2. fejezet

Reggel Harry nem �bredt fel, pedig a forgat�k�nyv szerint neki most mag�hoz kellett volna t�rnie, �s v�gre �szre kellett volna vennie, hogy ki dobta fel a talp�t. �m az �r�t t�ls�gosan elsz�rakoztatta Dumbledore sz�vat�sa, ez�rt teljesen kiment a fej�b�l szeg�ny fi�.

~*~

Az egykoron szebb napokat is meg�lt Dumbledore professzor az asztalra borulva �lt sz�k�ben. Az �r� sz�nakozva n�zte, amint a f�rfi fel�lt, �s el�vett a fi�kb�l egy Harry Potter figur�t. A b�bu term�szetesen el volt b�v�lve, �gy az mozgott is. Miut�n a var�zsl� letette asztal�ra Harry kicsiny�tett m�s�t, el�vette Voldemort�t is. A gonosz m�gus n�ha felnevetett, �s folyton azt emlegette, hogy azonnal meg akarja �lni Harry Pottert! Olcs� j�t�k volt ez h�lye gyerekeknek, na meg persze Dumbledore-nak is.

Professzorunk Harryt szembehelyezte Voldemorttal, �s elkezdett motyogni.

- �n vagyok Harry Potter! – pr�b�lta ut�nozni a fi� hangj�t az igazgat�, de az ink�bb egy szellemileg lealacsonyodott ember�hez hasonl�tott.

- �n meg Voldemort! – Ez�ttal gonosz hangon pr�b�lt megsz�lalni, �m ink�bb sz�nalmas volt, mint k�ny�rtelen. – Meg�llek, Harry Potter!

- Nem akarom elrontani a sz�rakoz�sod, de fejezd be a baroms�gaidat! – sz�lt k�zbe t�relmetlen�l az �r�. – Haladnunk kell a t�rt�nettel, teh�t rakd sz�pen el a b�buidat, vagy elveszem t�led! – fenyegette meg a szerz�.

- Nem! �k az �n dr�gasz�gaim! – tiltakozott �rdekes hangon.

- H�, ez egy m�sik k�nyvb�l val�! – r�tta meg. – Ejnye, nem crossovert �rok �m.

- Akkor sem hagyom a dr�gasz�gaimat! – ny�sz�tette mag�nk�v�l Dumbledore. �gy t�nt, a gonosz �r� teljesen kik�sz�tette m�r idegileg, tot�lisan meghibbant.

A szerz� nem kegyelmezett. Egyetlen mondattal elvar�zsolta a f�rfi asztal�r�l a b�bukat, aminek hat�s�ra az igazgat� zokogni kezdett, �s ism�t az asztal�ra borult.

- Dumbledore-ka, ne l�gy m�r annyira OOC karakter! – mondta sz�rakozottan, �m a var�zsl� tov�bbra is s�rt, ami�rt megfosztott�k kedvenc j�t�k�t�l.

- Ne nevezz �gy! – kiab�lta, miut�n nagy nehezen abbahagyta a pityerg�st.

- Mi�rt, nem tetszik? – k�rdezte �lc�zott csal�dotts�ggal az �r�. – Legyen ink�bb Dumbi?

- Hagyj m�r b�k�n! – kiab�lta ism�t, �s �jra fel�lt.

- Mondtam, hogy ne l�gy OOC! – szidta meg a szerz�.

- De h�t te �rsz ilyennek! – panaszkodott, �s hangj�b�l a d�h is ki�rz�d�tt.

- Ez igaz – felelte komoran. – De olyan j� veled sz�rakozni – tette hozz� g�nyosan.

- Mit akarsz m�g t�lem? – k�rdezte elkeseredetten a professzor. – Mi�rt tal�lsz ki nekem ilyen idi�ta neveket?

- Na, Dumbo… Egyszerre csak egy k�rd�s! – k�z�lte szigor�an. – A m�sodik k�rd�sedre a v�laszom az, hogy csakis a sz�ism�tl�sek elker�l�se v�gett teszem. �rted, Dumbikaka?

R�vid sz�net k�vetkezett, Dumbledore ink�bb nem reag�lt.

- Nos, hogy mit szeretn�k veled? – A f�rfi nem l�thatta, de az �r� arc�n gonosz vigyor jelent meg. – Majd megl�tod – felelte s�t�ten a szerz�.

R�vid csend k�vetkezett, az �r�nak ugyanis derengeni kezdett valami, amit hamarosan meg is osztott a var�zsl�val:

- Arra j�ttem r�, hogy a nyomoz�s jelenetnek kellett volna k�vetkeznie, ahol te lem�sz a Griffend�l klubhelyis�g�be, �s meg kell tal�lnod a hull�t – mondta az �r�, kis lelkiismeret-furdal�ssal a hangj�ban. Mindj�rt v�ge ennek a fejezetnek, �s sehol sem tartanak. – Azonnal el kell kezdeni! – adta ki az utas�t�st, �gyet sem vetve r�, hogy Dumbledore m�r megint az asztalra borulva kesergett.

- Dumb, fejezd be a duzzog�st, �s t�nj le a klubhelyis�g�be, �s tedd, ami a feladatod! – parancsolta ellentmond�st nem t�rve.

A f�rfi el�sz�r nem mozdult, nem akarta, hogy a gonosz szerz� tov�bb k�nozza, �m hi�ba, az �r� v�resen komolyan gondolta, amit mondott, �gy Dumbledore v�g�l felpattant, �s elindult, hogy megn�zze, ki halt meg.

~*~

Amikor az igazgat� �tj�tt a Dalai D�ma portr�j�n – mivel az �r� elfelejtette le�rni azt a r�szt, hogy a f�rfi kimondta a jelsz�t, �s az ajt� kiny�lt –, r�gt�n �szrevette a holttestet.

- Harry! Ne! – kiab�lta.

- Nem �, te h�lye! – sz�lt r� durv�n a szerz�. – N�zz fel a plafonra! – tan�csolta.

Dumbledore ki�ltoz�s�ra m�r t�bben is lej�ttek, konkr�tan az �sszes griffend�les, �gy igencsak zs�folt lett a helyis�g. Majd bej�ttek a mardek�rosok, a holl�h�tasok �s a hugrabugosok is. K�s�bb az eg�sz tan�ri kar meg�rkezett, ezut�n ott termett maga Voldemort is, ezt k�vet�en Mardek�r Malaz�r is kikelt s�rj�b�l, hogy megn�zze, ki t�vozott el. Malaz�r csontv�za rettenetesen b�d�s volt, �s a kopony�ja is hi�nyzott.

- Egy kicsit sokan lett�nk! – jegyezte meg az �r�, aki k�pes volt ennyi embert ide teremteni, �s csod�k csod�j�ra mind elf�rtek. �m ez �gy nem lesz j�.

- Kedves bar�tom – hazudta. – K�rd meg kultur�ltan ezeket a j�s�gos embereket, hogy hagyj�k el a helyis�get, kiz�r�lag griffend�lesek maradhatnak.

Dumbledore kedvesen megism�telte, amit a szerz� k�rt.

- Aki nem griffend�les, t�vozzon innen!

A holl�h�tasok, hugrabugosok �s a mardek�rosok mind elmentek, �m m�g �gy is sokan voltak.

- Ez m�g mindig nem lesz j� – jegyezte meg el�gedetlen�l az �r�. – Sz�k�ts�nk m�g egy kicsit. Aki h�ly�bb, mint egy mugli az is hagyja el a helyis�get… - kezdte. – M�gse, nem akarom, hogy mindenki elmenjen.

- Feln�zhetn�k m�r v�gre arra az �tkozott mennyezetre? – k�rdezte t�relmetlen�l az igazgat�.

- Igaz is, hagyjuk a fen�be. Ron, Neville, Hermione marad, Harry meg am�gy is eszm�letlen – felelte, mire minden �gy t�rt�nt, ahogy azt a hatalmas szerz� mondta.

Az egykor b�lcs professzor feln�zett a plafonra, �gy tett Harryn k�v�l a m�sik h�rom tanul� is.

A mennyezetre egy nagyon-nagyon id�s ember volt felragadva, arca a f�ld fel� n�zett. Hermione, Ron �s Neville nem ismert�k az illet�t, �m Dumbledore fels�rt.

- Ne! - �v�lt�tte. – Nagypapi! – kiab�lta.

- Nagypapi? – d�bbent meg a h�rom tanul�. Nem gondolt�k volna, hogy az igazgat�nak m�g �l a nagyapja. Vagyis… �lt.

- Mondd, mi�rt? Mi�rt tetted ezt, �r�? Olyan fiatal volt, csup�n k�tsz�z�tven�t �ves. M�g el�tte �llt az eg�sz �let – s�rta.

- H�romsz�zhetven �ves volt – jav�totta ki szigor�an a szerz�.

- Nem sz�m�t… Akkor is fiatal volt m�g – panaszkodott. – Eml�kszel, milyen sokat j�tszott�l velem gyermekkoromban, nagypapi? – k�rdezte elkeseredve halott rokon�t�l. - Mert �n nem! A sz�let�sem �ta nem l�ttalak! – kesergett.

A h�rom tanul� tov�bbra is d�bbenten figyelte a jelenetet.

- A sz�let�se �ta? – csod�lkozott a l�ny. Nem, nem Hermione, hanem Neville. - Akkor annyira nem �llhatott mag�hoz k�zel.

Dumbledore szem�ben t�z gy�lt, gyilkos pillant�st vetett Neville fel�, aminek k�vetkezt�ben az �sszeesett, �s meghalt.

- Na, Dumbledore-ka! Ejnye, most �leszthetem �jra, ne csin�lj nekem plusz munk�t! – szidta meg ism�t, majd a j�s�gos �r� �jra�lesztette Longbottomot.

Miut�n a l�ny… K�zben az �r�nak esz�be jutott, hogy Neville fi�, eln�z�st. Teh�t, miut�n a fi� fel�llt, folytat�dhatott is a jelenet.

- Jaj, nagypapi… mi�rt kellet meghalnod, mi�rt nem ink�bb Ron halt meg? – k�rdezte cs�ggedten. – Papi j� ember volt.

- Bocs, hogy k�zbedum�lok, de a nagypapid konkr�tan hal�lfal� volt, �s �pp arra k�sz�lt, hogy lem�sz�rolja Harryt – magyar�zta a t�nyeket az �r�.

- M�g hogy � hal�lfal�?! – kiab�lta a var�zsl�. - Nem volt az! Nem �s nem! – tiltakozott �les hangon. – Add le �t, k�rlek. Tedd le a f�ldre, �r�! – k�rte.

Most arra sz�m�tottatok, hogy az �reg majd Dumbledore fej�re esik, ugye? Ezut�n meg biztos arra, hogy a gonosz �r� majd a di�kokra dobja a m�r oszl�snak indult hull�t… De nem, a szerz� tiszteletben tartotta a hal�lfal� holttest�t, sz�pen lassan leeresztette a f�ldre.

Az igazgat� azonnal nagyapja holtteste mell� t�rdelt.

- Mondd, papi, mi�rt halt�l meg? Hogyan v�gzett veled az �r�?

- �r�? – lep�d�tt meg Ron. – Milyen �r�?

- Aki �rja ezt a t�rt�netet! – felelte megt�rten. Mindh�rman �rdekl�dve tekintettek Dumbledore-ra, most el�sz�r hallhatt�k saj�t f�l�kkel, hogy a f�rfi t�nyleg azt hiszi, hogy �ket �rj�k, �gy, ha nem gy�szolt volna �ppen, biztosan kinevetik.

- El�rulom neked, mi�rt dobta fel a talp�t – mondta az �r�. - Leveg�allergi�ja volt szeg�nynek – v�laszolta a szerz�.

- Mi? – h�ledezett a f�rfi. – Leveg�allergia?

- Leveg�allergia? – k�rdezte csod�lkozva a h�rom di�k is. – Olyan nincs is.

- Dumb, most engedem, hogy elj�tszd a b�lcset… - k�z�lte az �r� nagylelk�en, mire a var�zsl� fel�llt, �s egy darabig �gy viselkedett, mint r�gen:

- A leveg�allergia nagyon ritka, harminctrilli�b�l egy embern�l fordul el�, �s �ltal�ban �regkorban jelentkezik, addig a szem�ly t�netmentes.

- De professzor �r… - sz�lalt meg Neville. – Mik a t�netei? – k�rdezte k�v�ncsian.

- El�sz�r is… - kezdte Dumbledore, k�zben felemelte mutat�ujj�t. – A betegnek elkezd viszketni a t�deje �s a nyel�cs�ve. – Mik�zben ezt mondta, r�hejesnek �rezte, hogy valakinek ezen szervei viszkessenek. – Majd �ssze- vissza ugr�l – folytatta, �s nem is vette �szre, hogy k�zben Ron Weasley k�veti azt, amit mondott, �s elkezdett ugr�lni. – Ut�na pedig megpr�b�lja valahogy megvakarni a t�dej�t.

Ron �gy is tett.

- Viszket a t�d�m! – kiab�lta, majd fetrengeni kezdett, �s a sz�j�n kereszt�l csakugyan megk�s�relte megvakarni az eml�tett szerv�t. – M�r a nyel�cs�vem is! – kiab�lta.

Hermione �s Neville k�ts�gbeesetten pr�b�lt�k figyelmeztetni Dumbledore-t, hogy maradjon m�r csendben, �s tegyen valamit, de hi�ba, az csak mondta tov�bb.

- Ezek ut�n elkezd seg�ts�g�rt ki�ltani.

- Seg�ts�g! – kiab�lta Ron, miut�n kivette �kl�t a sz�j�b�l.

- Ezut�n a beteg… - kezdte Dumbledore.

- Professzor �r, k�rem, Ron haldoklik! – kiab�lta Hermione. – Ne mondja ki! - Az igazgat� nem hallotta, mivel az �r� befogta Dumbledore f�leit.

- A beteg meghal! – fejezte be dr�mai hangon a var�zsl�, majd Ron ennek is eleget t�ve, elt�vozott, �m nem ragadt fel a plafonra, de akkor vajon a m�r oszl�snak indult holttest mik�ppen ker�lt az �jjel a mennyezetre? V�laszt majd csak a k�vetkez� fejezetben kaphattok, hogy nagyobb es�llyel olvass�tok el azt is.

- Gratul�lok, te barom! – mondta Neville, majd azonnal a sz�ja el� tette a kez�t. M�g soha nem mondott ilyet, mi t�rt�nt?

Szerencs�j�re Dumbledore nem hallotta, mivel a szerz� m�g mindig befogta a f�leit, Hermione azonban fejbe v�gta a fi�t.

- A betegs�g nagyon r�vid lefoly�s�, mind�sszesen f�l perc. A t�l�l�si es�ly m�nusz nyolc sz�zal�k! �s annak a val�sz�n�s�ge, hogy az embern�l fiatal kor�ban j�n el�, csak akkor nagy, ha az illet�t az �r� ki nem �llhatja – magyar�zta tov�bb Dumbledore.

Hermione s�r�g�rcs�t kapott, Neville viszont nevet�t, mivel buta fi� volt, �s �sszekeverte a kett�t.

- Persze mindez val�j�ban az �r� agysz�lem�nye, ki hallott m�r ilyen baroms�gr�l – jegyezte meg len�z�en Dumbledore.

A f�rfi ekkor Neville-re pillantott, aki m�g mindig r�h�g�tt.

- Elhallgatn�l m�r v�gre? – k�rdezte kiss� durv�n a var�zsl�.

A fi� �gy is tett.

- Eln�z�st k�rek, igazgat� �r, csak annyira sajn�lom Ront – mondta, majd megint hahot�zott egy keveset. De f�lre�rt�s ne ess�k, t�nyleg sajn�lta bar�tj�t, csak fentebb m�r eml�tette a szerz�, hogy szeg�ny olyan h�lye volt, hogy kevesebb IQ-val rendelkezett, mint egy di�, ami nagyon g�z…

- �r�… - sz�l�totta meg �jfent a professzor a szerz�t. – Ugye csak viccelt�l, �s a nagypapi nem volt val�j�ban hal�lfal�? – k�rdezte rem�nykedve.

- Mi�rt k�rdezel h�lyes�get? – k�rdezte megvet�en. – Mondtam, hogy az volt, m�r csecsem�kor�ban is gyilkolt.

- Nem! – tiltakozott tot�lisan feleslegesen Dumbledore, mert ha egyszer az �r� azt mondta, hogy de, akkor az �gy is volt.

~*~

Visszament�nk az id�be, k�tsz�z�tven�t vagy h�romsz�zhetven �vvel ezel�ttre. A kis Killer Dumbledore aranyos pici baba volt, v�mp�rfogai senkinek sem t�ntek fel.

�pp anyja fogta �t karjaiban, aki az emelv�ny fel� s�t�lt. Miut�n oda�rt az akkori m�gia�gyi miniszterhez, Emelv�nyen Elpatkol� Joe-hoz, az k�sz�nt�tte a n�t �s a kisfi�t.

- Szia, te kis pici fi�, h�t mi a helyzet? – k�rdezte t�le kedvesen, majd elk�rte a n�t�l a gyermeket, hogy � is a karjaiba vehesse egy kicsit. Ez j� benyom�st kelt majd az emberekben, �s tal�n megnyeri a k�vetkez� v�laszt�st is… Vagy a k�vetkez� kopors�t.

- Mi �js�g? – k�rdezte m�g mindig kedvesen, de ha tudta volna a k�rd�sre a v�laszt, val�sz�n�leg nem ragaszkodott volna annyira a csecsem�h�z. Ennyit nem �rhetett neki egy v�laszt�s.

Meggy�z�d�se volt, hogy a fi� v�laszolt neki.

- Apuk�m �dv�zlet�t k�ldi neked! – mondta s�t�t hangon, �s miel�tt a f�rfi b�rmit is felfoghatott volna, a kisgyermek beleharapott a nyak�ba, a f�rfi szerencs�tlens�g�re pont a nyaki �t�er�t cs�pte el.

Joe, aki soha nem gondolkozott el azon, mi�rt kapott ilyen v�szj�sl� keresztnevet, most felord�tott, nyak�b�l �ml�tt a v�r, a gyermeket is eldobta, aki �gy kis h�j�n a f�ldre esett, �m anyja m�g id�ben elkapta.

- H�, maga barom, ha valami baja lett volna a fiamnak, �n komolyan kiny�rom mag�t! – k�z�lte felh�borodva a n�.

A kis Killer fels�rt, mert nem ihatta ki a b�csi �sszes v�r�t.

- Maga idi�ta, megijesztette a gyermekemet, s�r szeg�ny!

Joe nem felelt, seg�ts�g�rt ki�ltott, de hi�ba, a t�meg nem tett semmit, csak d�bbenten n�zte v�gig a haldokl�s�t. A f�rfi t�rdre rogyott, pr�b�lta el�ll�tani v�rz�s�t, �m hi�ba, a f�ldre esett, csup�n m�sodpercei maradtak.

Miut�n az is eltelt, meghalt.

- Ja, �n azt hittem, hogy csak viccel – lep�d�tt meg a n�. – Ejnye, Killer, nem szabad harapd�lni, k�rj bocs�natot a b�csit�l! – r�tta meg a fi�t. – Mondd sz�pen, bocs�nat, hogy egy picit megharaptam mag�t, b�csi! – utas�totta emelt hangon.

- Boc�nat – g�gy�gte, k�zben a holttest fel� n�zett, akinek nyak�b�l m�g mindig �ml�tt a v�r. Most azt ott mind felihatta volna, emiatt ism�t fels�rt, hogy nem teheti.

- Semmi baj, kisfiam! – vigasztalta anyja, megsimogatta a kis buksij�t. – Ne f�lj, anyuci tudja, hogy nem akartad meg�lni, nem fogja hagyni, hogy b�rki is b�ntson. Semmi baj, nyugodj meg…

~*~

Visszat�rt�nk a jelenbe, Dumbledore pedig falfeh�r arccal kereste, hol is van az �r�, hogy bemosson neki egy igaz�n kem�nyet, ami�rt ilyen baroms�got tal�lt ki.

- Na l�tod m�r, Dumberman? – k�rdezte. – � a te nagypapid. Egy sz�letett gyilkol�g�p.

- Nem akarsz v�gre v�gezni velem, �r�? Azt �g�rted, ebben a fejezetben meg�lsz – eml�keztette t�relmetlen�l a var�zsl�. – Ny�rj ki v�gre, m�r nem �rdekel, hogy mik�pp, ak�r te�ba is fojthatsz – k�ny�r�gte.

- De k�r, m�r meg is akarsz halni. Igaz, m�r nem sok van h�tra ebb�l a fejezetb�l, gyorsan k�ne cselekednem, ha m�g ebben a r�szben meg akarlak �lni.

- Mir�l besz�l, Dumbledore professzor? – k�rdezte csod�lkozva Harry, aki az �r� mes�je el�tt m�g �jultan fek�dt a f�ld�n, �m ez�ttal a szerz� hib�zott, �s helyette v�letlen�l Hermione lett eszm�letlen, Neville meg halott, Ron pedig sosem l�tezett.

- Kussolj, te s�rv�r�! – sz�lt r� d�h�sen az igazgat�, aki ekkor m�g nem vette �szre a v�ltoz�st, �s azt hitte, Hermione k�rdezett t�le valamit. Eredeti forgat�k�nyv szerint ugyanis � tette volna fel a k�rd�st, b�r bizony�ra nagyon megs�rt�d�tt volna a l�ny, hogy a mindig kedves professzor �r s�rv�r�nek nevezte �t, �gy jobban is j�rt azzal, hogy nem volt mag�n�l.

- De uram, �n nem vagyok s�rv�r�! �s mi�ta haszn�l �n ilyen szavakat? – k�rdezte d�bbenten Harry.

Dumbledore ink�bb nem sz�lt semmit, nehogy az �r� megint valami cs�ny�t mondasson vele. Az �r�, aki miatt k�nytelen volt ennyire OOC karakter lenni…

�m a szerz� ez�rt a h�z�s��rt cs�ny�n megb�ntette.

- Nem halsz meg ebben a fejezetben! – kiab�lta.

- Ne! – A ki�lt�s olyan hangos volt, hogy m�g az ezer f�ny�vnyire l�v� Xplanon nev� bolyg�n is hallott�k, igaz, oda csak sok �v m�lva jutott el Dumbledore hangja.

- Csak sz�vatlak, p�r mondat, �s halott vagy – nyugtatta meg az �r�.

- Gyermekeim… - fordult a m�gus a di�kok fel�. – Nemsok�ra elmegyek – mondta komoran, �m val�j�ban boldog volt, m�r alig v�rta ezt a pillanatot.

- Gyorsan, Dumbledore, pillanatokon bel�l v�ge a fejezetnek, ne pof�zz annyit! – s�rgette.

- J�l van, csak elb�cs�zok a di�kjaimt�l, jelen esetben Hermion�t�l, � meg majd �tadja – mondta. – Minden ad�ss�gomat r�tok hagyom, amit az elm�lt �vek sor�n felhalmoztam. Nem olyan sok p�nzr�l van sz�, ha �ltek egy sz�z �vet, akkor mindet ki is tudj�tok majd fizetni, ha meg nem, akkor a gyerekeitek megteszik.

- Siess! – s�rgette ez�ttal emeltebb hangon a szerz�.

- �r�l�k, hogy megismerhettelek benneteket, �s m�g jobban, hogy valakire r�s�zhattam a tartoz�saimat, de t�nyleg – magyar�zta, �m ha rajta m�lik, akkor nem pont ezt mondta volna, hiszen soha nem sz�nd�kozta �gy megsz�vatni szeg�ny tanul�it.

- Dumbledore, Microsoft Wordben n�zve k�r�lbel�l negyed oldal maradt! – k�z�lte az �r�.

- Sziasztok! – k�sz�nt el a var�zsl�, �s ink�bb megtartotta mag�nak a n�gymilli� szavas b�cs�besz�d�nek t�bbi r�sz�t.

Hogy hal meg Dumbledore, a nagy m�gus? Ott �llt a klubhelyis�g k�zep�n, Harry k�pni-nyelni nem tudott, milyen ad�ss�g? Erre kellettek Dumbledore-nak, d�h�ben a fi� r�rontott a f�rfira, aminek k�vetkezt�ben az a f�ldre esett. A tanonc fojtogatni kezdte a var�zsl�t, akit nemr�g m�g �gy tisztelt. A t�bbiek sem �ll�tott�k meg, mivel az egyik eszm�letlen, a m�sik pedig halott volt, de val�sz�n�leg egy�bk�nt se tett�k volna. Ezek ut�n kiz�rt…

- Vond ezt vissza! - k�vetelte inger�lten Harry.

Mivel a fejezetnek pillanatokon bel�l v�ge, �gy sajnos most csak r�viden k�z�lheti a szerz�, hogy Albus Dumbledore meghalt, miut�n kedvenc di�kja meggyilkolta �t. A k�vetkez� r�szben megtudhatj�tok a gyilkoss�g r�szleteit, �s azt, hogy mi volt az igazgat� utols� szava.