6. fejezet: 8 nap

8 nap telt el a Berlin v�s�rl� utc�j�ban t�rt�nt baleset �ta. 8 nap mi�ta Lia alszik. �s 8 nap telt el az�ta, hogy Robi felh�vta volt professzor�t.

- Hell� Robi! Mi a helyzet? – k�rdezte az �ppen akkor �rkez� Istv�n a semmiben elmereng� �ccs�t�l. � volt az �jszakai �gyelete �s most az � szem�ly�ben meg�rkezett a v�lt�s.

- Szia! Nyugis este volt egy balesetest hoztak be, aki leesett a l�tr�r�l, mikor villanyk�rt�t cser�lt. Ki hitte, hogy m�g haszn�lnak ilyet!

- Mi a baj? – Istv�n m�r p�r napja gyanakodott Robi fura viselked�s�re, de csak most mert n�la r�k�rdezni.

- Honnan veszed…

- Ismerlek! – mondta m�r fenyeget�k�ppen Istv�n.

- Ma d�lut�n elutazom.

- Ma? Hova? Minek?

- Berlinbe, egy volt professzoromnak seg�ts�gre van sz�ks�ge. – hazudta Robi �s � maga is meglep�d�tt mennyire j�l is megy neki.

- Mi�ta tudod?

- 7 napja.

- �s nekem mi�rt nem mondtad?

- Mert nem volt biztos a dolog, de most m�r 100%-os.

- A b�ty�d vagyok, nekem mindent elmondhatsz.

- Tudom, de erre k�l�n megk�rtek, hogy ne �ruljam el, m�g neked sem.

- Mikor indulsz?

- D�lben kell kint lennem a rept�ren. A cser�ket megbesz�ltem Attil�val �s Vir�ggal.

- Nekik mit mondt�l?

- Hogy el kell utazom egy r�vid id�re.

- �s mikor j�ssz vissza?

- Nem tudom tal�n k�t h�t, tal�n egy h�nap, tal�n t�bb.

- Ezt most nem mondod komolyan, �s m�gis mikor akart�l sz�lni nekem?

- L�tod, pont ez�rt tudod meg az utols� pillanatban, mert egy�ltal�n nem k�nny�ted meg a dolgomat.

- Nem k�nny�tem meg a dolgodat? – h�borgott Istv�n az �ccs�re.

- Nem. – �llt fel Robi is �s m�lyen a testv�re szem�be n�zett. – Szerinted a baleset ut�n mennyire van kedvem visszamenni? – k�rdezte, majd n�h�ny perc hallgat�s ut�n mag�ra hagyta Istv�nt az irod�ban.

* * *

Lia szob�j�ban b�k�s f�lhom�ly uralkodott, r�n�z�sre senki sem gondoln� azt, hogy ez a l�ny m�r 8 napja alszik. Az orvosok, a bar�tok tehetetlenek �s ez a tudat meg�rj�ti �ket. Minden nap �rk�dik az �gy mellett valaki. Most �ppen Attila volt a soros, aki �ppen a kis betege d�lut�ni rehabilit�ci�s kezel�s�t ellen�rizte, nemr�gen �rt v�get, ez�rt �gy d�nt�tt be�l �s lev�ltja kicsit Viktort, Lia b�tyj�t. Aki �gy hazament lezuhanyozni, �t�lt�zni, tal�n egy kicsit le is pihen, mert mi�ta Lia itt van, � el�g keveset alszik, maximum Lia �gy�ra d�lve. Mennyasszonya Csilla agg�dva figyelte, ahogy Viktor t�nkreteszi mag�t. Megpr�b�lt mindenben a v�leg�nye mell� �llni, de ezt Viktor nem mindig fogadta el. Egyed�l Attil�val �rtette meg mag�t, mivel �gy �rezte a sr�cnak sokkal t�bbet jelent J�lia, mint az bevallja. �s ebben igaza is volt, de Attila csak egyetlen szem�lynek vallotta be, m�gpedig Tamar�nak, annak a 6 �ves kicsi l�nynak, akinek megmentette �s teljess� tette az �let�t egy m�t�t seg�ts�g�vel. Addig m�g saj�t mag�nak be nem vallja azt, hogy mit �rez a l�ny ir�nt, addig nincs mit bevalljon a t�bbieknek. Tal�n ebben van valami igazs�g. Elmerengve b�mult maga el�, mikor valami v�ltoz�st �szlett. Lia kinyitotta a szem�t, majd fel�lt az �gyon, de az inf�zi� cs�vek ezt nem engedt�k, olyan k�nnyen.

- Mi a fene ez? – tette fel a k�rd�st a l�ny m�ly hangon. Olyan hangon, mint aki most �bredt fel a reggeli �lomb�l �s nem �gy, mint aki f�l k�m�b�l kelt fel. Kih�zta mag�b�l a t�ket, majd k�rd� tekintettel n�zett az �gya mellett �ld�g�l� Attil�ra. A f�rfi pillanatokig f�rk�szte a l�nyt, aki nem t�r�dve f�rfivel fel�llt az �gyr�l. De megsz�d�lt �s Attila pont id�ben �ltette vissza az �gyra.

- Csak ne olyan gyorsan. – mondta, majd � is a l�ny mell� �lt.

- Hol vagyok?

- A k�rh�z egyik k�rterm�ben.

- �s mit keresek itt? – k�rdezte. De ekkor Viktor l�pett be a szob�ba, majd egyb�l a h�g�hoz szaladt �s �t�lelte.

- H�gocsk�m. H�la az �gnek.

- Mi van? Mit keresek itt? Jaj, Viktor ne �rzelg�sk�dj itt nekem… - l�kte el a b�tyj�t �s egyre jobban �sszezavarodott.

- Mire eml�kszel? – k�rdezte Attila a l�nyt�l.

- Hogy mondtam neked – n�zett a b�tyj�ra – hogy f�radt vagyok �s elmentem aludni.

- Pontosan. – b�logatott Viktor. – Csak kicsit hossz�ra siker�lt az az alv�s.

- Jaj, �s ez�rt vagyok k�rh�zban? Nem gondolod, hogy mindent t�llihegsz? – k�rdezte ism�t Viktort. – P�r �r�s alv�sb�l k�rh�zi �gyet csin�lsz? – �llt fel az �gyr�l, majd hirtelen visszafordult �s Attil�hoz int�zte a szavait. – Te pedig adod al� a lovat! Ezt nem gondoltam volna r�lad. – ebb�l a mondatb�l t�kr�z�d�tt a csal�dotts�ga Attila fel�. Viktor megsemmis�lve �lt le Attila mell�.

- Lia, az a p�r �r�s alv�s kicsit t�bb lett… - mondta Attila, Lia �jra r� n�zett. – Az a p�r �ra, az majdnem 8 teljes nap lett.

- Ja, �n meg most j�ttem a 6:20-busszal. – g�nyol�dott l�ny.

- Ha nem hiszel nek�nk, n�zd meg az �r�dat!

- Helyzetjelent�s. Keres�s. Utols� alv�s adatai. – mondta Lia. �s mikor megl�tta az adatokat, a sz�k ut�n kapott, amin el�z�leg Attila �lt. – 184 �ra �s 35 perc. – mondta lefeh�redve. – Sajn�lom! – n�zett a k�t fi�ra.

- Viktor sz�lsz a t�bbieknek? – k�rdezte Attila a f�rfit, aki mag�ra hagyta Attil�t Li�val.

- �taludtam, t�bb mint 7 teljes napot? Hogyan?

- Nem tudom, de �r�l�k, hogy m�r nem alszol �s hogy j�l vagy.

- K�sz! De �n most haza akarok innen menni! – �llt fel a Lia hirtelen.

- Lia ezzel �n m�g v�rn�k a helyedben… - kezdte Attila.

- Igen, ezt az orvos mondja, �s mit mond a bar�t r�szed?

- Hazavigyelek?

- Igen, k�sz�n�m. – mosolygott a l�ny a f�rfi arc�t l�tva, aki �gy v�laszolt, mintha a fog�t h�zn�k. Ez a l�ny jobban ismeri, mint � saj�t mag�t. P�r perccel k�s�bb Lia, m�r �ton volt Attil�val az otthonuk fel�. A n� mindig is ut�lta a k�rh�zakat. Attila tudta ezt, m�gsem szerette volna ennyire k�nnyen hazaengedni. De tudta, ha nem �gy, majd tal�l m�st, aki hazaviszi �s akkor majd ink�bb �, mint m�s. Lia �lvezte a motorral val� taxiz�st. Nyugodtan hozz�b�jhatott Attil�hoz an�lk�l, hogy a f�rfi b�rmit is gyan�tott volna az �rz�seib�l, amik nem �ppen voltak hidegek a f�rfi ir�nt. Szeg�ny Viktornak csak egy �zenetet hagytak, aki morgott is mag�ban, majd taxit h�vott �s � is hazafel� tartott. – H�j, Motoros fi�! – sz�lalt meg Lia f�l�ton.

- Igen!

- Ez a maximum sebess�ged?

- Nem, mi�rt?

- Mert eml�keztetsz egy csiga-big�ra.

- Igen? – k�rdezte kicsit kac�ran a fi�.

- Igen. – mosolygott Lia a buk�sisak alatt. – Attila nagyobb sebess�gbe kapcsolt. Eddig Lia miatt nem ment gyorsabban, de �gy, hogy � k�rte mi baja lehet, �rzi, ha a l�ny rosszul �rzi mag�t. Akkor mi�rt ne? Percekkel k�s�bb bekanyarodtak a hatalmas vaskapun.

- Meg�rkezt�nk. – vette le a buk�sisakot Attila.

- L�tom. K�sz a fuvart. – nyomta a kez�be a sisakot a l�ny �s elindult a h�z fel�. Bel�pve a h�zba az els� �tja a konyh�ba vezetett. Attila csak n�m�n k�vette. Mag�ban mosolygott a l�ny kiss� zih�lt k�lsej�t l�tva. H�t igen nem �rtott volna egy f�s�lk�d�s meg egy zuhanyz�s, de f�k�nt egy t�k�r nem. – Farkas �hes vagyok! – mondta mik�zben a h�t� ajt�t kinyitotta �s megn�zte a tartalm�t. – Pasik, mi�rt nincs soha ehet� a h�t�ben? – k�rdezte Attil�hoz c�mezve, aki a konyha asztaln�l �lve figyelte a l�nyt. Mosolyogva v�llat vont a k�rd�s hallat�n. Tov�bb figyelte a l�nyt �s meg kellett vallani nagyon tetszett neki. Mivel semmi ehet� l�v�n el�ker�lt egy t�l csokis gabonapehely meg egy kev�s tej, ami m�g nem volt megalvadva. – K�rsz? – tartotta Attila fel� a t�lat.

- Nem k�sz!

- Mi�rt nem?

- Mert nem szeretem.

- Mi az, hogy nem szereted? – n�zett sz�r�san a fi� szemeibe a l�ny. – Hogy nem lehet szeretni ezt a csokis ropog�s goly�t.

- Gyerekeknek val�. – v�laszolta Attila, majd j�t mosolygott a l�ny arckifejez�se l�tt�n.

- �gy gondolod? – vonta fel az egyik szem�ld�k�t a l�ny.

- Igen �gy. – v�laszolta Attila nyugodt hangnemben.

- M�r pedig ezt most meg fogod enni! – �llt fel Lia az asztalt�l Attila fel� tartva egy kanalat, amin a tejes gabonapehely volt.

- Nem �n! – h�tr�lt a fi�.

- Dehogynem, figyelmeztetlek titkos �gyn�k voltam �s ak�r 30 f�lek�ppen meg tudlak �lni ezzel a kan�llal.

- T�nyleg?

- T�nyleg! – Majd egy hirtelen elterel� mozdulattal befogta Attila orr�t. – Nyisd ki �s el�bb szabadulsz! – mondta �s a f�rfi sz�ja el tartotta a kanalat. Attila egy j�l ir�nyzott fog�ssal a t�ny�r tartalm�t a l�nyra ir�ny�totta, aminek a k�vetkezm�nye az lett, hogy az eg�sz a l�ny dekolt�zs�ban k�t�tt ki. Aki erre felh�zta mag�t, majd �gy d�nt�tt a padl�ra k�ldi a sr�cot, ami ism�t nem j�tt �ssze �s megint � j�tt ki vesztesk�nt a dologb�l. Ha egy idegen szeml�l�d� l�tta volna �ket, azt mondta volna, olyan mintha tang�t t�ncoln�nak. Pedig kor�ntsem. Attila megcsikizte a l�ny nyak�t, aki felkacagott.

- Ez nem �r!

- Mi nem?

- Ez!

- Mi�rt nem? – ford�totta mag�val szembe a l�nyt, de �gy, hogy a l�ny k�t kez�t tov�bbra is lefogta. Lia erre a pillanatra v�rt �s hasba t�rdelte a f�rfit, aki �sszerogyott �s a f�ldre t�rdelt.

- Na, h�l�s lehetsz, hogy a hasadra c�loztam, nem pedig m�sra. – mosolygott, mik�zben �jra felvette a t�lk�j�t az asztalr�l �s vissza�lt a sz�kre �s tov�bb eszegette annak tartalm�t. – Na ki a gyerek?

- Te! – mondta Attila, mik�zben a l�ny m�g� ker�lt �s lefogta a kez�t, a t�ny�r tartalma az asztalra borult.

- Basszus, kiborult az eg�sz! – kacagta a l�ny. Az asztalr�l, pedig az � �l�be folyt az eg�sz. – ���h, ez hideg! – ugrott fel gyorsan. Szembefordult fogva tart�j�val, eg�szen k�zel ker�ltek egym�shoz. Szinte �rezte a tark�j�n a f�rfi lehelet�t, ami kellemesen bizsergette minden porcik�j�t.

- Pszt! Felverj�k az eg�sz h�zat. – mondta Attila.

- Ki van odalent? – hallatszott Andr�s hangja a l�pcs� tetej�r�l.

- M�r k�s�! – nevetett Lia.

- T�nj el! – mondta Attila, majd gyorsan megpr�b�lta elt�ntetni a csatateret a konyh�b�l. - Csak �n, apa, menj, nyugodtan fek�dj vissza. – Andr�s ekkor kapcsolta fel a villanyt a konyh�ban.

- Mi folyik itt? Mi t�rt�nt? – k�rdezte.

- Vacsor�zok.

- Te �s gabonapelyhet, azt hittem nem szereted! �s mit keres az asztalra bor�tva ez az �j trend t�ny�rok ter�n?

- Hahaha… Megijesztett�l �s elejtettem a t�ny�rt. Ez �gy is van, nem szeretem de nem tal�ltam m�st �s farkas �hes voltam. – v�laszolta Attila Lia, aki az asztal al� b�jt, alig b�rta visszatartani a nevet�s�t.

- H�t tal�n nem �rtana n�ha elmenned bev�s�rolni. – mondta Andr�s morcosan, majd visszament a szob�j�ba. Attila az egyik k�pess�g�t kihaszn�lva hallgatta, hogy hol van az apja, majd jelzett Li�nak, hogy tiszta a leveg� �s kij�het az asztal al�l. A l�ny, m�r s�rt a nevet�st�l.

- Ne r�h�gj ki! Ink�bb seg�ts �s pakoljunk �ssze!

- J�l van, na!

Az �sszefog�snak k�sz�nhet�en percekkel k�s�bb m�r �jra rend uralkodott a konyh�ban.

- Na ez k�sz! – csapta �ssze el�gedetten a kez�t Lia. Attila a falhoz szor�totta �s egyik kez�vel elz�rta a menek�l�si �tvonalat a l�ny sz�m�ra.

- �n �gy eml�kszem valami f�lbe maradt az el�bb! – utalt a „majdnem cs�kra” a f�rfi.

- Igen. Mi? – fl�rt�lt J�lia a f�rfival. – �n nem eml�kszem semmire. – n�zett m�lyen a fi� szem�be, majd hirtelen kib�jt a karja alatt. – �s az m�r f�lbe is marad! – mosolygott a f�rfira �s fak�pn�l hagyta.

* * *

- Mi az, hogy elutazott? – k�rdezte Attila felh�borodva Istv�nt.

- Hogyhogy, te nem tudt�l r�la? – csod�lkozott Istv�n.

- Honnan kellett volna tudnom r�la?

- Robi neked nem mondta?

- Nekem ugyan egy sz�t sem. Meddig lesz t�vol?

- 1 h�nap tal�n t�bb. De te t�nyleg nem tudt�l r�la?

- Szerinted, ha tudtam volna r�la, kiakadtam volna rajta? Mikor indult?

- Tegnap este 8-9 t�jban. V�rjunk csak, valami olyasmit mondott, hogy a b�ty�d viszi ki a rep�l�t�rre.

- P�ter! – h�vta Attila a b�tyj�t. – Volt egy csomagod a rept�rre tegnap �gy este 8-9 t�jban?

- Nem. Kellett volna?

- Nem vitted ki az �cs�met a rept�rre? – kapcsol�dott a besz�lget�sbe Istv�n is.

- �n nem. Esetleg apa?

- � sem, mert este itt volt. T�ged keresett. – int�zte szavait Attil�nak. �s Viktor is el�g pipa volt r�tok.

- Tudom, de ha nem �n viszem haza, majd tal�lt volna m�s utat, te is tudod milyen makacs.

- �s most hol van?

- M�g aludt reggel mikor elj�ttem.

* * *

Berlinben a rept�ren egy k�z�pkor� f�rfi v�rakozott. Hossz� kab�tot, kopott farmert viselt. Haj�ban m�r a fekete �s �sz hajsz�lak vegyesen voltak l�that�ak. Lehengerl� barna szemeivel, amik k�r�l most hatalmas karik�k l�tszottak, az elm�lt 8 nap v�geredm�nye �s a p�r �r�s alv�s�. A hangosbemond�ban bemondt�k, hogy meg�rkezett Robi g�pe �s p�r perccel k�s�bb Robi is megjelent a kij�ratn�l. A f�rfi f�lig mosolyogva integetett volt tan�tv�ny�nak. Ki gondoln�, hogy ez a f�rfi f�l �r�val kor�bban egy l�nyt vigasztalt, aki �ppen akkor �bredt fel 8 napos k�m�b�l.

- Robi! Itt vagyok! – integetett Tom.

- Professzor �r! – indult fel� Robi. Majd a k�t f�rfi �t�lelte egym�st, term�szetesen a h�tba paskol�s sem maradt el ez�ttal sem.

- Gyere, menj�nk! Hideg van kint, rem�lem, hozt�l magaddal meleg ruh�t.

- Persze m�g r�mlik, hogy bizony itt Berlinben kisz�m�thatatlan id�j�r�s uralkodik.

- Ez igaz! – azzal kil�ptek a berlini borong�s id�be