17. fejezet  Az els� vita

Az agyamban a v�szharang el�gg� er�sen kongott. M�g Lion nyugodtan telefon�lgatott, addig az �n kerekeim eg�szen m�son p�r�gtek magas fokozaton. Mi lesz, ha baja lesz? Egyed�l akarja v�ghezvinni? De m�gis mi a francra gondol? Ki volt � az el�bb, r�miszt�en bossz�ra szomjaz� vad�llat vagy ugyanaz a f�rfi, akit az �gyamba is beengedtem? Chris engem figyelt, a reakci�mra v�rt. T�ls�gosan j�l ismert. A tekintet�nk tal�lkozott. Akkor m�r tudta, hogy jobb lesz, ha elvisz mindenkit a k�zel�nkb�l, mert bizony a bomba id�z�tve van �s hamarosan robban. Tik… Tak…
- Nem gondolod, hogy besz�ln�nk k�ne valamir�l? – k�rdeztem.
- Azt hiszem, mi elmegy�nk Vlagyimirral a vacsor��rt. – �llt fel Chris, Vlagyimir zavartan n�zett r�, de Chris idegesen intett a fej�vel, hogy igyekezzen. Balt�t is h�vta. - Egy�ttal elint�zz�k a s�t�t is. – Vlagyimir el�re indult, Balt� k�vette. Nekem dobta a motor kulcs�t. – Azt�n nem �sszet�rni. – suttogta, hogy csak �n halljam. Felkapta a kocsi kulcsomat az asztalr�l �s kiment a h�zb�l. – Jobb lesz ezt nek�nk nem hallani! – morogta �tk�zben.
M�r megint igaza van. Lion csak telefon�lt �s telefon�lt, nem t�r�dve a k�rd�seimmel. Ez egyre jobban kezdett ideges�teni.
- M�gis mi a terved? – tettem fel a k�rd�st, mikor letette a telefont. P�r perc figyelmet �lveztem.
- Megkeresem, ut�na megyek �s meg�l�m. – k�z�lte h�v�sen.
- Egyed�l? – k�rdeztem.
- Ez az �n �gyem. – v�laszolta.
- Nem ez m�r nemcsak a te �gyed.
- De igen. – n�zett r�m szikr�z� szemekkel.
�n is ideges vagyok, � is az. Az elk�vetkez� f�l �r�ban elszabadult a pokol. A v�ge az lett, hogy mindketten kiab�ltunk ki-ki a maga igaz�t pr�b�lta a m�sikra er�ltetni.
- TE IGAZ�N MEG�RTHETN�D! – mondta. – VAGY TE TAL�N NEM UGYANEZT �RZED?
Ezt nagyon nem kellett volna. Felt�pni egy m�r majdnem beforrt sebet. �n ne akarn�m? �n nem akarn�m meg�lni azt, aki a bar�taim, a t�rsam vagy Mike hal�l�t okozta? De a bossz� rossz tan�csad�. A gy�l�let pedig gy�l�letet sz�l �s arra m�r nagyon nincs sz�ks�ge ennek a vil�gnak. Olyan dolgokat v�gtunk egym�s fej�hez, amit tal�n m�skor soha, de ezzel most t�ll�pte a hat�rt.
- Tudod mit. – lecsillapodtam �s norm�l emberi hangon besz�ltem vele. Nem kiab�ltam m�r. Nem �reztem sz�ks�g�t, hogy felemeljem a hangomat vele. – Azt teszel, amit akarsz! – k�z�ltem vele.
Fak�pn�l hagytam. Felrohantam a szob�mba el�kerestem a m�sik motoros dzsekimet, mivel a m�sik a k�rh�zban v�gezte a l�v�ld�z�s ut�n. Ez csak egy fekete b�rdzseki volt s�t�tk�k vonalakkal a magas�tott nyak�n�l �s a zsebekn�l, az alj�n�l �s az ujjain�l. Felvettem �s magamhoz vettem az irataimat. R� sem n�ztem, amikor elmentem mellette a nappaliban. Led�bbenve �llt ugyanott, ahol az el�bb otthagytam.
- Nora v�rj! – sz�lt ut�nam. – Nora! – Hallatlann� tettem �s becsaptam magam m�g�tt a bej�rati ajt�t, j� hangosan csap�dott be ut�nam.
Fel�ltem a motorra �s c�l n�lk�l sz�guldottam a v�rosban. Eg�szen a Hudson-foly�ig mentem, azt�n ott le�ltem a f�ldre �s figyeltem a foly� mozg�s�t. Egy �gat vitt a sodr�s, ami megpr�b�lt ellen �llni �s felakadt mindenbe, hogy meg�ssza a foly� sodr�s�t, de az er�sebbnek bizonyult �s csak lass�tani tudta azt, ami �gyis bek�vetkezni l�tszott. Feladta a harcot �s eggy� v�lva a foly�val haladt tov�bb. M�r nem ellenkezett, m�r nem pr�b�lt menek�lni. M�r nem volt ki�t sz�m�ra. Abban a pillanatban �n magam voltam a fa�g, de nekem nem �ll m�domban megadni magamat sem a foly�nak, sem m�snak. Vannak er�sebbek n�lam, mindig is lesznek. De n�ha nem az gy�z, aki er�sebb, hanem aki furfangosabb �s abban bizony nincs hi�ny n�lam. El�vettem a telefonomat. T�rcs�ztam, pontosan n�gyszer. Szikra, Missy, Justin �s Shark.
- Fejezz�k be, k�t h�t m�lva szombat! – k�z�ltem mindegyikkel.
Mindenki tudta a dolg�t. Senki nem k�rdezett vissza. �n pedig �jra a v�ros fel� vettem az ir�nyt. Ideje megl�togatnom Peter Connort. A Silverben ism�t sokan voltak. A szok�sos pacsi k�vetkezett az ismer�s�kkel. Mindenki k�z�lte velem, hogy �r�lnek, hogy l�tnak, meg hasonl�k. Nekem is j� volt tal�lkozni vel�k, az nap voltam itt utolj�ra, amikor Mike temet�se volt �s a fia ki akart dobni innen. Egyenesen a h�ts� iroda fel� mentem. Kopogtam, de v�lhet�en a nagy hangzavarban ez annyit �rt, mint halottnak a cs�k. Ben�ztem az ajt�n.
- Zavarok? – k�rdeztem.
A fiatal Connor majd leesett a sz�kb�l meglepetts�g�ben. �ppen Szergejjel besz�lgetett, aki vele szemben �lt. Mikor megl�tott gyorsan fel�llt.
- Akkor �n nem is zavarok. – mondta.
- Engem nem zavarsz, fel�lem maradhatsz. Nem maradok sok�ig. – k�z�ltem vele.
Ez nem udvariass�gi l�togat�s �s nem jelent semmit. Csup�n seg�ts�get k�rek �s ak�r kapok, ak�r nem maximum 10 perc m�lva t�vozok. Szergej t�tov�n pillantott Peterre, akit lepadl�zott a h�v�s viselked�sem.
- Seg�thetek valamiben, mert akkor gondolom, nem ok n�lk�l kerest�l fel. – mondta Peter.
- Ez igaz. K�t h�t m�lva szombatra szeretn�m, ha est�t rendezn�l Mike eml�k�re, de ha te nem v�llalod, akkor majd keresek m�st. – tettem hozz�. – Nem k�telez� seg�tened nekem.
- Term�szetesen megrendezem. – v�laszolta. Erre sz�m�tottam �n is.
- Itt a vend�glista, akiknek mindenk�ppen k�ldj megh�v�t, ezen fel�l azt h�vsz meg, akit csak akarsz. – adtam neki oda a zsebemben l�v� nyomtatott lapot vagy 60 n�vvel.
Ennek az 50% nem j�n el, de a m�sik fele biztos itt lesz. Ingyen kaja �s pia, ezeknek a v�rsz�v�knak pedig nem is kell m�s. Peter �tfutotta a list�t.
- Mit keres rajta Roger Sanchelis neve? – n�zett r�m szikr�t sz�r� szemekkel. Elmosolyogtam magam.
- Neki mindenk�ppen itt kell lennie. B�znod kell bennem! – ez�ttal nem �gy besz�ltem hozz�, mint az el�bb.
Abban a pillanatban mikor kimondtam a val�di k�r�semet ink�bb voltam a bar�tja, mint az ellens�ge. Nem tudok megbocs�tani neki, magam sem tudom mi�rt. Pedig szeg�ny annyira igyekszik. Nem �rtette a hirtelen v�lt�st, de nem is hagytam r� id�t.
- K�sz�n�m! J� �jt! – �s m�r t�voztam is.
Nem volt egy hossz� l�togat�s.
Amikor haza�rtem a pizza az eb�dl�ben v�rt, de nem voltam �hes. Lion a kanap�n �lve v�rt �n pedig nem t�r�dtem a jelenl�t�vel. Egyenesen a szob�mba mentem, de Lion ut�nam j�tt. M�g mindig nagyon d�h�s voltam r�. Teljesen tiszt�ban volt azzal, hogy mi a gyenge pontom �s ezt kihaszn�lva siker�lt megb�ntania. Egyenesen a f�rd�szob�ba mentem �s ism�t j�l hallhat�an becsaptam az ajt�t �s magamra is z�rtam, amit nem szoktam.
A f�rd�k�d sz�l�n �ltem, majd megnyitottam a vizet �s finom levendula olajat �nt�ttem a v�zbe. A hab egyre t�bb lett �s v�g�l nyakig elmer�ltem benne. Kellemesen meleg volt �s megnyugtatott az illata. Belecs�sztam teljesen a f�rd�v�zbe. Ki kellett �r�tenem a fejemet. A tervem egy r�sze megsemmis�lt, azzal, hogy Nick k�rh�zban van. M�g mindig mesters�ges altat�sban tartj�k. Most ehhez kellett egy �j tervet kieszelnem. R�ad�sul m�r a h�ten be akartam fejezni, de nem sz�moltam Lion volt t�rs�val.
P�r perc m�lva leveg��rt kapva �ltem fel a k�dba, elfelejtettem, hogy a v�zbe mer�lve nem tudok l�legezni �s automatikusan vettem a leveg�t, az oxig�n helyett azonban v�z szaladt a t�d�mbe. H�r�gve kapkodtam leveg� ut�n. �n marha! Pillanatokig t�nyleg �n voltam a fa�g, amit a foly�n�l l�ttam. Jobbnak l�ttam, ha feladom az addig kellemes f�rd�met �s kij�v�k.
Rem�nykedtem, hogy Lion feladta a pr�b�lkoz�st, hogy besz�ljen velem. Vill�mgyorsan megt�r�lk�ztem �s beleb�jtam a selyem h�l�ingembe, a hajamat nem volt kedvem megsz�r�tani, �gy csak megt�r�ltem �s hanyagul v�gigsz�guldottam rajta egy f�s�vel.
Halkan nyitottam ki a szobaajt�t. Kin�ztem, hogy van e ott valaki? H�la �gnek senki sem volt ott. Gyorsan levettem az �gytakar�t az �gyr�l �s beb�jtam a takar�m al�. Nem b�rtam aludni, k�s�bb hallottam, hogy ny�lik az ajt� �s �n gyorsan alv�st tetettem.
- Nora �bren vagy? – suttogta Lion. �sszekuporodva fek�dtem h�ttal neki. Nyugodtan l�legeztem, mintha t�nyleg aludn�k. – Jobb is �gy. Sajn�lom, ha megb�ntottalak. Nem akartam. Tal�n igazad van �s ez m�r t�nyleg nem csak az �n �gyem. De l�sd be, hogy te sem vagy vel�nk �szinte! Fogalmunk sincs, hogy te mit teszel a h�tunk m�g�tt �s ez l�that�an nem csak engem zavar, hanem a t�bbieket is. �gyhogy nem pont neked kellene kioktatnod engem! Ha szeretn�d, velem j�hetsz. De tudnod kell, hogy ha velem vagy nem tudok �gy koncentr�lni a munk�ra, mint mikor messze vagy t�lem. Elvonod a figyelmemet.
Csendben hallgattam v�gig. Tov�bb tetetve az alv�st. A d�h�m elsz�llt, de a makacss�gom megmaradt. Pitizzen m�g egy kicsit, nehogy azt higgye, hogy engem ilyen egyszer� megb�ntani, majd kib�k�teni. Hagyom m�g egy kicsit szenvedni.
Van igazs�g abban, amit mondott, de azzal nincs tiszt�ban, hogy igenis be fogom �ket avatni mindenben, ha elj�n az ideje.
Reggel kor�bban keltem mindenkin�l, legal�bbis azt hittem Vlagyimir m�r a konyh�ban iszogatta a k�v�j�t, amikor lementem.
- Reggelt! – morogtam.
- Szia, nagyon kor�n kelt�l! – h�kkent fel a mereng�s�b�l.
- Dolgom van. – k�z�ltem vele.
- M�sz valahova? – k�rdezte.
- Igen. – �nt�ttem magamnak a fekete l�ttyb�l.
- Elvihetlek?
- Nem, de vezetheted a kocsimat. – mosolyogtam r� �s fel� dobtam a kocsi kulcsot az ajt�b�l, amit � egy �gyes mozdulattal elkapott. Hi�ba tartj�k �regnek a reflexei m�g a r�giek.
Nem mondtam arr�l semmit, hogy hova megy�nk, csak annyit hogy �ppen merre kanyarodjon. Egy temet�h�z k�zeli vir�gboltn�l meg�ll�tottam. Bementem �s vettem nyolc sz�l feh�r liliomot �s egy sz�l feh�r r�zs�t. A feh�r r�zs�t neki adtam.
- Honnan tudod… - d�bbent le.
- Mindig mindent tudok! – v�laszoltam. – Ir�ny a temet�. – utas�tottam.
Az orosz h�l�san pislogott r�m. Tudtam, hogy minden reggel kij�n Mike s�rj�hoz egy-egy sz�l feh�r r�zs�val, �s itt t�lt egy kis id�t, szerintem, elpanaszkodja az el�z� napi esem�nyeket.
Ha feh�r r�zs�t adunk, sok mindent mondhatunk vele. Jelentheti a nagyrabecs�l�st, az al�zatoss�got, az �rtatlans�got, a titoktart�st �s a csendet is. �n is ide tettem az egyik sz�l liliomot. Feh�r liliom az �n kedvenc vir�gom. A tisztas�g �s a m�lt�s�g jelk�pe, ugyanakkor egyesek szerint a kac�r n� vir�ga is. Mag�ra hagytam Vlagyimirt �s �n magam egy m�sik s�rhoz mentem.
A m�rv�nyon arany bet� hirdette Patrik Stuard, �lt 51 �vet. Hal�lunk ut�n t�nyleg csak ez a t�bla marad eml�k�l? Egy rideg k� t�bb sz�z m�sik k�zt? Ennyi? Patrik volt az egyetlen, aki tudta ki vagyok. � tudta mire vagyok k�pes. Neki k�sz�nhettem mindent, hogy t�mogatott �s noszogatott, ha arra volt sz�ks�gem. � volt az a diri, aki akkor beh�vott az irod�j�ba felaj�nlva egy �szt�nd�jat nekem. Az iskola elv�gz�se ut�n sokat seg�tett a munkakeres�sben is, de ut�na is, amikor csal�dtam a saj�t kolleg�imban. K�t �ve halt meg, sz�vemb�l sajn�ltam. Ha � nem lett volna, akkor most sok minden nem �gy lenne az �letemben, mint ahogy most van. Neki is egy feh�r liliomot tettem a vir�gtart�j�ba �s elindultam egy eldugottabb hely fel�.
A temet� egyik sark�ban �t egyforma t�bla �rzi volt t�rsaim �s bar�taim eml�k�t. Ben, Jacob, Alex, F�lix �s Pool.
- Minden annyira m�s lenne, ha itt lenn�tek! – mondtam, majd �jra �tnak indultam.
Ez�ttal Sean s�rj�n�l �lltam. A feh�r liliom tisztas�ga messzir�l is l�that�v� tette a nyughelyet. R�g�ta nem j�rt itt senki, v�lhet�en r�gebben m�g v�r�sen izz� r�zs�b�l, ami most elsz�radva fek�dt a m�rv�nyk� mellett. Mindenki elfelejtkezett r�la, de �n sohasem fogom. Le�ltem a f�be, a hideg sz�l �sszek�colta a hajamat. A t�rsam volt �s szinte csal�dtag. A menyasszony�val �s az �n akkori bar�tommal rengeteg k�z�s programunk volt. Bar�tok voltunk. K�t h�nappal a hal�la ut�n Shannon �sszej�tt az �n bar�tommal Markusszal. Ezek ut�n csod�lkozik valaki, hogy nem b�ztam meg a m�sik nemben?
Vlagyimir meg�rintette a v�llamat �s ezzel r�ntott vissza az eml�keimb�l a jelenbe.
- Nem akartalak megijeszteni! – magyar�zkodott.
- Semmi baj. – �lltam fel. – Mehet�nk? – indultam kifel� a temet�b�l a kocsim fel�.
K�rlek benneteket, b�rhol is vagytok, hogy �lljatok mell�m �s seg�tsetek nekem! – n�ztem vissza a kocsit�l a temet�re.
A kocsiban hazafel� tartva egyik�nk sem sz�lt a m�sikhoz.
Nagy f�stre lettem figyelmes valahol a t�volban. Megk�rtem Vlagyimirt vigyen minket arra fel�. A t�zolt� aut�k sivalkod�s�n �s a t�z ropog�s�n k�v�l semmit nem lehetett hallani. Egy kisebb t�meg �csorgott a m�r majdnem teljesen ki�gett gy�r�p�let el�tt. A kocsi meg�llt az utca t�loldal�n. A telefonom pedig cs�r�gni kezdett. Nagy nehezen el�szedtem a zsebemb�l.
- Farkas.
- Szia itt Szikra! N�zed a h�reket? – k�rdezte.
- Nem, de �l�ben n�zem az ad�st.
- Az m�g jobb. Elektromos z�rlat okozta, nem fog gy�jtogat�snak t�nni. Nem kellett volna a legolcs�bb vezet�ket v�lasztani! – po�nkodott.
- Sz�p munka!
- K�sz�n�m! H�rom napot j�solok a m�siknak.
- J�solsz, hogyhogy? – k�rdeztem.
- Ott is ketyeg a kis szerkezet, att�l f�gg, mennyi �ramot haszn�lnak.
- Meg�r�lt�l? Megmondtam, hogy civilnek nem eshet baja! – keltem ki magamb�l, Vlagyimir pedig nagyon-nagyon cs�ny�n n�zett r�m.
- Nyugi kisl�ny, b�zz bennem! – pr�b�lt lenyugtatni, de bennem tov�bbra is fenn�llt egy nagyon er�s k�telked�s a pasi szav�ban.
- Ha valakinek baja esik nem fizetek! – jelentettem ki �s kinyomtam a telefont.
Nekem att�l, hogy Sanchelissel sok elsz�molni val�m van m�g nem azt jelenti, hogy b�rkinek is baja kellene, hogy legyen. Most pedig f�lnem kellene amiatt, amit az orosz szem�ben l�ttam?
- Mond, hogy nincs ehhez semmi k�z�d! – kezdte. Hallgattam. – Teh�t, van k�z�d hozz�? – �n b�lintottam. – Nora m�gis mi a fen�t m�velsz? – k�rdezte.
- Eltaposom, mint egy f�rget. – jelentettem ki.
- Megijesztesz! – mondta.
- Nem �n vagyok az egyetlen, aki ijeszt�en viselkedik. – Lion is. – tettem hozz� gondolatban.
- Szeretn�lek meg�rteni, de ez nem megy, mert nem tudom, mit teszel �s mi�rt!
- Ne agg�dj! – n�ztem a szem�be. – Hamarosan megtudod te is �s a t�bbiek is.
Amikor haza�rt�nk Chris a k�rh�zba ment megl�togatni a bar�tait. Lion pedig r�m v�rt. Vlagyimir l�thatatlann� v�lt.
- Sajn�lom! – mondta egyszer�en.
- Nem kell! – v�laszoltam.
- De igenis kell, �n nem akartalak megb�ntani, de sajnos siker�lt.
- N�zd Lion, n�ha megb�ntjuk a m�sikat. El fogok mondani mindent, de most b�zz meg bennem �s hagyd, hogy tegyem, amit tennem kell. Nem hagylak ki titeket semmib�l.
- Akkor hagyd, hogy �n is v�gezzem a saj�tomat. – k�rt.
- Nem, a kett� �gy k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy �n nem egyed�l �s nem forr� fejjel v�gzem el. Nekem ti seg�tetek, �s ha t�ged most elengedlek egyed�l, nem fogom megbocs�tani magamnak, ha bajod esik.
- De nem esik! – szak�tott f�lbe.
- Ezt garant�lni tudod? – n�ztem bele m�lyen a csoki barna szemeibe. Tudtam, hogy �gy k�ptelen hazudni. – Honnan tudod, hogy nem egy csapda fog v�rni? - hallgatott. – Akkor ezt megbesz�lt�k. Ketten vagyunk �s k�sz. – nem hagytam, hogy sz�hoz jusson, nem akartam t�bb vit�t.
Szenved�lyesen megcs�koltam. A szob�ban k�t�tt�nk ki. A mellkas�n fek�dtem, � pedig a m�r meztelen h�tamat cir�gatta. A tetk� vonalait rajzolgatta k�rbe.
- Ez�rt meg�ri gyakrabban �sszeveszni. – jelentette ki.
- Mi�rt is?
- Nincs jobb egy b�k�t� szexn�l. – vigyorgott bamb�n.
- F�rfiak. – morogtam a fejemet cs�v�lva �s mosolyogva.