9. fejezet

M�g be se csuk�dott ut�na az ajt�, amikor Piton k�rbeperd�lt. Lupin pillanatok alatt �talakult.
- Itt voltam - mondta. - De abban a szob�ban t�nyleg nem m�k�dik a m�gia. K�nytelen voltam itt v�rni, m�g el�l a ny�zsg�s.
- Nem baj! �s Holds�p?
- Kint �rk�dik.
- Helyes!
- Hallottam, neked is ugyanaz jutott eszedbe, mint nekem! De van olyan b�jitalod itt?
- N�mi b�v�szked�ssel. Am�g �n kikotyvasztom, te vigy�zz Hermion�ra!
- �risten! Hogy van szeg�ny? - kapott �szbe Lupin, �s rohant �t a n�h�z.
Hermione ny�sz�rg�tt. Szeme nem l�tta se Pitont, se Lupint, a leveg�be meredt. Keze g�rcs�sen szorongatta h�l�ing�t a has�n. Piton hirtelen mozdulattal hajtotta fel az inget, egy pillant�st vetett r�, �s m�r int�zkedett:
- Remus, t�maszd meg a fej�t �s a h�t�t! Amikor sz�lok, nyomd el�re! Hermione, ha j�n a k�vetkez� f�j�s, csukja be a szem�t, �s nyomjon, ahogy csak b�r!
Lupin s�padtan hajtotta v�gre az utas�t�st. Azt nem lehetett tudni, hogy Hermione hallotta-e, amit Piton mondott neki, mindenesetre csin�lta. Mind�ssze h�rmat kellett nyomnia, �s vil�gra j�tt a gyermek.
- Fi�! - mutatta Piton a torkaszakadt�b�l �v�lt�, r�ncos, v�r�s j�sz�got. - Eg�szs�ges fia van, Hermione!
Hermione, miut�n meggy�z�d�tt arr�l, hogy Piton igazat mond, f�radtan hajtotta h�tra a fej�t. Tov�bb egy pillant�sra sem m�ltatta a fi�t.
A k�t f�rfi �sszen�zett. Azt�n egy�ttes er�vel megpr�b�lt�k ell�tni a csecsem�t. Miut�n elv�gt�k a k�ld�kzsin�rt �s �gy-ahogy letisztogatt�k, tiszta t�r�lk�z�be bugyol�lt�k a m�g mindig nyiv�kol� kis j�sz�got, Piton az anyja mell�re akarta rakni. �m a n� eltolta mag�t�l a gyermeket.
- Vigye innen! - mondta a fej�t is elford�tva.
- De Hermione! - r�k�ny�d�tt meg Lupin. - Hiszen � a te fiad!
- Nem! � Draco fia!
- Ugyan m�r! Hiszen te hoztad a vil�gra! N�zz m�r r�!
- Sz�ke, k�k szem� Malfoy… Semmi k�z�m hozz�!
- Bocs�nat - sz�lt k�zbe Piton, - de Granger! Nem tudok r�la, hogy az ifj� Malfoy �sszeh�zasodott volna mag�val. Ha m�gis, akkor �ppen most big�mi�t k�vet el... De ha helyt�ll�ak az inform�ci�im, akkor maga hajadon, Miss Granger, �gy a gyermek is Granger!
- L�tod? - helyeselt Lupin. - Perselusnak igaza van! � a te fiad! Az anyja vagy! Sz�ks�ge van r�d!
- Minek? Hiszen nemsok�ra meghal…
- Nem fog meghalni sem �, sem maga - sz�lalt meg Piton. - Ha hajland� egy kis kock�zatra, �p b�rrel elmenek�lhetnek mindketten. Egy olyan helyre, ahol b�kess�gben felnevelheti a fi�t.
- Mif�le kock�zatra?
- Err�l m�r besz�ltem neked, de f�jdalmaid voltak, lehet, hogy nem is hallottad. Mindegy, elmondom m�g egyszer! El� kell adnod egy kis melodr�m�t - mosolygott r� Lupin. - Perselus mindj�rt elk�sz�ti azt a b�jitalt, amit�l tetszhalottak lesztek. A nagy haldokl�si jelenetet akkorra kell id�z�tened, amikor Draco is itt lesz. Gyorsan eltemetnek benneteket, �s amikor magatokhoz t�rtek, viszlek magammal �szakra. Na, mit sz�lsz hozz�?
- Nem is tudom… Ez a tr�kk nem v�lt be a R�me� �s J�li�ban sem…
- Tegy�k fel, hogy nem v�lik be most sem - sz�lt Piton. - Van valami vesz�teni val�ja?
- Nem… de…
- Rendben! - v�gott a szav�ba Piton. - Akkor mi most �tmegy�nk a m�sik szob�ba b�jitalt k�sz�teni. Itt sajnos nem m�k�dik a m�gia. �s az id� s�rget! Gyere, Remus! - mondta, �s a gyereket a vil�g legterm�szetesebb mozdulat�val r�tette Hermion�ra. Miel�tt a n� tiltakozhatott volna, m�r karon is ragadta bar�tj�t, �s kimentek.
A kisfi� m�g mindig s�rt, kis fej�t er�tlen�l emelgetni pr�b�lta, de azt�n meghallotta anyja sz�vver�s�t. Az ismer�s, megszokott zaj megnyugtatta, s�r�sa ny�sz�rg�ss� szel�d�lt. M�g izgett-mozgott, �s egy er�teljesebb rugdal�dz�s�n�l majdnem lecs�szott. Hermione �szt�n�sen kapott fel�, �t�lelte. Egy pillanatra megdermedt, mintha tiltott dolgot m�velt volna, azt�n keze t�tov�n simogat�sra indult. A f�rfiak nem tiszt�tott�k le rendesen a kicsit, m�g maradt rajta magzatm�z, r�tapadt Hermione kez�re. Elgondolkodva �sszed�rg�lte ujjait, elm�l�zva n�zte a csecsem�t, aki cs�pp sz�j�t t�tva keresg�lte a mell�t. Halv�nyan elmosolyodott. A k�vetkez� percben a k�t f�rfi, akik a m�sik szob�ban leskel�dtek, azt l�tt�k, hogy a n� gyeng�den szoptatni pr�b�lja a gyermeket.
- Akkor most m�r siess�nk! - mondta Piton. - J� esetben negyed �r�nk van.
Kis t�zet var�zsolt az asztalra, egy kis f�m kup�t helyezett f�l�. Ebbe �nt�zgetett hol az egyik, hol a m�sik fiol�b�l.
- Hogyan lesznek eltemetve? - k�rdezte Lupin.
- M�g nem tudom - felelte Perselus sz�rakozottan. �ppen m�ricsk�lt. - Igyekszem majd r�besz�lni Luciust, hogy b�zza r�m.
- �s ha nem siker�l?
- Az eg�sz vesz�lyes, Remus. B�rmi balul �thet ki, �gyhogy mindenre fel kell k�sz�ln�nk.
- Igaz.
Egy id�re csend telepedett r�juk. Azt�n Lupin, aki Hermion�t figyelte, egyszer csak megfesz�lt.
- Tudod, milyen nap van? J�lius 31-e! �s tudod, mikor sz�letett a kicsi?
- Pontban �jf�lkor! - n�zett r� Piton. Egy ideig n�m�n meredtek egym�sra, azt�n Piton megr�zta a fej�t. - Erre most nem szabad gondolnunk!
- Nem �m, mert j�nnek a Malfoyok! - ugrott fel Lupin, aki �lland� kapcsolatban volt az �rt �ll� Holds�ppal. - K�sz van a l�tty?
- K�sz! T�ntesd el a nyomokat!
- J�, csak siess m�r! Csup�n k�t szob�val vannak arr�bb!
Piton vill�mgyorsan �nt�tte egy fiol�ba az elk�sz�lt b�jitalt. Ak�zben r�zta �ssze, hogy rohant Hermion�hoz. Lupin visszarakta a kup�t a hely�re, elmormolt egy var�zsig�t, amit�l elt�nt a heveny�szett t�z nyoma, �s �ppen �t b�rt v�ltozni bolh�v�, amikor a t�loldalon valaki lenyomta az ajt� kilincs�t.
- Siess! M�g �t is kell �lt�zn�d! - s�rgette a fi�t az id�sebb Malfoy. Pedig Drac�t nem kellett b�ztatni, rohan�snak is beill� l�ptekkel iramodott a drap�ria m�g�tt rejt�z� ajt� fel�. Az ajt�ban Pitonba �tk�z�tt. El akart menni mellette, de Piton megragadta a v�ll�n�l.
- Draco!
- Mit akar? - k�rdezte t�relmetlen�l.
- Draco! - kezdte �jra Piton, mik�zben m�lyen belen�zett az ifj� szem�be. - Legyen er�s!
Draco mindig s�padt arca halottfeh�rre v�ltozott, szeme kimeredt a r�m�lett�l. Ell�kte mag�t�l Piton kez�t �s berohant. De az �gy el�tt megtorpant. Hermione viaszsz�n� arccal szorongatott egy t�r�lk�z�be bugyol�lt csomagot, karik�s szeme hatalmasnak �s beesettnek t�nt.
- Elment… - suttogta v�rtelen ajakkal.
- Hermione! - esett t�rdre az �gy el�tt Draco. - Dr�g�m!
- N�zd! - ford�totta fel� a csomagot a n�. Draco r�n�zett az apr�, k�k arcocsk�ra. Semmit sem �rzett ir�nta, m�g sz�nalmat sem. Csak Hermione �rdekelte. Nem tetszett neki, hogy egyre beesettebb a n� szeme. De Hermione esze a csecsem� k�r�l j�rt.
- Fi� volt - rebegte.
- Sajn�lom, dr�g�m! Sajn�lom! - megsimogatta a n� arc�t. Hideg volt, nyirkos �s egyre sz�rk�bb.
- Draco! - suttogta a n� olyan halkan, hogy alig �rtette.
- Igen, dr�g�m?
- Draco… - Hermione finoman reszketni kezdett. Ajka k�k lett, arca hat�rozottan sz�rke. Draco �sszeszorul� sz�vvel figyelte.
- Professzor! Csin�ljon valamit! - ki�ltott r�m�lten.
- Sajn�lom, Draco! - sz�lt m�g�tte Piton. - A kicsi farfekv�ssel sz�letett, �s beszorult a sz�l�csatorn�ba. Nem vagyok orvos… � sem b�rta ki, �s Hermione … t�l sok v�rt vesz�tett...
- Csin�ljon valamit! - Draco ezt m�r �v�lt�tte. - Hermione!
Hermione remeg�se elm�lt, kinyitotta szem�t, r�n�zett a f�rfira �s halv�nyan elmosolyodott. �gy �vegesedett meg a szeme.
- Hermione!!!! - �v�lt�tt sebzett farkask�nt a f�rfi. F�lrel�kte a csecsem�t - Piton alig b�rta elkapni -, mag�hoz szor�totta a szeretett n� test�t, ringatta, cs�kolgatta, �gy �v�lt�tt felette zokogva, k�ts�gbeesve.
- Draco! - �rintette meg a v�ll�t az apja. Drac�t mintha dar�zs cs�pte volna meg, �gy pattant fel �s fordult szembe az apj�val.
- Te akartad a hal�l�t! - ki�ltotta t�bolyultan villog� szemmel. - Te �lted meg!
- Nem �n �ltem meg, de jobb neki �gy! Nem eml�kszel, mint besz�lt�nk meg?
- Te �lted meg! Rohadt gyilkos! - azzal egy t�rt r�ntott el� a ruh�ja rejtek�b�l, �s az apj�ra t�madt. Luciust ugyan felk�sz�letlen�l �rte a t�mad�s, de m�giscsak elkapta a fi� karj�t, szinte reflexszer�en. Hevesen birk�ztak.
Bumm! Az �sszees� Draco m�g�l el�bukkant Piton, kez�ben egy v�z�val.