dehogy! Rohanok sz�mmisztik�ra… csak, az�rt akartam veled besz�lni… sz�val… Ginnyr�l lenne sz�. – a l�ny nem tudta, hogy merje e �gy bele�tni az orr�t a dologba, de nyugtalan volt, �s tudta, hogy addig nem nyugszik, m�g ki nem der�ti, mi van a mindig vid�m �s cserfes bar�tn�j�vel.
- Mi t�rt�nt? Valami baj van? – Harry arca szint�n nyugtalans�got t�kr�z�tt.
- Nem, dehogy… vagyis rem�lem. �hm… veszekedtetek mostan�ban? Vagy rosszjegyet kapott… vagy mittudom�n! Jaj, Harry… h�t csak ma eb�dn�l nagyon sz�kszav� volt, meg olyan rejt�lyes �s szinte nem evett semmit.
- �n… nem. Dehogyis veszekedt�nk… rendben volt minden. – Harry megpr�b�lt visszaeml�kezni, hogy t�nyleg ilyen fur�n viselkedett e Ginny ma, amikor egy�tt voltak… de… tal�n megb�ntotta valamivel? De hisz m�g reggel a t�n�l, minden a legnagyobb rendben volt. Reggeli ut�n elv�ltak, mindenki ment az �r�j�ra…
- �n nem vettem �szre Hermione… �s h�t fogalmam sincs. – Hermione a fi� arc�n �szinte k�ts�gbees�st l�tott. – Nem mondott semmit?
- De… azt mondta, hogy csak rossz a k�z�rzete �s nincs semmi baj. De…
- Akkor meg biztosan csak ennyi. De ma �gyis tal�lkozunk �r�k ut�n…
- J�, ok. Csak figyelj oda r�. Nagyon szeret, Harry.
- Tudom. �n is �t.
- J�, nah… akkor megyek. Jaj, istenem! Elk�sem �r�r�l. Ja �s… am�gy nem v�rom el t�led, hogy k�nyvt�rba j�rj velem… tavaly csak az�rt h�vtalak annyit, hogy kevesebbet gondolj Chora. – Hermione egy mosolyt eresztett a fi� fel�. - Na, megyek.
- Ok Szia! – Harry n�zte ahogy t�volodik bar�tja, s nem tudta, csak a k�pzelete j�tszik vele, de mintha m�g hallott volna valami motyog�st a l�nyt�l: M�st�l viszont sz�vesen elv�rn�m…