7. fejezet Ez nem te vagy!

Az �gyamba fek�dtem, a telefont f�lre dobtam, a zen�t lekapcsoltam. Gy�l�l�m, ami�rt hazudott, ami�rt nem sz�lt… Tudom, hogy arr�l nem tehet, ami�rt megharapott, de legal�bb m�g az nap k�z�lte volna velem! Akkor lehet, hogy felk�sz�l�k ezekre, �s tiszt�ba leszek azzal, hogy mi�rt lil�k a szemeim. Mondhattam volna, hogy kontaktlencse, de e helyett a genetik�ra kentem. Ami�rt j�l len�ztek, kik�z�s�tettek �s most nesze neked, csak a sz�leim vannak sz�momra, ahogy � fogalmazta! Hm… Minden vad d�h�s eml�ket, k�vet a kellemes alv�s. Mivel m�r �rzem, hogy a d�hb�l lass� szuszog�s lesz �s lassan csuk�dnak a szempill�im, majd az �lmok mezej�re l�pek. Utolj�ra m�g Novu nev�t s�gom magam el�, majd t�nyleg v�gleg ellep az �lom…

Hirtelen kelek fel… �rzem, ahogy testemet �geti a h�v�s leveg�. Nyitva az ablak? Lassan fel�l�k, kinyitom a szemem r�snyire. S�t�t van a szob�ba… pedig �gy hagytam az �jjeli l�mp�t. A zene r�g lej�rt �s m�r csak �n �lltam a szoba k�zep�n a m�g mindig d�lut�ni �lt�z�kembe. Ekkor jobbra pillantok �s l�tom, hogy nyitva van a terasz ajt�. Igen, j�l olvast�tok, mivel ott van egy kis terasz r�sz, ahova ki lehet �lni. El�g hideg van, v�gig fut a hideg a h�tamon. R�ad�sul nem �n hagytam nyitva… �gy lass� kim�rt l�ptekkel odamegyek, hogy becsukjam a hideg forr�st. Mikor el�rtem az ajt�ba, megpillantottam a telihold t�nd�kl� f�ny�t �s csod�lattal b�multam.

- Camy… - hallottam egy hangot a h�tam m�g�l.

Megfordulok, a s�t�tben csak egy v�r�sen izz� szemet l�tok. Term�szetes, hogy megijedtem! Azonnal h�tra h�k�ltem, �gy el is estem. Nem b�rtam t�r�dni a bel�m has�t� f�jdalommal, ami a nekem csap�d� k� okozott. Csak k�sztam h�tr�bb a f�ld�n, mert az izz� szemp�r egyre k�zelebb j�tt. V�g�l a holdf�ny lassan megs�t�tte az arc�t �s �les v�mp�r fogait…

- Novu — mondtam halkan.
- Az eny�m leszel kicsik�m — vigyorodott el.

Azt hiszem ez nem Novu… Nem lehet, hogy � az! De mi t�rt�nik? Mi�rt viselkedik �gy? �s mi az, hogy kicsik�m? Hol vannak ilyenkor a sz�leim… H�t persze! Elmentek �jszak�ra valamit elint�zni. Akkor most csak �n �s �…

- F�lsz? — j�tt m�g k�zelebb.
- Hagyj… b�k�n. — remegett a hangom.

Ekkor �rzem, hogy r�m veti mag�t, �s a f�ldre teper. Lefogja mindk�t kezemet, �s �n nem tudok v�dekezni…

- Hm… az eny�m leszel.
- Ne �lmodozz…

�ssze kell szednem minden er�met, hogy le tudjam magamr�l teremteni. Mert, ha �gy halad tov�bb, olt�ri nagy baj lesz. �rzem, hogy megcs�kol, vadul �s akaratosan. �n beleharapok az ajk�ba, mire � elkapja a fej�t �s �rzi, hogy v�rzik a sz�ja.

- Novu ne… Ez nem te vagy.
- Kuss! Nincs es�lyed ellenem, m�r r�g�ta akarlak. — ekkor ism�t megcs�kol
- Novu ne!

Ekkor megpr�b�ltam lel�kni magamr�l, de t�l er�sen szor�tott a f�ldnek. Kiv�ve a l�baim! Ez�rt egy r�g�st m�rek r� h�tulr�l, m�r amennyire siker�lt. De ez el�g is volt, az er�mmel siker�lt lerep�tenem magamr�l. Azonnal felpattantam �s k�rbe n�ztem, mit tegyek.

- Harcias vagy. — termett m�ris el�ttem.

�n h�tra ugrottam… Nem akarom, hogy h�lyes�get csin�ljon, ilyen �llapotban. De az is elszomor�t�, hogy � er�sebb, mint �n. Teh�t, ha arra ker�l a sor, �s teljesen elveszti a fej�t, nem tudok mit tenni ellene. De ez m�g nem t�rt�nt meg, mert pr�b�l k�zdeni ez ellen. Legal�bbis rem�lem, de azt se b�nn�m, ha maximum ez lenne a v�gs� f�zisa. �risten, hogy van ennyi er�m gondolkodni? �n h�lye! Elt�nt a szemem el�l, most m�gis hol keressem?

- Novu… - s�gtam �s lassan l�pdeltem el�re.

Nem kaptam v�laszt, m�g csak egy l�p�st se hallottam. Pr�b�ltam min�l cs�ndesebben l�pkedni, �s ekkor meghallottam. Mintha minden l�p�sem k�vetn� egy m�sik. Nem hi�ba, a v�mp�rhall�s nagyon �les �s praktikus. Nem is rossz, hogy v�mp�r lettem. M�rmint k�pletesen, mert ha r�m j�n az �hs�g �rzet, akkor sz�rny�…

- Gah…

Igen, ezt �n adtam ki… Ugyanis Novu m�g�m ker�lve szor�tott mag�hoz. �reztem, ahogy a k�rmei megn�ttek, ezek szerint elvesztette a fej�t v�glegesen. �rzem, ahogy a sz�ve kalap�l, �s az erei l�ktetnek. � pedig csak egyre jobban, h�z be mag�hoz.

- K�r…lek, ez f�j. — ny�sz�r�gtem.
- Tudom, hogy �lvezed, tudom, hogy eg�sz �letedbe erre v�gyt�l. — lihegte a f�lembe �s beleharapott.
- Fejezd m�r be!

Ekkor h�tr�bb toltam a h�tam, mert m�g beljebb v�ste k�rmei. �gy a nyaka k�z� ker�lt a fejem, ami abb�l a c�lb�l jobb, hogy nem b�rt cs�kolgatni. De ett�l m�g nem jobb, valahogy ki kell szabadulnom.

- Ez nem te vagy Novu! T�rj m�r �szhez!
- Honnan tudod, ki vagyok? Honnan veszed, hogy nem vagyok �szn�l? Mi van, ha eg�sz �letedben csak ki akartalak haszn�lni?
- Nem… Te nem… lehetsz ilyen.

M�r megint csak szavakat b�rtam kipr�selni magamb�l. Kezd egyre kib�rhatatlann� v�lni ez az �rz�s, tennem kell valamit! Lassan, felemelem a jobb kezemet a nyakamhoz. Az er�m kezd elhagyni, �s m�r hom�lyosan l�tok. De valamit tennem kell, ez�rt egy sebet ejtettem a nyakamra. Amib�l a v�r elkezdett kifolydog�lni…

- Igy…�l.
- Mondom, hogy ez �n vagyok. Nem kell a v�r.

De az�rt v�gig nyalt a sebemen �rdes nyelv�vel, ami most nem volt kellemes. Akkor v�gem, az �v� kell, hogy legyek, mert nem b�rok ellene semmit se tenni! Ekkor hirtelen megcsap az er�, �s csak azt hallom, hogy Novu a falnak v�g�dik. Kawaii �ktelen�l vony�tani kezd odakint �s a l�nccs�rg�s �ktelen zaja csapja meg a f�lemet. Hirtelen mindent v�r�sbe l�tok, �s m�r csak a d�h tombol bennem. Semmi m�st nem �rzek, mint, hogy �ld meg Novut, az�rt amit tett veled! Az agyam zakatol, lassan fel� fordulok.