5. fejezet  A fejezet, aminek c�me is van

Hermione b�k�sen olvasta a „Harry Potter �s a T�z serlege” c�m� k�nyvet a Griffend�l klubhelyis�g�ben, amikor egyszer csak Harry futott fel�je.

- Hermione! – kiab�lta lelkesen.

A l�ny k�z�ny�sen n�zett r�, ki nem �llhatta, ha olvas�s k�zben zavarj�k, r�ad�sul egy nagyon �rdekes r�sz volt a k�nyvben, Voldemort �ppen meg�lte Cedricet, b�r mintha ez m�r tavaly megt�rt�nt volna ugyan�gy.

- Hermione! – kiab�lta ism�t a fi�, mikor oda�rt a boszork�nyhoz.

- Szerinted s�ket vagyok? – k�rdezte k�z�ny�sen. – Els�re is hallottam, mi a bajod?

- K�pzeld, megtudtam, hogy az �r� ennek a fejezetnek c�met is adott! – �js�golta �r�mmel teli hangon. – Ez az els� ilyen fejezet, aminek van neve, h�t nem szuper?

Hermione tov�bbra sem vidult fel:

- �s akkor mi van? – k�rdezte. – �n ezt m�r el�tted is tudtam, ismerem az eg�sz t�rt�netet, de a hatalmas szerz� k�r�s�re nem �rulom el, mi lesz a v�ge – magyar�zta komoly hangon.

- L�gy sz�ves… - k�rlelte Harry, majd le�lt a l�ny mell�, �s megpr�b�lta �t�lelni, �m erre Hermione �gy pofon csapta, hogy szeg�ny fi� lerep�lt a kanap�r�l, �s a f�ldre z�gott, j�llehet ehhez az erej� �t�shez a l�nynak az �r� seg�ts�g�re is sz�ks�ge volt, de � �r�mmel seg�dkezett a boszork�nynak.

Harry jajgatott f�jdalm�ban.

- Ez f�jt… - ny�sz�r�gte, majd nagy nehezen fel�lt, arca teljesen v�r�s volt, j� ideig meg fog l�tsz�dni a pofon nyoma. De ez �gy volt rendj�n… Mit k�pzel ez a k�ly�k, hogy az �r� enged�lye n�lk�l b�rkit is �t�lel?

~*~

Az �t�d�ves roxfortosoknak fel kellett venni�k egy �j tant�rgyat is, melynek neve „Hogyan �rjunk �s besz�lj�nk helyesen?”. Mrs. Millern tan�totta �ket, aki nagyon is komolyan vette a feladat�t. A mai �r�n az egyik l�ny feltett egy k�rd�st:

- Mit tan�rn�? – k�rdezte.

- Ejnye, vessz�, ejnye, kisl�nyom, felki�lt�jel! – r�tta meg. – Ki az a Mit tan�rn�, k�rd�jel? – k�rdezte. – T�gy a Mit sz�cska ut�n egy vessz�t, felki�lt�jel! – mondta. – A helyes�r�sra mindig figyel�nk, vessz�, kedves di�kok, vessz�, m�g a besz�dben is, pont – magyar�zta.

- Eln�z�st, vessz�, tan�rn� – k�rt bocs�natot a l�ny, aki szemmel l�that�lag nagyon v�rta m�r az �ra v�g�t, de nem csak � volt �gy ezzel, nyilv�n a kedves olvas� is unn�, hogy negyven�t percen kereszt�l �gy kellene besz�lnie.

- J�, vessz�, most tedd fel �jra a k�rd�sed, felki�lt�jel! – mondta kedvesen, �s ellent�tben a di�kokkal, � nagyon is �lvezte, amit csin�l, m�g akkor is �gy kommunik�lt, ha nem �r�n volt.

- Azt k�rdeztem az el�bb, vessz� - kezdte kiss� f�radt hangon a l�ny, val�sz�n�leg r�g megb�nta m�r, hogy b�rmit is sz�lni mer�szelt -, hogy mit tetszett mondani az el�bb a tan�rn� a holnapi dolgozatr�l, pont – magyar�zta.

- �rtem, felki�lt�jel!

~*~

A kedves olvas� tal�n megbocs�tja, s�t, val�sz�n�leg kifejezetten �r�l neki, ha az �ra v�g�re ugrunk.

- Akkor, vessz�, ahogy megbesz�lt�k, vessz�, holnap tollbamond�st �runk, pont – mondta. Mrs. Millern tan�t�si m�dszer�nek egyetlen el�nye az volt, hogy a tollbamond�s nem jelentett gondot a tanul�knak, mivel a boszork�ny mindig elmondta, hol kell vessz�t kirakni, vagy �pp milyen mondatv�gi �r�sjel szerepel egy-egy mondat v�g�n.

Miut�n a di�kok elhagyt�k a termet, fell�legeztek, nem �rtett�k, var�zsl�knak minek ilyen baroms�got tanulniuk, ki az a marha, akinek ez esz�be jutott.

E besz�l�s ut�n a cs�nya sz�j� fi�t ellept�k a m�h�k, �s vill�mgyorsan hal�lra is csipkedt�k… Hogy merte s�rtegetni az �r�t?

~*~

Mik�zben a di�kok �r�kra j�rtak, Hermione tov�bbra is olvasott, annyira belem�lyedt abba, amit csin�lt, hogy r� nem jellemz� m�don, m�g l�gott is.

Most �pp a „Harry Potter �s a F�lv�r herceg”-et olvasta, �s s�rva fakadt, amikor Piton meg�lte Dumbledore-t.

- Mi�rt? – s�rta. – Mi�rt? – k�rdezte ism�t - Mi�rt h�siesen halt meg? Mi�rt nem fulladt bele ink�bb a te�j�ba? - zokogta. – Az sokkal viccesebb lett volna.

Ezut�n lapozott, de m�g mindig nem nyugodott bele a t�rt�ntekbe.

Miut�n a l�ny kiolvasta a k�nyvet, letette, majd a kez�be vette az utols� Harry Potter k�tetet, aminek az alc�me a „Hal�l erekly�i” volt.

- Rem�lem, meghal benne Harry - mondta. – Azt �g�rte az �r�n�, hogy kipurcan.

Hermione �r�kon kereszt�l olvasta a k�nyvet, �s az utols� pillanatokig rem�nykedett benne, hogy a f�szerepl� meghal. Az �r� neh�z sz�vvel n�zte v�gig, amint a boszork�ny �jra s�rni kezd, tudta, hogy meg kell vigasztalnia �t.

- Nyugodj meg, Hermione, ez csak egy m�sik dimenzi�, �m tudod j�l, hogy e t�rt�net �r�ja sokkal, de sokkal kegyetlenebb, minthogy ilyen v�get sz�njon a t�rt�netnek – nyugtatta meg, mire a boszork�ny nagy nehezebb abbahagyta a pityerg�st.

- Igen, tudom – mondta m�r kiss� higgadtabban. – Rem�lem, nem fogsz cserbenhagyni, �s t�nyleg az lesz a fanfiction v�ge, amit mondt�l…

- H�t persze, hogy az lesz - biztatta.

A boszork�ny v�gre megnyugodott, lerakta a k�nyvet, �s megn�zte, mennyi az id�.

- Nem igaz, lek�stem a helyes�r�s �s besz�d �r�mr�l - panaszkodott. – Meg egy csom� m�sikr�l is.

�pp ekkor l�pett be Harry is a klubhelyis�gbe.

- Hermione, te meg hol volt�l? Te nem szokt�l l�gni…

A l�ny gy�l�lettel pillantott fel�, ut�lta �t, ami�rt nem hunyt el az utols� k�tetben.

- Na, vajon hol? Itt! – v�gta r� megvet�en. – �s most b�k�n hagyn�l? – k�rdezte.

- Mi a baj? Mi�rt vagy ilyen bar�ts�gtalan, h�t mi rosszat tettem �n? – k�rdezte �rtetlen�l a fi�.

- �gysem �rten�d – jegyezte meg komoran, majd fogta a k�nyveit, �s a l�pcs� fel� futott. Harry m�g ut�na sz�lt, hogy v�rjon, �m Hermione vill�mgyorsan fel�rt a h�l�terembe, ahova a fi� m�r nem k�vethette.

~*~

Harry �rtetlen�l �llt bar�tja viselked�se el�tt, �s nagyon agg�dott a l�ny�rt, tudta, hogy az �r� teszi ezt vele, � a felel�s �rte. Elhat�rozta h�t, hogy a nyilv�noss�g el� �ll, �s l�zad�sra sz�l�t fel. Mi lett az eredm�ny?

A Reggel Pr�f�ta cikke:

„A fi�, aki oly hibbant, mint Dumbledore volt annak idej�n!

�rdekes h�rr�l sz�molunk be ma. Harry Potter egy h�ttel ezel�tt levelet k�ld�tt a M�gia�gyi Miniszt�riumnak azzal a c�mmel, hogy vil�gunk nem val�s, minket �r valaki. Eltartott egy ideig, mire siker�lt megtudnunk, min r�h�gnek annyit az alkalmazottak, sok id�be tellett, mire egy�ltal�n meg tudtak sz�lalni. H�rman hal�lra is r�h�gt�k magukat, �ket az „Abszurd M�don Elhunytak” temet�j�be helyezt�k v�gs� nyugalomra. M�g k�rd�ses, hogy v�dat emelnek-e emiatt Harry ellen, f�leg, hogy azt�n szerkeszt�s�g�nkben is t�bben elhunytak a nagy nevet�s k�vetkezt�ben, �gy hamarosan cikket �runk a kacag�s k�ros hat�sair�l.

Hogy mi �llt a meg�r�lt fi� lev�lben? Harry Potter azt �rta, hogy Dumbledore-nak jutott el�sz�r esz�be ez az elmebeteg �tlet – ami v�g�l is nem meglep�, kit�l m�st�l sz�rmazhatna? -, majd az igazgat� neki is elmondta ezen felt�telez�s�t. A fi� azt �ll�tja, eleinte � sem hitt a professzornak, �m k�s�bb r� kellett j�nnie, hogy n�ha nem azt teszi, amit � szeretne, hanem egy „fels�bb er�” ir�ny�tja a cselekedeteit, �s mindenki m�s�t is. Itt sz�gezz�k le, minden �rtelmes var�zsl� �s boszork�ny nev�ben kik�rj�k magunknak, hogy minket b�rki is ir�ny�t, f�leg, hogy Harry szerint az illet� egy mugli. Hab�r � var�zstalan emberk�nt eml�tette, mivel f�l, hogy ha a mugli sz�t haszn�lja, vele esetleg valami sz�rny�s�ges dolog t�rt�nik. (�s ebben milyen igaza is volt. – Az �r�)

Potter azt k�rte a miniszt�riumt�l, hogy szervezzenek l�zad�sokat, fenyegess�k meg a szerz�t, hogy r�k�nyszer�lj�n egy jobb vil�g megteremt�s�re.

A fi� m�r kapott is egy beutal�t a Szent Mung�ba, Piton professzor pedig elmondta, Potter semmik�pp nem folytathatja tanulm�nyait az iskol�ban, mivel ezzel bebizony�totta, hogy nem norm�lis, szellemileg visszamaradott, ak�rcsak az apja volt, akit, mint mondta, � nem kedvelt t�ls�gosan, de soha, egyszer sem k�v�nta a f�rfi hal�l�t.

Vajon ez lesz a kis t�l�l� sorsa, aki meg�lte a S�t�t Nagyurat sok �vvel ezel�tt? Lehet, hogy annak a t�mad�snak a k�vetkezt�ben hibbant meg teljesen?

Szak�rt�nk v�laszol:

- Igen.”

~*~

Harry nem �r�lt, amikor k�t f�rfi hord�gyra akarta �t rakni, minden�ron tiltakozott, �m csak addig, am�g a Stupor �tokkal el nem k�b�tott�k. Ezut�n m�r minden gond n�lk�l el tudt�k vinni a Szent Mung�ba, ahol sok-sok kezel�s v�r majd r�.

~*~

Mindek�zben Hermione tov�bbra is olvasott, nem is k�sz�lt a vizsg�kra, mert a szerz� meg�g�rte neki, hogy �tengedik mindenb�l, err�l � maga fog gondoskodni. H�t nem nagylelk� az �r�?

A l�ny most a „K�nyv” c�m� k�nyvet olvasta, ami arr�l sz�lt, hogy ez a dolog, amit a l�ny most a kez�ben tartott egy k�nyv, �s ebben lapok vannak, melyekre bet�ket nyomtattak. Ha a bet�ket �sszeolvass�k, azok szavakat, a szavak pedig mondatokat alkotnak.

A boszork�ny nem v�logatott a t�m�kat illet�leg, mindent elolvasott, ami a kez�be ker�lt, de � legal�bb okos volt, nem �gy, mint Harry, aki viszont buta… �s hibbant.

Mikor elfogyott az �sszes k�nyv, felment a k�nyvt�rba, hogy onnan v�logasson m�g �rdekes m�veket. Olyan gyorsan olvasott m�r, hogy egy �jszaka alatt az �sszes irom�nyt kiv�gezte, amit csak lehetett.

Ezut�n viszont k�ts�gbeesett, most mit fog csin�lni? Nincs m�r mit olvasnia, bele fog halni az unalomba, �m az �r�nak �jfent megesett rajta a sz�ve, �s tov�bbi remekm�vekkel �rasztotta el a klubhelyis�get, �s ez mind Hermione tulajdona lett.

~*~

Teltek a napok, hetek, h�napok, az �vsz�zadok, �vezredek… Eln�z�st, az �r� egy kicsit t�ls�gosan el�re haladt az id�ben, mivel beragadt a teker�gomb, �m most ugorjunk is vissza sok-sok �vvel ezel�ttre.

�prilis harminckettedike volt. (Az volt, �s k�sz, nem, nem �rdekli az �r�t, hogy h�ny napos val�j�ban az a h�nap, innent�l �r�kre �prilis lesz, �s k�sz. – Az �r�) Harryt pszichol�gusok sokas�ga vizsg�lta, �m � ezek ut�n is kitartott �ll�spontja mellett.

�pp egy f�rfi besz�lgetett vele:

- Fiam, mes�lj m�g err�l az �ll�t�lagos �r�r�l! – k�rte higgadtan.

- M�r besz�ltem r�la maguknak ezerszer! – v�gta r� t�relmetlen�l a fi�. – � l�tezik.

- Nem, nem l�tezik! – mondta m�g mindig t�relmesen a var�zsl�.

- Maga nem �rzi �gy n�ha, hogy nem azt teszi, amit akar? – k�rdezte.

- Nem, fiam, nem �rzem �gy! – felelte.

Harry el�sz�r nem tudta, hogy mit mondjon, musz�j valahogy meggy�znie, � nem bolond, t�nyleg egy �r�lt ir�ny�tja a sorsukat.

- Fiam, k�rlek, besz�lj nekem Dumbledore-r�l, tisztelted �t? Milyen hat�ssal volt � r�d? – k�rdezte, b�r tudta a v�laszt, de k�v�ncsi volt r�, a fi� hogyan v�lekedik err�l a var�zsl�r�l.

- Dumbledore j� ember volt, b�lcs, � tudta, amit akkor m�g �n sem. �s Hermione is r�j�tt m�r, k�rdezz�k meg �t is! - k�pte be a l�nyt a cs�nya Harry, de ezt m�g megb�nja.

~*~

Hi�ba k�rdezt�k meg Hermion�t a dologr�l, � tagadta, hogy valaha is hitt volna Harrynek vagy a volt igazgat�nak, �s m�lyen egyet�rtett azzal, hogy egykori bar�tja egy idi�ta, �s elmondta, mennyire sajn�lja, hogy nem halt meg a „Harry Potter �s a Hal�l erekly�i”-ben. B�r az utols� mondat�t kicsit furcs�llt�k, v�g�l sz� n�lk�l hagyt�k.

~*~

Nemsok�ra kider�lt, hogy a var�zslat, mely elrejtette a muglik el�l a Roxfortot, semmit sem �rt. �prilis hatvanadik�n ugyanis egy h�sz�ves fiatalember jelent meg a kapu el�tt, egy t�rk�ppel a kez�ben. Megkongatta a harangot, ami jelezte a gondnoknak, Argus Fricsnek, hogy l�togat�juk �rkezett.

T�z perccel k�s�bb a f�rfi kinyitotta a kaput, �s csod�lkozva meredt az �rkez�re.

- Maga meg kicsoda? – k�rdezte udvariatlanul.

- J� napot, az �n nevem John Mave, �s az Oxford egyetemre �rkeztem, nekem azt mondt�k, hogy valahol itt tal�lom – mondta, majd v�gign�zett a kast�lyon.

Argus hitetlenkedve pillantott r�.

- �lljunk meg egy sz�ra, maga var�zsl�? – k�rdezte gyanakodva a gondnok.

- Tess�k? – d�bbent meg a fi�. – Var�zsl�? Nem, dehogy vagyok �n var�zsl� - felelte, majd felnevetett. – �n csak az Oxford egyetemre szeretn�k beiratkozni. Az igazgat�t keresem – magyar�zta.

- Nem �rtem, hogyan l�thatja a kast�lyt, ha nem var�zsl� – jegyezte meg �rtetlen�l Frics. – De nem j�het be! – folytatta hat�rozottan.

- N�zze! – sz�lalt meg m�r emeltebb hangon John. – Nincs id�m arra, hogy szakadt ruh�s cs�veseknek magyar�zkodjak, nekem azt mondt�k, erre van az Oxford, �s azonnal besz�lnem kell az igazgat�val! – mondta, majd v�laszt sem v�rva elindult, �s f�lrel�kte �tj�b�l a gondnokot, hogy azt�n megtegye azt, ami�rt j�tt.

Hi�ba szaladt ut�na Argus, m�g �gy is sokkal lassabb volt, mint Mave, aki csak sz�p lassan s�t�lt el�re. Csod�lkozva n�zett v�gig a hallgat�kon, akik eg�sz �rdekes �lt�z�ket viseltek, nem tudta, hogy az Oxfordon ez �gy szok�s. N�melyek r�ad�sul eg�szen fiataloknak t�ntek, �rdekes, ilyen sok itt a zseni? Ilyen kor�n beker�lhettek? Vagy ennyire romlik az Oxford sz�nvonala?

Ekkor odas�t�lt egy helyes l�nyhoz, hogy �tbaigaz�t�st k�rjen t�le.

- Bocs�nat! – sz�lt kedvesen. – Meg tudn�d nekem mondani, merre tal�lom az igazgat�i irod�t? – k�rdezte.

A l�ny csod�lkozva meredt a fi�ra, �mulatba ejtette, ez�ltal nem is furcs�llta k�rd�s�t.

- Sz�vesen felk�s�rlek – aj�nlotta fel kedvesen, majd fel�llt a padr�l, �s a bej�rat fel� vett�k az ir�nyt, m�g �pp azel�tt, hogy a gonosz, bar�ts�gtalan gondnok utol�rhette volna a h�vatlan vend�get.

~*~

A folyos�kon is �rdekl�dve n�ztek v�gig Mave-en, m�g sosem l�tt�k itt, �s nem is �gy �lt�zk�d�tt, ahogy �k, �m azt az�rt nem gondolt�k, hogy mugli lenne, hiszen m�g Dumbledore kor�bban elb�v�lte a kast�lyt, �s amit Dumbledore csin�l, az soha nem romolhat el, soha, am�g �l.

Mikor a l�ny �s a fi� oda�rt Piton irod�ja el�, a boszork�ny kimondta a jelsz�t, amit m�r szinte mindenki tudott az iskol�ban.

- Soha nem akartam volna meg�lni James Pottert, soha nem k�v�ntam a hal�l�t, m�g akkor sem, amikor igen - mondta, mire a k�szobor elfordult, �s egy l�pcs� vezetett fel az irod�ba.

- Nagyon k�sz�n�m, rem�lem, m�g tal�lkozunk – k�z�lte a fi�, amikor, ha nehezen is, de elengedte a l�ny kez�t.

- �n is – felelte mosolyogva a tanul�, ezut�n pedig elment.

John m�g sok�ig n�zett ut�na, majd mikor elt�nt a l�t�ter�b�l, a l�pcs� fel� fordult. Igencsak csod�lta, ami ezzel a szoborral t�rt�nt, m�g soha nem l�tott ilyet, itt az Oxfordban m�giscsak tudnak valamit…

~*~

Perselus Piton, ak�rcsak Argus Frics, nagyon is meglep�d�tt, amikor megpillantotta a fiatalembert.

- Ki maga? – k�rdezte bar�ts�gtalanul.

- John Mave! – felelte a fi�, �m udvariatlannak �rezte az igazgat�t. Ezek m�g k�sz�nni sem tudnak? – Beiratkozni j�ttem az Oxford egyetemre.

- Hova? – d�bbent meg a f�rfi.

- H�t az Oxford egyetemre! – ism�telte meg. – Nekem azt mondt�k, erre van – magyar�zta. – K�rem, ne tegyen �gy, mint az a cs�ves a kapuban!

- Milyen cs�ves? Milyen Oxford? Mir�l besz�l maga? – �rtetlenkedett d�h�sen Piton, k�zben fel�llt a sz�k�r�l.

- Mondja, maga var�zsl�? – k�rdezte elbizonytalanodva.

- Vicces - jegyezte meg sz�rakozottan a fi�. – Lent is ugyanezt k�rdezt�k, �rdekesen fogadj�k a g�ly�kat.

Piton imm�ron falfeh�r arccal n�zett Mave-re, nem tudta elk�pzelni, hogy egy mugli bejut ide, hisz �k nem l�thatj�k a kast�lyt. Hacsak… Nem, az nem lehet, az katasztr�fa lenne, ha a v�d�var�zs megsz�nne, �s imm�ron a var�zstalan n�pess�g is b�rmikor bet�rhetne ide.

- De itt van a szem�lyigazolv�nyom, be tudom bizony�tani, hogy t�nyleg �n vagyok az – mondta John, majd el�vette zseb�b�l az eml�tett t�rgyat, �s odaadta Pitonnak, aki undorodva vette el t�le. Nem �rdekelte k�l�n�sebben, �gy meg sem n�zte. Azonnal meg kell er�s�teni a b�b�jt, am�g nem k�s�, ezen a fi�n pedig k�nytelen lesz a felejt�s �tkot haszn�lni.

De m�r k�s� volt, �gy bizony...

Muglik �ltal vezetett helikopterek rep�ltek a roxforti birtok felett, �s m�r a kapukon is betolakodott a sajt�, agyontaposva Fricset, aki megpr�b�lta ezt megakad�lyozni. Nyugodjon b�k�ben, Frics �r, az �r� �nt is ut�lta, �gy nem jelentett sz�m�ra komolyabb gondot kiny�rni mag�t.

- Itt vagyunk eme kast�ly udvar�n, ami tegnap m�g romokban �llt, ma m�gis csod�san fest, m�g senki nem �rti, hogy �p�lhetett �jra egy nap alatt, de az is k�l�n�s, hogy sok-sok gyereket is l�tni errefel� – magyar�zta a riporter, majd megk�rny�kezett egy v�r�s haj� l�nyt az udvaron, nevezetesen Ginny Weasleyt, aki �ppen egy padon �ld�g�lt.

- Szia, kisl�ny! – k�sz�nt a n�, �s a mikrofont a boszork�ny sz�ja el� tartotta, aki igencsak csod�lkozott a fura szerkezetet l�tv�n. – Mi a neved? – k�rdezte kedvesen.

- Ginny – felelte megszeppenve.

- �s elmondod-e nekem, mi�rt vagytok itt? – k�rdezte.

- H�t… - kezdte m�g mindig csod�lkozva a l�ny. – Mi itt tanulunk. A Roxfortban – magyar�zta.

- Itt tanultok? H�t az meg hogy lehet? Hisz itt csak romok voltak tegnapig.

- Nem, csak a muglik l�tj�k romoknak… - v�gta r� Ginny.

- Muglik? – csod�lkozott a n�. – Kik azok a muglik?

A tanul� meglep�d�tt a k�rd�sen, hogy nem tudja ez a n�, hogy kik a muglik?

- H�t a var�zstalan emberek – magyar�zta.

- Ti tal�n var�zsl�k vagytok? – k�rdezte a riporter, �s val�sz�n�leg azt gondolta, hogy interj�alanya meg�r�lt.

- Igen – felelte m�g mindig mag�nk�v�l.

- Megmutatn�d ezt nek�nk? – k�v�ncsiskodott.

A l�ny b�lintott, majd p�lc�j�t el�v�ve, az egyik pad fel� ford�totta, �s kimondta:

- Vingardium Leviosa – mondta, mire a pad felemelkedett.

- Ez elk�peszt�… - d�bbent meg a n�. – Nagyon �gyes vagy, Ginny – dics�rte meg, mire a boszork�ny arc�n el�gedett mosoly jelent meg. Ezut�n lerakta a padot, majd ism�t elrakta csod�latos „j�t�kszer�t”.

A n� m�r feltette volna k�vetkez� k�rd�s�t, amikor egy d�h�s f�rfi rontott ki az ajt�n.

- Ne! Mindet meg kell Exmemoriamozni! – �v�lt�tte Piton, �s a mugli sajt� fel� rohant.

�m hi�ba, a var�zstalan emberek ez�ttal t�l sokan voltak, �s nem sok boszork�ny �s var�zsl� csatlakozott az igazgat� mell�, mivel g�z�k nem volt r�la, mir�l besz�l.

�gy hi�ba m�rgel�d�tt a f�rfi, hi�ba mormolta itt �ssze-vissza az �tkokat, a sajt� m�g azel�tt elmenek�lt a helysz�nr�l, hogy megfeledkeztek volna arr�l, amit l�ttak �s hallottak.

Lehets�ges, hogy �gy leplez�dik le a var�zsvil�g? M�snap reggel Piton kiv�telesen a mugli �js�gokat is figyelemmel k�s�rte, rettegett att�l, amit olvasni fog, el�re sejtette, mi szerepel majd a c�mlapon, � pedig nem tehet ellene semmit, ez a t�ny pedig teljesen kibor�totta.

A *cenz�r�zva* �js�g be is sz�molt a t�rt�ntekr�l. A k�vetkez� felirat szerepelt a f�oldalon.

„Az egy nap alatt fel�p�lt kast�lyt elmebetegek lakj�k, elk�pzelhet�, hogy �k is �p�tett�k fel?”

Piton kiss� lehiggadt, az �js�gban ugyanis arr�l �rtak, hogy egy sz�t sem hittek el a l�ny besz�d�b�l, �s m�g a „padfelemel�s” dolgot is tr�kknek gondolj�k, azt�n megeml�tik, hogy valami f�l�r�lt r�juk rontott, �gy k�nytelenek voltak elmenni, nehogy a t�bbi idi�ta is csatlakozzon hozz�.

�m b�rhogy is, Piton tudta, hogy a v�delmet �jra meg kell er�s�teni.

~*~

Perselus a tan�rkoll�g�ival egy�tt a nagyudvarra igyekezett, kez�ben a le�r�ssal, melyben Dumbledore elmagyar�zta, hogyan is kell ezt csin�lni. Mert nem lehetett �m csak �gy elb�v�lni a kast�lyt, �s k�sz… Nem �m, ehhez mugli �szj�r�s kellett, �s Dumbledore sok �vig tanulm�nyozta a var�zstalan n�pess�get, �gy alkotta meg ezt a bonyolult rendszert, ami v�dte az iskol�t. Vagyis ez �gy nem igaz, kor�bban sem l�thatt�k illet�ktelenek a kast�lyt, csak a volt igazgat� kicsit meger�s�tette a m�r majd ezer �ve t�k�letesen m�k�d� var�zslatot, hogy m�g jobb legyen. Az eredm�nyt l�thatj�tok… Ebb�l k�vetkezik, hogy ami j�l m�k�dik, ahhoz nem kell hozz�ny�lni, mert csak rosszabb lesz.

Piton hosszasan tanulm�nyozta a le�r�st.

„Kapcsold be a rendszert, ehhez nyomj egyet a leveg�be, �s k�zben mondd azt, hogy: A Windows bekapcsol�sa”

A var�zsl� �gy is tett, �s l�ss csod�t, a leveg�ben megjelent a k�vetkez� felirat:

„A Windows t�lt�dik, k�rem, v�rjon!”

Mindenki �rtetlen�l pillantott a magasba, elk�pzel�s�k nem volt r�la, mi ez az eg�sz. Mi az, hogy Windows?

A leveg�ben ezut�n a k�vetkez� szerepelt:

„�dv�zli a Windows, k�rem, v�lasszon a men�pontok k�z�l!:

V�d�var�zs ism�telt alkalmaz�sa

Paszi�nsz j�t�k ind�t�sa

D�ma j�t�k ind�t�sa

Harry Potter filmek levet�t�se

Bel�p�s egy m�sik filmbe

Mi lesz „Az �r� hatalma” c�m� fanfiction v�ge?

Meghal Harry a „Hal�l erekly�i”-ben?

Dumbledore a n�ket vagy a f�rfiakat szereti?”

Az igazgat� megn�zte a le�r�s k�vetkez� pontj�t.

„V�laszd ki a „V�d�var�zs ism�telt alkalmaz�sa” men�pontot! (Mutass r� az ujjaddal!)”

Piton �gy cselekedett, mire a rendszer t�lt�dni kezdett.

„T�lt�s… K�rem, v�rjon, ez eltarthat egy ideig!”

�r�kig itt �lltak, de nem t�rt�nt semmi, mikor a Windows ezt �rta ki:

„Sajn�ljuk, a rendszer �sszeomlott, k�rem, ind�tsa �jra a sz�m�t�g�pet!”

Piton m�rgel�d�tt egy keveset, nem tudta, mit is kell most pontosan csin�lnia, �gy megn�zte a haszn�lati utas�t�st:

„Miut�n a rendszer ki�rta, hogy �sszeomlott, ind�tsd �jra az alul l�v� „A sz�m�t�g�p �jraind�t�sa” gombbal! (Ism�telten tedd r� az ujjadat, Perselus!)”

Piton megkereste az eml�tett gombot, �s �gy cselekedett, ahogy azt a volt igazgat� k�rte.

Miut�n mindezzel megvolt, �jra kiv�lasztotta a megfelel� men�pontot, mire az ism�t �r�kon kereszt�l t�lt�tt.

V�g�l ezt �rta ki:

„K�rem a jelsz�t!”

Piton belen�zett a le�r�sba, �m sajn�lattal l�tta, hogy ott nem szerepelt semmi ilyesmi. Csak ez volt a pap�ron:

„Ezut�n a rendszer ki�rja, hogy a var�zslat meger�s�tve. �s m�g valamit elfelejtettem eml�teni, de m�g van sok �vem, hogy eszembe jusson, majd akkor le�rom, egyel�re ennyi, kedves Perselus. M�r ha t�nyleg j�l gondolom, �s te lett�l az igazgat�. Ellenkez� esetben bocs�natot k�rek.”

A professzor d�h�dten csapta a f�ldh�z a jegyzetet, �s megnyomva a megfelel� gombokat a leveg�ben, be�rta a jelsz�hoz, hogy: „Csak Dumbledore tudta a jelsz�t”

Meglepet�s�re az okos g�p v�laszolt is:

„Akkor ezt sz�vt�tok, bar�taim.”

A k�ny�rtelen �zenet ut�n a sz�m�t�g�p kikapcsol�dott.

A tan�rok m�g mindig nem t�rtek magukhoz a d�bbenett�l, Piton feje pedig v�r�ss� v�ltozott, mint az el�z� fejezetben a S�t�t Nagy�r�…

- �ss�k ki Dumbledore hull�j�t, �s tudj�k meg t�le azt az �tkozott jelsz�t! – adta ki az utas�t�st ellentmond�st nem t�rve.

- De uram, � m�r meghalt, nem tud semmit mondani, �s egy�bk�nt is, nem gyal�zhatjuk meg a s�rj�t! – jegyezte meg Miss Tudodki. Nem �m, � nem mert kij�nni, mert azt j�solta, hogy az udvaron meg fog halni, pedig ez nem volt igaz, mert a v�c�n �lve hunyt el �ppen ebben a pillanatban. Val�j�ban Hermione volt az, aki ezt a nagy b�lcsess�get mondta, aki az �r�nak k�sz�nhet�en m�r tan�ri �ll�st is kaphatott, � tan�totta a „Hogyan �lj�k meg a legviccesebben Harryt?” �s a „Szabads�got a h�ziman�knak” tov�bb� „Az �r� hatalmas” nev� �j tant�rgyakat.

- Nem �rdekel! – �v�lt�tte. – Ez most v�szhelyzet! – kiab�lta Piton.

Megtudj�k-e a holttestt�l a jelsz�t, vagy a var�zsvil�gnak annyi? Mi van, ha nem siker�l elrejteni a kast�lyt, �s egy id� ut�n m�r maguk a muglik is kezdik elhinni, hogy var�zsl�k pedig t�nyleg vannak? H�bor� t�r ki a var�zstalan n�pess�g �s a var�zsl�k k�z�tt?

�s meghal-e Harry e fanfiction v�g�n?

�s h�ny fejezetet kell m�g t�l�lni�k az olvas�knak?