5. fejezet   Mr. INTERPOOL �s a kisl�nya

Attila a b�tyj�ra hallgatva elvonult aludni. P�ter mosolyogva nyugt�zta mag�ban, hogy az �ccse ritk�n ugye, de hallgat r� �s a mai napig meg tudja fenyegetni valamivel. A 3 �r�b�l v�gezet�l 8 lett. Lezuhanyozott, �t�lt�z�tt, majd bement a k�rh�zba. Nem akart Li�hoz menni, �gy ink�bb a kisl�ny szob�j�ba k�t�tt, aki b�k�sen aludt. „Olyan, mint egy angyal!” – �llap�totta meg mag�ban. A kisl�ny hajnalt�jt fel�bredt.

- Szia Attila! – mosolygott a f�rfira, akinek pillanatok alatt jobb kedve lett ett�l a kis gesztust�l. – Siker�lt? – k�rdezte t�le egy kicsit komolyabban.

- Igen, minden rendben volt a t�bbi a te dolgod!

- Mi baj van?

- Tudod, egy nagyon kedves bar�tom beteg csak nem tudom mi a baj �s nem tudok rajta seg�teni.

- �rtem! – v�laszolta a kisl�ny b�lcsen. – Szereted?

- Igen, azt hiszem. – v�laszolta Attila, meglep�d�tt a k�rd�sen, m�gis �szint�n v�laszolt r�.

- Te butus, azt nem hinni kell, hanem itt �rezni. – mutatott Attila sz�v�re a l�ny.

- Igen, igazad van. Csak amikor utolj�ra itt �reztem, akkor nagyon f�jt az elveszt�se.

- Mi t�rt�nt?

- Meghalt.

- Fiatal volt?

- Igen.

- Sajn�lom!

- Mit?

- Hogy elveszetted ezt az �rz�st, de most, hogy �jra itt van, engedd szabadon, hagy tegyen azz�, aki �ltala lehetsz.

- �gy gondolod? – n�zett elgondolkod�an a kisl�ny szem�be.

- Igen, �n �gy gondolom.

- B�lcs vagy a korodhoz k�pest.- mosolygott a f�rfi.

- Mit v�rsz? – k�rdezte a kisl�ny. – Anyuk�m pszichol�gus. – Erre Attila csak j�t nevetett, majd fel�llt az �gyr�l.

- Most pedig, aludj m�g egy keveset, m�g tal�lkozunk.

- Rendben. Szia! – mondta a kisl�ny, majd ism�t bev�gta a szuny�t.

* * *

5 nap telt el m�t�t �ta. A le�nyz� meglep� m�don gyorsan gy�gyult. De nem volt minden z�kken�mentes. Tal�n, ha Attila is tudott volna, arr�l ki a l�ny apja nem ker�ltek volna ilyen slamasztik�ba. Egyik reggel a l�ny elt�nt. Minden�tt kerest�k, de nyoma veszett. A l�ny apja a BK1 seg�ts�g�t k�rte, miut�n egy fenyeget� h�v�st kapott, hogy a l�ny n�luk van �s hagyja futni az egyik „fejest” �s akkor elengedik. Nem volt m�s v�laszt�suk �s a sz�l�k �gy d�nt�ttek, ideje bevonni Attil�t is a dolgokba.

- Micsoda? – �llt fel Attila a konyhai asztalt�l, ami m�r annyi hasonl� besz�lget�s sz�nhelye volt.

- Attila, k�rlek! – kezdte Andr�s.

- Apa, mit ne? Hogy gondolt�tok, hogy ebbe nem vontok be? Hogy a fen�be gondolt�tok, hogy ez r�m nem tartozik? A l�ny apja a legnagyobb fej az egyik titkos �gyn�ks�gn�l, ha ezt tudom, jobban figyelek a l�nyra. Ti is tudj�tok, hogy ez a legnagyobb gyengepontotok. �s ti m�g csak nem is fels�vezet�k voltatok. H�nyszor voltam Peti meg �n ilyen vesz�lyben? H�nyszor? – n�zett farkasszemet Andr�ssal az asztalra t�maszkodva Attila.

- Sajn�ljuk! Nem gondoltuk, hogy ez lesz.

- Sajn�lhatj�tok is, att�l m�g a kisl�ny nem ker�l el�, �s ki tudja mit tettek m�r vele az �ta. Meg kellett volna er�s�teni a v�delmet a k�rh�zban. – azzal fak�pn�l hagyta az apj�t �s a keresztapj�t is. V�lasz csak egy hatalmas ajt�csap�s volt, amely jelezte azt, hogy elhagyta a h�zat, ezt egy motordorombol�s k�vetett, majd egy f�khang �s egy hangos g�zad�s k�vetkezett. Majd s�ri csend a konyh�n.

- Mi a fene volt az �cs�mmel? – k�rdezte P�ter a helyis�gbe l�pve.

- Semmi k�l�n�s!

- Ja, ne m�r, nekem nem tudtok hazudni! – mondta P�ter, mik�zben fel�lt a konyha egyik el�k�sz�t� asztal�ra �s beleharapott az alm�ba. A k�t apuka elmes�lte mit tett a kisebb fi� ellen, amit P�ter megd�bbenve hallgatott v�gig. Majd leugrott az asztalr�l.

- Na sz�p! – mondta, majd � is k�vetve �ccse p�ld�j�t otthagyta �ket. Felvette a kab�tj�t. Ajt�csap�d�s, kocsiajt� csap�d�s, motordorombol�s, f�k, azt�n g�z. Pont �gy, mint az el�bb.

- �csi hol vagy? – k�rdezte Peti az �r�n kereszt�l. De v�lasz nem �rkezett. Attila a p�ly�n volt, de ahelyett, hogy a k�r�ket szelte volna most a n�z�t�ren �ld�g�lt.

- Anya, most hol vagy? – mondta ki hangosan.

- Itt! – jelent meg Anna el�tte.

- Nem tudod, hol van a Tamara?

- De igen.

- �s j�l van?

- Igen. De f�jdalmai vannak.

- El�rulod, hol van?

- Nem mehetsz oda egyed�l! – emelte fel fenyeget�en a kez�t Anna.

- Mi�rt nem? – k�rdezte Attila az �desanyj�t.

- Meg�r�lt�l?

- Teljesen norm�lis vagyok!

- Persze, az�rt besz�lsz magadban. – �lt le mell� P�ter.

- Te hogy ker�lsz ide?

- K�t tippem volt hol lehetsz �s ez volt az els�. �gyhogy nyertem.

- �s mit nyert�l?

- Egy mosogat�st.

- J�l vagy?

- Tudod mi t�rt�nt?

- Igen. Apu�k elmondt�k.

- Seg�tesz nekem?

- Miben?

- Seg�tesz vagy sem?

- Persze, ha tudok.

- Na? – n�zett Anna szem�be Attila.

- Mit, na? – k�rdezte P�ter �rtetlen�l.

- Ok�! Ok�! A k�rh�z alaksor�b�l vezet ki az �t a parkol�ba, de ne is keres videofelv�telt, most nincs olyan k�nny� dolgotok. Keress egy hajl�ktalan f�rfit. � le�r�st ad a kocsir�l, amivel elvitt�k a l�nyt. Keresd meg az ismer�s�det a rend�rs�gn�l, ti Beak�nt ismered. Akit lel�ttek az els� �gyetekn�l. Keress�tek meg a kocsit, onnant�l m�r nem neh�z eljutni a l�nyhoz. Keressetek egy elhagyatott utc�t. A t�bbit kifigyelitek.

- K�sz�n�m! – suttogta mag�nak, vagyis ink�bb az anyj�nak.

- Na j�ssz? – k�rdezte f�l�ton m�r a b�tyj�t�l.

- Hova?

- K�rh�zba, Viktor�rt.

- Viktor�rt. Minek? – k�rdezte P�ter, de hi�ba.

- A k�rh�zban tal�lkozunk. – mondta Attila, majd g�zt adva elt�nt Peti szeme el�l.

- J�, megyek m�r! – mondta m�r Attila h�lt hely�nek.

- Szia Viktor! – robbant be p�r perccel k�s�bb Attila Lia k�rterm�be, ahol Viktor �s Vir�g �ld�g�lt. - Tudsz nekem seg�teni egy kicsit. – hadarta el. – Szia Vir�g!

- Szia! – mondta Viktor �s Vir�g k�rusban.

- Miben tudok neked seg�teni? – k�rdezte �rdekl�dve Viktor. Nem r�g�ta ismerik egym�st, de m�r csal�dtagk�nt tekintettek m�sikra. B�rmit k�rtek, azt zoksz� n�lk�l teljes�tette a m�sik f�l, m�r ami emberi keretek k�z�tt lehets�ges volt.

- Nyomkeres�sben.

- Gyere, �tk�zben elmondom4 – mondta Attila, majd elindultak az alagsorban. Id�k�zben P�ter is befutott.

- Tudj�tok azt, hogy egy v�dencem elt�nt?

- Igen. – mondta Viktor.

- Csak itt t�nhetett el. – mondta Attila a fi�knak az alaksorba �rve.

- Teh�t nyomokat keres�nk?

- Igen. – v�laszolta Attila, majd a hajl�ktalan f�rfi ut�n kezdett nyomozni. - Megvan! – mondta.

- Mi?

- K�rem, uram.

- Urak, azok nem itt vannak. - v�laszolta mogorv�n a f�rfi Attil�nak.

- Nem l�tott valami furcs�t a tegnapi nap folyam�n? – k�rdezte.

- Ki maga zsaru?

- Nem, de elt�nt egy kisl�ny ut�na nyomozok.

- Sajnos nem eml�kszek ilyesmire.

- Itt egy kis felejt�scsillap�t�. – vett el� egy j� p�r bankjegyet a bels� zseb�b�l.

- �gy m�r m�s! Persze, eml�kszek egy feh�r furgonra.

- Rendsz�m?

- Annyira az�rt nem tudok mindenre visszaeml�kezni.

- Dehogynem. – mondta Attila majd �jabb bankjegyeket h�zott el� a zseb�b�l.

- Persze, fel is �rtam. – adott oda egy �sszegy�rt fecnit a f�rfinak.

- K�sz! – mondta Attila. – H�j, fi�k v�gezt�nk. – mondta Attila, majd ott hagyta �ket.

- Na ez�rt j�tt�nk le? – k�rdezte Viktor P�tert, aki csak megr�ntotta v�ll�t. Attila a motorj�val a rend�r�rsre ment. P�r perccel k�s�bb meg is �rkezett a helysz�nre. „Ok�, itt vagyok, �s hogy tal�lom meg Be�t?” – k�rdezte Ann�t, aki ism�t l�that�v� v�lt a szeme el�tt.

- Szerinted? – k�rdezett vissza, majd felvonta az egyik szem�ld�k�t, abban a pillanatban Bea j�tt ki a t�bb emeletes �p�let ajtaj�n. Csinos s�t�tk�k nadr�gkoszt�mben volt. Egy vil�gosk�k sz�n� diszkr�t kiv�g�s� bl�zban volt �s a haj�t hamis l�farokba volt k�tve. Attila gondolt egyet, majd felvette a buk�sisakot �s a motorral a l�ny el� kanyarodott, aki �ppen taxit pr�b�lt leinteni.

- Elvihetlek? – k�rdezte egy m�sik buk�sisakot tartva a l�ny fel�.

- Meg�r�lt�l? Ebben a ruh�ban? – mondta, de majd meg�r�l az�rt, hogy egyszer Attila elvigye egy k�rre. Ezt egyszer meg is mondta neki m�g a k�rh�zban. �s most itt volt a remek alkalom r� �s nem sajn�lta a dr�ga koszt�m�t, felkapta a buk�sisakot �s m�r fel is pattant a vezet� m�g�. K�t combj�val megt�masztotta Attila oldal�t, �s a k�t kez�t Attila el� t�masztotta a motorv�zra.

- Indulhatunk? – k�rdezte Attila.

- Persze. – v�laszolta Bea. A motor el�sz�r sz�p lassan, majd egyre nagyobb sebess�ggel kezdett sz�guldozni a v�rosban bizonyos keretek alatt, majd mikor ki�rtek a p�ly�ra Attila a legnagyobb sebess�gbe kapcsolva ment egy k�rt, azt�n meg�llt.

- Na?

- Eszm�letlen f�lelmetes, de nagyon bar�! – �muldozott Bea Attil�nak.

- T�rj�nk a l�nyegre! Sz�ks�gem van a seg�ts�gedre!

- Hogy tal�lt�l meg? Anik� �ltal?

- Nem! – cs�v�lta a fej�t a f�rfi.

- Miben seg�thetek?

- Hova indult�l?

- Eb�delni.

- Akkor pattanj fel, eb�d k�zben elmes�lem!

* * *

- Ok�! – mondta a l�ny. - 7-re meglesz! H�vj fel! – �llt fel a l�ny.

- H�j, Bea!

- Csssst! – fenyegette meg a l�ny Attil�t. – Alexandra vagyok! Igen? – k�rdezte m�r kicsit szel�debb hangnemben.

- Bocs! K�sz�n�m!

- Fifti fifti! – vonta meg a v�ll�t a l�ny, majd kis�t�lt a gyors�tteremb�l, ami a rend�r�rssel szemben volt. Amit �g�rt teljes�tette este 7 �ra el�tt m�r izgatottan v�rta a telefonh�v�st, amit meg is kapott. K�z�lte vele a rendsz�m alapj�n a kocsi tulajdonos�nak nev�t, lakhely�t �s azt, hogy hol b�relt mostan�ban rakt�rt.

- K�sz Xandra, j�v�k eggyel!

- Sz�vesen, de el�g, ha bemutatsz egy p�r motoros haverodnak!

- H�, kisl�ny biztos vagy benne? �lve felfalnak!

- �gy ismersz engem, mint aki hagyja mag�t?

- Ez igaz! – mosolygott Attila, majd egyszerre bontott�k a vonalat. – H�j, b�ty�, megvan a l�ny! – h�vta P�ter Attila. – Elk�ne egy kisebb hadsereg!

- Hova menj�k? – k�rdezett vissza P�ter �s Attila m�r adta meg a c�met, ahol p�r perccel k�s�bb mind a BK1, mind az INTERPOOL k�pviseltette mag�t. A bejut�s egyszer� volt, a felder�t�s ann�l nehezebb, mivel egy hatalmas rakt�r�p�letet kellett �tkutatniuk.

- Csak tudn�m… - morgott Attila a b�tyj�nak az �r�j�ba, mivel az apj��kkal, m�g mindig nem volt besz�l� viszonyba. -… mi�rt szeretik ezek a patk�nyok ezeket az elhagyatott rakt�r�p�leteket. – fintorgott egyet mikor egy m�retesebb p�ld�ny elszaladt el�tte.

- Az�rt, ami�rt a b�n�z�k.

- V���j!

- Mi van �csi, csak nem f�lsz t�l�k?

- Nem csak r�hellem �ket!

- �n is azt mondan�m! – mosolygott az id�sebbik testv�r. Anna megjelent Attila mellett.

- Hell�, m�r v�rtalak! Hol van? – Anna Attila el� l�pett �s jelezte, hogy k�vesse, de halkan. A fi� engedelmeskedett. �desanyja egy ajt�t mutatott. – K�sz! – mondta, majd bel�pett az ajt�n a meglepet�s, csak ezt�n �rte egy balhorog form�j�ban, aminek erej�t�l kiesett a folyos�ra. – Hogy �n milyen h�lye vagyok!

- Ezt sem �n mondtam!

- Kussolj! – viszonozta Attila az �t�st, ami sz�pen eltal�lta az ellenfel�t. Ezt egy �jabb �t�s, majd egy r�g�s k�vette. K�zben megint kapott egy �t�st, ami miatt felrepedt a sz�ja. Attila let�r�lte a v�rt, majd egy hatalmas r�g�s k�s�ret�ben f�ldre k�ldte ellenfel�t. – Rohadj meg! – morgott, majd m�g egy utols�t beler�gott a m�r eszm�letlen ellenfel�be. A kisl�ny egy fal�d�n �lt �sszekuporodva �s keservesen s�rt az anyuk�ja ut�n. – H�j, kicsi, j�l vagy? – guggolt le a kisl�ny el�.

- Doktor b�csi? – n�zett fel a kisl�ny Attil�ra.

- Mondtam, hogy nem vagyok b�csi!

- Attila! – borult Tamara a nyak�ba.

- J�l vagy? – aggodalmaskodott Attila.

- Mostm�r igen, csak f�j.

- Mi?

- A heg! – v�laszolta a kisl�ny. Attila megn�zte a kisl�ny h�t�t �s val�ban csak a heg l�tszott m�r a m�t�tb�l. Ha nem a saj�tszem�vel l�tja el sem hinn�. De �gy… Felkapta a kisl�nyt �s elindult kifel� az �p�letb�l. „Majd k�s�bb…” – gondolta ki mag�ban.

- Megvan a kisl�ny! – int�zte mindenkihez a szavait. – Minden rendben, j�l van. – folytatta. Majd n�h�ny perc m�lva a l�ny apuk�ja fel� s�t�lt a kisl�nnyal. – Itt a l�ny!

- Apu! – �rvendezett a l�ny, majd szorosan az apja nyak k�r� fonta a karj�t.

- Kincsem! – �r�lt a f�rfi is. Attila tov�bbindult a motorj�hoz, ism�t let�r�lte a v�rt a sz�j�r�l.

- H�j, Doktor, vagy Attila, vagy nem is tudom, hogy nevezzem mag�t. – sz�lt Attila ut�n a Thomas.

- Igen, Mr. Thomas? – n�zett vissza Attila.

- K�sz�n�m! – l�pett k�zelebb a f�rfi Attil�hoz. – Nem gondoltam volna, hogy mind orvosk�nt, mind �gyn�kk�nt ennyire j�. Sajn�lom, ha megb�ntottam! – azzal ny�jtotta a kez�t a fiatalabb f�rfi fel�. A k�r�l�tt�k l�v�k n�m�n figyelt�k az esem�nyeket.

- Ugyan, nem maga az egyetlen! – viszonozta a k�zfog�st Attila.

- Ha b�rmikor seg�thetek valamiben…

- Ami azt illeti, lenne itt valami, de most sem az id�, sem a hely nem alkalmas!

- Rendben! Hamarosan besz�l�nk!

- Viszl�t! Szia Kicsi! – sim�totta meg Tamara fej�t Attila.

- Viszl�t! – k�sz�ntek el egym�st�l. – A fi�b�l remek �gyn�k lenne, ha p�ly�t akar v�ltoztatni az els�k k�z�tt, szeretn�k r�la �rtes�lni. – int�zte szavait a hozz� l�p� Andr�shoz.

- A maga l�nya is k�l�nleges az �n fiam is az. A maga l�ny�ra vad�sznak, az �n fiaim pedig mindig is j� pr�d�k voltak. – n�zett szomor�an az egyre t�volod� motorra Andr�s.