Mag�nyos v�ndor

- Csendben �rkezett, alakj�t hom�ly fedte el,
Halk l�ptekkel osont, nyom�t a sz�l oszlatta el,
S ki m�gis leselkedni v�gyott, feled�s lett k�v�ncsis�g�nak �ra,
Mert a k�nny� �lom, �t is t�l hamar gy�ng�den karjaiba kapta.

Mosolygott mag�ban, l�m, m�ly �rdekl�d�ek,
De a titk�t, hogy vajon ki �?
Senki sem tudhatja meg,
Jobb, ha �r�kre n�vtelen lehet.

Senki sem kutathatja kil�t�t,
Nem ismerheti term�szet�t, l�ny�t,
Soha sem �rtheti ind�t�kait,
C�ljait, v�gyait, legnagyobb gondjait.

Mert, ha mag�nyos is,
Sok teher nyomasztja,
Hisz v�ll�n nyugszik sok-sok milli�,
Gyermek, s feln�tt sorsa.

T�vedhetetlen�l, biztos k�zzel v�gzi,
Munk�j�t, soha el nem t�vesztheti,
Fut� kaland juthat oszt�lyr�sz�l neki,
Tudja, hogy neki �r�kk� egyed�l kell �lni.

Szenvedett eleget, b�nat lepte sz�v�t,
�m teljes�tenie kell a k�teless�g�t,
�m mostanra m�r nem b�slakodik miatta,
Hisz az �vek alatt, volt ideje, hogy megszokja.