5. fejezet  Elhervadt a r�zsa

- Nem piroslanak vir�gai, mint r�gen,
De m�r madarak sem dalolnak az �gen,
Nem, nincs m�r rem�nye sem arra,
Hogy r�g v�gyott �lmait megval�s�thassa.

Szeg�nyke, pedig annyit f�radozott,
A v�llalt szenved�s �r�met nem hozott,
F�jdalmat, s b�t vitt eg�sz �let�be,
Elveszett a b�ke, s a f�ny mind�r�kre.

Rem�ny! Igazs�g! Csal�d! Boldogs�g!
�, ezm�r csak messze t�nt d�lib�b!
Ne rem�lj, mert nincs m�r mi�rt,
S ne �lj, mert nincs m�r ki�rt!