1. fejezet


- He? - mordult fel a k�pc�s alak, amikor h�tulr�l valaki megkocogtatta a v�ll�t. �m a m�g�tte �ll� nem �rte be ennyivel, �jra megkocogtatta a v�ll�t.


- Mi kell? - ki�ltott fel emez.


- A fi� az �n szolg�m - sz�lalt meg m�g�tte egy hihetetlen�l m�ly hang. A k�pc�s alak v�gre h�tran�zett, �s k�nytelen volt laz�tani a fog�s�n, amivel annak a v�r�s kis fick�nak a nyak�t szorongatta, mert csak �gy tudta el�gg� felemelni a saj�t fej�t. A pincem�ly hang tulajdonosa ugyanis majd' egy fejjel magasabb volt n�la. �s nem csak egyszer�en magas, hanem sz�les v�ll�, izmos is, tet�t�l talpig feket�ben, �llig felfegyverkezve. A k�pc�s fick� nem volt any�masszony katon�ja, de most m�gis jobbnak l�tta, ha enged�keny lesz.


- Akkor nesze, neveld meg! - haj�totta a magas termet� f�rfihoz a sutty�t. A kis v�r�s nekit�ntorodott a gazd�j�nak, m�g tov�bb is perd�lt volna, de a f�rfi elkapta a karj�t, �gy �ll�totta meg. A leg�nyke kiss� eltorzult arccal massz�rozta a nyak�t.


- Szem�t diszn�! - lihegte, mert m�g nem kapott rendesen leveg�t. A k�pc�s m�r mozdult volna, hogy folytatja a f�lbeszak�tott m�veletet, de a fekete f�rfi f�lig a h�ta m�g� r�ntotta a suhancot.


- Sz�val sz�jalt veled - nem k�rdezte a k�pc�st, hanem mondta.


- Akkora sz�ja van, mint az �lajt�! - ki�ltott amaz felh�borodottan.


- Tudom - b�lintott a magas lovag. - Ne t�r�dj vele! Gyere, megh�vlak egy italra!


- Micsoda? - h�rd�lt fel a suhanc. - F�lig megfojtott, �s te m�g itatni akarod?


- Will! - ki�ltott fel a lovag. - H�nyszor mondjam m�g neked? - n�zett r� a leg�nyre, �s lassan, tagoltan folytatta - Fogd be a sz�d!


A leg�nyke alig �rt gazd�ja v�ll�ig, legfeljebb, ha nagyon kih�zta mag�t, alakja is olyan karcs� volt, ak�r egy l�ny�, de cirmokkal tark�tott z�ld szeme most olyan d�h�sen villogott, mintha � lett volna a gazda, akivel szemtelen szolg�ja sz�jal.


- Will! - sz�lt nyomat�kosan a magas f�rfi. - N�zd meg, rendesen lecsutakolt�k-e a lovakat! Azt�n k�rj a konyh�n valami ehet�t, �s menj a szob�ba! �rtetted?


- Iiigenis, uram! - hajolt meg elt�lzottan a leg�nyke, �s a szeme m�g mindig d�h�sen villogott. - �rtettem, uram! Megyek m�r, uram!


�s t�lj�tszva a hajb�kol�st kih�tr�lt az iv�b�l.


- Brian vagyok, a Bivaly nemzets�gb�l, uram - hajolt meg a k�pc�s emberke. - C�mer�nk a Bubalus - mutatott a pad mell� �ll�tott pajzsra, amelyen egy karddal �td�f�tt bivalyfej �keskedett.


- Malaz�r vagyok, az Anguis nemzets�gb�l - hajolt meg v�laszk�pp a magas f�rfi - �s c�merem a Serpens. - Az � pajzs�n z�ld mez�ben ez�stsz�n k�gy� �gaskodott.


- �rvendek, j� uram, hogy megismerhettelek - ny�jtotta a kez�t Brian.


- Magam is �rvendek - fogadta el a kezet Malaz�r, majd intett a fogad�snak. - M�zs�rt!


B�k�sen letelepedtek egy �res asztalhoz, ahova az egyik felszolg�l� l�zas igyekezettel hozta a k�t hatalmas kup�t, benne a k�rt ned�vel. A jeles f�rfiak egy hajt�sra kiitt�k, �s szinte egyszerre csapt�k le az asztalra a ki�r�lt kup�kat.


- M�g! - rendelkezett Malaz�r.


A fogad�s sz�les vigyorral k�sz�tette el� az �jabb kup�kat. Vend�gei hozz��ll�s�b�l szak�rt� szemmel l�tta, hogy itt ma - vagy holnap reggel - jelent�s fogyaszt�st sz�molhat fel. �s ha egy kicsit vastagabban is fog majd a penn�ja, vend�gei nemigen lesznek olyan �llapotban, hogy azt ellen�rizni tudj�k.


�gy t�nt, nem is t�ved. A k�t f�rfi a m�sodik �s a harmadik kup�t ugyanolyan lend�lettel hajtotta fel, mint az els�t. �m a negyedik kup�t csup�n letett�k maguk el�.


- Bocs�ss meg, uram - kezdte Brian -, ha belesz�lok a dolgodba, de �gy l�tom, mintha nem lenne �jdons�g sz�modra szolg�d rettenetes nagy sz�ja.


- H�t nem is - d�rm�gte a bajusza alatt Malaz�r.


- Akkor h�t mi�rt nem v�lsz meg t�le?


- Nem tehetem - mondta az �ri�s. - Megboldogult aty�m nem sok mindent hagyott r�m, �s amit r�m hagyott, ahhoz ragaszkodok.


- Az � szolg�ja volt a fi�? - k�rdezte Brian.


- Az apja. Will apja. Aty�m nagyon sokra tartotta. Azt hitte, hogy a fia is ugyanolyan lesz.


- De nem lett olyan, ugye? - k�rdezte egy�tt�rz�en a k�pc�s.


- Igen is, meg nem is - vonta meg a v�ll�t Malaz�r. - M�g nagyon fiatal, de az esze �s a sz�ve m�ris a hely�n van. Csak a sz�ja!


- H�t verd el egyszer-k�tszer - b�ztatta Brian.


Malaz�r felvonta a szem�ld�k�t, erre a k�pc�s lovag hozz�tette:


- Asszony, szolga verve j�!


- Nem lehet - cs�v�lta a fej�t az �ri�s. - Nagyon fiatal �s gy�nge. M�g k�rt tenn�k benne.


- H�t akkor ne a kezeddel, hanem sz�jjal!


- Sz�jjal?! - Malaz�r arc�ra ki�lt a rosszall�s.


- Akkor p�lc�val! Mogyor�vessz�vel! Az �gyis ink�bb cs�p, mint f�j, �s j� sok�ig meg�rzi, ha egyszer megcsapod vele!


- Lehet, hogy ez nem is rossz �tlet - emelte meg kup�j�t Malaz�r. Ittak.


- Azt�n t�ged mi sz�l hozott erre? - t�r�lte meg a sz�j�t ruh�ja ujj�val a fekete f�rfi.


- A kalandv�gy, mi m�s? - d�llesztette ki a mell�t Brian.


- �s mif�le kalandok akadnak errefel�?


- H�t itt van r�gt�n Nibel, a var�zsl� - hajolt �t az asztalon Brian, lehalk�tva a hangj�t. - Az � szolg�lat�ban sokf�le kalandot lehet �t�lni.


- Egy var�zsl�? - hitetlenkedett Malaz�r.


- Nem hallott�l m�g fel�le? Na �s az ellenl�bas�r�l, a Hom�ly Ur�r�l? - suttogta a m�sik.


- Ez a n�v m�r ismer�sebben cseng.


- Csak halkan csengjen! - intette Brian. - Mahrunnak, a Hom�ly Ur�nak m�g a nev�t kimondani sem sokan merik, nehogy meghallja.


- Akkor te mi�rt mondod ki? - n�zett r� Malaz�r.


- Mert �n nem f�lek t�le - h�zta ki mag�t a k�pc�s.


- Aha! - b�lintott Malaz�r. - B�tor ember vagy, azt m�r l�tom! No �s most melyikhez m�gy?


- Melyikhez? - suhant �t a f�lelem Brian szem�n. - Term�szetesen Nibelhez! Nem tartasz velem, bar�tomuram? Nibel pont az ilyen sz�p sz�l lovagokat keresi.


- Mi�rt?


- Hogyhogy mi�rt? H�t az�rt, hogy vel�k harcoljon a Hom�ly Ura ellen!


Malaz�r elgondolkodva simogatta az �ll�n a szak�ll�t.


- Na, mit sz�lsz hozz�, bar�tomuram? - s�rgette Brian.


- Nem is tudom - habozott a magas lovag. - Var�zsl�k? Ez nem nagyon �sszeegyeztethet� a kereszt�ny hitemmel.


- De hiszen kereszt�ny vagyok j�magam is! - m�ltatlankodott a k�pc�s. - �s j� kereszt�ny vagyok! Mi rossz van abban, hogy puszt�tom a s�t�ts�get, ahol csak �rem?


- Mit sz�lna a gy�ntat�d, ha elmondan�d neki, mire k�sz�lsz? - k�rdezte tov�bbra is szak�ll�t simogatva Malaz�r.


- Mit sz�lt volna? �r�lt neki! - m�ltatlankodott a m�sik.


- Mert m�r elmondtad?


- H�t persze! Csak nem gondolod, bar�tomuram, hogy olyasmit javasoln�k, ami lelked �dve ellen lenne? - h�borodott fel Brian


- Nem. Persze, hogy nem - v�laszolt az �ri�s.


- Na, akkor mit sz�lsz? - faggatta moh�n a k�pc�s fick�.


Malaz�r m�g egy darabig elgondolkodva simogatta a szak�ll�t, azt�n csak kib�kte:


- Rendben!


- Ez az! - vidult fel Brian. - Erre inni kell!


Malaz�r kis mosollyal a sz�ja sz�glet�ben intett a fogad�snak.

*

J�csk�n este lett m�r, mire Brian lekoppantotta az utols� kors�t �s azut�n k�zvetlen�l a fej�t is az asztalra. Minden �tmenet n�lk�l aludt el. Malaz�r megr�zta a karj�t, de csak dobh�rtyaszaggat� horkol�st kapott v�laszul. A fekete f�rfi �gy �llt fel a sz�k�r�l, mintha nem ivott volna eg�sz d�lut�n egy korty italt sem. Csak j�kedve kerekedett az elfogyasztott t�m�nytelen mennyis�g� m�zs�rt�l, m�sk�pp nem l�tszott rajta semmi. K�t cseng� aranyat haj�tott oda a fogad�snak.


- Van szob�ja a lovagnak? - k�rdezte.


- Igen, uram! - k�szs�geskedett a fogad�s. Az aranyak szolg�latk�ssz� tett�k.


- Akkor vigy�tek a szob�j�ba - mondta, azzal sarkon fordult, �s maga is a saj�t szob�j�ba t�rt.

Apr�, s�t�t kis zug volt az, d�ng�lt padl�val, cs�ppnyi ablakkal, melyen marhah�lyag fesz�lt, a t�zhelyen par�zslott a t�z, az �gyban hepehup�s szalmazs�k, lapos p�rn�val �s m�g laposabb dunn�val. M�g egy nagyobb l�dika, amibe a vend�g a ruh�it rakhatta, egy rozoga asztal, egy m�g rozog�bb sz�k, a falon egy meggy�jtatlan f�klya, ennyib�l �llt a szoba berendez�se.


Az �gyban m�r aludt valaki, Will, a leg�nyke. Szolga ugyan a k�sz�b�n szokott aludni, �s �r�l j� sor�nak, ha egy kiv�nhedt takar�t is kap, de Malaz�r �gy l�tszik, semmi kivetnival�t nem tal�lt abban, hogy a leg�nye az �gyat bitorolja, mert fels� ruh�it lev�ve megszokott mozdulattal b�jt mell�, �vatosan tolva arr�bb, nehogy fel�bressze. De a suhanc nem aludt.


- Itt�l - mondta csukott szemmel.


- Ittam - hagyta r� Malaz�r.


- Sokat itt�l.


- Sokat ittam.


- Azzal a fojtogat�s alakkal?


- Azzal.


- Mi�rt?


- Besz�lgett�nk.


- Mir�l?


- Mindenf�l�r�l.


- Aha.


Cs�nd �llt be k�z�j�k. Egyszer csak Malaz�r megsz�lalt.


- Holnap vele megy�nk.


- Hova?


- Egy var�zsl�hoz.


- Kihez?!


- Egy Nibel nev� var�zsl�hoz.


- Micsoda? - �lt fel Will. Napk�zben p�ntlik�val �sszefogott haja most kibomlott, der�kig �r� v�r�s hajzuhatag bor�totta be a leg�nyt. Leg�nyt?


- �ll�t�lag � az - mondta Malaz�r nyugodtan -, aki a Hom�ly Ura ellen k�zd. B�tor lovagokat keres.


- �s neked ezt mind ez a b�z�s g�r�ny mondta?


- �.


- �s mi�rt akarsz vele menni?


- Mert j� alkalom k�n�lkozik n�h�ny kalandra.


- Kalandra! - ism�telte megvet�en a kis v�r�s. Pillanatnyi gondolkod�s ut�n �jra megsz�lalt –
Malaz�r, nem tetszik ez nekem!


- Sajn�lom! - mondta az �ri�s, azzal h�tat ford�tott neki.


- Sajn�lod? - h�ledezett az. - Malaz�r! Csak nem azt akarod mondani, hogy te m�r el is �g�rkezt�l ehhez a Nibelhez?


A fekete f�rfi csak d�nny�g�tt valamit a p�rn�j�ba. A v�r�ske azonban nem hagyta annyiban, amennyire csak b�rta, megr�zta a v�ll�t.


- El�g�rkezt�l?


Malaz�r igyekezett ler�zni mag�r�l a kis kullancsot, de hi�ba. V�g�l megunta a ny�sztet�st.


- Igen! - vetette oda imm�ron �rthet�en.


- Malaz�r! - sz�lt d�bbenten a v�r�ske. - An�lk�l, hogy megbesz�lted volna velem?


- �s ha igen, akkor mi van?


- Malaz�r! - A fekete lovag nem v�laszolt. A kis v�r�s bele�kl�z�tt a f�rfi v�ll�ba. - Malaz�r!
N�zz r�m, ha hozz�d besz�lek!


A hatalmas termet� f�rfinak ugyan meg sem kottyant az �t�s, de az�rt megfordult.


- Nem lehetne ezt reggel? - k�rdezte, mik�zben igyekezett szigor� arcot v�gni. A v�r�ske azonban �gyet sem vetett ezekre a k�s�rletekre. Kis kez�t tov�bbra is �k�lbe szor�tva d�h�sen meredt a f�rfira.


- Hogy merted? - sziszegte. - Hogy merted a megk�rdez�sem n�lk�l?


- Ha nem vetted volna �szre, nem volt�l ott!


- Na �s? Att�l m�g megbesz�lhetted volna velem k�s�bb!


- Helga! - �lt fel most m�r a f�rfi is. - A vil�g szem�ben te a szolg�m vagy! Hogy n�zne az ki, hogy az �r nem mer d�nteni, m�g meg nem besz�lte a szolg�j�val?


- Kital�lhatt�l volna valamit!


- �s ugyan mit?


- Mit tudom �n! B�rmit! - d�h�ng�tt tov�bb a kicsike.


- K�r err�l vitatkozni! A dolog �gy alakult, �s k�sz! - vonta meg a v�ll�t Malaz�r.


- Ennyi? - h�ledezett a v�r�ske. - �gy alakult, �s k�sz?


- Mit mondjak m�g? �n megyek, �s te is j�ssz.


- M�r ugyan mi�rt menn�k?


- Mert a szolga mindenhova k�veti ur�t!


Helga egy pillanatig leveg� ut�n kapkodott a d�ht�l, azt�n meglend�lt a keze. �m miel�tt a pofon elcsattant volna, Malaz�r elkapta a csukl�j�t. Szeme sark�ba ki�lt a der�, ahogy mag�hoz r�ntotta a l�nyt �gy, hogy az keresztbe fek�dj�n a l�b�n. A f�rfi egy mozdulattal felr�ntotta az ing�t, �s h�rom csattan�sat csapott a meztelen �lep�re.


- Brian ugyan mogyor�vessz�t javasolt - mondta nevetve, m�g a l�ny v�rv�r�s arccal pattant fel r�la �s h�zogatta az ing�t -, de most �gy is megteszi!


- Malaz�r! - Helg�nak m�g a hangja is elf�lt felh�borod�s�ban.


- �s m�g a szavad is elakad t�le! - nevetett tov�bb a f�rfi. - Ha nagyon sokat p�r�lsz velem, m�skor is elverlek. K�l�nben is nagyon form�s a feneked.


A l�ny inge kiv�g�s�ig elv�r�s�d�tt, azt�n megpr�b�lt m�lt�s�gteljesen visszavonulni: Lefek�dt, h�t�t ford�tva Malaz�rnak �s �ll�ig felh�zta a takar�t.


- Na mi van? - faggatta nevetve a f�rfi. - Nem akarsz tov�bb veszekedni velem? Pedig �n nagyon �lveztem! Folytathatjuk!


- R�szeg vagy! - f�jt a l�ny, �s a vil�g minden kincs��rt sem fordult volna meg. - Ut�llak!


A f�rfi nevetett rajta, azt�n igen der�sen mer�lt �lomba. Helga m�g sok�ig meredt f�lig v�r�sen a s�t�tbe, azt�n �szrev�tlen�l �t is elnyomta a buzg�s�g.

*

Amikor reggel Malaz�r fel�bredt, Helga nem volt sehol. Igaz, hogy a fekete f�rfi rendk�v�l j�l b�rta az italt, de az el�z� esti vedel�st bizony meg�rezte az � feje is. F�lig m�g k�b�n kit�molygott az udvarra, �s a k�t melletti v�ly�ba beledugta a fej�t. Egyszer-k�tszer megism�telte ezt, azt�n ler�ntotta ing�t, �s meg is mosakodott. Kapta volna fel az ing�t, de nem tal�lta.


- Megt�r�ljelek, uram? - csend�lt fel m�g�le egy kiss� g�nyos hang. Megp�rd�lt, az inasnak �lt�z�tt Helga �llt ott, egyik kez�ben az inget, a m�sik kez�ben egy feh�r t�r�lk�z�t tartva.

Malaz�rban felr�mlett az el�z� �jszakai �sszet�z�s�k, �gyhogy sz�ja sark�ban kis f�lmosollyal vetette oda:


- T�r�lj!


L�tszott, Helga nem �ppen erre a v�laszra sz�m�tott, de ha m�r �gy alakult, nem visszakozhatott. Finomnak nem nevezhet� mozdulatokkal megd�rg�lte Malaz�r mell�t, h�t�t, a karjait, azt�n h�tral�pett. A m�velet k�zben gondosan �gyelt arra, hogy m�g csak v�letlen�l se pillantson a f�rfi arc�ra, amelyen kaj�n mosoly j�tszadozott.


- Na �s a hajam? - n�zett le r� Malaz�r megj�tszott szigorral.


- Ha �gy kih�zod magad, v�gk�pp nem �rem el! - v�gta r� villog� szemekkel a l�ny. - K�l�nben is, hozn�m a reggelidet!


- A szob�nkba?


- Igen. - Majd halkan hozz�tette - Besz�lni akarok veled.


Malaz�r arc�r�l lehervadt a mosoly.


- J�! - mondta kiss� k�nyszeredetten. - De n�zd meg, hogy Brian fenn van-e m�r.


- Nincs - r�zta meg a fej�t Helga. - M�g �gy alszik, mint akit fejbe vertek. Csak �gy zeng a k�rny�k a horkol�s�t�l!


- Na, ennyit a korai indul�sunkr�l - mormolta Malaz�r.


- Mi tagad�s, te sem volt�l valami friss - jegyezte meg cs�p�sen a l�ny, azzal a f�rfi kez�be nyomta a t�r�lk�z�t, meg az inget, �s visszasietett a fogad�ba.


Malaz�r elgondolkodva n�zett ut�na. Nem tetszett neki a besz�lget�s gondolata, tartott t�le, hogy a le�nynak lesz m�g egy-k�t keresetlen j� szava a tegnapi �n�ll�skod�sa miatt. Na mindegy, valahogy csak t�l�li! - b�ztatta mag�t, mik�zben hossz� fekete haj�t d�rg�lve visszat�rt a szob�ba.


Nem sokkal k�s�bb Helga is betoppant, kez�ben nagy t�lc�t egyens�lyozott, melyen keny�r, szalonna, t�r�, sajt hevert tisztess�ges mennyis�gben. A m�sik kez�ben k�cs�g�t tartott.


- A fogad�s k�rdezte, hogy bort vagy sert k�v�nsz-e inni - mondta.


- Na �s melyiket hoztad? - �rdekl�d�tt Malaz�r.


- Egyiket sem! - v�gta r� szigor�an Helga. - El�g volt abb�l tegnap este! Ma tejet �s vizet iszol! - azzal a tejes k�cs�g�t odakoppintotta Malaz�r el�. A vil�g legterm�szetesebb mozdulat�val �lt le az egyetlen sz�kre, szelt mag�nak kenyeret, �s p�pozta meg t�r�val. Malaz�rral nem foglalkozott. A f�rfi f�l k�zzel emelte meg a b�h�mnyi l�d�t �s h�zta oda az asztalhoz, sz�knek. Maga is nekil�tott a reggelinek.


- Mif�le var�zsl� ez, akihez menni akarsz? - k�rdezte teli sz�jjal Helga.


- Azt mondta Brian - felelte Malaz�r, - hogy Nibel a neve.


- �s a Hom�ly Ura a m�sik? Azt mondtad, ugye?


- Igen. Mahrun. De ezt a nevet Brian olyan halkan merte kiejteni, mintha ott �llna mellette a n�v tulajdonosa.


- �rdekes - gondolkodott el Helga. - Hallottam m�r ezt a nevet, de valahogy m�sk�pp!


- M�sk�nt bizony! - b�lintott Malaz�r. - A Hom�ly Ura nem egy var�zsl�, hanem egy d�monherceg neve.


- Val�ban! - h�kkent meg a l�ny. - A Mester mes�lt r�la! �s Mahrun?


- � val�ban egy s�t�t var�zsl�. M�ghozz� nem is a legkisebb hatalm�!


- Akkor lehet, hogy ez a Mahrun �s a Hom�ly Ura �sszefogtak? - tal�lgatott Helga. - Az�rt gondoln�k az emberek, hogy ugyanarr�l a szem�lyr�l van sz�?


- Lehet. A s�t�t var�zsl�kn�l minden lehet - t�prengett Malaz�r is. - �s m�g van itt valami.


Helga k�rd� tekintet�re tov�bb folytatta:


- Ki az a Nibel? �n m�g soha nem hallottam fel�le! M�rpedig egy olyan feh�r m�gusnak, aki lovagokat gy�jt a gonosz ellen, nagyobb h�re kell, hogy legyen.


- Lehet, hogy csak nemr�g kezdett el lovagokat gy�jteni? - k�rdezte Helga, de kiss� maga is k�telkedett ebben az �ll�t�sban.


- Vagy csak egy csal�, aki valamilyen titokzatos okb�l tev�kenykedik - d�rm�gte Malaz�r.


- Azt gondolod? - kerekedett el Helga szeme. - De h�t mi�rt?


- Nem tudom - ingatta a fej�t a f�rfi. - De �ppen ez az, ami felkeltette a k�v�ncsis�gomat. �s ez�rt egyeztem bele, hogy Briannel tartok.


- No �s ez a Brian?


- Nem tudom - t�prengett Malaz�r. - K�r�l�tte is �rzek hom�lyt.


- �s m�gis vele akarsz menni?


- De m�g mennyire! Nagyon is hirtelen j�tt ez a bar�tkoz�s hangulata. Nem tetszik nekem!


- �s ha valaki nem tetszik neked, azzal egy�tt akarsz lenni? - furcs�llotta Helga.


- Figyelj, kisl�ny! - Helg�nak �sszeh�z�dott a szeme a megsz�l�t�st�l, de Malaz�r nem foglalkozott vele. - Furcsa volt, hogy alighogy meg�rkezt�nk, ez az alak m�r bel�d is k�t�tt. El�g nagy a sz�d, �n is tudom, de annyira nem, hogy egy idegen ez�rt r�gt�n meg is akarjon fojtani. R�ad�sul �n is l�ttam �t, mikor meg�rkezt�nk, figyelt minket, �gyhogy tudom, l�tta, hogy te velem vagy.


- �s? - n�zett k�v�ncsian a le�ny.


- � alig valamivel magasabb, mint te, hozz�m k�pest csak egy mitugr�sz. Ha belek�t�tt a szolg�mba, akkor vagy nagyon mer�sz, vagy nagyon botor, vagy �gy akarta felh�vni mag�ra a figyelmemet.


- No de mi�rt akarta mag�ra vonni a figyelmedet?


- R�gt�n ut�na sz�ba hozta ezt a Nibelt, �s er�sk�d�tt, hogy menjek vele. - Malaz�r megcs�v�lta a fej�t. - Nem tudom, meddig lett volna k�pes elmenni, hogy meggy�zz�n, de szerintem el�g messzire!


- Azt akarod mondani - t�gult kerekre Helga szeme, - hogy meg�rkez�s�nk pillanat�t�l ez volt a sz�nd�ka? Hogy te vele menj Nibelhez?


- Igen. Azt hiszem, igen.


- De h�t mi�rt?


- Csapd�t szimatolok - felelte Malaz�r.


- De ha ez t�nyleg csapda, akkor mi�rt tartunk vele? - k�rdezte megr�k�ny�dve Helga.


- Ej, le�nyz�, le�nyz�! - cs�v�lta a fej�t mosolyogva Malaz�r. - De sokat kell m�g neked tanulnod!


- Hagyd ezt a kioktat�st! - csattant fel d�h�sen a l�ny. - Ink�bb a k�rd�semre v�laszolj!


Malaz�r nem tudta visszatartani a mosolyg�s�t, de az�rt t�relmesen v�laszolt:


- Ha tudsz egy csapd�r�l, akkor fel is k�sz�lhetsz r�. �gy te okozhatsz kellemetlen meglepet�st annak, aki neked akart kellemetlen meglepet�st szerezni.


- Ez nagyon k�rm�nfont! Nem lenne egyszer�bb k�rd�re vonni, hogy mit akar t�led?


- Fedjem fel, hogy �tl�tok rajta? - horkant fel m�ltatlankodva Malaz�r.


- Persze! Az egyenes �t mindig a legc�lravezet�bb! - er�sk�d�tt a l�ny.


- Hogy azt�n m�sik csapd�t �ll�tson, amit esetleg nem veszek �szre? Ugyan! - legyintett a f�rfi.


- Akkor teh�t?


- Vele megy�nk. �gy legal�bb szemmel tudom tartani.


Helga egy darabig komolyan figyelte, azt�n megsz�lalt furcs�n cseng� hangon.


- De ez lehet, hogy vesz�lyes dolog lesz.


- Lehet - hagyta helyben a f�rfi. - F�lsz?


- Nem - felelte Helga. - M�g nem.


- De hiszen te vagy a F�ld Erej�nek �rz�je!


- �rz�je. De nem maga a F�ld Ereje - mondta a l�ny, �s fel�llt. - Megn�zem ezt a Briant. �s ha m�g nem �bredt volna fel, felkeltetem. Ha menni akarunk, menj�nk min�l el�bb.