1. r�sz


M�g a leg�regebbek is r�gen l�ttak ilyen hideg telet, mint ami az idei volt. R�gt�n az elej�n - vagy m�g ink�bb az �sz v�g�n - embermagass�g� h� esett, azt�n bek�sz�nt�tt a fogcsikorgat� hideg, amelyet m�g tet�zett is a sz�l. Ember, �llat egyar�nt igyekezett bevackolni mag�t valami meleg helyre, vagy legal�bbis olyanra, amely min�l ink�bb sz�lv�dettnek bizonyult. �gy cselekedett mindenki, akibe szorult egy kis s�tnival�, mindenki, kiv�ve azokat, akiknek halaszthatatlan dolguk akadt odak�nn.

Malaz�rnak ugyan megadatott a lehet�s�g, hogy otthon maradjon, de amikor a Mester felvetette, hogy a level�t el kellene juttatnia a kir�lyhoz, Malaz�r maga aj�nlkozott a feladatra. Ebben a farkasord�t� hidegben m�g a baglyok sz�rnya is t�b�l fagyott volna le, r�juk nem lehetett volna b�zni, teh�t vagy v�r az a lev�l tavaszig, vagy…

M�g maga a Mester is megpr�b�lta lebesz�lni. Hogy nem olyan s�rg�s az eg�sz. De Malaz�r elt�ntor�thatatlanul ragaszkodott a fut�rszerephez. V�g�l m�r Godrik is felaj�nlkozott, hogy elk�s�ri, de Malaz�r nem engedte. Mi�rt is kellene neki k�s�ret? Csak mert egy kis hideg van? Ugyan!

�gy h�t Malaz�r egyed�l v�gott az �tnak. Sz� ami sz�, maga is elismerte, hogy kem�ny feladatra v�llalkozott. Meg kellett k�zdenie a hideggel, a sz�llel, a lova f�radts�g�val, az �hez� farkasokkal �s az emberek bizalmatlans�g�val. De most m�r �gy t�nt, siker�l. A kir�lyi v�r m�r csak k�tnapi j�r�s. �tadja a levelet, azt�n eld�nti, hogy marad-e, vagy visszaindul. Majd megl�tja. Att�l f�gg, milyen lesz a fogadtat�s. Ha sok sz�p h�lgy van m�g most is az udvarn�l… Mi�rt is ne? Hiszen leg�nyember…! Mi�rt is ne?

No �s Helga?

Mi k�ze neki mindehhez? - szor�totta �ssze a sz�j�t Malaz�r, de megjelent el�tte a l�ny f�jdalmas arca, �s m�r ett�l kir�zta a hideg…

Dehogy ett�l! Hanem att�l, hogy felt�madt a sz�l. De m�g hogy felt�madt! Ideje lenne fed�l al� h�z�dni, m�ghozz� min�l el�bb…

Sebes, a lova is meg�rezhette, hogy �t�letid� k�zel�t, mert b�ztatni sem kellett, mag�t�l gyorsult fel. A sz�l egyre er�s�d�tt, az arcukba f�jta a felhalmoz�dott havat, a hideg szinte megdermesztette �ket, de Sebes nekifesz�lt a sz�lnek, �s ment, valami Malaz�r sz�m�ra felfoghatatlan ir�nyt k�vetve. "Itt halunk meg" - villant �t Malaz�r fej�n a gondolat, de t�bbre m�r nem is volt ereje, r�d�lt a lova nyak�ra, �s hagyta, vigye, amerre akarja…

El�sz�r nem is �rtette, mi�rt �llt meg Sebes. De most mintha csitult volna a sz�l ereje, �s mintha a hideg sem lett volna annyira gyilkos. �s mintha… Nah�t! El�tte mintha egy h�z �llt volna! Meg egy ist�ll�.

Malaz�r megveregette az okos �llat fej�t, azt�n gyorsan lepattant a h�t�r�l, kinyitotta az ist�ll� ajtaj�t, �s bevezette a lov�t. K�t s�ld�-forma leg�ny seg�tett neki becsukni az ajt�t, a vihar �gy is majdnem kit�pte a kez�kb�l az orm�tlan deszka-t�kolm�nyt.

- Te nem m�gy be a fogad�ba, uram? - pr�b�lta t�lkiab�lni a vihar b�mb�l�s�t az egyik suhanc.

Malaz�r el�kotort az ersz�ny�b�l k�t �rm�t.

- Nesze! - adta oda az egyiket az egyik, a m�sikat a m�sik leg�nyk�nek. - Csutakolj�tok le a lovamat!

- Meglesz, uram!

Malaz�r lekapta Sebes h�t�r�l a m�lh�j�t, azt�n ism�t kil�pett a viharba. A fogad� ajtaj�t gyorsan megtal�lta, �s ezzel is meg kellett k�szk�dnie, mire be b�rta csukni. Szerencs�re itt is
akadt azonnal seg�t�je.

T�lid�ben nem sok v�ndor r�ja az utakat, ez a fogad� azonban zs�fol�sig megtelt. Hirtelen j�tt az �t�letid�, annyira, hogy legt�bbj�knek ideje sem maradt hazah�z�dni. No meg akadt j� p�r nincstelen, akiknek nem is igen lett volna hova - hiszen minden v�rosban akadnak koldusok.

A bent l�v�k most szinte egy emberk�nt a j�vev�nyt n�zt�k, r�szben, mert mag�val hozta a hideget, r�szben, mert a zord id� b�mul�sa mellett is unatkoztak, �s az idegen v�ltozatoss�got jelentett sz�mukra.

Malaz�r is felm�rte a bent l�v�ket, azt�n utat t�rt mag�nak a pultig. Nem volt neh�z dolga, �les termete el�tt sz�tny�lt mag�t�l is a t�meg.

- Adjon isten - k�sz�nt, az eddig kez�ben tartott �j�t a pultra helyezve, hogy el� b�rjon az ersz�ny�b�l kotorni egy kis p�nzt.

- Adjon n�ked is, j� uram - hajb�kolt a kocsm�ros, akit az �j tekint�lyes m�rete er�s tiszteletad�sra �szt�nz�tt. - Miben �llhatok szolg�latodra?

- Egy zug kell, ahol megh�zhatom magam �jszak�ra, �s meleg �tel-ital a bend�mbe - sorolta Malaz�r, �s az asztalon �tcs�sztatott a kocsm�rosnak egy aranyat.

- Sajn�lom, uram - hajb�kolt a kocsm�ros, - v�gtelen�l sajn�lom, de csak egy nagyon szer�ny kis szob�m akad m�g, semmi t�bb!

- Ha meleg, nem b�nom.

- Persze, uram! Bob visz be neked t�zet. �s meg is mutatja a szob�t.

Malaz�r b�lintott. Bob a semmib�l termett el�, v�n, fogatlan b�tordarab, inas kezeit el�reny�jtotta, hogy �tvegye a csomagokat. De Malaz�r csak megr�zta a fej�t. Egyik kez�vel tartotta a v�ll�ra kanyarintott zs�kj�t, a m�sikkal az �j�t fogta, �s csak intett a v�ns�gnek, hogy haladjon el�re. Az �reg ment is volna, de a kocsma k�z�ns�ge alaposan �sszezs�fol�dott, �s szemmel l�that�an esz�k �g�ban sem volt utat nyitni nekik. Bob reszketeg hangj�n k�rt, kiab�lt, de hi�ba. Malaz�r, aki m�r kital�lta, hogy a l�pcs� fel� kell venni az ir�nyt, el�re t�rtetett. Innent�l kezdve m�r nem volt akad�ly. Aki nem h�z�dott id�ben f�lre, azzal bizony nem finomkodott, egyszer�en f�lret�rta. �s mivel a teremben a legmagasabb ember is j�, ha a szem�ld�k�ig �rt, senki sem tette sz�v� a cs�rtet�s�t.

A zug azonban val�ban nem volt t�bb egy zugn�l, amiben Malaz�r m�g kiegyenesedni is nehezen tudott. �ppen bef�rt a lapos szalmazs�k, de egy�b semmi. �s hideg volt. F�rtelmesen hideg.

Az �reg a mag�val hozott f�kly�t beakasztotta a tart�ba, azt�n m�r ki is fordult. Hamarosan visszat�rt, �cska, sz�ette fat�lc�n dohos kenyeret �s kih�lt r�ntott�t egyens�lyozott egy kup�val, amibe �ll�t�lag forralt bort t�lt�ttek.

Malaz�r �sszeh�zott szem�ld�kkel n�zett hol a t�lc�ra, hol az �regre.

- Mi ez? - k�rdezte.

- Az �teled �s az italod, uram - mondta az �reg, kivillantva fogatlan �ny�t.

- Egy aranyat adtam, hogy meleg szob�t, �telt �s italt kapjak - mondta Malaz�r kem�nyen.

- Azt kapod, ami�rt fizett�l - vigyorgott kaj�nul a v�ns�g. - T�lid�ben minden dr�g�bb.

Malaz�r nem sokat teket�ri�zott. Megragadta az �reget a grabanc�n�l fogva, kil�pett vele a folyos�ra, �s a l�pcs� fel� l�kte. Az �reg eldobta a kez�b�l a t�lc�t, hogy meg b�rjon kapaszkodni, �s ne jusson az elem�zsia sors�ra.

- Mondd meg annak a borvizez� potrohos gazd�dnak - mennyd�r�gte Malaz�r �gy, hogy m�g az iv�ban is tiszt�bban hallott�k, mint a vihar zajait, - ha nem kapok rendes ell�t�st, lenyeletem vele a t�r�met! �s most l�dulj, mihaszna!

Az �regnek nem kellett tov�bbi b�ztat�s. �gy kapkodta v�ns�ges l�bait, ahogy csak b�rta. Arc�n a kaj�n vigyor m�r r�ges r�g �tadta hely�t a p�ni f�lelemnek.

Malaz�r csak a korl�tig k�vette.

- Fogad�s! - ord�tott le. - Azonnal hozass hozz�m meleget, vagy sz�tverem ezt a d�ledez� k�cer�jt, �s ebb�l rakok t�zet! - azzal r�csapott a f�rfikar vastags�g� korl�tra, ami hangos reccsen�ssel kett�t�rt.

- �s ha nem adsz tisztess�ges �tket - folytatta, - t�ged h�zlak ny�rsra!

Az iv�ban egy pillanatig d�bbent csend lett, azt�n a fogad�s r�m�lt int�s�re l�zas k�sz�l�d�s kezd�d�tt.

Malaz�r k�zben visszament a zugba, de az ajt�t sem csukta be maga ut�n. Minek? A folyos�n is melegebb volt, mint ebben a lukban.

P�r pillanattal k�s�bb hallotta, hogy l�bak rohannak fel a l�pcs�n. Rem�lte, hogy hozz� j�nnek v�gre, de �gy t�nt, t�vedett. Felb�sz�lve indult ism�t a folyos�ra, de az ajtaj�ban megjelent egy fiatal, d�s idom�, sz�ke csel�dl�ny.

- Uram! - hajolt meg a n� kecsesen. A mozdulatt�l sz�tny�lt az inge, ami a hideg t�l dac�ra igencsak m�lyen volt kiv�gva. S nem hi�ba, Malaz�r szeme azonnal megakadt rajta. - A gazd�m eln�z�sedet k�ri Bob �gyetlenked�s��rt. K�rlek, gyere velem a t�ged megillet� szob�ba.

Malaz�r ugyan sejtette, hogy nem Bob "�gyetlenked�se" miatt ker�lt abba a lukba, de a n� cs�bos mosolya l�tt�n az �reg �s a szemtelen gazd�ja kir�ppent a fej�b�l.

- Hogy h�vnak, sz�ps�gem? - k�rdezte megenyh�lve.

- Marynek, uram. �llok szolg�latodra - pukedlizett a csel�d finoman.

Malaz�r felkapta a moty�j�t.

- Na, akkor vezess, Mary.

A fiatal n� megperd�lt, �s ring� l�ptekkel indult el Malaz�r el�tt. A f�rfi gyan�totta, hogy ez a pillang� a fogad�s mesterked�se v�gett ker�lt el� hirtelen, �s nem is ok n�lk�l, de nem �rdekelte. Kedvtelve b�multa azt a bizonyos ring� szokny�t maga el�tt, �s ment, amerre vezette; egy nagyobb, t�gasabb szob�ba, ahol m�r pattogott a t�z, �s az asztalon m�r g�z�lg�tt a forralt bor, �s a frissen s�lt pecsenye.

- Megfelel ez neked, uram? - k�rdezte a n�.

- �gy t�nik, v�gre �rtj�k egym�st a gazd�ddal - morogta Malaz�r sz�tn�zve. Ledobta holmij�t a sarokba, felkapta a kup�t, �s a t�z mell� h�z�dva egy hajt�sra megitta a bor�t.

- Hozhatok m�g, uram? - k�rdezte a csel�d, �s Malaz�r b�lint�s�ra f�rg�n kiiramodott a szob�b�l.

Malaz�r ledobta k�peny�t, �s nekiesett az �telnek. Mire a n� visszaj�tt, majdnem v�gzett is vele.

- Van m�g valamilyen k�v�ns�god, uram? Vagy hagyjalak magadra? - k�rdezte a csel�d, de ahogy megrisz�lta a szokny�j�t, ellentmondott utols� k�rd�s�nek.

Malaz�r v�gign�zett a pillang�n. Fiatal volt, form�s test�, az arca is tetszet�s, �s l�tszott rajta, hogy igen nagy tapasztalattal rendelkezik a t�ren, mik�nt szerezhet �r�met a f�rfiaknak.
Ahogy �llt, ahogy ringatta mag�t, ahogy a fej�t tartotta, de m�g a mosolya is arr�l �rulkodott, hogy nem utas�tana el egy kis j�t�kot. �s mi�rt is ne? "Ezer �ve nem voltam n�vel" - gondolta Malaz�r. Mi�ta �sszel Helga… "Verd ki a fejedb�l Helg�t!" - feddte mag�t.

- Hova sietn�l, sz�ps�gem? - k�rdezte sz�j�t megt�r�lve.

- H�t le, az iv�ba - m�rik�lta mag�t tov�bb a sz�kes�g.

- Minek? - l�pett k�zelebb Malaz�r. - Vannak ott elegen.

- �ppen az�rt. Kell a gazd�mnak a seg�ts�g.

- H�t nem az a dolgod, hogy a vend�gekkel t�r�dj? - dorombolta m�ly hangj�n Malaz�r, amit�l a pillang�nak elf�tyoloz�dott a szeme.

- De igen, uram - lehelte.

- H�t �n is vend�g vagyok. T�r�dj velem - s�gta Malaz�r, �s �t�lelte a csel�dl�ny karcs� derek�t. Az egy cs�ppet sem tiltakozott, �gy Malaz�r mag�hoz r�ntotta, �s megcs�kolta. A kis n� odaad�an simult a f�rfi karjaiba. Malaz�r cs�kja egyre hevesebb lett, azt�n moh�n megragadta a n� mell�t. Egy pillanat alatt kibontotta az ingb�l, �gy simogatta. �rezte, hogy karjai k�z�tt egyre jobban elgyeng�l a kis pillang�, egyre l�ngol�bb, egyre odaad�bb lesz. Malaz�r ekkor egy hirtelen mozdulattal felr�ntotta a n� szokny�j�t, �s v�gigh�zta a kez�t a combja bels� r�sz�n, eg�szen a t�v�ig. A n� felny�g�tt.

�m ekkor - ki tudja, honnan - megsz�lalt Malaz�r fej�ben Helga: "Ha m�g egyszer megl�tlak egy n�csk�vel hemperegni, kikaparom a szemed!" Malaz�r zavarodottan kapta fel a fej�t, �s n�zett sz�t, de a szob�ban kett�j�k�n k�v�l nem tart�zkodott senki. Ism�t lehajolt a csel�d sz�j�hoz.

"… ne okozz f�jdalmat nekem..." - csend�lt ism�t Helga hangja, �s Malaz�r �jra felkapta a fej�t.

- Valami baj van, uram? - lihegte a pillang�.

- Nem, dehogy - morogta a f�rfi, de m�r �rezte, hogy igenis baj van. M�r nem tudott a n�re figyelni. D�h�dten pr�b�lta kiverni a fej�b�l Helg�t, de a l�ny hangja, arca, illata egyre-m�sra el�tolakodott, kil�pett eml�kei hom�ly�b�l, �s betelepedett a fogad�b�li kis szob�ba.

Egy id� ut�n a f�rfi feladta a medd� pr�b�lkoz�st.

- Azt hiszem, m�gis jobb, ha lem�sz - engedte el lemond�an a csel�det.

- De uram! Elengedsz �gy? - k�rdezte felh�borodottan a n�.

- No igen - kotort bele az ersz�ny�be Malaz�r. Kivett bel�le egy �rm�t, �s a pillang� fel� haj�totta. - Nesze!

A n� ugyan �gyesen elkapta a p�nzt, de az arc�n l�tszott, hogy nem ez volt a felh�borod�s�nak t�rgya.

- Val�ban elk�ldesz? - k�rdezte hitetlenkedve.

- Eredj.
A csel�d megr�ntotta a v�ll�t. Gyors mozdulatokkal megigaz�totta mag�n a ruh�t, �s kifel� indult. Az ajt�ban azonban meg�llt, �s megvet�en lebiggyesztve az ajk�t m�g odasz�rt:

- Megyek. Odalenn igazi f�rfiak v�rnak - azzal kiment, �s becsapta az ajt�t maga ut�n.

- Legyen mind a ti�d… - mormolta ut�na Malaz�r sz�rakozottan. Azt�n fels�hajtott, �s az �gyra vetette mag�t.

Helga… A kutyaf�j�t annak a csitrinek! Mi k�ze hozz�? Mi�rt nem tud elhallgatni? Azt hiszi, hogy �, Malaz�r a tulajdona, �s rendelkezhet vele… H�t pedig abb�l nem eszik! Se most, se k�s�bb, ha a feles�ge lesz!

Miket besz�l? A feles�ge?! Dehogy lesz a feles�ge! Na, egy�b sem hi�nyozna az �let�b�l! A feles�ge? Ez a h�zis�rk�ny-pal�nta? M�g mit nem! Igaz, hogy Helga nem lehet m�s�, csak az �v�, de �… �, Malaz�r azt tehet, amit akar. �s igenis, �rin�t vesz feles�g�l. Most am�gy is a kir�lyi udvarba igyekszik, r�ad�sul a szok�sos kolonc, Helga n�lk�l, h�t majd sz�tn�z. Azok a nemes kisasszonyok, akik sz�m�tanak is az orsz�gban, �ltal�ban mind ott vannak most, a kir�lyi udvarban. Majd v�logat. Hiszen tudta mag�r�l, hogy j� parti, j�k�p�, j� alak�, gazdag, no �s r�ad�sul a kir�ly unoka�ccse. Nem neki kell majd a kisasszonyok ut�n rohannia, azok fognak �ut�na loholni. Azt�n majd meglep�dik a csitri, ha asszonnyal �ll�t haza!

F�jna neki…

"Ha kicsit is sz�m�tok neked, ne okozz f�jdalmat nekem..."

Hogy mer�szelt ilyeneket mondani neki? - d�h�ng�tt mag�ban Malaz�r. Ha kicsit is sz�m�t…? H�t nem sz�m�t! Egy�ltal�n nem sz�m�t! Most sem az�rt vallott kudarcot ezzel a kis n�csk�vel, mert lelkiismeret furdal�sa t�madt Helg�val szemben, hanem mert… hanem mert f�radt volt! Igenis, f�radt volt! M�g az is lehet, hogy megf�zott egy kicsit, ami nem is lenne csoda ebben a hidegben… Majd holnap �jra megpr�b�lja.

Holnap reggel kor�n akar indulni, hogy min�l el�bb az udvarba �rjen. Mindegy. Ez a pillang� kimarad az �let�b�l. Vagy… tal�n majd visszafel�. Majd megl�tja.

Oldalra fordult, �s ilyen zavaros gondolatokkal a fej�ben nyomta el az �lom.

M�snap reggel csend fogadta. Az �jszaka el�lt a vihar, nyom�ban csak hatalmas h�buck�k keletkeztek - arr�bb, mint ahova az el�z� sz�lviharok rendezt�k �ket.

Malaz�r ugyan r�gen aludt m�r ennyit, m�gis kiss� t�r�d�ttnek �rezte mag�t. �lmodott az �jjel, sokat �lmodott…

A mosd�ssal nem kellett sokat vesz�dnie, el�g volt a kis ablakot kinyitnia, akadt friss h� el�g. Legal�bb �gy a hideg is seg�tett, hogy mag�hoz t�rjen. �gy ni! �s Helga mehet vissza a kis kunyh�ba… T�bb� el� se ker�lj�n!

Az el�z� esti incidens ut�n a fogad�s igencsak �vatosan b�nt hatalmas erej� �s hirtelen harag� vend�g�vel, toll�t sem merte nagyon odanyomni, nehogy a t�l borsos �rakt�l az idegennek kedve t�madjon sz�tverni a kocsm�t. El�g lesz kijav�ttatni a korl�tot.

Egy fert�ly�ra sem telt bele, Malaz�r ism�t az utakat r�tta. Sebes szinte mag�t�l tudta, merre kell mennie, r�ad�sul az okos �llat mindig megtal�lta a legjobban j�rhat� �sv�nyt a magas buck�k k�z�tt. Ez ugyan t�bb id�t vett ig�nybe, �s �gy nem egy, hanem k�t napig tartott m�g az �t, de mivel nem s�rgette �ket senki �s semmi, ez nem okozott gondot. Harmadnapra meg�rkeztek.

A kir�ly �r�mmel fogadta unoka�ccs�t. Malaz�r tizenegy �ves kor�t�l f�rfikor�ig ott nevelkedett az udvarban, el�bb apr�dk�nt, azt�n a kir�ly test�rek�nt, �s soha nem pr�b�lta meg kihaszn�lni azt a t�nyt, hogy � a kir�ly rokona. �s j�l v�gezte a dolg�t, n�la csak egy k�l�nb test�rt ismert mindenki, azaz nem is k�l�nbet, csak olyat, mint �, �s az pedig nem volt m�s, mint Godrik, Malaz�r bar�tja.

De test�rk�nt is, �s ut�na is tett Malaz�r olyan dolgokat, melyek v�dt�k az orsz�got, �s v�dt�k a b�k�t, �m ezeket a tetteket m�shol besz�lj�k el, mert ebben a mes�ben nem is �rn�nk a v�g�re.

A kir�lynak teh�t sz�mos j� oka volt arra, hogy kedvelje az unoka�ccs�t, �s ezt most alaposan ki is mutatta. K�zel �ltette mag�hoz, sokszor elbesz�lgetett vele - �s kell�k�ppen bekommend�lta a gazdag l�nyos ap�knak.

Malaz�r sz�m�t�sa bev�lt. Val�ban annyi sz�p �s vagyonos nemes h�lgy t�lt�tte a telet a kir�lyi udvarban, hogy az ifj� nem gy�zte kapkodni a fej�t. No persze ahol ennyi csinos - �s tehet�s - h�lgy akad, ott akadnak j�csk�n fiatalemberek is, akiknek cs�ppet sem volt �ny�re, hogy �jabb riv�lis �rkezett, k�l�n�sen, hogy az a riv�lis ennyire riv�lis. Ha nem �llt volna ilyen k�zel a kir�lyhoz, bizony sz�mos p�rviadalt kellett volna megv�vnia. Nem mintha Malaz�r b�nta volna, ha �ssze kellett volna m�rnie egyszer-k�tszer az erej�t m�sokkal; alapvet�en g�g�s �s kegyetlens�gre kiss� hajlamos term�szete �lvezet�t lelte volna abban, ha legy�zheti ellenfeleit. �m erre nem ker�lhetett sor. Hi�ba, minden nem lehet t�k�letes…

Az elmaradt p�rviadalok gy�ny�r�s�g��rt azonban b�s�gesen k�rp�tolt�k a szoknyasuhog�sok. Tudjuk, sz�m�tott r�, hogy sikere lesz a h�lgyek k�r�ben, de arra nem sz�m�tott, hogy ekkora lesz az a siker. Neki mag�nak a kisujj�t sem kellett mozd�tania, m�gis ny�zs�gtek k�r�l�tte a szebbn�l szebb kisasszonyok. Malaz�r kiss� d�bbenten figyelt fel arra, hogy a n�k k�z�tt �pp�gy megtal�lhat� a szinte v�rre men� k�zdelem, mint a f�rfiak k�r�ben. S�t! Ez a k�zdelem sokszor m�g rosszabb is, mert rejtve folyik, �s gyakran - mi tagad�s - alattomosan. �s ne higgye senki, hogy a n�k l�thatatlan, mosolyogva megv�vott csat�i ut�n nem maradhatnak halottak. Aki hamis k�peket festett mag�nak a "gyeng�bbik" nemr�l, azt legjobb esetben cs�ny�n r�szedt�k, de olyan is el�fordult, hogy az "er�sebbik" nem k�pvisel�je otthagyta a fog�t a naivit�sa miatt. A h�lgyek a l�tszat ellen�re er�sek voltak, harcra k�szek, intrikusak - �s sokszor hatalomra �hesek.

K�t h�lgy t�nt ki a Malaz�r kegyei�rt foly� - dics�s�gesnek nem mondhat� - k�zdelemben. Lady Jessica �s Lady Charlotte. Mindketten gy�ny�r�ek, gazdagok, okosak �s k�m�letlenek voltak. A t�bbieket �gy vagy �gy, de elmart�k Malaz�r mell�l, aki �nel�g�lten �s g�g�sen hagyta, hogy a h�lgyek tegy�k neki a sz�pet. Egy cs�ppet sem b�nta, hogy a kisasszonyok maguk rendezt�k soraikat, �s m�r csak kett� maradt k�r�l�tte. �gy gondolta, ha n�s�lni akar, pontosan ilyen harcias, taktikus n�re van sz�ks�ge, mint amilyennek ez a k�t h�lgy mutatkozott. D�nteni azonban m�g nem tudott k�z�l�k. Hiszen mindkett� sz�p, �s ami hi�nyzik az egyikb�l, az megtal�lhat� a m�sikban. �m nyilv�nval� volt, hogy csak az egyik�ket veheti feles�g�l - de melyiket h�t?

A k�t n� gyorsan bel�tta, hogy eddigi m�dszereik nem elegend�ek. Megpr�b�lt�k h�t bevetni azt a fegyver�ket, amivel feh�rn�p legink�bb tudja elcsavarni a f�rfiember fej�t. Csakhogy ebben is igyekeztek el�llni egym�s �tj�t, szinte soha nem hagytak alkalmat a m�siknak, hogy �des kettesben maradjon Malaz�rral. V�g�l ebben a versenyben Lady Jessica bizonyult �gyesebbnek - Lady Charlotte ellen�ben neki siker�lt titokban megbesz�lnie egy tal�lkoz�t a f�rfival.

Malaz�r a szob�j�ban v�rta a h�lgyet. Hi�s�ga annyiban is t�k�letesen kiel�g�lt, hogy nem neki kellett v�gigosonnia a folyos�kon, hanem a l�ny j�tt hozz�. V�rakoz�s k�zben megh�kkenve �bredt r�, hogy ez a k�t kisasszony nagyj�b�l annyi id�s, mint Helga. Bizony, Helga is feln�tt n� lett m�r…

"… gyorsan feln�v�k �m…"

"Meg�r�ltem?" - kapott �szbe hirtelen Malaz�r, �s teljes erej�b�l megpr�b�lt az el�tte �ll� �lm�nyre koncentr�lni. Ez nem is esett t�lzottan nehez�re, hiszen a megbesz�lt id�pont vill�mgyorsan k�zelgett, �s p�r pillanattal k�s�bb meghallotta a finom kapar�sz�st az ajtaj�n. Malaz�r azonnal ott termett, �s beengedte a neh�z leplekbe burkolt karcs� alakot.

Lady Jessica bel�pett, de �gy �llt meg az ajt� mellett, mint aki nem tudja, maradjon-e, vagy t�vozzon ink�bb. Malaz�r mag�ban ugyan kaj�nul vigyorgott ezen a megj�tszott t�tov�z�son, de hagyta, hadd tegyen a n�, amit j�nak l�t. Odament az asztal�hoz, �s k�t kup�ba bort t�lt�tt. Az egyiket a n� fel� ny�jtotta.

Jessica v�gre beljebb l�pett. Elvette a kup�t, �s Malaz�r szem�be n�zett.

- Nem is tudom, mit keresek itt - mondta, de dorombol� hangja ellentmondott szavainak.

- Ha te sem tudod, ki tudhatn�? - vonta fel a szem�ld�k�t Malaz�r. Elhat�rozta, hogy nem megy bele a j�t�kba. Ha a n� ennyire fontosnak tartja fenntartani �rtatlans�g�nak l�tszat�t, k�szk�dj�n meg vele egyed�l. � biztos nem adja meg neki azt a lehet�s�get, hogy r�foghassa, el akarta cs�b�tani.

Pedig Lady Jessica szemmel l�that�an erre v�rt.

- Tal�n csak az �g - mondta vontatottan. Hirtelen r�j�tt, hogy ezzel a szereppel nem megy semmire. Taktik�t v�ltott h�t. Kih�v�n belen�zett a f�rfi szem�be. - De egyszer�en nincs m�sk�pp alkalmam besz�lni veled, uram. Mindig vannak k�r�l�tted.

- Az�rt j�tt�l ide, hogy besz�lgess velem? - v�gta el Malaz�r egy k�rd�ssel a k�nt�rfalaz�st.

- Mi m�s�rt? - k�rdezte kiss� zavartan a n�. Ilyen kend�zetlens�gre nem sz�m�tott.

De Malaz�r �gy d�nt�tt, csak ny�lt lapokkal hajland� j�tszani. Elvette Jessic�t�l a kup�t, �s a saj�tj�val egy�tt az asztalra tette.

- Ha besz�lgetni akarsz - mondta, - jobb, ha t�vozol. Ha valaki �szreveszi, hogy sok�ig vagy n�lam, m�g f�lre�rtheti.

- Nem vett �szre senki - felelte a n� tart�zkod�n.

- Azt soha nem lehet tudni - mondta Malaz�r f�l�nyesen. - �s �n magam is f�lre�rtettelek.

- Mit hitt�l? - k�rdezte Jessica moh�n. Azt hitte, hogy v�gre olyan v�gsz�t hallott, ami a j�t�k�ba illik. - Tal�n, hogy k�nny� pr�d�d leszek?

- Hogy felaj�nlkozt�l nekem - n�zett le a n�re kiss� megvet�en Malaz�r. - �s j�l is hittem. De ha most visszakozni akarsz, h�t tess�k - mutatott az ajt�ra.

Lady Jessica szeme haragosan villant meg.

- Nem k�nny�ted meg a helyzetem - mondta szemreh�ny�an.

Malaz�r megvonta a v�ll�t.

- Mi�rt tenn�k ilyet? - k�rdezte.

- Az udvarl�sba ez is beletartozna.

- Csakhogy nem �n udvarolok neked, hanem te nekem - jelentette ki Malaz�r hidegen.

Jessica szeme ism�t villant egyet, �m a f�rfi m�g hidegebben folytatta.

- Gazdag �s befoly�sos f�rjet akarsz. Lehet, hogy megkapod. Lehet, hogy nem. De ha el is veszlek, kicsim - ny�lt a n� �lla al�, �s emelte fel a fej�t, - jobb, ha most tiszt�zzuk, �n az urad leszek, nem az eszk�z�d.

Jessica haragosan r�ntotta el a fej�t.

- Fajank�! - fakadt ki.

Malaz�r g�nyosan h�zta el a sz�j�t.

- Ha nem tetszik valami, tudod, merre van az ajt�.

Jessic�n l�tszott, hogy legsz�vesebben val�ban fak�pn�l hagyn� a f�rfit, de azt�n gy�z�tt benne a sz�m�t�s. Elmosolyodott - b�r a szeme hideg maradt.

- �szinte vagy. Ez tetszik nekem. Akkor �szinte leszek �n is - l�pett k�zelebb cs�p�j�t mozd�tva ingerl�en. - Kellesz nekem.

Kez�vel v�gigsim�tott a f�rfi mellkas�n, azt�n belekapaszkodott a v�ll�ba. L�bujjhegyre �llt, �gy k�n�lta fel a sz�j�t, mert Malaz�r nem k�nny�tette meg a dolg�t. V�g�l a n� k�nytelen volt �t�lelni a f�rfi nyak�t, �s �gy h�zni le mag�hoz.

Sz�p volt Lady Jessica, nagyon sz�p. Magas, karcs�, n�iesen g�mb�ly� form�kkal ott, ahol kell. Feh�r b�re hib�tlan, piros ajka h�vogat�. Ak�rmelyik udvaronc boldogan z�rta volna a karjaiba, ha a n� kit�ntette volna kegyeivel.

De Malaz�r nem �rzett semmit.

Belen�zett Jessica barna szemeibe, �s felbukkant el�tte Helga cirmokkal tark�tott z�ld szeme. Belemarkolt Jessica l�gy tapint�s� barna haj�ba, �s felid�z�d�tt benne Helga d�s, selymes v�r�s hajzuhataga. V�gigsim�totta Jessica hib�tlan arcb�r�t, �s ujjai Helga szepl�kkel finoman sz�thintett b�rsonyos b�r�t id�zt�k. Besz�vta Jessica dr�ga keleti parf�mj�nek illat�t, �s orra eml�kezett Helga kakukkf� �s kamilla illat�ra.

R�j�tt, hogy nem kell neki Jessica. �s nem kell neki egyik udvari sz�ps�g sem. Csak egy n�re v�gyik, de �t nem itt tal�lja.

Eltolta mag�t�l Jessic�t.

- Menj el - mondta neki.

- Hogyan? - h�kkent meg a n�.

- Bebizony�tottad, hogy mi mindenre lenn�l k�pes �rtem. Ennyi el�g. Az �rtatlans�godat nem veszem el.

Jessic�nak villant egyet a szeme - amit�l Malaz�rban felmer�lt a gyan�, hogy ezzel egy�bk�nt is elk�sett volna, - de azt�n k�zelebb h�z�dott a f�rfihoz.

- Nem mindegy, hogy esk�v� el�tt vagy ut�n? - b�gta cs�b�t�an.

- De nem �m, kedvesem - tolta el ism�t mag�t�l Malaz�r. - Leend� f�rjed tal�n nem venn� j� n�ven, ha velem lenn�l esk�v� el�tt.

- Leend� f�rjem? Aki nem te leszel? - �rtette el a mondand� l�nyeg�t Jessica, �s most maga l�kte el mag�t�l a f�rfit. Haragos szemekkel n�zett r�. - De h�t mi�rt?

- Nem tudsz t�zbe hozni, sz�ps�gem - vonta meg a v�ll�t k�z�ny�sen Malaz�r.

- Hogy �n? - f�jtatott m�ltatlankodva a n�, mintha tapasztalata szerint ennek m�r a gondolata is s�rt� lenne. - Tal�n ink�bb te nem tudsz mit kezdeni egy n�vel!

Malaz�r kiss� f�radtan fels�hajtott. H�t most m�r mindig megk�rd�jelezik a f�rfiass�g�t? Err�l is Helga tehet…

- Veled nem tudok mit kezdeni - mondta.

Jessica szem�n l�tszott, hogy er�sen gondolkodik.

- Nem sz�m�t - mondta v�g�l, �s k�zelebb l�pett. - �lhet�nk sz�pen egym�s mellett. �n sem vagyok koldus, �s az ap�m hatalmas…

- �s majd az �r�kl�s miatt se f�jjon a fejem, megoldod te, hogy legyen ut�d, igaz? - biggyesztette le a sz�j�t megvet�en a f�rfi. - Ne agg�dj. Lesz ut�dom. Csak nem t�led.

Jessica fenyeget�en sziszegett fel�:

- T�nkreteszlek! Ehhez megvan a hatalmam!

Malaz�r elh�zta a sz�j�t.

- Ha mag�val az �rd�ggel cimbor�lsz, lehet… B�r megk�zd�ttem m�r vele is.

Jessica �tkot mormolt maga el�, de Malaz�r csak kurt�n felnevetett. Erre a n� d�h�sen f�jt egyet, azt�n helyrer�ntotta mag�n a k�p�nyeg�t, �s kiviharzott a szob�b�l.

Malaz�r elgondolkodva vette fel a kup�j�t, �s belekortyolt. De nem nyelte a ned�t, csak forgatta a sz�j�ban, mintha ki akarta volna mosni a n� cs�kj�nak �z�t. �s val�ban a f�ldre is k�pte.

D�nt�tt.


M�snap kihallgat�st k�rt a kir�lyt�l. Elmondta, hogy szeretne hazautazni. A kir�ly �rtetlen�l meredt r�.

- De �n azt hittem, hogy n�s�lni sz�nd�kozol!

- N�s�lni is fogok. De nem most, �s nem az itteni h�lgyek egyik�vel.

- H�t hol m�sutt keresn�l magadhoz m�lt� n�t?

- Nem kell keresnem, fels�g. M�r megtal�ltam.

A kir�ly elgondolkodva n�zett �ccse arc�ba, azt�n b�lintott.

- Nem ak�rmilyen n� lehet, ha �gy meg b�rt babon�zni t�ged. De el�g lesz-e neked a sz�ps�ge? A mi csal�dunk tagjai szeretik a hatalmat, az�rt ker�lt�nk ilyen magas polcokra. A hatalom ir�nti v�gy olyan benn�nk, mint a m�reg, �s egyben az az �ltet�nk is. Te sem b�rod ki sok�ig n�lk�le.

Malaz�r fanyarul elmosolyodott.

- Jobban meg vagyok m�rgezve vele, mint b�rmelyik�t�k - mondta figyelmeztet�en. Hiszen ott volt, amikor a Mester beavatta a kir�lyt a Sz�vets�g hatalm�nak titk�ba. Tudta, �fels�ge tiszt�ban van azzal, hogy � a V�z Erej�nek �rz�je.

A kir�ly �sszeh�zott szemmel n�zett Malaz�r szem�be.

- A v�r�s - mondta lassan. - A F�ld Erej�nek �rz�je. � kell neked.

Malaz�r csak n�m�n b�lintott.

- Hm… Alighanem mindny�junk k�z�l a te c�lod a legnagyrat�r�bb - mosolyodott el a kir�ly. - Legy�l boldog azzal a l�nnyal, �cs�m!