20. fejezet  „NEM AZT MONDTAM, HOGY CSIN�LJ EGY LYUKAT P�RIZS K�ZEP�RE!”

A rep�l�g�p felsz�llt. Elmerengve b�multam magam el�. L�ttam, hogy n�ha n�ha fel�m pillant.
- Hallgatag vagy! – jegyezte meg. – Az b�nt, amit elmondt�l?
- Igen. – v�laszoltam. – De teljesen meg�rtem �ket �s t�ged is, ha ez ut�n az akci� ut�n nem akarsz t�bbet l�tni! – f�rk�sztem az arc�t, valami �rzelem ut�n kutatva.
Elmosolyogta mag�t, amit�l a gy�ny�r� barna szeme k�r�l megjelentek az apr� kis nevet� r�ncok �s a k�t kis g�dr�cske a sz�ja szeglet�ben.
- Azt hiszed, ez v�ltoztat azon, hogy te ki vagy? Vagy mit �rzek ir�ntad? – szor�totta meg a kezemet. Benne nem csal�dtam, de vajon a t�bbiek mit l�pnek erre a t�nyre?
A rep�l�g�p �ps�gben lesz�llt a p�rizsi rept�ren.
P�rizs a f�ny v�rosa, a m�v�szetek �s a divat fellegv�ra. A Szajna foly� partj�n ter�l el. Gy�ny�r�bbn�l gy�ny�r�bb l�tnival�k t�rulnak az odal�togat�k szeme el�. Sz�v�ben a Tour Eiffel vagy ahogy ismered az Eiffel toronnyal, amit sokan szeretnek, de vannak akik kifejezetten ut�lj�k. A franci�k vagy „cs�fs�gk�nt” vagy „�reg h�lgyk�nt” emlegetik. Ki gondolta volna, hogy csak egy ki�ll�t�sra tervezt�k, �s le akart�k bontani a ki�ll�t�s ut�n. T�bbsz�r le akart�k bontani, �s felrobbantani. K�tszer is eladta egy sz�lh�mos, 1925-ben Victor Lustig, �cskavask�nt. A m�sodik vil�gh�bor�ban a n�metek fegyvereket akartak bel�le k�sz�teni. De az „�reg h�lgy” m�g ma is itt �ll.
Kiismerem magam a v�rosban. Ez�rt �n vezettem a fekete Audit. A k�lcs�nz� egyenesen a rept�rre vitte a kocsit �s egy sof�r v�rt r�nk, amikor a g�p�nk 15 perces k�s�s ut�n lesz�llt a repter�n. A sof�rt visszavitt�k a k�lcs�nz�h�z, ut�na egyenesen a sz�llod�ban ment�nk. T�l k�s� van b�rmit is tenni, de egy telefon m�g belef�rt.
- Vincent Cassel! – vette fel a telefont a francia �gyn�k.
- Meg�rkezt�nk! – mondtam r�viden, nem lenne j�, ha pont most hallgatn�nak le minket.
- A sz�llod�ban vagytok? – k�rdezte a m�r megszokott francia akcentussal.
- Igen.
- Akkor 20 perc m�lva a liftn�l. – bontotta a vonalat.
- Kivel besz�lt�l? – k�rdezte Lion.
- A helyi h�rszerz�mmel. – mosolyogtam r�.
- Akkor ne k�rdezzek t�bbet?
- 20 perc m�lva tal�lkozunk.
- Megyek veled �n is. – v�gta r� egyb�l.
- Nem hiszem, hogy j�t tenne neked egy lift.
- Lift? – k�rdezett vissza.
- A legbiztosabb hely, ahol el�g neh�z lehallgatni, f�leg ebben a r�gi sz�llod�ban. A felvon� t�bb �vtizeddel ezel�tt �p�lt �s nagyon vastagok a falai. A kamer�k csak k�peket vesznek fel, hangot nem r�gz�tenek. – magyar�ztam el neki az okokat.
- �h, �rtem. – azzal bekapcsolta a t�v�t.
Egy tipikus sz�llodai szoba. Egy francia�gy k�z�pen, sz�vecsk�s d�sz�t�ssel. N�szutas lakoszt�ly. Oliver egy kiss� t�lz�sba vitte a dolgokat. De kiv�telesen eln�zem neki. Hatalmas f�rd� term�szetesen k�t szem�lyes, r�zs�kkal �s rengeteg r�zsaszirommal. Egy gy�m�lcst�l �s egy sajtt�l a sz�lloda aj�nd�ka. Csics�s f�gg�ny�k. Csupa m�zes m�z, aminek egy r�sz�rt oda vagyok, de a m�sik r�sze m�r t�lz�s.
Holnap elint�zz�k a dolgokat, �s elmegy�nk v�s�rolni, ha m�r a divat egyik f�v�ros�ban j�runk. Ennek persze csak �n �r�l�k, Lion nem lelkesedik az �tletem�rt.
20 perc m�lva mag�ra hagytam Liont �s a liftben megtal�ltam volt t�rsamat.
- Felfele? – k�rdezte. B�lintottam majd besz�lltam. F�l�ton meg�ll�totta, majd ismer�sk�nt �dv�z�lt. �n is adtam k�t puszit az arc�ra. – �gy �r�l�k, hogy l�tlak!
- �n is. – mosolyogtam r�.
A haditervet megbesz�lt�k. Kider�lt, hogy a fick� is itt van a sz�llod�ban �s holnap d�lut�n, tal�lkoz�ja van a nagy c�p�val �s akkor kellene nek�nk is felt�nni �s felh�vni magunkra a figyelm�t. Ki kellene der�teni, hogy hol a fegyverrakt�r �s elt�ntetni a fegyvereket. Kaptam egy laptopot �s k�t nyomk�vet�t. Az egyiket nekem, a m�sikat Lionnak. Mindkett�t gy�r�kbe rejtve. T�k�letes �lca.
Amikor visszamentem a szob�nkba, Lion m�r elszundik�lt. Halkan bementem a f�rd�szob�ba �s lezuhanyoztam. Ut�na mell�b�jtam, �vatosan nehogy fel�bresszem. De m�g a fejem m�g a p�rn�hoz �rt m�r �reztem az �lel�s�t a derekamon. �gy �rezheti mag�t egy maci is egy kisgyerek kez�ben.
Reggel � m�r fel volt, amikor �n fel�bredtem. V�zoltam neki a tervet �s a reggelit a szob�ba rendelt�k. Olyanok voltunk, mint a t�nyleges n�szutasok. Csak ketten, � �s �n.
- Rengeteg id�nk van m�g esti randev�ig. Van �tleted, hogyan t�lts�k? – k�rdezte kac�ran.
- Nos van egy-k�t hely, ahol m�g nem pr�b�ltuk! – h�ztam fel a szem�ld�k�met.
- M�gpedig?
- Mondjuk a k�tszem�lyes f�rd�k�dban.
- J� �tlet!
Az id� gyorsan telt �s k�s�sben is voltunk. Gyorsan �sszekaptuk magunkat. Egy v�r�s �rnyalat� testhez simul� b�rszokny�t vettem fel a hozz� tartoz� bl�zerrel �s egy fekete bl�zt al�. Fekete sz�n� t�rdig �r� magas t�sark� b�rcsizm�val �s egy hossz� fekete b�rkab�ttal, ami a t�rdem al� �rt, ha felvettem, indultam el. Hozz� a megfelel� bizsukkal. Lion egy egyszer� fekete farmernadr�got, s�t�tk�k sz�n� inget v�kony cs�kokkal d�sz�tve �s egy fekete motoros dzsekit vett fel. Az ujj�ra nyomtam a gy�r�t.
- Mi ez? – k�rdezte.
- Nekem gy�r�nek t�nik.
- Haha…
- Na j�, egyr�szt n�szutasok vagyunk, m�sr�sz van benne egy nyomk�vet� is. – v�laszoltam ez�ttal komolyan.
K�zen fogva �lltunk a liftben, ami meg�llt a f�ldszinten l�v� �tteremn�l.
- J� est�t k�v�nok! – k�sz�nt�tt a pultn�l �lldog�l� felszolg�l�.
- Mr. �s Mrs. Thomson n�ven foglaltunk asztalt. – mondta Lion.
- Igen, val�ban. Azonnal odak�s�rem �n�ket.
Az �tterem egy antik b�torokkal berendezett csod�s kis hely volt. Aranysz�n� ter�t�kkel, v�r�s �tvet�kkel a k�zep�n, aranyozott �tk�szlet �s krist�ly poharak. Elit hely csak tehet�seknek. M�regdr�ga �rakkal. A kiszolg�l�s udvarias.
Amikor oda�rt�nk m�g nyoma sem volt egyik halacsk�nak sem. Az itallapot n�zegetve felfigyeltem n�h�ny ismer�s arcra, majd az ablakn�l �cs�rg� Vincentre is. Teh�t megfigyelnek.
P�r perccel azut�n, hogy megkaptuk a k�rt italokat megjelent egy k�pc�s francia �s k�s�bb egy lenyalt haj� pasas �rkezett. K�t test�r�knek v�lt ember j�tt be ut�nuk, de biztos voltam, hogy nem a mi ember�nket v�dik, hanem a c�p�t, vagyis a k�pc�s alakot.
- Megj�tt! – s�gta nekem Lion, mikor elsuhant a gy�l�lt szem�ly az asztalunk mellett.
�n pont h�ttal �ltem a k�t fick�nak. Lion szem�b�l pedig sug�rzott a gy�l�let. A m�sik asztalt�l francia blabla hallatszott. Fegyver. �tad�s. �r. Egy pillanatra elhallgatott Edward, �reztem a pillant�s�t a h�tamon. Lion, aki eddig sem besz�lt t�l sokat mi�ta lej�tt�nk, most egy mondat k�zep�n hallgatott el. Akkor �szrevett minket.
- Ez nekem nem fog menni… - kezdte. – �n most odamegyek �s meg�l�m. – mondta. Megmozdult, hogy fel�lljon, de �n gyeng�den megfogtam a kez�t.
- Lion, n�zz r�m. N�zz a szemembe! – k�rtem halkan. – Menni fog, csak n�zz engem. – suttogtam.
� nyugodtabban �lt velem szemben, nem n�zett a m�g�tt�nk l�v� asztal fele csak az arcomat f�rk�szte.
- Nem fog menni! – mondta.
- Mi�rt? – k�rdeztem.
- Mi t�ls�gosan is egyform�k vagyunk. – panaszolta.
- Ez�rt nem siker�lt eddig elkapnod?
- Igen. Egy iskola, egy t�rsas�g, egy �zl�s, egy gondolkod�sm�d. Mikor egy csapatba ker�lt�nk mi voltunk a verhetetlen du�. Egy n�z�sb�l is tudtuk, mit akar a m�sik.
- � most mit fog tenni? – �rdekl�dtem.
- Lebonyol�tja az �zletet, azt�n ides�t�l az asztalunkhoz �s fegyvert fog r�m, majd elmegy�nk csak � �s �n.
- �s �n? – k�rdeztem.
- Nem hisz vesz�lyesnek.
- Nem tudja, hogy �n…
- Nem. – szak�tott f�lbe.
- Honnan tudod? – �rdekl�dtem, m�giscsak felgy�jtotta a h�zamat, akkor tudnia kell ki vagyok.
- Ha tudn� ki vagy, felt�n�s n�lk�l kis�t�lna, nem lenne k�t vesz�lyes szem�llyel egy fed�l alatt. – v�laszolta. – Minket n�z, csak az alaklomra v�r! – pillantott a t�ny�rj�ra, amit kihoztak az el��telekkel megrakva.
Finom illatok �s az �ze is fels�ges. Friss garn�l�b�l k�sz�lt sal�ta.
- Ebben az estben van egy joly jokered! – mosolyogtam r�. – �n. – kacsintottam r�.
- Sz�val itt vannak a t�rsaid is. – mondta.
- Kire gondolsz? – k�rdeztem.
- �gyn�k�kre term�szetesen. N�zd ott azt a fick�t. – mutatott egy �js�got olvas�ra mellett�nk.
- Mi van vele?
- A t�zsde h�reket olvassa, de a mait, pedig az, ha nem t�vedek m�r bez�rt. Akkor minek foglalkozik vele? A m�sik ott. – b�k�tt szem�vel Vincent fele. – A pecs�tgy�r�je �rulta el. T�l nagy, szerintem kamera vagy valami mini f�nyk�pez� lehet. – suttogta.
- Zseni�lis. – �multam el.
Hihetetlen milyen apr�s�gokra figyelt fel. A vacsora tov�bbi r�sze hasonl� cseveg�sekkel telt, a desszert m�r el�gg� megterhel� volt, de mivel im�dom a csokol�d�t, nem mondhattam nemet a csokiszuffl�ra, aminek m�g a belseje kellemesen b�rsonyos �s foly�s volt, a mell� k�n�lt eperparf�r�l ne is besz�ljek. Az egyik jeges, a m�sik forr�. Isteni �zhat�s �s p�ratlan kombin�ci�.
- Elment a �zletpartnere. – s�gta oda nekem.
�s t�nyleg a k�t �lt�ny�s fick� �s a k�pc�s h�t�t l�ttam a kij�rat fel� igyekezni. N�h�ny perccel k�s�bb Lion ism�t felsz�lalt.
- J�n! – p�r m�sodperc m�lva valaki megk�sz�r�lte a tork�t m�g�ttem.
R�n�ztem a mellett�nk �ll� f�rfira. Lenyalt barna haja volt �s m�lyk�k szeme. Feh�r �lt�nykab�tot viselt vil�gosk�k p�l�val alatta �s vil�gos k�k farmert. Arca borost�s volt. F�loldalasan mosolygott. Lion szem�be pillantva l�ttam fellobbanni �jra a gy�l�letet �s a megvet�st.
- Lion, bar�tom ezer �ve nem l�ttalak. – sz�lalt meg kellemes hangon.
Tetettem a tudatlan �s figyelembe sem vettem a zak� zseb�be b�jtatatott kez�t, ahol j�l l�tsz�d�an kirajzol�dott a fegyver cs�ve.
- Nem mintha hi�nyozt�l volna. – morogta az orra alatt Lion.
Megt�r�lte a sz�j�t a textil szalv�t�ba �s fel�llt. Mint k�t r�gi ismer�s meg�lelt�k egym�st. Annyira s�t�tt, hogy csak sz�n�szkednek.
- Velem j�ssz. K�l�nben a csajnak baja esik. – suttogta a f�l�be. – Milyen udvariatlan is vagyok be sem mutatkoztam. – bontakozott ki az �lel�sb�l. - Edward Selton. – ny�jtott kezet fel�m.
- Leonora Owens.
- Igaz�n �r�l�k, hogy megismerhetem. – az egyforma gy�r�re pillantott, el�sz�r az eny�mre, azt�n Lion�ra. – De �gy l�tom hamarosan Mrs. Thomas lesz.
- Igen �gy van. – mosolyogtam �lmodozva a kezemet magam el� tartva �s n�zegettem a gy�r�met. – Ugye, hogy remek �zl�se van? – k�rdeztem dicsekv�en a fick� fel� ford�tva.
J�tszanom kellett a szerepemet. Jelenleg �n voltam a gyenge n�, akit oltalmazni kellett. Ez is a tervhez tartozott.
- T�nyleg, kifog�stalan �s mennyire illik a ruh�j�hoz a rubint. – utalt a v�r�s b�r �s a v�r�s k� k�z�tti �sszhangra, ami a gy�r�be volt be�kelve.
- Mennyire igaza van. – v�laszoltam. – Ez eddig nem is t�nt fel.
- Kicsim, van egy kis megbesz�lni val�nk, rendben? – k�rdezte Lion.
- De azt �g�rted, ez az este csak az eny�m! – adtam a k�vetel�z� n�t.
- Tudom, kicsit, de ez most fontos. Tudod �zlet. Cser�be veszek neked egy feh�r arany l�ncot. Tudod, amit kin�zt�l Mike boltj�ban. – mondta.
Utalt a fegyverre, mintha �n nem l�tn�m.
- J�, j�, de siess vissza. – v�laszoltam. – Fent leszek a szob�mban, a kedvencedben.
- Sietek. – �g�rte.
Megv�rt�k m�g berisz�ltam magam a liftbe. Vincent engem figyelt a tekintet�nk tal�lkozott. Lefel� mutattam a m�lygar�zs fel�, ahol a kocsink parkolt. Visszajelzett, hogy a fegyvert a megbesz�ltek szerint felragasztotta a kocsi alj�ra. �n gyorsan visszajeleztem miel�tt becsuk�dott a lift, hogy h�vni fogom.
A parkol�ban senki sem volt, egyed�l a magas sark� cip� kopog�sa visszahangzott. A kab�tomat felvettem, leguggoltam �s levettem a kocsi alj�r�l a k�t fegyvert, az any�s�l�re dobtam, miut�n kiriasztottam a kocsit �s be�ltem.
A laptopot el�b�ny�sztam az �l�s al�l �s bekapcsoltam. Am�g bet�lt�tt a program kiszedtem a hossz� cs�ng� f�lbeval�mat �s levettem a nyakl�ncomat �s a kark�t�met. Ez n�ha ideges�t, �s k�nnyen felakadhat b�rmibe, az pedig nem hi�nyzik. A jelek er�sen j�ttek Lion gy�r�j�b�l. A motor halkan felb�g�tt �s elindultam a jel ut�n.
F�l �ra k�vet�s ut�n meg�lltak. �n k�t sarokkal voltam lemaradva m�g�tt�k. Egy r�gi lerobbant �s haszn�laton k�v�li gy�rtelepre vezettek a jelek. Mi�rt szeretik ezeket az elhagyott helyeket a b�n�z�k? Mert ide egy �rva l�lek sem j�n. Jogos.
A telefonomr�l levettem a hangot, nem hi�nyzik, hogy megsz�laljon f�l�ton. A k�t fegyvert ellen�riztem, t�lt�nyem van hozz�. Ez rendben akkor gyer�nk!
Halkan l�pkedtem, az eg�sz hely el�g s�t�t volt, de az�rt l�ttam, hogy hova l�pek. Hangokat hallottam. Nincs itt senki, aki �rzi a helyet. Csak �k ketten vannak itt. Lion �s Edward. �vatosan l�pkedtem el�re, mekkora barom, pont a fegyverrakt�rba hozta Liont.
- M�r r�g�ta v�rtam ezt a pillanatot! – mondta Edward.
- Nem r�gebb �ta, mint �n. M�gis hogy vagy k�pes t�k�rbe n�zni? – hallottam Lion gy�l�lettel teli hangj�t.
- Nincs lelkiismeret furdal�som, ha erre gondolsz. Tudod, meg�rdemelt�k a sorsukat! Annyira vakon k�vettek t�ged. Annyira b�ztak benned! F�n�k �gy, f�n�k �gy.
- A T�RSAID VOLTAK! – kiab�lta.
- Lehet. Milyen �rz�s, hogy miattad haltak meg?
- Rohad�k! – sziszegte Lion a fogai k�zt. – Bar�tok voltunk!
- M�r r�gen nem. Mindig ellent mondt�l nekem! Soha nem akartad azt, amit �n.
- Mert nem akartam ok n�lk�l harcolni? – k�rdezte.
- Ok n�lk�l. Lion mi zsoldosok voltunk. Az volt a dolgunk, hogy harcoljunk, ha kellett ok n�lk�l valami nagy kutya akarat�b�l. – csend lett.
- Ez�rt? Ez�rt �rultad el a haz�dat?
- A haz�mat? J� vicc. �k tal�n nem hagytak volna cserben minket az els� megoldhatatlan helyzetben? Ez a haza? – g�nyol�dott.
- Nem irodist�k d�ntik el a harc kimenetel�t!
- Oh, de nagy szerep�k van benne. Kit mentenek ki, �s kit hagynak mag�ra.
- Az�rt adtad el a fegyvereket az ellens�gnek, hogy gyilkolhass?
- Annyira but�k ott fent. Mindenhez parancs meg enged�ly. De amikor kider�lt, hogy a mi fegyvereinkkel l�nek r�nk, szabadkezet kaptunk. Mindenkit l�hett�nk, aki csak mozgott. B�ztak benn�nk remek alkalom, �s sokat kaptam a fegyverek�rt!
- �r�lt vagy! T�bb ezer ember hal�l�t okoztad! Van fogalmad mennyi �rva gyermek, �zvegy, gyermek n�lk�li sz�l� maradt miattad? VAN FOGALMAD, MIT TETT�L?
- POFA BE! – kiab�lt a fick�. - Annyira buta vagy. M�gis hogy gondoltad, hogy van es�lyed ellenem? Hogy gondolhattad, hogy legy�z�l engem? – k�rdezte.
- Egyszer� mindig jobb voltam n�lad! – v�laszolta Lion magabiztosan.
- M�gis siker�lt minden alkalommal megl�pnem el�led.
- Most m�gis itt vagy!
- Tudod, csal�dtam benned. Azt hittem valami komolyabb csajt veszel el, erre csak egy cicabab�t siker�lt bef�zn�d!
A rohadt tet�, engem kezd k�stolgatni. Id�k�zben be�rtem abba a helyis�gbe, ahol �k voltak. Rengeteg l�da �s sejt�sem szerint ez mind tele van fegyverekkel. A kiab�l�st kihaszn�lva pont a k�t f�rfi k�z�tti kis helyen �lltam meg. Pontosan jobb oldalt Edwardnak, �n l�ttam �t, � viszont t�ls�gosan el volt f�radva azzal, hogy Lionra koncentr�ljon, akire fegyvert fogott. Ism�t hib�zott. Nem k�t�zte meg. Amat�r! �r�lt ez k�ts�gtelen, azokb�l, amik e falak k�z�tt elhangzottak. A c�l tiszta.
- Tudod ez a cicababa, ahogy te nevezted, t�bb mint amit te el tudn�l k�pzelni. – v�dett Lion.
Nem tudta, hogy �n m�r itt vagyok. Mindenestre j�l estek a szavai.
- K�r, hogy az esk�v�t m�r nem �led meg! – biztos�totta ki a fegyvert.
- �n a helyedben nem tenn�m! – kiab�ltam r�. R�m n�zett.
- Oh, itt a cicabab�d! – n�zett vissza Lionra, figyelembe sem vett engem. – Sz�p pr�b�lkoz�s, k�r hogy nem j�tt be, de ha ennyire ragaszkodtok a m�sikhoz, egy�tt mehettek a volt csapatod ut�n.
- �N A HELYEDBEN NEM TENN�M! – kiab�ltam r� ism�telve az el�bbi szavakat.
- Ugyan szivi… - n�zett r�m. - …te sem gondolod komolyan, hogy �rtesz ahhoz, tedd le miel�tt k�rt okozol magadban.
- Edward, tudod az a cica igaz�b�l egy Farkas. – mondta Lion. – New York legjobb fejvad�sza.
- Persze, �n meg Ter�z anya vagyok. A Farkas f�rfi, nem egy… - r�m szegezte a pillant�s�t �s undorodva v�gigm�rt. -… pl�zacica.
A legjobb �lca mindig egy sz�p �s csinos n�. Nem t�nsz vesz�lyesnek, �s szabadon mozoghatsz, mert t�ged nem n�znek tettesnek. Maximum �ldozatnak.
- Pipa vagyok r�d! Egyr�szt felgy�jtottad a h�zamat, m�sr�szt elraboltad a f�rfit, akit szeretek. – k�z�ltem h�v�sen. – Javaslom, tedd le a fegyvert!
- Nekem te ne javasolj semmit! – morogta.
- Lion, egyben vagy? – k�rdeztem �s lassan l�ptem k�zelebb Edwardhoz.
Kb. 3 m�ter volt k�z�tt�nk, mikor fel�m fordult a fegyverrel a kez�ben.
- MARADJ OTT! – kiab�lt.
Lion oldalr�l ell�kte a kez�t a fegyverrel, hogy ne tudjon r�m c�lozni. Ugyanabban a pillanatban mikor l�bon l�ttem a fick�t. Hozz�juk mentem �s ell�ktem a pisztolyt, a l�bammal, a pasi kez�t�l. Lionnak ledobtam egy bilincset, amit �gyesen el is kapott. Aki hasra fektetve megbilincselte a fick�t, majd felny�zta a f�ldr�l.
- B�d�s kurva! – sziszegett r�m.
Ami�rt Lion beh�zott neki egyet �s ism�t elter�lt a f�ld�n. A l�ba v�rzett, de �gy t�nt nem is f�j neki. Lionra n�ztem.
- Felrobbant egy akna mellette, abban a l�b�ban nem �rez f�jdalmat azon a t�jon. Nincs benne ideg, �ll�t�lag. – k�z�lte mintha tudn�, �ppen mire gondolok.
- A francba, el�bb is mondhattad volna. – bosszankodtam.
Abban a pillanatban megl�ttam valamit, amit�l egy remek �tletem t�madt. Lion kez�be nyomtam a m�sik fegyvert.
- Vidd ki innen, a kocsin�l tal�lkozunk! – utas�tottam. � felr�ngatta a m�g mindig f�ld�n fetreng� Edwardot. – Te mire k�sz�lsz? – k�rdezte. A szemembe n�zett. – Tudod, mit nem is akarom tudni. – ez�rt kapott egy cs�kot.
- Mindj�rt elh�nyom magam! – mondta Edward.
- Neked osztott valaki lapot. – r�gtam meg a m�sik l�b�t, de mivel Lion egyik oldalr�l fogta nem esett el.
De f�jt neki �s ez volt a l�nyeg. Magamra maradtam. El�b�ny�sztam a telefont. Megkerestem Szikra sz�m�t, aki �gy a �t�dik cs�rg�sre vette fel.
- Egen. – sz�lt bele f�l�lomba.
- Itt Farkas! – mondtam.
- Tudod mennyi az id�? – h�borgott.
- Val�sz�n� nagyon kor�n van. De ismered a mond�st, ki kor�n kell…
- Mit akarsz ilyenkor? – t�rt a l�nyegre.
- Tegy�k fel, hogy egy nem l�tez� fegyverrakt�rban vagyok �s egy sz�p �dv�zletet szeretn�k valakinek hagyni. Elm�letileg mi kellene hozz�?
- Elm�letileg? – k�rdezett vissza.
- Igen, elm�letileg.
- Sok-sok robban�szer. – v�laszolta.
- �gy 30 kg TNT �s n�h�ny akna megteszi? – k�rdeztem.
- 30 kg? – akadt ki. – Elm�letileg meg. – v�ltott vissza nyugodt st�lusba.
- Mit kellene tennem?
- El�sz�r is… - sz�r�l sz�ra k�vettem az utas�t�sait.
- �s most? – k�rdeztem, mikor v�geztem.
- Szaladj, ha kedves az �leted! Persze csak elm�letben!
- Mennyi id�m van a robban�sig? – k�rdeztem.
- �gy 35 �s 72 m�sodperc k�z�tt. – v�laszolta nyugodtan.
- Cseszd meg, ezt eddig nem mondtad! – kezdtem futni a kij�rat fel�.
- Elm�letr�l volt sz�. – v�laszolta.
Jogos, de akkor is. T�sark�ban nem olyan egyszer� szaladni. �pp egy m�terre lehettem a kij�ratt�l, amikor beragadt a sarkam k�t f�mvezet�k k�z�, ami a padl�n futott v�gig. Ki volt az a barom, aki ezt ide rakta? Lehet valamikor beton bor�totta, ami most el�g hi�nyos volt �s egyenleten. Gyer�nk m�r! – pr�b�ltam kiszabad�tani a sarkamat. Nem akarom „h�sk�dk�nt” v�gezni. Az utols� pillanatban kir�ntottam a sarkamat, ami let�rt. A h�tam m�g�tt m�r robbant az �ltalam gy�rtott bombaszer�s�g. Mikor ki�rtem a leveg�ben kialakult l�k�shull�m ereje miatt mondhatni rep�ltem egyet. Ez f�jt. Lion mellett t�rdelt Edward, akinek a fej�hez tartott fegyvert.
- Mi a franc? – n�zett a rakt�r fel�, aminek m�r minden r�s�n d�lt a t�zes leveg�, a nyom�s miatt kit�rve az ablakokat.
A t�zcs�va minden fel� k�szott, hatalmasat dobott a tet�n �s minden m�s k�nny� r�sz�n. Lion lehajtotta a fej�t �s a kez�vel v�dte a lees� t�rmel�kek ellen. �n hason fek�dtem, �s �gy fogtam k�t k�zzel a fejemet. Sz�p kis t�zij�t�k. Miket tudok �n. Hatalmas bummot m�g j� p�r k�vette. Lion idegesen figyelt az �p�letre. Be akart j�nni, de azt�n ink�bb a fick�val t�r�d�tt.
- EZT TE OKOZTAD? – nyomta a fej�hez a fegyvert.
- Nem. Dehogy is. Nem vagyok h�lye. Basszus, basszus! – motyogta a f�rfi idegesen.
- NORA! – kiab�lt Lion.
�sszeszedtem magam �s fel�lltam. Levertem magamr�l a port, meg a kisebb t�rmel�keket. A telefon, ami m�g p�r pillanattal kor�bban a kezemben volt, �gy k�t m�terre fek�dt a f�ld�n darabokban. Odas�ntik�ltam felvenni a darabjait.
- Ne m�r, ez�rt Chris meg fog �lni! – morogtam. Lion megk�nnyebb�lve n�zett r�m.
- J�l vagy? – suttogta.
- MI VAN? – kiab�ltam. Nem �rtettem mi�rt suttog, azt�n r�j�ttem, hogy a robban�s miatt jelenleg majdnem s�ket vagyok. – BOCS A ROBBAN�S! – magyar�zkodtam.
� �t�lelt �s megsimogatta a hajamat. A homlokomon volt egy kisebb horzsol�s, meg a kab�tomon s�rtettem fel k�ny�k�n�l. Levetten a csizm�t a l�bamr�l.
- FRANCBA EZ BAROMI DR�GA CIP� VOLT! – mutattam neki.
- Az a l�nyeg, hogy te egyben vagy! – hallottam m�g mindig halkan.
- ADD M�R IDE A MOBILODAT, K�RLEK! – tartottam a kezem.
� odaadta. Kicser�ltem a SIM k�rty�t. Felh�vtam Vincentet.
- NEM AZT MONDTAM, HOGY CSIN�LJ EGY LYUKAT P�RIZS K�ZEP�RE! – kiab�lt bele a telefonba. Lion elmosolyogta a hang hallat�n.
- Nyugi m�r! J�hettek! – v�laszoltam.
- M�r itt vagyunk! – l�ttam meg a k�zelg� kocsikat.
Lion �rdekl�dve n�zett r�m. �n odamentem �s �gy, ahogy voltam mez�tl�b felr�ngattam Edwardot a f�ldr�l. M�g mindig v�rzett a l�ba, ahol megl�ttem, de sajnos nem el�gg�. Egy velem egykor� n� j�tt fel�m, nagyot tasz�tottam a fick�n �s a n�nek l�ktem.
- Innent�l a tietek! – mondtam. Belekaroltam Lionba �s a kocsihoz vezettem.
- Ennyi? – k�rdezte.
- B�zol bennem? – k�rdeztem vissza a kocsi felett, majd be�ltem a kocsiba.
� is �gy tett. Miut�n elpakoltam a laptopot a h�ts� �l�sre.
- Tudod, hogy igen. – morogta.
- Mi az? – k�rdeztem. – Halkan hallak!
- IGEN B�ZOK! – bek�t�ttem magam �s Lion is. Elindultam egy m�sik ir�nyba, mint ahonnan a kocsik �rkeztek. – Most hova megy�nk? – k�rdezte.
Nem v�laszoltam, mert nem akartam mindenre k�tszer r�k�rdezni, mert el�g halkan hallottam �s nem is �rtettem mit mond.
Az Eiffel torony k�zel�ben f�keztem le. N�h�ny perc m�lva meg�llt egy m�sik kocsi m�g�tt�nk. Vincent s�t�lt fel�nk, egy nagyobb bor�t�kkal a kez�ben. Be�lt a kocsi h�ts� �l�s�re.
- Szasztok! – mondta.
- Vincent Cassel � Lion Thomson. – mutattam be egym�snak a k�t f�rfit. – Lion � is Vincent, � seg�tett nek�nk.
- �dv! – fogtak kezet.
Vincent nekem adta a bor�t�kot, amiben f�nyk�pek voltak. M�ghozz�, ahogy egy fick� tal�lkozik �s �lelkezik Edwarddal, majd ahogy a rakt�r el�tt �llnak, amint az �g. Persze ezek csak j�l �sszemont�rozott hamis k�pek.
- Nagyon j�k! – mondtam, majd odaadtam Lionnak. –Dedik�lnod kellene!
- Mi? Mi�rt? – �rtetlenkedett. – M�gis mit �rjak r�? – k�rdezte.
- Mondjuk azt, hogy „�gy l�tom mag�nak, �s nekem van egy k�z�s ellens�g�nk! A k�pek bizony�tj�k! �dv�zlettel: Oroszl�n” – r�gt�n�ztem, �s kez�be nyomtam egy tollatt.
Am�g Lion �rt Vincent leszidott a kr�ter�rt, amit a robban�s okozott.
- H�j, �gy is rossz �llapotban volt, legal�bb nem kell megv�rni a bont�si enged�lyt! – po�nkodtam. – Mellesleg j�ssz egy csizm�val �s egy �j mobillal. – mutattam a r�gi t�rmel�keit.
Vincent kir�h�g�tt �s k�z�lte, hogy nekem ink�bb egy p�nc�lozott telefon kellene, h�tha az kib�rna egy �vet a kezemben. Mondhatom nagyon vicces. Mikor k�sz volt Lion visszarakta a bor�t�kba a k�peket �s visszaadta Vincentnek.
- Ki a m�sik szerepl� a k�pen? – k�rdeztem.
- M�r a m�svil�gon �l� �gyn�k�nk. �r�m volt a k�z�s munka. – mondta Vincent.
- Aham, nek�nk is. – n�ztem Lionra, aki �rtetlen�l n�zett r�m. Majd a sz�llod�ban mindent elmondok neki.
Vincent elhajtott �s v�g�l mi is. A szob�ban � m�r az �gyon �lt, amikor �n ledobtam a kab�tomat, a laptopot �s a fegyvereket mell�. Elmerengve b�mult maga el�.
- J�l vagy? – k�rdeztem.
- Nem tudom. – n�zett r�m �rtatlan szemekkel. – V�gig ezt akartad? A t�rv�ny kez�re j�tszani? De akkor mi�rt robbantottad fel a rakt�rt? Megsemmis�tetted a bizony�t�kokat. Nem �rtem az eg�szet. – fakadt ki.
- V�gig ez volt a terv. Neked a pasi kellett, nekem a rakt�r. – v�laszoltam karba tett k�zzel.
- Nekem Edward kellett, sz� sem volt letart�ztat�sr�l. Meg akartam �lni! – a szemeiben ism�t fell�ngolt a gy�l�let.
- Nem hiszed, hogy hagytam volna, hogy megtedd! – v�laszoltam �s felkaptam a fegyvereket mell�le. – Ez volt n�lam. – vettem ki a fegyverb�l a t�rat, amiben val�di goly�k voltak. – Ez pedig n�lad. - vettem ki a t�rat a m�sikb�l �s fel� mutattam.
- Ezek patronok.
Patronok, amik akkor�t durrannak, mint a val�di fegyverek, de nem okoznak s�r�l�st, maximum hall�sk�rosod�st.
- Igen azok. Nem vetted �szre, mert nem h�ztad meg a ravaszt, pedig megvolt r� a lehet�s�ged. Nem engedem, hogy beszennyezd a v�r�vel a kezedet! – dobtam vissza a fegyvereket mell�.
- Szabadon t�vozik egy-k�t nap m�lva. – morogta.
- Igen, kiengedik. – v�laszoltam �s leguggoltam el�. K�nyszer�ttettem, hogy a szemembe n�zzen. – De nem lesz sok�ig szabad. – erre �rdekl�dve kapta fel a fej�t. – Meg fogj�k gyilkolni. – mondtam h�v�sen. – Eml�kszel arra az �zletre, amit k�t�tt? – � b�lintott. – Neki kellett volna a fegyvereket lesz�ll�tania. A fegyverek megsemmis�ltek. �s ha j�l megn�zted a f�nyk�peket, azok igaz�b�l az �tteremben k�sz�ltek. Val�j�ban, te vagy rajta. Csak elmont�roztak, ahogy a m�sik k�p is hamis�tv�ny. Amit te al��rt�l az a nagy c�pa kez�be jutott. Minden jel arra mutat, hogy Edward okozta a robban�st �s � adta fel �t a sz�vets�gieknek. Ha kiengedik, m�rpedig ki fogj�k, az m�g egy bizony�t�k ellene a gengszterek szem�ben. P�r �r�val k�s�bb meg fogj�k �lni, b�rhova is menek�lne, nem fog messzire jutni.
- V�gig tudtad? – k�rdezte.
- Igen. M�r akkor, amikor lefoglaltam a jegyeket ide. Mondjuk a robban�s nem volt tervben, de j�l tudok r�gt�n�zni!
- Szeretlek kicsim! – �lelt �t.
- Ak�r annyira, hogy holnap elj�ssz velem v�s�rolni? – pr�b�lkoztam.
- Musz�j? – k�rdezte.
- �n szeretn�m. – n�ztem r� boci szemekkel.
- Lehet neked ellen�llni? – k�rdezte.
- Nem. – cs�koltam meg �s onnan folytattuk, ahol d�lel�tt abbahagytuk.
Az �jszaka felriadt, de �n vissza is r�ntottam �s szorosan hozz�b�jtam.