XII. Megal�z� �t�let �s kegyetlen bossz�

Tyr kiadta a parancsot, hogy z�rj�k a fi�t a palota b�rt�n�be. Szelim r�m�lten gondolt arra, hogy az apja nyilv�nosan megtagadta, �s elfordult t�le. Ha Tyr kez�be adt�k a b�ntet�s�t, akkor neki v�ge. De ennek ellen�re �r�lt, hogy, m�g ha er�szakkal is, de megkapta Antoni�t. A fi�t bez�rt�k az egyik cell�ba, s mag�ra hagyt�k.
A szalonban ez alatt Tyrpolis ura �gy sz�lt a vend�geihez.
- Bocs�ssanak meg, de nem tehettem m�st.
- Nem kell bocs�natot k�rnie. Szelim sz�gyene a mi sz�gyen�k, ahogy Antonia kir�lyn�� az �n� is.
Tyr hallgatott. Igen, a perzsa kir�lynak igaza van ebben. A sz�gyen k�z�s, de a bossz� is az lesz! Valami igaz�n szokatlant kell kieszelnie a herceg megb�ntet�s�re.
- Mondja csak, Mohamed, �n�k milyen b�ntet�st alkalmaznak azokon, akik megbecstelen�tenek egy asszonyt?
- �ltal�ban lefejezz�k �ket.- mondta sz�razon a kir�ly.- Az ilyenek nem �rdemelnek m�st!
- �rtem. De �n ezt a dolgot m�sk�pp l�tom.
- Hogyan? Mit akar ezzel mondani?
- Azt hogy nem mindenkinek j�r hal�los �t�let. �n csak az olyan rem�nytelen eseteket �t�lem hal�lra, akikr�l biztosan tudom, hogy nem seg�t rajtuk semmi m�s.
- Milyenek ezek a szem�lyek, akiket a b�ntet�s nem v�ltoztat meg?
- P�ld�nak ok��rt az �r�ltek. Tegy�k fel, hogy megh�borodott, �s meg�lte a sz�leit, mondjuk… 24 �ves kor�ban. Az illet�t hi�ba z�rom b�rt�nbe, vagy k�nyszer�tem �letfogytig tart� b�nyamunk�ra, nem fog megv�ltozni vagy megb�nni semmit, mert az elme�llapota nem megfelel� erre. Nem rendelkezik a bel�t� k�pess�ggel.
- Ez igaz.
- De gondolom a herceg, rendelkezik ezzel a k�pess�ggel, �s nemsok�ra bevallja, hogy mekkora hib�t k�vetett el. �m mivel m�g szinte gyerek, nem akarja majd v�llalni a k�vetkezm�nyeket.
- Hogy mondhat ilyet a fiamr�l?- ki�ltott fel a kir�lyn� ijedten.- � nem gyerek!
- Az �n�k orsz�g�nak t�rv�nyei szerint tal�n m�r nem, ahogy az itteniek szerint sem az, de nem t�rv�nyek szerint mondom valakire, hogy feln�tt-e vagy sem. M�sk�pp �t�lkezem az emberek f�l�tt. A herceg l�has�ga �s felel�tlen magatart�sa gyerekk� teszi a szememben. Egy �rett, megfontolt f�rfi tiszteletben tartja m�sok tulajdon�t, mindig igyekszik megfelel�en cselekedni, �s nem ragadtatja mag�t ostobas�gokra. Az embernek nem el�g, hogy biol�giailag legyen �rett. Ha nem n� fel ment�lisan is, akkor hi�ba �rett, nevets�gess� v�lik a vil�g el�tt a gondolkod�s�val. �rtik ugye?
- Igen.
A p�r elgondolkodva hallgatott. Igen, Tyr-nek igaza van. Csak az f�jt nekik, hogy egy idegen kir�ly mondja meg nekik azt, hogy a fi�k m�g nem teljes �rt�k� feln�tt. Neh�z volt ezt nekik megem�szteni. De nem volt mit tenni.
- K�s�re j�r, �s szeretn�nk holnap indulni.- mondta csendesen a kir�ly.- Ha nem b�nja, visszavonulunk. Gyere, kedvesem.
A kir�lyn� belekarolt a f�rj�be, s indultak. A hadisten udvariasan elk�s�rte �ket, majd elk�sz�nt, s bement Antoni�hoz. A hold �pp a l�ny �gy�ra s�t�tt, s a f�rfinak megakadt a szeme a l�ny arc�n. N�zte az arc�t, melyen m�r l�tszottak a k�k-z�ld foltok, melyeket Szelim �kle okozott neki, s a megsz�radt v�r a sz�ja sark�ban. De tudta, hogy ezek nem f�jnak annyira neki, mint az a k�r, amit a herceg er�szakos k�z�s�l�se okozott neki. De a k�ls�relmi nyomok alatt ott volt m�g a lelk�nek sajg� sebet, melyre az orvosok nem tudnak gy�gy�rt adni, s melyre a legjobb orvoss�g az id�. Tyr le�lt az �gy sz�l�re, �gy maradt eg�szen hajnalig. A n�ha megmozdul� vagy halkan ny�sz�rg� Antoni�t megsimogatta, mire megnyugodott. N�ha � is elszunnyadt, �m azonnal �ber lett, mikor a kir�lyn� megmozdult, de azt�n visszaaludt. Antonia hajnalban fel�bredt, s kiss� megillet�d�tten n�zett szembe az �pp az �gya v�g�ben �lve alv� hadistennel, aki a megmozdul�s�ra kinyitotta a szem�t.
- Te meg mi az �rd�g�t keresel itt?- k�rdezte, mik�zben �vatosan fel�lt.
- Vigy�ztam r�d. No meg meg�lmodtam, mit tegyek Szelimmel.
- �s milyen b�ntet�st �lmodt�l meg neki? Rem�lem a legirt�zatosabb Hal�lt.
- Nem, nem azt. Valami sokkal rosszabbat.
- No csak! Mi lehet vajon a Hal�ln�l is rosszabb?- n�zett nagyot a l�ny.
- Az �let, melynek tov�bbi r�sz�t megsz�gyen�tve kell le�lned.
- Ezt nem �rtem. De nem is akarom, csak az a l�nyeg, hogy ez a patk�ny ne legyen itt sok�ig! V�gezz vele min�l hamarabb, �s legyen v�ge ennek az eg�sz kom�di�nak!
- F�lek t�le, hogy ez ink�bb egy s�t�t trag�dia, mint kom�dia.- mondta s�t�ten a hadisten, s kin�zett az egyre vil�gosod� ablakon.- De egyet tudok. A legnagyobb sz�gyent fogom a fej�re hozni, ami csak �rhet egy f�rfit.
- Milyen lehet az a sz�gyen?- k�rdezte csendesen a l�ny.- Mivel lehet egy f�rfit igaz�n megt�rni?
Tyr gonoszul elvigyorodott, el�rehajolt, �s intett a l�nynak, hogy tegye � is ezt. Antonia �vatosan el�rehajolt.
- Egy f�rfinak az a legnagyobb megal�z�s, ha megfosztj�k a f�rfiass�g�t�l!
- Mi? – n�zett r� hitetlenkedve a l�ny.
- �gy van, ahogy mondom. Ez olyan egy f�rfinak, mintha elveszten� a szem�lys�g�t. �n, pedig pontosan erre k�sz�l�k.
- Vagyis kasztr�ltatod? Enn�l jobb, ha szem�lyesen lefejezed!
- Nem! Azt akarom, hogy �gy szenvedjen, ahogy te szenvedt�l, �s �gy sz�gyenkezzen, mint ahogy most te sz�gyenkezel!
Antonia elmosolyodott. Tyr gonoszs�ga egyszerre volt ijeszt�, �s vonz�, maga sem tudta mi�rt. Tudta, hogy most a hadisten elk�veti �lete legnagyobb bossz�j�t, �s ez valahogy nagyon is legyezte a hi�s�g�t. F�rfi m�g �gy sosem �llt bossz�t �rte. Elmosolyodott, s ki�lvezte ennek a bizonyoss�gnak az �z�t.
- L�tom, tetszik az �tlet.
- Igen, nagyon. B�r sajn�lom, hogy nem bosszulhatom meg magam szem�lyesen. De azt hiszem te most ezzel a d�nt�seddel k�tszeresen is megbosszulsz.
- �gy lesz, kedvesem, �s most magadra hagylak, hogy rendbe hozhasd magad. Vagy szeretn�d, hogy seg�tsek?
- H�t ha az arcomat, meg a karomat elv�llalod akkor m�r az is seg�ts�g. - mosolyodott el a l�ny.
- Elv�llalom. Hozok egy kis vizet, meg valami fert�tlen�t�t.
R�videsen a f�rfi �vatosan nekil�tott a gy�gykezel�snek. Antonia fintorgott, mivel a fert�tlen�t� cs�pte a sebeit, �m a hadisten �vatos, gyeng�d mozdulatai k�rp�tolt�k a f�jdalom�rt. R�videsen k�szen voltak. A l�ny sebei sz�pen be voltak k�tve.
- Nagyon sz�pen k�sz�n�m.- b�lintott a l�ny.
- Sz�vesen. Antonia szeretn�k k�rdezni valamit.
- Csak tess�k.- mondta a l�ny.
- Szeretn�m megn�zni, mekkora k�rt tett benned Szelim tegnap. Megengedn�d?
- Nem! Sz� se lehet r�la! Nem ny�lhatsz be oda!- ki�ltott fel a l�ny, s megpr�b�lt l�bra �llni, de azonnal belehas�tott a f�jdalom, s a Tyr nem kapja el, azonnal elesett volna. A kir�lyn�nak valahogy j�l esett most az er�s f�rfi kar szor�t�sa.
- Pedig szeretn�m megtudni. Nem b�zol bennem?
- Nem err�l van sz�, de akkor is! Ez a legbels�bb mag�nszf�r�m, ide senki sem ny�lhat be! Te engedn�d, hogy beny�ljak a nadr�godba ha nem akarod?
- Term�szetesen nem! De ha engem rontan�nak meg, �s a f�rjem, aki m�r n�h�nyszor j�rt bennem, erre k�rne, megtenn�m, mert megb�zn�k benne.
- J� legyen, de �vatosan, mert nagyon f�j!- morogta megad�an.
�vatosan a h�t�ra fek�dt, s felh�zta a l�b�t. Tyr pedig k�z�ps� ujj�t �vatosan a l�ny h�vely�be tolva megkezdte a vizsg�lat�t. Mikor teljesen benne volt, elgondolkodva b�lintott. �rezte a l�ny h�vely�nek fal�t, melyen horzsol�sok voltak jelezve meger�szakol�ja hevess�g�t.
- Sz�p kis z�zod�sok. - jegyezte meg a f�rfi, s kih�zta a l�nyb�l az ujj�t. - J� nagy d�k�ja lehet a fick�nak!
- Ezt a t�m�t ink�bb hagyagoljuk, k�rlek sz�pen. Most mi legyen?
- Te sz�pen megoldod a t�bbit, �n meg elrendezem a b�ntet�st. Pihenj, szerelmem, �s er�s�dj!
- Mikor akarod Szelimen v�grehajtani a tervedet?
- Min�l hamarabb! Ne f�lj, nem �lvezi sok�ig a tyrpolisi b�rt�n k�nyelm�t! De neked most � legyen a legkisebb probl�m�d! Most csak magaddal t�r�dj, megegyezt�nk?
- Igen.
Tyr ezek ut�n elment, �s mag�hoz h�vatta a minisztereket. Mikor a miniszterek meg�rkeztek a hadisten bez�rk�zott vel�k a tr�nterembe, �s ott t�rgyalt�k meg a b�ntet�st. Egyesek megk�rd�jelezt�k, hogy csak �gy, t�rgyal�s n�lk�l akarja a kir�ly v�grehajtani a maga �ltal hozott �t�letet, m�sok pedig a b�ntet�s s�lyoss�g�t vagy �pp az ut�na marad� sz�gyent kifog�solt�k. �m volt n�h�ny ember, akik csak �gy, mint a hadisten, �gy gondolt�k, hogy ez a b�ntet�s a legjobb fizets�g egy ekkora sz�gyen�rt. V�g�l azonban elfogadt�k Tyr javaslat�t, s al��rt�k Szelim megsz�gyen�t�s�r�l sz�l� hivatalos iratot, melyet Tyr kiadott a helyi �rnoknak, hogy t�bbsz�r�s�tse, s ragassz�k ki a v�rosban. Azt�n m�s egy�b �gyekr�l is besz�ltek, k�zt�k a v�ros fel�j�t�s�nak k�lts�g�r�l, melyet lassan ki kellett fizetni. �t �ra m�lva mindenki t�vozott. Tyr lement a b�rt�nbe, s kiadta a parancsot a parancsnoknak, hogy holnapra minden legyen k�sz Szelim megb�ntet�s�re. �pp kifel� tartott a b�rt�nb�l, mikor esz�be jutott a herceg. Megkereste a fi�t, aki �pp a cell�ja sark�ban guggolva aludt. Bel�pett hozz�, �s megsz�l�totta:
- Szelim!
A herceg felriadt, s r�m�lten n�zett Tyr arc�ba. Azon az arcon �rz�ketlens�g t�kr�z�d�tt, a szem�ben, pedig megvet�s �s kegyetlens�g lobogott. Ez rettenetesen megr�m�tette a herceget.
- Mit akar t�lem?- sikoltott fel.- Mi�rt akarja l�tni a k�nl�d�somat, �s a gy�tr�d�semet?
A h�bor� istene eleresztette a f�le mellett a k�rd�st, �s �gy sz�lt:
- Az�rt j�ttem, hogy k�z�ljem veled, hogy k�sz�lj! Holnap v�gre hajtatom rajtad az �t�letet, amit hoztam!
- Meg�l?
- Nem, ann�l sokkal rosszabbat fogok veled tenni! Neked a hal�l megv�lt�s, �s eg�r�t, �n, pedig ezt nem adom meg neked!
- Akkor mit fog velem tenni?
- Majd holnap megtudod!
T�vozni akart, �m Szelim elkapta a nadr�gja sz�r�t. Tyr megh�kkent, �s eln�zett a fiatalemberre, aki arccal a f�ldre borulva k�nyszer�ttette marad�sra. Tyr-nek ismer�s volt ez a mozdulat, �s azt is tudta, honnan. Frigg is ezen a m�don k�z�lte vele utols� akarat�t, miel�tt m�g meghalt volna. Mikor ez esz�be jutott, inger�lt� v�lt.
- Mit akarsz?- k�rdezte, s felemelte a fej�t.
- K�rlek, l�gy velem kegyes, b�rmire is k�sz�lsz!
- Ha az �n h�zamban vagy, tisztelned kell a szok�sokat, �s az akaratomat, de f�leg a tulajdonomat! Te ezt nem tetted, �gy nem �rdemelsz irgalmat!
- Tudom, uram, de m�gis k�rlek, gondold �t b�n�met, s elk�vet�s�nek k�r�lm�nyeit, miel�tt kezet emelsz r�m! Elismerem, hogy felr�gtam h�zad szab�lyait, valamint, hogy nem tiszteltelek sem t�ged, sem Antonia kir�lyn�t. K�lek, ha tudsz, bocs�ss meg nekem, �s k�rd erre a nevemben a feles�gedet is!
Tyr azonban ler�zta mag�r�l Szelim kez�t, s ment, an�lk�l, hogy b�rmit is felelt volna erre a mondatra. Bosszantotta ez a bocs�natk�r� esdekl�s. De r�j�tt, hogy nem is a k�ny�rg�s bosszantotta, hanem az a mozdulat, amit tett Szelim, mely visszahozta a m�ltj�nak n�h�ny perc�t. Ezt, pedig n�h�ny m�sodperces el�rz�keny�l�st hozott neki, f�jdalmas el�rz�keny�l�st. Visszasz�llt a m�lt, amir�l azt hitte, m�r r�gen eltemetet. Igaz�b�l ez volt, ami nagyon megharag�totta. A tork�t valami �sszeszor�totta, s el�tte a vil�g gyan�san elhom�lyosodott, mintha valaki egy f�tyolt vont volna a szeme el�. Egy s�r�, k�nnyes f�tylat. Nem! Nem �rz�keny�lhet most el! Nem szabad! D�h�sen megr�zta a fej�t, s nekiv�gott a b�rt�nt, �s a palot�t elv�laszt� meredek l�pcs�nek. Kettes�vel szedte a fokokat, s mire fel�rt, elm�lt a bossz�s�ga, helyette viszont egy kis l�gszomj k�nozta, de ez n�h�ny percnyi liheg�s ut�n rendbe j�tt. Melege volt, s a haja is kiss� csapzottan simult a homlok�ra. T�relmetlen, ideges mozdulattal s�p�rte h�tra, s v�rt egy kicsit. Mikor m�r teljesen lehiggadt, �gy d�nt�tt bemegy Antoni�hoz. Az istenn� �pp az erk�ly�n �llt, s a haj�t sz�r�totta a forr�, sivatagi sz�llel. A hadisten bel�p�s�re odan�zett, de nem mozdult, t�relmesen megv�rta, m�g a f�rfi odas�t�l mell�.
- Nos? Elfogadt�k az �t�letedet a tan�cs�l�sen?
- Igen. Int�zkedtem, hogy holnapra minden k�sz legyen. Te jobban vagy?
- Nem sieted el a dolgot, egy picit? Igen, jobban vagyok.
- Nem, abszol�t nem! Min�l gyorsabban megt�rt�nik a dolog, ann�l hamarabb lesz itt b�ke!
- A „vend�g�nk” hogy viseli mag�t? Mondtad neki, hogy mi vele a terved?
- Nem k�t�ttem az orr�ra, csak azt, hogy k�sz�lj�n, holnap v�grehajtom rajta a meg�rdemelt b�ntet�st!
- Nem pr�b�lt kegyelmet k�rni?
- Dehogynem! Arra k�rt, hogy irgalmazzak �s bocs�ssak meg neki, �s t�ged is erre k�r!
A hadistenn� ironikusan elmosolyodott.
- Kis f�reg!- jegyezte meg hidegen.
Tyr nem sz�lt erre a megjegyz�sre semmit. � is j�l tudta, hogy a l�ny m�lys�ges gy�l�letet �rez a fi� ir�nt, de h�t mit k�ne �reznie az ir�nt, aki meger�szakolta?
- Am�gy a sz�l�k szeretn�nek besz�lni veled.
- Hogy?- n�zett fel a f�rfi, de azt�n r�j�tt, hogy mit mondott a l�ny.- Megyek, besz�lek vel�k.
Antonia nem mozdult, s nem is b�lintott. Tyr pedig, mivel hi�ba v�rt valami meger�s�t�sre, elment. Bement a perzsa uralkod� p�rhoz, akik m�r v�rt�k.
- Bocs�ssanak meg, hogy csak most j�ttem, de n�h�ny fontos �gyet el kellett int�znem.