XIV. V�ltoz�sok egy kapcsolatban

Tyr led�bbent. Furcsa volt ezt a sz�t �jra hallani Antonia sz�j�b�l. M�r nagyon r�gen nem sz�l�totta �gy.
- Tudod, milyen j�l esik ezt �jra hallani t�led?- k�rdezte- M�r nem is eml�kszem, mikor sz�l�tott�l �gy utolj�ra.
- Ap�nak? Fogalmam sincs, mi�rt mondtam ezt, de kics�szott a sz�mon. Ugye nem baj?
- Nem, s�t j�l esett ez a megsz�l�t�s! �gy l�tszik, kezdesz rendbe j�nni!- nevetett fel a hadisten.
Tyr elengedte a l�nyt, majd m�lyen a szem�be n�zett.
- Most mennem kell, de este egy�tt vacsor�zhatn�nk.
- Rendben.
- J�. Ja, majdnem elfelejtettem. Ezeket j� lenne, ha �tn�zn�d.
Azzal n�h�ny bor�t�kot adott oda a l�nynak.
- Mik ezek, Tyr?
- Megh�v�k mulats�gokra.
- �s nekem mit k�ne tennem vel�k?
- V�logass k�z�tt�k. Szeretn�m, ha j�l �rezn�d magad, �s erre egy b�l a legalkalmasabb.
- �n… azt hiszem, m�g nem �llok k�szen erre! Ne haragudj, de nem szeretn�k m�g emberek k�z� menni.
- Akkor �rj n�h�ny sajn�lkoz� sort, �s egy�b elfoglalts�gra hivatkozva ments ki minket.
- �s mik legyenek azok az okok?
- Tal�lj ki valamit, arra van a fant�zi�d, nem?- k�rdezett vissza k�nnyed�n a f�rfi, majd mag�ra hagyta a l�nyt.
Sietnie kellett, mivel videokonferenci�ja volt n�h�ny kir�llyal, k�zt�k Vincettel.
Antonia felment a szob�j�ba, ahol letette a bor�t�kot az asztalra, majd esz�be �tl�tt, milyen r�gen nem hallott semmit Vincent fel�l, s utolj�ra az esk�v�n l�tta. �gy d�nt�tt, �r neki egy levelet. Le�rt neki mindent, ami az esk�v� �ta t�rt�nt vele, �m azt, hogy meger�szakolt�k, gondosan elhallgatta. M�g nem volt hozz� ereje, hogy elmondja. Legink�bb a f�rj�t dics�rte, igyekezett megnyugtatni a nevel�apj�t, hogy minden a legnagyobb rendben van k�zt�k, �s � nagyon boldog mellette. Ez nem volt hazugs�g, mert t�nyleg j�l �rezte mag�t a f�rfival. �rdekl�d�tt az otthoni �llapotok fel�l, majd
befejezte a levelet. �pp azon gondolkodott, mik�pp jutathatn� el a levelet Vincent-nek, amikor az ablaka fel� n�zett, �s megl�tta a t�k�letes megold�st erre a probl�m�ra. Az erk�lye korl�tj�n egy galamb �lt. Tyrpolisban hivat�sos postagalambokat tartottak, melyekre �ltal�ban titkos had�zeneteket b�ztak. Antonia ismerte ezt a h�feh�r alapon, v�r�s foltos �llatot. Sokszor l�tta m�r Vincent-n�l, aki �ltal�ban had�zenetet kapott. Most neki is j�l fog j�nni. Megfogta a k�zhez szokott madarat, a l�b�ra er�s�tette a levelet, majd �tj�ra bocs�totta. N�zte, ahogy elt�nik a sivatagban.
Egy h�nap m�lva Tyr megk�rdezte az istenn�t�l:
- Mit sz�ln�l, ha a h�tv�g�n b�lt rendezn�nk.
- Mi�rt?
- �gy vettem �szre, mintha unatkozn�l, �s rem�lem, mostm�r k�szen �llsz a t�rsas�gi �letre.
- Kik lesznek a vend�gek?
- A k�rny�kbeli kir�lys�gok urai �s a feles�geik.
- J� rendben. Azt hiszem, kipr�b�lom magam t�rsas�gban. L�ssuk, mennyit fejl�dtem.
- �r�l�k, hogy optimist�n l�tod a dolgokat. J�l van, kisl�nyom.- simogatta meg a l�nyt.
- Mondd csak, nem j�tt levelem?
- Leveled? Nem ma semmi sem j�tt. Mi�rt?
- �rtam Vincent-nek, mivel m�r az esk�v� �ta nem hallott fel�lem.
- Galambbal k�ldted?
- Igen, csak m�g nem j�tt v�lasz. Besz�lt�l neki a Szelim-�gyr�l?
- Nem, ne agg�dj, majd te elmondod neki, ha akarod. Te vagy a l�nya nem �n.
- Nem vagyok a l�nya! �t is megh�vod a b�lra?
- A nevelt l�nya, eln�z�st. Igen, hisz ap�somat a vil�g�rt se hagyn�m ki a m�k�b�l.- nevetett fel a f�rfi.
- Gondolom.
Tyr p�r nap m�lva sz�tk�ldte a megh�v�kat, s elkezdte szervezni a mulats�got, amiben Antonia is tev�kenyen r�szt vett. Szombat este elj�ttek a b�lba a megh�vottak. A b�l nagyszer�re siker�lt, Antonia remek�l �rezte mag�t, s ett�l Tyr volt a legboldogabb. A l�ny �pp az apj�val t�ncolt. Tyr �szaki szomsz�dja, egy Aurelio nev� f�rfi megjegyezte:
- Nagyon csinos a feles�ge, Tyr, �s nagyszer�en t�ncolt.
- No meg szemtelen�l fiatal. Szinte m�g gyereknek l�tszik.- sz�lalt meg Aurelio feles�ge, aki szint�n ott volt.
- Nagyon k�sz�n�m a nev�ben is. A k�vetkez� t�ncra felk�rhetem, Allegra asszony?
- Persze.- m�rte v�gig a harminc �v k�r�li, fekete haj� n� tettet g�ggel Tyr-t.
A hadisten k�zen fogta az asszonyt, elvezette. Mikor a t�nc v�get �rt, meghajolt az asszony el�tt, s levezette a parkettr�l. Antonia �s Vincent is odament hozz�juk. A hadistenn� arca kipirult, a szeme �l�nken csillogott.
- Ez remek volt- mondta pihegve, �s le�lt egy sz�kre.
- J�l �rzed, magad, kicsim?- k�rdezte Tyr.
- Igen, remek ez a b�l. Csak m�r ott j�rok, hogy holnap nem fogok tudni menni.
- Sokat t�ncolt�l, �s most f�radt vagy.
- Igen. Kimegyek, leveg�z�m egy kicsit, nagyon meleg van itt benn.
- Menj csak, de el�bb �g�rd meg, hogy a k�vetkez� t�ncod az eny�m.- mondta Tyr.
- Meg�g�rem.
Azzal kiment a teraszra. Nekid�lt a korl�tnak, s n�zte a m�lyk�k �gboltot, �s a csillagokat, s a hold v�kony sarl�j�t. Arra gondolt mennyi a csillag, de milyen kev�s a j� ember. B�rcsak annyian lenn�nek, mint a csillagok! Valaki a v�ll�ra tette a kez�t, s Tyr hangj�t hallotta.
- Min t�r�d a fejed, kedvesem?
- Azon t�n�d�m, mi�rt van olyan kev�s j� ember ezen a vil�gon.
- Azokb�l mindig is kev�s volt, sz�vem. De k�r lenne egy ilyen sz�p est�t ilyen s�t�t gondolatokkal elcs�f�tani.
- Igen, igazad van. Neked hogy tetszik az est�ly?
- Remek, igaz�n. R�g mulattam m�r ilyen j�l. De f�leg az�rt is, mert te is j�l �rzed magad. Gyere, menj�nk. Ez az este az�rt van, hogy felejts�nk �s sz�rakozzunk.
�jf�l fel� lassan menni k�sz�ltek a vend�gek. Biztos�tott�k a b�cs�z�skor a h�zigazd�kat, hogy remek�l �rezt�k magukat. N�gy �ra volt, mikor mindenki elment. Antonia �s Tyr felk�s�rt�k Vincentet a szob�j�ba. Mikor kettesben maradtak a f�rfi �tkarolta a l�nyt.
- Megengeded, hogy az �jszaka h�tral�v� r�sz�t a karjaidban t�ltsem?- n�zett m�lyen a l�ny szem�be a hadisten.
- �n is ezt akartam t�led k�rdezni. De megengedem, ha m�r ilyen sz�pen k�rt�l.- nevetett fel a l�ny.
Mikor egym�s mellett fek�dtek, Antonia megfogta a f�rfi kez�t.
- Mi a baj kicsik�m?- n�zett r� a f�rfi.
- Semmi, csak megfogtam a kezed. Baj?
- Dehogy baj!- visszakozott nevetve a m�sik.
- Tudod, ahogy egyre jobban �ssze�llnak az eml�keim, �gy v�ltoznak veled szemben az �rz�seim is.
- Pozit�v vagy negat�v ir�nyba?
- Az ir�ny egy�rtelm�en pozit�v, csak m�r nem a f�rjemk�nt, hanem az ap�mk�nt tisztellek �s szeretlek.
- Tudod, azt hiszem, most elj�tt az ideje, hogy tegyek neked egy vallom�st. �n sose voltam szerelmes bel�d, de nagyon szeretlek, �s szerettelek. Csak az�rt fek�dtem le veled, hogy a csel�ds�g ne pletyk�ljon, meg hogy te se tartsd furcs�nak. Azt akartam, hogy minden �gy m�k�dj�n, mintha egy norm�lis h�zass�g volna. Rem�lem nem haragszol r�m ez�rt.
- Nem, nem haragszom, tudom, hogy csak nekem akart�l j�t.- mondta a l�ny, b�r a sz�v�ben egy kis keser�s�g t�madt. Nem tudta mi�rt. Neki m�r az els� perct�l tetszett Tyr, csak gy�va volt hozz�, hogy ezt megmondja neki. F�lt hogy kineveti. De tal�n jobb, hogy �gy t�rt�nt a dolog.
- Te f�lsz a csel�dekt�l?
- Nem, de a n�p k�z�l val�k, �s ha h�re megy, hogy nincs k�zt�nk semmi, s�t m�g egy �jszak�t sem t�lt�tt�nk egy�tt, akkor…
- Tudom, ne folytasd! A rossz nyelvek azt fogj�k h�resztelni, hogy valami gond van, igaz?- mondta a l�ny, de a hangja inger�ltnek t�nt. Tyr is r��rzett erre, mert gyorsan t�m�t v�ltott.
- Pontosan. Na, de hagyjuk a t�m�t.
Nem sokkal k�s�bb Antonia m�r b�k�sen aludt a hadisten karj�ban. Tyr gyeng�den �lelte �s n�zte. Eml�kezett r�, hogy milyen j� �rz�s volt �gy figyelni a l�nyt. B�k�t �rzett, hatalmas b�k�t. Reggel t�zkor kelt. N�zte a mellette alv� l�nyt, majd �vatosan kim�szott az �gyb�l, �s �tment a saj�t szob�j�ba fel�lt�zni. Mikor v�gzett, a reggeli�rt cs�ngetett, amit hamarosan meg is kapott. Antonia f�l�ra m�lva fel�bredt, �s k�bultan Tyr-t kereste.
- Tyr?- k�rdezte halkan, s szomor�an �s csal�dottan konstat�lta a mellette l�v� �res helyet.
A f�rfi �pp az erk�lyen fejezte be a reggelij�t, de hallotta a b�tortalan k�rd�st, mivel a l�ny ablaka nyitva volt. Fel�llt �s �tment a l�nyhoz.
- J� reggelt, Antonia.- sz�lt, �s homlokon cs�kolta a m�g k�bult le�nyz�t, aki hozz�b�jt, s besz�vta az illat�t.
- Neked is j� reggelt!- fogadta a k�sz�n�st.- J�l telet az �jszak�d?
- Remek�l. Te j�l aludt�l?
- Csod�san, de annak m�g jobban �r�ltem volna, ha melletted �bredhettem volna.
- Bocs�sson meg, de ma sok munk�m lesz. De az�rt rem�lem megengesztelhetem egy reggelivel.
- �s Vincent-tel mi lesz? Szerintem vele k�ne reggeliznem.
- Oh, �n ostoba!- kapott a fej�hez a f�rfi.
- Mi a baj?
- Teljesen megfeledkeztem r�la, �n h�lye!