C�m: Az �rz�

Mr. John Smith teljesen �tlagos, h�tk�znapi ember volt. Vagy m�g ann�l is �tlagosabb. K�z�ptermet�, k�z�pkor�, k�z�poszt�lybeli f�rfi, aki egy k�zepesen nagy v�roska k�zepes m�ret� h�z�ban �lt a feles�g�vel �s m�r-m�r felcseperedett fi�val �s l�ny�val.

Mr. John Smith �tlagos �letet �lt. Egy v�llalatn�l dolgozott b�rsz�mfejt�k�nt, nem ivott, nem j�rt sz�rakoz�helyekre, nem csalta meg a feles�g�t, egysz�val az a fajta ember volt, akir�l elmondhat�: unalmas.

Ez az unalmas ember most �ppen a konyh�ba ment ki teavizet feltenni. Ha b�rki is megfigyelte volna, kiss� szokatlannak t�nhetett volna neki, hogy Mr. Smith az �jf�l elm�lt�t v�lasztotta erre az egy�bk�nt egy�ltal�n nem rendhagy� m�veletre, �m a k�sei �ra ellen�re Mr. Smith - rendhagy� m�don - m�g csak pizsam�ra sem vetk�z�tt, k�nyelmes h�zi �lt�z�k�ben tev�kenykedett, mint aki ilyenkor egy�ltal�n nem is szokta az igazak �lm�t aludni. Ennek ellen�re az im�nt emlegetett esetleges figyel�nek esz�be sem jutott volna, hogy Mr. Smith �ppen v�r valakit.

Pedig v�rt. A figyel�k m�r megtanulhatt�k volna, hogy a l�tszat nem jelent semmit.

Igaz, figyel�k nem voltak. Ki tartotta volna Mr. Smith-t annyira �rdekesnek, hogy figyelje?

A f�rfi m�r �ppen �t�nt�tte a felforrt vizet a porcel�n kann�ba, amikor felkapta a fej�t valami furcsa, pukkan� zajra. Arc�n halv�ny mosoly futott �t, azt�n felvette a t�lc�t, amire mindent el�k�sz�tett, �s �tment a nappaliba.

Egy m�sik f�rfi v�rt ott r�. Ez a f�rfi azonban megk�zel�t�leg sem hasonl�tott Mr. Smith-re. Magas termet�t m�g jobban megny�jtotta hossz�, ez�st�sen csillog� haja, �s a cs�csos s�veg, amit a fej�n viselt. A benyom�st csak er�s�tette �v�ig �r� szak�lla �s f�ldig �r� d�szes tal�rja. Nagyon nagynak, nagyon tekint�lyesnek, nagyon tiszteletet parancsol�nak t�nt - f�leg Mr. Smith-hez k�pest.

�m - mint mondtuk - a l�tszat csalhat...

- Dumbledore - �dv�z�lte Mr. Smith kis fejbiccent�ssel.

- �rz� - hajtotta meg mag�t a m�sik.

- Foglalj helyet - invit�lta Mr. Smith a Dumbledore-nak nevezett f�rfit. Maga is le�lt egy k�nyelmesnek l�tsz� fotelbe, �s letette a t�lc�t a kett�j�k k�z�tti asztalk�ra. - Te�t?

- K�sz�n�m.

Egy darabig halkan sz�rcs�lgett�k a te�jukat, k�zben a cs�sz�j�k f�l�tt egym�st m�regett�k. Dumbledore m�g mindig komolyan, Mr. Smith m�g mindig kiss� egy�gy�en. V�g�l Dumbledore unta meg a hallgat�st.

- Nem is k�rded, mi�rt j�ttem, �rz�? - tette le a ki�r�lt cs�sz�j�t.

- Gondolom, ugyanaz�rt, ami�rt tegnap Voldemort - tette le Mr. Smith is a mag��t.

- Voldemort itt j�rt?

- Meglep ez t�ged?

- Nem igaz�n - r�zta meg alig �szrevehet�en a fej�t a vend�g. Egy pillanatra elt�n�d�tt, azt�n f�rk�sz�en meredt a h�zigazd�ra. - �s? Mit v�laszolt�l neki?

- Amit neked is. Nem avatkozom bele.

- �rz�... Ez nem a t�tlens�g ideje! - n�zett szemreh�ny�an a hossz� szak�llas.

- Meg akarod szabni a teend�imet? - villant meg Mr. Smith m�skor annyira szel�d barna szeme, �s ett�l valahogy megv�ltozott. Er� volt abban a szemvillan�sban. Hatalmas er�. De csak egy pillanatra.

- Eszemben sincs! - visszakozott Dumbledore. - Csak k�rlek.

- K�rsz... - ism�telte meg Mr. Smith elgondolkodva, azt�n felemelte a fej�t. Belen�zett a m�sik f�rfi szem�be. - Ne k�rj, Albus. Felesleges.

- John! - hajolt el�re �lt�ben a m�sik. - Ha mi elbukunk...

- Akkor mi lesz?

- Akkor a mugliknak is v�g�k. Ezt te is nagyon j�l tudod.

- Tudom - b�lintott Mr. Smith.

- Ezt nem engedheted.

- Mi�rt nem?

- Mert ez m�r t�lmutat rajtunk. Rendben, gy�l�l�d a m�gusvil�got, de a muglikat neked is v�dened kell!

- Albus... - s�hajtott Mr. Smith. - Ne. K�rlek.

Dumbledore is s�hajtott egyet, de n�la m�s volt ez a s�haj. �gy pr�b�lta lecsit�tani mag�t. �szint�n sz�lva csek�ly sikerrel.

- �gy �llsz bossz�t rajtunk? - b�kte ki.

Mr. Smith szeme ism�t megvillant, de az a rejtett er� megint visszah�z�dott.

- Minden bizonnyal van olyan K�v�l�ll�, aki bossz�t akar �llni rajtatok - mondta t�rgyilagoss�got er�ltetve mag�ra. - Ez term�szetes. Ahogy ti, var�zsl�k b�ntok vel�nk... V�g�l is �rthet�.

- Nem minden var�zsl� k�z�s�t ki benneteket - v�dekezett halkan Dumbledore.

- Te egy�nekr�l besz�lsz, Albus. �n a t�rsadalmatokr�l.

- Ha es�lyt kapn�nk r�, v�ltoztatn�nk a t�rsadalmunk hozz��ll�s�n.

- Ne tegy�l olyan �g�reteket, Albus, amiket nem tudsz betartani.

- John...! Tudom, hogy nem t�k�letes a mi vil�gunk, de az�rt nem is teljesen elhib�zott. Mi az�rt... m�gis a j� oldalt k�pviselj�k Voldemort ellen�ben.

- J�... Ugyan, Albus, mit jelent val�j�ban az, hogy "j�"?

Dumbledore arc�n megr�ndult egy izom.

- Bocs�tkozzunk filoz�fiai fejteget�sekbe? - k�rdezte, �s er�sen uralkodott a hangj�n �s az arcizmain.

Mr. Smith sok�ig elgondolkodva meredt a vend�g�re, v�g�l egy halk s�hajjal kezdett hozz�:

- Nem tartozom nektek magyar�zattal, neked m�gis elmondom, mi�rt teszek �gy.

- Nekem?

- Voldemorttal csak annyit k�z�ltem, amit felt�tlen�l sz�ks�ges volt. Igaz, � nem is k�v�nt enn�l t�bbet.

- Mi�rt is k�v�nt volna? - k�rdezte keser�en Dumbledore. - Ha te nem tartasz vel�nk, neki az is nyeres�g.

- Val�ban.

- De akkor legal�bb azt tiltan�d meg, hogy a t�bbi K�v�l�ll� vele harcoljon!

- Nincs �rtelme.

- Hallgatn�nak r�d! Te nem csak K�v�l�ll� vagy, hanem az �rz� is!

- Ti �gy is, �gy is elbuktok.

Cs�nd telepedett k�z�j�k. Dumbledore-nak m�g a l�legzete is elakadt. Igaz, s�t�tebb pillanataiban az � fej�ben is megfordult ez a lehet�s�g, de er�vel elhessentette. Ha m�r eleve feladta volna a rem�nyt, ak�r hozz� se kezdjenek a h�bor�hoz...

De �gy, hogy az �rz� mondta ki...

A var�zsl�k t�volr�l sem voltak egyform�k, ki t�bb, ki kevesebb var�zser�vel b�rt. A legt�bben var�zsp�lc�jukkal tudt�k f�kusz�lni az erej�ket, ez�rt �k alak�tott�k ki a vil�gukat, ami sokban elt�rt, sokban hasonl�tott a muglik�hoz, mindenesetre arra megfelelt, hogy a var�zsl�k viszonylag b�kess�gben megf�rjenek egym�s mellett. Akadt azonban egy-k�t olyan is, aki mind�ssze az akarat�val ir�ny�totta a t�bbiek�t j�csk�n meghalad� var�zserej�t. �ket magideknek h�vt�k, �s a var�zsl�-t�rsadalomban �ltal�ban m�ly tisztelet �vezte mindet. M�g azokat is, akik erej�ket a s�t�t m�gi�val n�velt�k meg.

Mint Voldemort.

Az "�tlagos" var�zsl�k �s a magidek is a saj�t magukb�l ered� var�zser�t birtokolt�k �s haszn�lt�k. �m - m�g ritk�bban, mint a magidek - sz�lettek olyanok, akik birtokolni �s haszn�lni tudt�k a k�rnyezet�k m�gi�j�t is. F�lelmetes er�k birtok�ban voltak, �s - mi tagad�s - a legt�bbsz�r puszt�t�sra, hatalomszerz�sre ford�tott�k tehets�g�ket. �rthet�, hogy a var�zsl�-t�rsadalom a meg�l�s�kre, vagy legal�bbis megzabol�z�sukra t�rekedett, �gy ha felismert�k egy gyermekben ezt a k�pess�get, fokozottan igyekeztek beilleszteni maguk k�z�. Csek�ly sikerrel. A gyermekek ahogy n�ttek, �gy d�bbentek fokozatosan az erej�kre, �s egy id� m�lt�n m�r semmivel nem lehetett megf�kezni �ket, csak - a kik�z�s�t�ssel.

�t K�v�l�ll� �lt ebben az id�ben, �t f�lelmetes erej� remete, akik m�r megv�vt�k a maguk csat�j�t, �s T�L�LTEK. T�l�lt�k egym�st, �s t�l�lt�k a kirekesztetts�g�ket. Ki�llt�k a pr�b�t, �s megkapt�k a Feladatukat: V�delmez�k lettek. Kett� feh�r, kett� s�t�t V�delmez�, egy pedig a M�rleg Nyelve. Az Egyens�ly �rz�je. Az �rz�.

�s most a m�rleg nyelve Voldemort fel� billent...

- Mi�rt? - k�rdezte Dumbledore rekedten.

- T�l merevek lettetek.

- Ha adn�tok egy kis id�t...

- Nem. Kaptatok m�r eleget.

- M�r majdnem siker�lt fel�ll�tanom a sereget.

- Tized�t sem annak, amit akart�l. Nem j�tt �ssze.

Dumbledore agy�n v�gigfutott, hogy az �rz� John Smith-k�nt, a muglik k�z�tt elb�jva is jobban t�j�kozott, mint sokan a M�gia�gyi Miniszt�riumban.

- Azonk�v�l - folytatta az �rz� - ezt a sereget is te �ll�tottad fel.

- H�t ki m�s �ll�totta volna? - legyintett szinte er�tlen�l Dumbledore.

- Nem tudom, ki lenne az illet�kes az agyonszab�lyozott �letetekben arra, hogy sereget �ll�tson fel - h�zta el a sz�j�t g�nyosan a m�sik f�rfi. - Hiszen j�szer�vel csak k�t c�l vez�relte a hat�s�gaitokat: elrejt�zni a muglik el�l, �s megb�ntetni azokat, akik nem tartj�k be a tetemes mennyis�gre duzzad�, �mde ostob�bbn�l ostob�bb szab�lyaitokat. V�dekez�s a s�t�t m�gia ellen? Voldemort ellen? N�zd meg Caramelt...

- Caramelt m�r lev�ltott�k - vetette k�zbe a hossz� szak�ll� var�zsl�.

- Tudom. De val�j�ban az �j miniszter sem k�l�nb n�la, legfeljebb annyiban, hogy elismeri Voldemort visszat�r�s�t, �s szabad kezet adott NEKED, Albus.

- Magid vagyok - jegyezte meg Dumbledore, mintegy v�delm�be v�ve az �j minisztert.

- Voldemort is. M�gsem egymaga akar ki�llni ellened, a fair-play szab�lyai szerint.

- � Harryt akarja.

- A m�sik magidet a ti oldalatokr�l - b�lintott Mr. Smith. - No meg t�ged. M�g ha nem is a saj�t kez�vel.

- Gondolod, hogy Draco Malfoyt fogja r�m usz�tani?

- Az ifj� s�t�t magidet? Nem vagyok j�s, Albus. Fogalmam sincs, hogy szem�ly szerint kivel ker�lsz szembe. De az biztos, hogy te nem fogod t�l�lni ezt a h�bor�t.

- Ha � nyer, val�ban nem - b�lintott az agg var�zsl�. - Utols� leheletemig k�zdeni fogok ellene, �s ezt � nagyon j�l tudja.

- �gy van. M�g akkor is k�zden�l, ha m�r csak egy sz�l egymagad maradn�l. �t pedig v�delmezni fogj�k a s�t�t m�gusokon k�v�l a t�bbiek: a trollok, az �ri�sok, a v�mp�rok, a koboldok... mindazok a var�zsl�nyek, akikkel a ti merev miniszt�riumotok sz�ba sem �ll, �m �...

- Csak elsz�d�tette �ket - vonta �ssze szigor�an a szem�ld�k�t Dumbledore. - Semmit sem fog betartani az �g�reteib�l.

- Egyet igen. Hogy bossz�t �llhatnak rajtatok.

- �n pr�b�ltam... - emelte fel tiszta tekintet�t az �sz haj� var�zsl�, de a m�sik f�rfi a szav�ba v�gott.

- K�s� volt, Albus. Az �vsz�zados semmibev�tel, az elnyom�s m�r m�lyen az elm�j�kbe v�s�d�tt. Ezt nem t�ntetheti el egyetlen ember egy nemes gesztussal.

Dumbledore sz�ja sark�ban megjelent egy m�rhetetlen�l keser� von�s, azt�n m�g jobban �sszevonta a szem�ld�k�t.

- Rendben, a var�zsl�nyekkel szemben ostob�k voltunk. De ott vannak a muglik!

- �, igen, a muglik... Mert �k meg�rdemlik, hogy a v�delm�kre kelj�nk?

- Hogyan? - h�kkent meg Dumbledore.

- �gy hangzott, mintha Voldemort mondta volna? - k�rdezte kiss� g�nyosan az �rz�. - Ne ijedj meg. Semmi k�z�m Voldemort "ideol�gi�j�hoz". Egyszer�en csak arr�l van sz�, hogy a muglik is meg�rtek arra, hogy az �gynevezett civiliz�ci�jukat els�p�rje v�gre egy nagy vihar.

- �rz�... - hebegte d�bbenten a var�zsl�.

- Ugyanabba a hib�ba estek, mint ti. M�r egyre kev�sb� tudnak �jat ny�jtani.

- A muglik?!

- Nem a technikai v�vm�nyaikr�l besz�lek, hanem a t�rsadalmukr�l. Hi�ba gyorsult fel a k�zleked�s�k, az inform�ci��radatuk, az eg�sz �let�k, ett�l csak m�g merevebbek lettek. M�r nincsenek kisebb csoportok, n�pek, amelyek felfriss�thetn�k a mugli t�rsadalmak v�rkering�s�t. M�r csak nagy t�megek vannak, egyre nagyobb sz�mban, ahogy az �jabb �s �jabb uni�kat megszervezik. �s min�l nagyobb egy t�meg, ann�l neh�zkesebb, ann�l tehetetlenebb, ann�l merevebb. Meg�rtek a pusztul�sra.

Dumbledore nem sz�lt, csak f�lhold alak� szem�vege felett mer�en n�zte a m�sik f�rfit. Az folytatta:

- Tudom, te magad is sokat tanulm�nyoztad �ket, nem ismeretlen h�t el�tted az, amir�l besz�lek. �k maguk is rohannak a megsemmis�l�s�k fel�. M�r nem csak megfojtj�k a k�rnyezet�ket, hanem saj�t magukba is belerond�tanak, pedig a test�k eddig az�rt tabu volt a "tudom�nyuk" sz�m�ra. De ma m�r... - cs�v�lta meg a fej�t Mr. Smith. - Implant�tumok, kl�noz�sok, g�nseb�szet... Ha nem Voldemort puszt�tan� el �ket, megtenn�k a muglik saj�t maguk. Voldemort csak felgyors�tja kiss� az �temet, �s gondoskodik arr�l, hogy a F�ld ne legyen nukle�risan szennyezett a h�bor� ut�n. A t�l�l�k m�g h�l�sak is lehetnek neki.

- H�l�sak...

- Igen. Mert lesznek t�l�l�k.

Dumbledore s�padt arccal meredt a kopaszod� alakra.

- John... - mondta felindult, halk hangon. - Tengernyi v�r fog folyni...

Mr. Smith nem v�laszolt.

- �s mit hoz a holnap? - k�rdezte az �sz var�zsl�. - Mi lesz a t�l�l�kkel Voldemort uralma alatt? Meg�r egy ILYEN j�v� ennyi �ldozatot?

- A T�rv�ny n�lk�l nincs l�tez�s - felelte t�m�ren az �rz�.

Dumbledore hallgatott. Sz�p, tiszta von�s� arca szab�lyszer�en els�t�tedett az elhangzottak s�lya alatt.

- Akkor tal�n jobb nem l�tezni, mint ilyen t�rv�ny alatt �lni - sz�lalt meg v�g�l neh�zkesen, �s fel�llt.

Mr. Smith �gy tett, mintha nem l�tta volna vend�ge t�voz�si sz�nd�k�t. Elgondolkodva szeml�lte a te�skann�t.

- Hallom, a F�nix Rendj�nek nevezed a hadseregedet - emelte fel a fej�t v�g�l.

- Igen - v�laszolt kurt�n Dumbledore.

- Tal�l� n�v.

- Hogy �rted ezt? - vonta fel a szem�ld�k�t k�rd�n az �sz var�zsl�.

- A f�nix is felt�mad hamvaib�l - n�zett a m�sik f�rfi szem�be az �rz�.

Dumbledore egy pillanatra megdermedt.

- Mikor...? - szakadt ki a k�rd�s bel�le.

- Hamar. Sokkal hamarabb, mintsem Voldemort gondoln�. De m�r nem a te �letedben.

- Mit b�nom �n az �letem! - fakadt ki a m�sik. - Csak rem�nyt l�ssak!

- Ez nem rem�ny, Albus - mosolyodott el halv�nyan az �rz�. - Ez bizonyoss�g, mert maga a T�rv�ny gondoskodik r�la, hogy �gy legyen.

�s a m�sik n�ma k�rd�s�re folytatta:

- A vil�gos er�k mindig lass�ak �s �p�t�ek. Mint a foly�k, amikor s�k ter�leten folynak kereszt�l. �ppen ez�rt sok�ig kitartanak, �s csak nagy sok�ra tesznek le annyi hordal�kot, hogy az m�r megakad�lyozza tov�bbi halad�sukat. A s�t�t er�k azonban ellenkez�leg: gyorsak �s rombol�ak. Mint azok a foly�k, amelyek magas hegyekb�l z�dulnak le. Erej�k f�lelmetes �s tombol�, �m ha m�r KIV�JT�K a medr�ket, kif�j az erej�k.

Vett egy m�ly l�legzetet, azt�n tov�bb mondta:

- �tkozhatod a T�rv�nyt, Albus, mint mindenki, aki a nagy v�ltoz�sok id�szak�t �li meg a saj�t �let�ben, de bizony ez a T�rv�ny gondoskodik arr�l is, hogy a gonosz - miut�n elv�gezte a sz�ks�ges rombol�s�t - maga oltsa ki mag�t. A l�t egyens�lya nem t�ri hossz� id�n �t a rombol�st, mert v�g�l nem maradna semmi, amit tov�bb lehetne rombolni. �s ami ellenszeg�l a T�rv�nynek, az elpusztul, legyen az b�rki �s b�rmi.

- Teh�t Voldemort...

- Voldemort olyan a vil�gotokban, mint egy hurrik�n. �m nem �lhet meg mindenkit, �s a t�l�l�k k�z�tt el�bb-ut�bb f�nixk�nt t�mad fel az �j er�, ami bel�letek, a hajdaniak eml�k�b�l fog t�pl�lkozni. Ti, akik most fel�ldozz�tok magatokat nem a holnap�rt, hanem a holnaput�n�rt, ti fogj�tok seg�teni �ket abban, hogy els�p�rj�k a gonoszt, �s egy �j vil�got kezdjenek �p�teni.

Dumbledore tiszta, k�k szeme megcsillant.

- Meg�g�red nekem?

Az �rz� fel�llt. �s most nem az a csapott v�ll�, kopaszod�, pocakos emberke n�zett szembe Dumbledore-ral, aki eddig, hanem egy er�t�l duzzad� f�rfi, akinek a szem�b�l hatalom sug�rzott.

- Meg�g�rem - mondta egyszer�en.

- �gy h�t �let�nk �s hal�lunk nem hi�baval� - mosolyodott el Dumbledore. - K�sz�n�m neked!

- Az �g �ld�sa legyen minden tetteden, F�nixek Vez�re! - hajtotta meg mag�t m�lyen az �rz�.

Dumbledore mosolyogva biccentett vissza fej�vel, azt�n egy halk pukkan�s k�s�ret�ben elt�vozott.

Az �rz� nagyot s�hajtott. �s ahogy kieresztette a t�dej�b�l a leveg�t, v�lla megint el�re esett, kis pocakja el�re g�mb�ly�d�tt, szem�b�l a hatalom vill�mai visszah�z�dtak arra a titkos, bels� helyre, ahol a f�rfi h�tk�znapokon tartani szokta �ket.

Az �rz� elt�nt, Mr. Smith maradt. �s ha esetleg valaki figyelte volna, semmi k�l�n�set nem tal�lhatott volna abban, ahogy a kis sz�rke f�rfi a konyha fel� egyens�lyozta a csetrest.

De figyel�k nem voltak.

Mert csak nagyon kevesen vannak tudat�ban annak, hogy az igaz�n fontos dolgok a h�tk�znapok �lc�ja alatt b�jnak meg.



- v�ge -