V�gyakoz�s

/ Ezt tulajdonk�ppen egy bar�tn�m ihlette, aki a probl�m�it a legszem�lyesebb �s legintimebb k�zels�gben k�pes volt el�m t�rni, �s ez�rt h�l�s vagyok neki a bizalm��rt. Ez a sz�sszenet neki k�sz�lt. /

M�r k�t h�napja elment. Az es�ben s�t�lva az ember vagy szitkoz�dik, vagy valami szomor�ra gondol. Szerintem a szomor� ugyan�gy relat�v fogalomk�nt van a vil�gon, mint b�rmi m�s, �gy h�t nem tudn�m azt mondani, hogy szomor� dolgokon gondolkozom, de nem szitkoz�dom, �s nem mosolygok �r�kk�, ak�r egy gy�ny�r�, piros alma, melyen megcsillan a ny�ri sz�l, �s �ze m�z�des nekt�rk�nt �mlik a sz�mba, mikor beleharapok. �n lehajtom a fejem az es�ben, nem mintha el k�ne takarnom, ami �gy sem l�tszik az arcomon, csak �n �rzem lefolyni az es�cseppek mellett a szememb�l kicsurran� k�nnyeket. M�r k�t h�napja volt, hogy elk�sz�nt�nk egym�st�l a naplemente ut�ni vak s�t�ts�gben, mikor a h�z�ig k�s�rtem �t. Meg�g�rtettem vele, hogy vigy�z mag�ra �s azt�n vissza se n�ztem, csak mentem a magam �tj�n, hazafel�. K�s�bb j�tt a hi�ny �rz�se, k�s�bb j�ttek a k�nnyek, �s ez a k�t h�nap s�r�ssal teli napokkal volt tele, �s ugyan�gy, ahogy most is s�rok, �gy fogok m�g holnap, �s azut�n, ki tudja meddig. V�rom, hogy k�ldj�n egy e-mailt, �rjon egy sms-t, h�vjon fel, kopogtasson az ajt�mon, de tiszt�ban vagyok vele, hogy ez soha nem t�rt�nhet meg. Mint egy filmben az egym�st k�vet� k�psorok, olyan gyorsan k�vett�k egym�st a napok, amik m�g�ttem vannak, �s k�vetni fogj�k, amik el�ttem vannak m�g, de az �rz�s megsz�nni soha nem fog, ak�rmi t�rt�nik. Eshet az es�, s�thet a nap, lehet t�l, vagy ny�r, de a v�gyakoz�s �r�k – v�gyakoz�s az ir�nt, hogy azt mondhassam: csak egy rossz �lom volt, amib�l kil�phettem a langyos sugar� napf�nybe, �s �jra azt mondan� nekem: Ma tal�lkozunk?

Mennyi mindent lehetne m�g csin�lni, ha nem �gy lenne, �s mennyi mindent m�shogy csin�lhattunk volna, ha nem t�rt�nt volna meg? Ki tudja, de m�r nem fontos. Nem fontos, hogy ma vagy holnap, hogy j�v�re, vagy sz�z �v m�lva, de �rzem, hogy nincs mi�rt b�sulnom. Nem vagyok szomor�, mert tudom, hogy egy napon �jra tal�lkozni fogok vele, �s ha nem is ezt fogja mondani, akkor is tudni fogom, hogy � volt az, mert a sz�vem abban a pillanatban m�gnesszer�en fog fel� mozdulni, �s akkor azt fogom mondani neki:

- V�gre itt vagy.