Gondolatok egy k�ly�k kapcs�n

El�sz�

�s akkor innen kezd�dik az agymen�sem...
Ez �s az ez ut�n k�vetkez� n�h�ny novella val�j�ban nem m�s, mint az �n eszmefuttat�som n�h�ny dologr�l - legfeljebb megpr�b�lom imitt-amott n�mi cselekm�nybe burkolni.
Nem is pr�b�lom elmondani, mir�l sz�l ez az �r�s, hiszen csakugyan nem m�s, mint a c�me: n�h�ny gondolat egy k�ly�k kapcs�n.

- �s igen! Perselus, k�rem, folytassa az okklumencia tan�t�s�t Harry Potternek.
Piton megtorpant �s az igazgat�ra meredt.
- Valami baj van, Perselus?
- �n azzal a k�ly�kkel csak a felt�tlen�l sz�ks�ges m�rt�kig vagyok hajland� foglalkozni - sz�lalt meg v�gre Piton. A hangja meglehet�sen fagyos volt.
- Nagyszer� - jegyezte meg Dumbledore. Sz�k�ben h�trad�lve f�rk�szte a b�jitaltan tan�r z�rk�zott arc�t. - A felt�tlen�l sz�ks�ges m�rt�k pedig a maximum, amit ny�jtani tud. Ez ugye nem k�pezi k�zt�nk vita t�rgy�t?
- Nem, ha megegyez�nk abban, hogy a maximum, amit ny�jtanom kell Potternek, nem t�bb a felt�tlen�l sz�ks�ges m�rt�kn�l.
Nem volt k�nny� �llni az igazgat� �that� tekintet�t, amelyet a f�lhold alak� szem�vege felett vetett r�, de Pitonnak m�gis siker�lt.
- Perselus, meg kell adnunk Harrynek minden seg�ts�get, amit csak lehets�ges. S�t m�g azt is, ami lehetetlen.
- Nem �rtek egyet ezzel az elvvel - jegyezte meg Piton sz�razon. - Potter felkarol�sa szerintem kimondottan k�ros a fejl�d�s�re. �gy is egy �ntelt, arrog�ns kamasz, a m�g t�bb k�nyeztet�s csak er�s�ten� ezeket a jellemvon�sait.
- M�g t�bb k�nyeztet�s? - vonta fel a szem�ld�k�t Dumbledore.
- Tudja j�l, igazgat� �r, mi a v�lem�nyem arr�l, ahogy ezt a k�lyk�t ajn�rozz�k.
- Eddig csak c�lozgatott r�. Azt hiszem, itt lenne az ideje, hogy egy kiss� b�vebben kifejtse a v�lem�ny�t.
- Ugyan, igazgat� �r! - csattant fel Piton. - Mi sz�ks�g van erre a sz�nj�t�kra?
- Azt hiszem, t�ved, Perselus. - Dumbledore higgadts�ga �les ellent�tben �llt a b�jitaltan tan�r bossz�s arckifejez�s�vel. - Ez nagyon is komoly dolog.
- Na persze!
Dumbledore erre m�r nem is v�laszolt, csak v�rakoz�steljesen meredt Pitonra a szem�vege f�l�tt. A fiatalabb f�rfi most nem b�rta sok�ig.
- Na �s ha ki is fejten�m a v�lem�nyemet - k�rdezte fogcsikorgatva, - v�ltoztatna b�rmin is?
- A m�lton semmik�ppen. De a j�v�n esetleg.
- K�tlem, hogy t�l sok dolgot megv�ltoztathatn�nk.
- �m b�rmilyen csek�ly ez az es�ly, elszalasztan�?
Piton r�vicsorgott Dumbledore-ra. Az igazgat� t�rsas�ga m�r csak az�rt is volt sokkal kellemesebb, mint a S�t�t Nagy�r�, mert itt elengedhette mag�t. Dumbledore ismerte �t k�v�l-bel�l, minden er�ny�vel �s hib�j�val egy�tt. Nem kellett megj�tszania mag�t. M�g ak�r azt is kimutathatta, ha haragudott az igazgat�ra, vagy id�nk�nt egyenesen gy�l�lte. Dumbledore elfogadta ezt is.
- H�t j� - adta meg mag�t Piton. - Mi�ta Potter ideker�lt, egyfolyt�ban megszegi a szab�lyokat. Mintha azok egy�ltal�n nem vonatkozn�nak r�. �s b�ntet�s helyett mit kap? Eln�z�st! Dics�reteket!
- Arra gondol esetleg, amikor els�s kor�ban megszegve a tilalmat felment a harmadik emeleti tiltott r�szre? - vetette k�zbe az igazgat�.
- Igen! P�ld�ul!
- Amikor tizenegy �vesen egymaga megk�zd�tt M�gussal �s mag�val Voldemorttal?
- Ki k�rte meg r�? - vicsorgott ism�t Piton.
- Ha Harry akkor k�l�n felk�r�sre v�rt volna, m�r r�gen Voldemort uralm�t ny�gn�nk mindny�jan.
A b�jitaltan tan�r elhallgatott, de nem sok�ig.
- Magam is M�gus nyom�ban j�rtam - b�kte ki v�g�l.
- Igen, tudom. De csak sejt�sei voltak. �s ami a l�nyeg, a d�nt� pillanatban nem volt ott, M�gus nyom�ban.
- Nem tudhattam, hogy...
- Nem hib�ztatom �rte, Perselus! - v�gott a fiatalabb f�rfi szav�ba az igazgat� mintegy eln�z�st k�r� mosollyal. - Val�ban nem tudhatta. De Harry tudta. �s cselekedett. Nem volt m�s v�laszt�sa.
- Sz�lhatott volna valakinek - pr�b�lkozott m�g Piton, �m Dumbledore csak egy kicsit oldalra biccentette a fej�t, �s nyugodtan megk�rdezte:
- �s ki vette volna komolyan?
Piton erre m�r nem tudott mit mondani. Tudt�k, hogy a fi� pr�b�lta elmondani McGalagonynak, de � elk�ldte. A t�bbi tan�r sem cselekedett volna m�sk�nt. Arr�l a t�nyr�l pedig, hogy Potter els�sorban �r� gyanakodott, m�r nem is besz�ltek. Minek? Piton - b�r elfogult volt mindennel szemben, ami Pottert motiv�lhatta, - ebben az egyben meg�rtette a fi�t.
- Na �s m�sodikban? - t�rt �t a k�vetkez� s�relemre. - Felsorolni is neh�z lenne, h�ny pontj�t szegte meg a h�zirendnek. �s nem csak a h�zirendnek, hanem a m�gia�gyi miniszt�rium rendeleteinek is.
- Igaz.
- �s ism�t csak elismer�st kapott �rte!
- Ezekkel a szab�lys�rt�sekkel akad�lyozta meg ism�t, hogy Voldemort visszat�rjen. �s mellesleg ezzel mentette meg Ginny Weasley �let�t.
- Mondja ezt Potter! - v�gta oda cs�p�sen Piton.
Dumbledore erre m�r - enyh�n ugyan, de - rosszall�an �sszevonta a szem�ld�k�t.
- Meg mondja Ron �s Ginny Weasley is.
- Bah!
- �s mondom �n. Vagy engem is szavahihetetlennek tart?
Piton nem hagyta mag�t sarokba szor�tani.
- M�r megbocs�sson, igazgat� �r, de maga nem volt ott! Hogy �ll�thatja h�t, hogy amit Potter�k mes�ltek, az megfelel a val�s�gnak?
- Ha el is tekint�nk a magam esz�t�l �s tud�s�t�l, m�g akkor is ott van Fawkes. � viszont val�ban ott volt.
- Egy f�nix tan�vallom�sa? - g�nyol�dott Piton.
Dumbledore ism�t csak oldalra billentette kiss� a fej�t, �gy n�zett a feld�lt f�rfira a szem�vege felett. Piton ha nehezen is, de er�t vett mag�n.
- Rendben - mondta. - �m itt m�r val�ban sz�lhatott volna egy tan�rnak. A B�lcsek K�v�vel t�rt�ntek ut�n m�r senki sem legyintett volna r�.
- Sz�lt is. Lockhartnak.
- Bah! - horkant fel ism�t Piton.
- Na igen. Erre k�s�bb Harry is r�j�tt - mosolyodott el halv�nyan az eml�k hat�s�ra Dumbledore.
- �s akkor mi�rt nem sz�lt m�svalakinek is? Mert akkor nem villogtathatta volna a h�siess�g�t! - fakadt ki a b�jitaltan tan�r.
- Legy�nk �szint�k, Perselus - d�lt el�re kiss� az igazgat�. - Mag�n, Minerv�n �s rajtam k�v�l ugyan kinek sz�lhatott volna? Tal�n annak az �ldott j� l�lek Bimb�nak?
- H�t akkor mi�rt nem sz�lt nek�nk?
- Minerva m�r nem �ppen a legfiatalabb. Nagyon j�l el tudom k�pzelni, hogy Harry�k fej�ben meg sem fordult a lehet�s�g, hogy kitegy�k �t b�rmif�le vesz�lynek.
Piton nyelve hegy�re valami rettent� g�nyos megjegyz�s tolakodott az ifj� griffend�lesek lovagiass�g�ra vonatkoz�an, de az utols� pillanatban m�gis lenyelte �ket. �s nem csak az�rt, mert Dumbledore is griffend�les volt valaha, hanem az�rt, mert a lelke m�ly�n valahol meg�rtette ezt a mentalit�st. Minerva okos �s tiszteletre m�lt� id�s h�lgy, aki jelent�s szerepet v�llal a Rendben is. De neki, Pitonnak sem jutna esz�be, hogy az els� vonalba k�ldje a n�t. H�t akkor �rhet�, hogy a fi�knak sem.
�s Dumbledore folytatta:
- J�magam pedig nem voltam itt. Hozz�m sem fordulhattak.
- De �n igen - jegyezte meg Piton. Nem ker�lte el a figyelm�t, hogy az igazgat� �t nem eml�tette meg.
- Igen - d�lt h�tra most Dumbledore. - Maga igen. �s ha most el is tekint�nk a maga �s Harry k�z�tt d�l� j�bar�ti viszonyt�l, akkor is k�rd�ses, hogy mit tudott volna maga seg�teni?
- N�mileg k�pzettebb �s tapasztaltabb var�zsl� vagyok, mint Potter - jegyezte meg ironikusan a fiatalabb f�rfi.
- Viszont nem p�rszasz�j�.
Ism�t egy �rv, ami ellen nem lehet felhozni semmit. Legfeljebb kiker�lni.
- Nem mondtam, hogy nem seg�thetett volna nekem - morogta Piton.
Dumbledore elmosolyodott.
- Nah�t! Nem is tudtam, hogy ennyire v�gyik a h�s�ket megillet� figyelemre!
- Nem vagyok poj�ca! - v�gott vissza azonnal Piton. - �n biztos nem p�ffeszkedtem volna a h�s szerep�ben, mint Potter!
- Ha t�l�lte volna.
- T�l�ltem m�r enn�l vesz�lyesebb dolgokat is!
- Nem, Perselus! Nem volt enn�l vesz�lyesebb helyzetben! - mondta az igazgat�, �s most nagyon is komoly lett az arca. - Mag�nak mindig ott volt a lehet�s�g, hogy �lc�zhatta mag�t. Mag�nak mindig megadatott a k�ts�g leple, amit felhaszn�lhat id�nyer�sre. De Harrynek milyen lehet�s�g adatott meg? Valah�nyszor �sszetal�lkozott Voldemorttal, k�nytelen volt mindig ny�ltan, gyakorlatilag fedetlen mellel ki�llni ellene. Amikor maga a legk�zelebb �llt a lebuk�shoz, akkor is ezerszer t�bb es�lye volt, mint neki.
Piton szeme �sszesz�k�lt, �gy t�maszkodott hirtelen az asztalra az igazgat�val szemben.
- Ez�rt al�zott meg el�tte, Albus?
- Soha nem al�ztam meg, Perselus.
- Dehogynem. K�tszer is.
- Mire gondol?
- El�sz�r akkor, amikor els�s volt ez a k�ly�k. Eml�kezzen csak vissza r�! Minden kid�sz�tve a Mardek�r sz�neivel, mert mi nyert�k el a H�z Kup�t. Azt�n maga...
- Meg�rdemelte a Griffend�l a plusz pontokat.
- De mi�rt �gy? Mindenki el�tt porig al�zva a Mardek�rt... Mi mivel �rdemelt�k ki ezt a megal�ztat�st?
Dumbledore kiismerhetetlen pillant�ssal f�rk�szte Piton arc�t.
- �s a m�sik? - k�rdezte.
- Ne akarja megker�lni a k�rd�semet! - csattant fel a b�jitaltan tan�r.
- Sirius Black... - adta meg a v�laszt �nmag�nak az igazgat�. Egy pillanatra lehajtotta a fej�t, de a k�vetkez�ben m�r fel is emelte, �s rezzenetlen�l n�zett Piton szem�be. - Rendk�v�l vesz�lyes �s f�raszt� a feladat, amit mag�ra v�llalt, Perselus - mondta. - De Harry feladata m�g vesz�lyesebb �s m�g f�raszt�bb. �s �n nem engedhetem meg, hogy elb�jjon, vagy hogy elrejt�zz�n az ismeretlens�g hom�ly�ba. M�g annyi id�t sem hagyhatok neki, hogy legal�bb feln�j�n. Voldemort �t szemelte ki ellenfel�nek, nekem pedig minden j��rz�sem ellen�re m�g gondoskodnom is kell arr�l, hogy Harry min�l jobban a Nagy�r figyelm�nek k�z�ppontj�ba ker�lj�n. Szinte �ldozatul kell dobnom �t Voldemortnak, hiszen sehol sincs meg�rva, hogy Harry a v�gs� csat�b�l gy�ztesen ker�l ki.
- De ha �gy elk�nyezteti, nem is lesz sok es�lye - v�laszolta Piton megzavarodva.
- Elk�nyeztetem? Nem sok gyereket ismerek, akinek kevesebb boldogs�g adatott meg, mint neki. �s kev�s embert, akinek t�bb szenved�s jutott, mint neki.
Piton sz�ja sz�le megr�ndult, de nem sz�lalt meg.
- Itt lenne az ideje, hogy szemben�zzen v�gre a t�nyekkel, Perselus - mondta halkan Dumbledore. - Maga nem gy�zheti le Voldemortot, mert gyenge hozz�. �n sem, mert nem enged a k�zel�be. Csak Harrynek van es�lye v�gezni vele. Ebben a gigantikus sakkj�tszm�ban Harry Potter a vez�r, ak�r tetszik ez nek�nk, ak�r nem. �s nem az�rt, mert � akarta �gy, hanem mert ki lett v�lasztva.
- �, igen! - tal�lta meg v�gre a hangj�t Piton. A legvitriolosabbat. - Ragyog�an alak�tja a sz�letett h�s szerep�t! � a vil�g b�lv�nya!
- Ne mondja nekem, hogy nem n�zett a fej�be, Perselus! L�thatta ott a v�gyat, hogy mennyire szeretne k�z�ns�ges fi� lenni.
- Nem szoktam a tan�tv�nyaim fej�ben turk�lni - v�gta r� Piton, de csak egy ezredm�sodperces sz�net ut�n, ami viszont Dumbledore figyelm�t nem ker�lte el. Az igazgat� nem is v�laszolt erre, �s v�g�l Piton kapta el a tekintet�t.
- Na �s ha �gy is van? - k�rdezte. - Nem �n tehetek r�la, hogy nem teljes�lhet a v�gya.
- De igen.
- Micsoda?!
- Az�rt lett �rva, mert mi engedt�k, hogy az legyen.
- Az im�nt mondta, hogy egyik�nk sem gy�zheti le a Nagyurat! Mit tehett�nk volna ellene?
- H�t mi�rt lett Voldemort olyan er�s, amilyen? Mert h�vei lettek, �s az ellens�gei nem fogtak �ssze! Ki volt maga? �s mit mulasztottam el �n? Gondolkozzon, Perselus!
Piton hal�ls�padt lett.
- H�t mi minden kell m�g, hogy j�v�tegyem azt a hajdani b�n�met?
- Vannak b�n�k, amik v�gigk�s�rik az ember �let�t, Perselus. Viselje a keresztj�t. Ahogy �n is viselem az eny�met.
Piton nyelt egyet.
- Rendben van - mondta. - Viselem. De Potter �rvas�g�t nem veszem a v�llamra.
- Pedig veheti - v�laszolta kis s�hajjal Dumbledore. - Ugyan�gy felel�s benne, mint �n. Mint ahogy abban is, hogy elvesztette az utols� rokon�t is, akit szeretett.
- Black nem volt a rokona - mordult fel a b�jitaltan tan�r.
- V�r szerint nem. De maga is tudja, hogy apjak�nt szerette.
- Mert nem ismerte el�gg�.
- Lehet. De ett�l m�g nem lett kev�sb� �rva - �llap�totta meg Dumbledore.
Nem, val�ban nem. Mit lehet erre mondani?
- Ett�l m�g nem fogom jobban szeretni Pottert - morogta Piton.
- Tudom. De ezt nem is k�rtem.
- Csak hogy tan�tsam okklumenci�ra.
- Tan�tsa meg mindarra, amire megtan�thatja a t�l�l�shez.
- Az � t�l�l�s�hez?
- Mindny�junk t�l�l�s�hez, Perselus. Mindny�junk�hoz...
- v�ge -