4. fejezet

A t�bbiek azonnal odamentek a bej�rathoz. Szerencs�j�k volt, a bej�rat magasabban �llt, mint a barlang padl�ja, �s ez a k�sz�b mintegy term�szetes mellv�det ny�jtott nekik. E m�g�l l�v�ld�z�tt Malaz�r �s Godrik, �s most e m�g�l n�ztek le a t�bbiek.
Val�ban k�sz�lhettek valamire. Messze, j�val a fi�k l�t�vol�n t�l magas, s�t�t p�nc�lingbe �lt�z�tt, igencsak parancsol�nak t�n� alak jelent meg, a barlanghoz j�val k�zelebb pedig egy katona, aki frissiben lev�gott gallyat lobogtatott hevesen.
- L�dd le! - rebegte Pennardun.
- Valamit akar - r�zta meg a fej�t Godrik. - El�bb hadd mondja el.
�gy l�tszik, Malaz�r Godrikkal �rthetett egyet, mert b�r nem sz�lt, nem is l�tt. V�rt.
- H�! Ti ott! - kiab�lt a katona. - �hercegs�ge, Rhodewy nagy�r k�v�n veletek sz�lni!
Godrik m�r vette a leveg�t, de Malaz�r megel�zte:
- �s mit k�v�n mondani nek�nk Rhodewy nagy�r? - ki�ltott vissza. S hogy Godrik �rtetlen�l meredt r�, halkan magyar�zkodott: - Nekem m�lyebb a hangom.
Godrik kiss� elpirult, k�l�n�sen, hogy mag�n �rezte a n�k tekintet�t, de b�lintott. Igaza van Malaz�rnak, val�ban jobb, ha � besz�l. Neki t�nyleg m�ly hangja van. S�t! Nagyon is! Hadd higgye Rhodewy, hogy f�rfival besz�l! Mindez egy pillanat alatt j�tsz�dott le, s k�zben a katona felelt:
- Rhodewy nagy�r nem akar b�ntani benneteket. Felaj�nlja vend�gszeretet�t Badb hercegn�nek �s k�s�ret�nek.
A barlangban tart�zkod�k �sszen�ztek.
- J�l sejtette Rigel - mondta halkan Godrik.
B�tyja eml�t�s�re Malaz�r halv�nyan �sszevonta a szem�ld�k�t, azt�n �lesen ki�ltott vissza:
- Furcsa m�dj�t v�lasztotta a nagy�r a sz�v�lyes invit�l�snak. K�sz�nj�k, ink�bb nem k�r�nk bel�le!
- Ki vagy te, hogy a hercegn� nev�ben mer�szelsz besz�lni? - k�rdezte most a m�sik f�rfi.
A barlangban lapul�k a hat�rozott, parancsol�shoz szokott hanghordoz�sb�l azonnal kital�lt�k, hogy a most megsz�lal� s�t�t alak csak a herceg lehet. Nagyj�b�l ugyanolyan m�ly hangja volt, mint Malaz�rnak, �m er�teljesebb. Hi�ba, hiszen Rhodewyn�l egy feln�tt f�rfi nem mindennapian sz�les mellkas�b�l t�rt fel a leveg�, ami megrezegtette azokat a m�lyen zeng� hangsz�lakat, Malaz�r pedig hol volt m�g ett�l?
�m b�rmilyen messze volt is, a fekete haj� fi� nem egyk�nnyen ijedt meg:
- �fels�ge, Berol kir�ly lovagja vagyok, �s �fens�ge, Badb f�hercegn� hangja. Ki vagy te, hogy r� mersz t�madni ilyen magas m�lt�s�g� szem�lyre?
- A k�vetem m�r bemutatott - l�pett egy l�p�ssel k�zelebb Rhodewy.
- Nem. Csak az egyik c�medet eml�tette. Azt nem mondta, hogy te vagy az �ton�ll�k kir�lya, a harami�k hercege.
- Nagy a sz�d, Hang! - l�pett nyugodtan m�g k�zelebb a nagy�r. - �n a helyedben nem harag�tan�m magamra azt, aki b�rmelyik pillanatban v�gezhet velem.
- Messze van m�g az a pillanat, Nagyuram! - v�gott vissza Malaz�r. - Lehet, hogy el sem j�n.
- Ebben az�rt nem lenn�k olyan biztos.
- J� ideje pr�b�lkoztok m�r ide j�nni, de eleddig egy�t�knek sem siker�lt.
- Id� k�rd�se csup�n - mondta Rhodewy �s m�g k�zelebb l�pett. - �r�kk� nem tarthatod magad.
- Majd �tveszi a helyemet m�s.
- Nincs m�s veletek, Hang - felelte a herceg. Most m�r oda�rt a k�vet�hez, l�t�volba ker�lt, de ez - �gy l�tszik - a legkev�sb� sem izgatta. M�g f�ljebb l�pett. - Mind�ssze hatan vagytok: a hercegn�, k�t m�sik n�szem�ly, egy ap�ca, egy apr�d, meg te. Ki venn� �t a helyedet, Hang? Tal�n az ap�ca, J�zus jegyese? - horkantott fel megvet�en Rhodewy.
Godrik f�l szemmel l�tta, hogy Mater Mari�nak �k�lbe szorult a keze.
- Ak�r � is - mondta Malaz�r. - De az apr�d biztosan.
- Egy apr�d! - A herceg kis h�j�n kik�p�tt. - Lovagjaid hull�ival van tele ez az erd�, �s te egy apr�ddal fenyegetsz engem?
- Az erd�nek ez a r�sze a te embereid hull�ival van tele - v�laszolta Malaz�r.
- Csak nem azt akarod mondani, hogy az apr�dod keze �ltal haltak meg? - nevetett fel g�nyosan Rhodewy.
Malaz�r tekintete �sszevillant Godrik�val, �s azut�n Godrik kiss� kiemelkedve a mellv�d m�g�l c�lzott �s l�tt. A ny�lvessz� �ppen a herceg l�ba el�tt f�r�dott be a f�ldbe.
Nem l�tt�k tiszt�n Rhodewy arckifejez�s�t - ahhoz m�g messze volt, - de az biztos, hogy a herceg nem l�pett k�zelebb. Igaz, t�volabb sem, mintha meg akarta volna mutatni, hogy van mersze l�t�von bel�l maradni.
Sok mindenhez volt mersze, az bizonyos.
- J� c�ll�v� az apr�d - mondta egy pillanatnyi hallgat�s ut�n a herceg, �s lehetetlen volt nem kihallani a hangj�b�l a visszafojtott haragot. - �m ketten akkor is kevesek vagytok a seregem ellen. Adj�tok ide nekem a hercegn�t, �s ti mehettek b�k�vel.
- Nem ilyen parancsot kaptam.
- Fel akarod magad �ldozni? H�s halott akarsz lenni?
- Tudom tartani a helyzetem - felelte kurt�n Malaz�r.
- El�bb-ut�bb elfogy a nyilad, Hang! Mivel l�v�ld�z�l ut�na r�nk, te meg az apr�dod? Kavicsdarabokkal?
- El tudom torlaszolni a bej�ratot �gy, hogy csak egy ember f�rjen be.
- �s e torlaszn�l legyilkolsz vagy �tsz�z embert - g�nyol�dott Rhodewy. - Nagyszer� lovag vagy, Hang, de m�g a te er�d is v�ges.
- Akkor eltorlaszolom �gy, hogy egy se f�rjen be.
- �s akkor meg is �p�ted saj�t kript�tokat - v�gta r� a herceg. Kis sz�netet tartott, azt�n folytatta: - De mi v�gre ez a makacskod�s? Titeket elengedlek, a hercegn�t pedig nem b�ntom.
- H�t akkor mit akarsz vele? - k�rdezte Malaz�r.
- Feles�g�l akarom venni.
A barlangban lev�k �multan n�ztek �ssze. Erre a v�laszra egyik�k sem sz�m�tott. Malaz�r t�prengve pillantott Badbra, de a hercegn� arc�r�l d�bbeneten �s n�mi haragon k�v�l egyebet nemigen tudott leolvasni. A fi� v�g�l visszafordult Rhodewy fel�.
- �fens�g�nek m�r van v�leg�nye, nagyuram. De az nem te vagy.
- Az igazi v�leg�nye �n vagyok - v�laszolta nyomat�kosan a herceg.
Malaz�r ism�t vetett egy fut� pillant�st Badbra.
- Ha szereted �t, nagyon sajn�lom - felelte ut�na. - De a kir�ly m�ssal jegyezte el.
- Mert a kir�ly t�ved�sben �l - mondta Rhodewy hevesen. - Nem ismeri kell�k�ppen az itteni viszonyokat. Ide er�skez� had�r kell, aki v�get tud vetni a rabl�snak, �ton�ll�snak. Llar erre alkalmatlan.
- �gy h�rlik, hogy a rabl�sok, �ton�ll�sok h�tter�ben magad vagy, Nagyuram! - jegyezte meg ironikusan Malaz�r.
- Lehet, hogy ez igaz, lehet, hogy nem. De ak�r �gy, ak�r �gy, �n biztons�got tudok itt teremteni - felelte a herceg cinikusan.
- Lehet. De ez nem az �n gondom. Az eny�m csak az, hogy Llar herceghez vigyem a hercegn�t.
- Gondolkozz, Hang! - csattant fel Rhodewy. - El�bb-ut�bb �gyis az eny�m lesz az a l�ny, minek �ldozn�d fel magad?
- Sok embered fogja azt m�g b�nni!
- Sok - b�lintott r� a herceg, azt�n enyh�n megr�ntotta a v�ll�t.
- Nem sz�nod a kiontott v�rt? - csod�lkozott Malaz�r.
M�g onnan, messzir�l is �rezt�k, hogy Rhodewy milyen g�nyos mosolyra h�zza a sz�j�t.
- A kiontott v�r�rt nem k�r, ha eredm�nyt hoz - mondta, s hogy Malaz�r erre nem tudott mit felelni, m�g hozz�tette: - �k csak gyalogok. Fel�ldozhat�ak, �s ezt �k is tudj�k. �s te... Te is fel�ldozhat� vagy, Hang. Erre m�g nem gondolt�l?
- K�sz vagyok �letemet adni a hercegn��rt - v�gta r� Malaz�r szilajul.
- J�. L�tom, igaz lovag vagy - pend�tett meg m�smilyen h�rokat a herceg. - De igaz lovag l�tedre hogyan �ldozhatod fel a h�lgyeket?
- Badb hercegn�t?!
- Ostoba! - csattant fel Rhodewy. - Mondtam m�r, Badbot feles�g�l veszem. De ott van a m�sik k�t feh�rn�p, meg az ap�ca. Az � hal�lukat hogyan veszed a lelkedre?
- Ha meghaln�nak e csetepat�ban, nem �n �ln�m meg �ket, hanem te, nagyuram! - l�pte �t a lelki kelepc�t Malaz�r.
- �n ugyan nem emelek kezet asszonyszem�lyre, de ostromn�l ugyeb�r sok minden megeshet - v�lt ism�t v�gtelen�l cinikuss� a herceg hangja. - M�g az is el�fordulhat, hogy az embereim v�letlen�l meg�lik �ket. Tudod, ha egy ilyen cs�csel�k megindul...
Malaz�r a t�bbiekre pillantott. Badbot kiv�ve mind�k arca elsz�nt �s haragos volt, Godrik m�g a fog�t is megcsikorgatta d�h�ben, Badb azonban megb�v�lve hallgatta a S�t�t Herceget.
- De ha megegyez�nk - folytatta Rhodewy, - nem esik b�nt�d�suk. Gondolkodj, Hang! Te, az apr�dod, a k�t n� meg az ap�ca - egyetlen feh�rcsel�d�rt. Nem rossz aj�nlat, magad is bel�thatod!
Malaz�r hallgatott.
- Nos, H�s Lovag - �t�tte tov�bb a vasat a herceg, - elfogadod?
- Nem! - ki�ltotta Malaz�r.
- Igen! - ki�ltotta vele egy id�ben Badb.
- Micsoda?! - rivallt a hercegn�re Godrik, �s vissza is r�ntotta, mert a l�ny m�r indult is volna.
- �! Fens�ges h�lgyem! - vigyorgott Rhodewy. - �r�l�k, hogy v�gre hallhatom a hangodat!
Badb v�laszolni akart, de Godrik r�sz�lt:
- Hallgass! - �s egyik kez�t a l�ny sz�j�ra tapasztotta, a m�sikkal pedig m�g er�sebben szor�totta a karj�t.
- Teh�t �ll az alku, hercegn�? - ki�ltotta k�zben Rhodewy.
- Nem alkudozunk veled! - ki�ltotta vissza Malaz�r.
- Rangosabb t�rgyal�partnerem akadt, Hang! - vetette oda a herceg g�g�sen. - Ha urad �s �rn�d besz�lnek, neked hallgass a neved!
- Isten ut�n csak a kir�ly az uram! - v�gott vissza Malaz�r. - �s az uram azt parancsolta, hogy vigyem a l�ny�t Llar herceghez.
- Ne d�h�ts tov�bb, lovag! - d�r�gte Rhodewy. - Ha nem adod a l�nyt, elveszem, te pedig csak a leny�zott b�r�t�k�n viheted meg n�szunk h�r�t a kir�lynak!
Badb hevesen megmozdult, de Godrik tov�bbra sem engedte el.
- Ssss! - intette csendre a hercegn�t. - Ssss! - �s Badb - nyugtalanul ugyan, de - cs�ndben maradt.
- Mit mondasz h�t? - s�rgette �ket a herceg imm�ron v�gk�pp t�relm�t vesztve.
- Gondolkodom - b�kte ki Malaz�r.
- Teh�t hajland� vagy v�gre gondolkodni - vigyorodott el el�gedetten Rhodewy. - Helyes!
Malaz�r h�t�t a k�sz�bnek vetve le�lt a f�ldre, onnan m�rte v�gig a t�bbieket. Mater Maria �s a k�t l�ny s�padt, de elsz�nt arccal n�zett r�, Badb pedig - akit m�g mindig Godrik fogott, b�r a sz�j�t elengedte, - lehajtotta a fej�t, �s behunyt szemh�ja al�l egyre sziv�rogtak a k�nnyek.
Godrik nagyot s�hajtott.
- Nem adhatjuk oda - mondta.
- Nem. - Malaz�r kurta v�lasza is ink�bb egy s�hajra hasonl�tott.
Badb hangtalanul felzokogott.
- Meghalunk? - cincogott Pennardun v�konyka hangon.
Malaz�r sz�rakozottan b�multa Godrikot �s Badbot. Ahogy ott �lltak majdhogynem egym�s mellett, a k�t nagyj�b�l egyforma alak... hossz�, sz�ke haj, k�k szemek... m�g az arcuk is hasonlatos...
- Ha odaadn�nk nekik Godrikot, mint Badbot, akkor nem - b�kte ki hirtelen j�tt �tlet�t, amit a l�tv�nyuk sugallt.
- Godrikot? - csod�lkozott r� Mater Maria.
- Be�lt�ztetj�k Badb ruh�iba. Termetre olyasmi Godrik is - intett a kez�vel bizonytalanul a bar�tja fel�. - A sz�ke haja is... A hangja is m�g l�nyos...
Godrik m�skor azonnal felh�borodott volna az eff�le kijelent�sekt�l, most azonban fel�l�nk�lt.
- Ez nagyon j� �tlet!
Badb hevesen ler�zta mag�r�l Godrik kez�t.
- Ez egy borzalmas �tlet! - ki�ltotta �ccse arc�ba indulatosan.
- Egy�ltal�n nem - d�lt el�re Malaz�r. - T�ged semmik�pp sem adhatunk �t a S�t�t Hercegnek, �gy viszont megmenek�lhet�nk.
- Godrik �lete �r�n? - k�rdezte Badb szinte gy�l�lk�dve.
- Ugyan! - l�pett el�re Godrik, hogy l�thassa a hercegn� arc�t. - Malaz�r �gyis kital�l valamit.
- Mit lehet itt kital�lni? - vetette k�zbe Teleri.
Malaz�r megsimogatta az �ll�t. Jellegzetes mozdulata volt, ha t�prengett valamin.
- Ha Godrik �gyesen alak�tja a l�nyt, kib�rja, m�g k�t nap alatt itt lesz�nk Llar csapat�val. N�gy nap alatt meg ak�r a kir�ly hadaival is.
- Hogyan tudna �gyes lenni? - cs�v�lta a fej�t a Mater. - A herceg el szokta venni, amit akar, �s akkor vill�mgyorsan kider�l, hogy le�ny helyett fi�t tart a kalitk�j�ban. Ha pedig kider�l... nem szeretn�k a kislovag hely�ben lenni.
Malaz�r ism�t v�gigsim�tott az �ll�n.
- Szerintem neki nem Badb kell, hanem a hozom�nya. M�rpedig hogy a Cochran Carrick-i birtokhoz hozz�jusson, a kir�ly �ld�sa kell. No meg az adom�nylevele. Godrik ezzel tarthatn� sakkban a S�t�t Herceget.
- Ez j� �tlet! - �l�nk�lt fel a Mater, aki maga is j� ismer�je volt az udvari intrik�knak. - Ha Rhodewy er�szakoskodna net�n, mondhatja, hogy j�, �t megkaphatja �gy, de Cochran Carrikot nem. �s �gy t�nyleg kib�rhatja azt a p�r napot l�nyk�nt.
- De h�t mi�rt nem mehetek �n? - k�rdezte Badb csod�lkozva.
- Mert aty�d Llarhoz k�ld�tt - magyar�zta neki Godrik.
- No �s? Fogs�gba est�nk!
- Ha mi is fogs�gba esn�nk, akkor hagyj�n!
- Nem �rtelek - r�zta meg a fej�t a hercegn�. - Mi�rt kellene nektek is fogs�gba esnetek?
- Mert ha n�lk�led �ll�tan�nk haza, aty�d kiv�geztetne benn�nket - v�gta el k�m�letlen�l a finom magyar�zkod�s fonal�t Malaz�r.
Badb leveg� ut�n kapkodott.
- De h�t mi�rt?
- Mert nem teljes�tett�k a parancsot - vonta meg a v�ll�t a fi�.
A hercegn� Godrikra n�zett, de bizony a sz�ke fi� szem�b�l azt olvashatta ki, hogy Malaz�r igazat mondott. �s ha m�g ez sem gy�zte volna meg, h�t elegend� volt a Materre �s a l�nyokra pillantania.
Badbnak meg kellett em�szteni ezt. Hiszen �lm�ban sem gondolta volna, hogy atyja ugyanolyan kegyetlen lehet, mint Rhodewy...
- Akkor mi�rt nem megy�nk mindannyian fogs�gba?
- Ha es�ly van r�, hogy elmenek�ts�nk? - n�zett r� Malaz�r.
- Mindig csak �n! - fakadt ki paprikapirosan a m�regt�l Badb.
- Meg mi - f�zte hozz� az �ccse. - �n nem b�zok ebben a hercegben. Nagyon nem sz�vesen adn�lak a kez�re.
- Van m�s v�laszt�sod? - k�rdezte kih�v�an a hercegn�, de Malaz�r helyett Godrik v�laszolt r�:
- Van. Hogy engem ad oda.
Badb erre m�r nem tudott mit mondani. Meg�rtette, hogy vagy Godrik, vagy a t�bbiek mindny�jan. �s ki tudja, lehet, hogy igaza van Malaz�rnak; meg tudj�k menteni a fi�t. M�gsem tetszett neki az �tlet. Nagyot s�hajtott �s lehajtotta a fej�t.
- Cser�ljetek ruh�t - utas�totta �ket Malaz�r �s azt�n kin�zett.
Rhodewy nem vesztegette hi�ba a v�rakoz�s perceit. � maga kiss� h�tr�bb h�z�dott, de n�h�ny ember�t el�rek�ldte.
- H�t �gy lehet b�zni benned? - ki�ltotta szemreh�ny�an Malaz�r, miut�n lenyilazta a settenked�ket.
- Nem �g�rtem semmit. Csak helyeseltem, hogy v�gre gondolkodsz - v�gta r� cinikusan a herceg. - No �s jutott�l v�gre valamire?
- Jutottam.
- �s? Mire? - faggatta Rhodewy.
Malaz�r nagy leveg�t vett.
- Mi a biztos�t�k afel�l, hogy nem b�ntod a hercegn�t? - k�rdezte.
- H�nyszor mondjam m�g, Hang? - k�rdezte mesterk�lt �rtatlans�ggal Rhodewy. - Feles�g�l akarom venni.
- Teh�t nem �l�d meg. De mi a biztos�t�k, hogy nem illeted �t egy�b m�don?
- Mire gondolsz, Hang? - j�tszotta meg az �rtetlent a herceg.
- Tudod j�l! - v�gott vissza Malaz�r. - Nem emelsz r� kezet. Nem t�rsz az �rtatlans�g�ra.
- Atyjaura �ld�sa n�lk�l? Soha!
- Esk�dj meg!
- Esk�sz�m az �l� Istenre! - emelte fel a jobbj�t Rhodewy.
- �s Szent Gy�rgyre! - cit�lta el� a biztons�g kedv��rt a lovagok v�d�szentj�t Malaz�r.
- �s Szent Gy�rgyre! - ism�telte ut�na a f�rfi. A fiatalok nem l�tt�k az arc�n megjelent megvet� fintort, ez�rt Malaz�r nyugodtan folytatta az alkudoz�st:
- Esk�dj meg arra is, hogy a h�lgyek is biztons�ggal elt�vozhatnak!
- Esk�sz�m!
- Az �l� Istenre?
- �s Szent Gy�rgyre! - mondta Rhodewy mag�t�l.
- J�l van! Akkor kimegy�nk innen.
- Az apr�dod �s a magad biztons�g��rt nem k�rsz esk�sz�t? - k�rdezte a herceg, �s most m�r egy�rtelm�en kicsend�lt a hangj�b�l a g�ny.
Malaz�r habozott egy pillanatra, de azt�n pillant�sa r�t�vedt az imm�ron apr�druh�ban fesz�t� Badbra �s d�nt�tt:
- De igen! - ki�ltott ki.
- Esk�sz�m az �l� Istenre �s Szent Gy�rgyre, hogy se az apr�dodnak, se neked nem esik se t�lem, se embereimt�l semmi b�nt�d�sod.
- �men! - nyugt�zta Malaz�r a fogadalmat, azt�n v�gign�zett kis csapat�n. Mindny�jan elsz�ntak �s s�padtak voltak, Badb k�l�n�sen s�padt. Malaz�r azonban most m�gis a bar�tj�ra figyelt, nem a hercegn�re. Hirtelen annyi mindent akart neki mondani, hogy v�g�l nem mondott semmit, csak a kez�t ny�jtotta. Godrik �gy fogadta el, ahogy m�skor is szokta: a kettej�k k�z�tt �rv�nyben l�v� titkos fog�sokkal. A sz�ke fi� szeme csillogott, a fej�t felszegte, orrcimp�ja meg-megremegett; szinte olyan volt, mint egy harci paripa csata el�tt, csak �ppen nem r�gkap�lt �s nem nyihogott. Malaz�r de sokat ugratta ez�rt a szok�s��rt! Mert Godrik minden csib�szs�g�k el�tt �gy viselkedett, mintha jelezni akarta volna, hogy l�m, van v�r a puc�j�ban...
Hiszen ez is csak egy cs�ny - nyugtatta mag�t Malaz�r, aki bizony m�giscsak agg�dott, de azt�n nagy leveg�t v�ve els�k�nt l�pett ki a barlangb�l. Godrik k�vette, �t meg Teleri, �t Pennardun, Mater Maria, legv�g�l pedig az apr�druh�ba �lt�z�tt Badb.
M�g le nem �rtek ahhoz a kis tiszt�shoz, ahol nemr�giben Malaz�r felfel� indult a patakot k�vetve, nem t�rt�nt semmi. �m odalent azonnal k�rbevett�k �ket Rhodewy emberei, s azt�n el�l�pett maga a herceg is. Szemmel l�that�an keresett k�z�l�k valakit, de nem tal�lta, �gy v�g�l pillant�sa megpihent az el�l �ll� fi�n. �sszevont szem�ld�kkel m�regette.
- Te vagy a Hang? - k�rdezte v�g�l.
Malaz�r meghajtotta mag�t.
- Szolg�latodra, nagyuram - mondta, �s a herceg csak�gy, mint az emberei, azonnal r�ismert a hangj�ra.
- Egy k�ly�k? - f�jtatott a herceg.
- Malaz�r vagyok az Anguis nemzets�gb�l - mondta a fi� felegyenesedve, �s b�szk�n �llta a herceg haragos tekintet�t.
- A kir�ly legifjabb unoka�ccse! - horkant fel Rhodewy. Term�szetesen hallott m�r r�la, hiszen Malaz�r a kir�ly rokons�g�hoz tartozott. - �gyes! - n�zett v�gig a fi�n. Mi tagad�s, d�he mellett tiszteletet is �rzett ir�nta, hogy volt mersze �t fel�ltetni. - �s a hercegn�?
- �me! - intett h�tra Malaz�r a m�g�tte �ll� Godrik fel�.
- Rem�lem, � igazibb hercegn�, mint amilyen lovag te vagy - morogta Rhodewy a fogai k�z�tt, de l�tszott, elismer�se m�r legy�zte a haragj�t Malaz�r ir�nt. M�g egy pillant�st vetett a fi�ra, azt�n figyelm�t a "hercegn�" fel� ford�totta. �gy m�rte v�gig, mintha egy lovat n�zett volna a v�s�rban. M�g az �ll�t is megemelte, �m Godrik el�t�tte a kez�t.
- T�bb tiszteletet! - f�rmedt l�nyos hangj�n Rhodewyre. - F�hercegn� vagyok!
A f�rfira szemmel l�that�an nem volt nagy hat�ssal a kioktat�s, mert elkapta a "hercegn�" karj�t. Godrik megpr�b�lta kir�ntani mag�t a szor�t�sb�l, de hi�ba.
- � az? - k�rdezte Rhodewy egy m�g�tte �ll� alakt�l.
Az alak el�rel�pett, �s a t�bbiek elh�lten fedezt�k fel benne Arnold lovagot, a k�s�ret egyik tagj�t. �rul�!
Mi lesz, ha felismeri Godrikot...?
- �, nagyuram - mondta n�mi szemrev�telez�s ut�n a lovag.
- Biztos? El�g �retlen...
- Igen. �t l�ttam besz�llni a bat�rba. Sz�ke a haja, k�k a ruh�ja. �s n�zd, nagyuram, ott van a kir�ly gy�r�je az ujj�n! - mutatott Arnold a Godrik kez�n csillog� gy�r�re.
Malaz�r csod�lkozva pillantott r�. Neki ugyan esz�be nem jutott volna ilyen apr�s�g! Okos l�ny ez a Badb...
Rhodewy v�gre elengedte Godrik karj�t.
- Rendben van - mondta, azt�n Malaz�r kez�be nyomott egy pergament. - Vidd el ezt a levelet a kir�lynak, fi�. Ebben k�rem meg t�le a hercegn� kez�t. Van benne n�h�ny aj�nlat... Gondolkodjon el rajta. Mondd el neki, mit l�tt�l itt. Mondd el, hogy csak egy szavamba ker�l, �s soha egyetlen sz�ll�tm�ny sem jut el a kik�t�ig. De ha megkapom az �ld�s�t a frigy�nkre... koron�j�nak legbiztons�gosabb �kk�ve lesz ez a vid�k. Mondd meg neki, fi�!
- Elmondom, nagyuram. Rem�lem, �fels�ge megjutalmazza igyekezetedet �rdemed szerint - villant nagyot Malaz�r szeme, mik�zben meghajtotta mag�t. �s ha net�n Rhodewynek nem is tetszett a fi� k�t�rtelm� kijelent�se, nem tette sz�v�. Hagyta, hogy Malaz�r�k felsz�lljanak a lovukra. Csak amikor m�r od�bb j�rtak, akkor intett, �s az egyik �j�sz a t�voz�k ut�n l�tt.
Mater M�ria f�jdalmas ny�g�ssel d�lt a lova nyak�ra. A ny�l a jobb lapock�j�n�l hatolt bel�.
- Mit m�velt�l? - t�madt a hercegre Godrik, de Rhodewy ugyan�gy kapta el a karjait �s szor�totta mag�hoz, ahogy a fi� az im�nt Badbot. Azzal a k�l�nbs�ggel, hogy Godriknak annyi es�lye sem volt megszabadulni a herceg vasmark�b�l, mint Badbnak volt t�le.
De Malaz�r is visszaford�totta a lov�t:
- Ez a te szavad, Harami�k Hercege? - ki�ltotta s�t�t arccal, mik�zben a l�nyok k�t oldalr�l fogt�k k�zre a Matert, hogy le ne essen a lov�r�l.
A katon�k elh�lve hallgatt�k, de Rhodewynek szemmel l�that�an tetszett a fi� mer�szs�ge.
- Nem szegtem meg a szavam, Hang! - ki�ltott vissza szinte der�sen. - Ap�c�ra nem esk�dtem!
Malaz�r azonnal felfogta, hogy bakl�v�st k�vetett el, hogy a Materre nem k�rte k�l�n a herceg szav�t, �s hogy Rhodewy ezzel v�gott vissza neki az eddigiek�rt.
- De a hercegn� �ps�g�re szavadat adtad! - eml�keztette a S�t�t Herceget.
Rhodewy g�nyosan vigyorogva n�zett Godrik arc�ba, azt�n megperd�tette a fi�t, �s a derek�n�l fogva feldobta a nyeregbe.
- Azt betartom! - ki�ltotta vissza, azzal maga is nyeregbe sz�kkent. Elindult, emberei pedig k�vett�k; otthagyt�k a kis t�rsas�got, de Malaz�r m�g ut�nuk ki�ltott:
- Rhodewy herceg!
Rhodewy megtorpant �s visszan�zett.
- M�g tal�lkozunk!
Rhodewy elvigyorodott a kamasz fi� ny�lt fenyeget�s�re. Amennyire nyerg�ben �lve tehette, m�lyen meghajolt, azt�n b�cs�t intve elv�gtatott.