11. fejezet Szerepj�t�k!

Sz�val, mint az im�nt olvast�tok, �ri�si f�lre�rt�s t�rt�nt! Nem vagyunk szerelmesek! Ez nem lehet… K�v� tuti elh�reszteli az eg�sz oszt�lyba. �rzem, ahogy Sotu elv�lik a nyakamt�l… A v�r szerencs�re nem l�tszik m�r, �s most t�nyleg olyan, mintha csak a nyakamat cs�kolta volna. K�v� pedig ideges�t�en kuncogott rajtunk. Ha most �ppen nem fogott volna Sotu, k�t k�zzel estem volna neki. �s k�l�nben is, nekem nem kell senki!

- Ne is magyar�zkodj. Minden j�r�s �gy kezd�dik!
- De K�v�, mi nem…
- K�szi K�v�, �s igazad van. — helyeselt Sotu. — Majd beleszok.
- De…

M�r kezdtem volna magyar�zkodni, de Sotu bel�m fojtotta a sz�t egy cs�kkal… �n pr�b�ltam kiszabadulni, de csak lefogta egy �lel�ssel a kezeimet. Ez nem lehet igaz, hogy keveredtem �n ebbe? Nem akarom… L�tom, hogy K�v� bemegy a terembe vigyorogva, Sotu pedig lassan elenged.

- Norm�lis vagy? — l�ktem falhoz.
- Te is �lvezted, fogadni merek.
- Nem! — �v�lt�ttem. — Ha m�g egyszer a k�zelembe mersz j�nni, megcs�kolni, vagy esetleg b�rmi testi k�zels�g, akkor nem �llok t�bb� sz�ba veled! Vil�gos?
- Sajn�lom, de melletted �l�k. �s mivel azt hiszik, hogy j�runk, musz�j lesz.
- Akkor se, ha sz�z t�t k�ne egyszerre lenyelnem!
- �s, ha k�tsz�zat?

�n erre sarkon fordultam.

- Hagyj b�k�n!

Majd bementem a terembe, ahol mindenki nagy szemekkel n�zett r�m.

- T�nyleg j�rtok?
- Mi�ta?
- Mit gondolsz r�la?

Ezek a k�rd�sek ostromoltak engem az oszt�lyt�rsaimt�l. Ezt nem hiszem el, ilyenkor gy�l�llek K�v�. V�g�l Sotu is bel�pett…

- K�rlek titeket, hagyj�tok szeg�nyt. Neki is friss m�g �s �j a dolog… Legyen nektek ennyi el�g.

�s most m�r tudom, ezt mire �rtette! Mert mag�hoz h�zott �s szenved�lyesen megcs�kolt. M�g a h�tam is beleremegett. Hogy tud egy fi� ilyen szenved�lyesen cs�kolni, ha ez csak egy szerepj�t�k? V�g�l elengedett, �n pedig magamban fortyol�dva a helyemre v�g�dtam. Hogy k�pzeli?! Ekkor becs�ngettek, de az �r�ra nem a tan�r j�tt be, hanem egy helyettes�t� tan�r.

- Gyerekek, a tan�r �r lebetegedett. Ez�rt most szabadfoglalkoz�s. — �lt le a tan�ri asztalhoz �s �rogatni kezdte a napl�t.

K�zben nem egy ember k�r�nk �llt… De, ha Sotu �gy, akkor visszav�gok!

- Mi�ta j�rtok?
- M�r att�l a perct�l fogva �rezt�nk egym�s ir�nt valamit, amikor bel�pett. — mosolyogtam.
- Aszta!
- H�t igen, a folyos�ra kir�ngatva, nem b�rtam tov�bb, �s � sem. Bevallottuk egym�snak.
- Camy… - mondta Sotu.

Na most visszakapod! Ha te ezt teheted velem, akkor �n is… Nem cs�kolgathatsz jogtalanul. �gy l�tom, � is r�j�tt a tervemre. Ekkor az �l�be h�zott �s mosolyogva a nyakamba cs�kolt. V�gig r�zott a hideg, pedig semmi nincs k�zt�nk.

- So…tu… sama. — ny�sz�r�gtem halkan.
- Hm…
- De aranyosak! — nevetett K�v�.
- J�tszunk! — ki�ltott egy m�sik l�ny, �n pedig felh�ztam a szem�ld�k�m.

Kihaszn�ltam az alkalmat, kiugrottam Sotu �l�b�l �s helyeselve az �tletet h�tra vonultunk. Persze j�tt az �n kedves fi�csk�m is… Azt�n mindenki t�r�k�l�sbe, egy k�rrel boldog�tottuk egym�st.

- Mit j�tszunk?
- A j�t�k neve: A szekr�ny.
- �s, az, mi…
- A l�nyeg, az �veg p�rd�l, aki p�rgeti �s l�nyra vagy fi�ra �rkezik, azzal bemegy a szekr�nybe �s 1 percig ott kell lenni�k.
- De h�t…
- Igen, a l�nyeg ez, �s meg kell egym�st cs�kolni. — v�gta r� K�v�.
- �n sose j�tszottam ilyet… - vakartam meg a fejem k�pletesen.

Ez a j�t�k nekem nem fog tetszeni!

- Kezdj te. — dobt�k oda nekem az �veget.

Bizonytalanul a f�ldre tettem az �veget �s gondolkozva tartottam rajta a kezem.

- Gyer�nk m�r! — s�rgettek.

Ekkor megp�rgettem �s az �veg sz�lsebesen p�r�gni kezdett. V�g�l lass�tani kezdett, �s meg�llt az egyik fi�n�l… A neve, Komuni. A maga m�dj�n nem v�szes, de nekem nem szimpatikus. Hab�r m�sok szerint sz�vd�gleszt�, meg �gy meg �gy j�rn�nak vele. V�g�l s�hajtottam �s fel�lltam. M�g egy kis ismertet� r�la! Fekete, k�z�phossz� a haja �s z�ld a szeme.

- Hajr� Komu - San! — ord�tott�k a l�nyok.

De mivel nem volt szekr�ny, ez�rt ki kellett menni a teremb�l. Amikor kil�pt�nk, egyb�l a falnak sz�m�z�tt, �n pedig a szem�be n�ztem.

- Mindig is meg akartalak cs�kolni.
- �n viszont nem…
- Kital�lom, Novut szereted? De most engem kell megcs�kolnod, majd �t k�s�bb.

Milyen k�s�bb… Nem akartam ki�br�nd�tani, hogy egy hete nem �l! De senki nem tud r�la, ez �rdekes. Ekkor �rzem, hogy forr� ajkak tapadnak az eny�mre, �s szorosan mag�hoz �lel. Leveg�t se hagyott venni, de v�g�l K�v� szak�tott meg minket.

- Befel�, p�rgetned kell Komu.

�ljen! Ez az egy perc kib�rhatatlan �s sz�rny� volt. Amikor bement�nk, ism�t eml�kek t�rtek r�m. Mi az, hogy majd k�s�bb… Novu sose t�r vissza. �gy le�ltem a helyemre �s a padra hajtottam a fejem.