9. fejezet  Bella Cullen seg�ts�ge

Na j� nem megy mindig minden annyira egyszer�en, mint ahogy tervezz�k. Nem igaz? Nekem nincs m�sik lehet�s�gem, hogy helyrehozzam, ha most hib�zok. A csaj, aki megjelent Ruby volt, ez a csaj nekem nagyon unszimpatikus valahogy nem b�zok benne, pedig soha egyetlen rossz sz�t nem sz�lt, de m�gis… Seg�t Jonak �s nek�nk is, � is vad�sz. De a h�tamon is fel�ll a sz�r, ha hozz�m sz�l vagy ha csak a k�zelemben van.
Meg kell tan�tanom Samnek hogyan haszn�lhatja az erej�t, de nem tudom ki seg�thetne ebben. V�rjunk csak ismerek valakit. Bella, Bella Cullen. H�t hogy ez el�bb nem jutott eszembe. Meg kell tal�lnom. Ez azt�n nem lesz neh�z. Csak egy t�rk�p kell. Itt van egy t�rk�p. – sz�thajtottam. Koncentr�ltam �s r�mutattam. - Itt van. Oh, nincs is messze, csup�n 3 �ra kocsival �s az �n vezet�si st�lusommal 2 �ra. M�g egy valakit kell megkeresnem �s az nem m�s, mint egy f�listen. Tr�kk�s seg�ts�ge kell. Firk�ltam egy cetlit.
„Dolgom van. Nem lesz bajom 2 nap m�lva legk�s�bb itt vagyok! Angel”
M�r annyira megszokott volt, hogy mindenki Angelnak sz�l�tott, hogy szinte fel sem t�nt, hogy mennyire laz�n haszn�lom �s ezzel bizonyos szempontb�l megszegtem egy alkut. M�gpedig egy olyat, hogy h�tk�znapi ember soha nem tudhatja, hogy l�teznek a legend�nak hitt sz�rnyetegek. A szellemek l�tez�s�ben hittek egy bizonyos fokig, b�r amikor el�j�k �llt egy, m�r m�sk�ppen �lltak a dolgokhoz. Boszork�nyok l�teztek valamikor r�gen, de �szint�n sz�lva fogalmam sem volt arr�l, hogy ma vannak egy�ltal�n, m�g nem volt dolgom vel�k. L�teztek d�monok, akik valami�rt cser�be lelkeket vettek az emberekt�l. Angyalok is l�teztek valahol messze t�lem, mert az �n l�tez�sem sz�mukra el�gg� zavar� volt. A m�r szinte szent angyalok, akik soha nem hib�znak m�gis v�tettek a T�zparancsolat ellen. Vel�k nem volt szem�lyes kapcsolatom �s megvallom ahogy ap�m el b�nt any�mmal nem is akartam kommunik�lni vel�k. Annyi t�rt�net zengte be a vil�go9t �s n�h�ny ember n�ha k�zelebb �rezte ezt a fajta vil�got, mint b�rmelyiket �k vad�szok lettek. Ha meg�regedtek �s el akartak t�nni a term�szetfelettivel val� harcb�l megtehett�k, de �n nem. Rengeteg ilyen k�nyv l�tott napvil�got, persze kiss� �talak�tva. Happy Enddel a v�g�n. Mi tudtuk, hogy nem mindig van boldog v�g, nap mint nap �gy kelt�nk fel, hogy lehet holnap m�r nem �l�nk. Mindennap az utols�. Sz�mos �s sz�mtalan legend�nak hitt igaz t�rt�net. V�rfarkasokkal �s v�mp�rokkal. V�mp�rok, akik a nagy legend�k szerint kopors�ban �lnek �s denev�rr� v�ltoznak �s csak a foghagyma el�g a t�voltart�sukhoz. �sszeszedtem p�r cuccot �s a kocsit pr�b�ltam beind�tani, ami megmakacsolta mag�t �s nem indult. A francba. Ekkor megjelent Dean vigyorogva �s a kez�be l�gatott valami vezet�ket. A s�t�tben alig l�tszott, hogy mi az. De r�j�ttem, hogy bizony�ra a kocsim egy darabja, ami miatt nem indul. Ez mekkora barom.
Hov�? Hov�, angyalka? – k�rdezte vigyorogva.
K�z�d. – l�ktem ki idegesen az ajt�t. Oh, mi�rt nem kaphattam egy kev�sb� ideges�t� v�dencet? Mi�rt pont egy ilyen teny�rbe m�sz� macs�t kellett megv�denem.
Ami azt illeti van.
Nem nincs. – v�laszoltam feld�ltam. Odas�t�ltam el�. – Ide vele. – tartottam a kezem a kis k�ty��rt.
Att�l tartok nem fogom odaadni.
Ne sz�rakozz velem. – csattantam r�. – Erre marh�ra nincs id�m.
Veled megyek! – mondta. – Csak akkor kapod meg.
MI? – ripakodtam r�. – Itt maradsz, �s �n megyek EGYED�L.
Nem. – makacskodott.
Dean egyetlen �rint�semmel ki tudlak �tni. – fenyeget�ztem �s elkezdem a kezembe gy�jteni az aur�mat.
Nem fogod megtenni. �n vezetek. – mondta, mikor felnyitotta a motorh�zat �s visszatette a vezet�ket a hely�re. Felf�valkodott h�lyag! – duzzogtam magamban.
Nem azt mondtad, hogy sietsz? – k�rdezte �s k�zben kiny�jtotta a kez�t a kulcs�rt.
Azt lesheted, hogy te az �N kocsimat vezeted. Velem j�ssz, mert t�nyleg nem �rek r�, de felejtsd el, hogy te leszel a sof�r! – v�llat vont �s �tcs�szott az any�s �l�sre. �n be�ltem a kocsiba �s beind�tottam. F�kcsikorg�sok k�zepette kanyarodtam ki az �tra, d�h�ngve magamban, hogy mekkora egy barom ez a pasi. N�h�ny percig csendben vizsg�lta az arckifejez�semet, azt�n leveg�t vett, hogy hozz�m sz�ljon, erre �n csak nagyon sz�r�s pillant�st vettettem r�. Ok�, m�gsem besz�l. Nyertem!
Sz�val hova megy�nk? – k�rdezte. M�gsem nyertem max p�r pillanatot.
K�z�d? – tettem fel ism�t a k�rd�st.
Mivel melletted �l�k tal�n van.
Nem k�rtem, hogy �lj be a kocsiba. – mondtam az �tra koncentr�lva.
Nem k�rt�l, de nem hagyhatom, hogy egyed�l menj el.
Nagyl�ny vagyok! – d�h�ngtem �sszeszor�tott fogakkal.
Ez igaz, de nem akarom, hogy az �cs�m megint csal�d�s �rje. – mondta. Na bumm, ez meglepett. Mi van?
Nem �rtelek. – v�laszoltam �s most el�sz�r n�ztem a szem�be.
Az �cs�m eddig mindenkit elvesztett, aki k�zel �llt hozz�. – v�laszolta. – El�sz�r anyu, Jessica , apa, a v�rfarkas csaj �s hamarosan �n is.
Dean te nem fogsz meghalni. – mondtam neki, de � nem t�r�dve velem folytatta.
Jobban ismerem az �cs�met, mint � �nmag�t, tudom, hogy k�zel �llsz hozz� �s legal�bb te maradj meg neki, ha m�r �n nem leszek. �rted? – r�m n�zett. Ez nem probl�ma. Hiszen � lesz �s �n megyek a pokolba helyette, �gyhogy ok�. �rtem. M�g hogy �n k�zel �llok az �ccs�hez. Huh, az lenne m�g sz�p… Dean Winchester �ppen velem lelkizik! Huh, ez kicsit d�bbenetes…
�rtem. – v�laszoltam. – Nos nem kellett volna ez�rt velem j�nn�d. Csak egy bar�tomat keress�k fel. – mosolyogtam r�. K�zben a fejem zavartan kattogott azon, hogy �n �s Sam �s Sam �s �n. Meredek! Az �t t�bbi r�sze csendben telt el. A f�k elsuhantak az �t mellett. N�ha j�tt vel�nk szemben aut� �s a f�ny megvil�g�totta Dean arc�t, aki agg�dva r�ncolta homlok�t. Gondolkodott valamin, vajon mi j�rhatott a fej�ben? Majdnem k�t �ra m�lva el�rt�k a v�ros hat�r�t. F�lreh�z�dtam.
Most mi van? – k�rdezte.
Koncentr�lnom kell �s az vezet�s k�zben nem megy. – v�laszoltam. Csend lett. �reztem a tekintet�t az arcomon, de megpr�b�ltam nem t�r�dni vele. Meg kellett tal�lnom Bell�t. Ok�. Megvan. Most pedig be kell hat�rolnom. Ez az egyszer�bb r�sze a dolgoknak. Remek, ez k�nnyen ment. A kocsi ism�t elindult. Dean m�g mindig k�v�ncsian n�zett. – Nyugi m�r! – mondtam neki. – Nem kellene ennyire aggodalmasnak lenned. Szinte �rzem, ahogy idegeskedsz �s engem is azz� teszel, �gyhogy k�rlek… - r�n�ztem, � n�m�n b�lintott. Na v�gre. – Itt is vagyunk. – fordultam be egy s�t�t sik�torba.
Biztos, hogy j� helyen vagyunk? – k�rdezte.
Dean! – morogtam.
J�, ok�. Te vagy a f�n�k.
Tudtam, hogy Bella �ppen vacsor�zik �s nem igaz�n akartam, hogy Dean ezt megl�ssa. Elindultam a sik�tor v�ge fel�.
Maradj itt! – utas�tottam. Lassan l�pkedtem �s a l�p�sek visszhangoztak a falak k�z�tt. Bella ott t�rdelt egy �lettelen test mellett. A szeme v�rv�r�sen csill�mlott meg az aut� f�nysz�r�j�nak f�ny�ben. Mozdulatlanul meredt r�m. M�g a mozdulatlans�ga ellen�re is k�nnyed volt, �s a hib�tlan arca olyan s�padt volt, ak�r a hold, keretezve a s�t�t, neh�z haj�val. A v�gtagjai sim�k �s er�sek voltak, a b�re finoman ragyogott, f�nylett ak�r egy gy�ngyszem. T�sark� cip� �s k�k fesz�l�s selyem ruh�ban volt. Kecsesen �llt fel �s mosolyogni kezdett.
Angela. - hangja harangk�nt zengte be a s�t�t �jszak�t. �n nem ismertem n�la gy�ny�r�bb teremtm�nyt. � maga k�z�lte, hogy nem volt ez mindig �gy, hogy � igaz�b�l egy �gyetlen �s cs�nya l�nyka volt eg�szen 9 �vvel ezel�ttig, amikor Edward, aki �lete nagy szerelme volt �tv�ltoztatta v�mp�rr�. � akarta �gy �s Edwardnak nem volt v�laszt�sa miut�n vil�gra hozta a f�lig ember �s f�lig v�mp�r l�nyukat, akit Renesme�nek neveztek el �s l�t�vel minden l�tez� szab�lyt megszegtek �s Bella belehalt volna a sz�l�sbe, ha Edward nem cselekszik �gy. Olyan k�nnyed�n l�pdelt fel�m, majd az arcomat vizslatta �s v�g�l meg�lelt. Biztos valami nemleges reakci�ra sz�m�tott ehelyett viszonoztam az �lel�s�t. – Hi�nyozt�l. – csilingelte a f�lembe halkan.
Nekem is, te is �s a csal�dod is. – v�laszoltam. – Hol vannak most?
Mosolysz�net. – magyar�zkodott mikor kibontakozott az �lel�semb�l. – Tudod Edward k�pess�gei csak r�m nem hat�sosak. Reneesm� feln�tt �s Jacobbal �sszeh�zasodtak �s Edward nem igaz�n tudta elker�lni a gondolataikat �s el�gg� ideges volt Jacobra, ami�rt az n�k�nt b�nt a l�nyunkkal, �gy �n javasoltam, hogy k�lt�zzenek el. Ez�rt �sszeveszt�nk. �n elj�ttem egy kicsit egyed�l �lek, azt�n visszamegyek hozz�, ha lenyugodtak a ked�lyek. A t�bbiek j�l vannak, k�sz�n�m. De mes�lj, mi�rt kerest�l? Alice h�vott volt egy l�tom�sa, hogy keresni fogsz.
Seg�ts�ged…
�llj arr�bb Angel! – kiab�lt r�nk Dean. Egy fegyvert fogott r�nk. - Idi�ta! – fogalmaztam meg magamban. Eszembe sem volt el�llni az �tj�b�l.
Tedd le sz�pen a fegyvert! – mondtam neki.
Ez egy V�MP�R! – hiszt�ri�zott.
Tudsz valami �jat is mondani? – k�rdeztem.
� A BAR�TOD? – kiab�lt velem.
Igen �s ne kiab�lj velem. Dean, tedd le a fegyvert, nem mondom m�g egyszer! – fenyeget�ztem. Nem hagyom, hogy b�ntsa a legjobb bar�tn�met �s az egyetlent, aki most tud seg�teni. A Cullen csal�d az egyetlen, aki meg tudja v�deni �ket, ha a sz�m�t�saim nem j�l alakulnak. Edward b�rmit megtesz Bella kedv��rt. Bella pedig k�pes megtan�tani Samet a k�pess�gei haszn�lat�ra. De Dean csak �llt a fegyvert m�g mindig r�nk szegezve.
Bar�tod? – k�rdezte Bella szinte alig hallhat�an.
Rosszabb a v�dencem.
Uh. – adott hangot a meglep�d�tts�g�nek. – Akkor nem b�nthatom. Vad�sz?
Eltal�ltad. – v�laszoltam.
Nem osztottad meg vele a dolgokat. Ez el�g szem�t dolog volt vele szemben. – morogta, majd elt�nt m�g�lem, szempillant�ssal k�s�bb m�r Dean m�g�tt �llt. Nem t�madni k�sz�lt. Ink�bb v�dekezni.
Dean, tedd le a fegyvert �s besz�lgethet�nk. – harangozta a f�l�be l�gyan. Dean arc�n el�sz�r a meglepetts�g jelei mutatkoztak, ut�na leengedte a fegyvert r�lam. – K�sz�n�m! �dv, Bella Cullen vagyok. – ny�jtott kezet Dean fel�. De az m�g mindig csak bamb�n pislogott fel�.
Nem fogok kezet egy v�mp�rral! – makacskodott.
Te j� �g milyen p�khendi vagy. – motyogott Bella ism�t alig hallhat�an. – Ahogy gondolod. – engedte le a kez�t a szemeit forgatva. �n hirtelen elmosolyogtam magamat. Egyr�szt Bella halk megbotr�nkoz�s�n m�sr�sz az�rt, hogy a k�t �ltalam legmakacsabb embert egym�s mellett l�thatom. Nem mindennapi esem�ny.
Bella. Bemutatom Dean Winchestert. – l�ptem fel�j�k.
Winchestert. Az a Winchester? – k�rdezte Bella.
M�rmint melyik „az a”? – k�rdezte Dean egy lehengerl� mosoly k�s�ret�ben.
Megs�gom, biztos nem a f�rfiass�god „az a”. – s�gtam fel�. Bella is elengedett egy halv�ny mosolyt, ami miatt l�that�v� v�lt a t�k�letes fogsora.
Az a Winchester, aki pokolra k�ldte Azazelt?
Igen, az a Winchester. – v�laszoltam.
Wow! Minden elismer�sem. – dics�rte Bella Deant. Ezt nem kellene, m�g a v�g�n m�g enn�l jobban is bek�pzelt lesz.
K�sz! De kinyitottuk a pokol kapuj�t is, ami nem igaz�n t�lt el b�szkes�ggel. – v�laszolt Dean. Meglep�, a j�g m�ris felolvadt k�zt�k. Arra az id�re �n is eml�kszem, amikor Azazel tev�kenykedett. Akkoriban �n is a Cullen csal�dn�l laktam egy ideig. Innent�l biztos voltam, hogy Bella seg�teni fog nekem. Fura �rz�s lett �rr� rajtam. Figyelnek benn�nket �s nem is annyira messzir�l. �s nem is egy szemp�r szegez�dik r�nk. Behunytam a szemet. Ez kicsit durva menet lesz.
M�g szerencse, hogy vannak vad�szok �s el�g sokan, hogy gyorsan visszak�ldj�k �ket a pokolba. – hallottam Bella cseveg� hangj�t. Mindketten r�m meredtek.