19. fejezet

Draco valahol a tudata m�ly�n �rz�kelte, hogy a t�bbiek ugyan�gy megd�bbentek, mint �. Nem volt olyan m�gus, aki ne tudta volna, mi az a Vigy�z�. M�g a muglik is tudt�k, hogy vannak, b�r �k m�smilyen nevekkel illet�k �ket, �s dolgukr�l is j�val halv�nyabb elk�pzel�seik voltak. M�g legink�bb a "sors" kifejez�s�k illett a Vigy�z�kra. Mert a Vigy�z�k foglalatoss�ga pontosan az volt, amit nev�k is sugallt: vigy�ztak a vil�gra. Ha t�l sok pozit�v, vagy t�l sok negat�v energia halmoz�dott fel, akkor int�zkedtek. Soha nem l�tv�nyosan, soha nem k�zvetlen�l, de beavatkoz�saik nyom�n mindig helyre�llt az egyens�ly. Mert ez volt a l�nyeg: a vil�g egyens�lya. Erre - mi�ta a vil�g vil�g - h�rom Vigy�z� �gyelt, ezt minden m�gus tudta. De olyanr�l m�g soha nem hallottak, hogy valaki tal�lkozott is volna Vigy�z�val.

Felocs�dva az els� d�bbenetb�l a h�rom f�rfi egym�s szav�ba v�gva sz�lalt meg.

- Nem hiszem el! - ki�ltott Draco.

- Tudtam, hogy nagyobb az er�d, mint b�rki m�s�, akit csak ismertem - hebegett Lupin -, de ezt nem gondoltam volna!

- Azt nem lehet! - jelentette ki Piton. - Vigy�z�k nem szoktak csak �gy megjelenni!

Hermione nem vett r�szt a t�bbiek izgatott kavalk�dj�ban, csak �sszeh�zott szemmel n�zte az �reget, majd csendesen megsz�lalt:

- Mi�rt kellett annyi embernek meghalnia?

A fiatal n� halk k�rd�se mintha elv�gta volna a t�bbiek szav�t. Mindny�jan k�rd�n n�ztek az �regre, v�rt�k a v�laszt. �m az �reg k�rd�sre k�rd�ssel felelt.

- Tudj�tok-�, hogy mi dolgom van n�kem �s eny�imnek itten?

- Igen - b�lintott Hermione. - Vigy�znotok kell az egyens�lyra.

- �s mi l�gyen ama egyens�ly?

- A pozit�v �s a negat�v er�k egyens�lya - ism�t Hermione volt a v�laszad�.

Az �reg b�lintott. Draco j�nak l�tta, ha � is megcsillantja j�l�rtes�lts�g�t.

- Ha a pozit�v er�k ker�lnek t�ls�lyba, az az �let megmereved�s�hez, ha a negat�v er�k, az k�oszhoz vezethet.

- �gy igaz - b�lintott az �reg. - Mind�t�k helyesen mond�. �s mind a merevs�g, mind a k�osz v�gs� pusztul�st hozhat. De mi j�? S mi rossz? Ki l�gyen ennek tud�ja?

V�gign�zett hallgat�s�g�n, de nem kapott v�laszt.

- Elterjedtetek e f�ld�n, n�pesebbek val�tok, mint b�rmi m�s az id� �ta, hogy megjelent e s�rtek�n az �let. Voltak, kik tisztelt�k a l�tet, voltak, kik nem. S kik nem, azok lettek er�sebbek. Nem vala biztons�gban t�letek se �llat, se n�v�ny, se tenger, se f�ld. M�g a leveg�eget is megm�rgez�tek. Teremt� er�t�ket puszt�t�sra ford�t�tok. S az �l�s v�gya oly m�lyre �sta mag�t fajt�tokban, hogy �nn�n torkotokat is v�resre sebz�tek, s egym�sra is hal�lt hoz�tok sz�p, hangzatos szavak m�g� b�jva. Rosszabbak val�tok imm�ron, mint ama pestis, mi hajdan v�gig d�l� a vil�got. S k�zben m�gis… teremt�tek oly sz�peket, oly j�kat, melyek�rt k�r lett volna elt�r�lni az emberi fajt a f�ldnek sz�n�r�l. De ha �gy folyt volna az �let tov�bb, mint annak el�tte, az a teljes megsemmis�l�stekkel, s vil�gtok j� r�sz�nek v�gleges pusztul�s�val j�rt volna kar�ltve. Vagy a vil�g, vagy ti.

- Nem tett�nk h�t egyebet, mi, Vigy�z�k - folytatta -, csak hagytuk, hogy elszabaduljon bennetek az gyilkol�s v�gya. H�bor�tok v�resb vala, mint b�rmi, mi eddig benneteket �rt. Sokan pusztul�nak el a csap�sok alatt, de maradt ember, noha pusztulhatott volna mind. A sok v�r�rt k�nnyeket ejthettek, hisz' minden j� ember v�re�rt k�r. De a holtak felett �j �let kezd�dhet, mely a s�rhantok n�lk�l nem adatott volna meg n�ktek. Teh�t eme pusztul�s, mely �letet hozott n�ktek, j�-�, avagy rossz? T�n csak a j�vend� l�szen ennek b�r�ja. S �gy van ez minden dolgaival az �letnek.

L�legzetv�telnyi sz�net ut�n Drac�hoz fordulva folytatta:

- Mikoron fogs�gba ejt�d eme feh�rcsel�det, az rossz vala. �m ha nem �gy cselekedel, lehet, hogy a csat�ban �let�t vett�k volna, mint t�bbeknek is. Teh�t rabs�g�val �let�t �vtad, s ez javadra �rand�. Mikoron t�n akarata ellen�re egy�tt h�lt�l v�le, az rossz vala. �m nemzetted e kisdedet, ki t�n vil�gtok megment�je l�szen, �s ez j�. Rosszat cselekedt�l h�t, avagy j�t?

- Ez m�g �gy soha nem mer�lt fel bennem - gondolkodott el Draco. - De ha m�r v�lasztani lehet, persze, hogy azt mondom, j�t!

- �s te hogyan v�led, ly�nyom? - k�rdezte az �reg Hermion�t somolyogva.

- �n? - csod�lkozott Hermione. Szemmel l�that�an teljesen k�sz�letlen�l �rte a k�rd�s.

- F�rjed szava csak az egyik fele dolgaitoknak.

- Draco nem a f�rjem! - csattant fel a fiatal n�.

- Nem? Ki h�t � n�ked? - k�rdezte az �reg. Draco arc�ra ki�lt, hogy � is v�rja a v�laszt, m�ghozz� megfesz�tett figyelemmel. Hermione term�szetesen �rz�kelte ezt, �s zavarba j�tt t�le.

- �… a fogva tart�m volt - vetette oda.

- �s most?

Hermione nem v�laszolt. Szem�ld�k�t �sszeh�zva meredt maga el�.

- Hermione… - kezdte Draco, de a n� a szav�ba v�gott.

- Semmi k�z�m hozz�!

- Hermione! - szakadt ki a ki�lt�s Drac�b�l.

- Hermione! - sz�lt r� Remus is. - Ne besz�lj ilyen butas�gokat!

- Butas�g? - borzol�dott fel a fiatalasszony.

- Az! - v�gta r� Remus. - Ha m�s�rt nem, h�t az�rt, mert van egy k�z�s gyermeketek!

- Nem �n akartam ezt a gyermeket! - emelkedett Hermione hangja. - Ne t�vesszen meg a l�tszat, Remus, Harry nem szerelem-gyerek!

- De Hermione! - tiltakozott Draco.

- Gy�l�l�m Malfoyt! - kiab�lt most m�r a n�. L�tszott, hogy az eddig visszafojtott fesz�lts�g most t�r ki bel�le. - Teljes sz�vemb�l gy�l�l�m!

- Gy�l�l�d �s szereted is - mondta Lupin nyugodtan. - Ezt mindny�jan tudjuk. �s ez �rthet� is! Eddig csak egy nagyon fals helyzetben voltatok egy�tt. Most kezd�dik az igazi �letetek, amikor t�nyleg megismerhetitek egym�st. De ne rontsd el az es�lyeiteket ilyen buta besz�ddel!

- Magam is amond� voln�k, le�nyom - sz�lt k�zbe az �reg -, hogy v�rj �t�leteddel!

- H�t ez csod�latos! - ki�ltott fel szinte hiszt�rikusan Hermione. - �gy l�tom, ti m�r eld�nt�tt�tek a sorsomat! Van esetleg nekem is valami belesz�l�som?

- Hermione… - kezdte volna Lupin, de Hermione nem v�rta meg, m�g befejezi.

- Mert ha igen, akkor tal�n elmondhatn�m, hogy l�tni sem akarom t�bb� ezt az embert!

Azzal felugrott �s otthagyta �ket.

Lupin m�r mozdult volna ut�na, de az �reg leintette.

- �gy v�lem - mondta -, akad m�g n�kik rendezni val� dolguk elegend�.

�gy a h�rom id�sebb f�rfi csak figyelte, ahogy Draco tudom�st sem v�ve r�luk Hermione ut�n siet.

Nem tartott sok�ig, hogy utol�rje.

- Hermione! - �rintette meg a k�ny�k�t. Az �rint�st�l a n� �gy perd�lt vissza, mintha k�gy� marta volna meg.

- Nem voltam el�g egy�rtelm�, Malfoy? - sziszegte az arc�ba. - L�tni sem akarlak t�bb�!

- Tudom, hogy ideges vagy - v�laszolt Draco -, de besz�ln�nk kell egym�ssal!

- Nem akarok besz�lni veled! - csattant fel a fiatalasszony.

- K�rlek! - fogta k�ny�rg�re Draco.

- K�rsz? - Hermion�n egy�rtelm�en l�tszott, hogy most m�r v�gk�pp nem b�rja megf�kezni mag�t. - K�rsz? Draco Malfoy k�rni is tud? Err�l az oldaladr�l eddig m�g nem mutatkozt�l be!

- Elismerem, jogos a szemreh�ny�sod…

- Elismered? - v�gott k�zbe Hermione hiszt�rikusan. - M�g sz�p, hogy elismered! Most, hogy nem te vagy er�f�l�nyben, egyszerre milyen al�zatos lett�l!

- Dr�g�m…

- Ne sz�l�ts dr�g�dnak! Egy gy�va, sunyi alak vagy, Draco Malfoy!

- Hermione…

- Ahhoz bezzeg �rtesz, hogy orvul t�madj! Meg hogy f�l�nyeskedj, amikor a m�sik nem tud v�dekezni! Bek�pzelt, alattomos fr�ter vagy!

- El�g! - ki�ltott fel Draco.

- Nem fogod bel�m fojtani a sz�t, Malfoy! - kiab�lt Hermione. - Most m�r nem vagyok a rabod!

- �s rabomk�nt nem mondhattad el, amit akart�l? - ord�tott most m�r Draco is. - Mikor fojtottam bel�d valaha is a sz�t? Mikor voltam veled valaha is er�szakos?

- Hogy mikor? - Hermione leveg� ut�n kapkodott felh�borod�s�ban. - Nagyj�b�l egy �vig tartott�l fogs�gban! Elvetted a szabads�gomat! Szerinted mi ez, ha nem er�szak?

- J�, de ezzel megmentettem az �letedet!

- Ne legy�l szemforgat�! - f�rmedt r� Hermione. - Ezt csak az �reg felt�telezte! Egy�ltal�n nem biztos, hogy…

- T�vedsz! - v�gott a szav�ba Draco. - Kiemelt list�n volt�l! Potter �s Dumbledore ut�n te volt�l az els�, akit el kellett volna tenni l�b al�l!

- Honnan...? - f�lt el Hermione szava.

- Hal�lfal� vagyok - mondta nyugalmat er�ltetve mag�ra Draco. - Minden hal�lfal� tudott a parancsr�l.

Hermione m�g mindig zih�lt. Beletelt vagy egy f�l perc, mire ism�t meg b�rt sz�lalni.

- Teh�t �rtelmezzem �gy, hogy nem fogs�gban tartott�l, hanem megmentetted az �letemet? - k�rdezte g�nyosan.

- Igen - felelt Draco komolyan.

- Hogy tulajdonk�ppen sz�vess�get tett�l vele nekem?

- Igen!

- �s Harry? - csattant fel a n�. - Az is csak a sz�vess�geid k�z� tartozik, hogy teherbe ejtett�l?

- �gy vettem �szre - t�madt vissza Draco -, neked sem volt ellenedre a dolog!

Csatt!

Hermione m�r emelte a kez�t a m�sodik pofonra, de Draco elkapta. Akkor a m�sik kez�t lend�tette, de Draco azt is elkapta. Egy pillanatig farkasszemet n�ztek, azt�n Hermione megpr�b�lta kir�ntani a kez�t.

- Engedj el, Malfoy! - kiab�lta.

Draco a r�ngat�s ellen�re is k�nnyed�n vonta ajk�hoz a n� kez�t, megcs�kolta a tenyer�t, �s elengedte. Ugyanezt tette a m�sik kez�vel is.

- Tess�k! - tartotta oda az arc�t. - Folytasd!

Hermione egy pillanatra �gy t�nt, sz�trobban, azt�n toppantott egyet, �s sarkon fordulva otthagyta Drac�t. A f�rfi k�vette.

- Menj innen! - vetette h�tra Hermione, �m a f�rfi nem t�g�tott. J� p�r l�p�s ut�n a fiatalasszony hirtelen visszafordult.

- Hogy mered…? - dadogta felh�borodottan. - Hogy mer�szeled felt�telezni…?

- Hogy szeretsz? - fejezte be a mondatot Draco. - Csak rem�nykedek benne.

- Hi� rem�ny! - szegte fel Hermione az �ll�t.

- Lehet - felelte Draco. - De k�ptelen vagyok feladni.

- Akkor ostoba vagy! - v�gta oda a n�.

- Lehet - mondta ism�t a f�rfi -, de nem tudom elfelejteni azokat az �jszak�kat.

- K�nyszer�tett�l! - csattant fel Hermione.

- Hagytad magad - felelte l�gyan Draco.

- Mi m�st tehettem volna? - ki�ltott Hermione, de t�mad�sa ink�bb v�dekez�sre hasonl�tott.

- Mondjuk ellenkezhett�l volna - Draco hangja egyre l�gyabb lett.

- Ugyan hogyan? - a n� imm�ron egy�rtelm�en v�dekezett.

- Ahogyan addig. Soha semmire sem k�nyszer�tettelek, amit te nem akart�l. �s, tudod, az ellenkez�snek nem az a legjobb form�ja, hogy visszacs�kolsz.

- Draco! - csattant fel a n�.

- Draco? - vonta fel a szem�ld�k�t a f�rfi, mik�zben a sz�ja sark�ba diadalittas mosoly �lt ki. - Most m�r nem Malfoy?

- Malfoy! - jav�totta ki mag�t Hermione, de ez a t�mad� hangs�ly m�r v�gk�pp nem lett az igazi.

- Igen, dr�g�m? - k�rdezte Draco tess�k-l�ss�k �rtatlan arcot v�gva.

- Ne t�vesszen meg a l�tszat! - pr�b�lta �sszeszedni mag�t Hermione, de �k�lbe szor�tott keze egy�rtelm�en mutatta feld�lt lelki�llapot�t. - A kiszolg�ltatott emberek gyakran t�pl�lnak vonzalmat azok ir�nt, akik hatalmukban tartj�k �ket. �m ennek a vonzalomnak v�ge, mihelyt a kiszolg�ltatott helyzet megsz�nik!

- Azt akarod mondani, hogy m�g a fogs�gomban volt�l, szerett�l, most azonban, hogy szabad vagy, nem szeretsz t�bb�? - k�rdezte d�bbenten Draco.

- Igen, azt! - v�gta r� a n�. - Azaz nem, nem azt! Akkor sem szerettelek, csak…

- Na v�rj! - emelte fel a kez�t Draco. - Ha p�ld�ul most megcs�koln�lak, az benned undort keltene?

- Minden bizonnyal! Erre nagyon sok es�ly van! K�l�nben is… Draco! - tov�bbi tiltakoz�sra azonban nem maradt ideje, mert a f�rfi �t�lelte, �s megcs�kolta.

Hermione dermedten t�rte a cs�kot. Nem viszonozta, de nem is ellenkezett. Akkor sem sz�lt, amikor Draco befejezte.

- Nos? - k�rdezte a f�rfi halkan, mik�zben m�lyen a szem�be n�zett. - Mit �rezt�l?

- Nem tudom - v�laszolt szint�n halkan Hermione, mire Draco �jra megcs�kolta. Ez�ttal hosszabban �s szenved�lyesebben. �s Hermione egy id� ut�n viszonozta…


*


Hossz� id� telt el, mire Hermione eltolta mag�t�l Drac�t.

- Nem lett volna szabad… - motyogta zih�lva.

- Hermione! - kapott volna ut�na a f�rfi, de a n� hat�rozottan bontakozott ki az �lel�sb�l.

- T�nyleg nem lett volna szabad - szabadkozott. - Elragadott a h�v, pedig ennek semmi �rtelme…

- Hogyhogy nincs semmi �rtelme? - tiltakozott Draco. - Szeretsz �s szeretlek. Mi az, hogy ennek semmi �rtelme?

- Draco figyelj r�m! - mondta Hermione. - Rengeteget v�ltozt�l, de a mi kapcsolatunk eleve kudarcra van �t�lve!

- Mi�rt? - ny�gte a f�rfi.

- Az�rt, mert ellent�tes oldalon �llunk - felelte cs�ndesen, szinte sajn�lkozva a n�. - Te hal�lfal� vagy, �n pedig… az ellens�ged.

Draco egy hossz� pillanatig meredten n�zett r�, azt�n megsz�lalt:

- Milyen �rdekes… Piton professzor el�re megmondta, hogy v�lasztanom kell.

- Igaz�n? - h�kkent meg Hermione.

- Hogy vagy az eddigi �letem, vagy ti.

- �! - pr�selte ki mag�b�l Hermione.

- M�r oda�t �reztem, hogy igaza van, v�lasztanom kell, de ez nem k�nny� dolog, �gyhogy k�zzel-l�bbal tiltakoztam a v�laszt�s k�nyszere ellen. De az�rt… m�r akkor tudtam, hogy �rted k�pes vagyok megtagadni r�gi �nemet.

- Azt mondtad, nem fordulsz Voldemort ellen - id�zte r�gi besz�lget�seikb�l Hermione.

- Nem tudtam, hogy ennek van m�s m�dja is, mint a ny�lt parancs-megtagad�s - felelte Draco. - Az �ngyilkoss�g. Azt nem akartam.

- �s most mit akarsz? - k�rdezte k�v�ncsian Hermione.

- Nem tudom, hogy az �reg mit tervez - gondolkodott el Draco, - de azt hiszem, ha eddig valami�rt nem is akad�lyozta meg a feh�r m�gusok buk�s�t, a v�gleges elt�rl�s�ket m�gsem akarja. K�l�nben nem gy�jten� �ket maga k�r�. Te �s Harry itt maradhattok, az � v�delme alatt, �n pedig visszamehetek.

- Vissza akarsz menni? - bukott ki Hermion�b�l a k�rd�s. Draco vigy�zott, nehogy elmosolyodjon, mert tudta, akkor a n� t�sk�ss� v�lna. �gy csak mag�ban rakt�rozta el j�les�en a k�rd�sben megb�v� aggodalmat.

- Csak �tmenetileg - v�laszolta. - De meg�g�rtem Piton professzornak, hogy ut�na n�zek a csal�dj�nak. Azt�n ki tudja, lehet, hogy seg�teni is tudok a kiszabad�t�sukban.

- Draco! Ha ezt megteszed, soha t�bb� nem t�rhetsz vissza a csal�dodhoz!

- Hozz�tok?

- Hogyan? - kerekedett ki Hermione szeme.

- Ti vagytok a csal�dom. Harry �s te.

- A sz�leidre gondoltam - mondta Hermione kiss� zavartan. - �s Pansyre.

- Pansy soha nem tartozott hozz�m, ezt te is tudod. A sz�leim pedig… biztos hi�nyozni fognak, de ink�bb �k, mint ti. K�l�nben is, most, hogy ap�mmal ellent�tes oldalra ker�ltem, nem lenne j�, ha egy�tt maradn�nk. F�lek, harc lenne bel�le.

- Draco! - habozott Hermione. - Biztos, hogy ellent�tes oldalra ker�lt�l? �n egy�ltal�n nem vagyok benne biztos, hogy veled akarok �lni. Ha �gy d�nt�k, hogy ink�bb maradok egyed�l, nem t�rsz vissza Voldermort h�vei k�z�?

- Ellenem d�nten�l? - k�rdezte a f�rfi. - �s ezt ez ut�n a cs�k ut�n higgyem is el?

- Ez csak egy cs�k volt - v�laszolt halkan Hermione. - Viszont �sszek�tni az �let�nket, az m�s dolog!

Draco az ajk�ba harapott.

- Teh�t amikor d�ntesz, akkor mindegy, hogy mit �rzel ir�ntam. Csak a j�zan �sz fog vez�relni.

- Azzal t�bbre megyek, mint az �rzelmekkel - mondta m�g halkabban Hermione.

Kis cs�nd ut�n Draco kifakadt:

- Nem hiszem el!

- Draco…

- Egyszer�en k�ptelen vagyok elhinni, hogy v�gleg ellenem d�nten�l - mondta egyszer�en Draco. - Vedd nagyk�p�s�gnek, vagy �r�lts�gnek, mindegy, de nem tudom feladni a rem�nyt.

- Pedig lehet, hogy ez csak �n�m�t�s.

- Biztos, vagy csak lehet? - k�rdezte a f�rfi.

- Nem tudom - b�kte ki Hermione.

- Mit �rzel ir�ntam?

- Nem tudom - v�laszolt k�nl�dva Hermione. - Nem tudom! Teljesen �ssze vagyok zavarodva! Mi�rt nyaggatsz?

- Mert ez fontos nekem. - Draco m�ly leveg�t vett, majd folytatta: - Nem kell, hogy azonnal tudd a v�laszt. Nem akarlak k�nyszer�teni semmire. Csak annyit k�rek t�led, engedd, hogy megpr�b�ljam megszerettetni magam veled. Lehet, hogy nem siker�l, de legal�bb hadd pr�b�ljam meg!

- Te udvarolni akarsz nekem, Draco Malfoy? - k�rdezte csod�lkozva Hermione.

- Igen, ha megengeded - b�lintott komolyan a f�rfi.

Hermion�nak megr�ndult a sz�ja sz�le. Azt�n m�g egyszer. Azt�n ellen�llhatatlanul kit�rt bel�le a nevet�s.

Draco kiss� megs�rt�dve n�zett r�. El nem tudta k�pzelni, mi v�lthatta ki a n�b�l ezt a reakci�t. Tal�n valami vicceset mondott? � nem �rezte annak.

Egy darabig hagyta, hogy nevessen, azt�n h�v�sen megk�rdezte:

- Megmondan�d, mi olyan mulats�gos?

Hermione nehezen tudta abbahagyni a nevet�s. �s amikor v�gre siker�lt neki, m�g akkor is gyan�san csillogott a szeme, a sz�ja sz�le pedig meg-megr�ndult, pedig igyekezett az arc�ra komolys�got er�ltetni.

- Eln�z�st, de val�ban roppant mulats�gosnak tartottam, hogy elrabolsz, fogs�gban tartasz majd' egy �vig, teherbe ejtesz, �s ut�na megk�rdezed t�lem nagy �rtatlanul, hogy udvarolhatsz-e nekem! Ezt �ltal�ban nem a teherbe ejt�s el�tt szokt�k megk�rdezni?

- �! - most Drac�n volt a sor, hogy zavarba j�jj�n. - Azt hiszem, egy kiss� felbor�tottam a sorrendet.

- Kiss�? - cs�fol�dott Hermione. - Alaposan!

- �s… mit mondasz a k�r�semre?

- M�ris v�laszt v�rsz?

- M�ris t�k�n �l�k.

- Nos j� - n�zte elgondolkodva Hermione. - Gondolkodok rajta.

- Csak gondolkodol?

- Tudod - kezdte habozva a n� -, ez az�rt nem olyan egyszer�…