6. fejezet  Fekete

- Mint a holl�, mely az �gen sz�ll,
Mint a hal�l, ha r�d tal�l,
Mint a gy�sz, ha �t elvesztetted,
Mint a cs�nd, mely �rk�dik feletted.

Mint a gonoszs�g, mely elragad,
Mint a s�t�t, mely fel�d halad,
Mint az �jszaka, mely bebor�t f�tyl�val,
Mint a b�nat, ha �t�lel karj�val.

Mint a semmi, mely semmit nem jelent,
Mint egy eml�k, mely szenved�st teremt,
Mint a meg nem �rt�s, mely n�ha k�zt�nk j�r,
Mint az �let, mely k�n, komor, s kop�r.

Mint egy lev�l, mit gondatlanul eldobtak,
Mint egy s�haj, mit meg nem hallottak,
Mint a b�cs�, mit f�jlalva v�rtunk,
Mint egy rossz �lom, melyet agyunkb�l kiz�runk.

De a feket�ben, mindig van feh�r,
K�nnyelm�, ki azt hiszi, minden rossz, s sek�ly,
Van j� oldal is, nem csak rossz, s rideg,
A hideget felv�ltja a l�gy, szel�d meleg.