A n�v�rem temet�s�t int�ztem, mikor megcs�rrent a telefonom. An�lk�l, hogy megn�ztem volna, ki az, felvettem.
- Igen?
- Szia! Fel�d van dolgunk, �gyhogy nemsok�ra beugrunk! – sz�lalt meg az ismer�s hang.
- Nem vagyok New Yorkban. Jenna meghalt. Hazaj�ttem elint�zni a h�zzal kapcsolatos dolgokat.
- Sajn�lom… J�l vagy?
- Persze. Majd m�skor �sszefutunk.
- Ok�.
1 h�nap m�lva m�g mindig Lawrenceben voltam, mert nem tudtam megszabadulni a h�zt�l. A kanap�n �ld�g�ltem egy �veg whiskeyvel a kezemben. Az eg�sz h�zban f�lhom�ly volt, mert elh�ztam az �sszes s�t�t�t�t. A f�ld�n mindenhol �res �vegek hevertek. Egy ezer�ves Led Zeppelin p�l� volt rajtam. Unottan nyomkodtam a t�vir�ny�t�t, nem mintha �rdekelt volna, hogy mi megy a tv-ben. Hallottam, hogy ny�lik az ajt� �s valaki bej�n.
- N�zd m�r! Csak nem a nagy Winchester testv�rek! Minek k�sz�nhetem a megtiszteltet�st? – mondtam mik�zben fel�lltam. – V�rj, v�rj, v�rj! Oh, m�r �rtem! Megsz�llt egy d�mon �s most ki�zitek! Nem, m�gsem. Megvan! Meghaltam �s most szellemirt�k vagytok, hiszen m�s k�l�nben nem lenn�tek itt. Sr�cok, nem kell durvulni! Semmi puska, ok�? Csak sz�ljatok, �s m�r keresem is a bazi nagy feh�r f�nyt! Ja, nem is, nincs f�ny, hacsak nem a pokol k�nk�ves t�ze.
- Nem halt�l meg, Taylor. – mondta a fiatalabb Winchester, mik�zben sz�rny�lk�dve m�regetett.
- Musz�j mindig rossz h�reket k�z�ln�d, Sammy fi�? Ne legy�l m�r �nnepront�! Dean dr�g�m, hi�nyoztam? – k�rdeztem, �s szerettem volna megcs�kolni, de eltolt.
- B�zlesz!
- H�, te is nekem! – l�ptem h�tr�bb.
- Add ide az �veget! – parancsolta Dean fel�m ny�jtva kez�t.
- Vegy�l magadnak! Ez az eny�m.
- Taylor…
- Ne n�zz r�m �gy, Sam! Nincs sz�ks�gem sajn�latra! Te meg ne csin�lj �gy, mintha �rdekelne, mi van velem! Nem vagyok sem halott, sem d�mon, �gyhogy nincs itt keresnival�tok! – nagyot kortyoltam az �vegb�l.
- El�g volt! Add ide! – sz�lt r�m d�h�sen Dean.
- Nem. – �s �jra beleittam, de Dean kiverte a kezemb�l az �veget. – Norm�lis vagy?! Majdnem kiverted a fogam!
Azt�n a szoba forogni kezdett �s val�sz�n�leg el�jultam. Annyira eml�kszem, hogy miel�tt a f�ldre csuklottam volna k�t er�s kar elkapott.
Az �gyban �bredtem, a r�gi szob�mban. Pocs�kul �reztem magam. A fejem majd sz�thasadt �s m�g mindig iszony�an sz�d�ltem. Bet�molyogtam a f�rd�szob�ba. Fogat mostam �s megmosakodtam, azt�n elindultam lefele a l�pcs�n. A nap bevil�g�totta az eg�sz h�zat, d�lk�r�l j�rhatott az id�. Az er�s f�ny b�ntotta a szemem. Ahogy le�rtem felkaptam a napszem�vegem a kom�dr�l �s felvettem, majd a konyha fel� indultam. Dean a konyhaszekr�nynek t�maszkodva �llt egy b�gr�vel a kez�ben. Val�sz�n�leg hallotta, ahogy lej�ttem.
- K�v�. – mondta, ahogy fel�m ny�jtotta a b�gr�t.
- K�sz! – elvettem a poharat �s megcs�koltam.
- Mindig ilyen h�l�s vagy egy adag koffein�rt?
- Csak ha el�g j� k�p�, aki adja, �s j�l van megf�zve. – mosolyogtam r�. �jra megcs�koltam, majd le�ltem az asztalhoz. Levettem a napszem�veget, mert szerencs�re a konyh�ba nem s�t�tt be a nap. � viszont meg sem rezzent, csak �llt ott �s n�zett.
- Meddig voltam ki�tve?
- K�t napig.
- Rekord. Nem sz�lt�l, hogy erre j�rtok. – mondtam, mik�zben belekortyoltam a k�v�ba.
- Mert nem j�rtunk erre. Liza hal�lra r�m�lve h�vott fel. Szerintem a fr�szt hoztad r�.
- Liza mindent t�ldramatiz�l. – forgattam a szemem.
- Sz�rny� �llapotban volt�l, mikor ide�rtem. El akarod mondani, mi�rt d�nt�tt�l �gy, hal�lra pi�lod magad?
- Nem. – feln�ztem a b�gr�r�l a nappali ir�ny�ba, ahol Sam �lt egy k�nyv felett. Ahogy eln�ztem �ppen pr�b�lt l�thatatlann� v�lni. – Szia Sam!
- Taylor… - kiss� bizonytalannak t�nt.
- Most mi van? J�l vagyok! Ha akarj�tok, elvihetitek az �sszes pi�t, vagy �nts�tek ki, vagy mit tudom �n! Kicsit t�l l�ttem a c�lon. Na �s? M�g egyszer nem t�rt�nik meg. Megkapom a b�ntet�sem a t�bb napi m�snaposs�gommal. Ennyi. - Egyik�j�k sem v�laszolt. Sam agg�dva m�regetett, Dean pedig �gy n�zett r�m, mintegy k�z�pkori inkviz�tor. – Ok�. J� volt �jra l�tni titeket! Ha majd New Yorkban j�rtok, ugorjatok be!
Fel�lltam �s elindultam az emeletre. Hallottam becsap�dni az ajt�t, s�t nemcsak, hogy hallottam, �reztem is. A fejem majd sz�thasadt az �ri�si zajt�l. A szob�mba �rve levet�dtem az �gyra. P�r perccel k�s�bb halk kopog�st hallottam.
- Mondtam, hogy nem akarok r�la besz�lni, Dean! – mikor nem j�tt v�lasz, kinyitottam a szemem �s l�ttam, hogy Sam �ll az ajt�ban.
- Dean elment s�t�lni
- �gy �rted kell�en felh�ztam? Ehhez van tehets�gem. Gyere be nyugodtan! – Fel�ltem az �gyon Sam pedig mell�m �lt. – Sajn�lom… Ismersz, vannak dolgaim. Nem mindig kezelem j�l a dolgokat, ez van.
- Taylor, mi van veled �s Deannel?
- Mi lenne?
- Figyelj, �n nem tudom, mi ez k�ztetek, de te m�s vagy, mint a t�bbi csaj, akikkel Dean… - zavarban volt, hogy Dean n��gyeit emlegette.
- Nyugi, Sam! Tudom, hogy Deannek vannak n�i. Nem vagyok annyira naiv, hogy azt higgyem, hogy �vente egyszer-k�tszer tal�lkozunk �s k�zben nincs senkije. Nem is v�rom el, �n sem vonultam z�rd�ba.
- De komolyan mondom, hogy te m�s vagy. �n nem tudom, mi ez k�ztetek, de…
- Sam, ne pr�b�ld meg beadni nekem, hogy m�s vagyok! Nevets�ges.
- Te nem l�ttad �t! Amikor �ppen nem azt ellen�rizte, hogy l�legzel e m�g, a h�zat rakta rendbe. Tudod te, hogy mikor pakol Dean? Amikor annyira ki van k�sz�lve, hogy musz�j lek�tnie mag�t valamivel! Hal�lra r�misztetted!
- Nyilv�n nem akarta, hogy pont akkor leheljem ki a lelkem, mikor � is itt van.
- Nagyon agg�dott miattad. Alig �llt�l a l�badon. F�lt itt hagyni.
- Annyira nem volt g�z. Volt m�r rosszabb is.
- Besz�lni is alig tudt�l. Annyit itt�l, hogy el�jult�l!
- Most m�r legal�bb ezt is tudom.
- �n ezt t�nyleg nem �rtem. M�rmint, ah�nyszor New York k�zel�ben j�runk, Dean kifog�sokat keres, hogy elmehess�nk hozz�d, te pedig sz� n�lk�l beengeded mindenegyes alkalommal. Nem k�rdezed, mit csin�lunk arra, vagy hogy hova megy�nk ut�na… Hogy lehet, hogy sosem k�rdezel semmit, �s hogy nem zavar, hogy Dean…
- Az�rt nem �rted, mert te m�s vagy, mint mi. N�zd, Dean �s �n nagyon sok mindenben hasonl�tunk. Nem vagyunk szentek. Egyik�nk sem v�gyik k�t�tts�gekre. � nem mond semmit, �n pedig nem k�rdezek. Neki is meg van a maga �lete �s nekem is. Nem folyunk bele egym�s �gyeibe �s ez �gy van j�l.
- Szerintem ez egy�ltal�n nem ilyen egyszer�. A k�pedet a p�nzt�rc�j�ban hordja! Aj�nd�kokat vesz neked, ah�nyszor megy�nk hozz�d!
- Aj�nd�kokat? Egy t�bla csoki, vagy egy j�gkr�m nem a vil�g, Sammy!
- De igen, ha Dean adja �s f�leg, ha tudja, mi a kedvenced. Azt sem tudja, mi az �n kedvencem, nemhogy m�s�t! Viszont miattad k�pes volt h�t boltba is bemenni, csakhogy r�g�gumi �z� fagyit vegyen! Olvasta a k�nyveid, az �sszes versed! Nem is egyszer! M�g id�zni is tud bel�l�k!
- Sam, ha most el akarod velem hitetni, hogy k�l�nleges vagyok, akkor rossz l�ra tett�l. T�l sok romantikus reg�nyt olvast�l.
- Nem. Sok n�vel l�ttam m�r a b�ty�m, de egyikkel sem volt olyan, mint veled. Nem tudok r�j�nni, mi van veletek.
- Nem tudok mit mondani Sam. Vagyunk, akik vagyunk. Dean nyilv�nval�an nem akar bar�tn�t, �s az �n m�ltammal azt hiszem, nekem sincs sz�ks�gem egy �jabb z�r�s �r�letre. Kedvelem Deant. V�g�lis m�r gyerekkorunk �ta mindig is meg�rtett�k egym�st. � sem v�gyik semmi komolyra �s �n sem. Amint l�thatod az �letem n�lk�le is kell�en z�r�s.
- Sam f�rk�sz�en n�zett r�m. A gondolataiba m�lyedt.
- Taylor, azt hiszem, szerelmes bel�d!
- Az � �rdek�ben rem�lem, hogy nem. – �reztem, ahogy a gyomrom �sszer�ndult – Mert, ha igen, annak nem lesz j� v�ge.
- Mi�rt?
- Mert �n nem szeretem. Nekem ez nem megy. Nem lehet. – �reztem, ahogy k�nnyek gy�lnek a szemembe. Felpattantam az �gyr�l �s elrohantam. Ki a h�zb�l. B�rhova, csak mehessek. Hazug vagyok �s gy�va. Na �s?
M�r s�t�t volt, mire visszamentem. A h�zban nem volt semmi f�ny �s a kocsit sem l�ttam a felj�r�n, teh�t a sr�cok val�sz�n�leg elmentek. Kinyitottam az ajt�t. Nem kapcsoltam fel a villanyt, jobban szeretem a s�t�ts�get �s a telihold �pp el�g f�nyt adott. Ahogy a kulcsot felakasztottam a kisszekr�nybe a bej�rat mellett, hallottam a padl�t reccseni a h�tam m�g�tt, meg�reztem Dean b�rkab�tj�nak illat�t. Ott �llt m�g�ttem. Nem akartam r�n�zni. Tudtam, ha megtenn�m, nem tudn�k nemet mondani. Abban a pillanatban, amint belen�zek azokba a megt�rt z�ld szemekbe, elsz�ll minden er�m, �s k�ptelen vagyok ellen�llni neki. K�r�s n�lk�l b�rmit megadn�k neki. V�g�l nem b�rtam tov�bb �s megfordultam. Annyi mindent szerettem volna mondani neki, meg�lelni, megcs�kolni, ehelyett elkaptam a tekintetem �s bementem a konyh�ba. A mosogat�n�l �lltam. Dean k�vetett. A falnak t�maszkodva �llt. Nem sz�lt egy sz�t sem, csak n�zett.
- Mikor mentek el? – t�rtem meg a csendet v�g�l.
- M�g ma. – csak b�lintottam. Valahogy sejtettem. – Taylor…
- Ne. – tartottam fel a kezem elutas�t�an – B�rmit is akarsz mondani, ink�bb hagyjuk, ok�?
K�zelebb j�tt. Annyira k�zel, hogy b�r becsuktam a szemem, �reztem �t. Az egyik kez�vel felemelte az �llam, a nevemet suttogta, szinte m�r k�ny�rg�en. A kezeim a mellkas�n voltak, pr�b�ltam t�vol tartani magamt�l, amennyire tudtam.
- Mit m�velsz magaddal?
Elford�tottam a fejem, hogy ne tudjon hozz�m �rni.
- Menned k�ne.
- Nem. Nem, am�g el nem mondod, mi a fene t�rt�nik veled! Minek mentettelek meg k�tszer is, ha most meg�l�d magad?!
- Takarodj innen! – Pr�b�ltam ell�kni magamt�l, de megragadott. Pr�b�ltam valahogy kiszabadulni a szor�t�s�b�l, de t�l er�sen tartott. Szinte m�r f�jt, ahogy az ujjai a karjaimba m�lyedtek.
- Nem. - Az arc�t a hajamba temette. �reztem a l�legzet�t. A hangja annyira zavarodott �s frusztr�lt volt. Az �nem egy r�sze szerette volna elmondani neki, hogy �n is ugyan�gy �rzek.
- Eresz el!
- Sajn�lom… - Eresztett a szor�t�sb�l, de nem engedett el. L�ttam, mennyire sz�gyelli, hogy f�jdalmat okozott. Dean Winchester soha az �letben nem b�ntana egy n�t. �s most szenved, mert b�ntott, ha csak kicsit is. Ez is az �n hib�m. – Taylor, �n…
- Ne! – v�gre ell�ktem magamt�l – Ne merd azt mondani, hogy t�r�dsz velem! Sam szerint igen, szerinte szerelmes vagy bel�m. – nem felelt semmit. Elindultam a nappaliba. – �n nem… Te nem… Nem szerethetsz. – �reztem, hogy a szemeim �gni kezdenek, s�rni fogok. Remek. Mi�rt t�rt�nik ez mindig a k�zel�ben?! – Csak ne… ne szeress, k�rlek!
Hallottam, ahogy ut�nam j�n. A karjai a derekam k�r� fon�dtak �s maga fel� ford�tott.
- Taylor…
- Ne… Csak menj, menj, miel�tt t�l komolly� v�lna a dolog!
- Azt hiszem, ezzel kicsit elk�st�nk.
- Ne mondd ezt! – �v�lt�ttem r�, �s ell�ktem magam t�le. – Ne szeress! �n nem szeretlek! Csak menj m�r! MOST!
- Nem vagy egyszer� eset, rem�lem, tudod! – hallottam, ahogy nagyot s�hajt – Taylor…
- Mi van?! Figyelj! Besz�lget�nk, veszeksz�nk, szexel�nk, ett�l ez m�g nem egy kapcsolat! Te �led az �leted �n meg az eny�m. Nem �n akartam ezt az eg�szet! Nem kell megmentened, vagy b�rmi is az, amit csin�lni pr�b�lsz!
- Akkor m�gis mit akart�l? Csak egy kis sz�rakoz�st?!
- Igen, tulajdonk�ppen, igen. – Az arca eg�sz megv�ltozott �s tudtam, hogy b�ntottam. Le�ltem a kanap�ra. – Dean, te rendes ember vagy. Csin�lsz dolgokat, amiket nem k�ne, de nem az�rt, mert gonosz vagy. Hallgass ide, gyerekkorom �ta ismersz, �n, �n m�rgez� vagyok. Vesz�lyes, �rted? – �gy n�zett r�m, mintha elment volna az eszem – Ne n�zz �gy! Te is tudod, mindenki megsz�vja, aki a k�zelembe ker�l. Apa, anya, Jenna, az els� pasim, azt�n a m�sodik �s a bar�taim. Vonzom a balszerencs�t �s nem csak �n, hanem k�zvesz�lyes is vagyok! Any�m meghalt, mikor sz�lettem, ap�m gy�l�lt emiatt, azt�n hal�lra vedelte mag�t. A n�v�rem, amint azt te is tudod, 16 �vesen kirakott �s engem hib�ztatott az elcseszett �let��rt. Akarod tudni, mi�rt ittam az elm�lt p�r h�tben? Az�rt, mert Jenna mindent kiiktatott, ami �n voltam! Szembe kellett n�znem vele, hogy mekkora egy rak�s szerencs�tlens�g vagyok. Ha Liza nem h�v fel, arr�l sem tudtam volna, hogy meghalt! Ha v�gig megyek a v�rosban az utc�n, az emberek �gy n�znek r�m, mintha lepr�s lenn�k! Mindenki messzir�l elker�l. Sz�val nehogy azt mondd nekem, hogy majd te! Kinek hiszed te magad, hogy megpr�b�lj szeretni, mikor nekik sem ment?!
- Nem tudom… - k�zelebb j�tt �s felh�zott a karomn�l fogva. – Mit m�vel�nk? - M�lyen a szemembe n�zett, pr�b�lt v�laszokat tal�lni, de nem tudtam megadni, amire v�gyott. Megcs�koltam, m�g utolj�ra. S�s �zt �reztem �s tudtam, hogy s�rok.
- Ezt nem folytathatjuk.
- Tudom… tudom…
- Menned k�ne, Sam m�r v�r.
A sz�m sz�l�be haraptam, annyi mindent szerettem volna mondani, ehelyett csak �lltam ott �s v�gig n�ztem, ahogy kis�t�l az ajt�n, miut�n m�g egy utols� cs�kot lehelt a homlokomra.
A motelszob�ban �ltem, ahol Bobby �s �n megtal�ltuk Samet, miut�n valahogy visszat�rtem a pokolb�l. Az �cs�m a t�sk�j�t pakolta, mikor kiesett egy k�nyv bel�le. Nem k�l�n�sebben �rdekelt volna, hogy mi az, ha Sam nem v�lik annyira felt�n�en idegess�.
- Mi az?
- Semmi. – Sam sosem tudott hazudni, ez azalatt a p�r h�nap alatt sem v�ltozott, amit a pokolban t�lt�ttem.
- A titkos porn�gy�jtem�nyed? El�ttem nem kell sz�gyellned, �csi! – vigyorogtam r�, de � komoly volt �s gondterhelt.
- Nem akartam sz�lni, legal�bbis nem most… M�g csak p�r �r�ja, hogy visszaj�tt�l…
- Sam, mondd m�r, hogy mi van! Annyira nem lehet sz�rny�. Ahogy mondtad, most j�ttem a pokolb�l, mi lehetne ann�l rosszabb?
- Dean, �n sajn�lom… - megk�sz�r�lte a tork�t �s fel�m ny�jtotta a k�nyvet.
- Mit sajn�lsz? – elvettem t�le a k�nyvet. Vaskos volt, legal�bb hatsz�z oldal, a bor�t�ja fekete. Kinyitottam, az els� lapon szerepelt a k�nyv c�me: „Szeretve lenni f�j-Taylor Heart eml�k�re”. A torkom kisz�radt, a gyomrom f�jdalmasan �sszer�ndult. Tov�bb lapoztam, a k�vetkez� oldalon egy aj�nl�s szerepelt: „D.W.-nek, igaz szerelmemnek, az egyetlen embernek, aki meg�rtett, �s akit, ha kell, a pokolba is k�vetek, csak hogy elmondhassam, hazudtam, mindig szerettem �s szeretni is fogom, �letemben �s hal�lomban �r�kk�.”
- Az �letrajza. Egy h�t m�lva, hogy te… m�g besz�ltem vele… Azt�n p�r nap m�lva megl�ttam az �js�gokban, hogy �…Liza azt mondta, a New York-i lak�s�ban tal�ltak r�. Le�llt a sz�ve, mire megtal�lt�k m�r…
- Halott volt. – becsuktam a k�nyvet �s az �gyra dobtam.
- Dean…
- Mit k�ne mondanom? Meghalt. V�ge. Ennyi.