10. fejezet

A Reggeli Pr�f�ta cikke:
„Harry Potter �j rekordot �ll�tott fel, m�r sz�let�sekor apa lett!

Nem ak�rmilyen inform�ci� jutott a birtokunkba, kider�lt, hogy Harry Potter m�r most is apuka. S�t, m�r akkor is az volt, mikor megsz�letett. Olvas�ink bizony�ra hitetlenkedve olvass�k ezeket a sorokat, �s azonnali v�laszt v�rnak t�l�nk, hogy ez mik�pp lehets�ges. De egyel�re nem mondunk t�bbet �n�knek, majd csak a holnapi, de az is lehet, hogy csak a holnaput�ni sz�munkban k�z�lj�k a r�szleteket, hogy olvas�ink nagyobb es�llyel vegy�k meg azt is. �s �gy tal�n �j olvas�kra is szert tesz�nk. Meg�rt�s�ket k�sz�nj�k!”

~*~

Harry Potter a l�nya szob�j�ba igyekezett, aki ez�ttal nem t�v�t n�zett, hanem az asztal�n�l rajzolt. Nem gondolta volna, hogy Voldemort szokott ilyet csin�lni, �gy odament, hogy megn�zze, mit alkotott.

A s�t�t m�gus azonnal felkapta a lapot, �s megmutatta apj�nak:
- H�t nem sz�p, apu? – k�rdezte k�v�ncsian, kiss� l�nyos hangon a S�t�t Nagy�r, aki �gy t�nt, t�ls�gosan bele�lte mag�t ebbe a helyzetbe, hogy v�gre ott van mellette az apja.
Harry �szint�n meglep�d�tt, ugyanis a pap�ron nem hal�lfal�k vagy egy�b morbid dolgok voltak, hanem egy vir�g.
- Sz�p ibolya lett, apu? – k�rdezte k�v�ncsian.
- Ez… - kezdte Harry, de f�lbe is hagyta, mert hirtelen nem is tudta, mit mondjon. – Ez sz�p… - mondta. – De kisl�nyom… �n ugyan nem �rtek annyira a vir�gokhoz, de szerintem ez r�zsa – magyar�zta.

Voldemort arc�r�l lehervadt a mosoly, ugyanis t�l r�g�ta nem �nt�zte meg senki. �s persze az is hozz�j�rult ehhez, hogy apja szavainak hat�s�ra picit szomor� lett. Szem�ben k�nnyek gy�ltek.
- Nem tetszik? – s�rta.
- De igen, nagyon sz�p, csak �n azt hittem r�zsa, de bizony�ra t�vedtem – vigasztalta, annak ellen�re, hogy val�j�ban t�nyleg igaza volt, a k�pen szerepl� vir�g csakugyan r�zsa volt, �s nem ibolya. De egy t�megm�sz�rost�l ez is sz�p alkot�s, most nem? A kedves olvas� minden bizonnyal el�bb sz�m�tott arra, hogy Voldemort Nagy�r hal�lfal�kat rajzol.
- Nem is tetszik neked! – zokogta, majd fel�llt a sz�kr�l, sz�tt�pte a pap�rt, darabjait elhaj�totta, majd kirohant a szob�b�l.
- De nagyon tetszik, gyere vissza! – kiab�lta ut�na, de hi�ba, l�nya elrohant, �s m�r nem j�tt vissza.
Harry d�bbenten �llt a szob�ban, m�g mindig nem �rtette, mi�rt viselkedik �gy Voldemort.
Ekkor bel�pett Lucius Malfoy, aki nemr�g sz�k�tt meg az Azkabanb�l. A f�rfi arca inger�lt volt.
- Hogy tehetted? – k�rdezte len�z�en. – Hogy s�rthetted meg �gy a saj�t l�nyod? – �rtetlenkedett.
- H�t, de �n… De… De �n… - motyogta, �m nem tudott mit felelni.

Malfoy megvet�en megr�zta a fej�t, majd otthagyta a fi�t. Ejnye, Harry, sz�gyelld magad, szeg�ny kisl�nyod �vtizedeket v�rt r�, hogy v�gre az apuk�j�val lehessen, �s akkor te meg ilyen vagy vele… Ez�rt m�g meg fogsz b�nh�dni, az �r� gondoskodni fog r�la, elhiheted.

~*~

Voldemort m�g soha nem s�rt eddig a napig, de ez�ttal napokra bez�rk�zott a kutya�lba, �s ott s�rdog�lt. �r�lt, hogy v�gre itt van mellette az apja, erre � meg nem tudja �rt�kelni a munk�j�t. M�r-m�r azt tervezte, hogy �t�ll a j�k oldal�ra, �s a gonosz Harry Potter ellen harcol, aki arra k�sz�l, hogy uralma al� hajtsa a vil�got.

~*~

Ginny Weasley a Griffend�l klubhelyis�g�ben kesergett, Hermione pr�b�lta vigasztalni.
- Ne b�gj, mert olyan h�ly�n pityeregsz – mondta komoran, mik�zben a l�ny mellett �lt, �s olvasni pr�b�lt.
- Bocs�nat – felelte szomor�an Ginny. – De tudod, mit �rzek, Harry… - Mikor kiejtette ezt a nevet, ism�t fels�rt. – Hogy tehette?
- �gy, hogy egy idi�ta barom! – felelte Hermione. – Nem is �rtem, hogyan z�ghatt�l bele - �rtetlenkedett, mik�zben a v�r�s haj� l�nyra pillantott.
- Olyan j�sz�v� volt mindig, nem �rtem, mi�rt �rult el minket - mondta csal�dott hangon, majd ism�t megt�r�lte k�nnyes szem�t.
- Kit�pte Dumbledore sz�v�t, szerinted ez j�sz�v�s�g? – k�rdezte k�z�ny�sen. – B�r t�ny, az a f�lbolond r�nk hagyta az ad�ss�gait, teh�t valahol �rthet�, szerintem �n is ezt tettem volna.
- Te sem �ppen �gy viselkedt�l annak idej�n – �llap�totta meg Ginny. – Harry neked is a bar�tod volt, mi�rt gy�l�l�d �t ennyire?
- �n nem gy�l�l�m – mondta, majd gondolatban miszlikbe apr�totta a fi�t. – Csup�n nem szeretem, ahogyan n�z, besz�l, eszik, iszik, leveg�t vesz - magyar�zta. – De nem gy�l�l�m, �s ez nagy k�l�nbs�g! – mondta hat�rozott hangon.
Ginny nem felelt, hanem �jra s�rni kezdett.
- Nem b�gn�l m�shol? – k�rdezte Hermione. – Olvasok.
- Hogy lehetsz ilyen sz�vtelen? – zokogta. – H�t nem �rtesz meg engem?
- Nem! – felelte Hermione, majd ism�t olvasni k�sz�lt.
- Mi�rt nem?
- N�zd! – �jra a l�ny fel� fordult. – �n meg�rten�lek, de olyan h�lye hangon riny�lsz, hogy nem tudok figyelni a k�nyvre – panaszkodott.
- Ha megvigasztaln�l v�gre, tal�n m�r nem lenn�k annyira szomor� – mondta.
Hermione fels�hajtott, letette a k�nyvet a l�ba el�, majd �jfent a Weasley l�nyra n�zett.
- Nyugodj meg, Harry mindig is egy balfasz volt, nem �rdemel egy k�nnycseppet sem, s�t, a legjobb az lenne, ha nevetn�l a sz�nalmas gyereken! – vigasztalta, de Ginny valami�rt m�g mindig nem higgadt le. Tov�bb s�rt, annyira, hogy Hermion�t m�r komolyan ideges�tette, �gy el�vett egy ragtapaszt, �s beragasztotta vele bar�tn�je sz�j�t, akinek ez a ragaszt�sdi nem igaz�n tetszett. A boszork�ny p�lc�t haszn�lt volna, de azt fent hagyta a h�l�teremben, ez�rt k�nytelen volt mugli m�dszerekkel elint�zni.

~*~

Perselus Pitont �pp Obi-Wan Kenobi pr�b�lta kik�pezni Jediv�. Vajon vele is kudarcot vall majd, mint Anakinnal? Lehet, az igazgat� �r jobban j�rna egy m�sik Jedi mesterrel? Vagy Anakin szimpl�n h�lye volt? Az �r� szem�lyes v�lem�nye szerint ink�bb az ut�bbi a val�sz�n�bb.

Piton �pp medit�lt az irod�ja k�zep�n, Obi-Wan k�zben az �r�asztal m�g�tt �lt, �s �ppen �js�got olvasott.
- Ok�, Perselus – n�zett a f�rfira. – Nagyszer�, most pr�b�ld felemelni a p�lc�dat, term�szetesen az Er� seg�ts�g�vel – mondta, majd ism�t az �js�gra meredt.
Piton lehunyta szemeit, �s az el�tte elhelyezked� p�lc�j�ra gondolt, t�ls�gosan er�lk�d�tt, hogy felemelje, �gy semmire nem ment vele.

- Ne b�n�zz m�r! – sz�lt t�relmetlen�l a Jedi mester, mikor t�z perccel k�s�bb ism�t a f�rfira pillantott, �s az m�g mindig nem tudott semmi olyat mutatni, ami bizakod�sra adhatna okot. – Bocs, �n nem ilyen vagyok, akarom mondani, koncentr�lj, �rezd az Er�t magad k�r�l, k�zben koncentr�lj a p�lc�ra – hadarta, majd tov�bb olvasta a cikket, mely arr�l sz�lt, hogy mi�rt nem lehet felel�s Obi-Wan a tan�tv�nya �rul�s��rt.

Piton tov�bbra sem tudta felemelni a p�lc�t.
- Ez h�lyes�g! – k�z�lte t�relmetlen�l, majd felnyitotta szem�t, �s fel�llt.
- �lsz vissza! – sz�lt r� m�rgesen a Jedi, �s fenyeget�en tekintett r�.
- Nem, nekem ez nem megy! – panaszkodott.
Obi-Wan letette az asztalra az �js�got, fel�llt, �s halkan besz�lni kezdett:
- Hogy Yoda szavaival �ljek, kedves Perselus – kezdte. – Tedd, vagy ne tedd, de ne pr�b�ld, meg�rtetted? – �v�lt�tte.
- De �n egy�ltal�n nem akarom, elegem van az eg�szb�l – d�h�ng�tt, majd lehajolt p�lc�j��rt, �s felvetette.
Obi-Wan csal�dottan tekintett a f�rfire.
- Kudarcot vallottam veled! – �llap�totta meg nagyon csal�dottan. – Veled is kudarcot vallottam – mondta komoran.
- De vedd figyelembe, hogy �n nem a Star Wars vil�g�b�l val� vagyok, tal�n az�rt nem megy – felt�telezte a f�rfi.
Obi-Wan m�g mindig csal�dottan m�regette, m�r nem is egy, de k�t vil�g is �sszeomlott benne. El�sz�r Anakin, most meg Perselus.
- Hagyd el a helyis�get! – k�z�lte v�g�l suttogva.
- H�! – horkant fel Piton. – Ez az �n irod�m! – mondta.
A Jedi felemelte, majd elh�zta jobb kez�t a var�zsl� szeme el�tt, �s k�zben ezt mondta.
- Elhagyod az irod�m!
- Elhagyom az irod�d! – mondta, majd sarkon fordult, �s az ajt� fel� vette az ir�nyt.

~*~

Teltek a h�napok, a tan�vnek m�r v�ge volt, a di�kok levizsg�ztak vagy nem. Voltak ugyanis n�h�nyan, akiknek nem siker�lt t�l j�l ez az �v, egy sz�zk�t �ves id�s var�zsl� p�ld�ul m�r kilencvenegyedszerre fogja elkezdeni az els� �vet. Tal�n legk�zelebb siker�lni fog neki…

�m minket most legkev�sb� sem �rdekel, hogy Dumbledore eltitkolt fi�nak siker�l-e v�gre letennie a nyamvadt vizsg�kat… Sokkal fontosabb dolgok is voltak, t�bbet k�z�tt az, hogy Harry Potter �s a hal�lfal�k egy mindent els�pr�, v�gs� csap�st terveztek m�rni a j�k maroknyi csapat�ra, �gy v�gre �k uralkodhatnak majd a var�zsl�kon. M�g Voldemort egyre komolyabban vette az aranyos kisl�ny szerep�t, Harry m�r �gy gondolta, j� gonosznak lenni, nagy po�nnak tartotta, hogy v�gre � is kedv�re gyilkol�szhat.

De a tervei nem sok�ig maradtak titokban, egy viharos napon valahogy kitud�dott, mire k�sz�l Harry. A metr�alag�tban akart v�gezni Pitonnal, a Roxfort igazgat�j�val.

Rita Vitrol 3 interj�t k�sz�tett Draco Malfoyjal, de ak�rcsak Umbridge, � is megk�rte a riportert, ne �rulja el senkinek. Nem is pletyk�lkodott, csak �pp ez is megjelent nyomtat�sban.

~*~

Harry nagyon m�rges volt Drac�ra.
- Draco, m�rges vagyok r�d! – mondta Harry m�rgesen.
- Bocs! – felelte kiss� megszeppenve a fi�.
- Ok�, akkor elmehetsz! – mondta, majd Malfoy b�lintott egyet, sarkon fordult, �s kil�pett a szob�j�b�l, mely egykor l�ny�� volt, de � m�g mindig a kutya�lban tart�zkodott.

~*~

Ginny m�g mindig maga alatt volt, m�r kis�rta a szem�t, emiatt nem is l�tott. Pedig Hermione t�bbsz�r is figyelmeztette, ne pityeregjen annyit. Meg�rte? Most m�r nincsenek szemei.

~*~

Egy m�sik vil�gban Darth Sidious �pp „Az �r� hatalma” c�m� fanficti�nt olvasta, �s komoly gondolatok fordultak meg a fej�ben. Ha m�r Anakin kipurcant, m�sik tan�tv�ny k�ne neki, tal�n ez a Harry Potter pont megfelel� lenne, ez�rt parancsot adott p�r kl�nkaton�nak, hogy a hatsz�zhatvanhetes parancs �rtelm�ben hozz�k �t a sz�ne el�.
- De, Nagy�r… - kezdte csod�lkozva az egyik katona. – Hogyan hozzuk �t ide? Hiszen � csak egy fanticti�nben szerepel, nem val�s szem�ly.
- Ahogy mi sem! – felelte sz�razon. – �pp ez�rt, csak meg kell k�rni�k az �r�t, hogy egy dimenzi�kapu seg�ts�g�vel �tl�phessenek abba a vil�gba – magyar�zta a tervet. – Tegyenek h�t �gy! – utas�totta ellenmond�st nem t�rve.
- Igenis, Nagy�r! – felelt�k k�rusban.
- �r�! – sz�lt az egyik katona.
- Hozz l�tre nek�nk ide egy dimenzi�kaput! – k�rt�k.
Az �r� csin�lt is nekik egyet a padl�ba, �gy azonnal bele is estek…

A k�t szerencs�tlen csak esett �s esett, �s hogy mi�rt szerencs�tlenek? Mert nem �ppen ott k�t�ttek ki, ahol szerettek volna.

~*~

A t�volban �pp Micimack� gy�jt�tte a m�zet, k�zben dalolgatta a „Megd�gl�t�k ti b�d�s m�hek, ami�rt nem csin�ltatok nekem t�bb m�zet!” c�m� gyermekdalt.

A k�t kl�nkatona odas�t�lt a medv�hez.
- Eln�z�st k�r�nk, ura… - kezdte az egyik, �m nem mondta v�gig, mivel igencsak meglepte ez a mesebeli valami itten.
- Mi bajod? – k�rdezte mogorv�n Micimack�. – K� egy pofon? – fenyegette meg.
A katon�k norm�lis esetben ez�rt j�l megleck�ztett�k volna a medv�t, de ez most egy�ltal�n nem volt norm�lis eset.
- Azt szeretn�nk k�rdezni, nem l�tott-e erre egy Harry Potter nev� var�zsl�t? – k�rdezte udvariasan az egyik.
- K� egy pofon? – k�rdezte v�laszt helyet a medve.
- Nem, k�sz�nj�k, mi csak… - kezdte, �m Micimack� k�zbev�gott.
- Na h�zzatok innen, �pp m�zet gy�jt�k t�lre, szal’ takarod�s van, vagy h�vom malack�t – fenyegette meg �ket.
- Nem akarunk bajt, ura… Ak�rmi… - mondta.
- Malacka! Ezek itt nem hagynak engem b�k�n! – sz�lt fennhangon, mire a k�t katona megr�m�lt. – Ugyan, nem olyan fontos, majd megoldjuk m�sk�pp – hadart�k, ezt k�vet�en pedig h�tr�lni kezdtek, �m k�s�n. A kis Malacka megjelent.
- Mi a baj, Micimack�? – k�rdezte.
- Malack�s viccet mondtak, amiben agressz�v kismalack�nt emlegettek t�ged – hazudta, mire Malacka iszonyatosan d�h�s lett.
- �n nem vagyok agressz�v! - �v�lt�tte, majd nyolc m�teresre is megn�tt, emiatt a k�t katona felki�ltott, sarkon fordultak, �s fut�snak eredtek.

- Gyertek vissza! – fenyegette meg �ket. – Agyontaposlak titeket, mint azt a bogarat abban a malack�s viccben! – kiab�lta ut�nuk.
- �r�! – k�rte zih�lva az egyik katona, mik�zben folyamatosan rohantak. – Megk�sz�nn�nk, ha gyorsan nyitn�l nek�nk egy �jabb kaput, ami most m�r a megfelel� vil�gba vezet! – mondta, az �r� pedig teljes�tette k�r�s�t, �s megjelent alattuk a kapu, amibe bele is zuhantak, ellenben a nagydarab Malacka beleszorult. Pech…

~*~

Mik�zben a k�t katona zuhant egyik vil�gb�l a m�sikba, az egyik megjegyezte a t�rs�nak:
- �n r�gen olvastam err�l a Micimack�r�l, �s ott mindig olyan kedves volt, b�r lehet, hogy azt nem ez az �r�lt �r� �rta… - magyar�zta.

~*~

A k�t katona F�ldet �rt, vagyis nem, mert Marsot �rtek, aminek k�vetkezt�ben azonnal megfagytak. Ennyit Sidious terv�r�l…

~*~

A Sith S�t�t Nagyura nagyon feld�h�d�tt, mikor megtudta, a k�t katona kudarcot vallott, �gy d�nt�tt, � indul el megkeresni a Potter fi�t. K�rt egy dimenzi�kaput, �s l�ss csod�t, mikor belel�pett, nem sokkal k�s�bb val�ban a S�t�t Nagy�r (�rtsd: Harry Potter – Az �r�) b�zisa el�tt tal�lta mag�t.

Sidious becs�ngetett, mivel rossz volt az ajt�kopogtat�. Semmi nem t�rt�nt azon k�v�l, hogy megsz�lat a cseng�.
- Hell�, hogy vagy? – k�rdezte.
A Sith kicsit meglep�d�tt, hogy v�laszt kapott eme t�rgyt�l.
- K�sz, j�l – felelte. – Harry Pottert keresem – mondta.
- Most nem �r r� – felelte a cseng�.
- Mi az, hogy nem �r r�? – �rtetlenkedett d�h�sen a Nagy�r. – Ha �n azt mondom, hogy keresek valakit, akkor annak azonnal meg kell jelennie el�ttem! – magyar�zta felh�borodottan, de ezt a cseng� magasr�l leszarta.
- Ezt magasr�l leszarom! – mondta, majd lekakilta a S�t�t Nagyurat.
- F�j! – v�gta r� bosszankodva Sidious, d�h�ben el�vette kardj�t, �s fegyver�vel egy vill�mgyors lend�t�ssel elt�vol�totta a falr�l a cseng�t, mely �gy meghalt… Akarja �rni az �r�… T�nkrement, nem elhunyt, a t�rgyak nem tudnak meghalni…

~*~

Reggel Pr�f�ta cikk:
„Meghalt Perselus Piton �r�asztala!

M�ly megd�bben�ssel fogadtuk a h�rt, hogy tegnap d�lel�tt Perselus Piton �r�asztala tragikus hirtelens�ggel elhunyt. Az �r�asztal, mely annak idej�n t�bb roxfortos igazgat�� is volt, majdnem k�tezer �vet �lt, �m tegnap v�g�l darabjaira esett. Obi-Wan �ppen rajta aludt, amikor a trag�dia t�rt�nt, �gy az aurorok nyomoz�st ind�tottak gondatlan t�rgy�l�s miatt, ugyanis er�s a gyan�, hogy Obi-Wan felel�s lehet az�rt, hogy eme id�s t�rgy �sszeesett alatta. Az igazgat� �r�asztal�nak temet�se holnap h�rom �rakor lesz, �s mivel sz�zezreket v�rnak a „T�rgyak, eszk�z�k temet�j�be”, ez�rt nem �rulj�k el, hogy d�lut�n vagy hajnalban lesz-e, h�tha �gy mindenki elf�r majd.

Nyugodj b�k�ben, �r�asztal.”

~*~

Miel�tt visszat�rn�nk Sidioushoz, k�vess�k nyomon az �r�asztal temet�s�t.

Aj�nlott zene ehhez a r�szhez: Star Wars Knights of the Old Republic I - The Unknown World theme *http://www.youtube.com/watch?v=sy9DhmJKCYk&feature=related*

�pp a pap besz�lt:
- Az�rt gy�lt�nk ma itt �ssze, hogy b�cs�t vegy�nk egy kedves t�rgyt�l – sz�lt a n�gymilli�s t�meghez, melyek k�z�tt emberek �s t�rgyak egyar�nt voltak. – Az �r�asztalt�l. Nagyon j� �r�asztal volt �, vel�nk volt a bajban, b�rmikor leborulhattunk r�, ha f�radtak vagy b�natosak voltunk – szavai k�zben az emberek s�rtak, m�g Piton is megk�nnyezett egy kicsit. – � mindig ott volt mellett�nk, akkor is, ha d�h�nkben elkezdt�k �t csapkodni. Nem s�rt�d�tt meg r�nk, hanem t�rte, hiszen tudta, ez a k�teless�ge. �gy nem ment el t�l�nk, nem hagyott minket magunkra, seg�tett nek�nk a munk�ba. �r�kon kereszt�l dolgozhattunk rajta, �t nem zavarta, hisz csak az�rt �lt, hogy szolg�ljon minket. Ez az �r�asztal t�bb sz�z �ve seg�tette a roxfortos igazgat�kat. Dumbledore professzor m�g nevet is adott neki, amikor �lt, �m ezt a nevet mag�val is vitte a s�rba. – A pap most oldalra pillantott, egy m�sik �r�asztalra tekintett, rajta egy kisebb �r�asztal helyezkedett el. – �ket hagyta maga ut�n, szeret� l�nyait, fiait, �s az � gyermekeiket. – A n�gy �r�asztalr�l fest�kcseppek (�rtsd: K�nnycseppek – Az �r�) folytak le.

N�h�ny perc csend ut�n a pap folytatta:
- Ez az �r�asztal sok mindent kib�rt, m�g v�g�l… - Itt kiss� len�z�en tekintett a megbilincselt Jedire. – M�g v�g�l egy eszement �gynak haszn�lta szeg�nyt. – Obi-Wan, az �r�asztalgyilkos sz�gyen�ben lehajtotta fej�t. – De ne feledj�k – fordult ism�t a kopors� fel�, mely el�tt ott volt egy k�p az elhunyt t�rgyr�l. – � l�lekben �r�kk� vel�nk marad. Nyugodj b�k�ben, �r�asztal! – fejezte be gy�szos hangon a pap, majd lehunyta szem�t.

R.I.P. Roxfortos igazgat�k �r�asztala
�lt: (1002-1995)
Hal�l�nak oka: Egy idi�ta Jedi r�fek�dt

Aj�nlott zene: Kikapcs

~*~

Obi-Wan Kenobit 486465186498749846541564132165468454 (Ne k�rje a kedves olvas�, hogy ezt a sz�mot le�rja bet�vel az �r�, ennyire m�g neki sem ment el az esze. – Az �r�) �v b�rt�nre �t�lt�k. De most t�rj�nk is vissza Sidoushoz, aki m�g mindig arra v�rt, hogy beengedj�k a h�zba.

Eleredt az es�, d�rg�tt, vill�mlott, �s n�ha r�h�g�tt is, de ez ebben a t�rt�netben mell�kes.
- Nyiss�k m�r ki! – kiab�lta a S�t�t Nagy�r, mire az ajt� val�ban kiny�lt, �s egy n�vel, Voldemorttal tal�lta mag�t szembe.
- Mit szeretne, kedves uram? – k�rdezte udvariasan.
- Harry Pottert keresem! – v�gta mogorv�n.
- Mi ez a goromba hangnem? – k�rdezte felh�borodva az ExS�t�t Nagy�r, aki �jabban sminkelte is mag�t, �s par�k�t is vetetett mag�nak.
- Ide figyelj, te ribanc! – sz�lt r� durv�n. – Azonnal sz�lj Potternek, vagy kiny�rlak! – mordult r� fennhangon.
- J�l van, na, mit kell itt t�relmetlenkedni… F�rfiak… - panaszkodott Voldemort.
A s�t�t(?) var�zsl� elindult, hogy sz�ljon Harrynek.
- Apa! Egy elmebeteg keres! – mondta.
- Kisl�nyom! – kiab�lta valaki. – Nem megmondtam, hogy ne zavard ap�t, amikor porn�filmet n�z? – kiab�lta.
- Bocs�nat, apa! – Sidious egy nagyon picit csod�lkozott a hallottakon, �m gyorsan t�ltette mag�t rajtuk, fontosabb dolgai voltak �ppen.
- Semmi baj, kisl�nyom, de l�gy sz�ves, ford�tsd m�r meg azt a par�k�t, mert belel�g a szemedbe! – javasolta.
- Ja, akkor az�rt nem l�tok semmit? – csod�lkozott, majd nem sokkal k�s�bb fennhangon kijelentette:
- J�, �gy m�r t�nyleg sokkal jobb, �gy nem kell f�lnem, hogy vajon j� helyre megyek-e…
Sidious egyre t�relmetlenebb lett.
- Igyekezn�nek m�r v�gre? – kiab�lta.
- Jaj, apu, nem hallod? Az idi�ta b�csi m�r nagyon keres… - mondta f�l�nken.

M�r csak egy t�z percet kellett v�rnia a Sith-nek, amikor is az ajt�ban megjelent Harry Potter.
- Te meg ki vagy? – k�rdezte.
- Darth Sidious! – felelte.
- Aha… - v�gta r� k�z�ny�sen. – �n meg Harry. Harry Potter – mutatkozott be. – Mi�rt j�tt�l ide? – k�rdezte.
- L�gy a tan�tv�nyom, tanuld meg t�lem haszn�lni az Er� s�t�t oldal�t – t�rt r�gt�n a t�rgyra.
Harry csod�lkozva meredt Sidiousra.
- N�zd, �reg… �n nem akarlak t�ged megs�rteni, de mi a fen�r�l besz�lsz? – mondta, majd g�nyos mosoly jelent meg az arc�n.
- Anakin Skwalker meghalt, �gy � m�r nem lehet az �n tan�tv�nyom, ez�rt kell m�s – magyar�zta.
- De �n m�r nem vagyok tan�tv�ny – v�gta r� Harry. – �n m�r S�t�t Nagy�r vagyok, nekem van saj�t tan�tv�nyom, Voldemort, a l�nyom.
- Nos… - kezdte kim�rten Sidious. – Nem akarok durva lenni, de… - mondta. – Engem ez rohadtul nem �rdekel.
- Nem? – lep�d�tt meg a fi�. – Nos, engem meg az nem �rdekel, hogy t�ged ez nem �rdekel, �rted?
- Nem, nem �rtem, hogy mi�rt nem �rted azt, hogy engem nem �rdekel az, hogy t�ged nem �rdekel, �rted?
- Fejezz�k ezt be! – javasolta komoly hangon Harry.
- Egyet�rtek! - helyeselt Sidious.

- Akkor viszl�t. – Harry m�r csukta volna be az ajt�t, amikor a Sith Nagy�r felemelte jobb vagy bal kez�t, �s er�fojt�st alkalmazott a var�zsl�n.
- H�! – sz�lalt meg nagy nehezen Harry, mivel elakadt a l�legzete, nem gondolta volna, hogy ez a valaki ilyenre is k�pes. Nyak�hoz kapta a kez�t, minta b�rmit is seg�tene ez most rajta…
- Az �n er�m sokkal nagyobb, mint a te m�gi�d, m�r csak az�rt is, mert az �r� Star Wars rajong�, �s ez�rt �gy akarja, h�t nem �rted? – magyar�zta, k�zben tov�bb fojtogatta Harryt, akinek m�r csak �tven�t sz�zal�kos �letereje maradt. – Tanulj t�lem, �s er�sebb leszel az �sszes nyamvadt var�zsl�n�l �s boszork�nyn�l!
- J�! – ny�gte ki nehezen Harry, mire Sidious nem k�nozta tov�bb, a fi� elengedte a nyak�t, �s leveg��rt kapkodott.
- Most t�rdelj le! – k�vetelte.
- Mi�rt tenn�m ezt? – k�rdezte csod�lkozva Harry, miut�n �jra rendesen tudott l�legezni.
- Mert h�s�get fogsz nekem esk�dni, az�rt – felelte s�t�ten.
- Na, ne sz�rakozz velem, �reg…
- Neked �n mester vagyok, meg�rtetted? – v�gta r� inger�lten Sidious, majd el�kapta v�r�sen izz� f�nykardj�t, �s a fi� nyak�hoz tartotta.
- Igenis, mester – mondta v�g�l k�z�ny�sen, ezt k�vet�en a Sith Nagy�r kikapcsolta fegyver�t.

A Sith tan�tv�ny f�lt�rdre ereszkedett.
- Megteszem, amit csak k�rsz, csak k�rlek, mentsd meg Ginnyt azokt�l az ostoba, sz�kl�t�k�r� barmokt�l! – mondta.
- Nagyszer�! – sz�lt el�gedetten a mester.
- Nem tudok n�lk�le �lni! – kesergett Harry.
- Pedig eddig el�g j�l csin�ltad… - jegyezte meg Sidious.
- J�, de csak a hat�s kedv��rt mondtam, mert l�ttam a Sith-ek bossz�j�t, �s abban is azt mondta az a Jedi – magyar�zta.
- �rtem – mondta k�z�ny�sen a mestere. – Most �llj fel! – utas�totta, �m a fi� nem tett eleget az egyszer� k�r�snek.
- Mi van? Mi�rt t�rdelsz m�g mindig? – k�rdezte t�relmetlen hangon Sidious.
- Nem mondtad, hogy mi lesz az �n �j nevem.
- Ja, hogy az a bajod… - s�hajtott fel a Sith. – J�, a te neved ett�l a perct�l kezdve Potter Harry.
- Mi? – h�ledezett Harry. – Potter Harry? Ennek meg mi �rtelme?
- Semmi – felelte. – Mint ahogy ennek az eg�sz t�rt�netnek semmi �rtelme. �rted?
- Nem – v�gta r�.
- �n sem! Most �llj fel! – utas�totta ism�t, �s Potter Harry ez�ttal �gy is tett.

~*~

Perselus Piton az irod�j�ban �lt, �s a sz�ken �lve kesergett, de imm�ron nem borulhatott asztal�ra, hely�n ugyanis nem volt semmi.
- Nem szabadott volna hagynom, hogy az az idi�ta bent maradjon az irod�mban! Hogy lehettem ilyen ostoba? – d�h�ng�tt.
- Ne agg�dj, Perselus, az �r�asztal nem hib�ztatott t�ged – sz�lt hozz� a sz�k. – Mondta nekem az utols� perceiben, hogy nem hib�ztatja azt a zs�ros haj� idi�t�t, ami�rt hagyja, hogy ez a Jedi kiny�rja, �, mi�rt is haragudna r�, ugyan soha nem kapott t�le semmi j�t, folyton csak csapkodta, �t�gette, ugyan m�r, mi oka lenne r� haragudnia, ami�rt �jabb bakl�v�st k�vetett el? – ism�telte az asztal szavait a sz�k.
- K�sz�n�m, �r�l�k, hogy ezt elmondtad nekem, j�, hogy nem neheztelt r�m – mondta. – Tal�n egyesek bolondnak gondolnak majd, hogy sz�kekkel besz�lgetek.
- Annak gondolnak majd, ne f�lj, �n ugyanis egy �rva kukkot nem sz�ltam – magyar�zta len�z�en a sz�k(?).
- Akkor meg ki sz�lt hozz�m? – �rtetlenkedett Piton.
- A hal�l! – felelte nagyon s�t�ten valaki.
- A hal�l? – r�m�lt meg Piton, �s felugrott a sz�kr�l. – De nem akarok meghalni.
- Mi�rt, tal�n az �r�asztal akart? – k�rdezte ironikus hangon. A f�rfi a hal�lt kereste, de nem tal�lta.
- Ne keress engem, Perselus, �n mindenhol ott vagyok, �s sehol sem, �rted?
- Nem! – felelte Piton, �s az ablakhoz h�tr�lt.
- Akkor j�, megnyugodtam, m�r f�ltem, hogy �rted.
- Meg fogsz �lni? – k�rdezte kiss� r�m�lt hangon az igazgat�.
- Egyszer biztosan – felelte k�z�ny�s hangon.
- J�, de nem most, ugye? – k�rdezte rem�nykedve.
- Ha kiugrassz az ablakon, akkor de, abban az esetben m�g ma elviszlek t�ged.
- Nem ugrok ki az ablakon! – v�gta r� hat�rozottan Piton.
- De, ha az �r� azt akarja – mondta sz�razon.
- Mi�rt akarn� ezt az �r�?
- Mert mondjuk, lehet, hogy sz�rakozni akarok egy kicsit, ugyan m�r, Perseluska, �gyis k�sz�nhettem volna neked, hogy hell�, az �r� vagyok. Nem �rted? Ebben a t�rt�netben �n vagyok a sors, a hal�l �s a t�bbi, �rted m�r?
- Igen – felelte Piton.
- A fen�be! – szitkoz�dott az �r�, hal�l vagy ak�rmi.
- K�rlek, ne �lj meg m�g, �r�! – k�rte.
- J�! – felelte a szerz�. – Egyel�re nem ny�rlak ki. Majd m�skor, mikor megnyered a n�gysz�zmilli� kilom�teres fut�versenyt.
- Ha olyan sokat k�ne futnom, val�ban feldobn�m a taccsot, enn�l jobbat is kital�lhatt�l volna – mondta megal�z� hangon.
- Jaj, Piton, te mindenb�l viccet akarsz csin�lni… Egyszer pr�b�lok komoly lenni, te akkor is azonnal viccel�dsz, hihetetlen, hatalmas trag�di�k t�rt�ntek a vil�godban, �s akkor te sz�rakozol itt folyamatosan. Ennyit jelentettek neked azok az emberek? – k�rdezte megvet�en az �r�.
- Igen! – felelte. – Engem csak az �r�asztalom �rdekel, mikor kapok �jat? – k�rdezte k�v�ncsian.
- Majd ha veszel… - felelte a szerz�.
- Nem tudsz nekem ideteremteni egyet? – �rdekl�d�tt.
- Nem! - v�gta r� hat�rozottan.
- De te vagy az �r�… - �rtetlenkedett Piton.
- Te meg egy idi�ta, nagy sz�m…

Az igazgat� �r m�r �ppen mondani akart volna valami nagyon cs�ny�t, amikor kopogtattak az ajtaj�n.
- Tess�k, ki az? – k�rdezte mogorv�n.
Az ajt� kiny�lt, �s bel�pett k�t auror.
- Uram, r�szv�t�nk… - mondta az egyik gy�szos hangon.
- Mi�rt, kim halt meg? – k�rdezte k�z�ny�sen.
- Nem, nem Kim halt meg – mondt�k komor hangon. – Aragog hunyt el, az �ri�sp�kja.
Piton csod�lkozva meredt r�juk.
- El�sz�r is… Ki az az Aragog, m�sodszor, nekem nincs is �ri�sp�kom – k�z�lte felh�borodottan.
- Nem �n Rubeus Hagrid? – k�rdezt�k.
- �gy n�zek �n ki? – �v�lt�z�tt Piton. – T�n�s innen!

~*~

A k�t auror ut�na is rossz helyre ment, ez�ttal Ginnyt szemelt�k ki maguknak. A l�ny m�g mindig nem j�tt helyre lelkileg.
- Kisl�ny… - kezdt�k gy�szos hangon, mire az meg�llt a folyos�n, �s fel�j�k fordult. – Sajnos nagyon rossz h�rt hoztunk, ugyanis meghalt – mondt�k tragikus hangon. A l�ny a fej�t r�zta, tal�n k�nnyezett is volna, ha lett volna mivel.
- De igen, elhunyt… Nincs t�bb� – mondt�k.
- Nem, az nem lehet! – tiltakozott f�jdalmas hangon. – Kim halt meg?
- Nem, nem Kim halt meg, kisl�ny, hanem Aragog.
- Ja, hogy �… - nyugodott meg a l�ny.
- Te vagy Rubeus Hagrid? – bizonytalanodott el a m�sik auror.
- Nem, �n Ginny Weasley vagyok – felelte megk�nnyebb�lve a l�ny.
- Eln�z�st, akkor semmi… - mondta a f�rfi, a tanul� m�r visszafordult volna, amikor az auror ism�t megsz�lalt: - Azaz de, sajnos egy Ginny Weasley nev� kisl�nynak is meghalt valakije.
- Ki? – k�rdezte ijedten.
- Ja nem, bocs�nat, Grinny Wesley van itt a pap�ron, nem Ginny Weasley… Bocs�nat.
- Tudj�k, kivel sz�rakozzanak… Am�gy is el�g most az �n bajom – mondta inger�lten, majd otthagyta �ket.

~*~

A k�t auror v�g�l odatal�lt Hagridhoz, aki �pp te�zott.
- �n Rubeus Hagrid? – k�rdezt�k k�rusban.
- Igen, mi�rt? Meghalt valakim? – agg�dott.
- Igen! – felelte k�z�ny�sen az egyik, mivel m�r megunta, hogy gy�szos hangon kell besz�lnie.
- Ki? – r�m�ld�z�tt az �ri�s.
- Sajnos nem tudjuk biztosan, mert idej�vet elvesztett�k a pap�runkat, de ha j�l eml�kszem, valami Grinny Wesley volt a pap�rra �rva.
- �t nem is ismerem – nyugodott meg Hagrid.
- De �n Rubeus Hagrid, nem? – �rtetlenkedett az auror.
- Igen, �n vagyok az.
- Nek�nk azt mondt�k, k�z�lj�k egy bizonyos Rubeus Hagriddal, hogy ez a Grinny Wesley meghalt – magyar�zta.
- Akkor ez valami t�ved�s, �n nem ismerek ilyen nev� embert.
- De � egy p�k �ll�t�lag – t�vedett a f�rfi.
- Grinny egy p�k? – csod�lkozott a vad�r.
- Igen, �gy tudjuk, az �n titkos �ri�sp�kja, melyr�l csak maga �s n�h�ny bar�tja tud…
- Nem, az �n p�komat Aragognak h�vj�k – v�gta r� b�szk�n Hagrid.
- Ismer�s ez a n�v… - vakarta meg az �ll�t az egyik auror.
- Nekem is! – vakarta meg az �ll�t a m�sik is.
- Csak nincs valami baj az �n p�kommal, Aragoggal? – k�rdezte agg�dva.
- Tudtunkkal nincs, b�r valahonnan nagyon ismer�s nek�nk ez a n�v… - mondta. – De akkor mi menn�nk is, eln�z�st a f�lre�rt�s�rt, uram! – k�sz�ntek el, majd kinyitott�k az ajt�t, �s kil�ptek, Hagrid pedig �lete v�g�gig �lhetett abban a tudatban, hogy szeretett p�kja �l… Azaz k�r�lbel�l m�g h�rom �r�ig, ugyanis ut�na v�letlen�l megette a maga �ltal szedett m�rges gomb�t. Pedig nem is volt gombaszak�rt�, igaz�n megn�zethette volna valakivel. Az a piros kalapos, rajta feh�r p�tty�k, nos, az a gomba nem volt valami biztat�, de az �ri�s az�rt megette. Hermion�t is megh�vta vacsor�zni, de az �r� figyelmeztette �t, hogy esz�be ne jusson lemenni, �s a l�ny engedelmeskedett is a szerz� k�r�s�nek.

~*~
A k�vetkez�kben sor ker�lhet a v�gs� csat�ra a s�t�t m�gusok �s a nem s�t�t m�gusok k�z�tt. Vajon Harry t�nyleg olyan k�ny�rtelen, mint amilyennek mutatja mag�t? Vagy csak j�tssza itten az esz�t? Ki fog gy�ztesk�nt kiker�lni ebb�l a csat�b�l? �s mi van a muglikkal? Nagyon �gy t�nik, hogy t�nyleg hull�ra nem �rdeklik �ket ezek a var�zsl�k, az � szavaikkal �lve, bolondok…