Pro-prol�gus. Azt hiszem, valami nem stimmel velem


S�t�t van. Az orrom hegy�ig sem l�tok. R�ad�sul a hideg futk�rozik a h�tamon. F�zom. Tulajdonk�ppen mi a fen�nek vagyok �n itt? Magam sem tudom, csak azt, hogy valami 8. �rz�k noszogat m�r napok �ta, de eddig mindig el tudtam hallgattatni valahogy. Sosem ettem annyi csokit, mint az ut�bbi id�ben. Meg is van a b�jtje, az a plusz p�r kil�... De most m�r nem tudom visszatartani. �lland�an s�rget, hogy; gyer�nk m�r! Lassan teljesen meg�r�l�k. Sz�val itt k�szom a s�t�t kertben, az elef�ntf�nek bec�zett, elhanyagolt gazosban. Mindig is ez volt az �lmom. F�leg, mert irt�zom a p�kokt�l, �s �gy ki tudja mi m�szik r�m.
- T�k f�l�sleges ez az eg�sz - hallom magamat - azt sem tudom mi�rt megyek.

El�rem a kert v�g�t. Innen m�r a szomsz�d birtok h�z�dik. El�g gazdag ember, a ker�t�s mellett hossz� sorban futnak a gondozott tuj�k, �s a k�tnaponta ny�rt f� k�zep�n, valahol a t�volban, ott csillog a kis kast�lyocsk�ja is.

- A fene esne bel�d! - hallom ism�t a saj�t hangom, amint egy b�ka ut�n dobom a geszteny�t, amire az el�bb r�tenyereltem. Az a rohad�k nem mellettem sz�lal meg? �gy megijedtem, h beletenyereltem abba a szarba. �gy dobog� sz�vvel �s f�j� k�zzel �tkozom �pp az �jszak�t. De, hogy mi a fen�nek vagyok itt?

�tm�szok a ker�t�sen, �s im�dkozom, hogy ne akadjak fenn, mert Any�m �lve ny�z meg, ha megint valamit teszek a gaty�mmal. Meg egy�bk�nt sincs kedvem elj�tszani a mutogat�s b�csit az �j k�zep�n, a szomsz�d kertj�ben. Lenne nemulass!

Valami megint roppant mellettem, kezdenek az idegeim kik�sz�lni. De nem mozdul semmi, �gy f�lig hasoncs�szva elindulok a tuj�k m�g�tt. Igyekszem kil�tni al�luk, ha net�n az �jjeli �r ma valahogy erre �rj�razna, ne tal�lkozzunk m�r, ha egy m�d van r�.

Ahogy egy �jabb ilyen kitekint�s ut�n felemelem a fejem, nem tudom eld�nteni, hogy megfagyjon-e ereimben a v�r, vagy pont most kezdjen d�b�r�gve sz�guldani. A sik�toz�st tal�n kihagyn�m most, tekintettel a nem megfelel� helyre, �s id�pontra. Sz�val ink�bb kussban maradtam �s b�multam az alig 5 m�terre l�v� farkas borosty�n szem�be. Az nem csin�lt semmit. Nem mozdult, nem lihegett, nem vicsorgott, m�g csak nem is pislogott. Szar dolog farkasszemet n�zni egy farkassal. Vajon ki nyer?

M�r percek �ta b�muljuk egym�st, �s m�g mindig nem t�r�nik semmi. �sszeszedem a b�tors�gom roncsait �s lassan tolatni kezdek. Nem mozdul. J�l van. Lassan felegyenesedek, csak semmi hirtelen mozdulat. Tartom vele a szemkontaktust. El�rem a pontot, ahol az el�bb �tm�sztam. Megfogom a ker�t�st, a farkas nem mozdul. Ha eddig ment, tal�n nem lesz baj. Lend�letet veszek, �s elrugaszkodom.

Mint a vill�m, ugrik fel�m a d�g. Hatalmas a sz�ja, nem is tudtam, hogy ekkor�ra k�pes kinyitni. Nem leszek el�g gyors. Nem �rek �t! �rzem, ahogy kiver a ver�t�k. �tlend�tem a m�sik l�bam is, �s a f�ldre lehuppanva rohanni kezdek, ahogy csak a l�bam b�rja. A szemem sark�b�l m�g l�tom, ahogy kecses �vben �trep�l a ker�t�s f�l�tt, majd a nyomomba ered. M�g p�r m�ter, �s meg�rzem a l�bsz�ramon a lehellet�t. A k�vetkez� lend�lettel elkapja a l�bam. M�g utolj�ra mindent beleadok, de egy otthagyott �gban pof�ra esek. A h�tamra hengeredek, a b�z�s lehelet m�r az arcomban. V�gre felsik�tok....
...�s fel�l�k az �gyamban.