13. fejezet  A titokzatos vend�g

Ny�r v�ge k�zeledett, hamarosan elkezd�dik az �j tan�v a Roxfortban, de ez az �v m�r nem lesz ugyanolyan, mint az el�z�. A John Blond �ltal kidolgozott �j t�rv�ny �rtelm�ben �k t�bb� nem lehetnek a var�zsvil�g r�szesei, �gy tanulni sem tanulhatnak ezent�l az iskol�ban. N�luk valamivel jobban j�rtak a negyed- �s f�lv�r�ek. Valamivel… Sokkal semmik�pp nem, egyik�k sem k�v�nta ugyanis, hogy elt�vol�ts�k t�le mugli rokonait, de a Blond-rendszer senkinek nem hagyott v�laszt�st. Csak az aranyv�r�ek j�rtak j�l, b�r k�z�l�k is ink�bb az aranyv�r m�ni�sok.

~*~

�jf�l is elm�lhatott m�r, a miniszt�rium kihalt volt, csak Blond j�rta m�g mindig a gyertyaf�nnyel megvil�g�tott folyos�kat, de nem b�nta, szeretett itt lenni. Elb�v�lt�k a falakon l�v� �j festm�nyek, melyek k�l�nf�le k�gy�kat �br�zoltak, vagy egykori h�res aranyv�r� var�zsl�kat, boszork�nyokat, akik mindig elismer�s�ket fejezt�k ki a miniszternek, mikor els�t�lt mellett�k. John el�gedett mosollyal vette tudom�sul a gratul�ci�t, majd tov�bb ballagott.

A f�rfi az egyik keresztez�d�sn�l jobbra fordult, ezt k�vet�en pedig folytatta �tj�t, k�zben tov�bbra is a k�peket szeml�lte. Blond b�szke volt mag�ra az�rt, hogy id�ig eljutott, persze j�l tudta, hogy a java m�g csak most k�vetkezik, de � �r�mmel v�gott neki a feladatnak. Elv�gzi a k�ldet�s�t, egy jobb vil�got teremt az aranyv�r�eknek, �s nagylelk�s�g�nek k�sz�nhet�en m�g azt is megengedte, hogy a negyed- �s f�lv�r�ek is kapjanak egy es�lyt, �s a var�zsvil�g r�szesei lehessenek. Az igazs�ghoz persze az is hozz�tartozik, hogy John tiszt�ban volt vele, m�r t�l sokan voltak, �gy r�juk nem mondhatta ki a hal�los �t�letet, de semmik�pp nem fogja �ket egyenrang�k�nt kezelni az aranyv�r�ekkel. A s�rv�r�ek pedig… �ket viszont gy�l�lte, m�g maga sem tudta megmagyar�zni igaz�b�l, hogy mi�rt, de m�ni�kusan ut�lta �ket, �s ez�rt meg kell halniuk.

Egy �jabb keresztez�d�shez �rt, ahol balra vette az ir�nyt, �m �gy t�nt, zs�kutc�ba ker�lt, el�tte nem messze fal vetett v�get az �tnak. De ez t�ved�s… Ez a bizonyos fal egy �tj�r� volt, melyr�l csak � �s leend� „vend�ge” tudott. �tj�nni rajta azonban kiz�r�lag ut�bbi volt k�pes.

P�r m�terre a kaput�l meg�llt, �s jobb h�j�n v�rni k�nyszer�lt. Nem volt ehhez hozz�szokva, �ltal�ban m�sok v�rtak �r�, de fontos dologr�l volt sz�, ez a valaki, aki hamarosan meg�rkezik, �ll�t�sa szerint valami l�nyegeset akar vele k�z�lni.

Nem tartott sok�ig, mikor a falb�l egy magas, fekete k�penyes alak l�pett ki, arc�t nem lehetett kivenni, mivel az a csuklya s�t�ts�g�be burkol�dzott. Megjelen�se m�g Blondot is h�tral�p�sre k�nyszer�ttette, �s mikor az megemelte tekintet�t, kivillant v�r�sen izz� szeme, de arc�nak t�bbi r�sze tov�bbra is rejtve maradt. Szinte �rezni lehetett a bel�le �rad� gonoszs�got, az embert csup�n a jelenl�te f�lelemmel t�lt�tte el, persze nem Blondot, hab�r egy kicsit m�g � maga is tartott ett�l az illet�t�l, ez�rt is volt olyan t�relmes �s eln�z�, ami�rt megv�rakoztatta, b�r ezt m�g mag�nak sem merte beismerni.

A rejt�lyes alak sok�ig m�regette az el�tte �ll� f�rfit.

- �r�l�k, hogy meg�rkezt�l – �dv�z�lte ked�lyes hangon Blond, majd mosoly jelent meg az arc�n, de az gyorsan le is t�nt.
�s ekkor a vend�g megsz�lalt, de nem emberi nyelven, nem, hangja, ak�rcsak jelenl�te, fenyeget�en csengett. H�tborzongat� volt, ahogy besz�lt, a k�gy�k nyelv�n sz�lt Blondhoz, p�rszasz�j� volt, de a f�rfi meg�rtette, mit mondott.
- �rtem, rendben, akkor induljunk! – mondta. John �rtett ugyan a k�gy�k nyelv�n, de soha nem volt k�pes r�, hogy �gy is besz�ljen, k�l�n�s, amikor legel�sz�r megpr�b�lt �gy t�rsalogni, az alak, aki most itt s�t�lt mellette, gonosz hangon nevetett rajta. K�z�lte vele, hogy nem kell lej�ratnia mag�t, kiz�r�lag az�rt haszn�lja ilyenkor a k�gy�k nyelv�t, mert nem k�v�nja mag�t leleplezni a hangj�val, a rendes hangja ugyanis kor�nt sem volt ilyen h�tborzongat�.

A keresztez�d�shez �rve jobbra fordultak.
Az idegen k�rdezett valamit.

- Igen, minden a terveknek megfelel�en halad, teljesen �tvettem a hatalmat a miniszt�rium felett – nyugtatta meg el�gedett hangon. – De el�rulod-e v�gre, hogy mir�l akart�l velem besz�lni?
Egy darabig nem kapott v�laszt, v�g�l az alak sz�ra nyitotta sz�j�t, �s hosszasan besz�lni kezdett, Blond arc�ra pedig egyre ink�bb ki�lt a csod�lkoz�s �s a d�bbenet, �m v�g�l sz�ja ism�t mosolyra h�z�dott, de ebben most nem igaz�n volt �szintes�g.
- Ugye, csak viccelsz? – Azonban j�l tudta, hogy err�l sz� sincs, besz�lget�t�rs�ra nem jellemz� a humor, nem nagyon szokott viccel�dni, amit � mond, azt v�resen komolyan gondolja.

Az idegen ekkor meg�llt, John k�vette a p�ld�j�t. Blondon n�mi f�lelem is �rr� lett, amikor a k�penyes m�lyen a szem�be n�zett, �s ism�t mondott neki valamit fenyeget� hangj�n.

- De megbesz�lt�k, arr�l volt sz�, hogy a s�rv�r�eknek menni�k kell! �n vagyok a miniszter, �n d�nt�m el, hogy… - magyar�zta, de ekkor az alak emeltebb hangon v�gott k�zbe, �s Blond ism�t h�tral�pett egyet.
- Tudom, nem felejtettem el, hogy seg�tett�l, de akkor is azt �g�rted, hogy teljhatalmat kapok, neked nincs belesz�l�sod a dolgokba! Az egyetlen k�r�sedet pedig teljes�tettem, Bill Zort �letben hagyom, �s nem t�bb – magyar�zta ellenmond�st nem t�rve. Most t�nyleg feld�h�d�tt, f�lelem ide vagy oda.
Az idegen hosszasan magyar�zott valamit.

- Ugyan, mi sz�ks�g lenne a s�rv�r�ekre, mi�rt ne lehetne m�r most kiirtani �ket?
A k�penyes felelt, Blond hitetlenkedve n�zett r�.
- Nem �rulod el? Nem �rtem, mi�rt k�ne tov�bbra is engedelmeskednem neked, a meg�llapod�sunk szerint…
A csukly�s d�h�sen k�zbev�gott.

- M�dos�tod…? Ez nem t�l sz�p t�led – jegyezte meg ironikus hangon, �s ha nem a csukly�s �llna most vele szembe, a f�rfi val�sz�n�leg m�r kapja is el� a p�lc�j�t, b�r �gy is nagyon k�zel �llt hozz�, hogy megtegye.
Az idegen ism�t megsz�lalt, �s tov�bbindult, a f�rfi k�vette, a keresztez�d�sn�l pedig elfordultak balra.

- Nem vagyok hajland� erre! – v�gta r� hat�rozottan. – Elismerem, t�nyleg seg�tett�l hatalomra ker�lni, de nem vagyok hajland� hagyni, hogy belesz�lj abba, amit teszek, vil�gos? – emelte meg a hangj�t.
A csukly�s v�laszolt.

- M�r azt sem �rtem, mi�rt olyan fontos neked Bill – �rtetlenkedett.

- Pedig igaz�n el�rulhatn�d… - mondta, miut�n v�laszt kapott a k�rd�s�re. Vagyis ez t�lz�s, az idegen nem �rulta el, mi az oka a d�nt�s�nek, csup�n azt k�z�lte vele nagy vonalakban, hogy Johnnak az �gvil�gon semmi k�ze hozz�.

Az alak megint meg�llt, �s ez�ttal m�g hangosabban sz�lalt fel, hangja m�g h�tborzongat�bbnak hallatsz�dott most, mint amilyen ezel�tt volt.

- Nem fogom a cip�det nyalogatni, senkinek nem leszek szolg�ja! – kiab�lta Blond. – A s�rv�r�ek ki lesznek irtva, �s biztosan nem fogom engedni, hogy a Roxfortban tanuljanak! Csin�lj, amit akarsz! – A var�zsl� felk�sz�lt a v�laszra, �s az esetleges t�mad�sra is, ez�rt m�r ny�lt is a tal�rja fel�, hogy ha kell, azonnal el�kaphassa a p�lc�j�t. A k�penyes azonban nem t�madott, megeresztett n�h�ny gonosz kacajt, majd felelt.

- Tudod, sz�nalmas, hogy m�g le se mered magad el�ttem leplezni. – Johnban m�r nem volt semmif�le f�lelem. Tal�n meg kellene �lnie �t, �s akkor m�r t�nyleg senki sem sz�lhatna bele, mit tesz… Tal�n, de m�g nem merte felemelni ellene a fegyver�t.
Az idegen ism�t motyogott valamit.

- Ezt vegyem fenyeget�snek? – �rdekl�d�tt k�z�ny�s hangon.
Blond a v�lasz hat�s�ra el�gg� d�h�s lett ahhoz, hogy d�nts�n, el�bb hal meg, minthogy szolga legyen, v�g�l m�gis a p�lc��rt ny�lt, m�r el� is kapta, d�nt�tt h�t, meg�li ezt a senkit.

De val�sz�n�leg � is �rezte, hogy rem�nytelen, ezt b�rmikor megtehette volna ezel�tt is, m�gsem tette, valahogy mindig k�ptelens�gnek �rezte, hogy siker�lne, �s val�ban, r� kellett j�nnie, hogy nem t�vedett, amikor j�zanul azt gondolta, es�lytelen ellene.
Amint Blond fel�je emelte a p�lc�t, a k�penyes �jfent gonosz kacajt hallatott, majd felemelte jobb kez�t, melyen fekete keszty� volt, �s a k�vetkez� pillanatban Blond felord�tott.

Hatalmas k�n j�rta �t a f�rfi test�t, amire m�g sohasem volt p�lda. � szokott embereket k�nozni, de most � ejtette el a fegyver�t, �s n�gyk�zl�bra rogyott.

A f�jdalom nem tartott sok�ig, az idegen leengedte a kez�t, majd f�l t�rdre ereszkedett a f�rfi mellett, �s halkan k�z�lt vele valamit.

- �rtem… - v�gta r� legy�z�tten. – Legyen, ahogy akarod… - Nem a k�n volt az, ami v�g�l meggy�zte, nem, sokkal ink�bb az, amit a v�g�n s�gott a f�l�be.
A k�penyes fel�llt, nem sokkal k�s�bb �gy tett Blond is. Az idegen mondott valamit, majd tov�bbindult.

~*~

A csukly�s alak majd az eg�sz miniszt�riumot v�gigj�rta, Blond sz�tlanul haladt mellette, n�ha megfordult a fej�ben, hogy lemarad m�g�tte, �s h�tba t�madja „vend�g�t”, de tudta, hogy hi�ba, tov�bb� a k�penyes is figyelmeztette, hogy nem lenne �rdemes megpr�b�lnia. Blond meg is lep�d�tt e szavakon, de t�bbet enn�l aligha tehetett volna.

- Akarsz m�g valamit? – k�rdezte v�g�l a f�rfi.
Az idegen b�lintott.
- Megtudhatn�m, hogy mi lenne az?
Nem kellett sokat v�rnia a v�laszra.

- Tudod, n�ha az az �rz�sem, hogy te nem is az �n oldalamon �llsz – jegyezte meg gyanakv� hangon.

- Ja, hogy te senkinek nem �llsz az oldal�n… �rdekes – mondta, kiss� ironikus hangon, miut�n v�laszt kapott.
Az alak ism�t sz�ra nyitotta sz�j�t.

- Mi�rt tenn� ezt Galave? � engedelmeskedik az �n parancsaimnak, nem merne ellenszeg�lni nekem.
Besz�lget�t�rsa megint hosszasan magyar�zott.

- �s valamit csin�lhatok �n is magamt�l, vagy esetleg �tadjam a miniszteri rangomat is? – k�rdezte mogorv�n Blond.

- K�sz�n�m, ennek �r�l�k, �s k�sz�n�m a tan�csaidat is – v�gta r� mogorv�n a hosszas magyar�zkod�s ut�n, de ebben persze nem volt �szintes�g. Tan�csok? M�g hogy tan�csokat adott neki? Ink�bb megparancsolta, hogy tegye ezt meg azt…

A csukly�s �jfent besz�lni kezdett.

- Igen, tudom, m�r mondtam, hogy tiszt�ban vagyok vele, hogy a seg�ts�ged n�lk�l az Azkabanban �ln�k. Elv�gre… - sz�ja itt �jra mosolyra h�z�dott. – El�g sok bizony�t�k volt r�, hogy �n �ltem meg azt a sr�cot �t�d�vesen, de h�t � kereste mag�nak a bajt.
�jabb magyar�zat k�vetkezett.

- Rendben… - Ennyit mondott v�g�l csak Blond, v�g�rv�nyesen meg�rtette m�r, hogy nem tiltakozhat, ha akarn�, ez az illet� j�tszi k�nnyeds�ggel t�nkreteheti minden �lm�t, �s val�j�ban meghalni sem nagyon akart, �r�lhet, hogy csak „ennyit” kell megtennie. Hab�r nagyon f�jt sz�m�ra, hogy nem �letheti meg az �sszes s�rv�r�t, az�rt igyekszik majd pokoll� tenni az �let�ket, ugyanis a k�penyes csak azt k�z�lte vele, hogy nem v�gezhet vel�k, illetve engednie kell, hogy a Roxfortban tanuljanak, de azt nem szabta meg, hogy milyen t�rv�nyek vonatkozzanak r�juk.

T�bb sz� m�r nem esett k�zt�k, a miniszter visszak�s�rte vend�g�t a kapuhoz, ahol a csukly�s k�sz�n�s n�lk�l t�vozott…

~*~

�ltal�nos megd�bben�st v�ltott ki, amikor p�r nappal k�s�bb az �js�g k�z�lte, hogy a s�rv�r�ek m�gis a var�zsvil�g r�szesei lehetnek, s�t, a tanul�k tov�bb folytathatj�k tanulm�nyaikat a Roxfortban. Az aranyv�r m�ni�sok kiv�tel�vel mindenki �r�lt a h�rnek, b�r �k is �rtetlen�l �lltak az el�tt, mi k�sztette erre Blondot. Johnnak nem volt k�nny� kezelnie a helyzetet, voltak olyanok, akik �rul�nak tartott�k, ami�rt megszegte egyik legfontosabb �g�ret�t. A f�rfi biztos�totta �ket, hogy nagyon j� oka van arra, mi�rt d�nt�tt m�sk�nt, �s miut�n erre sem nyugodtak meg, elmondta, hogy ellens�geik meg fognak k�nl�dni mindenegyes keny�rmorzs��rt vagy folyad�k�rt, �s ezt majd �k, aranyv�r�ek �r�mmel n�zhetik v�gig. �gy sokkal jobban sz�rakozhatnak rajtuk, mintha azonnal meg�ln�k �ket.

Erre valamelyest csillapodtak is a ked�lyek, b�r tov�bbra sem �rtettek egyet a f�rfival, a s�rv�r�ek bemocskolj�k a var�zsvil�got, ez�rt meg kellene halniuk.

~*~

A k�vetkez� meglepet�s akkor �rte az embereket, amikor a di�kok megkapt�k a level�ket a Roxfortt�l. A v�rakoz�sokkal ellent�tben ugyanis nem Mrs. Galav�t nevezt�k ki igazgat�nak, vagy pontosabban m�r nem � volt az iskola ir�ny�t�ja. Nem tartott sok�ig, j�form�n csak egy napig, am�g bet�lthette ezt a posztot. Helyette a miniszt�rium egy Zel Brall nev� f�rfit jel�lt, illetve m�r meg is v�lasztott�k igazgat�nak.

~*~

Ahogy m�sok, �gy Bill sem �rtette Blond �j d�nt�seit, igaz, az�rt �r�lt, hogy �gy t�rt�nt.
De m�gis furcsa, el�sz�r a s�rv�r�ek, most meg ez. Mi oka volt r� Johnnak, hogy m�ris lev�ltsa Galav�t? Tal�n az asszony id�k�zben elhal�lozott? Kellemes gondolat volt a fi� sz�m�ra, de az t�l sz�p lett volna, hogy igaz legyen.

A t�bbi �g�ret�t viszont betartotta a miniszter, t�bbek k�z�tt, hogy a Roxfortban val� tanul�s ez �vt�l fizet�s lesz, csak ehhez m�g hozz�j�ttek a s�rv�r�ek.

Aranyv�r� var�zsl�k/boszork�nyok: ingyenes
F�lv�r� var�zsl�k/boszork�nyok: 100 galleon �vente
Negyedv�r� var�zsl�k/boszork�nyok: 200 galleon �vente

S�rv�r�ek: 600 galleon �vente

- Az�rt l�tom, a s�rv�r�ek ir�nt �rzett szimp�ti�ja nem v�ltozott… - tette le a levelet Bill.
A fi� most is szob�j�ban �lt az �gyon, m�g mindig fogs�gban volt, b�r m�r nagyon ritk�n kin�zhetett egy f�l�r�csk�ra. Viszont ami j� volt, hogy lassan egy h�napja, hogy nem hallotta a hangokat, az�ta sem tudta, t�nyleg meg�lt-e valakit azon az �jjelen. A hang pont akkor sz�lt hozz� utolj�ra, amikor reggel megdics�rte, hogy �lt. Rem�lte, hogy ezzel �r�kre le is tudta, de er�sen k�telkedett ebben, azt azonban el sem merte hinni, hogy � t�nyleg gyilkos lehet, �s az �js�gban sem olvasott gyilkoss�gr�l, igaz, ez nem z�rja ki ennek lehet�s�g�t, az �ldozat lehet, hogy nem var�zsl� vagy boszork�ny, �s elk�pzelhet�, a mugli rend�rs�g m�r r�g keresi az elk�vet�t. De nem… Erre nem szabadott gondolnia. � nem v�gzett senkivel, �s k�sz. �rtatlan. Ez az, amit hinni szeretett volna.

Bill ism�t a kez�be vette a levelet, �s megn�zte a beszerezend� k�nyvek list�j�t, �s nem lep�d�tt meg, hogy itt is az aranyv�r�eknek kell a legkevesebbet fizetni�k, a s�rv�r�eknek pedig messze a legt�bbet. Mivel Zor az els� csoportba tartozott, �gy neki tov�bbra is ingyenes volt a tanul�s, ami�rt nem is b�nk�dott, val�sz�n�tlennek tartotta, hogy anyja �s apja b�rmennyit is k�ltene arra, hogy � a Roxfortba j�rhasson. Illetve a k�nyvek�rt sem kellett volna olyan sokat fizetnie, de azokb�l mindig a sz�lei r�gi, kiss� szakadt tank�nyveit kapta meg.

~*~

Voltak azonban olyan s�rv�r�ek, akiknek m�r k�s� volt. Am�g ki nem hirdett�k a t�rv�nyt, m�r t�bb mint �tven muglisz�rmaz�s� var�zsl�t vagy boszork�nyt m�sz�roltak le, �s ugyan most kider�lt, hogy m�gis �lhetnek, de ami v�r r�juk, tal�n rosszabb lesz a hal�ln�l is… �s nem sokan tudt�k kifizetni azt az �vi 600 galleont, azok ut�n pl�ne nem, hogy minden term�kre, szolg�ltat�sra rendk�v�l magas ad�t kellett fizetni�k. Olyan ez az �j t�rv�ny, mintha Blond arr�l d�nt�tt volna, hogy nem k�zvetlen m�don �lik meg �ket, hanem el�tte hagyj�k, hogy szenvedjenek, nevetnek rajtuk, �s megv�rj�k, am�g m�r semmij�k sem marad, �s �hen halnak. Ha nem v�ltozik semmi, a s�rv�r�ek �gy is, �gy is elpusztulnak, csup�n valamivel tov�bb fog tartani a haldokl�suk.

�s Blond ezt j�l tudta. Legyen, �letben hagyja gy�l�lt ellens�geit, majd meghalnak magukt�l, h�la a hatalmas terheknek, amik r�juk nehezednek…