1. fejezet:  F�jdalmas m�lt

Vor Tale ami�ta csak esz�t tudta �rdekl�d�tt az Er� ir�nt. Hamar kit�nt t�rsai k�z�l, tal�n t�ls�gosan is. Darte t�vol esett a k�zt�rsas�gt�l. Felsz�n�t es�erd�k bor�tott�k, magas dombok, s�r� z�ld n�v�nyzet. Tengere elv�lasztotta a bolyg�n l�v� k�t kontinenst. �l�vil�ga gazdag volt, ak�rcsak a sz�razf�ld��. A kis bolyg�n nem sokan halottak az Er�r�l �s Jedikr�l. Sz�mukra ez mind ismeretlen volt. Egy b�k�s semleges bolyg� t�l a peremvid�ken. Ezen nem is szerettek volna v�ltoztatni. Vor viszont m�s volt mint a t�bbiek. Sokan bolondnak is n�zt�k emiatt. B�r nem tudta mit�l, de tudta, hogy k�l�nleges k�pess�gei vannak. J�rtak mende-mond�k Jedikr�l, de csup�n kital�lt t�rt�neteknek tartott�k, mindenki, kiv�ve Tale. Tudta, hogy egyszer bebizony�thatja t�rsainak, nem bolond, az Er� l�tezik, �s benne megvan, csak m�g nem tudja haszn�lni. A fi�t „nevets�ges” felt�telez�sei miatt kirekesztett�k. A bizony�t�k pedig m�r nem v�ratott sok�ig. Meg�rezte. Darte a b�k�s bolyg� m�r nem sok�ig �lhet abban a tudatban, hogy az �rb�l nem �rheti �ket t�mad�s. Egyszer�en k�ptelens�g. De senki nem hitt neki. Kor�bbi ostobas�gai miatt �gy tekintettek r�, mint egy besz�m�thatatlan idi�t�ra.
Pedig megt�rt�nt… a t�mad�s �jjel �rte Darte f�v�ros�t, Door-t. Ott ahol Vor is �lt. Sokan m�r nyugov�ra t�rtek. Nem gondolva arra, hogy sokan soha t�bb� nem l�tj�k felkelni a napot.
A nyolc �ves Tale k�nnyes szemmel n�zett ki az ablakon. Az apr� �p�letek ablakain sorra aludtak ki a f�nyek. Minden olyan csendesnek t�nt. Csendesebbnek mint m�skor. Sz�lei elismert�k ugyan fi�k kiv�teles k�pess�g�t, �gy v�lt�k „agy�ra” ment az er� ir�nti �rdekl�d�s.
Olyan h�rtelen t�rt�nt minden. Egyik pillanatban csend, a k�vetkez� pillanatban a csillagos �gen h�rtelen egy hatalmas hadihaj� t�nt fel, m�g�tte m�g egy, majd m�g egy. Tale felriadt, a haj�k k�zeledtek, �s egyre hatalmasabb� v�ltak. Mereven figyelte a hadihaj�t, �pp azt amelyik k�z�pen volt, l�tta az �gy�it, amelyek ekkor a t�volban l�v� int�zm�ny, a Tan�cs H�za fel� fordult. Az �gy� d�rrent, a l�zer �gy has�tott az �p�let fel�, mint a vill�m, a robban�s azonban hatalmasabb volt. Vor ijedt�ben h�tra esett, k�zben felki�ltott. A f�l �p�let kirobbant ,a t�rmel�kek pedig szanasz�t rep�ltek. Pillanatokkal k�s�bb a t�bbi �gy� is m�k�d�sbe l�pett.
Minden egyes l�v�s egy eg�sz kisebb �p�letet a leveg�be r�p�tett. L�ngolt a v�ros. A fi� r�m�lten futott ki s s�t�t szob�b�l. A folyos�n f�ny gy�lt, az apja l�pett ki. A magas s�t�tbarna haj� f�rfi tan�cstalanul n�zett fi�ra. M�g�tte l�pett ki a h�l�szob�b�l a feles�ge. Szint�n r�m�lt arccal.
- Gyer�nk! – kiab�lta a f�rfi. – Rohanjatok a pinc�be! Mindj�rt megyek! – hangj�b�l f�lelem t�kr�z�d�tt. Hi�ba pr�b�lt meg b�tors�got er�ltetni a hangj�ra. Hallott�k amint a robban�s �jabb h�zat bor�tott l�ngba, �s hamarosan az � lakhely�k is sorra ker�l. Vor �s az anyja elindultak a folyos�n. Tale b�r meg volt r�m�lve, f�lt, de nem s�rt. M�r nem. Tudta elj�tt a v�g mindannyiuk sz�m�ra, a s�r�s m�r teljesen felesleges. A n� tov�bbra is k�nnyezett. �jabb robban�sok, �jabb �letek m�ltak ki. Vor apja fel� n�zett. Vajon � mi�rt nem j�n vel�k? L�tta amint visszafut a h�l�szob�ba.
- Gyere Vor! – kiab�lta hiszt�rikusan, mivel a fi� kis h�j�n meg�llt a menek�l�s k�zepette, �s a n�nek m�r a kez�t maga ut�n h�zva kellett �jra fut�sra b�rnia. El�rtek a konyh�ba, automatikusan az egyik faajt� fel� futottak, a n� kinyitotta, mikor a szoba fel�l, egy minden eddigin�l hatalmasabb robban�s hallatsz�dott. Anyja abban a pillanatban hangos s�r�sban t�rt ki, Tale is tudta mi t�rt�nt, m�r-m�r vissza akart futni, de anyja megint karon ragadta �s letess�kelte a hossz� l�pcs�n.
A n� m�g az ajt�ban bekapcsolta a pince vil�g�t�s�t. A hossz� l�pcs� alj�n f�nyek gy�ltak. Az �t fel�n�l �jabb hatalmas robban�s t�rt�nt, mikor h�trafordultak, l�thatt�k amint a konyha t�rmel�kei szanasz�t rep�lnek a robban�sban, apr�bb darabjai zuhantak a l�pcs� fel� is, minden l�ngba borult. A l�ngol� t�rmel�kek szerencs�j�kre nem �rt�k el �ket, de miut�n visszafordultak tov�bb siettek lefel�. Vajon k�pes lesz �ket megmenteni a pince? Vagy itt sincsenek biztons�gban? Egy biztos, a l�zer�gy�k k�nnyen �t tudn�k l�ni a pinc�t �s a f�ldszintet elv�laszt� betonr�teget is. Le�rtek, mik�zben �jabb robban�sok hallatsz�dtak. A helyis�g el�g t�gas volt, sok helyen val�ban voltak lyukak a plafonon, �gy sok t�rmel�k lezuhant, tov�bb l�ngolva, �s hamarosan az eg�sz pinc�t el fogja lepni a t�z. Csapd�ba estek. Vagy m�gsem?

A bolyg� mely oly sok�ig nem l�tott h�bor�t, �s �ld�kl�st, ma �jjel l�ngba borult. Minden nagyobb v�rost, csatahaj�k sz�lltak meg. Porr� z�zva az �p�leteket. T�bb torony�p�let l�ngolt. Az egyik �pp most kapott egy �jabb tal�latot, egy j�kora darab robbant ki bel�le, t�rmel�kei t�bb embert is agyoncsaptak. Majd ekkor �jabb l�v�st k�vet�en az eg�sz egy szemvillan�s alatt l�ngolva �sszeomlott. A romok t�bb m�g f�lig �ps�gben l�v� h�zat is bez�ztak, teljesen lerombolva �ket B�r Darte helyi kommand�s egys�gei t�bb helyen akci�ba l�ptek, igen-igen kevesek voltak az ellens�g ellen. Mivel a k�lvil�ggal abszol�t nem tartott�k a kapcsolatot, seg�ts�get k�rni nem tudtak, de ha m�g k�rtek is volna, nem �rhetett ide id�ben. Apr� csatahaj�ikat pillanatok alatt sz�tz�zt�k, az � l�zerl�ved�keiket a hatalmas hadihaj�k pajzsai egyszer�en elnyelt�k, mintha soha nem is l�tt�k volna ki r�juk.
K�t �ra alatt l�tt�k sz�t a bolyg�t. De mi �rtelme volt b�rkinek is egy ilyen f�lre es� bolyg�t ok n�lk�l megt�madni? Kinek �rtottak �k? Mit tettek amivel kiv�vt�k a haragjukat? �k, akiket egy�ltal�n nem �rdekelt mi t�rt�nik Darte-n k�v�l.

Ek�zben a t�z m�r szinte teljesen bebor�totta a pinc�t. Vor anyja szem�be n�zett. K�nnyek csordultak ki bel�le. Fi�ra pillantott, de nem sz�lt.
A szemk�zti fal fel� futott, mag�val r�ngatva Vort is. El�vett egy kulcsot, elford�totta az apr� z�rban mire Tale meglepet�s�re a beton ajt� kiny�lt. Nyolc �v alatt soha nem j�tt r�, hogy itt egy ajt� van.
- Menj! – kiab�lta zokogva. El�rement, a teljes s�t�ts�gbe.
- Menj csak! – sz�lt r� s�rget�en anyja m�g�le, mik�zben becsukta maga m�g�tt az ajt�t. – Az �t lefele vezet, csak tartsd kit�rva a kezeidet, v�gig legyen a falon �s tudod merre kell menni -magyar�zta, k�zben elindultak. Tale bizonytalan volt, de valahogy �szt�n�sen is �rezte merre vezet a f�ldes �t. A falak betonb�l voltak. De most nem ezzel t�r�d�tt. A teljes s�t�ts�gben futottak valahova. Egyre csak azon r�g�dott, apja mi�rt nem j�tt vel�k? Mi �rtelme volt visszamennie a szob�ba? �s mi�rt t�madt�k meg Dartet?
Egy gy�r�l megvil�g�tott helyis�g fel� k�zeledtek, igen m�lyen lehettek, ide m�r biztosan nem �rtek le a l�zer�gy�k. Halv�nyk�k f�ny vil�g�totta meg a bolt�ves betonfolyos�t, �s a kis teremet is betonfalak vett�k k�r�l, szemben k�t faajt�val.
Itt anyja fel� fordult.
- Mi ez a hely? Most mi lesz? – b�r f�lt, �s �gy �rezte m�r nem �rdekeln� ha most azonnal meg�ln�k, nincs m�r �rtelme az �let�nek, �s tal�n eddig sem volt, megpr�b�lt higgadt maradni.
- Csend! – sz�lt r� zih�lva a n�. Arca holts�padt volt. – A legfontosabb, hogy itt fogunk v�rni – tov�bbra is zih�lt, �s r�m�lt volt a hangja. – Itt nem tal�lhatnak meg. Am�g ide�r a k�zt�rsas�g…
Tale-t meglepte a „k�zt�rsas�g” sz�.
- De honnan tudj�k meg mi t�rt�nt? Hiszen…
- Ide j�nnek… legyen el�g ennyi – szak�totta f�lbe t�relmetlen�l. Ezzel azt is fia tudt�ra adta, ne tegyen fel t�bb k�rd�st ezzel kapcsolatban. Vor �gy �rezte sz�lei, vagy legal�bbis anyja tal�n t�bbet tud arr�l, mi�rt t�rt�nt mindez. De ha �gy van, mi�rt nem menek�ltek m�r kor�bban? Az eg�sznek nem volt semmi �rtelme.

A nap felkel�ben volt, els� sugarai megvil�g�tott�k a lepusztult felsz�nt. A t�zel�s abbamaradt, de p�r hadihaj� tov�bbra is a leveg�ben tart�zkodott, n�h�ny v�rv�r�s p�nc�lt visel� katona pedig a felsz�nen j�r�r�z�tt. Egyik �pp a romokat pr�b�lta arr�bb tuszkolni, alatta egy felismerhetetlens�gig �sszeroncsol�dott holttest fek�dt.
Sok �p�let m�g mindig l�ngolt. Nem messze pedig az egyik haj� lassan leereszkedett. H�rom katona n�gy v�res �s piszkos, szakadt ruh�j� megviselt t�l�l�t hurcolt a haj� fel�.
- Mozg�s! – kiab�lta inger�lten az egyik�k, �s beler�gott az egyik nehezen l�pked� t�sz h�t�ba, az feljajdulva el�re esett. Nem lehetett felismerni, hogy n� e vagy f�rfi.
- Fel�ll�s! – �v�lt�tte a m�sik katona, �s fel� szegezte a fegyvert, majd gyeng�den beler�gott a l�b�ba.
A m�sik h�rom t�l�l� is hasonl�an megviseltnek t�nt, �pp, hogy csak l�bon tudtak maradni, a f�ld�n fekv� t�rsukra pillantottak.
- Ez haszn�lhatatlan! – jelentette ki a katona, majd a f�ld�n fekv� alakra szegezte a fegyver�t, �s l�tt. A l�zerl�ved�kek h�tba tal�lt�k, �t pedig el�rte a m�r megv�lt�st jelent� hal�l.
A katona feln�zett, mivel p�nc�l bor�totta a fej�t is, nem lehetett l�tni az arc�t.
- Mi lesz m�r?! Mozg�s tet� banda! - r�juk szegezte a fegyvert, �s a haj�lej�r� fel� intett vele. Tov�bb indultak, b�r k�nt jelentett sz�mukra minden egyes l�p�s. A t�volban tov�bbi katon�k k�zeledtek �jabb t�l�l�ket hurcol�szva.

Valahol az �rben, messze Darte-t�l, �t k�zt�rsas�gi haj� k�zeledett egyenesen a lepusztult bolyg� fel�.
- Tal�n tal�lunk t�l�l�ket! – mondta a katona, aki a pil�ta mellett �llt. Ekkor l�ptek ki a hiper�rb�l. A t�volban m�r megpillantott�k a par�nyi Dartet A nagyr�szt z�ld sz�nben pomp�z� bolyg�n, a sok kifolyt v�rt egybe�nten�nk, a v�r�s sz�n ak�r az eg�sz bolyg�t �tsz�nezhetn�.
- Rem�lhet�leg a Sithek m�r nincsenek ott – felelte a pil�ta. – M�sk�l�nben v�rnunk kell. Azzal nem seg�t�nk a t�l�l�knek ha t�zp�rbajban tot�lis veres�get szenved�nk.

Tale anyja mellett fek�dt mag�nyosan. A plafon fele meredt. A n� aludt, de � egy m�sodpercre se hunyta le a szem�t. Titkol�znak el�tte. Tudta. Mi�rt t�madn� meg valaki csak �gy Dartet? �rezte, hogy megfogj�k, de azt hogy kik ak�rcsak az ok�t, nem tudta. �s, hogy j�n ide a k�zt�rsas�g? Honnan tudja mindezt az anyja?
Ezeket a k�rd�seket tette fel mag�ban m�r �r�k �ta. De a v�lasz elmaradt. Ak�rki is volt a t�mad�, gy�l�lte �ket. V�gezni akart minddel. Mi�rt nem hittek neki? �s egy�ltal�n, hogy fog r�juk tal�lni a k�zt�rsas�g? M�r ha t�nyleg j�nnek.
Elege lett a sok megv�laszolatlan k�rd�sb�l, ink�bb fel�llt. Vissza akart menni a h�zba, de tudta, hogy ez teljesen lehelten. A beton ajt� ut�n a t�z�n k�ne �tkelnie, hogy visszajusson, de vajon merre vezetnek az ajt�k? A bej�rattal szemben k�t faajt� volt. Ekkor viszont anyja �bredezni kezdett.
- Nem aludt�l semmit? – k�rdezte megviselten amikor fel�lt a betonr�l. B�r � sem aludhatott sokat, r�n�zve k�nnyen meg lehetett �llap�tani.
- Nem! – felelte hat�rozottan. Vor h�tat ford�tott az ajt�knak, �s ez�ltal anyj�nak is. K�rd�seket akart feltenni, �s rem�lte, hogy most v�laszokat kap r�.
- Mi�rt?
- Mi mi�rt? – k�rdezte csod�lkozva a n�.
- Mi�rt t�madtak r�nk? Mi�rt csak most j�n a k�zt�rsas�g ha tudta, hogy megt�madnak minket?
A n� n�m�n meredt r�.
- Nem tudom – felelte, de Tale ki�rezte a hangj�b�l, hogy hazudik.
Anyja fel� fordult.
El�sz�r hozz� akarta v�gni, hogy mondja meg az igazat, de azt�n m�gsem.
- Honnan tudja a k�zt�rsas�g, hogy megt�madtak? �s ha tudt�k el�re, akkor…
- Nem tudt�k el�re - v�gta k�zbe cs�ggedten. – De… - kezdte r�vid sz�net ut�n, akkor viszont, jelezve, hogy a sz�rny�s�geknek m�g mindig nem szakadt v�ge, az egyik faajt� bombak�nt robbant ki. Vor el�re �rezve ezt, az utols� el�tti pillanatban markolta meg anyj�t, �s minden erej�t latba vetve r�ntotta mag�val egy�tt, oldalra, elker�lve a kicsap�d� ajt�t, ami a bolt�ves bej�rathoz rep�lt. A f�ldr�l n�zt�k v�gig ahogy k�t fegyveres v�rv�r�s p�nc�los katona ront be a bunkerbe, a szerencs�tlen �ldozatokra n�ztek.
Nem sokkal k�s�bb ut�nuk bel�pett egy fekete csukly�s alak, az � kez�ben nem volt fegyver. Arc�t nem lehetett rendesen kivenni, csup�n �ll�t, amin m�r elszarusodott a b�r.
- �k lenn�nek azok? – k�rdezte torz hangon az egyik katona.
- Csak a fi� – felelte komor hangon a csukly�s alak. – �reztem, hogy itt van. Mondtam, hogy ezt a h�zat ne bomb�zz�tok De mindent �sszevetve – megemelte a fej�t, egyenesen Vor r�m�lt szem�be n�zett Arc�nak fels� r�sze m�g mindig kivehetetlen volt. – �gy is megfelel – jelentette ki ironikus hangon. Sz�ja gonosz mosolyra h�z�dott.
Vor �s anyja tehetetlen�l n�zt�k a t�mad�jukat.
- Mit akarnak t�le? – k�rdezte hiszt�rikusan a n�. – Nem vihetik el! – kiab�lta.
- Ugyan m�r, Elisa! – v�gott k�zbe m�g ironikusabb hangon a fekete alak. – Pontosan tudod mit akarunk t�le!
Vor d�bbenten n�zett anyj�ra, az tekintet�vel megpr�b�lta meggy�zni fi�t, hogy nem igaz amit a f�rfi �ll�t, de sikertelen�l. Tale visszan�zett a t�mad�ra, �gy t�nt �lvezi a helyzetet.
- Erre nincs id�nk! – jelentette ki hat�rozottan. Intett a katon�knak. Vor �s anyja m�g f�lig a f�ld�n hever�szve n�zt�k v�gig amint az egyik katona megindul fel�j�k.
- K�ny�rg�k, ne tedd ezt, Drax! – kiab�lta m�r-m�r s�rva a n�, mik�zben a csukly�s, Drax fel� b�mult. A katona k�m�letlen�l felkapta anyja mell�l Vort, hi�ba pr�b�lt v�dekezni, es�lye sem volt a p�nc�los ellen.
- Ne! – kiab�lta d�h�dten a fi�, pr�b�lta kiszabad�tani mag�t a katona szor�t�s�b�l, de ha lassan is, nagy nehezen odavonszolta Drax mell�. Tov�bbra is a szor�t�s�ban tartotta. A n� nehezen felt�p�szkodott, szem�b�l k�zben tov�bbra is folytak a k�nnyek.
- El�g! – l�lekszakadva rohant fia fel�, hogy kiszabad�tsa ellens�ge karjaib�l. A m�sik katona m�r l�v�sre emelte fegyver�t, de Drax leintette. Ehelyett k�penye al� ny�lt, el�kapott egy hengerhez hasonl� t�rgyat, s a gomb seg�ts�g�vel aktiv�lta, melynek k�vetkezt�ben egy v�r�sen izz� penge t�nt el� halk szisszen�ssel. Tale d�bbenten b�mult a t�le nem messze aktiv�l�d� f�nykardra. Anyja mindennek ellen�re tov�bb rohant, m�r majdnem el�rte fi�t.
- Hagyj�tok b�k�n! – kiab�lta. Egy szemvillan�s alatt t�rt�nt minden. A Sith lovag az Er� seg�ts�g�vel elr�p�tette f�nykardj�t, a p�rg� fegyver vill�mgyors sebess�ggel sz�guldott v�dtelen �ldozata fel�. Elugrania sem volt ideje, bele v�sett a test�be, �s szinte teljesen kett�szelte. Holtan rogyott f�ldre, a f�nykard pedig visszarep�lt tulajdonos�hoz.
Vor nem b�rta tov�bb, �jra felord�tott, szeme megint k�nnyekkel lett tele.
Mi�rt teszik ezt vele? Mi�rt?
Drax kikapcsolta f�nykardot, majd ism�t eltette. A holts�padt, megviselt fi� fel� pillantott.
- Ideje menn�nk! – sz�ja gonosz mosolyra h�z�dott.

Az els� k�zt�rsas�gi haj� ek�zben be�rt az atmoszf�r�ba. M�g t�vol voltak a bolyg� felsz�n�t�l, de m�r innen megpillantottak egy j�val alattuk lev� hadihaj�t.
- M�g mindig itt vannak – mondta csal�dottan a pil�ta. – Nem seg�thet�nk.
- De! – v�gta r� hat�rozottan a mellette �ll� katona.
- De uram! Nem tudjuk h�nyan vannak, azonnal sz�t l�nek minket ha felfedeznek – ellenkezett �les hangon.
- Nyugalom! �szrev�tlen�l sz�llunk le. T�vol egy kietlen helyen. Megpr�b�ljuk ker�lni a Sith csapatok figyelm�t, am�g csak lehet, akiket m�r elfogtak… - itt elcsuklott a hangja – �rt�k m�r k�s�. Egyel�re. Vix Quo szerint vannak t�l�l�k, �rzi a szenved�seiket. Oly hatalmas…

Tov�bbra sem ereszkedtek lejjebb, ink�bb egyenesen mentek tov�bb, ott akartak lesz�llni ahol tal�n nem bukkannak ellens�gre.
A k�zt�rsas�gi hadihaj�k m�ret�ket tekintve j�val kisebbek voltak, mint a Sith hadiflotta g�pei. T�zerej�k fele akkora sem volt, egyszer�en nem volt es�ly�k ellen�k. Most nem. Ha bel�j�k �tk�znek, es�ly sincs megmenteni a t�l�l�ket, azokat sem, akiket m�g nem fogtak el, �s m�g a romok k�z�tt szenvednek valahol…

Vor Tale hirtelen fel�bredt, r�m�lten �lt fel �gy�b�l, a s�t�t szob�ban. Izzadt, zih�lt, szinte kapkodott a leveg� ut�n. Megint ugyanaz az �lom… vagyis nem is �lom, ink�bb eml�kk�p. Soha nem fog elm�lni, �r�kre k�s�rteni fogja, pedig m�r tizenn�gy �ve t�rt�nt. Mindig �jra �s �jra l�tta a borzalmas k�peket. Oly gyakran j�nnek el� �lm�ban. Amint a Sithek megt�madt�k a bolyg�t ahol nyolc �vig �lt. Sok k�rd�sre az�ta se tudta a v�laszt, de meg akarta tudni. Minden�ron.
Levette mag�r�l a takar�t, �s fel�llt az �gyr�l. Az ablakhoz s�t�lt, valamennyire m�r siker�lt lehiggadnia, de m�g mindig szapor�n vette a leveg�t. Coruscant m�g mindig s�t�t volt. Csup�n hajnali n�gy �ra volt, sokan aludtak m�g. N�h�ny suhan� haj� sz�guldott csak el messze az ablak�t�l.
Gy�l�lte a Sitheket. Holott nem lett volna szabad gy�l�lnie senkit. Mert mint mestere m�r oly sokszor mondta a gy�l�let a S�t�t Oldalra vezet. De hogyan v�rhatja el t�le ak�rmelyik Jedi, hogy ne gy�l�lje azokat akik megsemmis�tett�k a lakhely�t, �s meg�lt�k a csal�dj�t?! T�nkretett�k az �let�t. Kis h�j�n a Sithek fogs�g�ba is ker�lt. Vix Quo Jedi Mesteren m�lott, hogy megmenek�lt. A ment�akci� sor�n, csup�n egyetlen k�zt�rsas�gi g�p menek�lt meg, �s p�r t�l�l�. Harcok t�rtek ki, nem siker�lt �ket �szrev�tlen�l kihozni a romok al�l. Quo p�rbajozott Drax-al, � t�ls�gosan kimer�lt volt, hogy b�rmit tegyen, a Sith lovag f�lre l�kte. A f�ld�n n�zte v�gig, amint a k�t f�l �sszecsapott, mik�zben nem messze t�l�k l�zerl�ved�kek suhog�sa hallatsz�dott. A Jedi megsebes�tette ellenfel�t, aki l�lekszakadva rohant el, megfeledkezve r�la, nem �rt neki annyit, hogy esetleg ott m�ljon ki az �lete. �pp, hogy csak siker�lt elmenek�lnie. A Mester megmentette, mag�val vitte. Ha voltak is t�l�l�k m�g, nem volt id� m�r �ket is megmenteni. A megmaradt k�t k�zt�rsas�gi haj� menek�l�re fogta, minden�ron el akartak sz�kni a t�ler�ben l�v� Sithek el�l. Ez csup�n az egyiknek siker�lt, � sem �szta meg s�r�l�sek n�lk�l, de elmenek�ltek el�l�k. Ki�rve a l�gk�rb�l, az �rben hiper�rbe ugrottak. K�t h�napra r� visszat�rtek, a Sithek m�r nem voltak ott, de t�l�l�ket sem tal�ltak. A k�r�lbel�l sz�zmilli� lakos� Darte-r�l alig sz�z embert siker�lt kimenteni �lve. Sok s�r�lt k�s�bb halt bele s�r�l�s�be.
Az �vek m�l�s�val Vor f�jdalmai nem enyh�ltek. Quo besz�lt neki a k�pess�geir�l, az er�r�l, ami benne is megvolt. Tale-t viszont abban a pillanatban egy�ltal�n nem �rdekelte az Er�. Sz�mtalan k�rd�s fogalmaz�dott meg elm�j�ben, amelyekre nem kapott v�laszt. Mi�rt olyan neh�z ezekre v�laszolni? Mi�rt kell titkol�zniuk el�tte? Ugyanezeket a k�rd�seket tette fel mag�ban akkor is �s most is, ahogyan az ablakn�l �llt. M�r akkor megfogadta, meg fogja tudni mi�rt t�rt�nt, kiirtja n�pe gyilkosait.
Tale tehets�ges tan�tv�nynak bizonyult. Quo vette sz�rnyai al�. A Jedi Mester j�val hatvan felett j�rt m�r. �vatosan kezdett bele a kik�pz�s�be, t�l sok gy�l�letet l�tott benne, amit persze nem is csod�lt. Megpr�b�lta kiirtani bel�le ezeket az �rz�seket. R�szben tal�n siker�lt is, de � sem v�rhatta el, hogy ne �rezzen gy�l�letet ellens�gei ir�nt.
Megfordult �s visszas�t�lt az �gyhoz, lefek�dt, de nem j�tt �lom a szem�re. B�r aludni sem igen akart, v�laszt akart a k�rd�seire, v�laszt amik tizenn�gy �ve k�nozt�k. Nem sejtette, hogy mesterei er�s okkal tagadj�k meg el�le a v�laszokat. A titkok, amelyek tal�n m�g jobban t�nkre tenn�k az �let�t, olyannyira, hogy lehets�ges, tal�n sohasem fordulhatna vissza…
Vor Tale ami�ta csak esz�t tudta �rdekl�d�tt az Er� ir�nt. Hamar kit�nt t�rsai k�z�l, tal�n t�ls�gosan is. Darte t�vol esett a k�zt�rsas�gt�l. Felsz�n�t es�erd�k bor�tott�k, magas dombok, s�r� z�ld n�v�nyzet. Tengere elv�lasztotta a bolyg�n l�v� k�t kontinenst. �l�vil�ga gazdag volt, ak�rcsak a sz�razf�ld��. A kis bolyg�n nem sokan halottak az Er�r�l �s Jedikr�l. Sz�mukra ez mind ismeretlen volt. Egy b�k�s semleges bolyg� t�l a peremvid�ken. Ezen nem is szerettek volna v�ltoztatni. Vor viszont m�s volt mint a t�bbiek. Sokan bolondnak is n�zt�k emiatt. B�r nem tudta mit�l, de tudta, hogy k�l�nleges k�pess�gei vannak. J�rtak mende-mond�k Jedikr�l, de csup�n kital�lt t�rt�neteknek tartott�k, mindenki, kiv�ve Tale. Tudta, hogy egyszer bebizony�thatja t�rsainak, nem bolond, az Er� l�tezik, �s benne megvan, csak m�g nem tudja haszn�lni. A fi�t „nevets�ges” felt�telez�sei miatt kirekesztett�k. A bizony�t�k pedig m�r nem v�ratott sok�ig. Meg�rezte. Darte a b�k�s bolyg� m�r nem sok�ig �lhet abban a tudatban, hogy az �rb�l nem �rheti �ket t�mad�s. Egyszer�en k�ptelens�g. De senki nem hitt neki. Kor�bbi ostobas�gai miatt �gy tekintettek r�, mint egy besz�m�thatatlan idi�t�ra.
Pedig megt�rt�nt… a t�mad�s �jjel �rte Darte f�v�ros�t, Door-t. Ott ahol Vor is �lt. Sokan m�r nyugov�ra t�rtek. Nem gondolva arra, hogy sokan soha t�bb� nem l�tj�k felkelni a napot.
A nyolc �ves Tale k�nnyes szemmel n�zett ki az ablakon. Az apr� �p�letek ablakain sorra aludtak ki a f�nyek. Minden olyan csendesnek t�nt. Csendesebbnek mint m�skor. Sz�lei elismert�k ugyan fi�k kiv�teles k�pess�g�t, �gy v�lt�k „agy�ra” ment az er� ir�nti �rdekl�d�s.
Olyan h�rtelen t�rt�nt minden. Egyik pillanatban csend, a k�vetkez� pillanatban a csillagos �gen h�rtelen egy hatalmas hadihaj� t�nt fel, m�g�tte m�g egy, majd m�g egy. Tale felriadt, a haj�k k�zeledtek, �s egyre hatalmasabb� v�ltak. Mereven figyelte a hadihaj�t, �pp azt amelyik k�z�pen volt, l�tta az �gy�it, amelyek ekkor a t�volban l�v� int�zm�ny, a Tan�cs H�za fel� fordult. Az �gy� d�rrent, a l�zer �gy has�tott az �p�let fel�, mint a vill�m, a robban�s azonban hatalmasabb volt. Vor ijedt�ben h�tra esett, k�zben felki�ltott. A f�l �p�let kirobbant ,a t�rmel�kek pedig szanasz�t rep�ltek. Pillanatokkal k�s�bb a t�bbi �gy� is m�k�d�sbe l�pett.
Minden egyes l�v�s egy eg�sz kisebb �p�letet a leveg�be r�p�tett. L�ngolt a v�ros. A fi� r�m�lten futott ki s s�t�t szob�b�l. A folyos�n f�ny gy�lt, az apja l�pett ki. A magas s�t�tbarna haj� f�rfi tan�cstalanul n�zett fi�ra. M�g�tte l�pett ki a h�l�szob�b�l a feles�ge. Szint�n r�m�lt arccal.
- Gyer�nk! – kiab�lta a f�rfi. – Rohanjatok a pinc�be! Mindj�rt megyek! – hangj�b�l f�lelem t�kr�z�d�tt. Hi�ba pr�b�lt meg b�tors�got er�ltetni a hangj�ra. Hallott�k amint a robban�s �jabb h�zat bor�tott l�ngba, �s hamarosan az � lakhely�k is sorra ker�l. Vor �s az anyja elindultak a folyos�n. Tale b�r meg volt r�m�lve, f�lt, de nem s�rt. M�r nem. Tudta elj�tt a v�g mindannyiuk sz�m�ra, a s�r�s m�r teljesen felesleges. A n� tov�bbra is k�nnyezett. �jabb robban�sok, �jabb �letek m�ltak ki. Vor apja fel� n�zett. Vajon � mi�rt nem j�n vel�k? L�tta amint visszafut a h�l�szob�ba.
- Gyere Vor! – kiab�lta hiszt�rikusan, mivel a fi� kis h�j�n meg�llt a menek�l�s k�zepette, �s a n�nek m�r a kez�t maga ut�n h�zva kellett �jra fut�sra b�rnia. El�rtek a konyh�ba, automatikusan az egyik faajt� fel� futottak, a n� kinyitotta, mikor a szoba fel�l, egy minden eddigin�l hatalmasabb robban�s hallatsz�dott. Anyja abban a pillanatban hangos s�r�sban t�rt ki, Tale is tudta mi t�rt�nt, m�r-m�r vissza akart futni, de anyja megint karon ragadta �s letess�kelte a hossz� l�pcs�n.
A n� m�g az ajt�ban bekapcsolta a pince vil�g�t�s�t. A hossz� l�pcs� alj�n f�nyek gy�ltak. Az �t fel�n�l �jabb hatalmas robban�s t�rt�nt, mikor h�trafordultak, l�thatt�k amint a konyha t�rmel�kei szanasz�t rep�lnek a robban�sban, apr�bb darabjai zuhantak a l�pcs� fel� is, minden l�ngba borult. A l�ngol� t�rmel�kek szerencs�j�kre nem �rt�k el �ket, de miut�n visszafordultak tov�bb siettek lefel�. Vajon k�pes lesz �ket megmenteni a pince? Vagy itt sincsenek biztons�gban? Egy biztos, a l�zer�gy�k k�nnyen �t tudn�k l�ni a pinc�t �s a f�ldszintet elv�laszt� betonr�teget is. Le�rtek, mik�zben �jabb robban�sok hallatsz�dtak. A helyis�g el�g t�gas volt, sok helyen val�ban voltak lyukak a plafonon, �gy sok t�rmel�k lezuhant, tov�bb l�ngolva, �s hamarosan az eg�sz pinc�t el fogja lepni a t�z. Csapd�ba estek. Vagy m�gsem?

A bolyg� mely oly sok�ig nem l�tott h�bor�t, �s �ld�kl�st, ma �jjel l�ngba borult. Minden nagyobb v�rost, csatahaj�k sz�lltak meg. Porr� z�zva az �p�leteket. T�bb torony�p�let l�ngolt. Az egyik �pp most kapott egy �jabb tal�latot, egy j�kora darab robbant ki bel�le, t�rmel�kei t�bb embert is agyoncsaptak. Majd ekkor �jabb l�v�st k�vet�en az eg�sz egy szemvillan�s alatt l�ngolva �sszeomlott. A romok t�bb m�g f�lig �ps�gben l�v� h�zat is bez�ztak, teljesen lerombolva �ket B�r Darte helyi kommand�s egys�gei t�bb helyen akci�ba l�ptek, igen-igen kevesek voltak az ellens�g ellen. Mivel a k�lvil�ggal abszol�t nem tartott�k a kapcsolatot, seg�ts�get k�rni nem tudtak, de ha m�g k�rtek is volna, nem �rhetett ide id�ben. Apr� csatahaj�ikat pillanatok alatt sz�tz�zt�k, az � l�zerl�ved�keiket a hatalmas hadihaj�k pajzsai egyszer�en elnyelt�k, mintha soha nem is l�tt�k volna ki r�juk.
K�t �ra alatt l�tt�k sz�t a bolyg�t. De mi �rtelme volt b�rkinek is egy ilyen f�lre es� bolyg�t ok n�lk�l megt�madni? Kinek �rtottak �k? Mit tettek amivel kiv�vt�k a haragjukat? �k, akiket egy�ltal�n nem �rdekelt mi t�rt�nik Darte-n k�v�l.

Ek�zben a t�z m�r szinte teljesen bebor�totta a pinc�t. Vor anyja szem�be n�zett. K�nnyek csordultak ki bel�le. Fi�ra pillantott, de nem sz�lt.
A szemk�zti fal fel� futott, mag�val r�ngatva Vort is. El�vett egy kulcsot, elford�totta az apr� z�rban mire Tale meglepet�s�re a beton ajt� kiny�lt. Nyolc �v alatt soha nem j�tt r�, hogy itt egy ajt� van.
- Menj! – kiab�lta zokogva. El�rement, a teljes s�t�ts�gbe.
- Menj csak! – sz�lt r� s�rget�en anyja m�g�le, mik�zben becsukta maga m�g�tt az ajt�t. – Az �t lefele vezet, csak tartsd kit�rva a kezeidet, v�gig legyen a falon �s tudod merre kell menni -magyar�zta, k�zben elindultak. Tale bizonytalan volt, de valahogy �szt�n�sen is �rezte merre vezet a f�ldes �t. A falak betonb�l voltak. De most nem ezzel t�r�d�tt. A teljes s�t�ts�gben futottak valahova. Egyre csak azon r�g�dott, apja mi�rt nem j�tt vel�k? Mi �rtelme volt visszamennie a szob�ba? �s mi�rt t�madt�k meg Dartet?
Egy gy�r�l megvil�g�tott helyis�g fel� k�zeledtek, igen m�lyen lehettek, ide m�r biztosan nem �rtek le a l�zer�gy�k. Halv�nyk�k f�ny vil�g�totta meg a bolt�ves betonfolyos�t, �s a kis teremet is betonfalak vett�k k�r�l, szemben k�t faajt�val.
Itt anyja fel� fordult.
- Mi ez a hely? Most mi lesz? – b�r f�lt, �s �gy �rezte m�r nem �rdekeln� ha most azonnal meg�ln�k, nincs m�r �rtelme az �let�nek, �s tal�n eddig sem volt, megpr�b�lt higgadt maradni.
- Csend! – sz�lt r� zih�lva a n�. Arca holts�padt volt. – A legfontosabb, hogy itt fogunk v�rni – tov�bbra is zih�lt, �s r�m�lt volt a hangja. – Itt nem tal�lhatnak meg. Am�g ide�r a k�zt�rsas�g…
Tale-t meglepte a „k�zt�rsas�g” sz�.
- De honnan tudj�k meg mi t�rt�nt? Hiszen…
- Ide j�nnek… legyen el�g ennyi – szak�totta f�lbe t�relmetlen�l. Ezzel azt is fia tudt�ra adta, ne tegyen fel t�bb k�rd�st ezzel kapcsolatban. Vor �gy �rezte sz�lei, vagy legal�bbis anyja tal�n t�bbet tud arr�l, mi�rt t�rt�nt mindez. De ha �gy van, mi�rt nem menek�ltek m�r kor�bban? Az eg�sznek nem volt semmi �rtelme.

A nap felkel�ben volt, els� sugarai megvil�g�tott�k a lepusztult felsz�nt. A t�zel�s abbamaradt, de p�r hadihaj� tov�bbra is a leveg�ben tart�zkodott, n�h�ny v�rv�r�s p�nc�lt visel� katona pedig a felsz�nen j�r�r�z�tt. Egyik �pp a romokat pr�b�lta arr�bb tuszkolni, alatta egy felismerhetetlens�gig �sszeroncsol�dott holttest fek�dt.
Sok �p�let m�g mindig l�ngolt. Nem messze pedig az egyik haj� lassan leereszkedett. H�rom katona n�gy v�res �s piszkos, szakadt ruh�j� megviselt t�l�l�t hurcolt a haj� fel�.
- Mozg�s! – kiab�lta inger�lten az egyik�k, �s beler�gott az egyik nehezen l�pked� t�sz h�t�ba, az feljajdulva el�re esett. Nem lehetett felismerni, hogy n� e vagy f�rfi.
- Fel�ll�s! – �v�lt�tte a m�sik katona, �s fel� szegezte a fegyvert, majd gyeng�den beler�gott a l�b�ba.
A m�sik h�rom t�l�l� is hasonl�an megviseltnek t�nt, �pp, hogy csak l�bon tudtak maradni, a f�ld�n fekv� t�rsukra pillantottak.
- Ez haszn�lhatatlan! – jelentette ki a katona, majd a f�ld�n fekv� alakra szegezte a fegyver�t, �s l�tt. A l�zerl�ved�kek h�tba tal�lt�k, �t pedig el�rte a m�r megv�lt�st jelent� hal�l.
A katona feln�zett, mivel p�nc�l bor�totta a fej�t is, nem lehetett l�tni az arc�t.
- Mi lesz m�r?! Mozg�s tet� banda! - r�juk szegezte a fegyvert, �s a haj�lej�r� fel� intett vele. Tov�bb indultak, b�r k�nt jelentett sz�mukra minden egyes l�p�s. A t�volban tov�bbi katon�k k�zeledtek �jabb t�l�l�ket hurcol�szva.

Valahol az �rben, messze Darte-t�l, �t k�zt�rsas�gi haj� k�zeledett egyenesen a lepusztult bolyg� fel�.
- Tal�n tal�lunk t�l�l�ket! – mondta a katona, aki a pil�ta mellett �llt. Ekkor l�ptek ki a hiper�rb�l. A t�volban m�r megpillantott�k a par�nyi Dartet A nagyr�szt z�ld sz�nben pomp�z� bolyg�n, a sok kifolyt v�rt egybe�nten�nk, a v�r�s sz�n ak�r az eg�sz bolyg�t �tsz�nezhetn�.
- Rem�lhet�leg a Sithek m�r nincsenek ott – felelte a pil�ta. – M�sk�l�nben v�rnunk kell. Azzal nem seg�t�nk a t�l�l�knek ha t�zp�rbajban tot�lis veres�get szenved�nk.

Tale anyja mellett fek�dt mag�nyosan. A plafon fele meredt. A n� aludt, de � egy m�sodpercre se hunyta le a szem�t. Titkol�znak el�tte. Tudta. Mi�rt t�madn� meg valaki csak �gy Dartet? �rezte, hogy megfogj�k, de azt hogy kik ak�rcsak az ok�t, nem tudta. �s, hogy j�n ide a k�zt�rsas�g? Honnan tudja mindezt az anyja?
Ezeket a k�rd�seket tette fel mag�ban m�r �r�k �ta. De a v�lasz elmaradt. Ak�rki is volt a t�mad�, gy�l�lte �ket. V�gezni akart minddel. Mi�rt nem hittek neki? �s egy�ltal�n, hogy fog r�juk tal�lni a k�zt�rsas�g? M�r ha t�nyleg j�nnek.
Elege lett a sok megv�laszolatlan k�rd�sb�l, ink�bb fel�llt. Vissza akart menni a h�zba, de tudta, hogy ez teljesen lehelten. A beton ajt� ut�n a t�z�n k�ne �tkelnie, hogy visszajusson, de vajon merre vezetnek az ajt�k? A bej�rattal szemben k�t faajt� volt. Ekkor viszont anyja �bredezni kezdett.
- Nem aludt�l semmit? – k�rdezte megviselten amikor fel�lt a betonr�l. B�r � sem aludhatott sokat, r�n�zve k�nnyen meg lehetett �llap�tani.
- Nem! – felelte hat�rozottan. Vor h�tat ford�tott az ajt�knak, �s ez�ltal anyj�nak is. K�rd�seket akart feltenni, �s rem�lte, hogy most v�laszokat kap r�.
- Mi�rt?
- Mi mi�rt? – k�rdezte csod�lkozva a n�.
- Mi�rt t�madtak r�nk? Mi�rt csak most j�n a k�zt�rsas�g ha tudta, hogy megt�madnak minket?
A n� n�m�n meredt r�.
- Nem tudom – felelte, de Tale ki�rezte a hangj�b�l, hogy hazudik.
Anyja fel� fordult.
El�sz�r hozz� akarta v�gni, hogy mondja meg az igazat, de azt�n m�gsem.
- Honnan tudja a k�zt�rsas�g, hogy megt�madtak? �s ha tudt�k el�re, akkor…
- Nem tudt�k el�re - v�gta k�zbe cs�ggedten. – De… - kezdte r�vid sz�net ut�n, akkor viszont, jelezve, hogy a sz�rny�s�geknek m�g mindig nem szakadt v�ge, az egyik faajt� bombak�nt robbant ki. Vor el�re �rezve ezt, az utols� el�tti pillanatban markolta meg anyj�t, �s minden erej�t latba vetve r�ntotta mag�val egy�tt, oldalra, elker�lve a kicsap�d� ajt�t, ami a bolt�ves bej�rathoz rep�lt. A f�ldr�l n�zt�k v�gig ahogy k�t fegyveres v�rv�r�s p�nc�los katona ront be a bunkerbe, a szerencs�tlen �ldozatokra n�ztek.
Nem sokkal k�s�bb ut�nuk bel�pett egy fekete csukly�s alak, az � kez�ben nem volt fegyver. Arc�t nem lehetett rendesen kivenni, csup�n �ll�t, amin m�r elszarusodott a b�r.
- �k lenn�nek azok? – k�rdezte torz hangon az egyik katona.
- Csak a fi� – felelte komor hangon a csukly�s alak. – �reztem, hogy itt van. Mondtam, hogy ezt a h�zat ne bomb�zz�tok De mindent �sszevetve – megemelte a fej�t, egyenesen Vor r�m�lt szem�be n�zett Arc�nak fels� r�sze m�g mindig kivehetetlen volt. – �gy is megfelel – jelentette ki ironikus hangon. Sz�ja gonosz mosolyra h�z�dott.
Vor �s anyja tehetetlen�l n�zt�k a t�mad�jukat.
- Mit akarnak t�le? – k�rdezte hiszt�rikusan a n�. – Nem vihetik el! – kiab�lta.
- Ugyan m�r, Elisa! – v�gott k�zbe m�g ironikusabb hangon a fekete alak. – Pontosan tudod mit akarunk t�le!
Vor d�bbenten n�zett anyj�ra, az tekintet�vel megpr�b�lta meggy�zni fi�t, hogy nem igaz amit a f�rfi �ll�t, de sikertelen�l. Tale visszan�zett a t�mad�ra, �gy t�nt �lvezi a helyzetet.
- Erre nincs id�nk! – jelentette ki hat�rozottan. Intett a katon�knak. Vor �s anyja m�g f�lig a f�ld�n hever�szve n�zt�k v�gig amint az egyik katona megindul fel�j�k.
- K�ny�rg�k, ne tedd ezt, Drax! – kiab�lta m�r-m�r s�rva a n�, mik�zben a csukly�s, Drax fel� b�mult. A katona k�m�letlen�l felkapta anyja mell�l Vort, hi�ba pr�b�lt v�dekezni, es�lye sem volt a p�nc�los ellen.
- Ne! – kiab�lta d�h�dten a fi�, pr�b�lta kiszabad�tani mag�t a katona szor�t�s�b�l, de ha lassan is, nagy nehezen odavonszolta Drax mell�. Tov�bbra is a szor�t�s�ban tartotta. A n� nehezen felt�p�szkodott, szem�b�l k�zben tov�bbra is folytak a k�nnyek.
- El�g! – l�lekszakadva rohant fia fel�, hogy kiszabad�tsa ellens�ge karjaib�l. A m�sik katona m�r l�v�sre emelte fegyver�t, de Drax leintette. Ehelyett k�penye al� ny�lt, el�kapott egy hengerhez hasonl� t�rgyat, s a gomb seg�ts�g�vel aktiv�lta, melynek k�vetkezt�ben egy v�r�sen izz� penge t�nt el� halk szisszen�ssel. Tale d�bbenten b�mult a t�le nem messze aktiv�l�d� f�nykardra. Anyja mindennek ellen�re tov�bb rohant, m�r majdnem el�rte fi�t.
- Hagyj�tok b�k�n! – kiab�lta. Egy szemvillan�s alatt t�rt�nt minden. A Sith lovag az Er� seg�ts�g�vel elr�p�tette f�nykardj�t, a p�rg� fegyver vill�mgyors sebess�ggel sz�guldott v�dtelen �ldozata fel�. Elugrania sem volt ideje, bele v�sett a test�be, �s szinte teljesen kett�szelte. Holtan rogyott f�ldre, a f�nykard pedig visszarep�lt tulajdonos�hoz.
Vor nem b�rta tov�bb, �jra felord�tott, szeme megint k�nnyekkel lett tele.
Mi�rt teszik ezt vele? Mi�rt?
Drax kikapcsolta f�nykardot, majd ism�t eltette. A holts�padt, megviselt fi� fel� pillantott.
- Ideje menn�nk! – sz�ja gonosz mosolyra h�z�dott.

Az els� k�zt�rsas�gi haj� ek�zben be�rt az atmoszf�r�ba. M�g t�vol voltak a bolyg� felsz�n�t�l, de m�r innen megpillantottak egy j�val alattuk lev� hadihaj�t.
- M�g mindig itt vannak – mondta csal�dottan a pil�ta. – Nem seg�thet�nk.
- De! – v�gta r� hat�rozottan a mellette �ll� katona.
- De uram! Nem tudjuk h�nyan vannak, azonnal sz�t l�nek minket ha felfedeznek – ellenkezett �les hangon.
- Nyugalom! �szrev�tlen�l sz�llunk le. T�vol egy kietlen helyen. Megpr�b�ljuk ker�lni a Sith csapatok figyelm�t, am�g csak lehet, akiket m�r elfogtak… - itt elcsuklott a hangja – �rt�k m�r k�s�. Egyel�re. Vix Quo szerint vannak t�l�l�k, �rzi a szenved�seiket. Oly hatalmas…

Tov�bbra sem ereszkedtek lejjebb, ink�bb egyenesen mentek tov�bb, ott akartak lesz�llni ahol tal�n nem bukkannak ellens�gre.
A k�zt�rsas�gi hadihaj�k m�ret�ket tekintve j�val kisebbek voltak, mint a Sith hadiflotta g�pei. T�zerej�k fele akkora sem volt, egyszer�en nem volt es�ly�k ellen�k. Most nem. Ha bel�j�k �tk�znek, es�ly sincs megmenteni a t�l�l�ket, azokat sem, akiket m�g nem fogtak el, �s m�g a romok k�z�tt szenvednek valahol…

Vor Tale hirtelen fel�bredt, r�m�lten �lt fel �gy�b�l, a s�t�t szob�ban. Izzadt, zih�lt, szinte kapkodott a leveg� ut�n. Megint ugyanaz az �lom… vagyis nem is �lom, ink�bb eml�kk�p. Soha nem fog elm�lni, �r�kre k�s�rteni fogja, pedig m�r tizenn�gy �ve t�rt�nt. Mindig �jra �s �jra l�tta a borzalmas k�peket. Oly gyakran j�nnek el� �lm�ban. Amint a Sithek megt�madt�k a bolyg�t ahol nyolc �vig �lt. Sok k�rd�sre az�ta se tudta a v�laszt, de meg akarta tudni. Minden�ron.
Levette mag�r�l a takar�t, �s fel�llt az �gyr�l. Az ablakhoz s�t�lt, valamennyire m�r siker�lt lehiggadnia, de m�g mindig szapor�n vette a leveg�t. Coruscant m�g mindig s�t�t volt. Csup�n hajnali n�gy �ra volt, sokan aludtak m�g. N�h�ny suhan� haj� sz�guldott csak el messze az ablak�t�l.
Gy�l�lte a Sitheket. Holott nem lett volna szabad gy�l�lnie senkit. Mert mint mestere m�r oly sokszor mondta a gy�l�let a S�t�t Oldalra vezet. De hogyan v�rhatja el t�le ak�rmelyik Jedi, hogy ne gy�l�lje azokat akik megsemmis�tett�k a lakhely�t, �s meg�lt�k a csal�dj�t?! T�nkretett�k az �let�t. Kis h�j�n a Sithek fogs�g�ba is ker�lt. Vix Quo Jedi Mesteren m�lott, hogy megmenek�lt. A ment�akci� sor�n, csup�n egyetlen k�zt�rsas�gi g�p menek�lt meg, �s p�r t�l�l�. Harcok t�rtek ki, nem siker�lt �ket �szrev�tlen�l kihozni a romok al�l. Quo p�rbajozott Drax-al, � t�ls�gosan kimer�lt volt, hogy b�rmit tegyen, a Sith lovag f�lre l�kte. A f�ld�n n�zte v�gig, amint a k�t f�l �sszecsapott, mik�zben nem messze t�l�k l�zerl�ved�kek suhog�sa hallatsz�dott. A Jedi megsebes�tette ellenfel�t, aki l�lekszakadva rohant el, megfeledkezve r�la, nem �rt neki annyit, hogy esetleg ott m�ljon ki az �lete. �pp, hogy csak siker�lt elmenek�lnie. A Mester megmentette, mag�val vitte. Ha voltak is t�l�l�k m�g, nem volt id� m�r �ket is megmenteni. A megmaradt k�t k�zt�rsas�gi haj� menek�l�re fogta, minden�ron el akartak sz�kni a t�ler�ben l�v� Sithek el�l. Ez csup�n az egyiknek siker�lt, � sem �szta meg s�r�l�sek n�lk�l, de elmenek�ltek el�l�k. Ki�rve a l�gk�rb�l, az �rben hiper�rbe ugrottak. K�t h�napra r� visszat�rtek, a Sithek m�r nem voltak ott, de t�l�l�ket sem tal�ltak. A k�r�lbel�l sz�zmilli� lakos� Darte-r�l alig sz�z embert siker�lt kimenteni �lve. Sok s�r�lt k�s�bb halt bele s�r�l�s�be.
Az �vek m�l�s�val Vor f�jdalmai nem enyh�ltek. Quo besz�lt neki a k�pess�geir�l, az er�r�l, ami benne is megvolt. Tale-t viszont abban a pillanatban egy�ltal�n nem �rdekelte az Er�. Sz�mtalan k�rd�s fogalmaz�dott meg elm�j�ben, amelyekre nem kapott v�laszt. Mi�rt olyan neh�z ezekre v�laszolni? Mi�rt kell titkol�zniuk el�tte? Ugyanezeket a k�rd�seket tette fel mag�ban akkor is �s most is, ahogyan az ablakn�l �llt. M�r akkor megfogadta, meg fogja tudni mi�rt t�rt�nt, kiirtja n�pe gyilkosait.
Tale tehets�ges tan�tv�nynak bizonyult. Quo vette sz�rnyai al�. A Jedi Mester j�val hatvan felett j�rt m�r. �vatosan kezdett bele a kik�pz�s�be, t�l sok gy�l�letet l�tott benne, amit persze nem is csod�lt. Megpr�b�lta kiirtani bel�le ezeket az �rz�seket. R�szben tal�n siker�lt is, de � sem v�rhatta el, hogy ne �rezzen gy�l�letet ellens�gei ir�nt.
Megfordult �s visszas�t�lt az �gyhoz, lefek�dt, de nem j�tt �lom a szem�re. B�r aludni sem igen akart, v�laszt akart a k�rd�seire, v�laszt amik tizenn�gy �ve k�nozt�k. Nem sejtette, hogy mesterei er�s okkal tagadj�k meg el�le a v�laszokat. A titkok, amelyek tal�n m�g jobban t�nkre tenn�k az �let�t, olyannyira, hogy lehets�ges, tal�n sohasem fordulhatna vissza…