6. fejezet - Karmazsin d�mon

Cristie elm�l�zva �ld�g�lt az �gya sz�l�n. Eg�sz �jjel valami furcsa aggodalom tartotta fogva gondolatait, s a r�mk�pekt�l k�ptelen volt megszabadulni. Ijeszt� villan�sok t�lt�tt�k ki �lm�nak minden apr� momentum�t, de nem tudta felfogni a jelent�seket. Az egyik percben ragyog� v�ros t�rult szeme el�, utc�in ismer�s arcok fordultak fel�, azt�n retin�j�t feh�r f�ny �nt�tte el, hogy a k�vetkez� pillanatban kitisztul� k�pen m�r megcsonk�tott testek, hal�lsikolyra ny�l� ajkak, k�ny�rg� tekintetek t�lts�k be l�t�ter�t. �s � ott �llt mindennek a k�zep�n, eg�sz test�t t�bolyult �r�m j�rta �t. Megr�szeg�tette a gyilkol�s, er�vel t�lt�tte el a haldokl�kb�l �rad� f�lelem �s f�jdalom. Kacagva emelte arc�t a v�rsz�n� Hold fel�, h�tain �nixsz�n� sz�rnyak bomlottak ki, �jfekete tetov�l�s mint�i tekerg�ztek karj�n, s kez�ben v�rt�l csepeg� kard pihent. Egyszerre f�lt �s volt b�tor. Egyszerre riadt fel �s szunnyadt s�t�t �lomba, azt�n hajnal lett. A horizonton narancsos f�ny folyt sz�t, majd a Nap t�zes g�mbje lassan felemelkedett; �jra a vil�goss�g uralta a vil�got.

Annak el�tte, m�g �l�k�nt, a r�m�lmokat egy kedves, meleg hang tartotta t�vol lelk�t�l, de a hal�lban semmi sem v�dhette meg az elm�je m�ly�n b�biskol� d�monokt�l. Nem �rtette, mi�rt, de tudta, hogy az �lomban feldereng� gyilkos kacaj is az � r�sze. A Pokol, az alvil�g fel�bresztette eleddig pihen� �nj�t, akit nem ismert, mivel valami furcsa, megmagyar�zhatatlanul l�trej�tt vasp�nt z�rva tartotta h�l�term�nek ajtaj�t.

A Nap egyre feljebb k�szott �gi �tj�n, s Cristie-t nem engedt�k gondolatai. �jra �s �jra visszat�rt a lelk�ben lakoz� vadra, k�zben pedig �szre sem vette, hogy valaki bel�pett a h�l�szob�ba.

Rafael gyanakodva n�zett az ablak fel� b�mul� l�nyra. Gy�l�lt k�mkedni, de tiszta pillanataiban megtette, hogy betekint m�sok gondolataiba, ha b�tyja megk�rte erre. Jobbj�t l�gyan a l�ny fel� ny�jtotta, ujjai simogat�an �sztak a leveg�ben - a testet k�r�l�lel� gondolatfoszl�nyokat kutatt�k. Lehunyta szemeit, �s �sszpontos�tott. V�gre r�lelt a selymesen �rv�nyl� fonalsz�lakra. �vatosan csippentett egyet k�t ujja k�z�; a Cristie fej�ben kavarg� k�pek m�ris szeme el�tt j�tsz�dtak le. Mind m�lyebbre siklott a gondolatok �rj�ban, kihagyta az �rdektelen foszl�nyokat, a l�lek legrejtettebb bugyr�ra volt k�v�ncsi. K�ldet�se volt megtudni, vajon � alszik-e m�g, vagy igaz a moira j�slata - hamarosan elj�n az �bred�s.

Hirtelen h�k�lt h�tra, egy asztalr�l levert n�h�ny porcel�n m�ty�rt, mivel ijedt�ben nem tudott megkapaszkodni. �vezredekkel ezel�tt l�tta utolj�ra a kaj�n, g�nyosan villan� meggyv�r�s szemp�rt, mely t�gra ny�ltan, szinte nevetve pillantott r� Cristie gondolatainak legm�ly�n. Igaz, m�g nem pr�b�lt meg uralkodni a l�nyon, de ami k�sik, az ugyeb�r nem pontos, futott �t az agy�n. Egy volt csak biztos, a m�ltb�li gyilkos fel�bredt, s m�r nem is k�v�nja rejtegetni l�t�t. Fagyos lehelet futott �t a b�r�n. Rafael �gy kapta el ujjait a l�leksz�lakt�l, mintha elektromos �ram s�t�tte volna meg. Tekintet�t Cristie-re kapta, h�tha a l�ny feleszm�lt az el�bbi zajra. Csal�dnia kellett. Az �jdons�lt pokollak� meredt tekintete tov�bbra is az muszlinf�gg�ny�n �tsz�r�d� f�nyp�szm�kat figyelte. Mint valami holdk�ros, ingatta a fej�t Rafael, majd vid�ms�got er�ltetett mag�ra �s megsz�lalt.

- J� reggelt, vagy ink�bb delet!

Cristie meglepetten rezzent �ssze Rafael hangj�ra. F�radt tekintet�t az ez�st�s haj� arkangyalra vetette, aki az elm�lt napokhoz hasonl�an ma sem mutatkozott sikkes �lt�zetben, tov�bbra is el�nyben r�szes�tette szakadozott farmerba b�jtatott izmos l�bakat �s a gombolatlan ing alatt felsejl� csupasz mellkast.

- Elmehetn�l a Vouge-hoz divattan�cs�rt.

- Neked meg aj�nlom figyelmedbe Jung* dokit, minden nap rendel az elysiumi szanat�riumban - vetette oda Rafael s�rt�d�tten. - Am�gy mi a bajod a g�nc�mmel? Az ing eredeti Hugo Boss, egy lyuk sincs rajta…

- De r�f�rne egy vasal�s. �gy n�z ki, mintha benne aludt�l volna. - K�zben Cristie rosszall�an n�zett Rafaelre, aki felvont szem�ld�kkel, s�rmos f�lmosollyal pislogott vissza r�. - J� �g, te ebben aludt�l! - ki�ltott a l�ny megnyomva az „ebben” sz�t, mire az arkangyal hevesen b�logatni kezdett. - Csak egy k�rd�s, m�g mindig tele vagy nyugtat�kkal? - Heves fejr�z�s volt a v�lasz. - Helyes. Legal�bb als�gaty�t cser�lt�l?

- Ez m�r k�t k�rd�s! - emelte fel az ujj�t Rafael, mire Cristie r��lt�tte a nyelv�t, s eltapicskolt a f�rd�szob�ba.

Rafael p�r pillanattal k�s�bb hallotta zubogni a vizet a k�dban, majd a jellegzetes lics-locs hangok ut�n k�vette a l�nyt a helyis�gbe. Cristie azonban l�tsz�lag nem nagyon �rt�kelte a fl�gos arkangyal megjelen�s�t a k�d mellett, �gy vel�tr�z� sik�t�sban r�szes�tette Rafael dobh�rty�j�t.

- Te perverz diszn�! Takarodj!

- Mi�rt? - n�zett megillet�d�tten Rafael. - Megv�rtam, am�g belem�szol a k�dba, nem leselkedtem. Nesze, habf�rd� - dobott a v�zbe egy m�anyag flakont. - Na, nem mintha sok l�tnival� lenne!

- Rohad�k - v�gta Rafaelhez a v�zzel teli f�rd�szivacsot Cristie -, hogy mersz ezek ut�n m�g s�rtegetni is?!

- Mi a fr�szt ar�n�ztok hajnalok-hajnal�n? - slattyogott be a k�pbe Gabriel lehetetlen�l szem�rmetlen pizsam�j�ban.

- A b�ty�d meglesett f�rd�s k�zben! - mutogatott ujjal Rafaelre a l�ny.

- �s emiatt akadt�l ki? - �lt a k�d sz�l�re Gabriel, de l�tva Cristie elv�r�s�d� fej�t, gyorsan folytatta. - Ne par�zz, Rafael nem fog mell�d �lni. Arkangyalhoz m�ltatlanul � boldog h�zass�gban �l, �s a vil�g�rt sem csaln� meg a nej�t. De ha gondolod, �n m�g ma reggel nem f�r�dtem - kacsintott v�gezet�l a l�nyra.

Cristie figyelmen k�v�l hagyta Gabriel utols� mondat�t, s Rafaelhez fordult, aki egy rattan zs�molyon �ld�g�lve csendben hallgatta a diskurzust. Ajk�n kisfi�s mosoly ter�lt el, majd „na hitted volna” mozdulattal sz�tt�rta karjait. Cristie erre gondolt egyet, majd ism�t Gabrielre n�zett, kaj�nul elmosolyodva.

- Vehetn�l p�ld�t r�la…

- Az nem buli, ha csak egy n�vel kef�lhetsz. Kell a v�ltozatoss�g - vonta meg a v�ll�t az arkangyal, mire Cristie f�jtatva lejjebb ereszkedett a k�dban.

- Akkor menj �s keress egy kurv�t. Z�rd be k�v�lr�l magad m�g�tt az ajt�t!

- Ejnye, de f�ria hangulatban vagyunk ma reggel - harapott a l�ny f�lcimp�j�ba az arkangyal, aki erre felsikkantott, s loccsanva elmer�lt a v�zben.

- �rdekesek vagytok ti ketten - d�nt�tte a falnak a h�t�t Rafael. - Dugtatok m�r?

- Mi van? - ugrott fel Cristie, liternyi vizet locsolva a terrakotta padl�ra. - M�son se j�r az eszetek, mint a szexen!

A k�t arkangyal t�gra ny�lt szemekkel n�zett a l�nyra. Megsz�lalni sem b�rtak, mivel a l�tv�ny mag�r�t besz�lt, ugyanis Cristie egy sz�l semmiben, t�rdig v�zben fesz�tett el�tt�k, test�t mind�ssze n�h�ny k�v�r v�zcsepp takarta, vagy ink�bb tette �szveszejt�en k�v�natoss�, f�leg Gabriel sz�m�ra.

- Csak, hogy k�z�ljem veled - folytatta Cristie -, Mr. Kiskacsa F�rdik, �n nem vagyok az a fajta, aki seperc alatt sz�tteszi a l�b�t minden �tsz�li kannak.

- Ahhoz k�pest el�g sz�gyentelen�l �lldog�lsz puc�ran el�tt�nk - felelt erre cseveg� hangnemben Rafael.

Cristie arca ez alkalommal m�r harmadj�ra v�lt l�ngv�r�sre a d�lel�tt folyam�n. �let�ben nem hozt�k m�g ennyire zavarba, nemhogy hal�l�ban. Gyorsan visszahuppant h�t a v�zbe �s gondosan betakargatta idomait liliomillat� habfelh�kkel.

Gabriel megr�zta a fej�t, mint valami �zott kutya, majd er�nek erej�vel elterelte gondolatait a l�nyr�l, s b�tyj�hoz fordult.

- M�g nem is mes�lted, mi sz�l hozott szer�ny hajl�komba?

- Luc k�ld�tt, meg Michael. Mindkett� lusta, mint a d�g, r�ad�sul �ppen egym�s haj�t t�pve veszekednek a vill�ban, s mivel Uriel beleb�jt a k�nyv�be, Joe meg arra hivatkozott, hogy Miss Archer fejbe v�gta a hajkef�j�vel, �gy k�nytelen-kelletlen �n j�ttem az �zenettel.

- Fontos volt ennek a f�lmondatnak ekkora felvezet�s? - k�rdezte Cristie, mik�zben azon gondolkodott, hogyan vehetn� mag�hoz a tusf�rd�s �vegcs�t. �gy azt�n er�sen szemezni kezdett vele, h�tha az meger�lteti mag�t �s k�szs�gesen a kez�be r�ppen.

- Gyorsan t�ltetted magad a pirul�son, kish�lgy - kuncogott Gabriel, mik�zben Cristie kez�be adta a szemez�s t�rgy�t. - A dr�ga b�ty�im eld�nt�tt�k m�r, mit akarnak r�s�zni? - k�rdezte Rafaelt, �s a l�ny fel� b�k�tt �ll�val.

- Nan� - v�laszolt vid�man az arkangyal -, Michaelnek ism�t voltak v�logatott �tletei, de Luc hat�sosan �rvelt, amellett, hogy Miss Archernek �t kell mennie a vizsg�n, �gy kimondottan k�nny� feladatot kapott.

- Mi lesz az? - �rdekl�d�tt Cristie, k�zben szappanozni kezdte mag�t, mivel r�j�tt, hogy a v�gletekig is �ztathatja mag�t, az arkangyaltestv�rek a f�rd�szob�t b�relt�k ki a reggeli eszmecsere sz�nhely��l.

- Ha elmondan�m, nem lenne benne semmi po�n!

Ekkor ny�lt az ajt�, �s a feld�lt k�p� Michael dugta be az orr�t a r�sen.

- Kiskemence! Hova dugtad a k�v�t?

- B�lf�reg bel�tek, n�lam traccsol a f�l gyehenna! J�n m�g valaki? - k�rdezte felh�borodottan Cristie.

- Mondd meg neki, hogy haladjon a pocsol�ssal! - sz�r�d�tt fel Lucifer enyh�n t�relmetlen hangja a f�ldszintr�l. - Jah, �s lehet�leg ne �lj be mell� a k�dba, mert Gabriel lev�gja a t�keidet! - folytatta a Pokolvez�r a kioktat�st, mire Michael �tment pantomimfigur�ba, �s imit�lni kezdte �ccs�t. - De azt is k�rdezd meg, hova a j� b�d�s francba tette a k�v�t!

A f�rd�szob�ban tart�zkod�k pukkadozva nevettek Lucifer inger�lt pattog�s�n, aki term�szetesen mit sem sejtett abb�l, hogy odafenn � v�lt a tr�fa f� t�rgy�v�. S�t, a hangokb�l �t�lve nekil�tott, hogy el�keresse a k�v�sdobozt. T�nyked�s�t „basszuskulcs” �s „hogy az a” felki�lt�sok k�s�rt�k, �gy Michaelnek lehet�s�ge ny�lt hihetetlen�l mulats�gos alak�t�st ny�jtania.

- Michael, hol az any�d k�nj�ban vagy? - ki�ltott �jra Lucifer. - Gyere ide, te isten�tka, nem tudom, hogy m�k�dik ez a tetves k�v�f�z�! - De mivel v�laszt nem kapott, ism�t fenyeget�zni kezdett. - �tsz�lok Gabe-nek, hogy dugod a n�j�t!

- Lucifer! Ha m�g egyszer kiejted a sz�don a „dugni” �s a „Gabe n�je” kifejez�st, sz�lank�nt t�pem ki hajad! - kelt ki mag�b�l Cristie, mik�zben t�r�lk�z�t k�rt �s kapott a buzg� Gabrielt�l.

- Ha megcsalod az �cs�m, nem kapsz sz�rnyakat! - kontr�zott Lucifer.

- K�sz, Luc! - nevetett fel Gabriel.

- Nah�t, te is itt vagy? - toppant be Lucifer t�lc�val a kez�ben. - S ki hitte volna, Rafael is! Urielt nem l�tt�tok?

- Hi�nyzik valakinek? - k�rdezte nyelv�lt�s k�s�ret�ben Michael. Majd levett egy g�z�lg� b�gre k�v�t a t�lc�r�l, de k�zben kocs�nyon l�g� szemekkel n�zte, amit legifjabb �ccse segedelm�vel Cristie kim�szik a k�db�l. Nagy sajn�lat�ra azonban semmit sem l�tott a l�ny l�nyeges r�szeib�l, �gy azt�n belekortyolt a k�v�ba… - Any�d! Mi a ny� ez? - d�h�ng�tt, miut�n sug�rban a padl�ra k�pte a l�tty�t.

- K�v�… vagy legal�bbis azt hiszem… - v�laszolta Lucifer, �s arca hat�rozottan egy �t�ves �rtatlan kisgyermek �br�zat�t t�kr�zte.

- M�sodik szekr�ny, als� polc, balra a mosogat�t�l? - k�rdezte Gabirel, mik�zben kifel� terelgette a t�rsas�got a f�rd�szob�b�l, majd Cristie-t bel�kte a gardr�bba, „�lt�zz fel” tekintettel.

- Nnnnemmm... G�zt�zhelyt�l jobbra, az els� szekr�ny… - gondolkodott sz�npadiasan Lucifer.

- Valami baj van a szagl�soddal? - vonta fel a szem�ld�k�t Gabirel, k�zben fejingat�sok k�zepette figyelte Cristie �lt�z�s�t, s majd kidobta a taccsot, mikor a l�ny egy miniszokny�t hal�szott el� az egyik fogasr�l. - Tedd azt sz�pen vissza!

- Mi�rt? - horkant fel egyszerre Lucifer �s Cristie.

- Te - mutatott b�tyj�ra -, mert �sszekevered a borsot a k�v�val! Te meg - fordult Cristie-hez -, mert nem h�zibuliba indulsz, sz�vem, hanem vizsg�ra.

- Bors? - szagl�szta meg a b�gr�t Lucifer.

- Ha m�r ez egy vizsga, akkor hadd n�zzek ki j�l! - csattant fel Cristie.

Michael �s Rafael eddig n�m�n �lldog�ltak, tekintet�ket ide-oda kapkodt�k a besz�lget� felek, valamint a Cristie hangj�n h�b�rg� gardr�b k�zt, de erre kit�rt bel�l�k az eszel�s r�h�g�s. A l�ny tov�bbra is t�r�lk�z�ben el�trappolt, majd hajkef�j�vel alaposan fejbe legyintette a nevet�ket, azt�n visszat�rt a gardr�bba. Term�szetesen ezzel a mutatv�ny�val csak azt �rte el, hogy a k�t arkangyal hanyatt d�lt az �gy�n, �s egym�sba kapaszkodva folytatt�k a vihog�st. Lucifer leviharzott a konyh�ba, hogy el�keresse a k�v�t. Gabriel pedig csatlakozott Cristie-hez a szekr�nyben.

P�r perccel k�s�bb h�sn�nk s�t�tk�k tr�ningnadr�gban, edz�cip�ben �s egy bord� p�ntos fels�ben kilibbent a szob�ba. Michael �s Rafael persze let�rten n�ztek v�gig rajta, mivel rem�nykedtek abban, hogy �ccs�k valamivel kih�v�bb g�nc�t ad a l�nyra. Ezt �szrev�ve Gabirel rosszm�j�an felvonta a szem�ld�k�t, �s csettintett ujjaival. B�tyjai haja ennek hat�s�ra �gy meredt az �gbe, mint amit t�bb kil�nyi zsel�vel kentek be. De a mer�nylet �ldozatai sem voltak restek. K�t l�ngol� t�zlabda sz�guldott Gabirel fel�, aki j�tszva h�r�totta a t�mad�st.

Cristie a f�rfi�i kakaskod�st t�tott sz�jjal figyelte. Ez a m�sor �j volt sz�m�ra, mivel a jelenet a megt�veszt�sig hajazott a fantasy filmek m�gusainak csat�j�ra, b�r belegondolva jobban beleillett volna egy jap�n anime sorozatba. Kritikusan v�gign�zett a h�rom arkangyalon, h�tha hasonl�s�got fedez fel k�zt�k �s a manga figur�k k�z�tt, azonban sem Gabriel, sem Rafael, de m�g Michael sem rendelkezett term�szetellenesen hossz�, gyufasz�r l�bakkal, hajuk nem volt csimb�kosan tincses, �s nem is pislogtak felfel� als� szemh�jukkal. Teh�t elvetette az �tletet, hogy Pokol mang�t �rjon. Viszont eme gondolatbeli fejteget�se ut�n visszat�rt a val�s�ghoz, plusz azon nyilv�nval�, s�t, j�l l�that� t�nyhez, hogy az arkangyalok az el�bb valamif�le m�gi�t seg�ts�g�l h�vva felgy�jtott�k az egyik kanap�j�t…

- K�tbalkezes dinnye! - ki�ltott Cristie, mikor tudat�ra �bredt a l�ngol� b�tordarab ok�n. D�h�ben nekirontott Gabrielnek �s t�z k�r�mmel akaszkodott bele a f�rfi ibolyasz�n�, kiss� k�cos hajzat�ba. Az angyal egy ideig t�rte Cristie hajcib�l�s�t, majd unott mozdulatokkal kivad�szta a l�ny kezeit sz�gegyenes tincsei k�z�l, sarkon fordult, s elhagyta moleszt�l�s�nak sz�nhely�t. Cristie erre rik�csolva ut�na ki�ltott.

- Ne merd betenni m�g egyszer ide a l�bad! Nem el�g, hogy felgy�jtod a lak�som, m�g azt is meghat�rozod, mit vegyek fel!

Michael �s Rafael meglepett arccal �lltak fel az �gyr�l. Cristie el�bbi kirohan�sa nyom�n furcsa gyanakv�s �ledt gondolataikban. Ugyan nem sz�ltak egy sz�t sem, de tudt�k nagyon j�l, mi j�tsz�dik le a m�sikban. Testv�rek voltak, �sid�k �ta k�pesek arra, hogy �sszef�zz�k gondolatikat �s szavak n�lk�l kommunik�ljanak. Rafael felvonta szem�ld�k�t, amikor b�tyja hangj�t meghallotta fej�ben - Figyelmeztesd Gabrielt, most! A fiatalabb arkangyal azonnal teljes�tette Michael k�r�s�t, m�g a m�sik a feld�lt Cristie-hez l�pett.

- Mi lelt, Cristie? Mi volt ez az el�bb? - k�rdezte.

A l�ny �szre sem vette, hogy Michael pokolbeli �lete �ta el�sz�r sz�l�totta a nev�n, csak d�h�sen a f�rfira pillantott.

Michael meg�tk�zve n�zett bele Cristie karmazsin �risz�be. Ismerte ezt a tekintetet, mely hossz� �vezredek �ta �ld�zte �t �s testv�reit. Emiatt a tekintet miatt halt meg Hesperiel, emiatt a tekintet miatt pusztult el a ganadrisok v�rosa, ahol minden csupa sz�ps�g, m�mor �s boldogs�g volt. Hi�ba ontott�k a h�bor� alatt a v�r�t, a meggyv�r�s szemp�r tulajdonosa minduntalan visszat�rt, pusztul�ssal fenyegetve a vil�got, s �gy t�nt ezt a v�gy�t �tven �vvel ezel�tt siker�l is teljes�tenie, azonban akkor az arkangyalok jav�ra billent a m�rleg nyelve. Viszont a d�mon ahelyett, hogy Hiroshim�ban v�gleg megsemmis�lt volna, �j testet keresett mag�nak �s t�relmes v�rakoz�sba kezdett. Eddig…

- Csss… Ne �breszd fel azt, aki �desdeden alszik - suttogta a v�r�s szem�, aki Cristie b�r�be b�jva, kac�r mosolyt villantott Michaelre.

- Siker�lt! - hallatsz�dott a konyh�b�l Lucifer ujjong�sa. - Ez m�r k�v�! Fi�k-l�nyok, helyezz�tek k�nyelembe magatokat, a Pokolvez�r m�gis tud f�zni! Oll�!

Michael �ccs�re n�zett, tekintete ezer sz�val is fel�rt: nem j�het fel! Rafael komoly arccal b�lintott, majd leviharzott a l�pcs�n mit sem t�r�dve a buja hangon ut�na sz�l�, d�moni Cristie-vel. A l�ny nemt�r�d�m s�hajt�ssal megr�ntotta a v�ll�t, majd Michaelhez fordult.

- Haragszik r�m? - k�rdezte �rtatlanul csillog� szemekkel.

- Engedd vissza �t! - morogta v�szj�sl�an Michael.

- Nem, nem, nem - toporz�kolt gyerekesen a l�ny, de az arkangyal nem hat�dott meg, �gy abbahagyta a sz�nj�t�kot, s v�kony kezecsk�j�t Michael mellkas�ra fektette. - Mondd, hogy hi�nyoztam… - suttogta bele a f�rfi f�l�be.

Az arkangyal megborzongott a l�ny forr� lehelet�t�l. Furcsa b�dulat vett er�t rajta, ahogy a karcs� n�i test hozz�simult, s Cristie karjai l�gyan nyaka k�r� fon�dtak. - Mondd, hogy hi�nyoztam - s�gta �jra a d�mon, hangja nyom�n elt�nt a k�lvil�g �s Michaelben �jra fel�ledtek a r�gi �rz�sek.

Gy�l�let �lelte k�r�l test�t. Sz�d�lt. Orr�ban �rezte a l�ny b�r�b�l �rad� orchide�k �s liliomok �des esszenci�j�t, mely azon az �jszak�n elb�d�totta. Elm�je legm�lyebbre temetett zug�b�l felsz�nre t�rtek a r�gi k�pek, melyek r�m�lmaiban kergett�k. Egykori tette most ism�t lej�tsz�dott szeme el�tt. Vad v�gyak, elfojtott ny�g�sek �s a mindent els�pr� �lvezet, mely akkor feledtette vele azt a n�t, akit val�j�ban szeretett. Azon az �jjelen csak egy valakire tudott gondolni - arra a d�moni besti�ra, akinek izzadt teste �gy tapadt az �v�hez, mint valami k�jre �hes angolna. Csillog� arccal fogadta mag�ba, de szem�ben m�lyen m�r ott �gett a gy�zni akar�s l�ngja. A f�ktelen szenved�lyt kett�t�rte a hajnal, melynek aranyl�, mindent beragyog� f�nye megvil�g�totta a d�mon val�di arc�t. �rd�gi mosollyal ajk�n elvette t�le, amit val�j�ban akart - v�r�b�l sz�vta mag�ba lelk�nek erej�t.

A v�r�s szem� Cristie �lvezettel n�zett bele Michael felt�rult, sebezhet� elm�j�be, s m�r-m�r eluralta test�t az �r�m m�mora, amikor a legid�sebb arkangyal arc�ra a ki�br�ndults�g von�sai �ltek ki.

- Egy szajha test�be b�jt �lnok k�gy� senkinek sem hi�nyzik… - vigyorgott hidegen a f�rfi.

A l�nyt nem lept�k meg a szavak, s�t. F�ls�rt�en felkacagott, majd egy hirtelen mozdulattal k�rm�t az arkangyal nyak�ba m�lyesztette. T�zes ajkai azonnal a sebre tapadtak.

Michael megmerevedett a bel� has�t� f�jdalomt�l. R�j�tt, hogy ism�t elsz�molta mag�t. Ez alkalommal � lett az els�, aki hatalmat adott a bestia kez�be. �rezte, ahogy a f�rads�g eluralja tagjait, de tudta, ki kell tartania. Egyetlen es�lye maradt - szabadon engedte ereje hull�mait, hogy mag�ra id�zhesse val�di alakj�t. Terve, �gy l�tszott, siker�lt, mivel a l�ny sikkantva ugrott h�tra.

Cristie ajka gunyoros mosolyra h�z�dott, amikor az arkangyal test�b�l �rad� fagyos aura j�gszil�nkokkal vegyes sz�lhull�mai v�gigkarcolt�k a b�r�t. Szemeiben �jra fellobbant a harag l�ngja, ahogy lesim�totta az arc�n kiserkedt v�rt �s begy�gy�totta a par�nyi s�r�l�seket. H�t�n hatalmas fekete sz�rnyak bomlottak ki, ujjai hegy�t�l indulva fekete indavonalak k�sztak fel karjain. Jobb szeme alatt �s hal�nt�k�n kusza meggypiros minta rajzol�dott ki. Sz�ke haja �benfeket�be fordult �s pillanatok alatt n�tt le keskeny cs�p�j�ig.

- Eml�kezz j�l a szavaimra, b�ty�m! - duruzsolta a d�mon. - K�tszer telik meg a hold ez�st�s f�nnyel, hogy azt�n harmadj�ra v�r�s t�zben lobogjon az �gen. Azon az �jszak�n v�r�t veszem annak, akinek �let�t �vod. Azon az �jszak�n kett�t�r�k egy lelket, hogy visszat�rjek hozz�tok…

- Ne l�gy olyan biztos, hogy a telihold a Pokolban fog r�d s�tni, h�gom… - vigyorodott el ironikusan Michael, azonban arc�r�l azonnal lefagyott a mosoly a n� szavai hallat�n.

- Ennyire ostob�nak n�zel, azt hitted, nem l�tok �t a buta kis tr�kk�n, amit az agyal�gyult Lucifer eszelt ki? Sz�mold a napokat, Michael…

Az arkangyal hirtelen kapott az �sszecsukl� l�ny ut�n, akinek test�r�l elt�ntek a d�mon jegyei. �jra Cristie volt, aki ernyedt tagokkal �l�ben fek�dt. Michael gyeng�den megr�zta a l�nyt, mire az kinyitotta sz�rke szemeit.

- Mi�rt vagyok a f�ld�n? - k�rdezte a f�rfit, de annak v�laszolni sem volt ideje, mivel a l�ny �ri�sit r�ntott z�ldes hajfonat�n. - Te perverz diszn�, hogy mert�l leteperni?!

- M�r megbocs�ss, Kiskemence - �llt fel Michael, s mivel karja kics�szott Cristie v�lla al�l a l�ny feje koppanva �t�d�tt neki a padl�nak, �m ezzel az angyal mit sem t�r�d�tt. - Te est�l �ssze, mint valami szakadt madzag� marionett figura! Ha nem vagyok itt, sz�tfolysz a m�rv�nycsemp�n…

- G�r�ny - morgott Cristie, majd fel�lt, hogy megtapogassa sajg� feje b�bj�t. V�ratlanul furcsa sz�d�l�s t�rt r�. K�v�lygott a feje, s minden tagj�t �loms�ly�nak �rezte. Zavaros tekintettel n�zett k�rbe a szob�ban, �s meglepetten tapasztalta, hogy mindenki elt�nt. - Hol van Gabe? - k�rdezte ijedten.

- Megs�rt�d�tt… Mondjuk meg is �rtem… - v�laszolt Michael, azonban Cristie m�r a fel�t sem hallotta, mivel vadul �tcs�rtetett Gabriel lakr�sz�be.

Az ifj� arkangyal �ppen szigor� varkocsba fonta haj�t, amikor Cristie megragadta a v�llain�l fogva �s maga fel� ford�totta.

- Ne haragudj r�m, �n nem tudom mi lett velem! - sz�lt remegve, azonban Gabriel csak horkantott v�laszk�ppen �s tov�bb fonta a haj�t. - Nekem semmi k�z�m Michaelhez! F�lre�rtetted…

Gabriel erre egy pillanatig meglepetten n�zett a l�nyra, de a gondolataiban megsz�lal� b�tyja „hagyd helyben, amit mond” szavaira, �jra fagyoss� v�lt az arca. - Nem hiszem.

- Gabe, k�rlek! Annyira f�lek, borzalmas �lmok k�noznak, �s te m�g azt gondolod, hogy �ssze�lln�k a kurvapec�r b�ty�ddal?

- Nem ismerlek - hazudta Gabriel, majd hajszalagot tekert a varkocs v�g�re. - Teh�t, azt gondolok, amit akarok. Plusz, mint mondtam, bogaram, nem buli egy pin�t kef�lni. - Cristie meredten pislogott fel az arkangyal len�z� kifejez�st �lt�tt arc�ra. Kezei lehullottak a f�rfi v�llair�l, csillog� tekintete szinte �vegess� v�lt. - Nem tudom mit v�rt�l, pici sz�vem. Lett volna alkalmad egy reggel, de elszalasztottad. H�t seg�z, hidd el, tal�lok m�sik �gyat, ahol sz�vesen fogadnak - vont v�llat Gabriel der�sen. - Ez nem a mennyorsz�g, �s �n nem vagyok Rafael… - Azzal sarkon fordult �s nyugodt l�ptekkel t�vozott.

Amikor Cristie meghallotta az ajt� csap�d�s�t remegve rogyott t�rdre. Tekintet�t k�nnyei hom�lyos�tott�k el, s kit�rt bel�le a zokog�s.

- Gy�l�l�m magam az�rt, amit tettem - v�gta a kez�t a falba Gabriel. M�g mindig k�ptelen volt felfogni, hogy tudta kimondani azokat a szavakat.

- Ha mindenk�ppen gy�l�lni akarsz, ut�lj engem! - sz�lt a h�ta m�g�l Michael. - �n mondtam, hogy j�tszd meg magad.

A fiatalabb arkangyal b�tyj�ra n�zett, szeme szikr�kat sz�rt.

- Ne akard �tv�llalni az �n tetteimet, Michael, f�leg pedig, ne l�gy a pesztonk�m! Tudok magamra vigy�zni!

- Ide figyelj, te szaros k�ly�k! - l�kte az el�bbi s�r�lt falnak az �ccs�t Michael. - Ez m�r nem j�t�k! �g�retet tettem Hesperielnek, hogy megv�delek! �ppen ez�rt most sz�pen megszak�tod a kapcsot Cristie �s a te lelked k�z�tt!

- Majd ha fagy! - feleselt vissza Gabriel, mire b�tyja �ri�si pofont kevert le neki.

- Ha kell, �n teszem meg, de az nem lesz kellemes!

- Meg�r�lt�l? - k�rdezte f�lve Gabriel.

- Tedd meg…

- Mi�rt?

Michael m�lyet s�hajtott. Aty�skod�an megigaz�totta �ccse inggall�rj�t, csak azt�n sz�lalt meg. - Nemesis visszat�rt…

*Carl Gustav Jung - sv�jci pszichi�ter, pszichol�gus, analitikus (1875-1961)