11. fejezet  Temet�s

Apa kivitt a rept�rre, elb�cs�ztam. Meg�g�rtem, hogy ha minden �gyem elrendez�dik Lionnal t�rek vissza.
Fekete farmert �s fekete bl�zt vettem, aminek a dekolt�zsn�l egy f�lhold alak� kiv�g�s volt, a kezemben a sportt�ska, amibe belehajtottam a hossz� fekete kab�tomat. Hiszen el�g csal�ka az id� ilyenkor n�lunk.
A rep�l�re �ltem �s szerencs�sen f�ldet is �rtem. A kocsim ott v�rt, ahol napokkal ezel�tt hagytam. Dorombolva beindult. A rep�l� f�l �r�t k�sett, k�s�sben vagyok. Hazamentem, m�r senki nem volt otthon. Jobb is �gy. Balt�t besz�ll�tottam a kocsiba �s egyenesen a temet� fel� vettem az ir�nyt.
Balt� �r�lt a l�tv�nyomnak, viszont �gy �lt a h�ts� �l�sen, mintha �rten� mi zajlik k�r�l�tte �s nem izgett mozgott, mint szokott. A temet� el�tt hossz� kocsisor �llt. Kinyitottam az ajt�t Balt�nak �s felvettem a majdnem f�ldig �r� kab�tot. K�vettem a t�meget. Rengeteg ember �s t�bbs�ge ismer�s arc.
Megl�ttam Christ Vlagyimir mellett �llt. Lea, John, Keren �s Bob k�zvetlen mellett�k. Nem mentem k�zelebb, egy fa mellett �lltam meg, nem akartam megijeszteni senkit a farkassal, aki h�s�gesen le�lt mell�m. K�t f�rfi �llt a legk�zelebb Mike kopors�j�hoz. Az egyik id�sebb volt, �szes haj, borost�s arc. A m�sik egy fiatal 30-as �veiben j�r� f�rfi. Mivel a m�sik l�tsz�lag egyid�s volt Mike-kal a fiatalabbik lehet a fia Peter Connor. Egy pillanatra tal�lkozott a tekintet�nk. Teh�t �szrevett. Bizony�ra hallott r�lam �s mellettem �l� farkassal letagadhatatlan volt kil�tem. A temet�s ut�n besz�lnem kell vele!
- Nem hiszem, hogy ez a megfelel� pillanat, hogy besz�lj vele. – hallottam egy ismer�s hangot a h�tam m�g�l.
- Lion! – n�ztem r�. A kezeim a zsebemben voltak. � �t�lelt �s egy puszit nyomott a homlokomra.
Mag�hoz �lelt �s r��bredtem, ez jobban hi�nyzott, mint kellett volna. Szeretem. – vallottam be magamnak �s ez egyel�re kimondatlan marad. N�m�n k�s�rt�k figyelemmel a szertart�s tov�bbi r�sz�t, �s ahogy megfogyatkozik a t�meg. A k�t f�rfi els�k�nt t�vozott. �n Lionra n�ztem.
- Megk�rlek, hogy vidd haza Balt�t! Nekem dolgom van m�g, otthon tal�lkozunk.
�s els�t�ltam miel�tt a t�bbiek oda�rtek volna hozz�m. Be�ltem a kocsimba. Elindultam �s �tba ejtettem minden Sanchelis tulajdon�ba l�v� helyet. Eleinte nem akartam ezt tenni, de akartam vagy sem, mindegyik el�tt elmentem �s le is lass�tottam. Felkapcsoltam a r�di�t �s egy helyi ad�t fogtam be.
- Kedves hallgat�im, ez�ttal engedj�k meg nekem, hogy egy kicsit szem�lyeskedjek. Ma temett�k el az egyik nagyon kedves bar�tomat. Az � eml�k�re j�tszom ezt a sz�mot. Mike fi� b�rhol is legy�l, rem�lem, hallasz engem! – a h�tt�rben az Evanescence My Immortal c�m� sz�ma csend�lt fel.
„Ezek a sebek nem gy�gyulnak, a f�jdalom t�l val�di, ez t�l sok, nem t�r�lheti el az id�.” Hangzott fel a refr�n �jra. Gondolkoz�s n�lk�l t�rcs�ztam a m�sorvezet� sz�m�t. Ismertem szem�lyesen �t, neki is, mint annyira sok embernek a k�rny�ken Mike ny�jtott seg�t�kezet a bajban. Ez a sz�m nemcsak az � nev�ben sz�lt, az eg�sz k�rny�k sz�m�ra halhatatlan marad. �r�kre. Annyi ember kih�zott a nyakig lekv�rb�l m�r.
- Tess�k Billy Swan! – vette fel a m�sorvezet� a telefont.
- �dv Billy! Megtenn�d, hogy ad�sba kapcsolsz? – k�rdeztem.
- H�lgyeim �s uraim, telefon�l�m van. A vonal m�sik fel�n, Mike bar�tomhoz egyik legk�zelebb �ll� szem�ly van. Hallgatunk Farkas, ad�sban vagy!
- K�sz�n�m Billy! El�g sokan ismernek a r�di�hallgat�k k�z�l, ha nem is szem�lyesen, de bizony�ra a nevem ismer�sen cseng. Szeretn�m tudatni mindenkivel, hogy ha Mike m�r nincs is k�z�tt�nk, az eml�ke vel�nk van. Akik ismernek, bizony�ra tudj�k, hogy az adott szavam t�bbet �r b�rmin�l. Ez�ttal �zenem annak, aki Mike hal�l��rt felel�s, hogy keservesen meg fogja b�nni, amit tett. Nem fogja k�nnyen meg�szni, mint ahogy m�r annyi m�st, am�g bennem v�r cs�rgedezik, addig nem lesz egy nyugodt perce sem! Ne is aludjon, mert ha fel�bred, �n ott leszek, hogy igazs�got szolg�ltassak! Erre megesk�sz�k a hallgat�k f�le hallat�ra! – amikorra befejeztem, m�r Sanchelis t�rzshely�n�l �lltam �s a mozg� alakok �rny�k�t figyeltem, ami visszat�kr�z�d�tt a bes�t�telt ablak� szob�ban.
T�l egyszer�en meg�szn�, ha �n bes�t�ln�k �s meg�ln�m, �s �n azt akarom, hogy szenvedjen, azt akarom, hogy k�ny�r�gj�n a hal�l��rt. Bossz�t akartam �llni. A kocsit beind�tottam �s a k�vetkez� meg�ll� ez�ttal a Silver volt. Oda �ton v�gre meg�rkezett a v�rt telefon. Sanchelisnek van egy l�nya. J� volt a meg�rz�sem.
A hely m�g nem volt nyitva, az ajt�ban �ll� biztons�gi �r, ism�t sz� n�lk�l kinyitotta az ajt�t el�ttem. K�sz�ntem neki majd bementem. A pultban �llt r�gi ismer�s�m, �ppen a nyit�shoz k�sz�l�d�tt �s a poharakat t�r�lgette. Egy m�sik a rekeszekb�l t�lt�tte fel a h�t�ket. Az ajt�val szemben, ahol �n bementem �lt a k�t f�rfi �ppen valamir�l folytattak eszmecser�t, amikor a fiatalabb megl�tott.
- Hogy meri idetolni a k�p�t ezek ut�n? – �llt fel r�m f�rmedve. A test�re k�vette. Mi van? De ahogy �szevettem nem csak �n meresztettem k�rd� tekinteteket a p�ros fel�.
- Megbocs�ss, mi ut�n is? – k�rdeztem v�rva a v�laszt.
- Tim! – kiab�lt. Bel�pett a biztons�gi �r, aki az el�bb utat nyitott nekem. – Ez a n�! – b�k�tt r�m. - Nem k�v�nt szem�ly itt. Dobja ki! – Micsoda? Nem �rtem m�g mindig.
- Tess�k? – k�rdeztem. – Lenn�l sz�ves megmagyar�zni!
- Nem tartozom mag�nak magyar�zattal! DOBJ�K KI! – kiab�lt, de senki sem mozdult.
- Mi�rt? – tette fel a k�rd�st a pultban �ll� r�gi cimbor�m.
- DOBJ�K KI! – sz�rte ki a foga k�z�tt a f�rfi �jra az utas�t�st. A h�tam m�g�tt megint ny�lt az ajt�.
- Nem fogj�k kidobni! – hallottam Mike test�r�nek, Vlagyimirnak nyugodt hangj�t. – Ahogy engem sem.
- Maga? Hogy k�pzeli… - v�r�s�d�tt el Mike fia a d�ht�l.
- Nem, te hogy k�pzeled. A Farkas ide tartozik, Mike �gy akarta.
- Megmagyar�zn� valaki, mi�rt akarnak kidobni? – n�ztem k�rbe. Senki arc�r�l nem tudtam leolvasni a v�laszt, egyed�l a k�t f�rfi arca volt d�h�s. De mi�rt?
- Egy felkapaszkod�, p�nzles� lib�nak nem kell elmagyar�znom semmit. Azt gondolta ap�m hal�la ut�n maga �r�k�l mindent? – k�rdezte Mike fia. Az agyamat el�nt�tte a d�h. Mit k�pzel ez a…
- MICSODA? – k�rdeztem.
- � nem… - kezdte Vlagyimir is.
- Ez Sanchelis kocsija! – sz�lalt meg az eddig rekeszt pakol� felszolg�l�.
Mindenki a fiatalabb Connor el� l�pett. Nem mintha meg�rdemelte volna. �n �lltam el�l �s Vlagyimir k�zvetlen mellettem. A m�sik test�r, a k�t alkalmazott �s az addig ajt� el�tt �csorg� biztons�gi �r, teljes takar�sban el�tte �llt. Amikor Sanchelis bel�pett m�r mindenki harcra k�szen v�rta. Sz�rke �lt�ny volt rajta. S�tabot a kez�ben. Fekete kopasz fej�n elcs�sztak a napsugarak. A mellette �ll� test�rnek nevezett alak m�r-m�r nevets�gesnek t�nt v�zna test�vel a nagydarab gengszter mellett. Sanchelis mosolygott, amint megl�tott benn�nket.
- Milyen sz�p sz�mmal �sszegy�ltetek itt! – sz�lalt meg.
- Mit akarsz Roger? – k�rdeztem, a hangokat nehezen sz�rtem ki a fogaim k�z�tt.
Annyira szerettem volna k�rt okozni benne, de megpr�b�ltam megf�kezni magam, nagyon neh�z volt. �letem legnehezebb feladata, �s ahogy oldalra n�ztem, l�ttam Vlagyimir keze is �k�lbe volt szor�tva, ez legal�bb annyira neh�z lehet neki, mint nekem.
- Nyugi, csak a kis Connorral akarok egyezs�get k�tni. – v�laszolta.
- Nem hiszem, hogy � akar veled! – csattant fel Vlagyimir. A hangja ugyan�gy tele volt fesz�lts�ggel, mint az eny�m.
- Tal�n engedj�k meg, hogy ezt � maga d�ntse el. – mondta Sanchelis.
- � itt az ap�d gyilkosa. – kezdtem. – Roger Sanchelis. Akarsz vele besz�lni? – k�rdeztem.
- Sz�val… - folytatta Sanchelis. -… felezz�k el a v�rost.
- Nem egyezkedem. – hallottam a hat�rozott v�laszt.
- Ezt nagyon meg fogod b�nni! – fenyeget�z�tt Roger.
- K�tlem. – mondtam.
- Nah�t �r�kbe fogadt�l m�g egy testv�rt? – g�nyol�dott. – Hiszen nem is vagytok j� viszonyban!
- Lehet. De Mike olyan volt, mint az ap�m �s � ezt k�rte t�lem. Teszek r�, hogy � mit gondol! �g�retet tettem.
- Ez a Farkasos dolog fog s�rba vinni! – mondta.
- Tudod Roger, Mike k�pviselt valamit, amit most a fia visz tov�bb. �ruld el mikor v�dett meg t�ged �gy valaki? Mikor ugrott el�d b�rki gondolkod�s n�lk�l? N�zz v�gig az itt l�v�k�n, m�g a k�t sr�c is el� �llt, hogy megv�dje, pedig �k egyszer� pultosok.
- Keservesen meg fogj�tok b�nni! – fenyegetett ism�t.
- Az a helyzet, hogy ha az ifjabb Connornak egy haja sz�la megg�rb�l… - l�ptem k�zelebb hozz�. Eg�szen k�zel �s a szem�be n�ztem. -… s�t mi t�bb, ha b�rkinek ebb�l a szob�b�l, a csal�domb�l vagy a bar�taim k�z�l baja esik, akkor a Mars is t�l kicsi lesz, hogy elb�jtasd a l�nyodat el�lem. Hogy is h�vj�k Selena? – l�ttam a d�bbenetet az arc�n. – Igen, tudok r�la. Okos volt, hogy az anyja nev�t viseli. Maria Gomez. Azt hitted Spanyolorsz�gba nem �r el a kezem?
- Nem fogod megtenni! – siker�lt kiz�kkenteni a nyugalm�b�l.
- El�sz�r a l�ny szeme l�tt�ra fogom meg�lni az anyj�t, azt�n �t, de csak sz�pen lassan �s ne agg�dj, meg�r�k�tem neked, ahogy szenved.
- Te nem az a fajta vagy, aki ilyet tesz! – futott �t az arc�n egy gy�zelemittas mosoly.
- Meg�lted az egyetlen embert, aki meg tudta volna akad�lyozni. Csak t�gy pr�b�ra! – duruzsoltam a f�l�be.
- Jobb, ha t�vozik! – utas�totta Connor. Sanchelis d�vadk�nt rontott ki az �p�letb�l.
- M�g tal�lkozunk! – b�cs�zott.
- Abban biztos vagyok! Eltaposlak, mint egy f�rget! – kiab�ltam ut�na.
Megsemmis�lve �lltam a b�r k�zep�n. Remegve a bennem fortyog� indulatokt�l. A val�s�gba Vlagyimir �rint�se r�ntott vissza, aki a v�llamra tette a kez�t.
- K�pes lenn�l megtenni? – k�rdezte halkan.
- Nincs itt Mike, hogy meg�ll�tson. – vontam v�llat.
- Tudj�k, hogy � �lte meg az ap�mat �s nem tesznek semmit? – hallottam Connor v�dl� hangj�t.
- Mit tenn�nk? Csukassuk le? Holnapra kint lenne, mint eddig mindig! – v�laszoltam. – �n elmegyek, miel�tt megszegem az �g�retem, �s �n fojtom meg. – suttogtam Vlagyimirnak, aki elindult velem. �n �ppen kil�ptem a cs�p�sen f�j� sz�lbe, amikor meghallottam most el�sz�r a m�sik orosz hangj�t.
- V�rj! – sz�lt Vlagyimirnak, aki fel� fordult. – Magyar�zd el neki! – b�k�tt a f�rfira.
Connor �rtetlen�l �llt �s �n nem t�r�dve be�ltem a kocsiba. Ut�nam kij�tt az ajt�n�ll� �s becsukta az ajt�t. �n elford�tottam a kocsikulcsot �s a motor dorombolni kezdett. G�zt adtam. Ir�ny haza, otthon m�r v�rnak.
M�r megint igazam volt. V�rtak. Mindenki jelen volt, aki sz�m�t ugyanabban a ruh�ban voltak, mint a temet�sen.
Le�n egy t�rd felettiig �r� fekete szoknya, t�rd�ig �r� csizma, fekete bl�z, cs�nak nyakkal, Kerenen egy fekete nadr�gkoszt�m, fekete vill�mnyak� bl�z, a f�rj�k�n fekete �lt�ny.
Chris m�r �t volt �lt�zve, egy fekete ing volt rajta �s egy s�t�tk�k farmer, meggy�t�rve �lt a fotelban, maga el� b�mulva.
Lion pedig a konyh�ban f�z�tt k�v�t, � m�g ugyanabban a ruh�ban volt, lesz�m�tva, hogy m�r eldobta a nyakkend�t �s fel�l kigombolt p�r gombot. Balt� odas�t�lt hozz�m �s megnyalta a kezemet, viszonoztam azzal, hogy leguggoltam hozz� �s megvakargattam a f�le t�v�t. Ezt nagyon szereti.
Hossz� besz�lget�snek n�z�nk el�be. - s�hajtottam magamban. Akkor ideje lenne belekezdeni, igaz!
- Sziasztok! K�sz�n�m, hogy mind itt vagytok! – kezdtem, a t�bbiek figyelm�t �lveztem. Chris nem n�zett r�m, ink�bb tov�bb b�mult maga el�. Agg�d� tekintetek szegez�dtek r�m. – Nyugalom, nem tettem semmi h�lyes�get! – mosolyogtam r�juk halv�nyan, ett�l egy kicsit laz�bbra vett�k a figur�t. L�ttam, amint Lea �ppen megsz�lalni k�sz�l, de nem hagytam. – M�g miel�tt b�rki b�rmit mondana, szeretn�k bocs�natot k�rni mindenkit�l a viselked�sem�rt. Hogy sz� n�lk�l felsz�v�dtam �s m�g csak �letjelet sem adtam magamr�l. K�sz�n�m, hogy meg�rtett�tek, hogy mag�nyra van sz�ks�gem �s azt, hogy mind itt vagytok velem �s az �cs�mmel!
- Tess�k! – adott a kezembe egy b�gre te�t Lion. Jellemz� a t�bbieknek k�v�, nekem csak tea jut.
- K�szi! – mondtam, �s ism�t kaptam egy puszit a homlokomra.
- Seg�thetek? – k�rdezte, majd leseg�tette a kab�tomat �s a t�bbi mell�, akasztotta a kis fogasra, ami a bej�rat mellett �llt.
- T�nyleg nem tett�l semmit? – k�rdezte gyanakv�an Lea.
�n le�ltem a m�sik m�g szabad fotelba. Lion pedig John mell�. Szemben �ltem Chrissel, aki m�g most sem m�ltatott, egy pillant�sra sem.
- Nem, de kimondhatatlanul nehezemre esett.
- Akkor m�gis hol volt�l? – tette fel a k�rd�st John.
Az ajt� kiny�lt �s h�rom f�rfi l�pett be rajta. Els�k�nt Vlagyimir, majd k�vette a test�r �s v�g�l Mike fia. D�h�s lettem �s ez kiv�telesen ki is �lt az arcomra, ha �lni lehetne a n�z�semmel, m�r halott lenne, �g�ret ide vagy oda. A fotel karf�j�ba markoltam. Viszketett a tenyerem egy pofon�rt, amit le akartam keverni a fick�nak, hogy �szhez t�r�tsen.
- � mit keres itt? – tettem fel a k�rd�st Vlagyimirnak.
- Az�rt j�ttem, hogy… - kezdte az ifjabb Connor.
- Mi�rt? – pattantam fel. – Hogy �jra elhordj holmi ribancnak? K�sz �n ink�bb kihagyn�m. – azzal fel akartam menni az emeltre, de mikor elhaladtam mellette megfogta a karomat. Sz�r�san n�ztem a kez�t, azt�n a szem�be.
- Sajn�lom! – mondta.
- Vedd le r�lam a kezed! – mondtam ut�lattal tele hanggal. A t�rsaim megd�bbenve n�zt�k a jelenetet. Elengedett.
- Nem gondolta komolyan. – vette �t ez�ttal a test�re a sz�t.
- Teszek r�, mit gondol vagy gondolt! Megv�dem, mert Mike azt k�rte, de nem leszek puszipajt�sa. Kimondta, amit gondolt. Szerinte egy felkapaszkod�, p�nzles� liba vagyok, aki csak arra v�rt, hogy Mike meghaljon �s �r�k�ljek ut�na. – L�ttam, amint Chris felkapja a fej�t �s az ifjabb Connorra n�zett.
- Elmondtam neki mindent. – mondta Vlagyimir. – � azt hitte, hogy te… nos, sz�val… �rted… - kereste a szavakat. – De amiket Sanchelis mondott neked, az zavaros volt �s megk�rt miut�n elment�l, hogy magyar�zzam el mi volt ez az eg�sz.
- Sanchelis? – k�rdezte d�bbenten Lea �s Rob k�rusban.
- Sanchelisn�l volt�l? – k�rdezte Chris.
- Nem, � j�tt a Silverbe, ahol voltunk. – v�laszolt helyettem Vlagyimir.
- Nem �rtott volna el�bb besz�lnie valakivel, miel�tt kidobat! Nem igaz? – k�rdeztem Vlagyimirt�l ugyanolyan g�nyosan, mint, ahogy az el�bb.
- Jobb lenne f�lretenned a b�szkes�gedet! – mondta utas�t�an a test�r.
- Majd pont maga fog nekem utas�t�sokat adni. – n�ztem r�.
- Igaza van. – kontr�zta Vlagyimir. – Az utc�kon hamarosan v�r fog folyni.
- Ezeken az utc�kon nem fog v�r folyni! – v�gtam vissza a szavakat.
- De igen. Mindenki megv�rta, am�g Mike-ot eltemetik. �rzik, hogy meggyeng�lt a hatalma �s a hely�kre p�ly�znak. Csak �r�k vagy napok k�rd�se. – v�laszolta.
- Addig nem m�g �n itt vagyok!
Oldalra pillantottam �s megl�ttam a kis feh�r fadobozt, amit b�cs� aj�nd�kk�nt kaptam Mike-t�l. Odal�ptem �s kivettem bel�le a kicsi telefont, �s sz�rakozottan le�ltem az eb�dl�h�z, hogy bekapcsoljam �s megn�zzem a tartalm�t.
- Akkor mi a terv? – k�rdezte Lion.
- Lecsukathatn�nk Sanchelist! – hallottam az ifjabb Connor hangj�t.
- K�t nap m�lva kiengedn�k! – v�laszolta Chris. Ugyanezt mondtam �n is. – mosolyogtam magamra.
- Bizony�t�k n�lk�l semmire sem m�sz vele! – mondtam.
- Ami azt illeti, van bizony�t�kunk ellene. – v�laszolta Lea. Chris, Mike fia �s �n is d�bbenten n�zt�nk r�.
- Micsoda? – k�rdeztem v�g�l �n.
- Mike hal�la el�tt mindent bevallatott Sanchelissel �s felvette, elk�ldte nek�nk bizony�t�knak. Mi ezt kaptuk meg a level�vel. Nem volt alkalmunk m�g elmondani. – osztotta meg vel�nk John a titkukat.
A szob�ban sz�tn�zve csak h�rmunk arc�n t�kr�z�d�tt meglepet�s �s a m�sik orosz arc�r�l nem lehetett semmit leolvasni.
- Akkor mi az akad�lya, hogy lecsukassuk? – k�rdezte Mike fia.
- Nem tudom ki a megb�zhat�. – v�laszolta Lea.
- Hogyan? Mit �rt ez alatt? – �rtetlenkedett a f�rfi.
- �risten, te eddig �vegb�ra alatt �lt�l? – forgattam a szemeimet. – Korrupci�r�l hallott�l m�r? Ma bem�sz, lefizeted a b�r�t, �s holnap kiengednek! Vagy valaki figyelmeztet �s be sem m�sz, csak elt�nsz, am�g el�l a vihar. – mondtam undokan.
Arra sem m�ltatva, hogy r�n�zzek, csak a telefont nyomkodtam. A pici kis k�sz�l�k tele volt nevekkel �s telefonsz�mokkal. Minden n�v alatt ott szerepelt a foglalkoz�si k�r vagy tev�kenys�g. Mindenre gondolt, mindenki itt van, aki most seg�ts�g�nkre lehet. Mike, te v�n csatal�. A t�bbiek megd�bbenve n�ztek r�m. Nem hiszem, hogy hallottak valakivel is ilyen undoknak lenni mi�ta ismernek.
- Tal�n kezdj�k el�lr�l. – aj�nlotta fel Mike fia.
- Miel�tt vagy miut�n leribancozt�l? – tettem fel a k�rd�st. A t�bbiek r�m b�multak. – Most mi van? – k�rdeztem �rtatlanul.