Ha Harry m�sk�pp d�nt…

Harry Potter nem �rtette, mi�rt nem kaphatja meg a leveleket, melyek az � nev�re j�ttek. Hisz annyi mindent megkapott m�r, mi�rt pont a neki c�mzett �zentet nem olvashatja el? Miut�n egy vas�rnap reggelen levelek sz�zai �rasztott�k el a h�zat, Mr. Dursley �gy d�nt�tt el�g volt… elutaznak. Sajnos egyetlen levelet sem tudott elkapni. Szeretett nevel�sz�lei, mindent elk�vettek, hogy megakad�lyozz�k. Ann�l is ink�bb �rdekelte, vajon mi�rt titkol�znak? El�sz�r egy hotelben sz�lltak meg, de a rejt�lyes felad� �gy is megtal�lta �ket. V�g�l a f�rfi tal�lt egy rozoga kunyh�t, amely �gy t�nt b�rmelyik pillanatban �sszed�lhet, r�ad�sul hatalmas vihar kerekedett.

A Dursley csal�d f�nt aludt az emeleten, m�g a fi�k, Dudley �s Harry az als� szinten. Potter m�r-m�r azt hitte volna, hogy a levelek miatt nevel�sz�lei megharagudtak r�, de akkor biztosan nem � aludna ezen a r�gi, de legal�bb k�nyelmes kanap�n. Nem, eg�szen biztosan a f�ld�n kellene kuporodnia, �pp ott, ahol most unokatestv�re pr�b�l meg v�gre elaludni.
Ekkor r�n�zett a kar�r�j�ra, melyet tavaly sz�let�snapj�ra kapott. �r�mmel l�tta, hogy egy percen bel�l tizenegy �ves lesz. Vajon id�n h�ny aj�nd�kot fog kapni? � mindenesetre nem fog hisztit csapni. Mosolyogva gondolt vissza, mit m�velt Dudley, mikor megtudta, hogy nem kapott semmit, r�ad�sul a reggelit is neki kellett k�sz�tenie. V�g�l az �llatkertbe is csak Harry miatt mentek el, viszont unokatestv�r�t is magukkal kellett vinni�k, mivel egyed�l m�g nem hagyhatt�k otthon, �s Mrs. Figg pedig sajn�latos m�don elt�rte a l�b�t. A bar�tj�t is hozni akarta, de Harry nem szerette volna, hogy � is j�jj�n, �gy megk�rte a j�s�gos nevel�apj�t, hogy besz�lje le err�l a fi�t. Dudley sok�ig kitartott �ll�spontja mellett, v�g�l egy h�t szobafogs�g megtette a hat�s�t.

Az �ra csipog�sa szak�totta f�lbe Harry gondolatait, r�n�zett az �r�j�ra, �s l�tta, hogy �jf�l van. Imm�ron tizenegy �ves.
Ekkor valaki hatalmas er�vel d�r�mb�lt az ajt�n, olyannyira, hogy az v�g�l kiesett a hely�r�l. A zajra valamennyien fel�bredtek. A Dursley h�zasp�r m�r a l�pcs�n j�rt, mikor a j�kora alak bel�pett. Mr. Dursley a biztons�g kedv��rt kez�ben tartotta a pusk�j�t.
- Ki maga? Feleljen! – kiab�lta, majd v�gign�zett az �ri�son.
Harry d�bbenten figyelte az esem�nyeket. F�lt t�le, hogy ez az alak k�rt tesz a b�csiban vagy a feles�g�ben. Akkor m�r ink�bb odaadta volna neki Dudleyt.
A f�rfi odas�t�lt Dursley-hez.
- Azonnal hagyja el a h�zat! – kiab�lta.
M�r �pp l�ni is akart volna, mikor az idegen megmarkolta a fegyvert, �s elford�totta, �gy a goly� a plafont �rte.

Ekkor fordult oda Dudley-hoz, aki m�r a sarokban kuporodott. L�tszott rajta, hogy hal�losan f�l a j�ttmentt�l.
Harry nem v�rt tov�bb. Felpattant, �s h�siesen csal�dja v�delm�re kelt.
- Ne �ld meg �ket! Vidd ink�bb Dudley-t! – kiab�lta, majd az �ri�s el� futott.
- �, Harry! Alig ismertelek meg – jelentette ki �r�mteli hangon. Az eml�tett igencsak meglep�d�tt, hogy ismeri �t.
- Ne agg�dj, meg�rdemeln�k, de nem fogom meg�lni ezeket a muglikat – felelte, mik�zben el�t�l�en n�zett fel�j�k.
- Akkor mit akarsz, �s honnan tudod a nevemet?
- Rubeus Hagrid vagyok, a Roxfort kulcs- �s h�zt�j�rz�je. A Roxfortr�l m�r biztosan hallott�l.
- Nem mondan�m, de nem is igaz�n �rdekel… - v�gta r� unottan Harry. M�g mindig d�h�s volt, ami�rt egy idegen alak be�ll�t, �s a csal�dj�t fenyegeti.
- Nem �rdekel? – k�rdezte d�bbenten Hagrid. – Mit gondolsz hol tanultak meg mindent a sz�leid?
- Tudtommal az Oxford egyetemen, nem vele kevered v�letlen�l?
�gy t�nt, az idegen arca egyre v�r�sebb lesz.
- Oxford? Nem! A Roxfortba j�rtak, Harry!
- M�gis mi k�ze a sz�leimhez? – k�rdezte m�r d�h�sen a fi�. Egy pillanatra r�n�zett nevel�sz�leire, akik m�g�tte �lltak. Meglehet�sen fesz�ltnek t�ntek.
- Var�zsl� vagy, Harry! – jelentette ki b�szk�n. – A sz�leid is… - folytatta, de ekkor a fi� ironikus hangon k�zbev�gott.
- Var�zsl�? �, h�t persze… var�zsl�. H�ha!
- Nem csin�lsz furcsa dolgokat, amikor f�lsz, vagy m�rges vagy?

Harry elgondolkozott. Visszaeml�kezett, mi t�rt�nt az �llatkertben. Dudley �pp az �veget d�r�mb�lte, mikor az egyszer csak elt�nt, �s beesett a k�gy� mell�. Att�l f�lt, �t fogj�k miatta hib�ztatni, de nem. Hiszen, biztos m�r selejtes volt az �veg. B�r �rdekes, mert ett�l szerinte m�g nem kellett volna elt�nnie, de akkor sem engedt�k, hogy t�bbet k�rdez�sk�dj�n ezzel kapcsolatban.
Azt�n volt egy eset, amikor az �gyetlen fodr�sz, ittas �llapotban volt, �s kopaszra ny�rta. M�snapra visszan�tt a haja. J�llehet nem teljesen �gy, ahogy eredetileg �llt, mert k�z�pen m�g mindig egy sz�l haja sem volt. De akkor is csod�lkozott a dolgon…
Feln�zett Hagridra… lehet, hogy igaza van?
- Tov�bb�, sosem mondt�k neked, hogy mi�rt van egy vill�m alak� sebhely a seggeden?
- H�! – most d�bbent meg csak igaz�n. Honnan tudhatja? Nevel�sz�leire n�zett, nevel�apja a fej�t r�zta.
- A motorcs�nak balesetben szereztem, amikor a sz�leim is meghaltak – v�laszolta csal�dottan Harry.
- Motorcs�nak baleset? – az �r�s imm�ron v�rv�r�s arccal n�zett a Dudley h�zasp�rra. D�h�be el�vett egy eserny�t. Harry megijedt, hogy agyon akarja vele verni �ket, ez�rt m�r ny�lt volna ut�na, hogy megakad�lyozza, de k�s�n. Felemelte, �s Dudley fel� emelte. Mintha kil�vellt volna bel�le valamit a fi�ra. K�vetkezt�ben mikor fels�rt volna, csak r�f�gni tudott. Mint egy diszn�, vis�tott, �s szaladg�lt �ssze-vissza.
- Azt hiszi, �rdekel ez minket? Ezzel akar most megb�ntetni? – k�rdezte szinte r�h�gve a f�rfi. – Legal�bb nem fog annyit besz�lni.
Harry viszont meglep�d�tt. Megb�ntetni? Tal�n hazudtak neki, �s nem �gy haltak meg a sz�lei, ahogy neki mondt�k?
Hagrid figyelmen k�v�l hagyta a megjegyz�st.
- Harry, a sz�leid is var�zsl�k voltak – mondta, majd el�h�zott egy levelet. R�ismert, az volt az a lev�l, amit nem engedtek neki elolvasni. Most v�gre k�zbe vehette.

Miut�n elolvasta a levelet k�rd�n n�zett Hagridra. Ez mind sz�p �s j�, de akkor le kellene mondania err�l a sok k�nyeztet�sr�l. B�r �rdekelte, hogy mi�rt titkol�ztak el�le.
- Harry! – sz�lalt fel Pet�nia n�ni, most el�sz�r.
- Tudom, mit gondolhatsz. De meg kell �rtened… - a n�ni szinte k�ny�r�gve n�zett a fi�ra.
- Nem mert�k elmondani, hogy var�zsl� vagy, mert att�l f�lt�nk elhagyn�l minket. �s maradna egy f�lesz� fi�nk, akit… akit ha Marge nem tiltakozott volna, nevel�int�zetbe dugtunk volna.
Harry m�lyen elgondolkozott. Valamilyen szinten meg�rtette �ket. Mindig is �rezte, hogy saj�t fi�kk�nt szeretik �t. De egyel�re ezt nem akarta el�rulni.
- Mi�rt van ez a sebhely val�j�ban a fenekemen? – k�rdezte k�v�ncsian. Pet�nia nem felelt azonnal, mire megtette volna, addigra Hagrid belekezdett helyette is.
- A sz�leid, mint megtudhattad, nem motorcs�nak baleset �ldozatai lettek.
- Hanem? – k�rdezte k�v�ncsian Harry.
- Egy gonosz var�zsl�, akit soha nem nevez�nk nev�n, de egy�bk�nt Voldemortnak h�vj�k, valaha Roxfortos di�k volt, ak�rcsak any�d �s ap�d. Voldemort engedett a s�t�t m�gia cs�b�t�s�nak, h�veket gy�jt�tt mag�nak, �s rengeteg ellenszeg�l�t �lt meg. K�zt�k a sz�leidet is, v�g�l t�ged t�madott meg…
- Engem? - csod�lkozott Harry.
- Akkor miatta van itt ez a zavar� sebhely?
- Nem! – felelte Hagrid. – A kuty�tok bet�rt a h�zatokba �s m�g el�tte r�vetette mag�t Voldemortra, �pp, hogy csak el tudott menek�lni. Az�ta se tudja senki, hol lehet.
- �s akkor ez? – k�rdezte most m�r t�relmetlen�l.
- Nos… igaz�b�l �n voltam – s�t�tte le a szem�t Hagrid.
- De h�t mi�rt?
Hagrid felemelte vaskos kezeit.
- Most n�zd meg milyen er�s, �s nagy karmaim vannak, v�letlen�l megkarmoltalak, ennyi.
- Miattad mindenki kics�folna a Roxfortban! R�ad�sul m�g k�l�nleges se vagyok. Legal�bb azt hittem, azt fogod kihozni az eg�szb�l, hogy �n, egyes egyed�l, �n tudtam ellen�llni ennek a Voldemortnak, akinek soha senki nem szokta kimondani a nev�t.
- Ugyan Harry… pillanatok alatt eladjuk a sajt�nak. Azt�n valaki majd meg�rja �gy, hogy valami rejt�lyes m�don visszaverted az �tkot.
Harry ism�t elgondolkozott. Sokat szokott gondolkozni, hiszen filoz�fusnak k�sz�lt, sz�ks�ge lesz r�, hogy minden dolgon m�lyen elmerengjen.
- Egy�bk�nt, milyen �tok volt az?
Hagrid egy pillanatig szint�n csak merengett valamin.
- Csirib� Csirib�!
Harry elnevette mag�t.
- Ez hal�los �tok lenne?
- Valami olyasmi, b�r lehet ezt is �t k�ne �rni. Nevets�ges, nemde? – v�laszolta Hagrid, �gy t�nt, megpr�b�l vicces lenni. H�tha �gy elcs�b�thatja Harryt egy m�sik vil�gba, oda, ahova m�g a modern vil�g semmilyen eszk�ze nem jutott el.
- J�, persze itt is maradhatsz, ha akarsz, de j�l fontold meg! – kezdte Hagrid. - H�lye var�zsig�ket tanulhatsz nap, mint nap. Olyan sportot j�tszhatsz, mint a kviddics, amibe semmi vesz�ly nincs, am�g fejen nem tal�l egy gurg�. Fontold meg! Nem kell tov�bb itt raboskodnod. Kellemetlenebbn�l kellemetlenebb m�don utazhatsz, de legal�bb gyorsan. H�t nem gy�ny�r�?
- Szeretek utazni, szeretem n�zni a t�jat! – felelte magabiztosan Harry.
Hagrid egyre zavarodottabbnak t�nt.
- Akkor utazhatsz vonattal, vagy sepr�vel. Gondolj bele, sepr�n rep�lhetsz, ahova csak akarsz.
- Ut�lok rep�lni… - v�gta r� ironikusan.
Az �ri�s feje ism�t v�r�ss� v�ltozott.
A gy�zk�d�se szinte m�r k�ny�rg�ss� fajult.
- �j embereket ismerhetn�l meg, akik mindv�gig j� bar�taid lenn�nek, h�t nem �rted?
- Nagyon sok j� bar�tom van
- De ide figyelj! – k�ny�rg�s �s d�h kever�ke �rz�d�tt a hangj�b�l. – Mikor kock�ztatn�k �k az �let�ket �rted?
- Nem tudom, de �n se kock�ztatn�m az eny�met �rt�k, sz�val mindegy… - Harry Hagriddal ellent�tben m�r-m�r �lvezte a helyzetet.
- Te nem ideval� vagy! – kiab�lta. – Nem l�tod, hogy mennyire elk�nyeztetnek? – v�ltott �ll�spontot Hagrid. – Most n�zd meg, milyen bunk� h�lyegyereket neveltek bel�led!
- Nem vagyok bunk�! – v�gta r� m�rgesen. B�r lehet volt benne valami, ha jobban belegondolt, de ett�l m�g nem adja meg mag�t.
- Gyere velem! N�lk�led semmi �rtelme nem lesz a k�nyvnek! H�t nem �rted?
- Mi van, te vagy az �r� sz�cs�ve?
A f�rfi ism�t elhallgatott egy id�re.
- Nem, dehogy… hagyjuk a k�nyvet. Egy gonosz var�zsl�t kell majdan legy�zni, aki az eg�sz vil�got fenyegetni fogja. Voldemort Nagy�r. Csak te gy�zheted le!
- Nem azt mondtad, hogy g�z�t�k nincs, hogy hol van?
- De a forgat�k�nyv szerint… vagyis, vissza fog t�rni, Harry, h�la neked – itt f�lbeszak�totta mondand�j�t. Sz�ja kis h�j�n mosolyra h�z�dott. A zseb�ben kotor�szott, �s egy k�nyvet vett el�. Az volt r��rva, hogy: „Harry Potter �s a T�z serlege”.
A fi� igencsak csod�lkozott. Hagrid kinyitotta, �s belelapozott.
- Aha! Nos, Harry, ha m�gse akarsz, nem musz�j j�nn�d… - sz�lalt fel v�g�l megk�nnyebb�lve. - A k�vet a k�nyv szerint �gyse tal�lhatja meg, aki akarattal keresi – itt el�h�zta a „B�lcsek k�ve” c�m� k�tetet. Majd az „Azkabani fogoly”-t. – Ebbe meg am�gy se t�rne vissza Voldi.
- �s mi van a kettessel? – k�rdezte k�v�ncsian.
- Azt sajnos nem tal�ltam meg, de h�t a negyedikbe t�rt csak vissza, teh�t val�sz�n�leg a m�sodikban sem t�rt�nhetne meg, nemde? - nevetett m�lyen Hagrid.
Harry m�r egy�ltal�n nem volt olyan boldog. Rem�lte, hogy az �r�letbe kergetheti az �ri�st azzal, ha nem megy. De mi van, ha ez az eg�sz tr�kk? Mi van, ha pont �gy akarja meggy�zni, hogy vele menjen? Elv�gre, hogy �rhatt�k meg volna m�r k�nyvben az � t�rt�net�t? Ez lehetetlen.
- Na, Harry, hogy d�ntesz? J�ssz, vagy maradsz? – k�rdezte k�v�ncsian.
Harry egy percig nem v�laszolt, majd r�viden kib�kte.
- Nos, a k�r�lm�nyeket figyelembe v�ve, nagyon fontos d�nt�sr�l van sz�. M�rlegelnem kellett az eddig velem t�rt�nteket. Nevel�sz�leim b�r hazudtak nekem, ezt az �rdekemben tett�k. Hiszen, v�gig olyan rendesek, �s meg�rt�ek voltak velem. Bar�taim is vannak itt, akik ha az �let�ket nem is kock�ztatn�k �rtem, legal�bb r�k�nyszer�thetem �ket b�rmire, amire akarom. Na, nem mintha, �n olyan lenn�k… - itt Dudley fel� fordult, aki m�r nem r�f�g�tt. – Nem igaz, te diszn�? – ism�t Hagrid fel� fordult. – Tov�bb� elegem van abb�l, hogy ilyen h�lye mes�kkel akarsz az iskol�ba csalni, ami lehet, hogy val�j�ban nem is l�tezik.
- Teh�t a v�laszod? – k�rdezte t�relmetlen�l Hagrid.
- Igen! Megyek! – v�gta r�.
Hagrid d�bbent k�pet v�gott. Nevel�sz�lei s�r�g�rcs�t kaptak, csak Dudley n�zett �rtetlen�l, akinek az IQ-ja negat�v volt, sajnos.
- Megy veled a tudod ki… - erre mindenki megk�nnyebb�lt. – Filoz�fusnak tanulok. K�lt� leszek, verseket fogok k�lteni, vagy ne legyen a nevem Harry Potter. Keress magadnak m�st.
- A v�lasz lehetett volna egyszer� nem is, de mindegy. L�nyeg, hogy nem j�ssz – felelte megk�nnyebb�lve Hagrid.
Az �ri�s h�tat ford�tott, �s kil�pett a h�zb�l, soha t�bb� nem l�tta viszont.

Harry k�s�bb t�bbsz�r is elgondolkozott rajta, mi lett volna, ha �gy d�nt, hogy megy. Mert val�sz�n�leg, ha nem �gy b�nnak vele a k�r�l�tte l�v� emberek, m�shogy d�nt�tt volna. Lehet, hogy egy m�sik dimenzi�ban minden m�sk�pp t�rt�nt. Elk�pzelhet�, hogy abban a k�nyv �r�ja meggazdagodott azzal a t�rt�nettel. Hisz kit nem fogott volna meg szeg�ny, �rva fi� kegyetlen sorsa, aki csak a Roxfortban lelt igazi bar�tokra? Ott minden bizonnyal teljesen feleslegesen kock�ztatja most �let�t a k��rt, amit �gysem szerezhetne meg senki, akinek c�lja van vele. B�r �rdekes felvet�s, hogy Nicolas Flamel, hogy jutott m�gis hozz�? De l�nyegtelen, ez nem az a dimenzi�… El tudta k�pzelni, a Roxfortban itt minden m�sk�pp t�rt�nt volna. Itt boldog �lete van, ott viszont borzalmas lenne sz�m�ra.

Ut�sz�:
Voldemort Nagy�r, akinek ebben a dimenzi�ban se mondta ki senki a nev�t, m�g �n sem �rtam le soha, egyszer sem - csak a billenty�zet - soha nem t�rhetett vissza, mivel �r�kk� rem�nytelen�l kutatta a k�vet, teljesen feleslegesen. Soha nem jutott esz�be, hogy tal�n m�s m�don is visszat�rhetne, mert folyton a kavicson j�rt az esze. Mivel Harry sem kereste, soha nem tal�lhatta meg senki. Azzal, hogy Harry nemmel d�nt�tt, trag�di�kt�l �vta meg a var�zsvil�got…