24. fejezet A m�lt eml�kei

Elszomorodtam, Kurda karjai k�z�tt kellett �brednem. Nem az a sz�ke herceg akire sz�m�tottam. Nagyot s�hajtottam, de r�j�ttem az igazs�gra. Lehet, hogy � a s�rk�ny, akinek ki kell menteni a torny�b�l, mert elvar�zsolt�k a helyet. Ut�na pedig boldogan �lhetek, - Novu karjai k�z�tt - m�g a v�rszipolyok meg nem �lnek. Okos vagyok, okos vagyok! Kezdek egoista is lenni, kit�l ragadhat �gy r�m? H�, hogy jutottam a sz�ke hercegt�l az egoistas�gig? Kezdek f�jni magamnak, fert�z� vajon? Mert akkor Kurda vesz�lybe van, �s mindj�rt ecsetelni fogja, mennyire sz�p 500 �ves kor�hoz k�pest. Voltak�ppen csak a v�mp�rokn�l 500 �ves, mert teljesen m�shogy van a korunk sz�m�t�sa. Novu itt 300 �ves, emberek k�z�tt 21, sz�moljatok, mennyi lehet Kurda. Mivel �n nem tudok sz�molni… De, ha megvan a v�lasz, akkor nekem is mondj�tok meg! Ezer k�szi. Hupszi, Kurda �rdekes tekintettel n�z r�m, nem is �rtem mi�rt, csak gondolkoztam.

- Minden ok�?
- Hol van a sz�ke hercegem? — pattantam ki a kezei k�z�l �s ide — oda n�zegettem a fejemmel.
- Novura �rted? � maximum a palota hercege — a kis szem�t!
- Na persze, � az �n hercegem — ny�jtottam r� nyelvet.

Ekkor olyan t�rt�nt, amire �letembe nem sz�m�tottam, megcs�kolt?! Kipattantak a szemeim �s hitetlen�l n�ztem r�, mi a fen�t csin�l?

- Norm�lis vagy? — l�ktem el d�h�sen.
- Mi�rt? — esk�sz�m, mintha nem tudn�.
- Megcs�kolt�l, ember!
- V�mp�r vagyok! — h�borodott fel. — Nem ember.

Nem is figyeltem r�, elm�ly�ltem a gondolataimba. R�j�ttem az �ri�si t�nyre… Ha Novu 300 �ves �s a v�mp�roknak a n�lunk lev� 1 �v 20 �v, �s 200 �v van k�zt�k, teh�t 200 �v egyenl� 10 �vvel, ami azt jelenti, hogy Kurda 31 �ves, mert Novu 21 �s hozz�adunk tizet… El�gg� bezavartalak titeket?

- Figyelsz te? — r�ngattak ki a gondolkoz�somb�l, mi�rt ilyen kegyetlen a vil�g?
- Persze, persze. Hol van Novu?
- T�ged, nem is �rdekel, mit mondtam? — pislogott.
- De, csak… Hol van? — k�rdeztem �jra.
- A szob�j�ba, vagy lent a nagy terembe.
- K�szi — ezzel elrohantam.

J� a rohan�s tal�n enyhe t�lz�s, ink�bb kis�t�ltam a szob�b�l �s �ti c�lk�nt vettem a nagytermet. Gondoltam, biztos valami fontos pap�rokat int�z, ez�rt nem is akartam a szob�j�t pr�b�lni. Sz�kd�cselve, - mint aki ugr�iskol�zna — mentem le a nagyterembe. Mindenki megh�lten n�zett, �n pedig mosolyogva meghajoltam �s beljebb k�sztam, iz�, mentem. Milyen nagy ez a hely, futott v�gig a gondolataim k�zt. Sose tal�lom meg, teh�t, kell egy p�r perc, hogy felfogjam, vajon merre lehet. Ez�rt szememmel p�szt�ztam a terem minden kis sark�t. V�g�l megtekintettem, ahogy csak a falnak d�lve �llt. Istenem, annyira cs�b�t� m�g fels�n kereszt�l is a teste… Elmosolyodtam az �r�lt �tleteimen, v�g�l kim�rt l�p�sekkel, - de az�rt szedtem a l�bam — oda mentem. Gondolkoz�s n�lk�l h�ztam magamhoz, illetve �n v�g�dtam neki, de ez n�z�pont k�rd�se. Kinyitotta szemeit �n, pedig belen�ztem. Nem elragad�? Im�dtam a gy�ny�r�, feket�n izz� �riszeit… Viszont, ahogy belen�ztem, mintha a kett�h�sz megcsapott volna, elt�nt a k�lvil�g, �s egy �ri�si k�k folt jelent meg.

”Lassan besziv�rgott a k�pbe egy fi�, Novu? Igen, k�ts�g k�v�l ez Novu, de mit keres a parkba? R�ad�sul otthon, hisz m�r a hegyen vagyunk. V�rtam a fejlem�nyeket, a helysz�nen m�r ketten voltak, de a m�sikat nem ismertem fel. Pr�b�ltam koncentr�lni, h�tra hallok valamit a besz�d�kb�l, de csak a sz�jt�tog�st l�ttam. Ahogy eln�zem, Novu nem ismeri az alakot, mi�rt �llsz sz�ba idegenekkel te fi�? Hirtelen �v�lt�s, ezt a r�sz�t mi�rt hallottam? Pr�b�ltam belek�szni a fejlem�nyekbe de nem ment, a f�rfi k�zel�tett Novu fel�, aki mereven �llt a hely�n. Fuss! Fuss! Rohanj Novu!”

Heves sz�vver�ssel t�rtem vissza oda, ahol el�bb voltam. Hogy lehets�ges? Novu itt van el�ttem, mit keresett ott… Mindenki tekintete r�m szegez�d�tt, mi t�rt�nhetett, ha nem is itt voltam? A gondolataimat pr�b�ltam rendezni, nem siker�lt. Akkor j�jj�n a B terv, csin�ljunk �gy, mintha csak l�zas lenn�k �s valami h�lyes�get tettem ez miatt. Rem�lhet�leg beveszik �s meg�szom minden k�rdez�s n�lk�l.

- Mi�rt kiab�ltad, hogy fussak? — oh, sz�val, hogy csak ennyi.
- H�t — na magyar�zd ki magad, te nagyokos. — Ez egy �j j�t�k — erre mindenki elfordult t�l�nk.
- Mif�le j�t�k? — vonta fel a szem�ld�k�t.
- Azt kell kiab�lni, hogy fuss, �s ha nem teszed, akkor te vagy a fog� — ez b�na volt, gyenge pr�b�lkoz�s.
- �rtem, akkor most fog� vagyok? — bevette, kir�ly vagyok.
- Nem, csak megmutattam, hogy kell majd kezdeni — v�r�s�dtem el.

Huh legk�zelebb ne k�pzel�djek, vagy lehet, hogy csak elaludtam. Elv�gre f�radt vagyok, biztos siker�lt �llva aludnom! Logikus v�lasz v�g�l is… Vagy sem, de nem tudok �s nincs kedvem ezen gondolkozni.

- Majd, k�s�bb gyakoroljuk, azt hiszem �n, megyek — mosolyogtam.

Novu szemsz�g

Ez �rdekes volt, mi t�rt�nt? Olyan furcs�n viselkedett, az eg�sz szem�ben valami furcsas�g volt. Azt�n hirtelen kiab�lni kezdett, hogy fussak… Mindenki minket n�zett, �n pedig tehetetlen�l fogtam le a v�llait. Biztos megr�z� volt neki ez a p�r nap, de, nem… Ez akkor sem lehet magyar�zat, valami t�rt�nt �s �n kider�tem a holtestemen kereszt�l is! Minden kincset meg�r ez a gy�ny�r�s�g… Olyan, hirtelen t�vozott, mint akit kergetnek. Biztos a szob�j�ba ment gondolkozni, de �n most nem mehetek ut�na. Majd este kifaggatom. Addig rem�lj�k, nem ker�l semmi harcba, vagy esetleg gyeng�lked�re.

Camy…

Lementem a gyakorl� terembe, mivel m�g Kurda kitart�an tan�tott. Annak ellen�re, hogy sim�n megcs�kolt, nem vagyok r� m�rges. Ez egy term�szetes �rz�s, azt hiszem. Mikor bel�ptem, � ott �lt a f�ld�n, gondolkodik tal�n? Lassan k�zelitek hozz�, m�g� t�rdelek, majd megp�ccintem a v�ll�t.

- Ki vagy? — fordult meg v�r�s szemekkel.
- Minden ok�? — �ltem le a d�bbenett�l.

Letepert a f�ldre �s a szemeimbe n�zett, �n pedig megfogtam a v�ll�t, mire megint az a furcsa �rz�s �s megint a k�k k�p…

„Egy ismeretlen alak, ism�telten megjelent a helysz�nen. Novu pedig a f�ld�n fekszik, mi�rt nem mozdul? El�jult, vagy… R�h�gve feln�z a mellette lev� fi�, f�rfi? Ekkor megpillantottam a k�p�t, hasonl�t Kurd��ra. De az, k�ptelens�g, � azt mondta, sose j�rt k�zt�k… Besz�l valamit a mellette fekv� testnek, de mit? Hallani akarom… Hallani akarom!

- Most megvagy, v�gre, v�mp�r leszel te is — �rd�gi kacaj. — �n, Kurda! Aki, mindenkit v�mp�rr� v�ltoztat, az �rul�kat pedig elpuszt�tom!

Ezzel ott hagyta Novut... a f�ld�n egyed�l?”

Ism�t Kurda tekintet�vel tal�lkoztam. Nem k�ts�g, nem �lmodozok, hanem a m�ltat l�tom! Vagy valami elrejtett eml�kek, de h�t nem vagyok �n gondolatolvas�, aki belel�t az emberekbe. V�mp�rokba… K�ptelens�g! Nem akarok t�bb� meg�rinteni senkit, f�leg, ha ilyeneket l�tok, mivel az k�ptelens�g, hogy � harapta meg Novut!

- Kurda, eressz el… - motyogtam.
- Te is v�mp�r leszel, ostoba korcs!
- El�g legyen m�r, v�mp�r vagyok! Figyelj m�r r�m, te szerencs�tlen! — ord�tottam a k�p�be.
- Nem igaz, csak f�l v�mp�r vagy — szippantott a hajamba, annyira ideges�t�, �s ha nem sz�ll le r�lam, akkora monokli marad a szeme k�r�l, hogy az se lesz t�bb� v�r�s.
- Sz�llj m�r le r�lam, te idi�ta v�mp�r! — sz�j�val a nyakamhoz hajolt, mintha fel se fogn�.

Betelt a poh�r, nem hagyom, hogy harapd�ljon, mik�zben m�r v�mp�r vagyok! Akkor�t h�ztam neki be, hogy most a f�ld�n fekszik �s �n m�rgesen f�l�, �llok. Ostoba v�mp�rok, ezzel a gondolattal h�tat ford�tottam �s kivonultam. M�rgesen futottam bele a kedves, - j� nagy id�z�jellel ell�tva — v�mp�rba. Kibe fogok m�g ma belefutni?

- Szia — h�zott mag�hoz egy hirtelen karmozdulattal.
- Lesz�lln�l m�r r�lam? Ha hozz�m �rsz, Novu apr� szil�nkokra t�ri a kezed — sziszegtem.
- K�tlem, m�g mindig engem szeret jobban — belevigyorog a k�pembe, felh�bor�t�. — De t�r�dj bele kicsim, sz�val ak�r az eny�m is lehetsz.
- K�zl�m veled, az im�nt k�sz�tettem k�k festm�nyt, ha te is akarsz, csak h�zd a c�rn�t m�g hosszabbra.
- Milyen k�lt�iek vagyunk ma — nevetett.
- Mondtam, hogy eressz el — n�ztem r� hideg tekintettel, ha m�r a m�sik nem v�lt be.
- Nem, nem — ezzel vadul megcs�kolt.

El�g volt bel�le is, kezemmel �tfogtam a tark�j�t, � azt hitte, hogy belemegyek, de ekkor… �v�ltve ugrott h�tra, meg�rdemelte, hogy belev�stem a k�rmeimet a tark�j�ba. Ne kekeckedjen velem senki! Ha nem �rt a sz�p sz�b�l, k�nytelen vagyok fizikailag �reztetni vele a dolgokat. Ott hagytam a f�ba szorult f�rget, hagy �v�lts�n mag�ban. Nem t�r�d�m ilyen senki h�ziakkal, akik ezen �lvezkednek. V�g�l f�radtan mentem ki a parkba, illetve kiv�gz� helyis�gbe, de itt legal�bb egyed�l lehetek. �m amikor kil�ptem megl�ttam a k�t�len l�gva Novut. Mi… Novu nem lehet ott! Rohanni kezdek, hogy leszedjem, r�vetem magam, de csak a f�lddel tal�lom szembe magam. Sz�val k�pzel�d�k? A h�tamra fordulok, nem volt ott semmi �s senki. Pislogni kezdtem, mi t�rt�nik?

- Hi�nyzik — s�hajtottam, pedig tiszt�ba voltam vele, hogy egy l�p�snyire van t�lem, de a sz�vembe m�gis valami �r t�tongott.
- Te mit keresel itt? — ez a hang nem volt ismer�s, ez�rt megfordultam.
- Te ki vagy?
- Nem illik k�rd�sre, k�rd�ssel v�laszolni.
- Kij�ttem s�t�lni…
- Ott, ahol naponta t�bb v�mp�r v�re folyik? — h�zta fel a szem�ld�k�t.
- Nem az�rt… Csak mag�nyra v�gytam…
- �s pont itt — n�zett rosszall�an. — Akkor kiv�gezheted a k�vetkez� �ldozatot ennyi er�vel.
- Micsoda?! Dehogy v�gzem! F�j! — fintorogtam.
- Akkor t�n�s! — mordult r�m, �n pedig gyorsan felpattanva futottam el.

Mi �t�tt bel�j�k? Ennyire nem kedvelnek? M�gis k�nytelen leszek parancsolni, hogy tisztelet alakuljon ki benn�k, vagy legal�bb ne b�njanak �gy velem? �h, arra nem leszek k�pes, soha, soha, soha. Mivel sehol nem l�ttak sz�vesen, az egyik folyos�n a hideg fal mellett lecs�sztam a f�ldre. V�g�l is, itt se olyan rossz, kicsit hideg van, meg rossz a l�gmozg�s, de t�rhet�. A gondolkoz�som legm�ly�t�l m�r �szre se vettem, hogy el�m �lltak. Csak a kedves, duruzsol� hangja r�ntott vissza…

- Mi a gond, kicsim? — feln�ztem, Novu kedves arca volt az.
- Gond az van, nem is kev�s — s�hajtottam.
- Elmes�led? — �lt le mell�m �s mag�hoz h�zott.
- Ne! — toltam el, nem akartam m�g egyszer sz�rny�s�geket l�tni.
- De h�t mi�rt…
- Nem tudom elmagyar�zni, de olyanokat l�tok, amikre nincs sz�ks�gem.
- Gondolatolvas� vagy?
- Dehogyis, de hagyjuk, ezt �gyse �rted — ford�tottam el a fejem.
- Akkor mond el, hogy �rtsem.
- Nincs kedvem… Am�gy le�ll�tan�d a h�s�ges talpnyal�d?
- Kit?
- Aki meg akart �lni �s a p�rtj�t v�dted — fintorogtam.
- Mi�rt? Megint meg akart tal�n �lni?
- Lesm�rolt — v�gtam a k�p�be kicsit s�rt�dve.
- �rtem.
- Ennyi?! �rtem? — akadtam ki, �s k�t kezemmel megfogtam a v�ll�t, majd d�h�mbe, a falba tasz�tottam, mikor megint valami elbor�totta a fejem, de mire elengedtem volna, m�r m�shol j�rtam.

”Novu �bredezik a f�ld�n, v�r�sen izz� szemekkel �s �ssze — vissza d�l�ng�lt, amikor fel�llt. Neki esett a f�nak, a leveg�t nehezen vette �s verejt�kezett a homloka. Mi t�rt�nik vele? Mit csin�lt Kurda? Ott egy kisl�ny… �n? Hogy ker�ltem oda, ha itt vagyok?

- J�l van, uram? — motyogta.

Novu nem v�laszolt, csak r�meredt �s �rd�gi vigyorra h�zta a sz�j�t. Merlinre! Fuss kicsi Camy, Fuss! Vesz�lyben vagy, mi�rt nem menek�lsz… Ekkor l�ttam, hogy Novu nekem esett, illetve neki, �s a f�ldre tasz�totta. A k�t kez�t a feje fel� f�ggesztette �s jobb kez�vel egy sebet ejtett az arc�n. A jobb f�l�n�l tette meg ezt a l�p�st, de mi�rt? Nem kaptam r� v�laszt, csak egy sik�t� l�ny �s a k�t test k�r�l v�r mindenhol.”

Gyors sz�vver�s �s egy ijedt arc, ez az, amire eml�kszek, miut�n az eml�keimb�l visszat�rtem. Illetve, nem is tudom kinek az eml�kei voltak… Tal�n nem is az eny�mek.