5. V�logat�s n�l�l �lni

Svea �s Leif nyugatnak tartottak a sz�razf�ld fel�. Leif szokatlanul hallgatag volt, s mi�ta elmenek�ltek nem sz�lt egy sz�t sem. Svea n�ha r�mosolygott a fi�ra, csak hogy b�ztassa, �m a fi� csak szomor�an n�zett vissza r�.
- Mi a baj, Leif? – k�rdezte, mikor r�j�tt, hogy a mosolyg�ssal nem �r el semmit.
- Az eg�sz az �n hib�m! Mindenr�l �n tehetek! �n okoztam a falu pusztul�s�t!
- Nem, ezt verd ki a fejedb�l! Nem a te hib�d! Te csak azt tetted, amivel az istenek megb�ztak. Nem te gy�jtottad fel a falut, �s nem te �lted meg az any�dat!
- De mit sz�m�t ez, mikor mindenki, akit ismertem �s szerettem halott, �s nincs t�bb� otthonom? - ki�ltott fel a fi�, s a hangj�ban a legs�t�tebb k�ts�gbees�s volt hallhat�.
Svea is s�t�ten meredt maga el�. Neki sem volt k�nny� lenyelnie ezt a sz�rny�s�get.
- Igen, ez val�ban igaz, de gondolj arra, hogy �k is meghaltak mindannyian �ltalad. - mondta csendesen.
- Te hogy menek�lt�l meg, Svea?- k�rdezte hirtelen a fi�.
- �pp a szok�sos ritu�l�kat v�gezt�k, �n �s a t�bbi pap, mikor meghallottuk a kiab�l�st �s a sikoltoz�st. Kirohantam a templom el�, �s megl�ttam az �g� h�zakat �s az eg�sz k�oszt. Visszarohantam, �s mindenkit felsz�l�tottam, hogy menek�lj�n, azt�n a templom ist�ll�j�ba mentem, ahol eloldoztam a lovam, �s �n is menek�ltem. Azt�n veled tal�lkoztam.
- A t�bbiekkel mi lett?
- Nem tudom.
Az este lesz�llt�val egy k�zeli faluba �rtek, ahol a templomba mentek. Svea bez�rgetett az ajt�n, mire egy f�radt hang sz�lt ki:
- Ki vagy, �s mi�rt h�borgatod Odin papjainak esti im�j�t?
- K�rlek, eressz be, seg�ts�gre van sz�ks�gem!
- Ki vagy?
- A nevem Svea, �s Tyr papn�je vagyok!
Csend lett az ajt� m�g�tt, majd hirtelen kiny�lt az ajt�, �s egy �tvenes forma f�rfi �llt el�tt�k. Megn�zte mag�nak a vend�geit, majd �gy sz�lt:
- Ker�ljetek beljebb. Ki ez a fi�?
- A fi� Tyr hadisten �g�ret�nek megtestes�l�se! A neve Leif!
- �rtem. K�rlek, v�rjatok egy kicsit, am�g befezezz�k a szertart�st, ut�na pedig megmutatom a szob�tokat.
F�l �r�t v�rakoztak csendben a templom ajtaja mellett, majd a szertart�s v�gezt�vel a f�pap odal�pett hozz�juk, �s m�lyen meghajolt el�tt�k.
- Bocs�ssatok meg az udvariatlan viselked�s�rt, de tudj�tok milyen a vil�g, mi�ta idej�ttek a J�vev�nyek.
- Meg�rtj�k, ne menteget�zz. - mondta Svea egy kedves mosollyal.
- Gyertek, megmutatom a sz�ll�sotok.
Kivezette �ket a templomb�l, melyet egy folyos� k�t�tt �ssze a papok sz�ll�s�val.
- Mit tettek az Idegenek, hogy ennyire nem b�ztok senkiben?- k�rdezte Leif.
- Sok sz�rny�s�get. P�ld�nak ok��rt egyszer, mikor �pp �ldozatot mutattunk be, berontottak ide, �s megszents�gtelen�tett�k Odin olt�r�t, �s led�nt�tt�k a szobr�t. Vagy �pp Thor papj�nak hazudt�k magukat, �s lem�sz�rolt�k a paps�gunk fel�t, a templomot pedig kifosztott�k.
- Ez rettenetes!
- Micsoda gyal�zat! Ez�rt a legsz�rny�bb b�ntet�s j�rna! Hogy mer�szelnek az isteneink ellen fordulni? Hogy mernek kezet emelni a szents�geinkre!
- K�rlek, ne h�borogjatok ezen! Az istenek majd megb�ntetik �ket.
- Az istenek m�r el is kezdt�k a b�ntet�s kioszt�s�t, mivel elk�ldt�k Leifet! � a bossz�juk eszk�ze!- mordult fel Svea, a fej�vel a m�g�tte halad� fi�ra b�kve. A pap is a gyerekre n�zett, majd k�telkedve megsz�lalt:
- Bocs�ss meg, de nem hiszem, hogy � lenne az istenek k�ld�tte. Nem t�nik t�l er�snek �s k�pzettnek.
- Pedig elhiheted, hogy �gy van. Ha az Idegenek idej�nnek legk�zelebb, akkor a fi� majd megmutatja, hogy nem hazudok.
Leifnek nem esett j�l a pap szavai, de tudta, hogy igaza van. Val�ban nem volt harcos kin�zete. Svea viszont m�r vette a leveg�t, hogy a gyerek �rdemeit bizony�tsa, �m Leif cseppet sem v�gyott az �rtelmetlen sz�csat�roz�sra, �gy elkapta a le�ny csukl�j�t �s figyelmeztet�en megszor�totta, aki erre meggondolta mag�t, �s lassan engedte ki a bel�legzett leveg�t.
K�nyelmes sz�ll�st kaptak a papokn�l, �s �gy t�nt egy ideig nyugtuk lesz. Sve�nak �jra lett munk�ja, b�r most nem Tyrt, hanem Odint szolg�lta, de h�t ez mell�kes. Leif is nyugalomra lelt, s�t egy mesterre is, aki megtan�totta neki a kardforgat�s k�l�nf�le fog�sait. A mestere egy volt katona lett, aki belef�radt az �r�k�s harcba, �s ink�bb papnak �llt. Egy nap a fi� �pp a kardj�t tisztogatta, mikor valaki megsz�l�totta:
- Sz�p kardod van, fi�!
Leif meglep�dve kapta fel a fej�t a m�ly f�rfihangra, s meglep�dve n�zett fel. Egy �tvenes �vei fel� k�zel�t� f�rfi �llt el�tte. K�k szemeiben kem�nys�g �lt, s nem hasonl�tott a papokra, b�r a papok �lt�z�k�t viselte mag�n.
- K�sz�n�m- morogta a fi� megillet�d�tten.
- L�tom, szereted a kardod, b�r nem igaz�n tudsz vele b�nni.
- Honnan tudja?- k�rdezte riadtan a gyerek.
- Onnan, hogy maradtak m�g rajta rozsdafoltok �s ujjlenyomatok, no meg nem megfelel� anyaggal tiszt�tod a peng�t.
Leif l�tta, hogy t�nyleg nem �gy k�ne tiszt�tani a peng�t.
- Val�ban nem tudom, hogyan kell egy kardot megtiszt�tani.
- Megmutatom, hogyan kell tiszt�tani a kardodat, csak el�bb hozz n�h�ny �j rongyot.
A f�rfi, mikor v�gzett a tiszt�t�ssal visszaadta a kardot, �s �gy sz�lt:
- Most pedig szeretn�m l�tni, hogyan tudod haszn�lni.
- Nem nyilv�nval�?
- Akkor meg mi�rt hurcol�szod magaddal ezt a fegyvert?
- Mert…
Leif nyelv�n ott volt m�r a v�lasz, hogy ez Tyr kardja, �s csak akkor tudja haszn�lni, amikor az Idegenekkel k�zd, �m egy hang megsz�lalt benne.
- Csend!- hallotta a parancsot a fej�ben.
- Nos?- k�rdezte a f�rfi.
- Mert ez maradt meg nekem egyed�l a csal�domt�l.
- Vagy �gy. Ha akarod, �n sz�vesen megtan�tom neked a fegyverforgat�s rejtelmeit.
- Val�ban? T�nyleg megtenn�?
- Igen.
- K�sz�n�m.
- Nincs mit.
�gy a fi� nekil�tott a tanul�snak. Nemcsak a kardot, de m�s fegyvereket is meg tanulta haszn�lni. Svea pedig dics�r� szavakkal illette a fi�t.
- J�, hogy elfogadtad annak a papnak az aj�nlat�t.
- Igen, de van benne valami k�l�n�s. Nagyon kem�nyen �s durv�n harcol. A papok az�rt nem ilyenek.
- Igen, val�ban. Tudod, megk�rdeztem a f�papot, � mondta, hogy kor�bban harcos volt, s csak n�h�ny �ve tagja a paps�gnak.
Egy nap �rdekes esem�nynek lehettek tan�i a f�pap, �s Leif mestere. �pp a piacon voltak, mivel n�h�ny dolgot be akartak szerezni a k�vetkez� �ldozatbemutat�shoz, amikor egy el�gg� kapatos t�rsas�g j�tt ki a kocsm�b�l, mely el�tt elhaladtak. Az egyik fiatalember ny�ltan r�b�mult Leifre, aki a papok m�g�tt haladt, s hogy a fi� is �rtse, amit a mellette l�v� h�rom m�sik t�rs�nak mond, j� hangosan �gy sz�lt:
- N�zz�tek ezt a kis vakarcsot azzal a nagy karddal! Vajon hogy nem szakad le a h�ta, mikor cipelni? Nem n�zem valami k�nny�nek.
A t�bbiek is elkezdtek a fi�val �lcel�dni, s a gyerek nem tudta nem meghallani ezeket a k�l�nf�le lebecsm�rl� kijelent�seket, melyeket r�la, meg a kardr�l mondtak.
- Hagyj�tok!- sz�lalt meg egy v�r�s haj� fiatalember, aki a legr�szegebbnek t�nt a t�rsas�gban – Lehet, hogy nem is igazi, csak valami ut�nzat, az�rt b�rja el.
- Val�ban - sz�lalt meg a harmadik,- Lehet, hogy t�nyleg nem val�di. De akkor minek cipeli? Harcosnak k�pzeli mag�t tal�n?
- Annak t�nyleg csak k�pzeli, mivel olyan kis nyamvadt, hogy egyb�l elv�rezne, ha igazi csat�ba k�lden�k!
Ezen a t�rsas�g j�t nyer�tett, de Leif d�he az egekbe sz�k�tt. A kard is meg�rezte a haragj�t. Kezdett eluralkodni rajta a kard �ltal sugalmazott, lass�, hideg �rz�s, s ki�lt bel�le minden j�zan gondolatot. Lassan a kard�rt ny�lt, s megfordult. Megn�zte mag�nak az ellenfeleit, majd egy g�nyos, len�z� mosollyal elindult fel�j�k. Menet k�zben kih�zta a kardj�t. A fi�k nem ijedtek meg, hanem v�logatott s�rt�seket v�gta a fi� fej�hez. Az egyik pap l�tta, a gyerek megtorpan�s�t, �s megb�kte a t�rs�t.
- Mire k�sz�l?
- Arra, hogy megtorolja a s�relm�t. Ezt tenn�nk mindannyian. N�zz�k, t�nyleg az-e, akinek a papn� mondta. L�ssuk, mit tud az a h�res kard.
Ezek ut�n nem sz�ltak, csak n�m�n figyelt�k a fi�t. Leif, mikor a fi�kt�l csak �tl�p�snyire volt, leszegte a fej�t, majd a l�ptei megny�ltak, s k�tl�p�snyi t�vols�gb�l ugrott. A leveg�ben csin�lt egy sz�p szalt�t, majd a csod�lkoz� t�rsas�g legnagyobb r�m�let�re, m�g a leveg�ben lev�gta a v�r�s haj� fi� fej�t. A fej a porba hullott, s � pedig sz�pen le�rkezett a f�ldre, s visszan�zett a fi�kra, hogy bezsebelje a t�mad�s�nak a reakci�it. L�tta, a borzalomt�l elny�l� szemeket, s a v�dekez� reakci�kat, s a h�tr�l�st. Az �rusok is, akik a kocsma el�tt, vagy amellett �rult�k a port�k�ikat, �s l�tt�k a t�mad�st, megijedtek.
- Na, m�g mindig azt hiszitek, nem tudom haszn�lni a kardot?- k�rdezte Leif hidegen.
- Ne… Nem.
- Akkor j�, mert most ti j�tt�k!
Azzal ugrott, s k�t perc m�lva m�r csak a lefejezett testek �s a v�r eml�kezetett arra, hogy itt egy Kiv�lasztottat megs�rtettek. A fi� visszarakta a kardot a h�vely�be, �s a papok fel� indult.
- Te j� �g, ez a gyerek nem az, aminek l�tszik!
- �s a kardja sem ak�rmi! Most m�r elhiszem, hogy � a Kiv�lasztott. A papn� igazat mondott- suttogta maga el� a f�pap.
- De azok a fi�k, nem az Idegenek k�z� tartoznak!
- Val�ban nem, de �gy l�tszik ak�r Idegen, ak�r nem a s�rteget�st megtorolja! Te nem �gy tenn�l?
- De, csak azt nem �rtem, akkor hogyan tudta haszn�lni a kardot. Az�rt nincs annyira j�, hogy ilyen mutatv�nyt csin�ljon- morogta Leif mestere, �m a f�pap nem v�laszolt neki.
� is elgondolkodott ezen a k�rd�sen, hiszen l�tta m�r n�h�ny edz�s�t Leifnek, �s tudta, hogy erre a kard m�gi�ja n�lk�l nem lett volna k�pes. Vagy m�gis? Lehet, hogy Tyr hadisten lelk�nek egy r�sze belek�lt�z�tt a fi�ba, mikor el�sz�r �rintette meg a kardot? Csendesen figyelte a fi�t, aki olyan volt, mint mindig, de most valami balj�s aura �radt bel�le. Nem �rtette a dolgot.
Leif felemelt fejjel ment el�re, nem n�zett se jobbra, s balra, de hallotta, hogy n�h�nyan megillet�d�tten tapsolni kezdtek. Am�g megvettek n�h�ny marh�t a keresked�kt�l, figyelte a fi�t, aki eg�sz id� alatt maga el� meredt, de a balj�s aura m�r szertefoszlott k�r�l�tte. Illedelmesen f�lre�llt az �tb�l, mikor elindultak, p�r l�p�st lemaradva k�vette �ket. L�tszott rajta, hogy gy�tr�dik a k�zelm�lt esem�nyein, �s szeretne k�rdezni, de tudta, hogy erre senki sem tudna v�laszolni neki, csak a hadisten. A f�pap megsajn�lta, �m a nyilv�noss�g el�tt nem mutatta ki sose az �rz�seit, pedig szerette volna meg�lelni a szorong� fiatal harcost, de ennek nem itt �s nem most van az ideje. Csendesen t�rtek vissza a templomba.