7. fejezet  - K�jgyilkos a szomsz�dom! (2/1)

Gabriel karjait t�rd�re t�masztva, semmibe r�vedt tekintettel �ld�g�lt Michael jobb napokat l�tott kanap�j�n. Kavarg� gondolatait k�t sz� t�lt�tte ki: Nemesis visszat�rt. Id�nk�nt feltette mag�nak a k�rd�st: mi�rt nem l�tta el�re? Mi�rt nem �rezte meg a k�zeledt�t? S ahogy a percek lassan �r�kk� s�r�s�dtek, Gabriel felett legal�bb ezer�vnyi id� szaladt el. S�t�t haj�ban �jra ott csillogtak az �sz sz�lak, melyek minden perccel csak sokasodtak, m�gnem az ablakon �t besz�r�d� f�nyben a h�t�n pihen� hajfonat ink�bb t�nt m�lysz�rk�nek, mint ibolyalil�nak. Mandulav�g�s� szeme al� �jabb �s �jabb r�ncot vont egy-egy eltelt pillanat, szoborszer� arc�n hamusz�nre s�t�tedett a b�r.  Michael az ajt�f�lf�nak d�lve figyelte az �ccse test�n bek�vetkezett drasztikus v�ltoz�st, de semmit nem tett ellene. Tudta, hogy id� k�rd�se, �s Gabriel t�lteszi mag�t a hallottakon, azt�n teljes�ti k�r�s�t, � pedig v�gre viszonylagos nyugalommal foghat hozz� egy �j terv megkov�csol�s�hoz. Mivel Lucifer �s Uriel nem sejtett�k, hogy Nemesis fel�bredt Cristie lelk�ben, �gy d�nt�tt, egyel�re meghagyja k�t �ccs�t az �des tudatlans�gban. Messze volt m�g a harmadik holdt�lte, mindazon�ltal sz�molt azzal a lehet�s�ggel is, hogy Cristie tal�n er�sebb, mint az egykori ganadris, aki n�p�nek puszt�t�ja volt. Persze ehhez az eshet�s�ghez vajmi kev�s rem�nyt f�z�tt. �gy azt�n, mondhatni, egyetlen c�lja volt: a haland�k vil�g�ba juttatni a Kiskemenc�t, �s lehet�s�g szerint ott is tartani. Azonban j�l ismerte Gabrielt is, �s tiszt�ban volt vele, �ccse nem fogja hagyni a l�nyt elveszni. Amint ez a gondolat fel�tl�tt benne a legifjabb arkangyal arc�t g�rcs�s f�jdalom torz�totta el. Michael r�m�lten ugrott a kanap�r�l lefordul� �ccse mell�, s m�g �ppen idej�ben �rkezett, megakad�lyozva Gabrielt abban, hogy homlok�val fejelje sz�t az el�tte terpeszked� �vegasztalt…

 

****

 

Cristie nagy l�ptekkel igyekezett Michael h�za fel�. Ajk�n mosoly, arc�n dacos kifejez�s �lt, de szemeiben egy kisemmizett l�lek f�jdalma honolt. �tk�zben k�nosan �gyelt arra, hogy senkihez se ker�lj�n egy-k�t m�tern�l k�zelebb, mert s�r�st�l v�r�s arca l�tt�n r�gt�n r�j�ttek volna, vid�ms�ga mesterk�lt, nevet�se hamis.

 

A legid�sebb arkangyal otthon�t k�nnyebb volt megtal�lnia, mint indul�sakor hitte. Garant�ltan nem volt m�g egy h�z az �r�k V�ros�ban, amely el�tt miniszokny�s, mellmutogat� bl�zba �lt�z�tt fiatal l�nyok garmad�ja k�ric�lt, l�tsz�lag c�ltalanul. Cristie fintorogva h�zta el a sz�j�t, amikor egy �g�v�r�s loknikkal meg�ldott, z�ld szem� le�nyz� lefitym�l� tekintettel n�zett v�gig cseppet sem kih�v� �lt�zet�n.

 

- Mit mereszted a szemed? - vetette oda m�rgesen Cristie a l�nynak. - T�n m�r �letedben is kurva volt�l, aki a sarokr�l n�zve irigyelte a norm�lis n�ket?!

 

A v�r�s bige felpaprik�zva kapott volna Cristie ut�n hegyesre fent m�k�rmeivel, amikor a kertb�l egy �rett paradicsom landolt a k�p�ben, mire � vis�tva elszalad m�retes t�sarkain.

 

Cristie meglepetten kutatott a t�mad� ut�n, aki el�b�jva a tujabokrok k�z�l, letette l�d�s z�lds�gekkel �s toj�ssal megrakott kosar�t, leporolta fekete mell�ny�t, majd szigor� tekintettel megsz�lalt.

 

- Rem�lem, m�g v�letlen�l sem koszoltam �ssze, kisasszony!

 

- ���… - ny�gte Cristie. - Nem, m�g v�letlen�l se.

 

- Ennek �r�l�k - b�lintott a f�rfi. - J�l gondolom, hogy vizsga�gyben keresi Michael urat?

 

- Erre mib�l j�tt r�? - k�rdezte megh�kkenten Cristie.

 

- Hat�rozottan nem olyan �lt�zetben van, amit�l f�l perc alatt meg lehetne szabadulni - villantott fel egy fut� mosolyt a f�rfi.

 

Cristie arca ez�ttal �szinte �r�mre gy�lt. Valami�rt bar�ts�gosnak tal�lta a kiss� pocakos, vasalt nadr�gban, mell�nyben �s vak�t�an feh�r ingben fesz�t�, kifinomult modor� �regurat.

 

- Valahonnan nagyon ismer�s nekem - sz�lt elgondolkodva Cristie.

 

- Pedig rem�nykedtem abban, hogy megmaradhatok a kellemes ismeretlens�gben - s�hajtott a f�rfi. - De ha m�r felismert bennem valakit, k�rem, ossza meg velem gyan�j�t, h�tha t�ved, �s el tudom hitetni mag�val, hogy �n csak egy egyszer� komornyik vagyok.

 

- Furcsa szerzet maga - ingatta meg kedvesked� rosszall�ssal a fej�t Cristie. - Nos, val�ban csak gyan�m van, azonban ink�bb nem nevezn�m nev�n, mivel f�lek m�sodj�ra is bakot l�ni…

 

- Jav�tson ki, ha t�vedn�k: �n is hajl�ktalannak n�zte J�zus Krisztust, aki egy�bk�nt Joe m�v�szn�ven tengeti pokolb�li mindennapjait?

 

- H�t maga is? - kacagott fel Cristie.

 

- F�l perce sem voltam itt, �s m�ris �r�k ellens�get szereztem magamnak - t�rta sz�t a karjait a f�rfi. - �dv�zl�m a klubban. Megk�n�lhatom egy te�val?

 

- Ezek szerint, maga t�nyleg Winston…

 

- Churchill - szak�totta f�lbe Michael ki�lt�sa Cristie megkezdett mondat�t -, h�nyszor figyelmeztettelek m�r, hogy ne j�tszd �jra minden egyes vend�gemmel a londoni bomb�z�st. Nem itt kell bossz�t �llnod Hitleren! �, Cristie… - ny�gte v�g�l az arkangyal, amikor szembe tal�lta mag�t a g�nyos arc� l�nnyal. - Mi sz�l hozott?

 

- A vizsg�mr�l lenne sz� - l�pett a f�rfihoz Cristie, majd fojtott hangon f�ldbe dorongolta az arkangyalt. - Mit k�pzelsz magadr�l? Hogy van k�ped inask�nt dolgoztatni Winston Churchillt?

 

- Nem k�rtem v�lem�nynyilv�n�t�st a szem�lyzetemr�l, Kiskemence – fujtatott Michael. - Ker�lj beljebb! – kacsintott v�g�l ked�lyesen a l�nyra.

 

Cristie kritikusan bekukucsk�lt a t�rt ajt�n, de amikor a nappaliban felfedezte Gabrielt, elh�zta a sz�j�t.

 

- Ink�bb kinn maradok.

 

- Mi�rt, ha szabad k�rdeznem? - vonta fel a szem�ld�k�t gyanakodva Michael, majd a leveg�be szagolt. - Atropos egy hete volt n�lam takar�tani…

 

- G�z�m sincs, ki az az Atropos - legyintett Cristie t�relmetlen�l. - De nem l�pek be �nk�nt egy kurvapec�r h�z�ba, sajnos �rz�keny az orrom a pinaszagra. S amint l�tom, ebbe az od�ba k�t ribihajh�sz is jutott, �gyhogy gyorsan elmondom, amit akartam, �s m�r itt sem vagyok - folytatta ironikus felhanggal Cristie. - Sz�val, ma nincs kedvem vizsg�zni. Toljuk el mondjuk… h�rom h�ttel.

 

- Meg egy fr�szt! - ki�ltott r�m�lten Michael. Esze �g�ban sem volt ugyanis h�rom hetet engedni, mivel, ha Nemesis betartja fenyeget�s�t - �s be fogja tartani -, akkor m�r nincs h�rom h�napja sem arra, hogy tervet eszeljen ki. Hiszen h�rom nap �s elj�n az els� holdt�lte. - Holnap!

 

- Majd ha fagy - csattant fel Cristie. - Egy h�t!

 

- Kezet r�! - csillant fel Michael szeme. - Naa, meg�nnepelj�k? Egy kis konyakot?

 

- Igy�l helyettem is! - vetette oda a l�ny, azzal sarkon fordult �s emelt f�vel kis�t�lt az el�kertb�l. Nem felejtett el egy mosolyt k�ldeni Winston fel�, aki ennek �r�m�re ism�t megh�vta a l�nyt egy m�snapi te�ra, amit Cristie h�l�san el is fogadott. De abban a pillanatban csak egyvalamit akart, min�l t�volabb ker�lni Michael h�z�t�l, s att�l a m�mor�t� borsmenta illatt�l, mely a nappalib�l �radt fel�…

 

M�g hallotta becsap�dni az ajt�t, amikor elfordult a sarkon, ahol front�lisan �tk�z�tt egy gyan�tlan j�r�kel�vel. Cristie fel se n�zett, csak halkan elmormolt egy bocs�natk�r�st. Sietett is volna tov�bb, ha valaki meg nem fogja a karj�t.

 

- Szia, Cristie!

 

A vid�m hang m�r-m�r s�rtette a f�l�t. Csendet akart. N�h�ny nyugalmas �r�t, melyben megpr�b�lhatja rendbe szedni igencsak cseszetten indul� m�sodik �let�t. V�g�l, mint akinek fizikai f�jdalmat jelent a mozdulat, feln�zett.

 

- Rudy?! – k�rdezte �szinte meglepetts�ggel. – Hogy ker�lsz ide?

 

- Erre lakom – j�tt a t�rgyilagos v�lasz. – �s kiskegyed mit keres errefel�, ahol csak a prosti k�sz�l?

 

- UV-re jelentkeztem.

 

- Ne mondd, hogy megbukt�l az angyalvizsg�n! – ki�ltott Rudy.

 

Cristie fintorogva megr�zta a fej�t. – Ma nem volt kedvem ahhoz, hogy r�szt vegyek Michael idi�ta j�t�kaiban. K�rtem egy kis halad�kot.

 

- Nah�t, ez a visszakozok-st�lus nem vall r�d…

 

- Tal�n annyira ismersz – vetette oda a f�rfinak Cristie, aki l�tsz�lag nem vette sz�v�re a l�ny flegma hangv�tel�t.

 

- Nem is hiszed, mennyire. Aki egyet ismer, ismeri mindet – mondta Rudy sokat sejtet�en.

 

- Mit akarsz ezzel?

 

- Ugyan, �t arkangyal n�i ide�lj�t piszok gyorsan ki lehet ismerni, f�leg, ha valaki m�r n�h�ny �vtizede tapossa a pokoli utcak�veket.

 

- �t? – vonta fel a szem�ld�k�t Cristie.

 

- Igaz, Uriel m�s t�szta. Egy t�ny�r m�kos, n�gy t�ny�r lekv�ros.

 

- G�z�m sincs, mir�l besz�lsz, de… – pr�b�lta r�vidre z�rni a nemk�v�natos besz�lget�st Cristie, azonban t�madt egy furcsa, s�t, ink�bb agyament �tlete. – De mit sz�ln�l, ha b�vebben kifejthetn�d a n�zeteidet. Megh�vhatlak egy te�ra?

 

- Ha azt a te�t a te �gyadban fogyaszthatom el, benne vagyok, cic�m…

 

Cristie-t a v�lasz hallat�n elfogta a h�nyinger, de k�nytelen volt t�rt�ztetnie mag�t. F�nyes terv kezdett kibontakozni az agy�ban, mellyel kem�ny leck�t adhat Gabrielnek. �s b�r a gyomra felfordult, amikor arra gondolt ez a k�jhajh�sz gorilla mit kezdene vele, ha hagyn�, m�gis a bossz� �g�rete m�r most �des �zt hagyott a sz�j�ban.

 

N�h�ny �r�val k�s�bb, egy t�lca s�tem�nnyel �s j� adag gy�m�lcstea elfogyaszt�sa ut�n Rudy val�ban a t�rgyra t�rt. Cristie erre csak n�mi f�zisk�s�ssel �bredt r�, amikor a f�rfi m�r a l�pcs�k�n haladt felfel�, azzal a c�llal, hogy szem�gyre veszi a t�lgyfa fels�bb �gait. A l�ny halv�ny mosollyal az ajk�n k�vette; a h�l�szob�ban pedig m�r csak egy l�p�s volt az �gy. P�r pillanat m�lva egy f�rfiing mellett ott hevert a padl�n egy n�i fels� is, de Cristie k�ptelen volt tov�bb j�tszani.

 

- Rudy, el�g… - t�masztotta kez�t a f�rfi csupasz mellkas�nak, aki erre csak morg�s hangon v�laszolt valahonnan a f�lcimp�ja t�j�k�r�l.

 

- Nyugi, Gabriel nem tudja meg…

 

- Nem err�l van sz� – tiltakozott tov�bb Cristie, de szavai s�ket f�lekre tal�ltak. – Rudy, ne csin�ld, hagyj�l…

 

- Mi van, pr�d vagy? – nevetett a l�ny arc�ba a f�rfi, majd megemelte, hogy jobban hozz�f�rhessen az als�nem� kapcs�hoz. Cristie nem t�rte tov�bb Rudy t�nyked�s�t. �les k�rmeivel belemart a f�rfi h�t�ba, aki v�laszul csak felnevetett. – Az asszony is hasonl� eszk�z�kkel szokott felcsig�zni…

 

- Sz�llj le r�lam, vadbarom! – t�rt ki a l�ny, k�zben k�s�rletet tett arra, hogy lel�kje mag�r�l Rudyt.

 

Kap�l�z�sa nem vezetett semmilyen eredm�nyhez, k�nj�ban k�ptelen volt gondolkodni. Az er�lk�d�sben kif�radt, �gy �rezte, menten megfullad az er�szakos f�rfi k�zels�g�t�l. Elkeseredetts�g�ben szem�b�l kibuggyant a k�nny, de egyszer�en nem b�rta feladni. �sszeszedte minden erej�t, nekifesz�lt Rudy mellkas�nak, aki erre lerep�lt r�la, mintha csak madzaggal r�ntott�k volna arr�bb, majd nekiv�g�dott az �ggyal szemk�zti �vegfalnak. Cristie meglepetten �lt fel, sebt�ben maga el� kapott egy kisp�rn�t, s akkor fedezte fel a t�lgy �gai alatt �ll�, szikr�z� szem� Gabrielt.

 

- Takarodj! – vetette oda az arkangyal a neh�zkesen felt�p�szkod� Rudynak.

 

- N�zzenek oda, Gabe zabos lett, mert egy n� m�st v�lasztott a Pokol �gyeletes sz�pfi�ja helyett… - g�nyol�dott a f�lmeztelen angyal.

 

- Nekem nagyon nem �gy t�nt, mintha �lvezn� a t�rsas�godat…

 

- Hmm… Vajon ezt mib�l sz�rted le, selyemmajom?

 

- A l�lekkapocs ezek szerint ismeretlen fogalom sz�modra – jelentette ki t�rgyilagosan Gabriel.

 

Rudy ciccentett egyet, az ilyen ganadrisok f�le misztikumot mindig is orbit�lis baroms�gnak tartotta. – L�lekkapocs… Ja, persze… - fintorgott, majd m�g hozz�f�zte: - K�t liter �zetlen gy�m�lcstea �s egy f�l t�lca f�r�szporsz�raz s�tem�ny ut�n ennyi sz�rakoz�s csak kij�r, nem gondolod? - Arca ek�zben furcsa, �llatias maszkba torzult; kez�be cs�ppnyi f�nylabd�t var�zsolt, majd d�h�sen az arkangyal fel� dobta, aki j�tszva h�r�totta a t�mad�st, melyet �jabb �s �jabb k�vetett.

 

Gabriel v�g�l megel�gelte a sz�m�ra kisded m�k�nak beill� ostromot. Arc�n unott mosoly ter�lt sz�t, mik�zben lil�s sz�rnyai kibomlottak h�t�n, homlok�n felizzott a ganadrisok szimb�luma.

 

Rudy ijedten h�tr�lt meg az arkangyal val�di erej�t�l. �lmaiban sem gondolta volna, hogy a piperk�c Gabriel ilyen hatalommal b�r. Val� igaz, pokolb�li �lete sor�n l�tta m�r tombolni Michaelt �s Lucifert, �rezte m�r Uriel t�z�ce�nj�t, s gy�tr�d�tt Rafael elmeb�kly�ja alatt, de a legifjabb ganadris igazi �nje rejtett maradt el�tte. Gabriel mindig is maga volt a megtestes�lt nyugalom, akit�l egy hangos sz�t alig lehetett hallani. A v�rosiak legt�bbje �gy tartotta, a kicsi arkangyal ink�bb farkangyal, mintsem f�lelmetes harcos, mint b�tyjai, akikt�l el�g volt egy szigor� pillant�s, m�ris meghuny�szkodva vonultak f�lre a z�gol�d�k.

 

Gabriel szemmel l�that�an �lvezte a Rudy arc�n bek�vetkezett v�ltoz�st. � maga gy�l�lte a kegyetlens�get, melyet Michael �s Lucifer mindennem� ellen�rzet n�lk�l m�velt a Tartaros cell�iban, ha �ppen ahhoz volt kedve. Term�szetesen tiszt�ban volt azzal, hogy nyugodt �lete �s �l�k ir�nti szeretete miatt vajmi kevesen tisztelt�k a Pokolban. Legt�bbsz�r azonban csak legyintett b�tyjai megrov�saira, vagy az alacsonyabb rend� angyalok lefitym�l� hanghordoz�s�ra, amikor sz�t int�ztek hozz�.

 

De ez alkalommal sz� sem lehetett bocs�natr�l. Nem puszt�n Morris tette miatt, ami az �rott t�rv�nyek szerint min�s�thetetlen, s�t, �t�lend�. Sokkalta ink�bb az�rt, aki miatt elk�vette a botl�st. Sosem szimpatiz�lt a Tartarosb�l kiemelt Rudyval, �s m�r el�re �r�lt, hogy visszazsuppolhatja a pasast a b�n�s�k pokl�ba.

 

- Nocsak, a kicsi Gabe se hagyta az anyja pin�j�ban val�di �nj�t – ironiz�lt Rudy, amikor kiss� mag�hoz t�rt Gabriel hatalm�nak erej�t�l. – Rem�lem, nem hitted, hogy ennyit�l �sszetojom magam?!

 

- �pp ellenkez�leg – vigyorgott Gabriel. Sz�p arc�ra k�zel sem illett a k�ny�rtelen mosoly. – Most megl�tjuk, milyen k�pess�geket siker�lt kibuliznod a b�ty�mt�l, amikor a Tartarosban k�ny�r�gt�l… - Rudy felszisszent. Gy�l�lt visszaeml�kezni azokra a napokra, amikor a Pokol igazi gyomr�ban kellett fizetnie az �let�ben elk�vetett b�n�k�rt. Gabriel folytatta: - B�r az igazat megvallva arra m�g ink�bb k�v�ncsi vagyok, mit aj�nlott�l fel neki az�rt, hogy sz�rnyakat adott cser�be…

 

- Szerinted? Odatartottam neki a seggem, te �k�r! – vetette oda Rudy, majd az inge fel� indult, ami persze azzal j�rt, hogy k�zelebb ker�lt Gabrielhez.

 

- Nem, ezt nem hiszem – kacagott fel az arkangyal. – �h, azt hagyd sz�pen ott, Tartarosban nem lesz sz�ks�ged r� – utalt az ingre, s hogy Rudy biztosan ne �rjen hozz�, egy int�ssel l�ngra lobbantotta a ruhadarabot. Morris visszah�tr�lt az ablakhoz, az ingb�l �rad� pokolt�zet nem k�v�nta ism�t meg�zlelni. – Mi az… forr�? Pedig szokj hozz�… A t�rv�nyszeg�st itt jobban b�ntetik, mint odafenn… - folytatta ked�lyesen Gabriel. – Ott tartottunk, hogy mit adt�l a b�ty�mnak?

 

- Elv�llaltam a k�m szerep�t, aki figyelte…

 

Az arkangyal nem engedte, hogy Rudy befejezze, mivel egy j�gd�rd�t v�gott a f�rfi v�ll�ba. Cristie felsikoltott. Egy�ltal�n nem k�v�nt a f�rfi�i kakaskod�s k�z�ppontj�ban maradni, de f�lmeztelen�l sem volt kedve elszaladni. Mindamellett m�rhetetlen f�lelem uralta a test�t. Rettegett a gondolatt�l, ha Gabriel elint�zte Rudy Morrist, akkor tal�n a k�vetkez� j�t�kszere Cristie Archer lesz…

 

- Zene f�leimnek minden v�laszod – hajtotta oldalra a fej�t Gabriel. – �gy m�r �rhet�, hogy a munkaker�l� Lucifer �s a nemt�r�d�m Michael honnan szerzett tudom�st minden l�p�s�nkr�l.

 

- Ezt vel�k j�tszd le, ne velem – ny�gte Rudy.

 

- Arra m�g r��rek. Most te vagy soron. Mit sz�ln�l, ha gyors�tott elj�r�sban t�rgyaln�nk meg az im�nt elk�vetett b�n�det? – Gabriel lassan Morris fel� indult, akinek szeme �gy j�rt, mint a subl�tfi�k, felt�rk�pezve a menek�l�si lehet�s�geket. - Hogy is sz�l a t�rv�ny? Egy angyal a j�ra t�rekszik. Hal�lakor tanul emberi gyarl�s�g�b�l, angyalk�nt a tapasztalat az ir�nymutat�ja, tetteinek kord�ban tart�ja a Regula. A szab�lyszeg�k b�ntet�se nem a hal�l, mert azok, akik kegyb�l ki�rdemelt�k az �let v�delm�nek eszk�z�t, s m�gis gazs�gra vetemednek, Tartaros t�z�ben �gnek majd, az �r�k id�kig. Szenved�s�k keserves lesz; sikolyuk s�ket f�leket tal�l; test�k ezerszer �gettetik el, �s ezerszer sz�letik �jj�, hogy megtanulj�k becs�lni azt, amit nyertek, de �nn�n v�gyaikt�l vez�relve elvesztettek – szavalta Gabriel, k�zben egyre k�zelebb �rt a b�n�sh�z. – �rzed m�r a k�nszagot, Rudolfo? – s�gta az arc�ba k�r�rvend� hangon, melynek hat�s�ra a legnagyobb gonosztev� is von�tva k�ny�rg�tt volna bocs�nat�rt.

 

- Ne tedd ezt! – Morris reszketve esett t�rdre, mivel r�j�tt, a csendes Gabriel ez alkalommal nem tr�f�l. Hi�ba volt kital�ci� a Biblia, m�gis esz�be �tl�ttek az apokalipszisr�l sz�l� sorok, visszaeml�kezett t�volvolt gyermekkor�ra, amikor bel�vert�k, mit jelent Isten szeretete �s megbocs�t�sa. Most el�sz�r �rtette meg, mit takar Gabriel arkangyal neve: az �r harcosa, Isten h�se… Aki csak akkor fenyeget �s akkor �l, ha egy �let sz�m�ra el�rkezik a v�g�t�let.

 

- Felesk�dt�l a Regul�ra… - fogta nyakon Gabriel Rudyt, s olyan k�nnyed�n emelte fel, minta tollpihe teste lett volna.

 

- Esk�dni b�n… - ny�gte m�g utols� erej�vel Rudy.

 

- De esk�dni �s azt megszegni hal�los v�tek… - Az arkangyal f�kezetlen lend�lettel v�gta neki az �vegfalnak Morrist.

 

Csillog� szil�nkok pattantak sz�zfel� a szob�ban. Cristie r�m�lten takarta el a szem�t. Nem akarta v�gign�zni egy angyal kiv�gz�s�t, valami m�gis arra k�sztette, hogy t�gra nyitott tekintettel k�vessen minden egyes pillanatot. Ak�rmennyire is tiltakozott az eg�sz ellen, elm�j�t v�r�sl� k�d bor�totta el lassan, szeme el�tt �sszefolyt a vil�g, megsz�nt az id�. M�g egy pillant�s erej�ig l�tta, ahogy Gabriel kil�p az erk�lyre, kez�t m�r b�borsz�n l�ngok nyaldost�k k�r�l, azt�n elt�nt a val�s�g.