4. fejezet Biztos

Miut�n Dara elmes�lte nem mindennapi h�zass�guk t�rt�net�t egyik�j�k sem sz�lt semmit. Sam pr�b�lta megem�szteni a hallottakat, a t�nyt, hogy a b�tyja �vek �ta n�s �s � nem tudott r�la. B�r Dara mindent elmondott Sam fej�ben m�g mindig ott motoszk�lt egy k�rd�s. Nem �rtette, mi�rt van Dean �s Dara m�g mindig „egy�tt”.
SAM: Egy valamit m�g mindig nem �rtek. Mi�rt nem v�ltatok el? – k�rdezte k�v�ncsian.
Ahogy Dean �s a l�ny egym�sra n�ztek Sam biztosan tudta, hogy valamit m�g mindig nem mondtak el.
DEAN: Nem vehetj�k le a gy�r�t. – mondta, mik�zben �jra az �tra figyelt.
SAM: Mi�rt? – Nem hagyta nyugodni a k�rd�s. Nem vehetik le? Mi�rt? Ki mondja? �s mi van, ha m�gis megteszik?
DEAN: Csak mert!
SAM: Mert mi�rt?
DEAN: Mert, ha leveszem, meghalok, �s ha � leveszi… - egy pillanatra elhallgatott, ahogy a mellette �l� l�nyra n�zett - …sz�val � is.
Dean szem�ben f�jdalom t�kr�z�d�tt, de Samet annyira hajtotta a v�gy, hogy minden r�szletet meg tudjon, hogy nem vette �szre, tal�n sosem gy�gyul� sebeket t�p fel �jra k�rd�seivel.
SAM: Biztosak vagytok benne? M�rmint, tudod, ut�nan�ztetek? Elolvastatok minden fellelhet� forr�st?
Abban a pillanatban megb�nta a k�rd�seket, ahogy kimondta. Dean az utat b�multa n�m�n, Dara pedig rezzen�stelen arccal b�mult ki az ablakon.
VISSZATEKINT�S
Egy �vvel az „esk�v�” ut�n Dara remek vad�ssz� v�lt. Kar�csony volt. A h� esett, minden nyugodt �s b�k�s volt, egy helyet kiv�ve, a Winchester-h�z. Ezt a helyet a b�ke m�g csak t�volr�l sem ismerte. Ah�nyszor Dean megjelent, a l�togat�sok minden alkalommal veszeked�ssel �rtek v�get.
DEAN: Nem m�sz sehova! – ordib�lt Daraval, aki k�zben k�nyveket dob�lt fel�.
DARA: De �n tal�ltam a h�zat! Az az �n k�s�rtetem!
DEAN: Te tal�ltad, majd �n elint�zem!
DARA: Legal�bb vigy�l magaddal!
DEAN: NEM!
DARA: Ha John itt lenne, � mellettem �llna! Hagyn�, hogy �n csin�ljam ki a rohad�kot!
DEAN: De �n nem apa vagyok, �s � most nincs itt, �gyhogy �n parancsolok!
DARA: Nekem ugyan nem! – ezzel elindult az ajt� fele.
DEAN: Dara, ne sz�rakozz velem! Gyere vissza! – mondta mik�zben elindult ut�na.
Dara „kit�pte” az ajt�t �s kiviharzott a h�zb�l, Dean pedig ut�na. Utol�rte �s megragadta a karj�t, pr�b�lta visszar�ngatni, de Dara nem hagyta mag�t, �s a szabad kez�vel egy j�l ir�nyzott �t�ssel eltal�lta Dean arc�t, aki elengedte a karj�t.
DEAN: A rohadt �letbe, Dara, gyere vissza, nem viccelek! – mondta mik�zben pr�b�lt fel�llni a h�b�l.
DARA: Elegem van! M�gis mit hisz, hogy �gy parancsolgat nekem?! Nem vagyok m�r gyerek, � meg nem az ap�m! – morogta mag�ban, mik�zben pr�b�lta leh�zni a gy�r�t. Dean csak a l�ny h�t�t l�tta, amint t�volodik, a k�vetkez� pillanatban pedig arra eszm�lt, hogy Dara �sszeesett. Odarohant hozz�, de nem volt mit tenni, Dara halott volt. Dean ott t�rdelt a h�ban, karj�ban halott feles�g�vel.
DEAN: Gyer�nk kicsim, ne csin�ld ezt! Dara ez nem vicces! Kelj fel, gyer�nk m�r!
JELEN
DEAN: Nem lehetn�nk enn�l biztosabbak, Sammy. – mondta, mikor „visszat�rt” a m�ltb�l