7. fejezet   T�bb sz�lon indul el a nyomoz�s



- Nos, �szinte leszek! – �lt le Robival szemben Tom a vizsg�latok ut�n.

- El is v�rom! – mondta neki Robi.

- Nem szeretek �gy kezdeni egy besz�lget�st, de ez v�rhat� volt. De te m�r akkor is t�l makacs volt�l �s nem lehetett meggy�zni. A szemed vil�g�t akkor meg tudtam menteni, de erre ma m�r kevesebb az es�ly. Sz�ks�ged van arra a m�t�tre, amibe nem egezt�l bele 2 �vvel ezel�tt. A balesetkor a szil�nk roncsolta a l�t�ideget �s ezt ugyan id�glenesen vissza tudtuk �ll�tani, de ez m�ra meggyeng�lt �s ez�rt n�ha jelentkezik k�l�nb�z� l�t�sprobl�ma. Ilyen ak�r a hom�lyos l�t�s, a szem�g�s, a k�nnyez�s �s m�g sorolhatn�m. A m�t�t n�lk�l f�l �ven bel�l megvakulhatsz, de ha v�llalod a m�t�tet sem tudom 100%-ig vissza�ll�tani a l�t�sodat. A d�nt�s a te kezedben van.

- Mennyi es�lyem van, arra, hogy l�t�sprobl�ma n�lk�l j�v�k ki a dologb�l?

- 1 tal�n 2%. Ak�r �gy, ak�r �gy, de orvosi p�ly�d v�g�t jelenti a betegs�ged. – ezt a kijelent�st n�ma percek k�vett�k, csak Robi v�gtelen s�hajt�sa t�rte meg.

- Van 1% es�lyem arra, hogy orvos maradhassak?

- �gy van.

- Ha nem v�llalom mindenk�ppen megvakulok.

- Igen, �gy van.

- Akkor v�gjunk bele.

- Biztos vagy benne? Nem lesz r�vid a gy�gyul�sod. Ha minden j�l megy 2 h�nap, de ha komplik�ci�k l�pnek fel, ak�r f�l �v is lehet.

- Nem �rdekel. V�gjunk bele.

- Akarsz �rtes�teni valakit?

- Nem. – jelentette ki magabiztosan Robi.

- Valaki kell, aki t�mogat, k�l�nben lelkileg is belebetegszel.

- Nem. Nincs senkire sz�ks�gem.

- Ebben �n nem vagyok olyan biztos, de te tudod.

- Mikor kezdhetj�k?

- Megmutatom a szob�dat, berendezkedsz, �s m�g ma elkezdj�k a kezel�st, nincs vesztegetnival� id�nk.

* * *

- NEEE! – sik�tott fel Lia. Majd fel�lt az �gyban. Az eg�sz �gya �szott a verejt�kben. – Csak �lom volt! – zih�lta mag�nak megnyugtat�sul. De egy cseppet sem nyugodott meg. L�tta saj�t mag�t �s egy bar�tn�j�t, amint bel�j�k hajt a kamion. L�tta a bar�tn�je f�jdalmas arc�t, amint kisz�ll bel�le az �let �s �rezte a f�jdalmat, ami az eg�sz test�t �tj�rta. Anik� kopogtatott be a szob�ba �s mivel v�laszt nem kapott, ez�rt benyitott. L�tta a l�ny ijedt arc�t.

- Lia! Lia, mi a baj? – k�rdezte a l�nyt, aki l�that�an nem ebben a vil�gban j�rt. Anik� gyeng�den megfogta a l�ny arc�t �s maga fel� ford�totta, mintha arra k�nyszer�ten�, hogy n�zzen a szem�be.

- Anik�?! – eszm�lt fel J�lia. – Hogy ker�lsz ide? – k�rdezte zavarodottan a n�t.

- Kiab�lt�l �lmodban. Bej�ttem.

- Kiab�ltam �lmomban. – ism�telte tagoltan Anik� szavait a l�ny, de m�g mindig szapor�n kapkodott leveg� ut�n. Anik� f�lhom�lyt csin�lt a szob�ba. Ekkor figyelte meg, hogy a l�ny arc�n egy v�r�s folt van. A karj�n szint�n. �s az arc�n is horzsol�sszer�en jelent meg a b�rp�r.

- Mi t�rt�nt veled? – k�rdezte a l�nyt.

- Semmi. Mi�rt? – n�zett m�r kicsit nyugodtabban Anik�ra Lia. Anna jelent meg a szob�ban, amit Anik� azonnal meg is �rzett.

- H�t persze! – suttogta mag�nak a n�.

- Mondt�l valamit? – k�rdezte Lia. Mire Anik� r�n�zett a v�r�s foltok elt�ntek r�la.

- Lia neked nincs m�g egy testv�red Viktoron k�v�l?

- Nem, tudtom szerint nincs, mi�rt k�rdezed?

- �h, semmi, csak �rdekl�dtem. – mondta, majd otthagyta a l�nyt �s elsz�nt nyomoz�sba kezdett Lia �s Viktor sz�lei ut�n. �s mivel m�g �jszaka volt �gy csak a net seg�ts�g�vel tudott kutakodni, amivel nem ment sokra. M�snap megpr�b�lta kider�teni a testv�rp�r val�di nev�t, ami nem ment annyira k�nnyen, mint ahogy azt Anik� eltervezte. Eld�nt�tte, besz�lnie kell Attil�val, aki nemr�giben �rt haza a k�rh�zb�l, mivel � volt az �gyeletes Robi helyett. De �t nem tal�lta a szob�j�ban. Pedig biztosra tudta, hogy a fi� nemr�giben hazaj�tt. Igen ebben nem t�vedett, de p�r perccel k�s�bb Attila el is indult, mert tal�lkoz�ja volt az � �ltala csak Mr. INTERPOOL-nak nevezett �rg�vel. Akinek megmentette a l�ny�t �s ez�rt seg�ts�get v�rhatott t�le. A versenyp�ly�t besz�lt�k meg tal�lkoz� sz�nhely��l. Attila csak n�h�ny irat�rt �s f�nyk�p�rt szaladt haza �s m�r indult is megbesz�lt tal�lk�ra.

- J� reggelt! – k�sz�nt�tte Thomas Gordon Attil�t.

- �nnek is J� reggelt! – k�sz�nt Attila is.

- K�sett!

- Sajn�lom, volt egy beteg, akit m�g el kellett l�tnom a v�lt�s el�tt.

- Nos, miben k�ri a seg�ts�gemet.

- Tudnom kell, hogy ami inform�ci�t k�zl�k �nnel, az k�zt�k is marad!

- Amennyiben ez lehets�ges �gy lesz, erre a szavamat adom.

- Semmif�lek�ppen nem juthat a csal�dom tudt�ra a mi kis besz�lget�s�nk. �s mivel ismeri az ap�mat �s a keresztap�mat, tudhatja, hogy el�tt�k el�bb vagy ut�bb minden ajt� kiny�lik.

- De nem az �n �ltalam bez�rt ajt�k k�z�l. Hallgatom.

- Any�m egy lombikb�bi programban vett r�szt: �gy sz�letett k�t b�ty�m: P�ter �s Mil�n. 6 �vvel k�s�bb viszont term�szetes �ton megfogantam �n �s egy m�sik b�ty�m Kriszti�n. Anyu�k �gy tudt�k, hogy az ikertestv�rem a sz�let�s�nk ut�n meghalt. A m�sik b�ty�m Mil�n tudtunk szerint az any�val egy�tt halt meg a robban�sban. Itt vannak az eddig megtal�lt anyak�nyvi kivonatok �s halotti bizony�tv�nyok. Addig eljutottam, hogy kider�tettem mindkett� halotti bizony�tv�ny hamis�tv�ny, m�ghozz� nem is ak�rmilyen, itt viszont a nyomoz�s lefagyott. Biztosan tudom, hogy mindk�t b�ty�m �l valahol, vagy legal�bbis nem �gy haltak meg, mint ahogy azt mi tudjuk. Szeretn�m kider�teni mi t�rt�nt vel�k pontosan �s ebben szeretn�m a seg�ts�g�t k�rni.

- Rendben, de tiszt�ban kell lennie azzal, hogy nem r�vid nyomoz�s lesz.

- Ezzel tiszt�ban vagyok 24 �ves vagyok �s ez az akta, amit �tadok mag�nak 1, 5 �v munk�ja. �gyhogy nekem ne mondja, hogy r�vid nyomoz�s lesz. Viszont minden apr� eredm�nyr�l �rtes�t�st k�rek.

- Megegyezt�nk, r��ll�tom a legjobb embereimet. – ny�jtotta a kez�t Attila fel� Thomas.

- K�sz�n�m, Mr. Gordon.

- K�rem, csak Thomas.

- Rendben! K�sz Thomas.

- Viszl�t!

- Viszontl�t�sra!

* * *

- �gy bar�tkozz meg ezzel a szob�val, hogy az elk�vetkezend� h�napokban a s�t�tben is megtal�lj mindent. – mondta Tom Robinak.

- Rendben. – mondta Robi. A f�rfi mag�ra hagyta a szob�ban. Robi az �gy sz�l�re �lt. A falak egysz�n�re voltak festve. Az �gy, a falak, a b�torok minden feh�r sz�nben j�tszott. Ezek a falak nagyon egyform�k voltak, nem �gy, mint a Szent Ann�ban. A l�nyege nem az volt, hogy a beteg j�l �rezze mag�t, hanem az, hogy felgy�gyuljon. Gondolta ki mag�ban v�g�l. Sz�pen kicsomagolt �s megpr�b�lt mindent fontoss�gi sorrendben elhelyezni. �gy, hogy minden praktikusan legyen elhelyezve. 2 �r�val k�s�bb megjelent a professzor.

- Na berendezkedt�l?

- Igen. Azt hiszem!

- Akkor gyere, megvizsg�lunk p�r dolgot, majd elkezdj�k a kezel�st.

Robi egy fogorvosi sz�khez hasonl�ban kapott helyett, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy most nem a fog�t, hanem a szem�t vizsg�lt�k. Az eg�sz szoba vaks�t�t volt, csak egyetlen l�mpa �gett, az pedig pont a szem�be vil�g�tott, szinte m�r vak�totta a f�nye. A szem�be csepegtettek valami ez�st k�k sz�n� folyad�kot, ami �ll�t�lag apr� nanitok voltak, amik egy sz�m�t�g�p seg�ts�g�vel elemezt�k a szemidegek �llapot�t. Ezek k�s�bb elpusztulnak �s ki�r�lnek a szervezetb�l. Csak a szem�szet �s az agyseb�szeknek enged�lyezik a haszn�latukat, de azoknak is csak ritka esetekben, mivel pont annyi vesz�llyel is j�r, mint amennyi seg�ts�g az orvosoknak a pontos dian�zisban. A Professzor egy a h�romb�l az eg�sz vil�gon, aki tudja kezelni az apr� robotokat laborat�riumi k�r�lm�nyek n�lk�l. Ez Robinak nagyon kellemetlen �rz�s volt. Olyan volt mintha ezer t� szurk�ln� bel�lr�l.

- Nyugi, mindj�rt v�gz�nk! – pr�b�lta megnyugtatni a Prof a sr�cot, aki m�r nagyon nehezen b�rta a megpr�b�ltat�sokat. – J� v�gezt�nk! – mondta a Prof miut�n, az utols� adatok is meg�rkeztek a nanitokt�l �s �jra valami folyad�kot csepegtetett a sr�c szem�be. – Pihentesd egy kicsit a szemed! Ne nyisd ki! – utas�totta a fi�t, majd lekapcsolta a l�mp�t felette. Le�lt az egyik sz�m�t�g�phez �s elkezdte n�zegetni az adatokat, amit a fi� l�t�s�r�l kapott. F�l �r�val k�s�bb Robi mell� �lt az �gyra. – Kinyithatod! – mondta, majd �jra csepegetett a fi� szem�be. – Ez m�r csak egy kis hidrog�n. – nyugtatgatta a fi�t, az ijedt szemeket l�tva.

- Mi a helyzet? – k�rdezte a sr�c.

- H�t nem valami r�zs�s, mit ne mondjak!

- Ezt hogy �rted?

- Nem m�thetlek meg.

- Micsoda? – feh�redett el Robi.

- Megv�rod, m�g befejezem?

- Igen, ne haragudj!

- Nem m�thetlek meg, m�g nem. T�ler�ltetted az idegeket, �s am�g nem nyerik vissza eredeti nyugalmi �llapotukat, nem tudom helyreigaz�tani �ket.

- Akkor mi a teend�?

- Meg kell, hogy vak�tsalak!

- Hogy mi? – h�lt el Robi ism�t.

- De persze csak �tmenetileg �s klinikai k�r�lm�nyek k�z�tt.

- B�zom benned, v�gjunk bele.

- Rendben! Maradj itt, nemsok�ra visszaj�v�k �s megcsin�ljuk a beavatkoz�st. – azzal a s�t�t szob�ban mag�ra hagyta Robit �s elment a gy�gyszeres szob�ba �s kikavarta a folyad�kot. Majd seg�ts�g�l k�rte az egyik kollegin�j�t, aki beleegyezett, hogy seg�t neki a fi� m�t�tj�n�l. Egy �ra m�lva visszament a k�rterembe, ahol Robi idegesen t�rdelte a kez�t. A villany ism�t felkapcsol�dott felette, ami ism�t vak�totta a szem�t, ha lehet jobban, mint ezel�tt. A bal kez�be egy inf�zi�t kapott a n�t�l, aki a professzorral j�tt. – Ind�thatod! – adta ki az utas�t�st a n�nek Tom. – Ez egy kis nyugtat�, mindj�rt elalszol t�le, �s mikorra fel�bredsz m�r a k�rteremben leszel, �s t�lleszel ezen az eg�szen. – mondta Tom Robinak, aki �rezte, ahogy az altat� sz�tv�ndorol az eg�sz test�ben. �rezte, ahogy a fej�t lefogja valaki �s l�tta a t�t, ami a szem�hez k�zeledett…

N�h�ny �r�val k�s�bb a k�rteremben riadt fel. Valaki gyeng�den lefogta a kez�t, de a m�sikkal megtapogatta a szeme el�tt l�v� k�t�st.

- Nyugalom! – mondta neki Tom kedvesen. – Ne izgasd fel magad, eml�kezz arra, hogy mit mondtam neked a beavatkoz�s el�tt. �tmeneti, csak �tmeneti. Az�rt, hogy ne legyen v�gleges. Ha nem fic�nkolsz, ha nem idegeskedsz ez az �llapot, el�bb sz�nik meg, mint gondoln�d. – pr�b�lta nyugtatni a fi�t, aki m�g mindig nagyon ijedt volt �s ez minden mozdulat�n megl�tszott. N�h�ny napig m�g hozz�szokott sok bajt csin�lt a n�v�rk�knek kibor�totta a vizet, az �telt, felbor�tgatta a b�torokat �s ett�l ideges lett, �gy Tom jobbnak l�tta, ha nyugtat�t kap, hogy legal�bb nyugodtan tudjon aludni. 2-3 naponta vizsg�lta a szem�t, hogy megtudja m�teni. Tiszt�ban volt vele, hogy a sr�cnak az idegei lassan kik�sz�lnek, ha sok�ig marad teljes s�t�ts�gben. A szemben l�v� szob�ban Titanilla l�badozott. Sz�pen gy�gyultak a sebei, de lelkileg ann�l jobban �ssze volt t�rve. Egyetlen kapcsolata a k�lvil�ggal a Tommal val� besz�lget�sek �s a macsk�ja �ltal elk�vetett huncuts�gok voltak.

* * *

Attila �sszehozott egy eb�det Be�val, akit�l ugyanazt k�rte, mint Thomas Gordon-t�l. Seg�tsen megkeresni a k�t elveszett b�tyj�t. Bea boldogan seg�tett a f�rfinek, mivel a l�ny nagyon h�l�s volt a BK1-nek az �j �let��rt. Alexandrak�nt megtal�lta a v�leg�ny�t, a f�rfit, akit mindig is keresett, aki meg�rtette �s seg�tette. R�ad�sul rend�rk�nt folytathatta szeretett munk�j�t is. A v�leg�nye, akivel 3 h�nap m�lva tervezgett�k az esk�v�t szint�n rend�r volt, �gy egy�tt jutatt�k b�rt�nbe a b�n�z�ket.

- Amint tal�lok valamit, �rtes�telek! – mondta a l�ny b�cs�z�sk�nt.

- K�sz�n�m Xandra egy angyal vagy!

- Ezt a dum�t tartogasd m�snak! �n m�r foglalt vagyok! – mutatta fel a jegygy�r�j�t. – P�!

- Szia! – mosolygott Attila a l�ny ut�n, aki kis�t�lt az �tteremb�l. Kint a v�leg�nye v�rta.

- Ki ez a sr�c, kezdek f�lt�keny lenni.

- Nincs r� okod! – cs�kolta meg a f�rfit. – Neki �s a csal�dj�nak k�sz�nhetem, hogy �lek.

- Ja, az m�s. �s engem nem mutatsz be neki?

- Most nem, de sz�nd�komban �ll! – karolt a f�rfiba Xandra �s egy�tt s�t�ltak be a munkahely�kre.